Biztonságpolitika

A katasztrófavédelem által megerősített adatok szerint a balesetben 14-en haltak meg, köztük egy gyermek, valamint 25-en sérültek meg, beleértve 11 gyermeket.

A helikopter a belügyi delegációval fedélzetén szerda reggel zuhant le Brovariban, egy óvoda közelében. A becsapódás következtében tűz ütött ki a helyszínen. A balesetben életét vesztette a helikopteren utazó Denisz Monasztirszkij belügyminiszter, valamint első helyettese, Jevhenyij Jenyin és a tárca államtitkára, Jurij Lubkovics, továbbá három pilóta és még három, a minisztérium alkalmazásában lévő személy.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megindította az eljárást a szerencsétlenség okainak feltárására. Három alapvető verziót vizsgálnak: a repülési szabályok megsértését, műszaki meghibásodást és szándékos cselekményt.

Denisz Smihal miniszterelnök arról tájékoztatott, hogy a kormány a belügyminiszteri feladatok ellátását átmenetileg Ihor Klimenko országos rendőrfőnökre bízta.

The post Ukrán katasztrófavédelem: befejeződött a keresés a helikopter-baleset helyszínén appeared first on .

Az alkotmány első cikkében jelenleg az áll, hogy Hollandiában “mindenkit egyenlő bánásmódban kell részesíteni egyenlő körülmények között, vallásra, meggyőződésre, politikai véleményre, fajra vagy nemre való tekintet nélkül”. A módosítás révén a felsorolásban a szexuális irányultság és a fogyatékosság is szerepelni fog.

Az LMBTI+ közösséghez tartozók jogérvényesítésével foglalkozó holland civil szervezet, a COC Nederland közleményében úgy foglalt állást, hogy a közösséghez tartozók jogainak alkotmányos rögzítése – amelyet a szervezet már 2004 óta szorgalmaz – “történelmi győzelem a szivárványos közösség számára… A módosítás garanciát jelent arra, hogy a jövőben nem csorbulnak a LMBTI+ emberek jogai, (…) míg más országokban azt látjuk, hogy az ellenük táplált gyűlölet erősödik” – mondta Philip Tijsma, a COC Nederland egyik vezetője.

“Történelminek lehet nevezni ezt napot” – nyilatkozott Alexander Hammelburg, a Demokraták 66 párt parlamenti képviselője, a módosítás egyik kezdeményezője is.

Illya Soffer, a fogyatékossággal élők jogérvényesítésével foglalkozó Ieder(in) szervezet igazgatója azt mondta az NlTimes-nak, hogy a módosítás “további feladatot ad a kormánynak a fogyatékossággal élő emberek helyzetének folyamatos javításával kapcsolatban a gyakorlatban és a jogban egyaránt”.

Az alkotmány módosítását Sándor Vilmos holland királynak kell még aláírnia, ezt követően pedig a hivatalos közlönyben teszik majd közzé.

The post Módosítják a holland alkotmányt a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés tilalma érdekében appeared first on .

Az emberi jogok és a demokrácia helyzetéről, valamint az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló 2022-es éves jelentéséről tartott EP-vitán Reynders, az Európai Bizottság igazságügyért felelős tagja hangsúlyozta, hogy az emberi jogok biztosítása nem választás kérdése, ezek a jogok az emberi méltóság alapját képezik.

Kijelentette: az EU elítéli az emberi jogi jogsértéseket, elkövetőivel szemben szankciókat vezet be. Támogatja a hágai központú Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC), rendkívüli finanszírozást nyújt az Ukrajnában Oroszország által elkövetett háborús bűnök elkövetőinek felelősségre vonására, valamint minden eszközt felhasznál arra, hogy védje és támogassa az emberi jogok és a demokrácia védelmezőit szerte a világban.

Elmondta, hogy az Európai Bizottság tavaly jogszabály elfogadását javasolta a kényszermunkával készült termékek kitiltásáról az unió piacáról, a nők és a lányok védelme pedig továbbra is a brüsszeli testület intézkedéseinek középpontjában szerepel. Az Európai Bizottság el kívánja érni, hogy 2023-ban megfordítsa az emberi jogok romlásának globális folyamatait – tette hozzá az igazságügyi biztos.

Putyin felmondaná a terrorizmus elleni és az emberi jogokra vonatkozó egyezményeket
Törvényjavaslatban kezdeményezte kedden Vlagyimir Putyin elnök az orosz parlament alsóházánál az Oroszország és az Európa Tanács (ET) közötti nemzetközi megállapodások, köztük az ET alapokmánya, valamint a terrorizmus visszaszorításáról és az emberi jogok védelméről szóló európai egyezmények felmondását. Az törvényjavaslat szerint az orosz ET-tagság 2022. március 16-i megszűnésével összefüggésben Oroszország vonatkozásában hatályát veszti az Európa Tanács 1949. május 5-i alapokmánya, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló 1950. november 4-i egyezmény és a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 1977. január 27-i európai egyezmény is. Az elnöki kezdeményezés összesen 21 dokumentum felmondását javasolja. Közéjük tartozik a helyi önkormányzatok 1985. október 15-i európai chartája és az 1996. május 3-i (felülvizsgált) európai szociális charta is. Megszűnik a tervek szerint több jegyzőkönyv oroszországi hatálya is.

The post Uniós biztos: romlik az emberi jogok globális helyzete appeared first on .

Marija Pejcinovic Buric közleményében emlékeztetett arra, hogy kedden van a második évfordulója Alekszej Navalnij oroszországi bebörtönzésének. Noha azóta – mint írta – az Európa Tanács Navalnij haladéktalan szabadon bocsátására szólított fel, az orosz ellenzéki politikus továbbra is börtönben van.

“Felszólítom az orosz hatóságokat, hogy haladéktalanul hajtsák végre az emberi jogi bíróság ítéleteit és az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának határozatait a Navalnij-üggyel kapcsolatban” – fogalmazott a főtitkár.

Egyúttal “mélységes aggodalmát” fejezte ki a Navalnijt érintő “rossz bánásmódról és kegyetlen fogva tartási körülményekről” szóló jelentések miatt, továbbá kiemelte, hogy az ilyen elbánás súlyos következményekkel jár az elítélt egészségére nézve. Buric arra is kérte az orosz hatóságokat, hogy azonnal biztosítsanak megfelelő orvosi ellátást Navalnij számára, és hozzátette: szorosan figyelemmel követi az ellenzéki politikus fogva tartásával kapcsolatos fejleményeket.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2021. február elején ideiglenes intézkedésként arra szólította fel Oroszországot, hogy azonnali hatállyal bocsássa szabadon Navalnijt, aki a fogva tartásával kapcsolatos panaszaival fordult a strasbourgi bírósághoz. Az EJEB kizárólag kivételes esetekben rendel el ideiglenes intézkedéseket, akkor, ha azok hiányában a panaszosok visszafordíthatatlan károk kockázatával néznének szembe.

The post Az ET a strasbourgi emberi jogi bíróság Navalnij-ügyben hozott ítéleteinek végrehajtására szólította fel Moszkvát appeared first on .

Kevés megosztóbb készítmény van a világon, mint a kannabisz növényből kinyert kannabidiol felhasználásával készült olaj. A bizonytalanságot növeli, hogy akad némi félreértés a termék háza táján, amit éppen a növényi háttér, illetve annak hírhedt mivolta okoz.

Mi a helyzet a THC-értékkel?

A minőségi CBD olaj esetében a válasz igencsak egyszerű, ugyanis semmi. Az USA medical készítményei nem tartalmazzák a THC-t, ami a CBD-hez hasonlóan a kannabisz növény alkotóeleme, s valóban mindkettő fitokannabinoid, ám pszichoaktív összetevőnek csak az előbbi számít.

Hogy mit is jelent ez pontosan? Azt, hogy a tudatmódosító hatás, valamint a hozzászokás a THC-nek köszönhető. Mivel a CBD-olajban ez nincs benne, így ilyen következményektől egyáltalán nem kell tartani.

Hogyan dönthetünk arról, hogy használjuk vagy sem ezt a terméket?

Egy újabb remek kérdés, amire már nem is olyan könnyű a válasz. Minden készítmény esetében vannak egyrészről törvényi szabályozások, másrészről ehhez kapcsolódóan a tudományos világ is megfogalmazza a saját álláspontját az adott kérdésben. Harmadrészt pedig megismerhetjük azokat a véleményeket is, amelyek a már tapasztalt felhasználóktól származnak.

Az első két tényezőt tekintve érdemes tisztában lennünk azzal a ténnyel, hogy annak ellenére, hogy számtalan kutatás és vizsgálat kezdődött a CBD olaj, valamint a szervezet homeosztázisában nagy szerepet játszó endokannabinoid-rendszer összefüggéseit illetően, mára még nem születtek meg az egyértelmű és hivatalos válaszok.

A készítménnyel kapcsolatban ezért a hatásaival kapcsolatos állításokat ma nem fogalmazhatnak meg a gyártók vagy viszonteladók. A törvényi szabályozás is óvatos ebben a kérdésben, aminek természetesen oka az is, hogy a kannabisz növény felhasználásával készül a termék.

A CBD olajok összetételét tekintve azonban egyértelmű, hogy semmilyen káros hatással nem rendelkeznek, továbbá az USA medical termékeinek esetében bárki megismerheti a hivatalos tanúsítványokat is, akár a honlapjukról, melyek a biztonságos alkalmazást igazolják.

A készítmény hatásairól legkönnyebben úgy tájékozódhatunk, ha megismerjük olyan felhasználók tapasztalatait, valamint véleményét, akik hosszabb ideje alkalmazzák már a CBD olajat annak érdekében, hogy ezzel is segítsék szervezetük egyensúlyának megőrzését.

Hol ismerhetjük meg ezeket?

Sajnos mára már sokan bizalmatlanok a weboldalakon olvasható hitelesített vevők véleményeivel szemben, aminek elsősorban a különböző átverős oldalak az okai, amelyek különböző csodatermékeket próbáltak és igyekeznek mind a mai napig rásózni az emberekre.

Amennyiben valóban valódi emberek valódi tapasztalatait szeretnénk megismerni, érdemes az Usa medical zárt Facebook-csoportjához csatlakoznunk, ahol erre maximálisan minden lehetőség adott, s ráadásul még kérdések feltevésére is alkalmunk adódik.

The post CBD olaj: tapasztalatok és vélemények appeared first on .

A párt keddi közleményében arra emlékeztetett, hogy Zakariás Zoltán, az EMSZ jelenlegi parlamenti képviselője, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) akkori Hargita megyei elnöke és Ölvedi Zsolt, az EMNP korábbi székelyudvarhelyi elnöke ismeretlen elkövetők ellen tett feljelentést, egy, az interneten 2017 szeptemberében megjelent videó miatt.

Ebben egy magát “Militianulnak” nevező román férfi próbálja bizonyítani, hogy azért nem szolgálták ki a közkedvelt román étellel, miccsel az egyik székelyudvarhelyi áruháznál található falatozónál, mert nem tudott magyarul. Az esetet követően kiderült, hogy a férfi nyitás előtt próbált meg többször is vásárolni, uszító szándékkal készült a felvétel.

Az EMNP akkori politikusai gyűlöletkeltés miatt tettek feljelentést ismeretlen tettes ellen, amelyre csak most adtak érdemi választ a román hatóságok. Közölték: elévültnek tekintik az esetet, nem lesz jogi következmény – írta közleményében az EMSZ. Ebben Zakariás úgy értékelte, senkit nem érhet váratlanul a hatóságok döntése, hiszen “immár rendszerszintűvé vált az a gyakorlat, hogy az erdélyi magyarság sérelmére elkövetett bűncselekmények kivizsgálását késleltetik, sőt, akadályoztatják a román hatóságok, ha pedig mégis történik előrelépés, annak rendszerint közösségünk a kárvallottja”.

Emlékeztetett, hogy 2017 óta számos magyarellenes provokáció történt Romániában. “Támadás érte intézményeinket és közösségeinket, sőt, fizikai atrocitásokra is sor kerülhetett. Gondoljunk csak az úzvölgyi temetőben történtekre, amikor zászlórudakkal és botokkal támadtak a békésen imádkozó magyar megemlékezőkre” – mutatott rá.

Ezek nem elszigetelt jelenségek, vélte a politikus. “Romániában állampolitikává vált a magyarellenesség” – hívta fel a figyelmet Zakariás, aki arra emlékeztetett, hogy Mihai Tudose korábbi miniszterelnöknek és Klaus Iohannis államfőnek is voltak magyarellenes megnyilvánulásai.

“Noha minden esetben megtettük a szükséges jogi lépéseket, ezek következmények nélkül maradtak” – vonta le a következtetést. Hangsúlyozta, a székelyudvarhelyi ügyet sem önmagában kell szemlélni, hiszen utána a fogyasztóvédelmi hatóság átfogó ellenőrzéseket indított a három székely megyében.

“Úgy látszik, bevett gyakorlattá vált az egymást követő csődös kormányzatok kudarcait magyarellenes provokációkkal elfedni, s félő, hogy ez a jövőben sem lesz másként” – hívta fel a figyelmet Zakariás. Mint ígérte, újra és újra fel fog lépni az uszítókkal szemben, és a nemzetközi fórumokat is rendszeresen tájékoztatja a magyarellenes eseményekről. A politikus szerint önkormányzati szinten is ennek érdekében kell dolgozni.

The post Botrány: nem történt felelősségre vonás a székelyudvarhelyi román provokáció ügyében appeared first on .

A minisztérium közlése szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf kedden tartott évértékelő értekezletén arról beszélt, a veszélyek korában a kormány számára a legfontosabb a magyar emberek biztonsága. A modern katonai technológia beszerzésével párhuzamosan zajlik a haderő szervezeti átalakítása is. Ebben a munkában most korszakhatárhoz érkeztünk. A haderő személyi állományának is meg kell újulnia – fogalmazott a miniszter.

A HM közleménye szerint a modern fegyverrendszerek, hadműveleti és harcászati eljárások alkalmazásához, az ezekhez kapcsolódó kiképzési és gyakorlatozási feladatokhoz, valamint a sikeres toborzáshoz elengedhetetlen egy jól felkészült, nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező, fiatal tiszti és altiszti állomány. Annak érdekében, hogy a fiatalok előreléphessenek, szükség van a parancsnoki és tiszti állomány átalakítására.

A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet célja a Magyar Honvédség parancsnokságainak, alakulatainak és támogatói szervezeteinek, valamint a Honvédelmi Minisztérium katonai állományának fiatalítása. A kormányrendelet hatálya alá eső szervezeteknél szolgálatot teljesítő azon katonák szolgálati viszonyát, akik a 45. életévüket betöltötték és legalább 25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkeznek, a honvédelmi miniszter egyoldalú döntéssel és kéthavi felmentési idővel megszüntetheti.

Az érintett állomány részére a kormány, elismerve a honvédelem ügye iránti elhivatottságukat, áldozatvállalásukat és az ország érdekében tett erőfeszítéseiket, bevezeti a honvédelmi szolgálati juttatást – írták, kiemelve, a honvédelmi szolgálati juttatás alapja az utolsó illetmény heten százaléka, amely az életkor és a nyugdíjkorhatár között még hátralévő évek száma szerint, évenként két százalékkal csökken. A honvédelmi szolgálati juttatás abban az esetben is teljes összegében megilleti az arra jogosultat az öregségi nyugdíj korhatár betöltéséig, ha mellette munkát vállal.

A tárca közleménye szerint Szalay-Bobrovniczky elmondta azt is, hogy az új juttatási forma nem automatikus a rendelet hatálya alá esők számára, hanem egyénenkénti miniszteri döntéshez kötött. Ez a fiatalítási program a rendszerváltozás óta példátlanul előnyös módon, a több évtizedes katonai szolgálat kiemelten méltányos elismerése mellett nyit utat egy fiatal parancsnoki generáció felemelkedéséhez – közölte a Honvédelmi Minisztérium.

The post Szalay-Bobrovniczky: meg kell újulnia a haderő személyi állományának appeared first on .

A kétféléves képzés célja olyan településbiztonsági szakemberek képzése, akik megalapozott elméleti és gyakorlati ismeretek, valamint készségek birtokában képesek a településeken, régiókban, megyékben, városokban és fővárosi kerületekben a köz- és magánbiztonsághoz, valamint a bűnmegelőzéshez kapcsolódó munkakörök ellátására. Kormányhivatalokban, önkormányzatokban, rendőrségen és polgárőr szervezetekben településbiztonság szervezéssel foglalkozó munkakörben, tevékenységben, választott tisztségben, illetve vállalkozásokban látják el feladatukat. Alkalmasak a rendelkezésre álló erőforrások tervezésére, irányítására. Településeken történő speciális biztonságszervezési- bűnmegelőzési szakterületi jártasságuk segítségével hozzájárulnak rendvédelmi, továbbá rendészeti feladatot ellátó és polgárőr szervezetek korszerű és hatékony működtetéséhez.

A képzés figyelembe veszi a településekre nehezedő biztonsági kockázatok kezelésének lehetőségeit, szervezeteit körülvevő biztonsági kockázatok folyamatos változásai jelentette kihívásokat.

A szakirány elvégzésével a hallgatók megismerik a társadalom- és emberközpontú szemléletmód és motiváció működőképes példáit, kreatív alkalmazásának lehetőségeit. Szakmai látókörük és eszköztáruk bővítése során jártasságot szereznek a településbiztonság elméleti ismereteinek gyakorlati alkalmazásában. Jól használható tudásra tesznek szert a települések biztonsági kockázatainak felismerésében, értékelésben, valamint azok szakszerű kezelésben. A záróvizsga követelményeinek teljesítését követően, a hallgatók településbiztonsági menedzser végzettséget igazoló oklevelet kapnak.

A két féléves képzési idejű szak önköltséges képzési formában indul. A képzés önköltsége várhatóan 220 ezer forint/fő/félév. A 240 órás képzésre levelező munkarendben kerül sor úgy, hogy a tanórák félévente, 8-10 alkalommal, péntek és szombati napokon, napi 6-10 órában kerülnek megtartásra a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (1083 Budapest, Üllői út 82.).

A képzésre történő felvétel feltételei:

• bármely képzési területen legalább alapképzésben, illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti főiskolai képzésben szerzett oklevél,
• felvételi beszélgetésen való részvétel,
A szakirányú továbbképzési szakra történő jelentkezés menete,
A szakirányú továbbképzési szakra a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével lehet jelentkezni.

A kitöltött jelentkezési laphoz csatolni kell:

• a BA/BSc/főiskolai vagy MA/MSc/egyetemi végzettséget tanúsító oklevél másolatát (magyar, angol nyelven). Amennyiben angol nyelvű oklevelet még nem állított ki a felsőoktatási intézmény, akkor a képzés, és a szakképzettség angol megnevezését tartalmazó, az oklevelet kibocsátó felsőoktatási intézmény által hitelesített igazolást,
• részletes szakmai önéletrajzot,
• amennyiben idegennyelvtudást tanúsító bizonyítvánnyal rendelkezik, akkor annak fénymásolatát,
• három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, valamint az erkölcsi bizonyítványt kérő lap fénymásolatát. (Ügyfélkapun történő igénylés esetén a Speciális igénylés” t kell választani. Az igénylés okánál „NKEEGYETEM”-et kell, választani a felugró lehetőségek közül. Papíralapú igénylés esetén a kérőlap III. pontjában „Igen” választ kell adni, a IV. pontban az alábbi szöveget kell beírni: 2011. évi CXXXII. törvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról 22.§. A kérőlap V. pontját ez esetben nem kell kitölteni.)

A jelentkezési lapot a csatolt dokumentumokkal együtt legkésőbb 2023. január 23-ig kell eljuttatni elektronikus úton a szilagyi.monika@uni-nke.hu e-mail címre, az eredeti dokumentumokat pedig a beiratkozáson szükséges leadni.

A felvétel elbírálása

A felsőoktatási intézmény felvételi beszélgetés keretében értékeli a szak, képzési céljában meghatározott szempontok érvényesíthetőségét, a jelentkező szakterületre történő alkalmasságát.

A felvételi beszélgetés témakörei:

1. Önkormányzati rendészet és a közbiztonság fogalma, kialakulása és szabályozása.
2. A helyi rendészet helye és szerepe a komplex biztonság rendszerében.
3. Helyi rendészet külföldön.
4. Rendőrség és önkormányzati rendészet együttműködése.
5. Településbiztonság, Smart City.
6. A közösségi rendészeti filozófia alkalmazása itthon és külföldön.
7. Az egyes rendészeti feladatokat ellátók részvétele a helyi rendészetben.
8. Közbiztonsági kockázatértékelés a településen.
9. Rendkívüli események kezelése a településen.
10. Biztonságtechnikai rendszerek és alkalmazásuk célja a településen.
11. Önkormányzati lehetőségek a rendezvények biztonsága érdekében.

A felvételi beszélgetés időpontja: 2023. január 24-től január 26-ig tart, a konkrét időpontról tájékoztatást küldünk. A felvételről a Felvételi Bizottság szakmai szempontok figyelembevételével dönt.

A képzéssel kapcsolatos kérdésekben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Tanulmányi Osztálya ad felvilágosítást a +36 1 432 9000/19-312 telefonszámon vagy a szilagyi.monika<bejgli>uni-nke.hu email címen.

The post NKE: Településbiztonsági menedzser szakirányú továbbképzési szak indul appeared first on .

Gál Kristóf beszámolója szerint az esetnél eljáró rendőrök minden szükséges szakmai kiképzéssel, ismerettel és eszközzel rendelkeztek. Az alezredes hangsúlyozta: a vizsgálat azt is megállapította, hogy a rendőrség által akkor ismert körülmények alapján a helyszínre kiküldött járőrök száma elegendő volt.

“Az ilyen parancsnoki vizsgálat megállapításait felelős személyek jegyzik, akik tisztában vannak azzal, hogy a szakvéleményeiket később a jog mérlegén is meg kell majd feleltetni” – jelentette ki Gál, aki lesújtónak nevezte azokat, a különféle médiafelületeken olvasható véleményeket, amelyek alaptalan híresztelések, találgatások alapján igyekeznek szakmainak tűnő magyarázatokat adni a történtekre. A szóvivő dilettánsnak minősítette ezeket a híreszteléseket, hangsúlyozva: a rendőrség ezekre sem jelenleg, sem a jövőben nem kíván reagálni.

Ha a múlt csütörtökön Újbudán történtek későbbi vizsgálata olyan megállapításokat eredményez, amelyek alapján a hasonló intézkedésekre vonatkozó előírások felülvizsgálata indokolttá válik, akkor ezeket a tapasztalatokat a képzések, eljárások részévé teszi a rendőrség – tette hozzá az alezredes.

A rendőrségre múlt csütörtök este arról érkezett bejelentés, hogy az újbudai Lecke utca egyik társasházában egy férfi betörte egyik szomszédja ajtaját, és garázda módon viselkedik. A férfi késsel támadt a kiérkező járőrökre, hármukat megszúrta, a rendőrök közül a harmincadik életévét még be nem töltött Baumann Péter később a kórházban meghalt. A helyszínről elmenekülni próbáló Sz. Szilárdot az utcán láblövéssel állították meg a rendőrök.

Vasárnap a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) több, hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt rendelte el a férfi letartóztatását február 15-ig, a gyanúsított jelenleg az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben van.

A belügyminiszter hősi halottá nyilvánította és soron kívül rendőr főhadnaggyá nevezte ki az elhunyt Baumann Péter rendőr főtörzsőrmestert. Baumann Péter temetése jövő csütörtökön lesz Mátészalkán. Gál a sajtótájékoztatón tolmácsolta az elhunyt családjának kérését: a hozzátartozók azt szeretnék, ha a média nem venne részt a szertartáson.

The post Rendőrgyilkosság: Az ORFK szerint szakszerű, jogszerű volt a rendőri intézkedés appeared first on .

Közleményükben azt írták: a vádlott tavaly július 17-én ittas állapotban látogatta meg a komlói kórházban kezelt nagyanyját, és felháborodva állapította meg, hogy rokonát az ápolónők lekötötték. Mindezt az osztály nővérszobájánál kiabálva sérelmezte és felelősségre vonta őket, az egyik ápoló ezért elmagyarázta neki az intézkedés okát.

A vádlott ittas állapota miatt nem fogadta el a magyarázatot, és kiabálva fenyegetni kezdte az ápolónőket azzal, hogy ha meghal a nagyanyja, akkor megöli valamennyiüket és felgyújtja a kórházat. Viselkedése miatt a kórház alkalmazottjai kikísérték az épületből a férfit, aki ezután mobiltelefonjáról felhívta a 112-es segélyhívó vonalat, és közölte a kezelővel: feljelentést tesz a komlói kórház ellen, mert kínozzák a nagyanyját. Hozzátette: visszamegy és megöli az ott dolgozókat, a kórházat pedig felgyújtja.

A több mint négyperces beszélgetés alatt trágár jelzők kíséretében többször elismételte, hogy visszamegy és mindenkit megöl, és “erre nyugodtan pecsétet tehet a kezelő”, az egész kórházat felgyújtja abban a pillanatban, ahogy a nagyanyja meghal. A férfi még kétszer felhívta a segélyhívót, és megismételte az intézmény felgyújtásával kapcsolatos fenyegetéseit.

A Komlói Járásbíróság előkészítő ülésen meghozott jogerős határozatával a vádlottat közveszéllyel fenyegetés bűntette miatt – mint visszaesőt – ítélték egy év börtönbüntetésre.

The post Börtönbüntetést kapott egy telefonon fenyegetőző férfi Komlón appeared first on .

A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint James Cleverly intenzív diplomáciai egyeztetéseket tart Antony Blinken amerikai és Mélanie Joly kanadai külügyminiszterrel. Cleverly a tárgyalásokon közli: most van itt az ideje annak, hogy a szövetségesek felgyorsítsák és kibővítsék azoknak az eszközöknek a szállítását, amelyekkel Ukrajna megnyerheti az Oroszországgal vívott háborút.

A brit külügyi tárca beszámolója szerint Cleverly kifejti a megbeszéléseken azt a meggyőződését, hogy a megfelelő felszerelések birtokában Ukrajna felülkerekedhet a háborúban. A minisztérium felidézi, hogy Nagy-Britannia tavaly 2,3 milliárd font (csaknem 1050 milliárd forint) értékben nyújtott katonai támogatást Ukrajnának, és London kötelezettséget vállalt arra, hogy az idén legalább szinten tartja, de lehetőség szerint emeli ezt a támogatást.

A Downing Street a hétvégén bejelentette, hogy Ukrajna hamarosan tizennégy Challenger 2 harckocsit és hozzávetőleg harminc AS90 típusú nagyméretű önjáró löveget kap Nagy-Britanniából. A londoni kormányfői hivatal tájékoztatása szerint Nagy-Britannia már a következő napokban elkezdi ukrán katonák kiképzését a harckocsik és az önjáró lövegek üzemeltetésére.

A Downing Street már a hétvégi bejelentésben jelezte, hogy a brit kormány a héten világszerte aktív diplomáciai tevékenységbe kezd, miután Rishi Sunak miniszterelnök utasította a kabinet vezető tagjait a nemzetközi fellépés előmozdítására az Ukrajna elleni orosz invázió első évfordulójának közeledtével. A brit kormány védelmi és biztonsági illetékeseinek megítélése szerint erre alkalmat teremtett, hogy Oroszország meghátrálásra kényszerült az Ukrajnában tevékenykedő orosz erők utánpótlási problémái és moráljuk rohamos csökkenése miatt.

Patrick Sanders tábornok, a brit szárazföldi haderő vezérkari főnöke ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajna katonai segélyezése, mindenekelőtt a harckocsik és a tüzérségi eszközök szállítása átmenetileg meggyengíti a brit fegyveres erők harcképességét. Sanders belső leirata szerint – amelybe a BBC brit közszolgálati médiatársaság betekintést nyert – Nagy-Britannia biztonságát is szolgálja, ha sikerül elérni Oroszország katonai vereségét Ukrajnában.

A vezérkari főnök hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a fegyverszállításokról hozott döntés kétségtelenül befolyásolja a brit fegyveres erők mozgósíthatóságát, és gyors ütemben helyre kell állítani a hadsereg harcképességét.

Az orosz cégek figyelmen kívül hagyhatják a “barátságtalan” országok részvényeseinek szavazatát
Az orosz vállalatok egy részénél 2023 végéig nem kell majd figyelembe a “barátságtalan” országokból származó társtulajdonosok szavazatát a vállalati döntések meghozatalakor, Putyin vonatkozó rendelete kedden jelent meg a jogi információk hivatalos internetes közlönyében. A rendelet azokra az energiaszektorban (beleértve a villamos energiát), a gépgyártásban vagy a kereskedelemben működő cégekre vonatkozik, amelyek irányító vagy haszonélvező tulajdonosát szankciókkal sújtották, amelyekben a részvénytőke legfeljebb felét “barátságtalan” külföldiek birtokolják, és ahol a gazdasági társaság vagy a hozzá tartozó csoport bevétele az előző évben meghaladta a 100 milliárd rubelt (jelenlegi árfolyamon 533 millió forintot). Az érintett vállalatokban az összes kritériumnak érvényesülnie kell.

The post Orosz agresszió: a Britek az Amerikát és Kanadát igyekszik rávenni Ukrajna támogatásának bővítésére appeared first on .

A hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon (ICC) tartott vitaindító beszédében a külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az orosz vezetést felelősségre kell vonni a csaknem egy éve kezdődött ukrajnai háborúja miatt. Annalena Baerbock ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ez nem lehetséges az ICC keretein belül, mivel Oroszország nem fogadja el a büntetőbíróság joghatóságát. Hozzátette: az sem valószínű, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa az ICC elé utalná az ügyet, mivel Oroszország állandó tagja a tanácsnak, így élhet vétójogával.

Baerbock szerint egy különleges bíróság létrehozása nem feltétlenül az “ideális megoldás”, azonban szükségszerűen pótolja a nemzetközi jog hiányosságait, és “világos üzenetet” küld az orosz vezetésnek. A külügyminiszter elmondása szerint megvitatta a különleges bíróság létrehozásának lehetőségét Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel múlt heti kelet-ukrajnai látogatása alkalmával. Mint mondta, egy ilyen bíróság legitimitását és pártatlanságát az biztosítaná, ha a törvényszék Ukrajnán kívül jönne létre, a nemzetközi partnerek pénzügyi támogatásán keresztül, különböző országok ügyészeinek és bíráinak részvételével. “A bíróság az ukrán büntetőjogból vezetné le joghatóságát” – tette hozzá.

A német miniszter a nemzetközi büntetőjogi rendszer reformját is javasolta annak érdekében, hogy az ICC az agressziós bűncselekményeket is vizsgálhassa. A büntetőbíróság joghatósága jelenleg csak a háborús és az emberiség elleni bűncselekményekre, valamint népirtásra terjed ki.

A különleges bíróság létrehozását az Európai Unió is támogatja. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke novemberben kijelentette, hogy egy ilyen törvényszék megalakulása lehetővé tenné a büntetőeljárás lefolytatását azok ellen az orosz vezetők ellen is, akik egyébként mentességet élveznének, mivel Oroszország nem ismeri el az ICC joghatóságát. Karim Khan, az ICC főügyésze szerint azonban a különleges törvényszék csak fokozná a “jogi széttagoltságot”, továbbá a megfelelő finanszírozással és eszközökkel a büntetőbíróság is képes lenne felelősségre vonni az orosz vezetést az agressziós bűncselekmények elkövetése miatt.

The post Német külügyminiszter: különleges bíróságot kellene létrehozni az orosz vezetés felelősségre vonása érdekében appeared first on .

A Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség szóvivője Szanka Ferenc közölte, a férfit életveszélyt okozó testi sértés, zsarolás és kényszerítés bűntettével vádolják.

A vádirat szerint 2021 szeptemberétől a vádlott a Szegedi Fegyház és Börtönben minden ok nélkül folyamatosan belekötött zárkatársába, ütötte-verte, különböző feladatok elvégzésére kényszerítette, megalázta és kihasználta. A sértett – hogy elkerülje a bántalmazásokat – a vádlott minden kérését teljesítette.

A rendszeres zárkabeli kártyázások egyikén, 2021. november 8-án a vádlott arra kényszerítette a sértettet, hogy vesztes játszmánként egy, összesen három liter, majd a végén további öt liter vizet is megigyon. A sértett könyörgött, hogy nem bírja, rosszul van, erre a vádlott bántalmazta, majd zsír evésére is utasította. A sértett rövid idő múlva rosszul lett, eszméletét vesztette, majd kórházba szállították, és gyógykezelték, mivel vízmérgezés – a szervezet nátriumháztartásának felborulása – miatt életveszélyes állapot alakult ki nála.

A vádlott, mielőtt a sértettet elszállították, megfenyegette a zárkatársait, hogy az előzményeket nem mondhatják el, azt kell állítaniuk, hogy a sértett egyszer csak lefordult a székről. A főügyészség – mértékes indítványként – a vádlotti beismerés esetére hat és fél év szabadságvesztés büntetés kiszabását indítványozta a bíróságnak – tudatta a csoportvezető ügyész.

The post Vádat emeltek egy zárkatársát majdnem halálra itató férfival szemben appeared first on .

“Ukrajna keleti része továbbra is az agresszor fő támadási iránya. Az ellenség a fő támadást Bahmut felé összpontosította, beleértve Szoledar térségét, ahol harcok folynak. Az ukrán egységek továbbra is védik magát a várost és annak peremvidékét is” – fogalmazott a szóvivő. Az orosz védelmi minisztérium a múlt héten bejelentette Szoledar bevételét. Kijev ezt cáfolta: az ukrán vezérkar szerint az orosz csapatok komoly veszteségeket szenvedtek a Bahmuttól mintegy 15 kilométerre fekvő városnál.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az orosz hadseregnek kevesebb mint száz Iszkander rakétája maradt, ezért az oroszok egyre gyakrabban használják az Sz-300-as és az Sz-400-as rakétákat ukrajnai földi célpontok megsemmisítésére.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy az Sz-300-as és Sz-400-as rakéták légiharcra, azaz levegőben lévő célpontok megsemmisítésére tervezett légvédelmi rakéták. Ihnat rámutatott arra, hogy az orosz erők egyre gyakrabban használják ezeket a rakétákat Ez arra utal szerinte, hogy kevés a ballisztikus rakétájuk. Megjegyezte, hogy az Sz-400-as egy új rendszer, amelyre az oroszok nagyon büszkék. Hatótávolsága több száz kilométer.

“Az ilyen rakéták megsemmisítéséhez nyugati rendszerekre van szükség, vagy közvetlenül azokon a pozíciókon kell megsemmisíteni őket, ahonnan a csapásokat indítják” – emelte ki a szóvivő.

Elmondta, hogy Sz-300-as rakétákból jelentős tartaléka van még Oroszországnak, továbbá több száz H-22-es rakétája is van. Utóbbiból a szóvivő szavai szerint a háború kezdete óta az oroszok több mint 210-et lőttek ki ukrán területre, melyekből az ukrán légvédelemnek egyet sem sikerült megsemmisítenie. Ihnat ismételten leszögezte, hogy H-22-eseket csakis nyugati modern rendszerek – mint például Patriot légvédelmi rakéták – képesek megsemmisíteni, az Ukrajnában jelenleg rendelkezésre álló eszközök nem.

Megint tárgyalt Putyin és Erdogan
Hadifoglyok, köztük elsősorban a sebesültek Oroszország és Ukrajna közötti cseréjéről, valamint a törökországi gázközpont kialakításáról tárgyalt telefonon más témák mellett Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök – közölte a Kreml sajtószolgálata.

The post Orosz agresszió: az ukrán erők tartják magukat a Donyeck megyei Szoledarban appeared first on .

Az 54 éves Halevi a ceremónián altábornagyi rangot kapott. Jelen volt Benjámin Netanjahu miniszterelnök, Joav Galant védelmi miniszter és a leköszönő vezérkari főnök, Aviv Kohavi is. Netanjahu beszédében az Irán elleni céltudatosságra buzdított, harcra szólított fel különösen Irán szíriai fegyverszállító tevékenységével szemben, valamint Irán nukleáris fegyverkezésének megakadályozására.

“Minden katonának és tisztnek egy parancsnoka van, és mindenki fölött a vezérkari főnök, a hadsereg legmagasabb rangú tisztje áll. Ő a honvédelmi miniszternek és a kormánynak felel” – hangsúlyozta a katonai parancsnokság egységét Galant védelmi miniszter. Az ünnepség után Halevi Kohavival együtt meglátogatja Jeruzsálemben a hercl-hegyi katonai temetőben az Emlékezés Csarnokát, majd az óvárosban a Siratófalat, s tiszteletét teszi Jichák Hercog államelnöknél. Végül Tel-Avivban, az izraeli hadsereg főhadiszállásán átveszi a parancsnokságot elődjétől.

Az előző izraeli kormány október végén hagyta jóvá Halevi vezérkari főnöki kinevezését. Megbízatása három évre szól, de a kormány meghosszabbíthatja mandátumát több mint egy évvel – ahogyan azt Kohavinál és számos másik elődjénél is megtették.

The post Hivatalba lépett az új vezérkari főnök Izraelben appeared first on .

A múlt évet értékelő bejegyzésben azt írták, tavaly 1872 rendőrségi bejelentés érkezett a Magyar Honvédség tűzszerész ügyeletére, jellemzően a második világháborúból visszamaradt veszélyes robbanóeszközökkel kapcsolatban, ebből 387 alkalommal volt szükség a robbanótestek “soron kívüli kezelésére”.

Közölték: Fejér vármegyéből kapták “holtversenyben” a legtöbb, 330 bejelentést, ugyanennyiszer riasztották Pest vármegyei és budapesti címekről ugyancsak az ezred katonáit. A tűzszerészek 170 alkalommal vonultak Veszprém vármegyéhez tartozó helyszínekre, katonai eredetű robbanóeszközökhöz.

A soron kívüli reagálást igénylő rendőrségi bejelentések száma a fővárosban és Pest vármegyében volt a legmagasabb, itt 140-szer intézkedtek az alakulat katonái 24 órán belül. Fejér vármegyébe 65, Komárom-Esztergom vármegyébe pedig 25 esetben vonultak a tűzszerészek sürgősséggel. A bejegyzésben megjegyezték: jellemzően különböző típusú aknavető- és tüzérségi gránátok, kézigránátok, illetve lőszerek kerültek elő.

A leggyakrabban előtalált robbanóeszköz-típus idén is a 82 milliméteres szovjet repesz aknavetőgránát volt, amelyből országszerte csaknem 1900 darabot “kezeltek” a tűzszerészek. A 81 milliméteres német repesz aknavetőgránátból mintegy ezer darabot szállítottak el a tűzszerészek, a 75 milliméteres német páncéltörő- és repeszgránát típusokból több mint ezret, a szovjet F1-es védő kézigránátból pedig 450-et ártalmatlanítottak a tűzszerész ezred katonái.

A beszámoló szerint összesen mintegy 130 tonna különböző típusú robbanóeszközt, lőszert és katonai eredetű veszélyes anyagot semmisítettek meg a tűzszerészek. Az arra kijelölt robbantási területeken 483 alkalommal végeztek irányított robbantással megsemmisítést, a kontrollált megsemmisítések során csaknem egy tonna TNT-t és Semtex típusú robbanóanyagot használtak fel.

Az ezred robbanóanyag-kereső kutyavezetői 117 alkalommal végeztek helyszíni átvizsgálást szolgálati kutyákkal és 93 esetben került sor katonai műveletek, lőgyakorlatok, illetve civil tevékenység tűzszerész biztosítására – írták.

A bejegyzésben idézték Szilágyi Zsolt ezredest, az ezred parancsnokát, aki rendkívül mozgalmasnak nevezte az alakulat elmúlt évét.

The post Mintegy 130 tonna robbanóeszközt, lőszert semmisítettek meg tavaly a tűzszerészek appeared first on .

A lövéseket a tettes egy mozgó járműből adta le Camden városrészben, a két legnagyobb londoni pályaudvar, a Euston és a King’s Cross-St. Pancras közötti utcában, egy katolikus templomnál, ahol éppen gyászszertartás zajlott. A jármű elhajtott a helyszínről. A lövöldözésben hatan sérültek meg, köztük két gyermek.

A Scotland Yard hétfői tájékoztatásában megerősítette, hogy az incidens után egy 21, egy 41, egy 48 és egy 54 éves nőt nem életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba, bár a 48 éves sebesült sérülései a vizsgálatok alapján maradandónak bizonyulhatnak.

Egy 12 éves lányt könnyebb lábsérülésekkel vittek kórházba, de őt ellátása után hazaengedték. A lövöldözésben megsérült egy hétéves kislány is, akit életveszélyes állapotban szállítottak kórházba. A londoni rendőrség hétfői tájékoztatása ugyanakkor arra utal, hogy a kislány túljutott az életveszélyen: az ismertetés szerint jelenlegi állapota súlyos, de stabil.

A Scotland Yard beszámolója szerint az elfogott fiatal férfit gyilkossági kísérlet gyanújával vették őrizetbe, miután autóját a rendőrök vasárnap este megállították. A gyanúsított kilétét a rendőrség egyelőre nem fedte fel.

The post Őrizetbe vették a hétvégi londoni lövöldözés gyanúsítottját appeared first on .

“A friss adatok szerint három katona meghalt, további 15 pedig megsebesült” – mondta a hírügynökség informátora. A neve elhallgatása mellett nyilatkozó illetékes hozzátette, hogy a detonációt a lőszerrel való gondatlan bánásmód okozhatta. A RIA Novosztyi hírügynökség úgy értesült, hogy a robbanás egy korábban iskolának és kultúrháznak használt épületben történt és hogy a helyiek közül senki nem sérült meg. Ez a forrás úgy tudja, hogy a házban szombat reggel ütött ki tűz.

Az Interfaxot arról értesítette egy ugyancsak névtelenül nyilatkozó illető, hogy az incidenst egy őrmester okozta egy hálókörletnek kialakított helyiségben, egy véletlenül működésbe hozott kézigránáttal, amely az egész szakasz lőszerkészletét felrobbantotta. A hírügynökség úgy tudja, hogy három katona meghalt, nyolcat eltűntnek nyilvánítottak, 16-ot pedig, köztük a baleset okozóját, kórházba szállították.

A Rigában szerkesztett, ellenzéki Meduza hírportál orosz Telegram-hírcsatornákra hivatkozva azt írta, hogy a baleset összes áldozata mozgósított katona, az okozója pedig, aki Szverdlovszk megyéből származik, azért vette kezébe egy RGD5-ös gránátot, hogy “tekintélyt vívjon ki beosztottjai körében”. A robbanást követően a lángok 450 négyzetméteren terjedtek el.

Belgorod megye határos Ukrajnával. A REN televízió arról tudósított, hogy Tonyenykoje községet körülzárták a hatóságok, területére nem engedik be a sajtót.

The post Baráti kézigránát: orosz katonák haltak meg feleslegesen appeared first on .

A közlemény szerint a NATO németországi Geilenkirchenben állomásozó AWACS légtérellenőrző repülőgépei a tervek szerint január 17-én érkeznek Románába, hogy támogassák a katonai szövetség megerősített jelenlétét a régióban, és figyelemmel kísérjék az orosz katonai tevékenységet.

“Mivel Oroszország jogtalan háborúja Ukrajnában továbbra is fenyegeti az európai békét és biztonságot, nem lehet kétség afelől, hogy a NATO eltökélt szándéka megvédeni a szövetségesek területének minden négyzetcentiméterét” – fogalmazott Oana Lungescu NATO-szóvivő, majd hozzátette: az AWACS repülőgépek több száz kilométerre felbukkanó repülőgépeket is képesek észlelni, így kulcsfontosságúak az elrettentés és a védelem szempontjából.

A NATO közleményében emlékeztetett, Oroszország ukrajnai háborújára válaszul a szövetség vadászgépekkel és megfigyelő repülőgépekkel növelte jelenlétét Kelet-Európában. 2022 februárja óta a NATO AWACS repülőgépei rendszeres járőrözést végeznek Kelet-Európa és a balti-tengeri régió felett, hogy nyomon kövessék az orosz harci repülőgépek mozgását a NATO-tagországok határainak közelében.

Közölték továbbá, hogy az AWACS-gépek az elkövetkező napokban megkezdik felderítő repüléseiket, kizárólag a szövetség területe felett. A misszió a tervek szerint több hétig tart majd. A repülőgépekkel mintegy 180 fős katonai személyzet érkezik a román légierő Bukarest melletti Otopeni támaszpontjára.

The post A NATO légtérellenőrző repülőgépeket telepít Romániába appeared first on .

1. Bevezető gondolatok:

A 2014 és 2020 között zajló második líbiai polgárháború lezárását és a konfliktus a Földközi-tenger középső és déli régiójára gyakorolt hatásának kezelését a nemzetközi közösség összefogása övezte.

A konfliktuskezelés tekintetében kiemelt esemény volt a 2020. január 19.-én megrendezésre került berlini ENSZ Líbia-konferencia. A német szövetségi kormány és az Egyesült Nemzetek Szervezete mellett, a térség tizenegy érintett állama és számos nemzetközi intézmény képviseltette magát. A konferencia eredményeként a résztvevők egyhangúlag kifejezték, hogy tiszteletben tartják és implementálják az 2011-es ENSZ BT (1970-es) líbiai fegyverembargóról szóló határozatát, valamint az azt követő hasonló témájúakat (2292-es és 2473-as). Ennek jegyében az Európai Unió Külügyek Tanácsa február 17-én – a líbiai béke iránti elhivatottság politikai üzeneteként – a 2015-ben útjára indított SOPHIA elnevezésű földközi-tengeri művelet lezárása mellett, új közös biztonság- és védelempolitikai műveletet indított a Földközi-tenger térségében, amely középpontjába az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Líbiával szembeni fegyverembargóról szóló határozatainak végrehajtása került. Így indították útjára az EUNAVFOR MED IRINI (görögül “béke”) elnevezésű műveletet 2020. március 31-én, amelynek mandátumát egy év után 2023. március 31-ig meghosszabbították.

Jelen elemzés célkitűzése, hogy átfogó képet nyújtson az ezen műveletet életre hívó líbiai konfliktus hátteréről és annak központi szereplőiről. Emellett a jelenleg uralkodó biztonsági környezetről. Valamint részletesen bemutatásra kerül az EUNAVFOR MED IRINI, különös tekintettel annak mandátumára. Továbbá az utolsó alfejezetben sor kerül a művelet hatékonyságának értékelésére.

2. A konfliktus háttere:

A második líbiai polgárháború több egymással vetélkedő hatalmi csoport katonai konfliktusa volt[1], a Líbia területei feletti kormányzásért és az olajtermelés[2] ellenőrzéséért 2014 és 2020 között. A szembenállás az előző évtized elején a MENA-térségen végig söprő arab tavasz demokratizációt népszerűsítő hullámait majd az első polgárháború lezárását követő államépítési folyamat elmaradását váltotta fel[3], ahol a felek álláspontjai az idő múlásával mindinkább távolabb kerültek egymástól.

Öt évvel az első líbiai polgárháborút követően az ország, de jure történelmi régióknak megfelelően – Nyugaton Tripolitánia, keleten Kirenka, délen Fezzen – részekre szakadt, két-két egymással rivalizáló kormánnyal és parlamenttel. A szakadás alapját az képezte, hogy a 2014 júniusában tartott választás eredményét – igen alacsony részvételi szám mellett – megnyerő Képviselőház hatalomátvételét, a korábban regnáló – és a 2011 februárjától kezdve másfél évig ideig vezető Nemzeti Átmeneti Tanácsot hivatalos választások útján elsöprő többséggel váltó – Általános Nemzeti Kongresszus vitatta. A kérdés a Líbiai Legfelsőbb Bírósághoz került, amely a választást alkotmányellenesnek nyilvánította és elköteleződött a Képviselőház feloszlatása mellett. Mindeközben iszlamista fegyveres csoportok újra megalakították Tripoliban az Általános Nemzeti Tanácsot. Míg a Képviselőház Tobrukba helyezte át székhelyét, szövetségre lépett Halifa Belkaszim Haftar tábornokkal és mivel a 2015-ös választások a kialakult fegyveres konfliktus eredményeként megtarthatatlanná váltak, megszavazta saját mandátumának meghosszabbítását[4].

A fegyveres konfliktus kezdeti szakaszának két legmeghatározóbb alakja Fájez Musztafa esz-Szarrádzs, illetve Halifa Belkaszim Haftár tábornok voltak. Fájez Musztafa esz-Szarrádzs a Líbiai Elnöki Tanács elnökeként és Líbia miniszterelnökként vezette az ENSZ által elismert és egyúttal a legtöbb nyugati kormány támogatását élvező tripoli kormányt. Míg az egykor Moammar al-Kaddáfi alatt szolgáló Haftar tábornok a kormányellenes Képviselőház – rivális líbiai törvényhozások egyike, amely a tobruki kormány támogatását élvezte – tagja volt és vezetése alá tartozott az Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA). Az idő előrehaladtával a szereplők köre kibővült: 2015 decemberében a felek aláírták a Líbiai Politikai Megállapodást, ezzel létrehozva a Nemzeti Megállapodás Kormányát (GNA). Emellett a három fő frakció mellett a konfliktusban érintetté vált számos kisebb vetélkedő csoport is, mint a szalafista milícia vezette iszlamista Bengázi Forradalmárok Sura Tanácsa, keleten a Líbiai Hajnal koalíció, nyugaton a Líbiai Pajzs és az Iszlám Állam három líbiai tartománya.

Ugyanakkor a konfliktus ily mértékű elmélyülésének és elhúzódásának elsődleges oka a külső aktorok fokozott színrelépésében és az események kimenetelének befolyásolását célzó hatalmi játszmákban keresendő[5]. Miközben Líbia egyre inkább destabilizálódott, egyre több nemzetközi szereplő igyekezett befolyást gyakorolni a líbiai konfliktus menetének alakulására[6], ami a szembenálló felek közötti mediátori szerepen túlterjeszkedve immár katonai támogatás biztosításában is megnyilvánult. Ennek nyomán az egyre intenzívebb – például Oroszország és Törökország nevével fémjelezhető – külső szereplői jelenlét és az aktorok körének jelentős kibővülése közepette egy proxy hadszíntér bontakozott ki: az LNA-t és Haftar tábornokot az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Jordánia, Oroszország, illetve Franciaország, míg az ENSZ és az EU által elismert Nemzeti Egyetértés Kormányát (GNA) támogatja tevékenyen Törökország, Katar és Olaszország. Ennek jelentősége abban értendő, hogy a külföldi fegyver- és lőszer-utánpótlás jelentősen hozzájárul a fegyveres konfliktus fenntartásához az országban, ahol 2011 óta polgárháborús állapot áll fenn. Mindennek az ENSZ-jelentések mintaértékű bizonyítékául szolgálnak, hiszen dokumentálják a fegyverembargó rendszeres megsértését egyes államok részéről. Ennek hatására a konfliktus határai napjainkra messze túlnyúlnak az országhatárokon. Az így létrejött regionális érdekellentétek tovább nehezítették a konfliktus lezárását és az hatásainak hatékony kezelését.

A Trump-kormányzat líbiai szerepvállalását alapvetően az Iszlám Állam elleni harcra korlátozta, és azon túlmenően nem alakított ki világos stratégiát, más nemzetközi aktorok jelentős szerepet vállaltak a konfliktusban, és döntő befolyásra tettek szert a politikai és a katonai kapcsolatok alakításában. Az ország keleti felét ellenőrzése alatt tartó Haftar tábornok tevékenységének megerősítéséhez az Oroszországi Föderáció, Egyiptom és az Egyesült Arab Emirátusok járultak hozzá. A Kreml motivációja – az USA háttérbevonulását kihasználandó – saját érdekérvényesítési képességének megerősítése volt a Száhel-övezetben. Míg az Egyesült Arab Emirátusok és – a közös határszakasszal rendelkező – Egyiptom narratívája szerint így elkerülhető az iszlamista erők hatalomátvétele követlen szomszédságukban. Ezzel szemben az ENSZ által Líbia legitim kormányaként elismert GNA azonban többek között a lassan „drónnagyhatalommá” váló Törökország támogatását tudhatja maga mögött. Mindemellett Katar és Szaúd-Arábia Fájez Musztafa esz-Szarrádzs tevékenységéhez nyújtott donációkat. Törökországot a több, mint 500 éves közös történelmi múlt által megalapozott jelentős mértékű líbiai befektetések tették érdekeltté. Továbbá Líbia képezi a „Kék haza” doktrína egyik sarokkövét a török politikai gondolkodásban[7].

A leírtak alapján kijelenthető, hogy a konfliktus elhúzódó jellegének és határokon átívelő hatásainak köszönhetően az Európai Unió migrációs nyomással szembeni mozgástere jelentősen lecsökkent. Ugyanakkor a líbiai konfliktus rendezésének legnagyobb kihívása, hogy a politikai kiegyezést hátráltatja a szinte teljességgel megosztott helyi hatalmi viszony-rendszer. A belső fragmentáltság mellett, a működőképes intézmény-, és vezetési rendszer hiány alapjaiban véve ellehetetleníti a rendezést. Mindezek összessége megalapozta, hogy az EU az ENSZ elrendelt fegyverembargó érvényre juttatásának támogatása – légi, műholdas és tengeri eszközök segítségével – érdekében egy új műveletet hozzon létre, amelynek a jelenlegi biztonsági helyzetre gyakorolt hatásai a következő fejezetben kerülnek megtárgyalásra.

3. A jelenlegi biztonsági helyzet:

Számos állami, azok szintje alatt és feletti aktor volt és van jelen aktívan együttesen az EUNAVFOR MED IRINI műveletet körülvevő biztonsági környezetben. Jelenleg a helyi biztonsági helyzetet a feszült béke és az újabb nyílt polgárháború közötti átmenet jellemzi, amelyet három kulcsfontosságú tényező határoz meg: a kettészakadt ország keleti-nyugati része közötti fokozódó ellentét, az egész államterület felett főhatalmat gyakorló központi hatalom és összehangolt államigazgatás teljes hiánya és a külső aktorok hatására – az ENSZ fegyverembargó rendelkezéseit megsértve – az országba beáramló felmérhetetlen mennyiségű fegyver.

A Líbiában 2020 nyara óta uralkodó viszonylagos nyugalmi állapot megtöréséhez az aktuális politikai hatalmi harcokon túlmenően, hozzájárultak a különböző parlamentekhez lojális rivális fegyveres csoportok közötti összecsapások. Ennek alapját az képezte, hogy a tobruki, párhuzamos törvényhozás által 2022-ben februárjában a kettészakadt ország keleti felében miniszterelnökké választott Fathi Basaga hatalomra lépését a Tripoliban székelő és az ország átmeneti kormányát vezető Abdul Hamid Dbeibah nem ismeri el. A konfliktust tovább súlyosbítja, hogy a jelek szerint Dbeibeh szövetségre lépett hatalma megerősítése érdekében Haifa Haftar tábornokkal. Mindezt az igazolja, hogy a nemzeti egységkormány elbocsájtotta a Nemzeti Olajtársaság vezetőjét, helyébe egy Haftar-közeli személyt nevezett ki és ezzel párhuzamosan az állam számára kulcsfontosságú bevételi forrásként számontartott kelet-líbiai olajkitermelő kutak blokádját feloldották a helyi milíciák. Ugyanakkor Dbeibeh-vel szemben a szimpatizáns milíciák és fegyveres csoportok bizalma jelentősen megrendült csakúgy, mint ahogyan az előzőleg a Basagával szembeni ellenállás alapjául is szolgált. Az események hatására az ország jelenleg a Fragile State Index 2022-es felmérései szerint a 21. legtörékenyebb a vizsgált 179-ből. Az ugyanezen szervezet által készített lista szerint, amely az országokat az adott konfliktusok súlyosságának megfelelően rangsorolja: Líbia -2,7 ponttal jobb állapotban van a 2021-es adatokhoz viszonyítva, amelynek elsődleges indikátorai az állami legitimitás, a biztonsági apparátus kérdése, a külső beavatkozás jelentős mértéke és a frakcionált politikai elit.

Így a Líbiában egyre fokozódó feszültségek szignifikáns nyomást, új jellegű biztonsági kihívásokat jelentenek a nemzetközi közösség és különösképpen az Európai Unió számára. A geopolitikai fekvéséből fakadóan az EU számára kiemelt jelentőségű Líbia, hiszen beleilleszkedik külpolitikai tevékenységének déli fő irányvonalába. 2022 júliusáig az olajkutak blokádjával az olajkitermelés felfüggesztése, a fegyveres összecsapások hatására kiinduló migrációshullám és a terrorizmus térnyerése összességében érdekeltté tette az EU-t a térség stabilizálásában való aktív részvételben. Így a következő fejezetben sor kerül az EUNAVFOR IRINI művelet – mint ezen aktív szerepvállalás gyakorlati megvalósulása – részletes bemutatására.

4. A művelet mandátuma:

A líbiai békefolyamat egy sor diplomáciai találkozó, nemzetközi kezdeményezés és műveleti intézkedés révén bontakozott ki, amelyek végcélja a hosszú ideje tartó polgárháborús állapot megszüntetése és a béke helyreállítása volt. Ezzel kapcsolatosan a 2020. januári berlini Líbia-konferencia különös jelentőséggel bír az Európai Unió hozzájárulásának tekintetében. Számos világhatalom, nemzetközi és regionális szervezet, valamint a Földközi-tenger medencéjének országainak képviselői vettek részt az eseményen, akik mindannyian elkötelezték magukat a líbiai konfliktus békés megoldása mellett. A konferencia egyik kulcsfontosságú megállapítása az volt, hogy az ENSZ BT 1970-es határozatát, amely 2011-ben elsőként rendelkezett a líbiai fegyverembargóról, valamint az azt követő hasonló témájúakat – mint a 2292-es és 2473-as határozatok – a tagállamoknak tiszteletben kell tartania és hatékonyan implementálni.

Ennek jegyében az Európai Unió döntést hozott az ENSZ Líbiával szembeni fegyverembargójának érvényre juttatására irányuló erőfeszítéseinek fokozásáról hozzájárulva ezzel a líbiai békefolyamathoz. Az Európai Unió Külügyek Tanácsa 2020. február 17-én úgy határozott, hogy ennek érdekében új KBVP-műveletet (közös biztonság- és védelempolitika) indít a Földközi-tenger térségében, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Líbiával szembeni fegyverembargóról szóló határozatainak végrehajtására összpontosít: az EUNAVFOR MED IRINI -t.

A görögül „béke” elnevezésű művelet az EU-tagállamok szoros felügyelete alatt áll, amelyek a Politikai és Biztonsági Bizottságon (PBB) keresztül gyakorolják a politikai ellenőrzést és a stratégiai irányítást. 2020. március 31-én indították útjára, majd eredetileg egy éves mandátumát 2021. márciusában további két évvel hosszabbították meg 2023. március 31-ig. A művelet elsődleges feladata az ENSZ fegyverembargó végrehajtásának biztosítása légi, műholdas és tengeri eszközök felhasználásával. Emellett felhatalmazása különösen arra terjed ki, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2292. sz. (2016) határozatával összhangban a légi és szárazföldi útvonalakon elkövetett jogsértések nyomon követése mellett, a Líbia partjainál a nyílt tengeren tartózkodó, feltehetően Líbiába irányuló vagy onnan származó fegyvereket vagy kapcsolódó anyagokat szállító hajók ellenőrzését is elvégezze. Másodlagos feladatként az EUNAVFOR MED IRINI továbbá:

• hozzájárul a líbiai parti őrség és haditengerészet kapacitásépítéséhez és képzéséhez;
• figyelemmel kíséri és információkat gyűjt a Líbiából származó kőolaj, nyersolaj és finomított kőolajtermékek tiltott kiviteléről, különösen annak a líbiai gazdaságra gyakorolt következményei és a fegyverpiac finanszírozására való esetleges felhasználása miatt;
• hozzájárul az emberkereskedelem üzleti modelljének megzavarásához, a csempész- és embercsempészhálózatok működési modelljéhez az információk, információgyűjtés és repülőgépes járőrözés és a FRONTEX-szel, az EUROPOL-lal, az EUROJUST-tal, az EASO-val, a SATCEN-nel és egyéb releváns missziókkal, műveletekkel való együttműködés révén.

Mindezek összessége összefoglalóan, az IRINI-művelet elindításakor az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Bizottság alelnöke, Josep Borrell által kiemelt – a berlini konferencián elfogadott – holisztikus politikai megközelítést tükrözi: “A líbiai válságra csak politikai megoldások és az ENSZ fegyverembargójának teljes körű betartása hozhat megoldást. A diplomácia azonban csak akkor lehet sikeres, ha azt tettek is támogatják. Ez a művelet alapvető fontosságú, és egyértelműen hozzájárul ahhoz, hogy a tartós tűzszünet révén elősegítsük a békét közvetlen szomszédságunkban.”

Ezek alapján a következő fejezetben a művelet részletes bemutatására kerül sor a fent kiemelt három tevékenységi kulcsterületre fókuszálva.

5. A művelet bemutatása:

Az IRINI a Líbiával kapcsolatos integrált európai megközelítés része, amely politikai, katonai, gazdasági és humanitárius erőfeszítéseket foglal magában az ország stabilitásának és biztonságának megteremtése érdekében.

A római székhelyű EUNAVFOR MED IRINI – European Union Naval Force Mediterranean Operation – katonai végrehajtó művelet a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) égisze alatt, amely 24 uniós tagország aktív részvételével működik. A művelet tevékenységi területének geostratégiai elhelyezkedéséből kifolyólag különösen jelentős Németország, Olaszország, Görögország, illetve Franciaország szerepvállalása, amely a parancsnoki lánc személyi állományában is visszatükröződik. A műveleti parancsnokhelyettes Jean J. De Muizon a francia haditengerészet ellentengernagya. Emellett a műveleti parancsnoki pozíciót Stefano Turchetto olasz ellentengernagy, a vezérkari főnöki tisztséget a görög Stylianos Dimopoulos parancsnok, míg a szárazföldi erők parancsnokságát Fabrizio Rutteri olasz ellentengernagy látja el jelenleg. Emellett Olaszország és Görögország félévente váltja egymást az erők parancsnokának posztján, az aktuális zászlóshajó rotációjával egyetemben.

Érdekesség a katonai művelet költségvetése kapcsán, hogy míg a jogelőd SOPHIA éves költségvetése közel 12 milliárd euró volt, addig az IRINI az első 12 hónapra csupán 9,8 milliárd euróból gazdálkodott.

A 2020. márciusi óta a művelet az ellenőrzési területén – 400.000 km2-en – 7142 kereskedelmi hajót vizsgált át rádióhívások során történő információkérés útján, míg 367 hajót a kapitányok beleegyezésével kerestek fel, úgynevezett baráti megközelítés keretében. Emellett 22 gyanús hajó fedélzetét helyszíni vizsgálat keretében ellenőrizték. A 24 hajóból kettőt egy-egy uniós tagállam kikötőjébe irányítottak át, ahol a rakományt lefoglalták. Hat alkalommal egy lobogó szerinti állam (Törökország) megtagadta a gyanús hajók fedélzetére való felszálláshoz és ellenőrzéshez szükséges hozzájárulást. Ezenkívül az EUNAVFOR MED IRINI 972 gyanús járatot, 25 repülőteret és 16 kikötőt vizsgált meg, és 40 speciális különjelentést nyújtott be az ENSZ Líbiával foglalkozó szakértői testületének, amelyek többsége a fegyverembargó megsértésére vagy lehetséges megsértésére, valamint az ország nyugati és keleti részén folytatott olajcsempészeti tevékenységekre vonatkozott. Végezetül a művelet a beágyazott Bűnügyi Információs Csoport (Crime Information Cell – CIC) révén 69 ajánlást adott ki az illetékes bűnüldöző szervek számára a gyanús hajóknak az uniós tagállamok kikötőiben történő ellenőrzésére, amelyek közül 54-et meg is valósítottak.

Összegzően elmondható, hogy az IRINI légi és tengeri egységekkel rendelkezik, és műholdas felderítést végez. Ez lehetővé teszi a fegyverembargó megsértésével gyanúsított hajók felderítését és ellenőrzését a nyílt tengeren. Ezek a sokoldalú felderítési képességek lehetővé teszik a fegyverembargó megsértésére vonatkozó bizonyítékok légi vagy szárazföldi úton történő gyűjtését is. Az így szerzett információkat továbbítják többek között az ENSZ Biztonsági Tanácsa Líbia elleni szankciókkal foglalkozó bizottságának szakértői testületéhez. Az IRINI-művelet így hozzájárul a nagyobb átláthatóság előmozdításához, és felhívja a figyelmet a fegyverembargó magánszemélyek, vállalatok és államok általi megsértésére.

A művelet szorosan együttműködik számos más nemzetközi szervezettel (NATO) és azok műveleteivel, mint például testvérműveletével, az EUBAM Líbiával (EUBAM – Európai Unió líbiai határőrizeti segítségnyújtási missziója). Egy olyan polgári művelettel, amely nemzetközi támogatást biztosít a helyi hatóságok számára a nemzetbiztonsági struktúrák kiépítéséhez, mindenekelőtt a határigazgatás, bűnüldözés, büntető igazságszolgáltatás területén, hozzájárulva a terrorista és embercsempészeti tevékenység felszámolására irányuló erőfeszítésekhez a régióban.

A soron következő és egyben utolsó fejezetben arra a kérdésre keresem a választ, hogy az EUNAVFOR MED IRINI milyen mértékben volt képes elindítása óta a fent leírt célkitűzések eléréshez hozzájárulni.

6. A művelet hatékonyságának felmérése:

Mivel az EUNAVFOR MED IRINI még a mai napig zajló művelet, sikere kapcsán egyelőre nem tudunk teljes mértékben pálcát törni felette, a művelet első éveinek ismeretében azonban bizonyos mértékben felmérhető a hatékonysága. A részleges értékelés során meg kell említenünk a politikai vitákat, mint a művelet hatékonyságát leginkább meghatározó tényezőt. Már a művelet indítása mellett is komoly kompromisszumok árán döntöttek, a közös európai fellépés akadálya a nemzetállamok egymással szembenálló politikai és hatalmi érdekei: a migrációval kapcsolatos feladatok például a mai napig vitás terület[8]. A politikai kohézió hiányát jól jelzi Magyarország és Ausztria tiltakozása, Málta kilépése a műveletből, illetőleg a zavaros görög-török-ciprusi viszony kérdése. Túlságosan nagy kompromisszumokat követel a tagállamoktól politikai területen (pl. migránskérdés), ezek mind rányomják a bélyegjüket a művelet sikerességére. Törökország továbbá számos alkalommal megsértette a fegyverembargót, hátráltatta a műveletet, haditechnikai eszközöket szállított Líbiába.

Kritika éri ezenkívül az IRINI-t a migráció kezeléséhez való közreműködése kapcsán is: a SOPHIA-tól örökölt (másodlagos) ellenőrző feladatokat ugyan átvette, de nehéz élesen elválasztani a nem-kormányzati szervezetek (NGO) által végzett, illetve a fegyverembargó elleni illegális tevékenységeket egymástól. Óriási szerep hárul ekkor a CIMIC-re, ugyanis az NGO-hajók és a katonai hajók is nemzetközi vizeken végzik tevékenységüket, ezért együttműködésük nagyon fontos[9]. További problémaként merül fel, hogy a SOPHIA mandátumához képest területi szempontból nem nőtt, csupán a keleti partvidék irányába eltolódott az IRINI által ellenőrzött mandátumterület.

És mivel az IRINI már csak közvetetten, másodlagos feladatként működik közre az embercsempészetet és -kereskedelmet irányító bűnözői hálózatok visszaszorításában, a migrációs krízis kezelésével már nem is foglalkozik. Habár a migrációs válság a térségben továbbra is fennáll, a járőrözésben, a menekültek keresésében és mentésében az IRINI a SOPHIA-val ellentétben már nem vállal részt[10]. Nem tett jót a művelet presztízsének, hogy Németország kiszállt a líbiai parti őrség és haditengerészet alakulatainak kiképzéséből (amely feladat még a SOPHIA öröksége), német részről a műveletre vonatkozó mandátumba tehát 2022 tavaszától a kiképzés nem tartozik bele. Ennek oka források szerint a líbiai parti őrség a menekültek és NGO-k felé tanúsított „elfogadhatatlan viselkedése”, amelyet Németország megelégelt (German Federal Foreign Office, 2022).

A nemzetközi környezetben is különböző támadásoknak van kitéve az IRINI, Oroszország és Dél-Afrika például többször is megkérdőjelezte, hogy egyáltalán az EUNAVFOR MED IRINI mandátuma továbbra is az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása alá esik-e (Reliefweb, 2020). Ezentúl nemzetközi jogi problémák is adódtak a művelet során. A műveleti erőknek ugyanis elég széles mandátuma van a hajók ellenőrzését és átvizsgálását tekintve, de a műveletnek az ENSZ 1982-es Tengerjogi Egyezményével (UNCLOS) is összhangban kell lennie. Az IRINI jogi értelemben igen bonyolult szabályozás alá esik, hiszen az uniós jog ideeső rendelkezései mellett a nemzetközi tengerjog szabályai is kötik. Így lehet problémás kérdés például a hajók nyílt tengeren való átvizsgálása, hiszen a tengerjogi egyezmény 95. cikke kimondja: „A nyílt tengeren a hadihajókat a lobogó szerinti államon kívül minden más államnak a joghatósága alól teljes mentesség illeti meg”, illetve a 92. cikk úgy határoz, hogy bármely hajó a nyílt tengeren a lobogó szerinti állam kizárólagos joghatósága alatt áll. Az említett problémákra utal a török hajó példája is. Jóllehet habár, hogy a művelet végrehajtása során az államok többsége engedélyezi hajóinak átvizsgálását a műveleti erőknek. Így az IRINI kiterjedt és átfogó információkat tud gyűjteni az emberkereskedelemről, fegyverek áramlásáról, amelyeket az illetékes partnerekkel és ügynökségekkel.

Összességében elmondható, hogy a célok korlátozott mértékben teljesültek: részben a politikai kohézió hiánya (az EU-tagállamok különböző prioritásai miatt) és a korlátozott katonai képességek miatt. A fegyverek továbbra is áramlanak Líbiába – igaz nem a tengeren, hanem a szárazföldön, az ország instabil szomszédjai felől. Az ENSZ szerint továbbá a berlini konferencia több résztvevője is felrúgta már az embargót, amelyet a szervezet az UNSMIL (UN Support Mission in Libya) művelet 2020-as jelentésében ki is mondott. Miszerint több állam részt vett külföldi harcosok, fegyverek, fejlett rendszerek Líbiába történő szállításában. Egyiptom, Egyesült Arab Emírségek irányából szárazföldön, Oroszország felől légi úton érkeznek a fegyverek Haftar számára. Törökország irányából pedig a tengereken érkezik a fegyver Líbiába, amelyre az adott szabályok alapján nem tud reagálni a művelet.

Emellett ugyan az állam biztonsági helyzetének és ezzel párhuzamosan a művelet eredményességét érzékeltetendő fontos megemlíteni, hogy a művelet elindításának évében – 2020 – a Fragile State Index listáján a 17. pozíciót foglalta el Líbia, míg a 2021-es évben már a 21. helyre sorolható, amely azt jelzi, hogy jelentős előrelépések történtek az első egy év leforgása alatt is. Mindezt megerősíti, hogy a 2022-es jelentés értelmében a tárgyévben az egyik legnagyobb mértékű fejlődést mutató ország is egyben.

A műveleti képességek – a tagállamok változó döntéseiből, felajánlásaiból – zavaros körülmények között állnak rendelkezésre, ez pedig aláássa a műveleti hatékonyságot. Az ENSZ BT felhatalmazása nélkül az EU nem ellenőrizheti a líbiai légteret, így nem tudja a fegyverembargót légi és szárazföldi úton kikényszeríteni. A művelet hatása tehát marginális, és vélhetően csak akkor lehet sikeres, ha egy szélesebb stratégia alapján alakul át. Az EU által tett kezdeti nyilatkozatok és célkitűzések hangzatosak voltak, de ezek egyelőre nem teljesültek. Ez megerősíti azt az érzést, miszerint az EU továbbra is küzd annak érdekében, hogy biztonságteremtőként határozza meg magát a nemzetközi rendszerben.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

A cikkben Asael Pena képe látható.

[1] Selján, Péter. (2020) Líbia, 2021: elhúzódó polgárháború és fokozódó külső beavatkozás, Nemzet és Biztonság, 2020/4. szám, Magyarország, p. 34–58.)

[2]A második líbiai polgárháborúban különösen nagy hangsúlyt fektettek a felek az ország szénhidrogén-ágazatának lelőhelyeire és infrastruktúrájára. Ennek oka, hogy a kőolaj az ország egyetlen exportcikke, ami igen magas mennyiségben, illetve jó minőségben található meg főképp a keleti régióban.

[3] Tálas, Péter. (2011) A líbiai beavatkozás motivációi és nemzetközi megítélése, Nemzet és Biztonság, 4. évf. 3. szám, 2011. április, p. 65-84.

[4] Ratcliff, James. (2017) Weak States and Political Grievances: Understanding the Causes of the Second Libyan Civil War, The Journal of Global Affairs, Volume 2, Issue 6, 2022.

[5] Eriksson M., Bohman E. (2018) The Second Libyan Civil War February 2018, Swedish Defence Research Agency.

[6] Molnár A., Molnár É., Takács L., Vecsey M. (2019) A nemzetközi jelenlét Líbiában 2011-től napjainkig, Stratégiai Védelmi Kutatóintézet, Elemzések 2019/11. szám, Budapest, pp. 1-23.

[7] Málnássy A. (2021) Törökország líbiai beavatkozásának motivációja és háttere. Geopolitikai érdekérvényesítés Észak-Afrikában és a Földközi-tenger keleti medencéjében. Külügyi Szemle különszám, Budapest, pp. 139-155.

[8] Varga Csilla (2022) Civil-katonai együttműködés az Európai Unió katonai műveleteiben és az Európai tagállamaiban (doktori értekezés), Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi Doktori Iskola. pp. 87-98.

[9] Varga Csilla (2022) Civil-katonai együttműködés az Európai Unió katonai műveleteiben és az Európai tagállamaiban (doktori értekezés), Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi Doktori Iskola. pp. 99-103.

[10] Pricopi, M. (2020) The Military Operation EUNAVFOR MED IRINI – A Downscale of the EU’s Involvement in the Migration Crisis, Land Forces Academy Review, Vol. 25., Romania, p. 302-306.

A EUNAVFOR MED IRINI művelet bemutatása és eredményességének értékelése bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.