Biztonságpolitika

Hajdu Márton közölte: a héten számos, az elmúlt időszak viharos időjárása miatt elmaradt munkát is pótolnak. Emlékeztetett: június utolsó hetében a Dráva mentén, a Szigetközben és Szolnok térségében, a Balaton környéki településeken, valamint a Velencei-tó térségében, a főváros egyes kerületeiben és Békés megyében irtották, illetve irtották volna a vérszívókat, azonban a viharos, erős széllel járó időjárási front miatt a kezelések többségét el kellett halasztani.

A következő napokban elsősorban az elmaradt kezeléseket pótolják: Békés megyében, Budapesten, a Balaton körüli településeken, a Dráva mentén és a Szigetközben, valamint Mohács térségében terveznek további gyérítést – mondta.

Hangsúlyozta, hogy a szúnyogirtáshoz használt vegyszerek alkalmazását a közegészségügyi hatóság jóváhagyta, a hatóanyagot engedélyezte az Európai Unió. Ugyanakkor szakértők ellenőrzik a gyérítés hatékonyságát, ahol pedig a permetezés nem volt eredményes, ott a kivitelezők megismétlik az eljárást.

Arról is szólt: a katasztrofavedelem.hu weboldalon elérhető a szúnyoggyérítés heti programja. Az önkormányzatok a központi program mellett saját költségvetésük terhére önállóan is végezhetnek szúnyoggyérítést – közölte a szóvivő.

A minap csillagmotor dübörgésére figyelhettek fel a Velencei-tó környékén járók, majd rövidesen felbukkant a hang gazdája is. Az alkonyati órákban egy An-2-es fordulózott a dombok felett. A mezőgazdasági repülés talán legismertebb, legmegbízhatóbb kukacbombázója ezúttal „légi célpontok” ellen dolgozott – szúnyogirtást végzett.   

Valaha mindennapos látvány volt Magyarországon a földek felett dolgozó mezőgazdasági An-2-es.

Az Ancsa orrában ezer lóerős, kilenchengeres AS-62-es csillagmotor dübörög.

A HA-MAY oldalát az alkonyati napfény súrolja. 

A vegyszer a szárny alá függesztett szórócső hat szórófején keresztül áramlik a szabadba, remélhetőleg a szúnyogok legnagyobb bánatára. A futóművek között a szivattyút forgató szélkerék pörög.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A harmincas éveikben járó gyanúsítottak az iráni rendszer legfőbb külső ellenzékének számító Népi Mudzsahedek találkozóján készültek rajtaütni a Párizshoz közeli Villepinte településen – jelentette a helyi sajtó.

A tájékoztatás szerint szombati őrizetbe vételük során a pár autójában körülbelül fél kiló TATP (triaceton-triperoxid) robbanóanyagot és egy gyújtószerkezetet is találtak. A biztonsági körökben a “Sátán anyjaként” is nevezett TATP alapvető háztartási anyagokból előállítható, ezt használták a 2016-os brüsszeli támadások során is.

A házaspár tagjait terrorista gyilkosság kísérlete, terrortámadás előkészítése miatt előzetes letartóztatásba helyezték.

A vádhatóság arról számolt be, hogy másokat is őrizetbe vettek az üggyel kapcsolatban: egy feltételezett bűntársat Franciaországban, illetve egy iráni diplomatát Németországban. Belgiumban öt helyszínen is házkutatást tartottak a hétvégén, de azt egyelőre nem közölték az illetékes szervek, hogy milyen eredménnyel.

Egyelőre semmi nem utal arra, hogy az Antwerpentől nem messze élő, iráni származású belga házaspár Belgiumra is közvetlen fenyegetést jelentett volna – közölte a szövetségi ügyészség.

A törvénytervezetet közösen terjesztette elő a román parlament valamennyi frakciójának egy-egy törvényhozója. Indoklásuk szerint az interneten és közösségi fórumokon terjedő antiszemitizmus megfékezése érdekében szükség van arra, hogy az – idegengyűlölet büntetéséről rendelkező – általános rendelkezéseken kívül a zsidósággal szembeni gyűlöletkeltés visszaszorítására és megelőzésére külön jogszabályt hozzanak.

A törvény kezdeményezői szerint a jogszabály azt az egységesített meghatározást használja az antiszemitizmusra, amelyet a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) 31 országa 2016-ban, a román soros elnökség idején, Bukarestben fogadott el. Ennek megfelelően antiszemitizmusnak – zsidók elleni gyűlölködésnek – minősül minden olyan fizikai vagy szóbeli megnyilvánulás, amely a zsidók vagy a zsidó közösségi és egyházi intézmények ellen irányul.

A most kihirdetett törvény értelmében Romániában ezentúl három hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtják az antiszemita megnyilvánulásokat és az antiszemita jelképek nyilvános terjesztését, illetve háromtól tíz évig terjedő börtönnel az antiszemita jellegű szervezetek létrehozását vagy azok pénzelését. A törvény büntetlenséget biztosít azoknak, akik elkövették ugyan ezeket a bűncselekményeket, de – még a hatósági leleplezés előtt – feljelentik az antiszemita szervezkedés többi résztvevőjét.

Románia csak a kétezres évek elején ismerte el, hogy a Ion Antonescu vezette egykori bukaresti kormány felelős volt több mint negyedmillió zsidónak az 1941-44-es időszakban végrehajtott legyilkolásáért.

A román kormány a NATO-csatlakozási tárgyalások idején, 2002-ben fogadott el sürgősségi rendeletet a háborús bűnösök, fasiszta jelképek népszerűsítésének tilalmáról, a holokauszttagadás büntetéséről. Egy 2014-es törvénymódosítás szerint a holokauszt következményeinek “nyilvánvaló minimalizálásáért” is hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetés vagy bírság jár.

Az antiszemitizmust büntető törvény még kihirdetése előtt arra ihlette a bukaresti parlament 39 – ellenzéki és kormánypárti – törvényhozóját, hogy a jogszabályt szinte szóról szóra lemásolva, az antiszemita szót behelyettesítve, törvénytervezetet terjesszenek a parlament elé a “románellenes” megnyilvánulások és szervezkedés büntetéséről, így szabva gátat az olyan jelképhasználatnak és rendezvényeknek, amelyek sértik a románságot.

A tájékoztatás szerint a Franciaországban ismert, feltűnően intelligens Redoine Faid a Párizshoz közeli Réau fegyintézetében raboskodott, ahonnan fegyveresek segítségével szökött meg.

Nem ez volt az első alkalom, hogy Faid filmekbe illő akcióval megszökött: 2013-ban a francia-belga határtól nem messze, egy Lille melletti börtönben öt ajtót berobbantva eljutott a kijáratig, ahol túszul ejtett négy börtönőrt, mielőtt kijutott a szabadba. Az egyik túszt már közvetlenül a börtönön kívül elengedte, a másodikat néhány száz méterrel odébb, a másik kettőt egy autópálya-pihenőnél hagyta, ahol autót váltott. Egyik túsznak sem esett bántódása. Faidot egy hónapi bujkálást követően fogta el a francia rendőrség.

A szökést ezúttal három fegyveres segítségével hajtotta végre Faid. A helikoptert Gonesse településen, hatvan kilométerre a börtöntől megtalálták a rendőrök, akik nagy erőkkel – a csendőrség bevonásával – keresik a rabot a párizsi régióban. Arra is figyelmeztettek, hogy a szökött rab és fegyveres társai veszélyesek. A rendőrségi források azt is közölték, hogy a helikopter reggel a párizsi Bourget repülőtérről szállt fel.

A 46 éves, algériai származású Faid több nyelven beszél, köztük héberül is, az első rablása után Izraelben bujkált, állítólag ortodox zsidónak álcázta magát. 2010-ben megjelent – fegyveres rablásért kiszabott tízéves börtönbüntetése alatt írt – könyvében leírta, hogyan lett külvárosi piti tolvajból hírhedt, pénzszállító autók kirablására szakosodott gengszter.

Előző szökése előtt a Lille melletti Sequedin börtönbe egy 2010-es fegyveres rablás miatt került, amelyben meghalt egy rendőrnő. Tavaly kétszer is elítélték: tíz év szabadságvesztést kapott a 2013-as szökéséért és 18 év börtönbüntetést amiért 2011-ben egy pénzszállító autót kirabolt.

Az orosz katonai objektumban kár nem keletkezett, a reptér működése zavartalan maradt. Az orosz légvédelem a tavasz folyamán április 24-én és május 22-én is lőtt le mini bombákkal felszerelt, kisméretű, pilóta nélküli repülő szerkezeteket, amelyet egy, a RIA Novosztyi hírügynökség által megszólaltatott orosz szakértő szerint az Idlíb tartományból bocsátottak fel.

Január 6-án Hmejmím és a tartuszi orosz haditengerészeti műszaki bázis közelében 13 bombával felfegyverzett drónt tettek ártalmatlanná. A támadás akkor is az idlíbi feszültségcsökkentési övezetből, a “mérsékelt” ellenzék által ellenőrzött területről indult ki. Vlagyimir Putyin “provokációnak” minősítette az incidenst akkor, amelynek célja szerinte az volt, hogy aláaknázza Oroszországnak a Törökországgal, illetve az Iránnal fennálló viszonyát.

Az izraeli vezetés figyelmeztette a szíriai hadsereget, hogy maradjon távol az 1973-as jom kipuri háborút lezáró tűzszüneti vonalaktól, ahol azóta ENSZ-katonák felügyelte ütköző zóna választja el egymástól a két országot.

Az Izrael északi részeit felügyelő parancsnokság tankokat és tüzérségi egységeket vezényelt a határövezetbe egy vasárnapi helyzetértékelő tanácskozás után, mert egyre közelebb kerülnek Izraelhez a damaszkuszi kormányt támogató erők a lázadó fegyveres csoportok felszámolása során.

“Továbbra is megvédjük határainkat. Továbbra is humanitárius segélyeket nyújtunk, de nem engedünk be senkit területünkre. Folyamatosan kapcsolatban állok a Kremllel és a Fehér Házzal ebben az ügyben”- mondta Benjámin Netanjahu miniszterelnök vasárnap reggel a szokásos heti kormányülés kezdetén a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet szerint.

Bassár el-Aszad szíriai elnök Oroszország segítségével a múlt hónapban indított katonai támadást az Izrael közelében lévő Deraa tartomány felkelők által ellenőrzött területeinek megszerzéséért. A légicsapásoktól és a bevonuló katonai erők megtorló akcióitól tartva sok ezren menekültek el otthonaikból.

Az izraeli hadsereg illetékesei a ynetnek nyilatkozva úgy vélték, hogy Deraa tartomány után a Golán-fennsík szíriai részének visszafoglalása következik majd, és ebben Irán-barát síita milicisták is támogatják Aszadot.

Gadi Ejzenkot vezérkari főnök a hétvégén Washingtonban amerikai kollégájával, Joseph Dunforddal tárgyalt, és tudomására hozta, Izrael elutasítja, hogy a szíriai kormány katonáin kívül bármely külföldi erő jelen legyen a Golán-fennsíkon.

Izrael az 1967-es hatnapos háborúban elfoglalta Szíriától a Golán-fennsík jelentős részét, majd 1981-ben annektálta ezt a területet, de ezt a lépést a nemzetközi közösség nem ismerte el.

Jeruzsálem hivatalosan nem vett részt a hét éve tartó szíriai polgárháborúban, de hadserege többször légicsapásokat hajtott végre Szíria területén, főként olyan iráni fegyverszállítmányok megsemmisítésére, amelyeket Libanonba, a Hezbollah síita radikális szervezethez próbáltak eljuttatni.

Az izraeli hadsereg ugyanakkor humanitárius segélyakciókat hajtott végre a határnál a sebesültek érdekében, tábori kórházat állítottak fel a Golán-fennsíkon, és az évek során több ezer embert részesítettek orvosi ellátásban. Ezen a hétvégén hat szíriait, köztük négy árva gyermeket szállítottak sürgős orvosi ellátásra Izraelbe.

Az utóbbi napokban háromszáz sátrat, hatvan tonna élelmet, ruhát, gyógyszereket vittek át a katonák a határ túloldalára, ahová már több ezer szíriai civil menekült a bombázások elől.

Bolton a CBS televízió szokásos vasárnapi politikai vitaműsorában elmondta: amennyiben Phenjan részéről teljes együttműködési készség mutatkozik, Washingtonnak kidolgozott programja van arra, hogy Észak-Korea miként semmisítse meg egy éven belül a tömegpusztító fegyvereit – az atomfegyverek mellett vegyi és biológiai fegyvereit is -, valamint ballisztikusrakéta-programját.

“Ha meghozzák stratégiai döntésüket és együttműködnek velünk, még gyorsabban haladhatunk előre” – fogalmazott Bolton, hozzátéve, “fizikailag képesek vagyunk arra, hogy megsemmisítsük fegyverprogramjaik elsöprő többségét”.

Bolton közölte: Mike Pompeo külügyminiszter valószínűleg hamarosan meg is vitatja ezt az amerikai javaslatot Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel.

A Financial Times című brit lap információi szerint az amerikai diplomácia irányítója a közeljövőben Észak-Koreába utazik, ezt az értesülést azonban az amerikai külügyminisztérium még nem erősítette meg. Interjújában John Bolton sem szólt konkrét időpontról. A dél-koreai média vasárnap arról számolt be, hogy Sung Kim, a Fülöp-szigeteken akkreditált amerikai nagykövet vasárnap észak-koreai tisztségviselőkkel egyeztetett Pompeo várható vizitjének részleteiről.

Az NBC televízió és a The Washington Post című napilap ugyanakkor meg nem nevezett hírszerzési forrásokra hivatkozva vasárnap arról adott hírt: Észak-Korea azon dolgozik, hogy elrejtse atomfegyverzetét, és Kim Dzsong a Trump elnökkel június 12-én tartott szingapúri csúcstalálkozója után is hozott erre vonatkozó döntést. Az NBC értesülése szerint Phenjan az utóbbi hónapokban még növelte is a dúsított urán termelését.

A Fehér Ház ezeket az információkat nem erősítette meg, de Bolton vasárnap a Fox televíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: “minden erőnket latba vetjük, hogy megértsük, mit csinál Észak-Korea”. Leszögezte, hogy Washington tisztában van a kockázatokkal, “az Észak-Koreával folytatott tárgyalásokon résztvevők közül senki sem esett a naivitás hibájába”. Hangsúlyozta: Trump “megmondta, hogy nem követi el a korábbi amerikai kormányzatok tévedéseit”.

Elemzők szerint e megjegyzésével Bolton Bill Clinton és George W. Bush elnökök politikájára utalhatott, akik nem akadályozták meg Észak-Koreát nukleáris programja kifejlesztésében. Trump szintén a Fox televízióban – egy korábban, még a hírszerzési információk vasárnapi nyilvánosságra kerülése előtt rögzített interjúban – Kim Dzsong észak-koreai vezetőről szólva hangsúlyozta: “megállapodtam vele, kezet ráztunk, s tényleg azt hiszem, hogy komolyan gondolta”. Megismételte már többször is hangoztatott álláspontját: meggyőződése, hogy Észak-Korea meg akarja semmisíteni tömegpusztító fegyvereit. “Jó a kémia köztünk” – mondta Kim Dzsongról.

Elemzők szerint az amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó óta a térségben enyhült a feszültség. Japán lapok vasárnapi információi szerint például a tokiói kormány döntést hozott, miszerint a Japán-tengerre nem vezényelnek ki Aegis rakétaelfogó rendszerekkel felszerelt hadihajókat.

“Természetesen nem ismerjük el az úgynevezett attributív mechanizmus legitimitását” – mondta Rjabkov újságíróknak. Szavai szerint Oroszországnak kétségei vannak az OPCW és a vegyifegyver-tilalmi egyezmény fenntartásának lehetőségében, miután arról született döntés, hogy az OPCW-n belül létre kell hozni egy mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy megnevezzék a harci hatóanyagok bevetésének felelőseit.

“A következmények nagyon súlyosak lesznek. Végeredményben nagyon homályossá válnak a vegyifegyver-tilalmi egyezmény perspektívái és jövője” – hangsúlyozta Rjabkov.

A diplomata kifejtette, Moszkva kételkedik benne: hogy az egyezményt és az OPCW-t a jelenlegi formájában fenn lehet tartani. Hozzátette, hogy sok függ majd az Egyesült Államok, Nagy-Britannia Franciaország, valamint az OPCW technikai titkárságának magatartásától.

Rjbakov azt hangoztatta, hogy a szerdán az OPCW reformjáról megtartott szavazás “nagyon komoly csapást” jelent mind a vegyifegyver-tilalmi egyezményre, mind az annak végrehajtását felügyelő szervezetre.

A helyettes tárcavezető elmondta, hogy Szergej Lavrov orosz és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter két héten belül találkozhat az orosz-amerikai csúcstalálkozó előkészítésére. Közölte, hogy Moszkva konkrét időpontokra tett javaslatot Washingtonnak a hadászati stabilitásról való tárgyalások felújítására.

Rjabkov arról is beszámolt, hogy Teherán kezdeményezte azon országok külügyminiszteri szintű találkozóját, amelyek az Egyesült Államok kilépése után továbbra is részesei maradtak az iráni atomprogramról megkötött megállapodásnak.

A férfit különös kegyetlenséggel, a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölésben és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek a bíróság – írta Sterné Deák Andrea.

A közlemény szerint R. R. 2017. április 7-én késő este az idős asszony házának bejárati ajtaján az üveget betörte, majd kinyitotta a belülről kulccsal bezárt ajtót. Az egyedül élő 84 éves asszony a zajt hallva magához vette a mobiltelefonját, hogy segítséget hívjon, a támadó azonban ezt megakadályozta.

Egy széklábbal többször megütötte a nőt, majd egy késsel negyvennégyszer megszúrta. Az idős asszony a helyszínen meghalt. A férfi egy vadásztőrt és ezer forint készpénzt zsákmányolva hagyta el a házat.

A férfi előzetes letartóztatása idején rátámadt egy börtönőrre, ezért a bíróság hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt is elítélte.

Az ügy előzménye, hogy egy lengyel állampolgárral szemben tiltott kábítószer-kereskedelem miatt három európai elfogatóparancsot bocsátottak ki a lengyel hatóságok. Az Írországban letartóztatott férfi nem egyezett bele abba, hogy kiadják őt a lengyel hatóságoknak arra hivatkozva, hogy a lengyel igazságügyi rendszer reformját követően fennáll a veszélye annak, hogy Lengyelországban nem fog tisztességes eljárásban részesülni.

A bírósági tájékoztatás szerint Evgeni Tancsev főtanácsnok arra emlékeztetett, hogy a bíróság egy korábbi ítéletében már kimondta: ha a végrehajtó igazságügyi hatóság azt állapítja meg, hogy az érintett az elfogatóparancsot kibocsátó államban embertelen vagy megalázó bánásmód valós veszélyének lesz kitéve, akkor az elfogatóparancs végrehajtását fel kell függeszteni.

Tancsev aláhúzta: a tagállami igazságügyi hatóságnak először meg kell állapítania, hogy rendszerszintű hiányosságok miatt a kibocsátó államban fennáll-e ennek a veszélye, másodszor pedig meg kell győződnie arról, hogy komoly és bizonyítékokkal alátámasztott okokból feltételezhető-e, hogy az európai elfogatóparancs által érintett ember ennek a veszélynek ki lenne-e téve. Az előbbi a jogállamiság megsértésének veszélyére vonatkozik, amíg az utóbbi a tisztességes eljáráshoz való jog megsértésének veszélyére. Ez utóbbi veszély egyértelmű lehet, az előbbi azonban nem – tette hozzá.

Megjegyezte továbbá, hogy nem az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmának megsértése, hanem a tisztességes eljáráshoz való jog megsértése alapozhatja meg az európai elfogatóparancs végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó kötelezettséget. Az európai elfogatóparancsok kölcsönös elismerése ugyanis azt feltételezi, hogy a kibocsátás alapjául szolgáló büntetőeljárásokat a kibocsátó tagállamban független és pártatlan igazságügyi hatóságok folytatják le.

Mint közölték, a főtanácsnok úgy vélekedett, hogy az európai elfogatóparancs felfüggesztésének kötelezettségéhez nem a tisztességes eljáráshoz való jog megsértése, hanem az igazságszolgáltatás megtagadása veszélyének kell fennállnia.

Az uniós főtanácsnok feladata, hogy – pártatlanul és függetlenül eljárva – a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen az uniós bíróság elé. Véleménye nem köti a bíróságot, de a végső ítélet az esetek jelentős részében egybeesik vele.

Az elmúlt hónapokban több uniós magországban is a migráció kérdése uralta a belpolitikai napirendet. Bár az Unióra nehezedő migrációs nyomás jelentősen csökkent a 2015-ös évhez képest, a kérdés megoldatlansága mégis több országban belpolitikai válságot eredményezett. Míg a migráció jelenségével összekapcsolódó félelmek Olaszországban Giuseppe Conte euroszkeptikus és bevándorlásellenes kormányát segítették hatlomra, addig Berlinben ugyanez a kérdés az Angela Merkel vezette CDU (Kereszténydemokrata Unió) és a Horst Seehofer által elnökölt CSU (Keresztényszocialista Unió) között okozott már magát a koalíciós kormányt veszélyeztető nézeteltérést.

Ilyen körülmények között került sor június 28-án és 29-én  Brüsszelben az Európai Tanács ülésére. Bár a találkozót megelőzően az új olasz kormány az Európai Tanács által elfogadandó zárónyilatkozat blokkolásával fenyegetett, a rendkívül hosszúra nyúlt ülést követően végül  az olaszok is belementek a közös megoldás elfogadásába. Az állam- és kormányfők által elfogadott nyilatkozatban az Európai Unió tagállamai közös fellépést fogalmaztak meg az Európába irányuló nyugat-, közép- és kelet-mediterrán migrációs útvonalak lezárásával kapcsolatban. Az intézkedések többek között magukban foglalják a frontállamok (Olaszország, Görögország) nagyobb fokú támogatását és az embercsempész-hálózatokkal szembeni keményebb fellépést is.

A nyilatkozat továbbá kitért az Unió és Törökország között kötött migrációs megállapodás teljes végrehajtásának a szorgalmazására,  illetve úgynevezett regional disembarkation platformok létrehozására. A zárónyilatkozat értelmében ezeken az állomásokon döntenének az ENSZ menekültügyi főbiztosával (UNHCR) és a Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM) közösen a tengerből kimentett személyek státuszával kapcsolatban. A záróokmány kiemelte, hogy a menekültügyi eljárások lefolytatása az erre a célra létrehozott központokban fog megtörténni, ezen centrumok felállításáról önkéntes alapon döntenének az egyes tagállamok.

Donald Tusk összefoglalója az EU-csúcsról. Forrás: consilium.europa.eu

Implementing the Global Strategy: The EU delivers on security and defence címmel adta közre Frederica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az Unió globális stratégiájának két éves jelentését. A 2016-ban elfogadott stratégia célja, hogy az EU gazdasági és diplomáciai súlyának megfelelően képes legyen katonai és hibrid kihívásokra is válaszolni a többi globális szereplőtől nem elmaradva. Az orvosolni kívánt problémák között a védelmi költségek szétaprózódása, a koordináció hiánya és az eszközpark sokfélesége szerepel első helyen – ahogy ezt az alábbi ábra is mutatja.

A főképviselő asszony kiemelte, hogy a gyors fejlődésnek és az ígéretes eredményeknek legfontosabb tényezője, hogy a két év alatt kiépült az EU eszköztára a kontinens biztonságának fejlesztésére. A tagállamok egyetértésével alakulhatott meg a PESCO, az EDF és az European Peace Facility, amelyek mind új lehetőségeket nyitnak meg a tagállamok előtt a védelmi együttműködésben. A hibrid fenyegetésekre adott gyors és hatékony válaszadás elősegítésére jött létre a Hybrid Fusion Cell, amely a tagállamok közötti információáramlást hivatott elősegíteni.

Június 26-án a Tanács következtetéseket fogadott el az Európai Unió tengerészeti biztonsági stratégiájának (EUMSS) felülvizsgálatáról. A stratégia azért bír kiemelt jelentőséggel, mert az EU kereskedelmének jelentős részét a vízen bonyolítja le, ezért fontos a gazdaság számára a tengerek biztonságának garantálása. Federica Mogherini, az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője szerint a módosított akciótervnek köszönhetően az Unió megőrizheti fontos szerepét, melyet a tengerek és óceánok biztonságának fenntartásában tölt be világszerte. A stratégiát 2014-ben fogadták el, olyan problémák kezeléséről ír, mint például a határokon átívelő és a szervezett bűnözés, a biodiverzitást érő fenyegetések vagy különböző halászati problémák kezelése. A módosított akcióterv hozzájárul többek között az Európai Unió globális stratégiájának végrehajtásához is.

European Intervention Initiative

Kilenc uniós tagállam írta alá a European Intervention Initiative nevet viselő kezdeményezést, amelyet először Emmanuel Macron francia államfő vetett fel szeptemberben. Az aláírók között ott van Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, Belgium, Hollandia, Dánia, Spanyolország, Portugália és Észtország. A projekt lényege egy gyorsan bevethető, az EU intézményeitől független egység létrehozása, amelyet a kontinenshez közeli válságkörzetekben fognak bevetni. A kezdeményezés a válságkezelés mellett a közös stratégiai kultúra kialakításában és a tagállami haderők és haderőnemek közötti együttműködés fejlesztésében is jelentős szerepet játszhat. Különlegessége, hogy a résztvevők között megtalálható az Egyesült Királyság is. Bár a britek a Brexit-tárgyalások folyamatában kihátráltak a PESCO-ból és több uniós védelmi projektből, a francia kezdeményezés mégis lehetőséget teremthet a kontinens második legnagyobb haderejének együttműködésére az Unióval.

A kezdeményezés jövője sokáig bizonytalan volt a Macron és Angela Merkel német kancellár közötti nézeteltérés miatt a közös védelem jövőjéről. Németország ragaszkodott az uniós struktúrához, azonban ez az elmúlt egy hónapban változni látszott – feltehetően a közelgő EP-választások miatt, ahol különösen fontos a francia-német tandem összhangja. A központi kérdés – vagyis, hogy az EII a PESCO riválisa vagy kiegészítése lesz –, továbbra is megválaszolatlan maradt. A vitában meghatározó lesz az új projekt finanszírozhatósága, amiben Németországtól, mint a kontinens legnagyobb gazdaságától, komolyabb felajánlásokat várnak.

A megállapodás ellenére Theresa May, brit miniszterelnök arra figyelmeztet, hogy az Unió jelenlegi magatartása veszélyezteti a polgárok biztonságát. Az uniós hozzáállás szerinte akadályozza az információmegosztást a bűnözéssel és a terrorizmussal kapcsolatban a Brexit után. Az Egyesült Királyság szeretne minden korábbinál szélesebb körű hozzáférést az uniós adatbázisokhoz, cserébe felajánlja a saját szolgálatai által gyűjtött információkat. A brit kormány ugyanis továbbra is széleskörű együttműködést szeretne fenntartani az EU-val a biztonság, a bűnüldözés és a terrorizmus elleni harc területén. Theresa May sürgette az uniós vezetőket, hogy a június végi Európai Tanács (50.cikk) ülésen vegyék figyelembe a polgárok biztonságát a tárgyalási irányelvek meghozatalakor.

A brit parlament alsóháza leszavazta a felsőház Brexit-megállapodással kapcsolatos módosító indítványait június 13-án. A Lordok Háza javaslatai szorosabb kapcsolatot hagytak volna meg az Európai Unióval, mivel az Európai Gazdasági Térségben folytatták volna a kereskedelmet az Unióval. Az EGT támogatói azzal érvelnek, hogy gazdaságilag előnyös lenne, ha a jelenlegivel hasonlóan szoros viszony maradna az EU országaival. A javaslat ellenzői ezzel szemben úgy látják, hogy az EGT-ben való maradás szembemenne a kilépésre felhatalmazást adó 2016-os népszavazás eredményével.  Az alsóház képviselői így a kormány akaratával összhangban leszavazták a javaslatokat 327-126 arányban.

Június 19-én egy közös nyilatkozatot adott ki az Európai Bizottság és az Egyesült Királyság a március óta lezajlott Brexit-tárgyalások során elért eredményekről. Michel Barnier, az Unió főtárgyalója a következőket mondta el a nyilatkozat kapcsán:

• Sikerült haladást elérni a vámok, az adók, az Euratom és az áruk minősítése kapcsán.
• A személyes adatok védelme fontos a felek számára.
• Továbbra sincs megállapodás az ír-északír határ ügyében, aminek Barnier szerint tartalmaznia kell egy biztonsági megállapodást is.

Michel Barnier az Általános Ügyek Tanácsának (50.cikk) ülésén is ismertette a fejleményeket június 26-án. A 27 tagú formációban ülésező Tanács megvizsgálta a tárgyalások aktuális állását, a lezáratlan kérdéseket, valamint az Európai Tanács (50.cikk) által június 29-én elfogadandó következtetések tervezetét. Az elkövetkező ülés során az európai vezetők megvizsgálják az összes nyitott kérdést – többek között az Írország és Észak-Írország között húzódó határral kapcsolatban. 

Az Európai Tanács (50.cikk) június 29-ei ülésén tárgyaltak az EU27-ek vezetői a Brexit-tárgyalások során elért eredményekről. Az Unió főtárgyalójától kapott beszámoló után a vezetők üdvözölték a jelentős haladást a kilépésről rendelkező megállapodás szövegével kapcsolatban. Az Európai Tanács azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy fontos területeken még nem értek el kellő mértékű előrelépés – ilyen területek például Gibraltár státusza, az ír–északír határ megoldatlan kérdése. Utóbbi kapcsán egy „tartalékmegoldás” megalkotásának fontosságára hívták fel a figyelmet az uniós vezetők. Fokozottan hangsúlyozták, hogy minél hamarabb meg kell kötni a megállapodást, hogy az a kilépés napján hatályba léphessen.

Emlékeztetett arra, hogy a csapatkivonás tavaly decemberben kezdődött meg, amikor személyesen kereste fel a hmejmími orosz támaszpontot. Moszkva 2015 szeptember 30-án avatkozott be a Szíriában zajló harcokba Bassár el-Aszad elnök hadseregének oldalán.

Putyin hangsúlyozta, hogy az orosz haderő “a terroristákkal Szíriában folytatott küzdelemben” demonstrálta megnövekedett katonai képességeit és az egységei közötti koordinációt. Mint mondta a megszerzett harci tapasztalatot hasznosítani kell majd a kiképzésben.

Az elnök szerint miközben a hadsereg és a hadiflotta fegyverzetében és hadfelszerelésében a modern eszközök aránya hat évvel ezelőtt csak 16 százalék volt, addig mára ez a mutató már hatvan százalék, 2021-re pedig el fogja érni a hetven százalékot.

Az orosz elnök ígéretet tett a fegyveres testületek javadalmazásának javítására.

A 151, illetve 185 oldalas kettős tanulmány három év alatt, harmincezer munkaórával készült el, negyvenezer eredeti dokumentum áttekintésének és 50 órányi szóbeli interjú feldolgozásának eredményeként. Az alsóházi bizottság hangsúlyozza: arra nem talált semmilyen bizonyítékot, hogy a brit hírszerzési és biztonsági szolgálatok közvetlenül, fizikailag bántalmaztak volna őrizeteseket, de 13 olyan incidenst feltárt, amelyben brit ügynökök közvetlen szemtanúi voltak foglyok bántalmazásának.

További 25 esetben a brit szolgálatok tagjainak az őrizetesek számoltak be arról, hogy bántalmazták őket, 128 esetben a bizottság által közelebbről meg nem nevezett külföldi “összekötő szolgálatok” tájékoztatták a brit ügynököket foglyokkal szembeni rossz bánásmódról, és a brit szolgálatok 232 bizonyítható esetben folytatták hírszerzési információk átadását annak tudatában is, hogy az adott esetekben őrizetbe vett embereket a partnerügynökségek rossz bánásmódnak vetik alá.

Az alsóházi bizottság jelentése szerint a brit hatóságok néhány ilyen esetben vizsgálatot indítottak, de ez nem volt következetes gyakorlat. A parlamenti testület szerint komoly aggodalomra ad okot, hogy a jelentésekben feltártak alapján az Egyesült Királyság eltűrt olyan akciókat, amelyek a bizottság megítélése szerint “védhetetlenek”.

A jelentések összegzése szerint ugyanakkor a bizonyítékok arra vallanak, hogy brit szolgálatok nehéz mérlegelési dilemma elé kerültek: befolyásuk korlátozott volt az amerikai félre, viszont óvakodtak az Egyesült Államok “felbosszantásától”, tartva attól, hogy ebben az esetben elveszítik hozzáférésüket az őrizetesektől származó olyan információkhoz, amelyek életfontosságúak lehettek nagy-britanniai terrortámadások megakadályozásához.

“Könnyű az események utólagos ismeretében kritizálni, és teljesen egyértelműen leszögezzük, hogy nem célunk egyes súlyos nyomás alatt dolgozó (brit titkosszolgálati) tisztviselők hibáztatása” – fogalmaz az alsóház hírszerzési és biztonsági bizottsága.

A jelentés szerint azonban a brit fél a szolgálatok és az illetékes minisztériumok szintjén nagyobb erőfeszítéseket is kifejthetett volna az amerikai magatartás befolyásolására és az elhatárolódásra az őrizetesek bántalmazásától.

Dominic Grieve, az alsóházi bizottság vezetője a jelentésekhez külön kommentárt fűzött, miután találkozott olyan találgatásokkal, amelyek szerint az Egyesült Államok cenzúrázta volna a bizottsági jelentést. Grieve ezzel kapcsolatban közölte: a jóval több mint 300 oldalas kettős tanulmányban az alsóházi testület egyetlen olyan szó “átszerkesztésébe” egyezett bele, amelyet az Egyesült Államok biztonsági szempontból aggályosnak talált.

A bizottság vezetője éles szavakkal bírálta a brit kormányt is, elfogadhatatlannak nevezve, hogy a jelentésből kormánytisztviselők egyes részleteket kiszivárogtattak a sajtónak.

Grieve nyilatkozata szerint a kormány kivételes eljárással előzetes betekintést nyerhetett a jelentéstervezetbe, hogy megvizsgálhassa, nincsenek-e benne olyan részletek, amelyek árthatnak a brit nemzetbiztonságnak, de ez nem jelentette azt, hogy “kedvére” kiszivárogtathatott egyes részeket a tanulmányból.

Az Ab-nek a határozatról tájékoztató közleménye szerint az ügy ötven országgyűlési képviselő indítványozására indult. Szerintük a kifogásolt szabály egyes esetekben lehetetlenné teszi a büntetőeljárás lefolytatását minősített adattal visszaélés miatt, ezért a büntető törvénykönyv vonatkozó szabályozásának megsemmisítését kérték a testülettől.

Az Alkotmánybíróság emlékeztetett arra, hogy valamely adat minősítése akkor rendelhető el, ha a minősítéssel védhető közérdek a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott körbe tartozik. Ilyen minősítéssel védhető közérdek Magyarország szuverenitása, területi integritása, alkotmányos rendje, honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési és bűnmegelőzései tevékenysége, igazságszolgáltatási, központi pénzügyi, gazdasági tevékenysége, külügyi vagy nemzetközi kapcsolatai, állami szerve illetéktelen külső befolyástól mentes, zavartalan működésének biztosítása.

Az Ab határozatában hangsúlyozta: a büntetőhatalom gyakorlása az állam alaptörvényből fakadó kötelezettsége, ezért bűncselekmény elkövetésekor az állam köteles gondoskodni arról, hogy az elkövető felelősségre vonásáért a büntetőeljárás meginduljon.

Minősített adattal visszaéléskor büntetőeljárás indítására csak a minősítésre jogosult szerv vagy személy feljelentése alapján van lehetőség. Azokban az esetekben, amikor a feljelentés a minősítésre jogosultat érintené, az önvádra kötelezés tilalma miatt a minősítő mentesül a feljelentés kötelezettsége alól. A hatályos szabályozás alapján ilyenkor nincs egyéb lehetőség a büntetőjogi felelősségre vonásra, vagyis az állam nem tudja teljesíteni alkotmányos kötelezettségét – áll a közleményben.

Az Alkotmánybíróság szerint az összhang az alaptörvénnyel a vitatott rendelkezés megsemmisítése helyett a hatályos szabályozás kiegészítésével állítható helyre. A testület ezért jogalkotói mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet állapított meg, és felszólította az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának még az idén tegyen eleget – áll a szervezet közleményében.

A Magyar Honvédség fegyvernemi napjai között július 2. a repülőműszakiaké.

Tisztelet mindazoknak, akik repülőgépek vagy helikopterek üzemeltetésével és javításával szolgálták és szolgálják a magyar katonai repülést.  

 * * *

Fotó: Szórád Tamás

A nyomozás adatai szerint a csoport tagjai strómanok bevonásával szállítmányozással foglalkozó cégeket vásároltak fel, majd a társaságok nevében az interneten keresztül nemzetközi fuvarozást vállaltak.

A szállítmányokért hamis okmányokat bemutató sofőrök jelentkeztek, akik egyetlen esetben sem vitték a célállomásra az árut, hanem ellopták. Televíziókat, mosogatógépeket, szárítógépeket, autógumit, műanyag granulátumot, mosóport, kozmetikai termékeket, kávét, édességet, de még gyerekjátékot is loptak így.

A lebukás elkerülése érdekében néhány elcsalt fuvar után a szállításhoz használt teherautókat hátrahagyták, a hamis okmányokat pedig megsemmisítették.

Az NNI a nyomozás során széleskörű együttműködést folytatott a szlovák hatóságokkal. Ennek eredményeképpen derült ki, hogy a banda, öt magyar és öt szlovák gazdasági társaság közreműködésével 2012 és 2015 között közel ötven szállítmányt lopott el, amivel több mint egymilliárd forint kárt okoztak.

Az NNI a nyomozás befejezése után a vádemelési javaslatot elküldte a Gödöllői Járási Ügyészségnek – közölte az ORFK.

A magyar forgószárnyas közösség a 2000-ben kivont Mi-2-es és a 2016-ban szolgálatba állított AS 350 Ecureuil után egy újabb típussal írja majd a hazai könnyű helikopteres katonai repülés történetét. Nem is akármilyennel, az Airbus Helicopters H145M típusú, könnyű támogató helikopterével.  

A típus tavaly jelent meg Magyarországon, amikor egy HForce fegyverrendszerrel felszerelt H145M teszthelikopter pápai bázissal, a Bakony térségében repült.

A HForce rendszernél a helikoptervezető és a lövész egyaránt sisakcélzót/kijelzőt használ. Bal oldalon egy 70 mm-es nem irányított rakéta konténer látható, a jobb oldalon egy 12,7 mm-es géppuska konténer, az orr alatt pedig a szenzortorony.

2017 októberében, valahol a Bakony felett. A hajózók a sisakcélzót és a 70 mm-es nem irányított rakétát egyaránt tesztelték. A nem irányított fegyverzettel a pilóta önállóan is dolgozhat. Ha ugyanezt a szenzortorony segítségével hajtják végre, vagy az irányított fegyverzetet alkalmazzák, már szükség van fedélzeti lövészre is.

A további tesztelésre Svédországban került sor, ahol az Thales FZ275 70 mm-es lézerirányítású rakétáit indították.

A HForce rendszerrel felszerelt H145M-mel tavaly augusztusban Németországban kezdték meg a repüléseket.

H145M német felségjellel. A Bundeswehr helikopteréből különleges műveleti katonák gyakorolnak.

* * *

Fotó: Airbus

Bicát bűnpártolás miatt ítélték el négy év szabadságvesztésre. A vádirat szerint a volt főügyész Ovidiu Tender üzletembernek segített, aki azt kérte tőle, hogy egy ellene folyamatban levő perben felfüggesztett börtönbüntetést kérjen a Bica által akkor vezetett vádhatóság ügyésze. Bica eleget tett az üzletember kérésének, ezért indult ellene eljárás.

A vádirat szerint Adriean Videanu üzletembernek is segített egy másik ügyben. Videanu befolyásos politikus volt, Bukarest egykori főpolgármestereként és miniszterként is tevékenykedett. A vádirat szerint Bica főügyészként egy döntéssel lehetővé tette a politikusnak, hogy cégének zárolt vagyonrészét eladhassa. Az ügyészek Videanu ellen is vádat emeltek, akit azonban a legfelső bíróság a keddi ítélet szerint felmentett.

A legfelsőbb bíróság szintén kedden hirdetett jogerős ítéletet egy másik perben, amelyben szintén Bica volt az egyik vádlott. Ebben is bűnpártolással vádolták, de ezúttal felmentették a volt főügyészt.

Bica ellen több másik ügyben is vádat emeltek a restitúciós hatóságnak az ügyészség szerint jogtalan kárpótlást megítélő döntései miatt. Mielőtt főügyésszé nevezték ki Bicát, a restitúciós hatóságban képviselte az igazságügyi minisztériumot. Ezek a perek még nem értek véget.

Bicát baráti viszony fűzi Elena Udrea volt regionális fejlesztési és idegenforgalmi miniszterhez, akit június elején hat év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek egy másik korrupciós perben. Egyelőre egyikük esetében sem tudnak érvényt szerezni a jogerős bírósági ítéletnek, mert Costa Ricába menekültek, ahol mindketten politikai menedékjogért folyamodtak. Egyes tanúk Bicát legutóbb Panamában látták.

Az újság nevük elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselőktől kapott információkra hivatkozott a cikkében, s egyúttal utalt arra is, hogy a Donald Trump és Angela Merkel közötti diplomáciai viszony egyre feszültebb.

A lap értesülései szerint Trump még az év elején, a Fehér Házban katonai tanácsadókkal folytatott megbeszélésein mutatott érdeklődést a Németországban lévő amerikai csapatok kivonása iránt. Állítólag meghökkentette őt, hogy milyen nagy létszámú amerikai kontingens van német földön, és ismételten felpanaszolta hogy más országok nem járulnak hozzá tisztességgel a közös biztonság fenntartásához és nem fizetnek be eleget a NATO költségvetésébe. Németországban egyébként 35 ezer aktív állományú amerikai katona teljesít szolgálatot.

Az esetleges csapatkivonásról – a The Washington Post szerint – európai tisztségviselők is tudomást szereztek, de egyelőre mérlegelik, hogy vajon az amerikai elnök valóban szeretné átrendezni, újraszervezni az amerikai katonai jelenlétet Európában, vagy csupán a brüsszeli NATO-csúcsértekezlet előtti tárgyalási taktikáról van szó. Brüsszelben ugyanis Trump várhatóan ismét előhozza, hogy a NATO-tagországoknak az eddigieknél jóval nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a közös védelmi költségekhez.

Cikkében a The Washington Post azt azért leszögezte, hogy információi szerint a Pentagonban a katonai szakértők egyelőre nem foglalkoznak a Németországban lévő amerikai katonák létszámával, ennek költségeivel vagy a kontingens esetleges csökkentésével, és maga a Pentagon (védelmi minisztérium) sem kapott felkérést konkrétumok megvizsgálására.

A cikk megjelenése után a Nemzetbiztonsági Tanács (NSC) közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta: nem kérte fel a védelmi minisztériumot a Németországban lévő amerikai csapatok újrapozícionálásának elemzésére. “De – tette hozzá a közlemény – a Pentagon folyamatosan értékeli a külföldön szolgálatot teljesítők munkáját.”

Kommünikét adott ki a The Washington Post cikkének megjelenése után a Pentagon is, Eric Pahon szóvivő minden olyan feltételezést és információt elutasított, amely szerint bárki is fontolgatna teljes vagy részleges csapatkivonást. “A Pentagon rendszeresen felülvizsgálja katonái teljesítményét és az ehhez kapcsolódó költségeket” – olvasható a tárca közleményében.

A második világháború vége óta Németországban lévő amerikai csapatok jelenléte elemzők szerint egyfajta garancia arra, hogy Oroszország ne rohanhassa le Európát. A The Washington Post arra is felhívta a figyelmet, hogy az amerikai katonák német bázisokról indulnak észak-afrikai vagy közel-keleti bevetésekre is.

A The Washington Post egyébként korábban azt írta, hogy Trump állítólag azt javasolta volna Emmanuel Macron francia államfőnek, hogy léptesse ki országát az Európai Unióból. Erre a lapinformációra péntek estig sem Washingtonban, sem Párizsban nem reagáltak.