Biztonságpolitika

A szíriai polgárháború mielőbbi lezárásáról, és a harcokat követő újjáépítés politikai és gazdasági kérdéseiről folytattak tárgyalásokat az október 27-én, Isztambulban megrendezett négyhatalmi találkozón. A rendezvényt leginkább a résztvevők névsora tette érdekessé, ugyanis az asztanai folyamatban meghatározó szerepet játszó Moszkva és Ankara (Irán nem volt jelen az összejövetelen) első ízben tárgyalta meg a kérdést Berlinnel és Párizzsal együtt.

Egyetértés az alkotmányozás kérdésében

A megbeszéléseket követő közös sajtótájékoztatón a négy jelenlévő ország vezetője (Angela Merkel, német kancellár; Emmanuel Macron, francia elnök; Recep Tayyip Erdogan, török; és Valagyimir Putyin, orosz elnök) egyetértett abban, hogy csakis politikai megoldás lehet az elfogadható olyan eszköz, amely a hét éve zajló véres konfliktus lezárásához vezethet. A részvevők továbbá felszólították az Alkotmányozó Bizottságot (az év elején Szocsiban megrendezett konferencián döntöttek a Bizottság felállításáról azzal a céllal, hogy előkészítse az ország új alkotmányát), hogy az év végéig készítse el az alkotmánytervezet szövegét. A konfliktusban részt vevő belső (kormányerők, lázadók), valamint külső szereplők (asztanai hármak, ENSZ, stb.) által elfogadott új alaptörvény jelentené az első lépést a háború utáni új politikai helyzet megteremtéshez.

A megbeszélésen résztvevő államok vezetői kiemelt figyelmet fordítottak a polgárháború lezárást követő újjáépítésre, valamint az idlíbi helyzetre.

Az ország újjáépítésének kérdésénél Putyin orosz elnök próbálta meggyőzni nyugat-európai társait arról, hogy érdemes nagyobb összegekkel támogatni Szíria újjáépítést. A német kancellár, bár kifejezte hajlandóságát az ország rekonstrukciójának támogatásával kapcsolatban, azt is kifejtette, hogy Berlin csak a politikai rendezést követően hajlandó érdemben foglalkozni az újjáépítés kérdésével.

A politikai rendezés homályos kérdése: Aszad

A találkozó azonban nyitva hagyta a háború utáni politikai rendezés kérdését. A felek az alkotmányelőkészítő munka felgyorsítására szólították fel a Bizottságot, ugyanakkor a találkozón nem foglalkoztak érdemben a damaszkuszi rezsim élén álló Bassár al-Aszad elnök jövőbeni sorsával. Az, hogy a találkozón elmaradt az Aszad elnökkel kapcsolatos kérdések mélyebb megvitatása, egyértelműen a tárgyaláson résztvevő hatalmaknak a damaszkuszi kormánnyal szembeni eltérő megítélésére vezethető vissza. Míg Moszkva (valamint a találkozón részt nem vevő Irán) szóban és tettekben (Oroszország a levegőből, míg Teherán a szárazföldön segítette győzelemre az Aszad elnök mögött felsorakozott szíriai erőket) egyértelműen Damaszkusz mögött áll, addig a nyugati hatalmak és Ankara (Törökország támogatásban részesített több, a damaszkuszi rezsim ellen harcoló felkelő csoportot) az Aszad-rezsim mielőbbi távozást szeretnék elérni. A találkozón résztvevő négy hatalom vezetői továbbá megerősítették elkötelezettségüket Szíria területi integritása és egysége mellett; ez a kötelezettségvállalás Aszad elnök jövőbeni sorsa mellett az ország egyharmadát uralmuk alatt tartó kurdok kérdését is nyitva hagyta.

Kiállás a tűzszünet mellett

Az újjáépítés kérdése mellett az idlíbi események alakulására is jelentős figyelmet fordítottak a megbeszélés résztvevői. A közel-keleti ország északi részén található Idlíb tartomány maradt mára az Aszad-ellenes erők utolsó nagyobb bástyája. A kormányerők által a tartománnyal szemben megindítandó offenzíva réme komoly félelmet kelt Ankarában, illetve az Európai Unió számos tagállamának vezetésében. Idlíb tartomány ugyanis a megközelítőleg kilencvenezer itt tartózkodó Aszad-ellenes felkelőn túl (túlnyomó többségük egymással is ellenséges viszonyban álló erők, amelyek között éppen úgy megtalálhatóak a szekuláris ellenzék egységei, mint az Iszlám Államhoz vagy az al-Kaidához köthető dzsihadista csoportok) három millió civilnek is otthont ad, akik egy esetleges támadást követően nagy számban menekülnének a közeli Törökországba. Ankara már jelenleg is megközelítőleg három és fél millió szíriai menekültnek biztosít menedéket Törökország területén.

Egy újabb nagyobb menekülthullám Törökország mellett akár az Európai Unió országait is elérheti; ennek fényében érthető az, hogy az európaiak és a törökök miért tesznek meg minden tőlük telhetőt az idlíbi vérfürdő megakadályozására. Az idlíbi katasztrófa elkerülése érdekében hozott erőfeszítések sorában kiemelkedik Erdogan török és Putyin orosz elnöknek az oroszországi Szocsiban megrendezett  találkozója, ahol a két államfő a humanitárius katasztrófa elkerülése érdekében a kormány- és az Aszad-ellenes erőket elválasztó demilitarizált zóna létrehozásáról állapodott meg. Mindezek ellenére nem nyugodtak le a harcok, az isztambuli találkozót megelőző napon hét civil veszítette életét Idlíbben, a kormányerők által végrehajtott tüzérségi támadás következtében.

Az előző napi eseményre is reflektálva a négy ország vezetője egy stabil és fenntartható tűzszünet kialakításra szólította fel a feleket. Továbbá abban is megállapodtak, hogy az ország egész területén biztosítani kell a segélyszervezetek akadálytalan munkáját. Emmanuel Macron, francia elnök a sajtótájékoztatót kihasználva felszólította Moszkvát, hogy a tűzszünet betartása érdekében gyakoroljon nyomást damaszkuszi szövetségesére.

Nyerésre álló Moszkva?

A cikk szerzőjének megítélése szerint az isztambuli találkozó egyértelműen Moszkva szíriai szerepének erősödést jelezte. Oroszország (illetve Irán) a maga javára tudja felhasználni az európaiak és a törökök egy megújuló menekülthullámmal kapcsolatos félelmét. Feltehetőleg a következő hónapokban Putyin elnök megpróbálja kihasználni az Ankarával és az európaiakkal szemben fennálló előnyét (menekülthullám elindítása) annak érdekében, hogy a polgárháborút követő szíriai rendezésben minél jobban érvényesíteni tudja Oroszország stratégiai érdekeit.

Túl azon, hogy a Zrínyi 2026 haderő-fejlesztési program keretében beszerzett Airbus A319-es szállítógépek a honvédség légiszállító képességének régóta várt növelését jelentik, új távlatokat nyitottak a pilóták és repülőműszakiak előtt is. Erről beszélgettünk Ugrik Csaba dandártábornokkal, az Airbusoknak otthont adó MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis parancsnokával.  

- Az A319-esek beszerzésével együtt képzést is vásároltunk, amit úgy szeretnénk kihasználni, hogy elsősorban azokat képezzük át, akik a honvédségen belül vannak. - vázolta fel az első lépéseket Ugrik tábornok. - Először tehát azoknak a hajózóknak az átképzésével számoltunk, akik az An-26-ost repülték. Az új típus bevezetésével szükségünk volt olyan pilótákra is, akik a típusátképzés után egyenesen az Airbus kapitányi ülésébe ülhetnek. Őket a tapasztalt An-26-os gépparancsnokok közül választottuk ki. Természetesen gondoltunk arra, hogy külsősöket is bevonunk a projektbe. A külső toborzás arra irányul, hogy olyan embereket vegyünk fel, akik már rendelkeznek típusjogosítással az A320-as típuscsaládra, van tapasztalatuk és vállalják a katonai szolgálatot. Már vannak jelentkezők, olyan külsősök, akik szívesen jönnének egy későbbi időpontban. Ez egy kicsit hosszabb folyamat, de néhány fővel már tárgyalunk.

- A fiatalokat mindenképpen be akarjuk vonni – folytatta a parancsnok. - Elindítottunk egy olyan programot, hogy az NFTC-nek csak egy szakaszát végezzék el külföldön, és utána hozzánk kerülve szállítórepülőként folytassák tovább. Már most is van pályakezdő pilóta az Airbus-hajózók között, aki az Egyesült Államokban végezte az alapképzését, és amikor hazaérkezett, bekerült a csoportba. Azt gondolom, hogy ez jó ötlet volt. Miért? Mert amíg az An-26-oson egy bizonyos készség kellett a gép vezetéséhez és a kiszolgálásához, addig az Airbus egy szoftver alapú repülőgép. Ha azt nézem, hogy a fiatalok milyen nyelvi előképzettséggel rendelkeznek, az NFTC-n vagy Amerikában milyen színvonalú képzést kapnak, milyen a gondolkodásmódjuk, akkor ez pontosan elég volt ahhoz, hogy egy kezdő, akinek se vadász, se szállító háttere nem volt, a típusra üljön. Aki a tengerentúlon tanult, az hozza magával annak ismeretét, hogy hogyan készüljön fel egy összetett feladatra, hogyan hajtsa végre a különböző repülőterek megkövetelte eljárásokat és egyáltalán, a katonai géppel hogyan illeszkedjen a polgári repülés rendszerébe. A mi kezdőnk is ezt hozta magával, neki a típust kellett elsajátítania. A visszajelzések alapján jól döntöttünk.

*

A NATO-ban megszokott, hogy aki vadászgépen repül, annak egy bizonyos életkor elérése után lehetősége van arra, hogy szállítógépen folytassa pályafutását. A jövőben ezt a mintát követi a Magyar Honvédség is.

- Az An-26-os csapat és a fiatalok mellett van egy harmadik csoportunk, a Gripen pilóták csoportja. Most is van már volt Gripen-pilótánk az Airbuson és a jövőben is lesznek olyanok is, akik a JAS39-esről kerülnek át az A319-esre. Ők már tudják milyen egy negyedik generációs géppel repülni – glass-cockpit, fly-by-wire, rendszerkiszolgálás - nekik a szállítórepülés sajátosságait kell megtanulni – folytatta a hajózóképzéssel kapcsolatos terveket Ugrik tábornok, megemlítve azt is, hogy nagyjából ezt az utat - vagyis volt An-26-os és Gripen hajózók átképzését - követik a légierő legújabb típusa, a Dassault Falcon 7X esetében is.

- Még egy csoporttal számolhatunk – kanyarodott vissza az An-26-oshoz a dandártábornok. - Azokkal, akik az An-26-oson a „hátsó sorban” ültek, vagyis a fedélzeti technikusokkal, navigátorokkal és a rádiósokkal. Közöttük is vannak olyanok, akiknek már van előképzettségük, rendelkeznek kereskedelmi pilóta szakszolgálati engedéllyel. Felterjesztettünk az ÖHP-ra egy olyan javaslatot, hogy az ő bevonásuk is lehetséges legyen, hazai körülmények között. Nekik itthon kell megszerveznünk azokat a tanfolyamokat, amelyek után mehetnek a szimulátoros képzésre.

*

Az elméleti és szimulátoros képzésre, egy adott létszámra vonatkozó szerződés alapján Csehországban került sor, és az iskolaköröket is ott repülték a CSA cseh nemzeti légitársaságtól bérelt A319-eseken. Akik a közeljövőben még ennek a szerződésnek a keretében mennek, azok szintén Prágában kapják meg az alapképzést.

- Ugyanaz a cég biztosítja az oktatókat, amelytől a gépeket vásároltuk. Volt már itt cseh, angol, szlovák oktató. Érdekesség, hogy volt itt olyan cseh oktató, aki annak idején az én MiG-21-es oktatóm volt Prerovban, később a cseh nemzeti légitársaság Airbus-oktatója lett. Annak idején nekem a MiG-et, most a fiataloknak az Airbust oktatja – tért át a parancsnok a képzés kérdésére. - Amikor megvan az alaptréning, kezdődik az útvonalrepülés gyakorlása. Meg van határozva, hogy milyen útvonalra, milyen oktatói gárdával tudunk menni. Úgy választjuk ki a reptereket, hogy az adott pilóta tudjon gyakorolni. A repülőtereket A, B és C kategóriába sorolják forgalmi és eljárásbeli bonyolultságuk szerint. A kettő összefügghet, mert az eljárást befolyásolja, hogy hol van elhelyezve az adott reptér. Az A kategóriás reptér a legegyszerűbb, azzal kezdtük. Repül a növendék és az oktató és ugyanúgy viszik magukkal az utaskísérőket – akik szintén gyakorolják a saját feladataikat - mintha hadműveleti repülés lenne. Lépésről lépésre alapon az egyre bonyolultabb felé haladunk. Aki a szükséges számú repülést végrehajtotta, továbblép a B majd a C kategóriás reptérre. Aztán amikor a szakszolgálati engedélyért folyamodik, akkor ő már a C kategóriás reptérről is repül. Miután megvan a szakszolgálati engedély, az illető még nem teljesen kiképzett pilóta. Ahhoz még további repült órák szükségesek, de akkor már nem kell oktatóval repülnie, elég, ha a fülkében van egy teljesen kiképzett pilóta, aki szükség esetén segíteni tud. VIP-szállítás esetén ez az út nem járható, akkor két tapasztalt, oktatói jogosítással is rendelkező pilóta repül.

*

Egy új típus rendszeresítése a műszaki állomány átképzését is maga után vonja. Ez az A319-es esetében első körben tizenkét fős műszaki csoportot jelentett, akiknek az átképzése szintén Csehországban történt. Többnyire An-26-os műszakiakról van szó, de a Légijármű Javítótól és Szolnokról is érkezett ember. Náluk előzetes nyelvi felkészítésre is szükség volt, hiszen ők az orosz technikán dolgoztak napi szinten, ezután viszont az Airbus kézikönyveiben, utasításaiban kell eligazodniuk, amelyek angol nyelven íródtak.

- Egy motivált társaságról beszélhetünk – mondta Ugrik tábornok - akik megkapták az elméleti majd az OJT-t (On Job Training) formájában a gyakorlati képzést. Ehhez a logisztikai csoportfőnökség kötött üzemeltetési szerződést az Aeroplex-szel. Kettéosztottuk a társaságot. Amíg az egyik az OJT-n gyakorolta az előkészítést, addig a másik az Aeroplexnél gyakorolt, hogy hogyan kell például egy szűrőt vagy szivattyút cserélni. Ezzel a forgalmi karbantartást, előkészítést, hibaelhárítást (line maintenance) végezzük, az ennél mélyebb karbantartást, ahogy a Gripennél sem, úgy az Airbus esetében sem vásároltuk meg. Sem eszközben, sem tudásban. Két gép esetén gazdaságosabb, ha szerződés szerint egy tapasztalt cég csinálja. Miután a műszakijaink szakszolgálati engedélyt szereznek, továbbra is szerződésben maradunk az Aeroplex-szel, és őket bízzuk meg, ha a napi kiszolgálásnál nagyobb feladat kerül sorra. Amíg a saját embereink szakszolgálati engedélyt szereznek, addig úgy repülünk, hogy az Aeroplex embere is fent van a fedélzeten és meghibásodás esetén ő intézkedik.

*

Az Airbusok megjelenésével egy újabb beosztás betöltésére is embereket kellett toborozni, hiszen ezen a típuson szükség van légiutas-kísérőkre is. Ezt első körben belülről próbálták megoldani, de kezdeményezték a külső toborzást is.

- A jelenlegi légiutas-kísérők három irányból érkeztek a honvédségi Airbusok fedélzetére – tért át a légiutas-kísérők kérdésére a bázisparancsnok. Az első csoportot azok alkotják, akiket házon belül toboroztunk. Így lett például An-26-os rádiósból vagy adminisztratív vonalon dolgozó altisztből utaskísérő. Ők Csehországban kapták meg a vészhelyzeti eljárásokra vonatkozó felkészítést, a többit pedig itthon, azoktól a szakszolgálati engedéllyel és oktatói jogosítással rendelkező légiutas-kísérőktől, akik egy hagyományos légitársaságtól érkeztek és megbízási szerződés alapján, ideiglenesen vannak nálunk. Ők alkotják az utaskísérők másik csoportját. A harmadik csoportot a szintén szakszolgálati engedéllyel és légitársasági tapasztalattal rendelkező légiutas-kísérők alkotják, akik magyar és ír fapados cégektől és az egyik öbölbeli légitársaságtól érkeztek és érkeznek a közeljövőben a honvédséghez. Mivel ők állományban lesznek, az altiszti akadémián végig kell csinálniuk a tizenegy hetes katonai alapképzést is. Van, aki ezen már túl van – kiváló eredménnyel - és már az elkövetkező hónapokra is vannak beiskolázott légiutas-kísérők.

A bázisparancsnok úgy véli, hogy a honvédség szociális hálója sokat nyom a latba, amikor valaki azt mérlegeli, hogy a civil szférából, a közforgalmi repülésről vált a katonai szállítórepülésre és légiutas-kísérőnek jelentkezik hozzájuk. A honvédségnél az adott hónapban teljesített repülések számától független, fix fizetésért repülnek a légiutas-kísérők, tehát biztos jövedelemmel lehet számolni. Tervezhető a szabadság és száz százalékos táppénz jár a betegszabadság idejére is. Ugyancsak sokat számít a család közelsége, ami nem mindig oldható meg, ha egy légitársaság külföldi bázisán kell dolgozni. Végül, a fiatalabb generáció egy része folyamatosan keresi a kihívást, az újabb feladatokat. Ők azok, akik azt a monotonitást szeretnék felváltani valami újjal, amelyet a megszokott útvonalak és gyors fordulóidők teljesítése jelent.

A jelentkezőkkel, ahogy a repülőgép-vezetőkkel és a műszakiakkal is, tanulmányi szerződést köt a honvédség, hasonlóan egy civil céghez, amely nagy értékű képzést ad a munkavállalóinak.

* * *

Fotó: Snoj Péter / honvédelem.hu, Magyar Honvédség, Szórád Tamás

A cikk nyomtatott változata az Aeromagazin 2018. októberi számában jelent meg.

Súlyos következményekkel jár majd Európára nézve a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök (INF) felszámolásáról szóló szerződés amerikai felmondása – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, amikor hétfőn Moszkvában fogadta görög hivatali partnerét, Panosz Kammenoszt.

“Érdekel bennünket Európa reagálása az Egyesült Államoknak arra a döntésére, hogy kilép az INF-szerződésből. Azt szeretnénk, ha Európa tudatában lenne, hogy milyen hatása lesz annak, ha közepes hatótávolságú rakétákat telepítenek Európába” – mondta.

“Ami a közepes és rövid hatótávolságú rakétákat illeti, úgy tűnik nekünk, Európában távolról sem mindenki érti, hogy ez a döntés komoly következményekkel jár majd Európára számára is, pontosabban szólva, elsősorban Európa számára. És úgy tűnik nekünk, hogy nagyon helyes lenne ezt a döntést szélesebb körben megvitatni az EU-n és a NATO-n belül” – tette hozzá.

Donald Trump október 20-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok fel kívánja mondani az INF-szerződést arra hivatkozva, hogy Oroszország szerinte azt megsértette. Moszkvában magas rangú tisztségviselők a lépés veszélyeire figyelmeztettek.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, három évtizede lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország a Novator 9M729 típusú manőverező robotrepülőgépek telepítésével megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert. Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy szerinte az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikus rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Rendszeresen bántalmazta családtagjait egy Somogy megyei férfi, jogerősen nyolc év börtönre ítélték – tájékoztatta a Kaposvári Törvényszék.

A negyvenöt éves apának az élettársától három gyermeke született. A figyelemzavaros, illetve látássérült, sajátos nevelési igényű gyerekeket túlzott szigorral igyekezett fegyelmezni, őket és az édesanyjukat is rendszeresen bántalmazta és megalázta.

A férfi a családgondozó által felajánlott segítséget nem fogadta el, a gyerekeknek felírt gyógyszereket nem volt hajlandó kiváltani, és amikor élettársa mégis megvette, előfordult, hogy elégette mindet. Tizenkét éves lányát többször szexuálisan is bántalmazta, és fenyegette, hogy ezt senkinek ne merje elmondani.

A törvényszék – helybenhagyva a Siófoki Járásbíróság elsőfokú döntését – a férfit szexuális és kapcsolati erőszak, valamint kiskorú veszélyeztetése miatt nyolc év börtönre ítélte és megszüntette szülői felügyeleti jogát.

A sírokban nyugvó katonák között nincs különbség sem rang, sem beosztás, sem származás szerint – emelte ki a honvédelmi miniszter a halottak napja alkalmából szervezett hagyományos kegyeleti gyertyagyújtáson.

Benkő Tibor a budai Várban a Kapisztrán téren, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán tartott megemlékezésen azt mondta: amikor a kegyelet gyertyáit meggyújtjuk, nincs különbség a Magyarországért harcoló katonák és az ellenség katonái között. Ugyanazzal a kegyelettel kell emlékezni, mert ekkor a katonákra gondolunk, akik hazájukért áldozták a legdrágábbat, az életüket.

A miniszter kiemelte továbbá, hogy a gyertya fénye nem csak emlékeztet, hanem arra is figyelmeztet, milyen fontos elkerülni a háborút. Emlékezzünk tisztelettel és hajtsunk fejet elődeink, hős katonáink előtt – fogalmazott a miniszter, hozzátéve: dicsőség a hősöknek, dicsőség hős elesett katonáinknak.

Benkő beszéde után a tábori lelkész szolgálat képviselői mondtak misét az elesett katonákért.

A megemlékezésen részt vett – mások mellett – Korom Ferenc vezérkari főnök, Kovács Vilmos, a hadtörténeti intézet és múzeum parancsnoka, valamint a katonai attasétestület több tagja.

November 1-je mindenszentek ünnepe, november 2-a a halottak napja a keresztény világban. Mindenszentek a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestánsok az elhunytakról emlékeznek meg ilyenkor. A halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való megemlékezéssé.

A rendőrség azt javasolja a lakosságnak, hogy mindenszentek és halottak napján lehetőleg még világosban keressék fel a temetőket – mondta Németh Ágnes rendőr ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) bűnmegelőzési osztályának vezetője.

Németh arra figyelmeztetett, hogy a szürkület és a sötétség az esti fáradsággal együtt növeli az autóbalesetek kockázatát. Megjegyezte: ebben az időszakban a gyakorlatlan, ritkán vezető autósok is a volán mögé ülnek, és az ő jelenlétük az utakon szintén fokozott odafigyelést igényel a többi autóstól.

A rendőr ezredes azt kérte továbbá, hogy a temetőknél mindenki úgy parkoljon, hogy autójával ne akadályozza a többi autóst. Kitért arra is: ilyenkor sok bűnöző is megy a temetők környékére, és az autóban hagyott mobiltelefon, táska könnyű zsákmány. Hozzátette: másodpercek alatt fel lehet törni egy autót, és hiába veszik észre az ott lévők a lopást, mert a jól szervezett csapatok tagjai kézről kézre adják a zsákmányt, amelynek így pillanatok alatt nyoma vész.

Németh azt javasolta a lakosságnak, hogy lehetőleg zárt parkolóban hagyják autójukat. Hozzátette: a hosszú hétvégén sok lesz a rendőr és a polgárőr a temetőkben, és akinek problémája van, bátran fordulhat hozzájuk segítségért.

Fábián István történetében benne van a SEAWING Kft. története – és ez fordítva is igaz. A ma már nyugdíjas fejlesztőmérnök egyike volt annak a hét villamosmérnöknek, akik 1989-ben kiváltak a Videotonból és önálló vállalkozásba kezdtek. Az új cég beléptető- és munkaidő-nyilvántartó rendszerek kifejlesztésére szakosodott, az évek során a saját fejlesztésű termékeikkel, később pedig már az egyedi hardver- és szoftvermegoldásokra épülő komplex biztonságtechnikai rendszereikkel piacvezető pozíciót értek el.

A fejlesztőmérnökkel eredetileg a sikertermékek fejlődéstörténetét szerettük volna végigkövetni, de a szálloda- és fürdőrendszerek evolúciójának felidézése közben az is kiderült, hogy a székesfehérvári cég úttörő szerepet játszott a legfejlettebb titkosítási rendszerek hazai elterjesztésében. Ennek köszönhető, hogy a SEAWING által fejlesztett és telepített beléptetőrendszer üzemel például az Országházban, valamint számos hazai nagyvállalatnál (többek között a Mol vagy a Magyar Telekom telephelyein), de ma már a hazai fürdők és szállodák többségében is a bankkártyaszintű titkosítással működő megoldásokkal találkozhatunk.

– Összesen 45 évig dolgoztam fejlesztőmérnökként, két munkahelyem volt, a SEAWING a második. Legjobban a fürdő- és szállodai rendszerekben alkalmazott hardverelemekhez és azok programozásához értek, ezek egyébként szoros rokonságban vannak a beléptetőrendszerekkel. Kezdetekben a kis fogyasztású, tartós elemmel működő szekrényzárak hardveres részével foglalkoztam, és évtizedekig én írtam a fürdőkben működő öltözőszekrényzárak programjait is. Amióta nyugdíjban vagyok, egy fiatalabb kollégám vette át a szekrényzárak és szállodai zárak szoftverfejlesztéseit, a hardverelemek adaptálását változatlanul én végzem – kezdte az emlékek felidézését Fábián.

– Az évtizedek során mennyit kellett változtatni a beléptető- és a szállodai rendszereken?
– Mindig az volt a célom, hogy a legfejlettebb technológiákra épülő készülékeket fejlesszek. Így visszagondolva úgy látom, hogy a többi cégalapítóval egyetértésben helyesen döntöttünk, amikor műszakilag alaposan átgondolt hardverelemekkel jelentünk meg a hazai piacon. A cégen belül kifejlesztett szerkezetek egy része időtállónak bizonyult – érdekességként megemlíteném, hogy a kínálati listánkon ma is megtalálható egy olyan lineáris tápegységcsalád, amelyet húsz éve terveztem, de még most is gyártjuk és értékesítjük.

– A szoftvereken sem kellett változtatni? Azért kérdezem, mert például a beléptetőrendszereket a titkosítás szintje szerint minősítik, ma már a laikusok is azt kérdezik: hány bites a titkosítás?
– Folyamatosan követtük és alkalmaztuk az új technológiákat. Túlzás nélkül állíthatom, hogy a legfejlettebb titkosítási eljárásokat alkalmazzuk – ezen a téren mindig a versenytársak előtt jártunk. Technológiailag nagyot léptünk előre, amikor 2009-ben bevezettük a 128 bites titkosításra épülő MIFARE Plus és a MIFARE DESFire eljárásokat, és ezekkel megelőztük a konkurenciát. Magyarországon elsőként vezettük be ezeket a titkosítási eljárásokat, eredetileg a beléptetőrendszereknél kezdtük alkalmazni, de nem sokkal később az egyszerűbb, a korábban könnyen feltörhető megoldásoknál – például szállodai szobák vagy fürdőszekrényzárak, ajtónyitók olvasó berendezéseinek esetében – is ezeket a másolhatatlan, szoftveresen feltörhetetlen azonosítókat használtuk.

– Az öltözőszekrények és szállodai zárak rendszerei integrálhatók egy magasabb szintű szolgáltatásokat kínáló ERP-rendszer szolgáltatáscsomagjába is?
– Igen, tulajdonképpen ezek alrendszerként kapcsolódnak a komplex informatikai megoldásokhoz. A fürdők szekrényzárai fölött például egy olyan szoftver működik, amely a jegykiadástól kezdve az öltözők szekrényszámkiosztását is kezeli – ez a program azt is kijelzi, hogy a fürdőlátogató melyik szekrényhez menjen, és azt biztosan nyitva találja. Az a mikroprogram, amelyet én fejlesztettem, csak egy modulja ennek a keretrendszernek. A SEAWING-nél természetesen külön szakértők foglalkoznak a fürdőkbe vagy szállodákba telepített komplex programcsomag fejlesztésével, amely már nagyrészt hardverfüggetlen, és alapszolgáltatásai közé tartozik például a pénztárgépek kezelése, az adóügyi bizonylatok elkészítése és egy sor más funkció.

– Összesen hány ügyfelüknél működnek ezek a rendszerek?
– Több száz nagyvállalatnak, hivatalnak vagy szervezetnek szállítottunk beléptetőrendszereket, és a hazai szállodák, fürdők többsége is a SEAWING által fejlesztett megoldásokat használja. Ha a kisebb ügyfeleket is felsoroljuk, akkor közel ezer céget tartalmazna az ügyféllista. Büszke vagyok arra, hogy részese lehetek egy sikercégnek: alig harminc éve hat társammal indultunk, felépítettünk egy céget – ma már közel kilencvenfős a csapatunk. Bevételeink szinte minden évben növekedtek, az elmúlt öt évben minden gazdasági mutatónk pozitív volt, 2017-ben ismét rekordárbevételt és rekordnyereséget könyvelhettünk el.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Még nincs meg a holtteste az október 2-án Isztambulban a szaúdi főkonzulátuson rejtélyes körülmények között meggyilkolt szaúdi ellenzéki újságírónak, Dzsamál Hasogdzsinak – közölte Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter.

Cavusoglu egyúttal hangsúlyozta: a török hatóságok komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy kiderítsék, kik állnak a gyilkosság hátterében. A török külügyminiszter felszólalásában hasznosnak nevezte, hogy a török és a szaúdi főügyész megosztja egymással a két fél párhuzamosan folytatott vizsgálatainak információit. Nem szabad elhúzódnia a nyomozásnak, minél hamarabb le kell záródnia, az egész világ a teljes igazságra kíváncsi – tette hozzá Cavusoglu.

A szaúd-arábiai főügyész, Szaúd al-Muadzsib hétfőre virradóra érkezett Isztambulba, ahol napközben a nagyváros főügyészével, Irfan Fidannal tartott megbeszélést. A találkozó 75 percen át tartott.

Míg a korábbi török sajtóbeszámolók arról írtak, hogy al-Muadzsib hétfőn még vizsgálatot folytat az isztambuli szaúdi főkonzulátuson, addig az újabb jelentések erről már nem tesznek említést.

A szaúdi monarchiát bíráló Hasogdzsit röviddel az után ölték meg, hogy október 2-án az isztambuli főkonzulátusra ment, hogy beszerezze a házasságkötéséhez szükséges iratokat beszerezze. A szaúdi hatóságok először azt állították, hogy élve hagyta el a képviseletet. Később beismerték a halálát, de azzal magyarázták, hogy összetűzésbe keveredett a konzulátuson tartózkodó személyek egy csoportjával, és az így kialakult dulakodásban vesztette életét. Az ügyben sokáig hallgató Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös múlt szerdán úgy fogalmazott, hogy az újságíró megölése “undorító incidens” volt, és megígérte, hogy felelősségre vonják a tetteseket. A szaúdi főügyész másnap kijelentette, hogy – a hivatalos török állásponthoz hasonlóan – szerinte is előre kitervelt gyilkosság áldozata lett Hasogdzsi. Az ügyben a szunnita királyság hatóságai 18 gyanúsítottat vettek őrizetbe.

A Ceglédi Járási Ügyészség indítványt tett annak a férfinak a letartóztatására, aki a dánszentmiklósi otthonában és hétvégi házában rengeteg lőszert és 11 lőfegyvert tartott engedély nélkül.

Egy dánszentmiklósi férfi, a bűnügy gyanúsítottja az otthonában és a hétvégi házában hosszabb időn keresztül nagy mennyiségben tárolt lőszereket, és különböző gyártmányú lőfegyvereket, melyek tartására nem volt engedélye. 2018. október 25-én, a kora reggeli óráktól a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Felderítő Főosztályának nyomozói a Terrorelhárítási Központ tagjainak részvételével kutatást tartottak a férfi házában, a pincében berendezett asztalos műhelyben és a hétvégi házában Dánszentmiklóson.

A kutatás során összesen 11 lőfegyver, több mint 1200 darab lőszer, több lőfegyver főelem, illetve lőfegyver alkatrész került lefoglalásra, melyek tartására a gyanúsított engedéllyel nem rendelkezett. A nyomozás során bevont szaktanácsadó szerint a kutatás során megtalált lőfegyverek, lőszerek megszerzése, tartása engedélyhez kötött.

A lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntettével gyanúsított férfi vonatkozásában fennáll annak a veszélye, hogy a még ki nem hallgatott tanúk befolyásolásával, a még meg nem talált tárgyi bizonyítási eszközök eltüntetésével veszélyeztetné a nyomozás sikerét. Tartani lehet attól is, hogy a férfi szabadon hagyva újabb bűncselekményt követne el. Mindez csak a gyanúsított letartóztatásának elrendelésével akadályozható meg.

A Ceglédi Járási Ügyészség ezért tett indítványt a férfi letartóztatásának elrendelésére.

Hivatalos magyarázatot vár Washingtontól Moszkva azokra a kijelentésekre, amelyeket Donald Trump amerikai elnök tett a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközökről szóló megállapodással (INF) kapcsolatban – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Trump szombaton a nevadai Elkóban tett kampánylátogatása után jelentette be, hogy fel szándékozik mondani a nemzetközi szerződést. Hétfőn és kedden egyébként Moszkvában tárgyal Richard Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, akinek tárgyalópartnerei Lavrov és Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára. A tervek között szerepel, hogy Boltont fogadja Vlagyimir Putyin is.

Lavrov hétfőn közölte, hogy eddig csak az amerikai elnök szándéka felől hallott, arról nem tud, hogy Trump fel is mondta volna az INF-szerződést, vagy hogy Washington elindította volna a paktumból való kilépés eljárását. Hangsúlyozta, hogy Moszkva bármilyen csatornán keresztül kész a kapcsolatfelvételre Washingtonnal a helyzet tisztázása érdekében, és hogy Oroszország nem az amerikai szándékokból, hanem a döntésekből kiindulva fogja kialakítani álláspontját.

Lavrov kifejezte reményét, hogy az Egyesült Államok nem lép vissza az INF-szerződésben és a hadászati nukleáris fegyverek csökkentéséről megkötött Start-3 egyezményben vállalt kötelezettségeitől.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt hangoztatta újságíróknak, hogy az INF-szerződés felmondására irányuló amerikai szándék aggodalmat kelt, mert egy ilyen lépés gyengítené a biztonságot a világban. Ő is arra hívta fel a figyelmet, hogy Washington még nem indította be a szerződésből való kilépés hivatalos folyamatát.

Visszautasította az amerikai vádat, miszerint Oroszország megsérti a szerződést, és azt állította, hogy éppen az Egyesült Államok szegi meg a megállapodást.

Az INF-szerződés – Szerződés az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunó között a közepes és rövid hatótávolságú rakétáik felszámolásáról -, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, három évtizede lépett hatályba.

A szerződés szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakétákról és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2014 júliusa óta állítja, hogy Oroszország a cek telepítésével megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az ötszáz kilométert. Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja a Washingtont, hogy a Lengyelországba és Románába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy szerinte az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikus rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Napjaink feszült világpolitikai helyzetében számos biztonsági szakértő a Suwalki-folyosót tartja az egyik legforróbb pontnak Európa területén, ahol az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO), illetve az Oroszországi Föderáció között a legnagyobb az esély egy nyílt katonai konfliktusra. Elemzésemben kísérletet teszek a térség biztonsági kockázati szintjének értékelésére.

A Suwalki-folyosó és annak katonai jelentősége

A katonai biztonsági elemzők által Suwalki-folyosónak nevezett térség gyakorlatilag a Lengyelország és Litvánia között húzódó 104 kilométeres határvonalat fedi le, melynek területe egy katonailag nehezen védhető, szűk földrajzi rész. Nevét a határ közelében található Suwalki településről kapta. Geopolitikai jelentősége kettős: egyrészt a Baltikum köztársaságai kizárólag ezen a rövid szakaszon rendelkeznek szárazföldi kapcsolattal a NATO és az Európai Unió többi tagállamával; Oroszország szempontjából pedig ez a régió választja el a kalinyingrádi területet a vele katonailag és politikailag is szövetséges Fehéroroszországtól.

A terület elsősorban az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, azon belül is Litvánia, Lettország és Észtország szempontjából jelent létfontosságú fenyegetést. Amennyiben a Suwalki-folyosó ellen Oroszország katonai műveletet indítana akár Kalinyingrád, akár Fehéroroszország területéről, rövid idő alatt könnyedén elvághatná a balti államokat Lengyelországtól, amivel ellehetetlenítené a szárazföldi utánpótlási vonalakat a NATO számára. Egy Baltikum elleni orosz invázió esetén az időfaktor kulcsfontosságú lenne annak érdekében, hogy az európai és az Európába telepített amerikai erők képesek legyenek a védekezésre, majd az ellentámadásra az agresszorral szemben. A Suwalki-folyosó elfoglalása ezt tenné lehetetlenné, gyakorlatilag védtelen célpontokká téve a Balti államokban található nemzeti és nemzetközi haderőket az invázióval szemben.

A konfliktus kockázatának mértéke

A NATO elemzői szerint azonban kicsi az esély a nyílt katonai műveletekre. Ahogy a 2014-es ukrajnai válság is megmutatta, Oroszország képes és hajlandó új típusú aszimmetrikus, illetve hibrid hadviselést folytatni, melyre még nem rendelkezik jelenleg megfelelő reagálási képességekkel a NATO. Litvániában Lettországhoz és Észtországhoz viszonyítva alacsony létszámú az orosz kisebbség, illetve földrajzilag sem a kockázatos régióban találhatóak. Mégis, az orosz konvencionális erők közelsége miatt valós kockázatokat jelenthetnek egy esetleges korlátozott aszimmetrikus művelet tekintetében. Egy válsághelyzet kialakításával a térségben Oroszország demonstrálni tudná az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének gyengeségét és a tagállamok kollektív védelembe vetett hitét.

Ezt a forgatókönyvet árnyalja, hogy bár az ukrajnai válság határozottan negatív hatásokkal járt a kelet-közép-európai térség biztonságára, ezzel együtt azonban hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei megerősítsék jelenlétüket a régióban; számos katonai alakulat telepítésével Lengyelországban, Romániában, illetve a Balti államokban. Ezenfelül az érintett tagállamok növelték a védelmi kiadásaikat és fokozták a haderejeik fejlesztését. Így Oroszország katonai agressziója Ukrajnában, amely a saját biztonságának biztosítására irányult, egyúttal az Észak-atlanti Szerződés Szervezete keleti szárnyának megerősítésével és alapvetően az Egyesült Államok jelenlétének növekedésével járt.

2. ábra: A NATO erőinek elhelyezkedése a Suwalki-folyosó térségében. Forrás: joint-forces.com.

A lehetséges konfliktust befolyásoló tényezők

Egy, a Suwalki-folyosóban végrehajtott aszimmetrikus katonai művelet vagy felkelés végrehajtásának lehetősége azonban sokkal kockázatosabb, mint Kelet-Ukrajnában volt. Itt elsősorban három fő tényezőt lehet megállapítani: a kollektív védelem elvét, Fehéroroszország viselkedését és a jelenlévő etnikai kisebbségeket.

A magas fokú kockázat elsődleges és talán legfontosabb oka, hogy a katonai erő alkalmazása nem egy szövetségen kívüli semleges állam területén történne meg, hanem egy NATO tagállamén. Ez pedig hatalmas kockázatot rejt magában a felkelők konvencionális egységekkel és fegyverekkel való támogatását illetően, hiszen egy-egy „áttévedt” kalinyingrádi reguláris orosz alakulat elfogása gyakorlatilag az V. cikkely életbe lépésével járna.

Ezen az alapvető problémán túl természetesen az orosz katonai tervezőknek számolniuk kell még Fehéroroszország viselkedésével is. Az Alexander Lukasenko elnök vezette ország, bár tagadhatatlanul erős szálak fűzik Moszkvához, az utóbbi időben igyekezett a saját (még ha meglehetősen kis) mozgásterében a lehető legnagyobb távolságot tartani Oroszországtól, biztosítva a saját szuverenitását. Kérdéses lehet tehát, hogy a folyosó déli részén található ország milyen mértékben lenne hajlandó hozzájárulni egy, a közvetlen határai mellett végrehajtandó katonai művelethez.

Harmadik nehezítő tényezőként értékelném a már említett alacsony lélekszámú orosz kisebbséget a térségben, amely nem is közvetlen a Suwalki-folyosóban helyezkedik el.

3. ábra: Az orosz kisebbség elhelyezkedése és számaránya Litvániában. Forrás: commons.wikimedia.org.

Mind a NATO, mind pedig az Oroszországi Föderáció kiemelt helyen kezeli a Suwalki-folyosót a saját biztonságának szempontjából. Ezt alátámasztja, hogy az ukrajnai konfliktus kialakulása és eszkalálódása óta a felek számottevően megerősítették jelenlétüket a régióban és számos hadgyakorlatot tartottak a másik fél elrettentésére, úgy mint a „Zapad 2017” és a „Saber Strike 2018”.

A fentiek alapján megállapítható tehát, hogy az európai biztonsági helyzet jelenének és jövőjének szempontjából kiemelt figyelmet kell fordítani a Suwalki-térségre a NATO–Oroszország viszonylatban, hiszen annak ellenére, hogy a sajtó és a közvélemény érdeklődése elsősorban Ukrajnára koncentrál, valójában ez a terület tekinthető Kelet-Európa egyik „legforróbb” pontjának.

A román igazságügyi miniszter, Augustin Lazar román legfőbb ügyész felmentését kezdeményezi Tudorel Toader igazságügyi miniszter. Az államelnök szerint inkább a miniszternek kellene távoznia.

A tárcavezető szerdai sajtótájékoztatóján húszpontos “bűnlajstromot” olvasott Lazar fejére, miként tette azt korábban Laura Codruta Kövesi volt korrupcióellenes (DNA) főügyész esetében is, akinek a leváltását az alkotmánybíróság támogatását megszerezve sikerült elérnie Klaus Iohannis államfőnél.

A miniszter egyebek mellett nyilvános megszólalásait rótta fel a legfőbb ügyésznek, amelyekkel az védelmébe vette Kövesit, bírálta a törvényhozást és a kormányt az igazságügyi reformhoz tartozó törvényekért, továbbá azt, hogy titkos együttműködési megállapodást kötött a hírszerző szolgálattal. A tárcavezető szerint a legfőbb ügyész ezzel a “törvénytelen”, a közvélemény elől eltitkolt lépéssel egy “párhuzamos igazságszolgáltatás” előtt nyitott utat.

Toader szerint Lazart 2016 áprilisában egy hiányos pályázat alapján nevezték ki legfőbb ügyésznek, azóta pedig számos esetben túllépte hatáskörét, az ártatlanság vélelmét sértő módon “magas rangú vádlottakról” beszélt a nyilvánosság előtt, és nyilvánosan megkérdőjelezte a DNA-főügyész kiértékelésének és leváltásának jogalapját.

Toader szerint Lazar eltérítette a legfőbb ügyészi tisztséget annak alkotmányos rendeltetésétől, a tarthatatlan helyzet pedig csak a felmentésével orvosolható.

Romániában az ügyészségi vezetőket az államfő nevezi ki és váltja le az igazságügyi miniszter javaslata alapján. Miután azonban az alkotmánybíróság a DNA-főügyész leváltása ügyében a jobboldali államfővel folytatott jogvitában a bukaresti szociálliberális kormánynak adott igazat , a román média szerint Iohannis aligha tagadhatja meg Lazar felmentését.

Az alkotmánybíróság megállapította: Iohannis alkotmányos konfliktust idézett elő, amikor megtagadta a kormánykoalíció által visszaélésekkel vádolt DNA-főügyész elmozdítását, és arra kötelezte az elnököt, hogy adja ki a felmentéséről szóló rendeletet. A taláros testület arra az alkotmányos előírásra alapozta döntését, amely szerint az ügyészek az igazságügyi miniszter fennhatósága alatt fejtik ki tevékenységüket. A testület leszögezte: az elnöknek az ügyészségi vezetők felmentésénél nincs “önkényes” hatalma, nem mérlegelheti annak időszerűségét, csak szabályosságát.

Iohannis: távozzon inkább a miniszter 
“Teljességgel helytelennek” tartja Klaus Iohannis államfő az Augustin Lazar legfőbb ügyész tisztségből való elmozdítására irányuló javaslatot. Az elnök szerint a döntés bizalmatlanságot szül a rendszerrel szemben, az európai partnerekben pedig újabb aggodalmakat kelt. Az igazságügyi miniszternek a legfőbb ügyész tisztségből való elmozdítására irányuló kezdeményezése megerősíti az államfő ama meggyőződését, hogy Tudorel Toadernek haladéktalanul távoznia kell a minisztérium éléről – nyomatékosítja a közlemény, hozzátéve, “a román államnak kötelessége megvédeni a jogrendet, valamint az állampolgárok jogait és szabadságait, de független és hatékony főügyészség nélkül ez nem megvalósítható”.

A vagyonvédelemben munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó bűnszervezetet számoltak fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dél-dunántúli nyomozói, a szervezet több mint egymilliárd forint kárt okozott a költségvetésnek – közölte a NAV Dél-Dunántúli Bűnügyi Igazgatósága.

A közlemény szerint a szervezet irányítói olyan – főként Tolna és Pest megyében tevékenykedő – céghálózatot hoztak létre, amely alvállalkozói munkaerő-kölcsönző gazdasági társaságokból állt. A láncolat tetején lévő négy cég fővállalkozóként vagyonvédelmi és őrzésbiztonsági munkát vállalt szabályos alvállalkozói szerződések alapján. A feladatok elvégzéséhez a láncolat további cégeitől kölcsönöztek munkaerőt, és a megbízást közvetítő cégeken keresztül átszámlázták nekik.

Az őrzés-védelmet ténylegesen végző munkavállalók úgynevezett “bukó cégekhez” voltak bejelentve alkalmazottként, amelyek nem fizettek utánuk járulékokat. A munkaerőt kölcsönbe adó 20 társaság strómanok nevére, székhelyszolgáltatókhoz bejegyzett cég volt, amelyeket a háttérből a bűnszervezet vezetője és segítői irányítottak.

Az adó- és járulékfizetés elkerülésével 1,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek – írták. A rajtaütés napján a NAV dél-dunántúli pénzügyi nyomozói, pénzügyőrei adórevizorokkal és informatikusokkal négy megyében, harminchárom helyszínen dolgoztak.

A szervezet fő irányítójával szemben kommandósokat is bevetettek, mert az előzetes információk szerint lakóhelyén tíz – szabályosan bejelentett – vadász- és egyéb lőfegyvert tartott. Vele együtt tizenöt gyanúsítottat állítottak elő, közülük hét embert őrizetbe vettek. A bíróság három gyanúsított letartóztatását és egy bűnügyi felügyeletét rendelte el.

Az igazgatóság közölte: a kár mintegy hatvan százalékának megtérülését biztosító vagyoni érték megközelíti a hétszázmillió forintot. A nyomozók kezdeményezték ingatlanok, gépjárművek, bankszámlán vezetett összegek, valamint a láncolatban szereplő cégek üzletrészeinek zár alá vételét, illetve lefoglalását. Emellett 47 millió forint készpénzt, 11 millió forint értékűre becsült festményt és egyéb értékes ingóságokat – ékszert, órát, érmét – is lefoglaltak.

Vádat emelt a Heves Megyei Főügyészség egy férfi ellen, aki minden ok nélkül brutálisan megverte édesanyját, majd a kutyáját is ráuszította Egerbaktán áprilisban – közölte a megyei főügyész.

Szalóki Zoltán a közleményben azt írta, a 22 éves férfi rendszerint indulatos állapotban volt, valamint sokat italozott. Tavasszal több büntetőeljárás is folyamatban volt ellene, és attól félt, hogy börtönbe kerül.

A vádlott április 6-án késő este is feldúltan, ittasan ment haza, és a hálószobában fekvő édesanyját okolta, hogy “nem nevelte meg, és emiatt fog börtönbe kerülni”. Eközben a nőt a hajánál fogva lerántotta a földre, ököllel többször megütötte, rugdosta és a fejére állt, végül ráuszította nagytestű kutyáját, ami a sértett arcába és hátába harapott.

Amikor az asszony megpróbált kimenni a házból, fia kést szorított az oldalához, de a súlyosan sérült nő végül a közeli erdőn át el tudott menekülni. A sértett gyalog az egri kórházba ment, ahol ellátást kapott – olvasható a közleményben.

A főügyész hozzátette, a 48 éves sértett több sérülést, köztük a fejének bal oldalán többszörös koponyatörést szenvedett.

Az ügyészség a letartóztatásba helyezett férfit életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével vádolja. Indítványozta az ellene folyó egyéb büntetőeljárások bíróság általi egyesítését, végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását, valamint a korábbi felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelését is.

Belehalt a kanyaróba egy 12 éves, mezőterebesi fiú Munkácson, a Kárpátalja megyei gyermekkórházban – hozta nyilvánosságra hétfőn az UNIAN ukrán hírügynökség a mukachevo.net hírportálra hivatkozva.

A haláleset múlt szombaton történt. Roman Snyicer, a kórház főorvosa elmondta, hogy a fiút aznap reggel szállították be a kórházba, akkor már állapota közepesen súlyos volt. Körülbelül egy héttel korábban betegedett meg, otthon ápolták. Kanyaró ellen nem volt beoltva.

Mivel állapota rohamosan romlott, az intenzív osztályra vitték, de az életét már nem tudták megmenteni. Az egyelőre nem ismert, hogy a szülők miért nem vitték hamarabb kórházba, ugyanakkor feljelentést tettek orvosi segítség elmulasztása miatt.

A kárpátaljai fiú idén már a 15. halálos áldozata a kanyarónak Ukrajnában. Összesen 11 gyermek és négy felnőtt halt bele a betegségbe, a mostanit megelőzően október 1-jén egy három éves kisfiú a nyugat-ukrajnai Lviv megyében.

Az ukrán egészségügyi minisztérium legfrissebb, múlt heti jelentése alapján az év eleje óta már csaknem 34 ezren betegedtek meg Ukrajnában kanyaróban, közülük több mint 20,5 ezer a kiskorú. Az utóbbi hetekben országosan hozzávetőleg hatszáz-nyolcszáz új beteget regisztrálnak.

A múlt héten negyvenöt gyerek és egy állapotos tanítónő betegedett meg kanyaróban a nyugat-ukrajnai Csernyivci megye egyik iskolájában. Az oktatási intézmény karantén miatt beszüntették a tanítást. Kanyarójárvány miatt Ivano-Frankivszban három iskolában rendeltek el a múlt héten tanítási szünetet, a hónap közepén pedig a szintén a nyugati országrészben lévő Vinnicja megye két oktatási intézményét helyezték ideiglenesen karantén alá.

Fokozott rendőri jelenlét lesz, elsősorban a temetők környékén és az oda vezető utakon mindenszentek és halottak napján, hogy az emlékezés zavartalan és biztonságos legyen – közölte a Országos Rendőr-főkapitányság.

A közleményben azt írták, ez az időszak az átlagosnál nagyobb veszélyt jelent a közlekedőknek, mert a közúti forgalom az átlagos többszörösére nő.

A rendőri – és polgárőri – jelenlét célja elsősorban a forgalom segítése, de fellépnek a szabálytalan közlekedők ellen is. A rendőrség a közút kezelőivel együttműködve ideiglenes parkolóhelyeket is kijelöl, néhol pedig forgalomkorlátozást rendel el.

Javasolták, hogy a vezetők figyeljék a közlekedési táblákat, vezessenek az időjárási, látási, valamint útviszonyoknak megfelelően, és fokozott körültekintéssel közelítsék meg a kijelölt gyalogos-átkelőhelyeket.

A rendőrség felhívta a figyelmet arra is, hogy a temetőbe látogatók ne vigyenek magukkal jelentős értékeket, táskájukat ne hagyják őrizetlenül, és figyeljenek jobban a zsúfolt tömegközlekedési eszközökön is. A kerékpárokat, autókat lehetőség szerint őrzött és kivilágított parkolóban tegyék le, értékeiket pedig ne hagyják a jármű utasterében – fűzték hozzá.

Hosszú utat tett meg a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) azóta, hogy 2012-ben megkezdődött a közterület-felügyelet átalakulása és az önkormányzati rendészeti szerepkör kialakítása. A FÖRI az elmúlt öt esztendőben számos kiemelt fejlesztést valósított meg, Hermann Gábor, a rendészeti igazgatóság szolgálati igazgatóhelyettese segítségével a szervezet fejlődésének legfontosabb állomásait tekintettük át.

A FÖRI tevékenységében a 2012. évi CXX., az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény hatálybalépése jelentős mérföldkőnek számított. A jogszabály tette lehetővé, hogy a korábban közterület-felügyeletként ismert testület „önkormányzati rendészeti szervezetként” folytassa tevékenységét, immár Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság néven. Az új szervezet már az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálatot is magában foglalta. A törvény értelmében 2013-ban valamennyi önkormányzati rendészeti szereplőnek kötelező képzésen kellett részt vennie, amelynek tartalma az új jogosítványok megismertetése, illetve a kiszélesített kényszerítő eszközök használatára vonatkozó elméleti és gyakorlati képzés volt. A közterület-felügyelők és az önkormányzati természetvédelmi őrök számára intézkedéstaktikai képzéseket szerveztek azzal a céllal, hogy készségszinten elsajátítsák az új, rendészeti szemléletű intézkedési magatartást, valamint a kényszerítő eszközök használatát.

A FÖRI elhasználódott és a feladatainak ellátására kevéssé alkalmas gépjárműállományát 2014 elején megújította, ezzel egy időben a járműpark egységes, egyedi arculatot is kapott. Még ugyanebben az évben a rendészeti igazgatóság új alapokra helyezte a járműelszállítási tevékenységet, aminek során a forgalmat akadályozó vagy balesetveszélyes járműveket távolítja el a közutakról. A FÖRI, valamint a fővárosban tevékenykedő további 23 közterület-felügyeleti szerv feladatainak összehangolása érdekében az igazgatóság együttműködési megállapodást kötött a kerületi közterület-felügyeletekkel. Annak érdekében pedig, hogy a rendészeti munkát megfelelően képzett szakemberek láthassák el, a FÖRI megkezdte saját oktatási központjának létrehozását, és még 2014-ben elindította az első OKJ-s közterület-felügyelői tanfolyamot.

Az oktatási tevékenység megerősítése a következő esztendőben is kiemelt feladat volt, ezért az igazgatóság akkreditáltatta vizsgaközpontját, valamint kialakított egy, a XXI. század elvárásainak is megfelelő oktatási szaktantermet és egy olyan kibővített tornatermet, amely alkalmas volt az intézkedéstaktikai képzések lebonyolítására. Mindeközben a FÖRI tevékenységi köre is kiszélesedett: 2015 óta az igazgatóság egyes, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok távfelügyeleti őrzését is ellátja, valamint egyes közszolgáltatók részére baleseti helyszínelési feladatokat is végez. Az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat tevékenységében kiemelt hangsúlyt kapott a védett területek bemutatása, ezért iskolák, óvodák részére „tanösvénytúrákat” szerveztek, ami oktatói tevékenységgel is kiegészült. Mindennek eredményeként évente több ezer óvodás, illetve kisiskolás ismerkedhet meg a főváros és környékének természeti értékeivel.

A 2015-ben eszkalálódó migráció a főváros köztereit sem kerülte el, ennek kezelésére a FÖRI koordinációs feladatokat is felvállalt. Ennek célja elsősorban a közterületek megóvása, a köztisztasági és közegészségügyi állapotok megőrzése, valamint a jogszerűen az országban tartózkodó személyek szállításának megszervezése volt.

A BKK Zrt. feladatracionalizálása során 2016-ban több rendészeti típusú feladatkör átkerült a Rendészeti Igazgatósághoz. Bár a súlykorlátozott övezetekben a FÖRI korábban is végzett ellenőrzési tevékenységet, azonban 2016-tól ezt nagyobb létszámmal, új technikai eszközökkel megtámogatva, új protokoll alapján látja el. Az ellenőrző közútkezelői feladatkör merőben új kihívások elé állította a szervezetet, ezért az igazgatóság rendészeti dolgozói elvégezték a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) balesetihelyszínelő-képzését és megkaptak valamennyi szükséges mérőeszközt. A forgalmi zavart kiváltó olyan események, amelyek a közművek által okozott súlyos élet- és balesetveszély azonnali elhárításában történő közreműködést igényelnek, megköveteli a megkülönböztető jelzés használatát, így az érintett gépjárművezetők pályaalkalmassági (PAV I.) vizsgát tettek.

A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok távfelügyeleti ellenőrzését követően a FÖRI tevékenysége immár élőerős, közbiztonsági és önkormányzati vagyonvédelmi szolgálattal is kiegészült a Budapesti Temetkezési Intézet temetőinek, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. strandfürdőinek területén, valamint a BKK Zrt. közösségi közlekedési eszközein is. Ugyanebben az esztendőben épült ki a margitszigeti térfigyelő és segélyhívó rendszer, amely szükségessé tette a Fővárosi Ügyeleti és Irányító Központ megújítását, új munkaállomások kiépítését is. A fejlesztés során több, korábban kizárólag forgalomfigyelésre használt eszközt minősítettek át térfigyelő kamerává, ezekkel kiegészülve a nagyjából ezer kamerából álló rendszer jelentősen hozzájárul a főváros közbiztonságához, illetve a bűncselekmények megelőzéséhez vagy akár felderítéséhez is.

Fontos állomásnak számít, hogy paradigmaváltás eredményeként, a FÖRI 2017-ben már három tehergépjárműből álló flottával tudja biztosítani a fővárosi útvonalakon a forgalmat akadályozó gépjárművek eltávolítását, amivel párhuzamosan tavaly jelentősen csökkent a kerékbilincs használata, ezt már csak kivételes esetekben alkalmazzák a Fővárosi Önkormányzat rendészei. Az elmúlt esztendő egy másik nagy újdonsága, hogy a FÖRI elindította lovas szolgálatát annak érdekében, hogy az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat munkatársai a még terepjáróval is csak nehezen megközelíthető, védett területeket is bejárhassák. Az NKE Rendészettudományi Kar Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszékével kötött együttműködés keretében a FÖRI szakemberei számos kutatásban, illetve külföldi tanulmányúton vettek részt, de emellett a kooperáció lehetőséget biztosít a hallgatók gyakorlati idejének eltöltésére, szakmai fejlődésük támogatására is.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Több mint hat tonnányi kokaint találtak a spanyol hatóságok Dél-Amerikából érkezett banánszállítmányokba rejtve egy Málaga melletti ipartelepen – számolt be az akcióról a spanyol sajtó.

A hatóságok 16 holland állampolgárt tartóztattak le, egy bűnbanda tagjait, akik után már egy éve nyomoztak. A 70 konténerben Costa Ricából érkező szállítmány Portugáliában ért európai partot, onnan szállították tovább a banánt teherautón Spanyolországba.

Az akcióban a drogszállítmány mellett több luxusautót, valamint 300 ezer euró (97 millió forint) készpénzt és lőfegyvereket is lefoglaltak. Legutóbb áprilisban találtak banánszállítmányba rejtett kokaint a szintén andalúziai Algeciras kikötőjében. Az akkori 8,7 tonnás fogás rekordnak számított Spanyolországban.

Oroszország kénytelen lesz célba venni azokat az európai országokat, amelyek amerikai közepes és rövid hatótávolságú rakétákat fogadnak majd be azután, hogy az Egyesült Államok felmondja ennek a fegyverkategóriának a megsemmisítéséről megkötött, úgynevezett INF-egyezményt.

Erre Vlagyimir Putyin figyelmeztetett szerda este az olasz vendégével, Giuseppe Conte olasz kormányfővel közös moszkvai sajtóértekezletén. Kilátásba helyezte, hogy Oroszország szimmetrikusan fog válaszolni azokra a lépésekre, amelyeket az Egyesült Államok fog megtenni a szárazföldi telepítésű, közepes és rövid hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről megkötött (INF) szerződés felmondása után

“Ha az Egyesült Államok kivonul az INF-megállapodásból, a legfőbb kérdés az lesz, hogy mit tesz majd az újonnan hozzáférhető rakétákkal. Ha Európába szállítják őket, akkor a válaszunknak természetesen tükröznie kell majd ezt” – mondta az orosz vezető.

“És azoknak az európai országoknak, amelyek ebbe beleegyeznek (az amerikai rakéták területükre telepítésével), meg kell érteniük, hogy saját érdekeiket egy lehetséges rakétacsapás fenyegetése mögé helyezik” – tette hozzá,

Mint mondta, Oroszország képes lesz gyorsan reagálni, Kifejezte reményét, hogy november 11-én módja lesz majd a témát megvitatni Donald Trumppal. Megismételte, hogy az Egyesült Államok semmivel sem bizonyította, hogy Moszkva megsértette volna az INF-egyezményt, azt állította ugyanakkor, hogy Washington megtette ezt.

Kijelentette, hogy Moszkva számára nem volt meglepetés a szerződés felmondásának bejelentése, mert az amerikai kongresszus által elfogadott költségvetés finanszírozza a közepes és rövid hatótávolságú rakéták fejlesztését.

Elmondta azt is, hogy Moszkva és Róma tanulmányozzák annak lehetőségét, hogy miként lehetne Olaszországot csatlakoztatni a Török Áramlat földgázvezetékhez, valamint hogy az orosz gázt Európába déli útvonalon elvezető csővezetékeket építsenek ki.

Conte kijelentette, hogy mielőbb véget kellene vetni az Oroszország ellen a Krím elcsatolása és az Ukrajnában való beavatkozása miatt bevezetett uniós gazdasági szankcióknak. Kitért ugyanakkor annak a kérdésnek megválaszolása elől, hogy kormánya kész lenne-e megvétózni a büntetőintézkedések hatályának meghosszabbítását. Annyit mondott ezzel kapcsolatban, hogy Róma szeretné meggyőzni a többi európai kormányt arról, hogy előrelépés csakis a párbeszéden keresztül lehetséges.

Mivel fotózni nem akkor megyek, amikor szép idő van, hanem amikor ráérek, az októberi nagygépes bejegyzésbe napfényes és szürke időben készült képek egyaránt kerültek. Ez nem csak a hol ilyen, hol olyan októberi időjárásban lőtt ferihegyi képekre érvényes, hanem azokra a tíz évvel ezelőtt, Grazban készült fotókra is, amelyekből a bejegyzés másik felét állítottam össze. 

Ferihegyi napkelte egy érkező Wizz Air járattal.

A használatos pálya a 13L, oda tart a Belavia tömzsi B737-500-asa.

Futóbehúzás és kifordulás a spotter domb előtt.

Kargó 757-es a FedEx színeiben.

Az éjszakai órákban érkezett Budapestre a Bluebird Nordic sötétkék teherszállítója.

Az USAF Delaware állambeli Dover légierő bázisáról érkező teherszállító Boeing 767-es. Az Air Transport International sharkletes gépe valaha az American Airlines flottáját erősítette.

Ez a 767-es most is az American Airlines flottájához tartozik. Egy hétvégi reggelen érkezik Philadelphiából, hogy azután jó időre búcsút mondjon Budapestnek.

Egy Szuhoj Superjet napfényes felszállása a 31L pályáról.

A Turkish Airlines ezúttal a Boeing 737-es hosszú törzsű, 900ER változatával teljesíti a budapesti járatot.

Rövid időn belül több magángép is érkezett. A Hawker 750-es alatt a rákoshegyi víztorony és a Szent Teréz templom tornya látszik.  

Lengyel lajstromú Gulfstream G280-as.

Cessna 560 Citation Excel, szintén a privát szektorból.

A Cessna 550 Citation olyan alacsonyan ül a földön, hogy a táblák feliratait a pilóták kis túlzással maguk mellett látják. A sárga táblán például azt, hogy a nekifutáshoz 2450 méter áll rendelkezésükre (TORA – Take Off Run Available).

A hófehér Gulfstream G200 Galaxynak a sárguló lombok adnak színes hátteret.

"Dreamliner livery" a neve ennek a hullámos festésmintának, amely a KLM-gépet díszíti.

A Smartwings Boeing 737-700-asának ismerős a ferihegyi futópálya; a gép korábban a Malév színeiben, HA-LOA lajstromjellel repült.

A napsütéses képek után következzen egy újabb borongós, amelyen az egyiptomi Nesma Airlines A320-asa fordul meg az 1-es pályán.

Megjött a reggeli posta! A Qatar Cargo A330-asán a spoilerek és a reverz már nyitva vannak, de az orrfutó még nem ért le.

Képernyője válogatja, de a helyzetfények mögött a Budapest felett sétarepülő Li-2-es körvonalai sejlenek. 

*

Múltidéző jelleggel következzen néhány, a fentiekhez hasonlóan vegyes, esős és jó idős kép Grazból. A napfényes képek 2008. május 7-én, a borús, esős idős képek 2008. június 30-án készültek. A fotópozíció a grazi repülőtér katonai szektora volt, a Nittner légibázis, amely akkoriban a svájctól bérelt F-5-ösöknek adott otthont. Májusban egy normál üzemnapot néztünk meg, júniusban a bérelt Tigerek visszaadási ceremóniája kapcsán jártunk ott.

Akkoriban még repült a Lauda Air, amelynek egyik A320-asa indul Graz-Thalerhofról.

Az Austrian Arrows kékhasú, OE-LTP lajstromjelű Dash 8-asa korábban a Tyrolean Airways gépe volt. 2011-ig repült osztrák lajstrommal, azután egy amerikai cég, a CommutAir vette át. Tavaly vonták ki a forgalomból.

A grazi székhelyű Robin Hood Aviation Saab 340-ese. A cég rövid, mindössze öt éves története során két ilyen géppel két belföldi és két külföldi desztinációra repült.

A svájci légierő személyszállító és légifotós Beechcraft 300-asa taxizik az esőben.

Egy közel 30 éves, alapkiképző Cessna 152-es az Austrian színeiben.

Felszállóban az Augsburg Airways Dash 8-asa. A légitársaság 2004 és 2013 között működött együtt a Lufthansa Regionallal.

A TUIFly egy éves Boeing 737-700-asának színes festése alig érvényesül a szürke időben. A gép 2013 óta Ruandában repül.

A bérelt F-5-ösök visszaadási ceremóniájára érkező svájci katonai vezetők a légierő Falcon 50-esén repültek Grazba.

A spanyol Gestair Falcon 900-asa.

A Lufthansa fékező Boeing 737-300-asa mögött karnyújtásnyira vannak a családi házak – lakóik egy aktív futópálya szomszédságában élnek. 

Az Eurowings már régen nem használja a BAe-146-ost.

A végére egy ritkaságot hagytam: az orosz Tulpar Air felszálló Jak-42D gépét. 

* * *

Fotó: Szórád Tamás