A technológiai fejlődés robbanásszerű növekedése az elmúlt évtizedekben átalakította az emberek mindennapi életét és a gazdaság működését világszerte. Az internetes kapcsolatok elérhetősége a globális kereskedelmet és kommunikációt felgyorsította, lehetővé tette az innovációkat az oktatásban, az egészségügyben és a pénzügyi szolgáltatásokban. Afrika, amely hosszú ideig technológiailag hátrányos helyzetben volt, gyors ütemben kapcsolódik be ebbe a globális technológiai forradalomba. Az okostelefonok elterjedése, a szélessávú internet növekvő hozzáférhetősége és az online szolgáltatások egyre szélesebb körű használata jelentős előrelépést jelent a kontinens számára, különösen a pénzügyi szektorban és a mobilbanki szolgáltatások terén.
Ugyanakkor a technológiai infrastruktúra fejlődése egy újabb fenyegetést is felszínre hozott: a kiberbűnözést. A kontinens technológiai sérülékenységeit kihasználó bűnözői csoportok egyre kifinomultabb eszközökkel próbálnak érzékeny adatokat ellopni, zsarolni vagy csalásokat elkövetni. A kiberbűnözés gyors növekedése különösen súlyos Afrikában, mivel a legtöbb országban a kibervédelmi rendszerek és a kiberbiztonsági tudatosság még gyerekcipőben jár. A kormányok, vállalatok és az átlagpolgárok számára egyaránt kihívást jelent a védekezés a támadásokkal szemben, miközben az internetes bűnözés gazdasági és társadalmi szinten is komoly károkat okoz.
Afrika számára a kiberbűnözés nem csupán egy technológiai probléma, hanem egy olyan komplex kihívás, amely az országok gazdasági fejlődésére, a társadalmi bizalomra és a globális kapcsolatokra is hatással van. Az internetes bűnözés megfékezése ezért alapvető fontosságúvá vált a kontinens jövőbeni fejlődése szempontjából.
A technológiai fejlődés és az internet elterjedése Afrikában
Afrika technológiai fejlődése az elmúlt évtizedekben dinamikusan felgyorsult, bár még mindig jelentős kihívásokkal néz szembe az infrastruktúra terén. A mobiltechnológia terjedése jelentős lökést adott a kontinens digitális átalakulásának, különösen a vidéki területeken, ahol a hagyományos vezetékes internet infrastruktúra kiépítése költséges és nehéz. Az okostelefonok és a mobilinternet-használat gyors ütemű növekedése lehetővé tette, hogy sok ember először csatlakozzon az online világhoz, ami számos új lehetőséget nyitott meg számukra a kereskedelem, oktatás és egészségügyi szolgáltatások terén. Az Ericsson Mobility Report szerint 2020-ban az afrikai mobilinternet előfizetők száma 500 millióra nőtt, és ez a szám 2025-re várhatóan eléri a 700 milliót.
Az afrikai országok közül Nigéria, Kenya és Dél-Afrika az internetes hozzáférés terén vezető szerepet játszanak. Nigériában például az internetes penetráció meghaladja az 50%-ot, köszönhetően annak, hogy az ország mobilhálózatai jelentős fejlesztéseken mentek keresztül, valamint a digitális szolgáltatások, például a mobilbanki alkalmazások népszerűségének növekedése is hozzájárult az online kapcsolódás növekedéséhez. A mobilhálózatok szerepe különösen jelentős, hiszen a szélessávú internet-hozzáférés és a vezetékes infrastruktúra fejlesztése sok helyen lassú vagy drága. Ezért a mobilinternet elterjedése egyfajta „digitális ugrást” hozott a kontinens számára.
A gazdasági növekedésre és a digitális szolgáltatásokra építő országokban az e-kereskedelem is egyre népszerűbbé válik. A globális technológiai cégek, mint a Google és a Facebook, jelentős beruházásokat hajtanak végre az afrikai piacokon, növelve az internet-hozzáférést és a digitális készségek fejlesztését. A Facebook 2021-ben például bejelentette, hogy közvetlen tengeri kábeleket fektet le a kontinens összekapcsolására, ami várhatóan még több ember számára biztosít gyorsabb és megbízhatóbb internet-hozzáférést.
Az internet elterjedésével azonban együtt jár a kiberbűnözés kockázata is. A biztonsági infrastruktúra sok helyen nem tud lépést tartani a technológiai fejlődéssel, és számos kormány még csak most kezdi felismerni, hogy komoly befektetésekre van szükség a kiberbiztonság terén. Az emberek digitális ismeretei gyakran alacsony szinten állnak, ami lehetőséget teremt a bűnözők számára az adathalász támadások, a pénzügyi csalások és a hamis mobilalkalmazások terjesztésére. Az internetes bűnözők különösen az olyan fejlődő piacokat célozzák meg, ahol a kiberbiztonsági szabályozások még nem elég fejlettek, és a felhasználók könnyen becsaphatók.
Az afrikai kontinensen a technológiai infrastruktúra kiépítése és a kiberbiztonság egyensúlyának megteremtése elengedhetetlen ahhoz, hogy a digitalizáció előnyei teljes mértékben kihasználhatók legyenek, és az internet ne váljon a kiberbűnözők táptalajává. Az afrikai kormányoknak és a nemzetközi szervezeteknek együtt kell működniük, hogy erősítsék a kiberbiztonsági rendszereket, növeljék az emberek digitális tudatosságát, és biztosítsák a biztonságos internetes környezetet.
A kiberbűnözés formái Afrikában
Afrikában a kiberbűnözés különféle formákban jelenik meg, amelyek közül néhány hasonló a globális trendekhez, de vannak olyan sajátos kihívások is, amelyek a kontinens digitális sérülékenységeiből adódnak. Az alábbiakban bemutatom a leggyakoribb kiberbűncselekményeket, amelyek egyre komolyabb gazdasági és társadalmi károkat okoznak Afrikában.
Az afrikai adathalászat (phishing) jelentős mértékben nőtt az elmúlt években, különösen a banki szektorban és az internetes szolgáltatások területén. Az ilyen támadások során a bűnözők hamis e-maileket vagy weboldalakat használnak, hogy becsapják a felhasználókat, érzékeny adatokat, például bejelentkezési adatokat vagy hitelkártya-információkat lopjanak el.
Az egyik jelentős példa egy 2022-ben felfedezett adathalász kampány, amely az afrikai banki szektort célozta meg. A támadók HTML-fájlokat használtak, amelyek megnyitása után a felhasználókat arra késztették, hogy rosszindulatú programokat töltsenek le. Ez az úgynevezett „HTML-smuggling” technika lehetővé tette, hogy a támadók megkerüljék az e-mailes biztonsági rendszereket, és közvetlenül a felhasználók eszközeire juttassák a malware-t. A támadások célja a banki rendszerek feltörése és az érzékeny pénzügyi adatok megszerzése volt.
Az afrikai országokban a digitalizáció gyors ütemben zajlik, ugyanakkor a kiberbiztonság terén komoly hiányosságok vannak, ami növeli az ilyen típusú támadások hatékonyságát. Az IBM 2020-as jelentése szerint a pénzügyi szektor és a kormányzati rendszerek a leggyakoribb célpontok. Emellett az oktatás és az egészségügy is egyre inkább ki van téve a támadásoknak, mivel ezek az ágazatok nagy mennyiségű, érzékeny adatot tárolnak.
Az adathalászat ellen a legjobb védekezés a tudatosság növelése, valamint az informatikai rendszerek fejlesztése. Az afrikai országok kormányai és vállalatai egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy oktatási programokkal és modern biztonsági megoldásokkal küzdjenek az ilyen támadások ellen.
Afrikában a mobiltelefonok elterjedtsége lehetőséget teremtett a mobiltelefonos csalások és rosszindulatú szoftverek terjedésére. A mobilbanki alkalmazások és az M-Pesa-hoz hasonló pénzátutalási rendszerek egyre népszerűbbek, azonban ezeket gyakran célba veszik a kiberbűnözők. Rosszindulatú alkalmazások, amelyek látszólag hivatalos banki alkalmazásoknak tűnnek, arra ösztönzik a felhasználókat, hogy adják meg pénzügyi adataikat, amelyeket aztán a bűnözők kihasználnak.
Továbbá, a SIM-swap csalások egyre gyakoribbak Afrikában. Ez a technika lehetővé teszi a támadóknak, hogy megszerezzék az áldozat SIM-kártyáját, és hozzáférjenek annak telefonszámához, ezzel belépve a banki fiókjába vagy egyéb érzékeny online felületekre. Ez a módszer különösen az afrikai mobilbanki rendszerekben okoz súlyos károkat, mivel ezek a rendszerek gyakran támaszkodnak az SMS-es hitelesítésre.
A ransomware, vagyis a zsarolóprogramok terjedése szintén egyre nagyobb fenyegetést jelent Afrikában. Ezek a támadások során a bűnözők behatolnak egy vállalkozás vagy intézmény rendszerébe, majd titkosítják az adatokat, és csak váltságdíj ellenében oldják fel őket. Az elmúlt években Afrikában számos egészségügyi és kormányzati intézményt érintettek ilyen típusú támadások, különösen a pandémia idején, amikor a digitális rendszerekre való támaszkodás megnövekedett.
Az Interpol szerint a zsarolóvírus-támadások 2020-ban 34%-kal növekedtek Afrikában, különösen Nigéria, Dél-Afrika és Kenya területén voltak jelentős esetek. A zsarolóprogramok okozta károk nemcsak pénzügyi veszteségeket jelentenek, hanem súlyos adatvesztést és az alapvető szolgáltatások leállását is eredményezhetik.
Afrikában a pénzügyi csalások és átverések a kiberbűnözés egyik leggyakoribb formái közé tartoznak. A hagyományos „nigériai levél” átverések – amely során a bűnözők hamis örökségekről, nyereményekről vagy üzleti lehetőségekről szóló üzeneteket küldenek – továbbra is jelen vannak, de modern, digitális formát öltöttek. Az online kereskedelem növekedésével egyre gyakoribbak az olyan csalások is, amelyek során a bűnözők hamis webáruházakat hoznak létre, hogy pénzt csaljanak ki a vásárlóktól anélkül, hogy tényleges terméket szállítanának le.
Az online átverések újabb formája a befektetési csalások, amelyek során hamis kriptovaluta-befektetési lehetőségekkel csalogatják az áldozatokat. Az áldozatok nagy összegeket fektetnek be ezekbe a hamis rendszerekbe, majd a bűnözők eltűnnek a pénzzel. Az Afrikai Unió jelentése szerint ezek a csalások különösen fiatalokat és kisvállalkozókat céloznak, akik kihasználatlan befektetési lehetőségeket keresnek.
A szociális mérnökség (social engineering) Afrika számos országában egyre jelentősebb probléma a kiberbűnözés területén. Az ilyen típusú támadások célja, hogy pszichológiai manipulációval becsapják az áldozatokat, és rávegyék őket bizalmas információk átadására. Ez gyakran a digitális írástudás hiányából fakadóan sikeres, mivel sokan nem rendelkeznek megfelelő kiberbiztonsági ismeretekkel. Különösen elterjedt a közösségi médián keresztül történő adathalászat (phishing), ahol hamis adománykérések vagy állásajánlatok révén tévesztik meg az embereket.
Például Dél-Afrikában 2022-ben a szervezetek 94%-a tapasztalt phishing kísérleteket, és az ilyen támadások gyakran célba találnak a gyenge felhasználói tudatosság miatt. A Kaspersky szerint Afrikában a phishing támadások 234%-kal nőttek az elmúlt években, különösen olyan országokban, mint Kenya, Dél-Afrika és Nigéria, ahol az emberek gyakran találkoznak hamis weboldalakkal és e-mailekkel.
Milyen gazdasági és társadalmi következményekkel jár?
A kiberbűnözés Afrikában nem csupán technológiai probléma, hanem komoly gazdasági és társadalmi hatásokkal is jár, amelyek veszélyeztetik a kontinens fejlődését és stabilitását. A kiberbűncselekmények gazdasági kárai egyre növekvő mértékűek, és különösen hátrányosan érintik azokat az országokat, amelyek gazdasága nagymértékben függ az internetalapú szolgáltatásoktól és a digitális tranzakcióktól.
Gazdasági veszteségek
A kiberbűnözés gazdasági hatása Afrikában komoly problémát jelent a vállalatok és a kormányok számára egyaránt. Az Afrikai Unió becslései szerint a kiberbűncselekmények évi több milliárd dolláros veszteséget okoznak a kontinensen, és az üzleti szektor különösen sérülékeny. A vállalkozásoknak nemcsak a közvetlen pénzügyi veszteségekkel kell szembenézniük, hanem a helyreállítási költségekkel, a bizalomvesztéssel és a hosszabb távú működési zavarokkal is. Az internetes támadások, például az adathalászat vagy a ransomware, jelentős károkat okozhatnak, különösen a kis- és középvállalkozások számára, amelyek gyakran nincsenek megfelelően felkészülve a védekezésre. Az ilyen támadások akár vállalkozások bezárásához is vezethetnek, különösen akkor, ha az üzlet digitális rendszerei megsérülnek, vagy az ügyfelek adatai kompromittálódnak.
Egy 2020-as Interpol jelentés szerint Afrikában évente több mint 4 milliárd dollár kárt okoznak a kiberbűnözők. Ez a veszteség különösen súlyos, tekintettel arra, hogy sok afrikai ország gazdasági helyzete amúgy is kihívásokkal küzd, és a kiberbűnözés tovább lassítja a gazdasági növekedést. Az Afrikai Fejlesztési Bank jelentése szerint a kiberbűnözés által okozott közvetlen és közvetett károk jelentősen akadályozzák a kontinens digitális átalakulását, mivel a vállalatok és befektetők visszafogják online jelenlétüket a kockázatok miatt.
Emellett a kriptovalutákkal kapcsolatos bűncselekmények, például Kenyában és Dél-Afrikában, szintén jelentős veszteségeket okoznak. A mobilpénz-szolgáltatások szintén célpontokká váltak, ahogy Afrika ezen a területen világelső a tranzakciók volumenét tekintve.
Angola és Marokkó kereskedelmi bankjai is kibertámadásokról számoltak be, melyeknél a hackerek érzékeny adatok nyilvánosságra hozásával fenyegették a bankokat.
A nigériai kereskedelmi bankok évi 30 millió dollár veszteségről számolnak be, kiberbűncselekmények által.
A károk forrása sokszor nem világos, de az orosz-ukrán háború hatására egyre több hackercsoport célozza meg Afrikát. Egyes esetekben hatalmas adatlopások és zsarolóvírusok miatt követeltek millió dolláros váltságdíjakat nagyvállalatoktól, mint például a ShopRite és a TransUnion.
Az afrikai piacokba vetett befektetői bizalom valóban csökkenhet a kiberbűnözés miatt. Az afrikai pénzügyi szektor, különösen a bankok és biztosítótársaságok, az elmúlt években egyre inkább célpontokká váltak a növekvő számú kiberfenyegetések számára. Ezek közé tartoznak a zsarolóvírus-támadások és a beszállítói lánc támadások is, amelyek komoly károkat okoznak az üzleti folyamatokban, és kockázatossá teszik a befektetési környezetet.
Ezek a biztonsági hiányosságok visszatartják a nemzetközi befektetőket, különösen olyan területeken, mint a fintech és az e-kereskedelem, amelyek nagymértékben támaszkodnak a digitális infrastruktúrára. A befektetők olyan piacokba szeretnek befektetni, amelyek megfelelő kiberbiztonsági védelemmel rendelkeznek, és ahol a szabályozási keretrendszerek biztosítják a biztonságos működést. A jelenlegi helyzetben azonban számos afrikai ország nem tud lépést tartani a szükséges biztonsági előírások bevezetésével, ami a befektetői bizalom csökkenéséhez vezethet. Az afrikai pénzügyi intézmények mintegy 90%-a továbbra sem rendelkezik megfelelő kiberbiztonsági protokollokkal, ami jelentős kockázatot jelent a piaci szereplők számára.
A társadalmi bizalom csökkenése
A társadalmi bizalom csökkenése az afrikai kiberbűnözés egyik legaggasztóbb következménye, különösen a digitális pénzügyi szolgáltatások és az e-kereskedelem terén. A kiberbűnözés folyamatos növekedése miatt egyre többen érzik bizonytalannak az online tranzakciókat, ami visszaveti a digitális gazdaság növekedését. Az olyan támadások, mint az adathalászat és a pénzügyi csalások, fokozatosan aláássák a lakosság és a vállalkozások bizalmát az online rendszerek iránt.
Afrikában különösen kiemelt szerepet kapnak a mobilbanki szolgáltatások, amelyek az alacsonyabb pénzügyi elérhetőséggel rendelkező régiókban is hozzáférést biztosítanak a banki infrastruktúrához. Azonban ezek a rendszerek is sérülékenyek, és a felhasználók körében növekvő aggodalom tapasztalható a biztonságot illetően. Egy GSMA-jelentés szerint a mobilbanki rendszerek elleni kibertámadások veszélyeztethetik a pénzügyi befogadást és az e-kereskedelem fejlődését a kontinensen. A gyenge kiberbiztonsági előírások és az alacsony tudatosság miatt ezek a szolgáltatások különösen sebezhetőek, ami a bizalmi válság kialakulásához vezet.
Milyen hatást gyakorol a közszolgáltatásokra?
A kiberbűnözés közvetlenül érinti a közszolgáltatásokat, különösen a kormányzati rendszereket és az egészségügyi infrastruktúrát, amelyek kritikus szerepet játszanak a lakosság mindennapi életében. A támadások, például a ransomware (zsarolóvírus) esetében, nemcsak pénzügyi veszteségeket okoznak, hanem jelentős mértékben rontják a közszolgáltatások működését, ami akár emberek életét is veszélyeztetheti.
Kritikus infrastruktúra veszélyeztetése
Afrika számos országában a kiberbűnözés kihívást jelent a létfontosságú infrastruktúra védelmére. A víz- és áramellátó rendszerek, a közlekedési hálózatok, valamint az egészségügyi hálózatok különösen sebezhetőek a digitális támadásokkal szemben. Ezek a rendszerek az országok napi működéséhez elengedhetetlenek, és ha egy támadás sikerrel jár, komoly káoszt és zavarokat okozhat az ellátásban.
2020-ban több afrikai kórház rendszerei váltak ransomware támadások áldozatává. A zsarolóvírus támadások során a bűnözők blokkolják a kórházi rendszerek hozzáférhetőségét, majd váltságdíjat követelnek, hogy helyreállítsák az adatokat. Ez a helyzet különösen súlyos volt a COVID-19 világjárvány idején, amikor az egészségügyi rendszerek már amúgy is túlterheltek voltak. A támadások akadályozták a járványügyi intézkedéseket, és csökkentették az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést a betegek számára.
Milyen hatással vannak a kormányzati rendszerekre és az adatbiztonságra?
A kiberbűnözők gyakran céloznak meg kormányzati rendszereket, hogy értékes információkat szerezzenek. Egy sikeres támadás során a bűnözők képesek lehetnek érzékeny adatok, például állampolgári nyilvántartások, adózási információk és közszolgáltatási adatbázisok ellopására vagy manipulálására. Az ilyen támadások destabilizálhatják a kormányzati szolgáltatásokat, különösen, ha kritikus adatok vesznek el vagy kerülnek illetéktelen kezekbe.
A dél-afrikai kormány rendszerei már többször is célponttá váltak, és a 2021-es adatszivárgás során több millió állampolgár személyes adatait lopták el. Ez nemcsak az állampolgárok biztonságát fenyegeti, hanem aláássa a kormányba vetett bizalmat is, különösen a digitális közszolgáltatások tekintetében.
Mennyire sebezhetőek az egészségügyi rendszerek?
Az afrikai egészségügyi rendszerek, amelyek már így is számos kihívással néznek szembe, különösen sebezhetőek a kiberbűnözés fenyegetéseivel szemben. A ransomware támadások esetében a bűnözők blokkolják a hozzáférést az egészségügyi nyilvántartásokhoz és rendszerekhez, ezáltal megnehezítve a kezelést és a diagnosztikát. A COVID-19 világjárvány idején ezek a támadások különösen károsak voltak, mivel számos kórház és egészségügyi intézmény már így is túlterhelt volt, és az ilyen támadások miatt további zavarokat tapasztaltak.
Például Dél-Afrikában egy ransomware támadás következtében több kórház informatikai rendszere napokra leállt, és a betegek ellátása súlyosan károsodott. A támadások során az intézmények általában váltságdíjat kénytelenek fizetni, hogy visszanyerjék az adatokhoz való hozzáférést, ami jelentős pénzügyi terheket ró az amúgy is korlátozott erőforrásokkal rendelkező egészségügyi szektorra.
Esetleges megoldások és kiberbiztonsági stratégiák
Az afrikai kormányok egyre inkább felismerik a kiberbűnözés jelentette veszélyeket, és különféle stratégiákat vezetnek be az ellene való védekezés érdekében. A közszolgáltatások védelme érdekében számos ország szigorúbb kiberbiztonsági szabályozásokat vezetett be, és együttműködik nemzetközi szervezetekkel a fenyegetések leküzdése érdekében.
Az Afrikai Unió 2020-as digitális biztonsági jelentése szerint a kontinens országai közül egyre többen vezettek be kibervédelmi stratégiákat, amelyek célja a közszolgáltatások és kritikus infrastruktúrák védelme. Az ilyen intézkedések kulcsfontosságúak ahhoz, hogy az afrikai országok biztonságosan digitalizálódhassanak, és megakadályozzák, hogy a kiberbűnözés további súlyos károkat okozzon.
A kiberbűnözés elleni küzdelem
A kiberbűnözés elleni küzdelem Afrikában összetett és folyamatos kihívás, amely az állami és magánszektor együttműködését, valamint nemzetközi kooperációt igényel. Számos afrikai ország még mindig gyerekcipőben jár a kiberbiztonsági intézkedések és jogi szabályozások tekintetében, ám az elmúlt években növekvő figyelem irányult a kiberbűnözés elleni küzdelem fontosságára. Az alábbiakban részletezem a legfontosabb intézkedéseket és kezdeményezéseket, amelyekkel a kiberbűnözés növekvő fenyegetéseit próbálják kezelni a kontinensen.
Nemzeti kiberbiztonsági stratégiák és jogszabályok
Az afrikai országok egyre inkább felismerik a kiberbűnözés veszélyeit, és válaszként különböző törvényeket és stratégiákat dolgoznak ki ennek visszaszorítására. Nigéria például 2015-ben elfogadta a Cybercrimes Act 2015 törvényt, amely széles körben foglalkozik a kiberbűncselekményekkel, beleértve az internetes csalásokat, az adathalász támadásokat és az adatlopást is. A törvény rendelkezik arról, hogy milyen büntetések vonatkoznak az elkövetőkre, beleértve akár többéves börtönbüntetéseket és jelentős pénzbírságokat is. Célja, hogy védje a nemzeti információs rendszereket és elősegítse a kiberbiztonság megerősítését az országban.
Dél-Afrikában a Cybercrimes Act 2020 hasonló célokat tűzött ki. Ez a törvény széles körű rendelkezéseket tartalmaz a kiberbűnözés elleni fellépés érdekében, és szigorú büntetéseket vezetett be azokra nézve, akik számítógépes rendszereket manipulálnak vagy információkat lopnak. Az ország különféle kormányzati szerveinek együttműködését is előírja a hatékonyabb fellépés érdekében.
Afrika egyre nagyobb figyelmet fordít a kiberbiztonságra, különösen a növekvő kibertámadások és a digitalizáció térhódítása miatt. Számos ország frissítette nemzeti kiberbiztonsági stratégiáját és jogszabályait, hogy megvédje digitális infrastruktúráját és lakosságát.
Például a Ghánában elfogadott 2024-es Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégia célja a digitális környezet megerősítése, az infrastruktúra védelme és a kibertámadások elleni védekezés javítása. A kiberbűnözés, például az adathalászat és a zsarolóvírusok, egyre nagyobb problémát jelentenek a kontinensen, ezért több ország, köztük Nigéria és Dél-Afrika, szintén frissítette kiberbiztonsági politikáját. Az Afrikai Unió (AU) is jelentős lépéseket tett: a 2024-es csúcstalálkozón elfogadták az információs technológiákra vonatkozó nemzetközi jog alkalmazásáról szóló közös afrikai álláspontot. Ez elősegíti a nemzetközi együttműködést és szabályozást a kiberbiztonsági fenyegetések kezelésében.
A Malabo Egyezmény, az AU 2014-ben létrehozott kiberbiztonsági és adatvédelmi egyezménye, 2023-ban lépett hatályba, és bár még csak néhány ország ratifikálta, fontos alapot biztosít az afrikai régió kiberbiztonsági jogi kereteinek kialakításához.
Nemzetközi együttműködés és regionális szervezetek szerepe
Az afrikai nemzetközi együttműködés és regionális szervezetek szerepe a kiberbűnözés elleni harcban központi jelentőségű, mivel a kiberbűnözés globális kihívásokat jelent, és hatékony fellépés csak közös erőfeszítésekkel érhető el. Az Afrikai Unió által 2014-ben létrehozott Malabo Egyezmény, hivatalosan az African Union Convention on Cyber Security and Personal Data Protection, arra ösztönzi az afrikai országokat, hogy nemzeti kiberbiztonsági stratégiákat alakítsanak ki, jogszabályaikat harmonizálják, és ösztönözzék a határokon átnyúló együttműködést a kibertámadások ellen. Ez az egyezmény egy átfogó keretet nyújt az afrikai államok számára a kiberbiztonság megerősítésére, különös tekintettel az adatvédelemre és az információs rendszerek védelmére.
A regionális szervezetek, mint például a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) és a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség (SADC) is jelentős szerepet játszanak a nemzeti jogszabályok összehangolásában és a bűnüldöző szervek közötti együttműködés előmozdításában. Ezek a szervezetek számos közös intézkedést fogadtak el, amelyek célja a kiberbűnözési hálózatok felszámolása és a kiberbiztonsági kapacitások megerősítése a régióban.
Az Interpol is aktív szerepet játszik Afrikában a kiberbűnözés elleni küzdelemben. Az Interpol African Cybercrime Operations Desk nevű projektje keretében az afrikai országok kiberbűnözési egységeit támogatja, és segíti a nemzetközi együttműködést, hogy megfékezzék a kontinensre irányuló támadásokat.
Oktatás és képzés
Az afrikai kiberbűnözés elleni küzdelem során 2024-ben jelentős előrelépések történtek, különösen nemzetközi együttműködések révén. Az Interpol központi szerepet játszik a kontinens kiberbiztonságának megerősítésében. Az Interpol által koordinált műveletek, például a Contender 2.0, célzott fellépéseket biztosítanak a nyugat-afrikai kiberbűnözői hálózatok ellen. Ebben a műveletben különösen Elefántcsontpart és Nigéria területein sikerült letartóztatni olyan csoportokat, amelyek phishing támadásokkal, valamint egyéb csalárd online tevékenységekkel károsítottak meg embereket. Az akció során több mint 1,4 millió dollárnyi veszteséget szenvedtek el a károsultak, akik adathalász támadások áldozataivá váltak. A letartóztatások és eszközlefoglalások mellett digitális eszközöket is elkoboztak, amelyek jelenleg is vizsgálat alatt állnak.
Az Interpol 2021 óta működteti az African Joint Operation against Cybercrime (AFJOC) nevű kezdeményezését, amely számos afrikai országot érint. Ez a projekt különféle kiberfenyegetések ellen irányul, beleértve az üzleti e-mailek kompromittálásával (BEC) járó támadásokat is. Az AFJOC részeként több afrikai rendőrséget képeztek ki az Interpol segítségével, hogy javítsák a nyomozások hatékonyságát és a nemzetközi hírszerzési együttműködést.
Az Afrikai Unió (AU) szintén jelentős erőfeszítéseket tesz a kiberbiztonság javításáért, azzal a céllal, hogy közös stratégiai keretet alakítson ki a nemzeti kormányok számára. Az AU célkitűzései közé tartozik a Malabo Egyezmény alapján működő közös jogi keret erősítése is, amely segíti a tagországokat a digitális infrastruktúráik védelmében. Emellett a regionális együttműködés is központi szerepet játszik. A Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) és a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség (SADC) is támogatja a kibertámadások elleni összehangolt lépéseket, hogy megvédjék a tagországok gazdasági és társadalmi rendszereit.
A kiberbűnözés elleni fellépés tehát nem csupán nemzeti, hanem regionális és nemzetközi szinten is egyre erősebbé válik, különösen a folyamatos technológiai képzések és az intelligencia megosztása révén. Az afrikai országok, az Interpol és az Afrikai Unió együttműködése várhatóan tovább fogja javítani a kontinens digitális biztonságát.
A technológiai megoldások és innovációk jelentős szerepet játszanak az afrikai kiberbiztonság megerősítésében, különösen a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás (ML) terén. Számos afrikai ország – például Nigéria, Dél-Afrika, Kenya és Egyiptom – kormányzati és magánszektorbeli együttműködések révén egyre inkább előtérbe helyezi az AI alapú megoldásokat. Ezek az országok AI-központokat és adatközpontokat hoztak létre, hogy megerősítsék a digitális infrastruktúrát, és támogassák az AI fejlesztését, különösen a kiberbiztonság terén. A magánszektor szintén aktívan támogatja az afrikai AI startupokat, globális tech-óriások – mint a Google, Microsoft, IBM – révén, amelyek kutatási laborokat hoznak létre és befektetnek ezekbe a vállalkozásokba.
Az afrikai technológiai startupok, például a nigériai Layer3 és a dél-afrikai J2 Software, különböző innovatív megoldásokkal igyekeznek elősegíteni a digitális infrastruktúra védelmét. Ezen startupok felhőalapú biztonsági rendszereket, hálózati védelmi megoldásokat fejlesztenek, amelyek képesek automatikusan észlelni és elhárítani a fenyegetéseket. Az AI eszközei képesek valós időben figyelni a hálózati adatforgalmat, és az anomáliák alapján gyorsan beavatkozni, ami rendkívül fontos egy olyan kontinensen, ahol a kiberbiztonsági kapacitások gyakran elmaradnak.
Az innovációk és az AI megoldások további fejlődése azonban akadályokkal is szembesül, mint a korlátozott finanszírozási lehetőségek, az AI szakemberek hiánya, valamint a technológiai infrastruktúra fejletlensége, amely lassítja az afrikai kiberbiztonság terjedését. Ahhoz, hogy ezek az innovációk hosszú távon is fenntarthatóak legyenek, elengedhetetlen a stratégiai befektetések növelése és a kontinens technológiai alapjainak további fejlesztése.
Következtetés
Afrika előtt rendkívüli kihívások és lehetőségek állnak a kiberbiztonság terén, különösen a gyors ütemben növekvő technológiai fejlődés következtében. Az internet és a digitális infrastruktúra terjedése elengedhetetlen a gazdasági növekedés és a társadalmi fejlődés szempontjából, azonban ugyanakkor a kiberbűnözés veszélyei is rohamosan növekednek. Afrika digitális ökoszisztémája ki van téve különféle fenyegetéseknek, beleértve a hackertámadásokat, adathalászati kísérleteket és a különböző zsarolóvírusok terjedését, amely jelentős károkat okoz a gazdaságnak és a társadalomnak egyaránt.
Az afrikai országok és régiók közötti eltérő fejlettségi szintek miatt különösen fontos a nemzeti és regionális szintű együttműködés. Az olyan szervezetek, mint az Afrikai Unió, a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS), valamint az Interpol, létfontosságú szerepet játszanak a nemzetközi kiberbiztonsági szabványok kialakításában és a közös védekezési stratégiák megvalósításában. Az Interpol által vezetett műveletek és a kiberbűnözés elleni kezdeményezések – mint például a „Contender 2.0” művelet vagy az AFJOC program – jelentős eredményeket értek el abban, hogy a kiberbűnözői hálózatokat felszámolják és erősítsék az afrikai rendőri erők felkészültségét a digitális fenyegetésekkel szemben.
Az innováció és technológiai fejlődés – különösen a mesterséges intelligencia (AI) és gépi tanulás (ML) terén – továbbra is fontos tényező marad a kiberbiztonság előmozdításában. Az afrikai technológiai szektor fejlődése, a startupok és tech-óriások együttműködése az AI fejlesztésében különösen nagy potenciált rejt. Ugyanakkor a technológiai infrastruktúra és a képzési lehetőségek hiányosságai miatt a kontinens számos részén korlátozott az AI és más fejlett technológiák használata, ami lassítja a kiberbiztonsági intézkedések fejlődését.
Afrikának tehát olyan átfogó és több szintű megközelítésre van szüksége, amely egyszerre támogatja a jogi szabályozások fejlesztését, a nemzetközi együttműködést és a technológiai kapacitások bővítését. A nemzeti kiberbiztonsági stratégiák megvalósítása, mint például Nigéria vagy Kenya kormányzati törekvései, csak akkor lesznek hatékonyak, ha az érintett felek – beleértve a civil társadalmat és a magánszektort – aktívan részt vesznek a folyamatban. A megfelelő politikai és gazdasági ösztönzők révén Afrika jelentős eredményeket érhet el a digitális fenyegetésekkel szembeni védekezésben, ami hozzájárul a kontinens hosszú távú fejlődéséhez és biztonságához.
Ahhoz, hogy a kiberbűnözés ne váljon gátjává Afrika gazdasági és társadalmi növekedésének, szükség van az infrastruktúra fejlesztésére, a technológiai innovációk támogatására, valamint egy jól működő jogi keret kialakítására, amely hatékonyan képes reagálni a kiberfenyegetésekre. A nemzetközi és regionális együttműködés elengedhetetlen marad, hogy Afrika megvédhesse digitális jövőjét, és hogy a kontinens lakossága valóban profitálhasson a technológiai fejlődésből, anélkül, hogy az a bűnözés melegágyává válna.
A A kiberbűnözés emelkedése Afrikában bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.
Manapság, amikor a határzár, határellenőrzés, határvédelem kifejezések évtizedek után ismét visszakerülnek a mindennapok szóhasználatába, időszerű felidézni a magyar katonai repülés rendszerváltás előtti történetének egyik kevéssé ismert műveletét. A feladat előzményeibe, részleteibe, és a mindennapok történéseibe Brandt Gyula nyugállományú őrnagy írása nyújt betekintést. A visszaemlékezés a Magyar Repüléstörténeti Társaság 2022-es évkönyvében megjelent írás átdolgozott változata.
A Magyar Néphadsereg helikoptereinek részvétele az államhatár őrzésében a magyar-osztrák határszakaszon
1981-1989/1993
A CSEPREG feladat
Nemrég kaptam egy rövidke emailt az egyik ismerősömtől, Hérincs Istvántól, aki lelkes levéltári kutatója a hazai katonai repülésnek. A levélhez csatolt 19 mellékletben egy 1981. szeptember 4-i dátumozású SZIGORÚAN TITKOS nyilvántartású feladatterv másolata volt, amit az akkori honvédelmi miniszter, Czinege Lajos hadseregtábornok, és Dr. Horváth István belügyminiszter hagyott jóvá.
TERV
A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NYUGATI ÁLLAMHATÁRA ŐRIZETÉNEK REPÜLŐ ESZKÖZÖKKEL TÖRTÉNŐ MEGERŐSÍTÉSÉRE, A MEGERŐSÍTŐ ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS-ALAPVETŐ SZABÁLYAIRA
A dokumentum 1. oldala (Hadtörténeti Intézet Levéltár)
A tervet a tett, a végrehajtás követte és 1981 szeptemberétől 1989 szeptemberéig kiemelt feladatként jelentkezett a szentkirályszabadjai, a börgöndi és 1984-től a szolnoki helikopteres alakulatok mindennapjaiban CSEPREG fedőnévvel. Átolvasva a ma már kissé megsárgult lapokat, sok-sok emlék idéződött fel bennem, mivel annak az időszaknak magam is részese, szereplője voltam, lévén, hogy Szentkirályszabadján teljesítettem szolgálatot az akkori MN 87. szállítóhelikopter ezred (1984-től MN 87. harcihelikopter ezred) állományában Mi-8-as helikoptervezetőként.
Miskolcon, egy szórakozóhely közelében történt tragédia szombat éjjel. Egy 20 éves fiatalember vita során halálosan megszúrt egy 16 éves fiút. A rendőrök rövid időn belül azonosították és elfogták a gyanúsítottat, aki beismerte tettét.
A szörnyű eset 2024. október 13-án, hajnal 1 óra 40 perc körül történt. A két fiatal egy miskolci szórakozóhely előtt került szóba, majd a vita során a 20 éves férfi előhúzott egy kést és megszúrta társát. A 16 éves fiú olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság halált okozó testi sértés miatt indított eljárást a gyanúsított ellen. A rendőrök őrizetbe vették a férfit, és indítványt tettek letartóztatására.
The post Tragédia Miskolcon: Halálos késelés egy szórakozóhely előtt appeared first on Biztonságpiac.
1992. január 7-én az olasz hadsereg két, fehérre festett helikoptere érkezett a kaposújlaki repülőtérre. Az AB 205-ös és 206-os az Európai Közösség Megfigyelő Missziójának égisze alatt repült Belgrádból Zágrábba és tankolás céljából szakította meg útját a Kaposvár melletti repülőtéren. Az ezután bekövetkezett tragikus esemény vizsgálatáról készült, nyilvánosan hozzáférhető dokumentumok száma csekély, több ellentmondást tartalmaznak, az egészet a „fedje jótékony homály” szelleme lengi körül, így a történtek feldolgozása csak viszonylagos pontosságú lehet.
Egy nappal azután, hogy Szlovénia 1991. június 25-én kikiáltotta függetlenségét és elszakadását Jugoszláviától, a szlovén erők átvették az ellenőrzést a határátkelők és a katonai objektumok felett. A jugoszláv néphadsereg sikertelenül próbálta megakadályozni az elszakadást, és július 4-én tűzszünet lépett érvénybe. Három nappal később az EU Tanácsának háromtagú munkacsoportja az isztriai partoknál lévő Brioni-szigeteken találkozott Jugoszlávia képviselőivel. A felek által 1991. július 7-én aláírt Brioni Egyezmény keretében létrejött az Európai Közösség Megfigyelő Missziója (ECMM – European Community Monitor Mission), amelynek feladata alapvetően a jugoszláv haderő Szlovéniából történő kivonulásának megfigyelése volt. A misszió légi komponensét az olasz hadsereg Casarsa della Deliziában települő 5. repülőezrede adta két AB 206-os és egy AB 205-ös helikopterrel, nyolc pilótával és tizenegy repülőműszakival. A megfigyelő feladathoz fehérre festett, fegyvertelen helikopterekkel a kontingens 1991. október 1-jén települt át Zágrábba és három nap múlva megkezdte a munkát.
Az olasz légierő – Aeronautica Militare – és az olasz ejtőernyősök stratégiai szerepe különösen jelentős a NATO integrált légvédelme és rakétavédelmi rendszere szempontjából. Olaszország földrajzi elhelyezkedése a Földközi-tenger térségében, amely különleges pozíciót biztosít a régióban – valamint a fejlett haderő, mint például a korszerű harci repülőgépek és rakétavédelmi rendszerek, garantálják, hogy a terület központi szereplője legyen az Észak-atlanti Szerződés Szervezete számára. A különféle és folyamatosan változó fenyegetések, mint például a drónok és ballisztikus rakéták egyre inkább központi problémává válnak a modern hadviselésben, különösen a Közel-Kelet és Észak-Afrika felől érkező veszélyek esetében. Ebben a komplex környezetben az olasz légi- és különleges erők nemcsak Olaszország biztonságát garantálják, hanem a szövetség más tagjainak – így Magyarországnak is – jelentős védelmi lehetőségeket biztosítanak, ezzel hozzájárulva a kollektív védelemhez és a stabilitás fenntartásához a régióban.
Olaszország szerepe a NATO integrált légvédelmi rendszerében
Olaszország földrajzi helyzete stratégiai fontosságú a NATO lég- és rakétavédelmi stratégiájának megvalósításában. A Földközi-tenger – ahol a Szardínián található Decimomannu légibázis is helyet kap – fontos szerepet játszik az európai biztonság fenntartásában, mivel közvetlen kapcsolódási pontot jelent a Közel-Kelet és Észak-Afrika régióival, amelyek a terrorizmus és egyéb fenyegetések potenciális forrásai, illetve gócpontokként ismertek. Ezek a régiók gyakran a terrorizmus, fegyverkereskedelem és embercsempészet melegágyai, ami közvetlen fenyegetést jelent Európa számára.
A Közel-Kelet konfliktusai, mint például a szíriai háború, valamint Észak-Afrika politikai instabilitása, migrációs hullámokat idéznek elő, és növelik a szervezett bűnözés jelenlétét, e végett a Földközi-tenger térsége kulcsfontosságú az illegális tevékenységek ellenőrzése és a biztonsági kockázatok kezelése szempontjából. A térségben lévő légibázisok – mint a Decimomannu – fontos szerepet játszanak a katonai műveletek támogatásában, például a felderítésben és gyors reagálásban. Az európai országok számára létfontosságú a tengeren keresztül érkező fenyegetések elleni hatékony védelem fenntartása, különösen a terrorizmus megelőzése érdekében.
A NATO integrált légvédelmi rendszere egy átfogó védelmi pajzsot biztosít a tagállamok számára, amelynek Olaszország az egyik oszlopos tagja. Az ország fejlett technológiai eszközei, mint az Eurofighter Typhoon és az F-35 vadászgépek, fontos szerepet játszanak a légi fenyegetések elhárításában, míg a SAMP/T rakétavédelmi rendszer az európai légtér védelmét szolgálja a ballisztikus rakéták ellen.
Magyarország számára az olasz katonai eszközök és tapasztalatok hozzájárulnak a NATO keretén belüli védelem megerősítéséhez, különösen a modern, aszimmetrikus fenyegetések kezelésében.
Szardínia és a Decimomannu Légibázis jelentősége Magyarország számára
A Szardínián található Decimomannu Légibázis – Aeroporto Militare di Decimomannu – az egyik legfontosabb létesítmény a NATO légvédelmi gyakorlatainak lebonyolítására. Ezen helyszín lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy valós körülmények között fejlesszék légvédelmi képességeiket, és teszteljék a legújabb technológiákat, különös tekintettel a drónok és ballisztikus rakéták elleni védekezésre. Magyarország számára a Szardínián végzett gyakorlatok és az itt kifejlesztett technológiák létfontosságúak a védelmi rendszer korszerűsítése szempontjából.
A bázison rendszeresen tartanak közös NATO-hadgyakorlatokat, amelyekben hazánk is részt vesz. Ezek a gyakorlatok lehetőséget adnak a magyar katonai erők számára, hogy közvetlen tapasztalatokat szerezzenek a modern légvédelmi rendszerek használatában, valamint az aszimmetrikus fenyegetések, például a drónok elleni védekezésben. Szardínia elhelyezkedése és felszereltsége kiemelt a NATO déli szárnyának biztonságában, és Magyarország közvetlenül profitál az itt végzett tevékenységek sorozataiból, amelyek során fejlesztheti saját védelmi képességeit.
Az olasz ejtőernyősök szerepe és jelentősége Magyarország számára
Az olasz ejtőernyősök, különösen a Folgore hadosztály, kiemelkedő szerepet játszanak a NATO gyorsreagálási erőiben. Ezek az egységek rendkívül felkészültek, az ejtőernyősök – paracadutisti – különleges tapasztalataik révén kritikus szerepet játszanak a NATO védelmi stratégiájában, különösképp a gyors reagálást igénylő helyzetekben.
Magyarországnak különösen fontos az olasz ejtőernyősökkel való szoros együttműködés, mivel ezek az egységek olyan képességekkel rendelkeznek, amelyek segíthetnek a magyar hadsereg védelmi képességeinek fejlesztésében. A gyorsreagálású egységek kiemelkedőek a magyar biztonság szempontjából, mivel az aszimmetrikus fenyegetések, például a terroristák vagy fegyveres csoportok gyors elhárítása a modern hadviselés egyik legnagyobb kihívása. Az olasz ejtőernyősök tapasztalatai, például a katasztrófaelhárítás és a válságkezelés terén, nagyban hozzájárulhatnak Magyarország saját védelmi erőinek fejlesztéséhez.
Az olasz ejtőernyősök által végzett gyakorlatok során szerzett tapasztalatok nemcsak a katonai műveletek során jelentőségteljesek, hanem a civil válságkezelési feladatokban is. Hazánk számára ezek a gyakorlatok olyan fontos ismeretekkel szolgálnak, amelyek elengedhetetlenek a modern hadviselés és a békefenntartó műveletek terén.
Magyarország esetleges fenyegetettsége esetén az olasz ejtőernyősök és légideszant egységek kulcsszerepet játszanának a gyors reagálásban – az ejtőernyős egységek képességeiknek köszönhetően gyors mozgósításra képesek, azonnal reagálva minden válsághelyzetre, legyen szó katonai műveletekről vagy humanitárius beavatkozásról. Ezek az alakulatok nemcsak rendkívül felkészültek, hanem nagyon mobilisak is, így rövid idő alatt bevethetők Magyarország védelmének megerősítésére. A légideszant egységek bevetése különösen fontos lenne, mivel biztosítanák a NATO erők gyors átcsoportosítását és támogatását a régióban. Az ilyen egységek előnye, hogy pillanatok alatt képesek megjelenni a legkritikusabb pontokon, csökkentve a potenciális fenyegetések kockázatát.
Kihívások: Drónok és ballisztikus rakéták
Az itáliai katonai erők – különösen a légierő – napjainkban olyan komplex technológiai kihívásokkal néznek szembe, mint a drónok és a ballisztikus rakéták. A modern hadviselésben a pilóta nélküli légijárművek – unmanned aerial vehicle – kiemelt szerepet játszanak, mivel alacsony észlelhetőségük, valamint nagyfokú mobilitásuk révén képesek komoly fenyegetéseket generálni. Ezek az RPA-k különösen veszélyesek lehetnek a kritikus infrastruktúrák számára, mint például katonai bázisok, repülőterek és civil célpontok. Olaszország ezért kiemelt figyelmet fordít a drónelhárító rendszerek fejlesztésére és telepítésére, hogy minimalizálja e modern fenyegetések hatását.
A ballisztikus rakéták szintén egyre komolyabb kihívást jelentenek a nemzetbiztonság számára, mivel nagy sebességgel és nagy távolságra képesek célba érni. Olaszország, mint a NATO egyik kulcsszereplője, aktívan részt vesz a SAMP/T rakétavédelmi rendszerek fejlesztésében és integrációjában. A SAMP/T (Système Aster de Missile de Proximité/Terrestre) egy korszerű, mobil rakétavédelmi rendszer, amely a rövid és közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták, valamint a légi fenyegetések, például harci repülőgépek és drónok elhárítására szolgál. A rendszer az Aster rakétákra épül, amelyek képesek nagy pontossággal megsemmisíteni a célpontokat, a különböző indítóplatformok és radarrendszerek integrációjának köszönhetően. A SAMP/T rendszerek gyors mozgósítása és telepítése lehetővé teszi a hadműveletek rugalmasságát és hatékonyságát, így jelentősen növelik a védelmi kapacitásokat. Magyarország számára ezek a technológiai fejlesztések elengedhetetlenek, mivel hozzájárulnak a nemzeti védelem megerősítéséhez, ezzel együtt a NATO kollektív védelmi stratégiájához.
Az olasz katonai erőkkel való együttműködés előnyei Magyarország számára
Az olasz katonai erőkkel való szoros együttműködés Magyarország számára több szempontból is jelentős stratégiai előnyöket nyújt, különösen a védelmi kapacitások fejlesztése és a NATO keretein belüli kooperáció fokozása terén. Az olasz ejtőernyősök, mint a NATO gyorsreagáló erőinek prominens tagjai, széleskörű tapasztalati háttérrel rendelkeznek, amelyet a Szardínián található légi központban végzett gyakorlati felkészülések során szereztek. Ezek az ismeretek nemcsak Magyarország védelmi helyzetének stabilizálásához járulnak hozzá, hanem a NATO kollektív védelmi mechanizmusainak erősítéséhez is úgyszintén.
Például a közös NATO-hadgyakorlatok – mint a Brave Warrior 24.1 – amelyek a légvédelmi rendszerek integrálására és a drónok, valamint ballisztikus rakéták elleni védekezésre fókuszálnak, rendkívül fontosak a magyar hadsereg modernizálási törekvéseiben. Az ilyen jellegű gyakorlatok nemcsak a katonai kompetenciák javítását célozzák, hanem elősegítik a védelmi stratégiák és eljárások kölcsönös harmonizálását is, amely alapvető a regionális stabilitás fenntartásához és a kollektív védelem hatékonyságának növeléséhez. Továbbá, a szoros katonai együttműködés nemcsak a harci készségek fejlesztésére terjed ki, hanem erősíti a diplomáciai és politikai kapcsolatokat is, amelyek a NATO keretein belül további biztonsági garanciákat kínálnak Magyarország számára. Ezen interakciók során a közös gyakorlati tapasztalatok és a kölcsönös információcsere lehetőséget ad a két ország közötti bizalom erősítésére, amely elengedhetetlen a modern hadviselés összetett kihívásainak kezeléséhez.
Összefoglalás
Olaszország légiereje és a NATO integrált légvédelmi rendszere kritikus szerepet töltenek be a regionális biztonság fenntartásában, különösen a Földközi-tenger térségében. Olaszország földrajzi elhelyezkedése és fejlett katonai eszközei, mint az Eurofighter Typhoon és a SAMP/T rakétavédelmi rendszer, lehetővé teszik a hatékony védekezést a modern fenyegetések, például drónok és ballisztikus rakéták ellen. A Decimomannu légibázis fontos központja a NATO hadgyakorlatainak, ahol a tagállamok közösen fejleszthetik légvédelmi képességeiket. Az olasz ejtőernyősök, különösen a Folgore hadosztály, nemcsak a gyorsreagálású műveletekhez járulnak hozzá, hanem jelentős tapasztalatokat kínálnak a válságkezelés és katasztrófaelhárítás terén is. Magyarország számára ezek az együttműködések nem csupán a védelmi képességek fejlesztését szolgálják, hanem hozzájárulnak a regionális stabilitás fenntartásához is. A közös hadgyakorlatok és az információk megosztása által a két ország közötti bizalom és együttműködés egyre szorosabbá válik.
A Olaszország légiereje és a NATO integrált légvédelmi rendszere bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.
A hét utolsó napján ugyan, de megjelentek a Ramstein Flag résztvevői a Vouraikosz-kanyonban, ami jól kiegészítette az október 1-én Andravidán megrendezett szpotternapot.
Svéd UTI Gripenek nyitottak egy magas áthúzást követő bemerüléssel :-)
Lehet, hogy nem ilyen vadregényes környezetben, de Magyarországon is össze lehetne szervezni időnként egy-egy ilyen földhátteres fotózást. Amint arra tavaly sor is került.
A Peloponészosz-félszigeten található Vouraikosz-kanyon nagyjából É-D-i orientációjú, a javarészt használt északi irányban a Korintoszi-öbölre torkollik. A képen távolban kékellő hegyek már a görög szárazföldön meredeznek, az öböl vizén túl.
Andravidán a "helyi erők", a 117. ezred (PM) Phantomjai szolgáltatták a legbecsesebb látnivalót a levegőben...
...azonképpen a földön is. Szembeötlő az F-4E változat esetében az orr-rész alá beépített M61 gépágyú, az annak hasára, illetve a szívócsatornák felső peremére beépített EH-antennák, a szintén utólag, a Peace Icarus 2000 program keretében a szélvédő elé beépített IFF kérdezőantennák, illetve az orrfutó-gondolaajtó és a törzs alatti 600 gallonos póttartály által részben elfedett Litening célzókonténer. Az orrkkúp pedig már nem az eredeti APQ-120-ast, hanem korai F-18-asok APG-65-ös radarját rejti. Jól kivehetők a pilóta és a RIO/WSO kabintetejének eltérő megoldású tükrei is.
Akárcsak hét éve az RF-4-esek esetében, az ol' smokey-jelleg is megbízhatóan demonstrálásra került. Nem vagyok biztos benne, de a látogatás alatt látott példányok esetében elképzelhetőnek tartom, hogy voltak hagyományos és füstmentes J79-essel ellátott példányok is. Annyit lehet erről tudni, hogy az 1990-ben az USA-tól kapott használt "SRA" gépek ilyen hajtóművel érkeztek.
Először vettek részt görögországi gyakorlaton a honvédség Gripenjei.
Oszolj a pont fölött.
Kedvenc kompozícióm: technika a tájban, azaz 33-asunk leszállás utáni kigurulása 34-es irányba, a Peloponészosz hegyeivel a háttérben.
Zord
A kalibráló repülések során az irányadók és a távolságmérő berendezés útvonal-ellenőrzését a két pilóta és a 2-3 fős fedélzeti kalibráló személyzet önállóan végezte. Az ultrarövid hullámú körsugárzó irányadót, a VOR-t azonban körrepüléssel is ellenőrizni kellett és ott volt még a műszeres leszállító rendszer, az ILS ellenőrzése és beállítása is. Ezekhez a feladatokhoz már szükség volt arra, hogy a földi kollégák eszközeikkel kitelepüljenek az adóberendezésekhez.
A VOR adó működési elvéről már volt szó, de röviden idézzük fel a leírtakat. A berendezés elve egy álló antennán kisugárzott, nem irányított referenciajel és egy forgó antennán, irányítottan kisugárzott változójel fáziskülönbségének mérésén alapul. Ezzel a módszerrel meghatározható a kör 360 fokának valamennyi sugara és folyamatosan ellenőrizhető, hogy a repülőgép a kiválasztott sugáron (radiálon) repül-e. Ma már szinte mindenhol a forgó antenna nélküli DVOR (Doppler VOR) használatos, ami sokkal zavarvédettebb, mint hagyományos elődje.
Miután a kalibrálók egyenes vonalú repüléssel, a sorozatunk előző részében bemutatott módon leellenőrizték, hogy az adott VOR pontossága megfelelő-e az útvonal tartásához, körrepüléssel és tízfokonkénti méréssel tovább ellenőrizték az adó pontosságát. A pilóták feladata az volt, hogy bal bedöntéssel 10 kilométer sugarú kört repüljenek a VOR körül. A 10 kilométert a VOR adóra telepített távolságmérő berendezés, a DME segítségével tartották, a bal kör pedig részben a repülési szabályokkal, részben a VOR működésének sajátosságával magyarázható. A repülési szabályok előírták, hogy a speciális feladatot végző vagy vészhelyzetben lévő, és a rádiókapcsolatot felvenni nem tudó repülőgép az adó felett bal körözéssel jelezze ezt az irányításnak. A rádiókapcsolat természetesen megvolt, és a VOR körrepülésre tökéletesen illett a speciális feladat meghatározás. Ugyancsak a bal fordulót indokolta, hogy a VOR elvi alapját képező világítótornyokon is az óramutató járásával megegyező irányba forog a fény, ahogyan a VOR adó antennája is, a gépnek pedig forgásiránnyal szembe kellett repülnie a köröket. Gyakorlott műszerrepülők lévén a pilótáknak nem volt gondjuk a körrepüléssel, de a Jak-40-est kézzel vezetve folyamatos koncentrációt igényelt a sebesség, a magasság és a távolság tartása. Különösen akkor, ha nem volt DME és a kört egy nem irányított sugárzású adóra, az NDB-re építették fel. Az NDB-t nem mindig telepítették a VOR közvetlen közelébe, volt olyan helyszín, ahol másfél kilométerre állt az antenna. Ilyenkor a szabályos körök helyett kénytelenek voltak egy torzult „krumpliformát” repülni, ami megnehezítette a földi kollégák dolgát, mert műszerük optikai követőjével nem mindig tudták befogni a gépet.
Görögországban mindennaposak a természetes környezetet pusztító tüzek. Most Korintosz környéke van soron, így a Vouraikosz-kanyonban harci gépre váró szpotterek kaphattak némi ízelítőt az oltásban részt vevô légi eszközökből.
Erickson S-64 Skycrane.
Vízvételezés a Korintoszi-öbölben.
Különleges Bell 214...
...ugyanaz, csak másik színben...
...és itt is zajlik a "szippantás".
Canadair reggeli vízvételezés után az öböl fölött.
Itt már dobás közben a CL-215 Mentourgianika falunál...
...ez pedig ugyanott, de a turboprop CL-415 változat.
Zord
A történelmi Németalföld Alsó-Lotaringia hercegségén belüli Limburgi Hercegség területe napjainkban Belgium északkeleti és Hollandia délkeleti tartományát alkotja és áthúzódik Németország Észak-Rajna-Vesztfália tartományába is. Földrajzi elhelyezkedésénél fogva Limburg a második világháború heves harcainak helyszíne volt. A Németország felé nyomuló amerikai csapatok nyomában számos kilőtt vagy meghibásodott jármű maradt hátra a terepen. A háború után ezeknek a járműveknek a többsége kohóban végezte, egyes darabok magángyűjteményekbe, múzeumokba kerültek, néhány pedig közterületen felállított emlékmű lett. Ilyen a hollandiai Beekben kiállított M24 Chaffee, a határ közvetlen túloldalán, a belgiumi Kotemnél látható LVT-4 Buffalo vagy a Mopertingennél álló Sherman. Ha a szűkre szabott időkeret hosszabb múzeumi túrát nem tesz lehetővé - például a nem túl távoli Bastogne-ba és környékére - az egymáshoz közel kiállított járművek némi útvonaltervezéssel rövid időn belül felkereshetők.
Ha szeretné Ön is nyugodtan és biztonságban leélni a mindennapjait, akkor nélkülözhetetlen, hogy az otthonába felszereljen egy megfelelő biztonsági rendszert. A biztonságtechnikai védelem egyik legfontosabb egységeként pedig egy kamerarendszerre is szükség lesz.
Miért válassza a Hikvision kamerákat?
A Riasztóbolt.hu kínálatában megtalálható Hikvision a világ egyik vezető gyártójának számít. A világ minden táján ismerik, és elismerik az eszközeik kiváló minőségét, mind a felhasználók, mint a biztonságtechnikai piac résztvevői.
A cég óriási hangsúlyt fektet az állandó megújulásra, így a Hikvision megfigyelőrendszerek mindig megfelelnek a legkomolyabb technológiai követelményeknek. A cég a feladatának tartja, hogy rendszeresen valami újat mutasson be a felhasználóknak, ezzel is kielégítve a legfrissebb felhasználói elvárásokat. Ennek eredményeképpen a termékeik nemcsak hogy megbízhatóak, de számtalan plusz funkcióval és újdonságokkal is fel vannak szerelve.
Mire érdemes odafigyelni egy családi ház védelmi rendszerének a kiépítése közben?
A családi házak védelmi rendszerének a kiépítésekor elsősorban az udvar megfigyelése és védelme az egyik legfontosabb feladat. Persze lehet beltéri kamerákat is telepíteni, de a behatolók észleléséhez már az is elegendő, ha a kültéren egy erős héjvédelmet hozunk létre, amivel gyakorlatilag körben látjuk a házat. Ehhez az egyik legjobb megoldást az olyan infraledes kamerák jelentik, amelyek éjjellátó funkcióval is bírnak.
Hová helyezzük a kamerákat? – hangzik el sokszor a kérdés, nem ok nélkül. Családi ház esetben lényeges, hogy valamennyi olyan terület megfigyelés alá kerüljön, ahol be lehet jutni a házba. A legfontosabb behatolási pontok, amelyet feltétlenül meg kell védeni kamerával: a főbejárat, a hátsó bejárat, a terasz és a garázskapu.
Fontos az üzletek és irodák védelme is
Természetesen nemcsak az otthona, hanem az irodájának és/vagy az üzletének a biztonsága is kulcsfontosságú. Ezen területek szakszerű védelme azért nélkülözhetetlen, mert sok esetben itt olyan áruk, értékek, készletek forognak kockán, amelyeknek az elvesztése óriási anyagi veszteséggel járhat.
Napjainkban már egy kamerarendszerrel felszerelt üzletet nemigen lehet büntetlenül kirabolni, az intelligens kamerák jó képminőségének és a rögzítők folyamatos technikai fejlődésének eredményeképpen.
Az alkalmazott digitális rögzítő típusától és a kommunikációs kapcsolattól függően, már nemcsak a helyszínen, de otthon vagy bárhol máshol is láthatja az interneten keresztül a kamerák élőképeit, illetve visszanézheti a digitális rögzítővel mentett, jó minőségű felvételeket.
A rendszerrel szemben fontos igény az informatikai biztonság
Mit tehetünk ennek elérése érdekében? Például csak szaküzletben kínált, minősített termékeket vegyünk meg, védjük erős jelszóval a rendszert, és bízzuk szakemberre a telepítést, beüzemelést.
Tegye le a voksot Ön is a biztonság mellett, válasszon Hikvision kamerát!
The post Nyugalomra és biztonságra vágyik? Legyen Önnek is kamerarendszere! appeared first on Biztonságpiac.
Az őszibarack nemcsak ízletes és frissítő gyümölcs, hanem igazi szuperélelmiszer is. Bár a legnagyobb termesztési területek Kínában találhatók, ahol az őszibarack őshonos, világszerte egyre többen értékelik tápanyagtartalmát és változatos felhasználhatóságát. A mediterrán országokban is népszerű, ahol az étkezés szerves részévé vált frissen, szárítva, befőttként vagy lekvárként egyaránt.
Szerencsére hazánkban is hozzáférhető frissen ez az ízletes és tápláló gyümölcs. A Jófalat ebédházhozszállító cég szezonális ételkínálatában is találkozhatunk vele, főételként és desszertként egyaránt.
Milyen élettani hatásai vannak az őszibaracknak?
Antioxidánsokban is gazdag gyümölcs, melyek közül különösen a C-vitamin, a béta-karotin és a polifenolok említhetők. Ezek az anyagok segítik a szervezet védekezését a szabadgyökökkel szemben, amelyek hosszú távon sejtkárosodáshoz, krónikus betegségek kialakulásához vezethetnek. A C-vitamin kulcsfontosságú a kollagéntermelés szempontjából is, amely a bőr feszességének megtartásában játszik szerepet.
Az őszibarackban található béta-karotin a szervezetben A-vitaminná alakul, ami fontos a látás egészségének megőrzésében, és segít a szem szárazságának csökkentésében. Az A-vitamin ezen felül az immunrendszert is támogatja, valamint a bőr és a nyálkahártyák jó állapotára is hatással van.
Milyen vitaminos és ásványi anyagok találhatók az őszibarackban?
Kiemelkedő káliumforrás, ami egy esszenciális ásványi anyag, támogatja a szív- és érrendszer egészségét, segítve a normál vérnyomás fenntartását és a felesleges nátrium kiürítését a szervezetből.
A gyümölcsben található olyan élelmi rostok, mint a pektin, kiemelkedő szerepet játszanak az emésztés támogatásában. Az őszibarack rendszeres fogyasztásával az egészséges bélmozgást segítjük, a székrekedés pedig messze elkerül minket. A rostoknak a vércukorszint szabályozásában is van jelentősége, mivel lassítják a cukrok felszívódását a bélrendszerben.
Milyen módszerekkel tartósítható?
Érdemes kiemelni, hogy az őszibarack jótékony tulajdonságait nemcsak nyersen fogyasztva lehet kihasználni, hanem különféle tartósítási módszerekre is lehetőség adódik. A házi készítésű lekvárok és befőttek remek módjai annak, hogy a gyümölcsöt egész évben élvezhessük, miközben a nyári ízeket konzerváljuk a hűvösebb hónapokra is.
Adhatunk hozzá vizet, teát vagy akár szénsavas ásványvizet is, így egy természetes, adalékmentes, frissítő italt kapunk. Az őszibarackból készült turmixot vegyíthetjük banánnal, almával, spenóttal vagy bármilyen leveles zöldséggel, így egyszerűen növelhetjük a napi tápanyagbevitelünket.
Az őszibarack a mindennapi táplálkozás egyik legváltozatosabb és legegészségesebb összetevője, így hát használjuk ki a nyári hónapokat, és fogyasszunk belőle bőségesen!
The post Az őszibarack, mely finom és tápláló is egyben appeared first on Biztonságpiac.
A verseci repülőképzés 100. évfordulója előtt tisztelegve rendeztek ma repülőtalálkozót ("Aeromiting"-et) az Alföld peremén, a Déli-Kárpátok legnyugatibb nyúlványai* lábánál elterülő repülőtéren.
A program utolsó előtti pontja volt a batajnicai "Vitézek" korszerűsített MiG-29-eseinek gyakorló légiharca, melyet a 01-es irány szerinti áthúzás zárt. A csodás helyszínre tekintettel a verseci várat is magába foglaló széles kivágás mellett döntöttem.
A YU-YAF lajstromú G-2 Galeb bemutatója.
A Belügyminisztérium találó, YU-MUP lajstromú H145-ese leborítás közben.
A nap fénypontja(i) a statikuson lévő katonai és belügyi típusok hazaindulása volt. Itt a 101-es Mi-35M emelkedik el. Ugyan a 01-19-es pálya elhelyezkedése nem tökéletes, a hegyhátteres fotózásnak azért nyílik tere...
...amit a 12491-es Mi-17V-5 távozása is igazolt szerencsére...
...illetve a Batajnicáról érkezett Laszta elköszönése.
A YU-HHJ, a MUP három H215-ösének egyike indul. Beszédes, egyúttal dicséretes, hogy a belügyi gépekre is raktak indításjelzőt.
Míg a MUP Helikopreszka Jedinica statikuson részt vett YU-SVS lajstromú Ka-32A11BC-ese kutató-mentő konfigurációban volt...
...addig a dinamikus végrehajtó YU-HRS tűzoltó képességeiből adott ízelítőt.
Zord
*Más értékelés szerint a Bánsági-hegyvidék különálló képződmény, mindenesetre nyugat, azaz Újvidék és Nagybecskerek felől közeledve és a térképre pillantva személy szerint kiegyezem a fenti leírással.
Tavaly októberben, amikor az amerikai légierő KC-10A Extender légi utántöltő és szállítógéppel felszerelt kontingense hazatért Szaúd-Arábiából, a US Air Force hivatalosan is bejelentette, hogy véget ért a típus utolsó hadműveleti bevetése és 43 éves üzemeltetés után, 2024 szeptemberében kivonják a szolgálatból.
A KC-10A Extender története az 1973. októberi arab-izraeli háborút követően kezdődött. Az Egyesült Államokból fegyverszállítmánnyal Izraelbe tartó C-141 Starlifter és C-5 Galaxy szállítógépek közül csak az utóbbi volt képes lerepülni a teljes távot, de csak a hasznos terhelés rovására teletöltött üzemanyagtartályokkal, a Starlifternek viszont szüksége volt egy közbenső leszállásra tankolás céljából. Egy ilyen technikai leszállás lehetősége mindig attól függ, hogy a kiszemelt ország engedélyezi-e. 1973-ban Portugália jóváhagyásával az amerikai szállítógépek az Azori-szigeteken tankolhattak. Az amerikai légierő ezután döntött egy olyan repülőgép beszerzéséről, amely a légi utántöltő képesség mellett - és nem annak rovására - nagyobb létszámú kontingenst és annak felszerelését is el tudja szállítani nagy távolságra, akár korlátozott méretű futópályával rendelkező repülőterekre is. A felhívás iránt az amerikai repülőgépgyártás két nagyágyúja, a Boeing és a McDonnell Douglas mutatott érdeklődést. A Boeing a 747-essel, az MDD a DC-10-30CF-fel vett részt a pályázaton. A Lockheed nem indult, pedig a DC-10-eshez hasonló L-1011 Tristar gépe néhány éve már kereskedelmi forgalomban állt. (Az amerikaihoz hasonló koncepció alapján, de szerényebb képességűre átépített Tristarok végül 1984-ben álltak szolgálatba a brit Royal Air Force-nál, ahol 2014-ig repültek.)
Két hónappal ezelőtt, egy korabeli fotókból összeállított albummal emlékeztem meg az MH 87. Bakony Harcihelikopter Ezred utolsó kiképzési repülési napjáról. A húsz évvel ezelőtti események újabb évfordulójához közeledve, Brandt Gyula nyugállományú őrnagy, Mi-8/17 helikoptervezető megemlékezése következik.
*
2004. július 8-án utoljára volt hangos a szentkirályszabadjai légtér a helikopterek jellegzetes zajától. Végrehajtottuk az utolsó összevont kiképzési ezredrepülést, aztán a következő napokban a technika elszállt Szolnokra. Megszűnt a mindennapi élet, a nyüzsgés, elfogytak az emberek, eltűntek a helikopterek. Kivéve egy üzemképes „madárkát”, ami aztán egészen szeptember 15-ig ott állt megszokott állóhelyén, összekötve a vastag kábelköteggel az indító gépjárművel. Ez volt a kutató-mentő helikopter. Addig a dátumig továbbra is Szentkirályszabadjáról biztosítottuk a nyugati országrész szolgálatát.
Az utolsó előtti napon a Vegyes Szállítóhelikopter Zászlóalj hajózói és műszaki-kiszolgáló szakemberei — mind, aki tudott, aki valaha is részt vett ebben a feladatban — egy kis búcsúztatóul összejöttünk és utoljára benépesítettük a készültségi épületet, megsimogattuk a forgószárnyasunkat. Örültünk egymásnak, de nem örültünk az alkalomnak. A készültségi épület előtt jelképesen egy temetést rendeztünk fejfával, megemlékező beszéddel.
A felvételi során egy önéletrajzot, egy motivációs levelet és egy rövid esszét szükséges megküldenetek 2024. szeptember 27-ig a biztpolszakkoll@gmail.com e-mail címre. Az esszétémák, illetve a kidolgozás szempontjai alább láthatók.
A benyújtandó dokumentumok formai követelményei: docx formátum, Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 1,5-es sorköz. Az önéletrajz és a motivációs levél terjedelme maximum 1-1 oldal legyen.
A felvételi során egy rövid leíró esszét (minimum fél oldal) kell elkészítened, amelyet az önéletrajzzal és motivációs levéllel egy üzenetben, de mindenképp külön dokumentumban szeretnénk megkapni. Az elkészítés során ezekre figyelj:
Az alábbi 10 témakör egyikét válaszd! Megadtunk néhány kérdést és egy-egy gondolatébresztőt, amelyek a segítségedre lesznek. A gondolatébresztők források is lehetnek.
A felhasznált forrásokra mindenképp hivatkozz! A hivatkozás formáját azonban nem kötjük meg, azt megteheted lábjegyzetben, végjegyzetben vagy hiperhivatkozással is. Legalább 3 forrást használj.
A véleményedre is kíváncsiak vagyunk, ne félj leírni!
Ha bármilyen kérdésed adódik az esszével kapcsolatban, a biztpolszakkoll@gmail.com címen tudsz segítséget kérni.
Az online fordulót egy motivációs és egyben szakmai beszélgetés követi, amely időpontjáról e-mailben tájékoztatjuk a pályázókat.
Esszétémák:
Jó munkát és sikeres pályázatot kívánunk mindenkinek!
A Diákbizottság
A Felvételi segédlet 2024. ősz bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.
Az elmúlt hétvégén alkalmam nyílt elkísérni a 20. század utolsó jelentős (ráadásul európai) légvédelmi harcának jól ismert kulcszereplőjét újabb magyarországi előadására, a szigetvári Zrínyi Napokra, majd hazafelé a Börgöndi Repülőnapra. Talán jó felvetés a szeptemberi hírbejegyzéshez!
Ezúton is köszönet a szervezőknek a szíves látásért, az érdeklődőknek pedig a figyelemért és a kérdésekért. A zökkenőmentes lebonyolításért pedig Láng Róbertet és Józsa Dávidot illeti hála!
Zord
A tegnapi napon a megszokott helyszínen, a Gyöngyös melletti pipishegyi repülőtéren kezdetét vette a Magyar Honvédség hagyományos őszi kutató-mentő gyakorlata, az Air Wolf Hunting. Az első napra két H145M helikopter jutott: a szeptemberi nyárban az EUFOR missziót megjárt 17-es és a 01-es oldalszámú gépek dolgoztak Pipishegyről.
Szarajevó közelében, a M17-es autópályán történt súlyos közlekedési baleset helyszínén tüntették ki a napokban a magyar katonákat. A Magyar Honvédség EUFOR Kontingensének tagjai járőrözés közben szemtanúi voltak annak, ahogy egy személyautó a szalagkorlátnak ütközött, majd az árokba csapódott.
A katonák villámgyorsan a helyszínre siettek, és elsősegélyt nyújtottak a sérülteknek. Szerencsére senki sem szenvedett súlyos sérülést, ám a gyors beavatkozásnak köszönhetően elkerülhető volt a baj. A helyszín biztosítása mellett értesítették a hatóságokat, és a forgalom elterelésével megakadályozták a további balesetek kialakulását.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter közösségi oldalán méltatta a katonák hősies helytállását, kiemelve, hogy ez újabb bizonyítéka annak, hogy a magyar katonák nemcsak kiválóan képzettek, de rendkívül emberiek is. Az EUFOR Althea művelet parancsnoka, Sticz László vezérőrnagy szintén elismerésben részesítette a hősi tettet végző katonákat: Herczeg Csaba őrmestert, Halász Attila Dávid őrvezetőt, Vásárhelyi Richárd őrvezetőt, Hajdok Tibor önkéntes területvédelmi tartalékos szakaszvezetőt, Droszt Ákos törzsőrmestert, Fila Norbert őrvezetőt, Baki Tibor őrvezetőt és Zsupos Antal Adrián őrvezetőt.
A miniszter korábban már többször hangsúlyozta, hogy a magyar katonák kiváló munkát végeznek külföldi misszióikban, és teljesítményüket a NATO is elismeri. A mostani eset is azt mutatja, hogy a magyar katonák mindig számíthatnak rájuk, ha baj van.
The post Magyar katonák hőstette Boszniában: Emberéletek mentésének pillanatai appeared first on Biztonságpiac.
Párizsban, a Le Bourget repülőtéren történt az elképzelhetetlen: a népszerű üzenetküldő alkalmazás, a Telegram alapítóját, Pavel Durovot szombaton őrizetbe vették. A francia hatóságok szerint a milliárdos ellen folytatott nyomozás középpontjában a Telegram moderálásának hiánya áll, amely lehetővé tette, hogy a platformon súlyos bűncselekmények, köztük gyermekpornográfia, kábítószer-kereskedelem és terrorizmushoz kapcsolódó tevékenységek virágozzanak.
A francia média értesülései szerint Durovot magángépével érkezett, amikor a rendőrök elfogták. A Telegram és a francia belügyminisztérium egyelőre nem kommentálta a hírt, azonban a történtek komoly aggályokat vetnek fel a titkosított üzenetküldő alkalmazások felelősségével kapcsolatban.
A Telegram, amelyet sokan a szabad véleménynyilvánítás egyik bástyájaként emlegettek, az utóbbi években egyre inkább a kiberbűnözők és szélsőséges csoportok kedvelt kommunikációs platformjává vált. A hatóságok szerint a platform anonimitása és a kriptográfiai védelem lehetőséget ad a bűnözőknek arra, hogy nyomtalanul követhessék el tetteiket.
A Telegram alapítói, a Durov testvérek évek óta küzdenek a hatóságokkal, akik a platformon zajló illegális tevékenységek miatt rendszeresen kritizálják őket. A mostani letartóztatás újabb fejezetét nyithatja ennek a hosszú és összetett történetnek.
The post Megdöbbentő fordulat: Letartóztatták a Telegram alapítóját, súlyos vádakkal szembesül appeared first on Biztonságpiac.