Biztonságpolitika

Iránnak végzett kémkedésért vádalku keretében 11 évi börtönbüntetésre ítélték Gonen Szegev volt izraeli energia és infrastruktúra minisztert – jelentette szerdán a Jediót Aharonót című izraeli újság internetes változata, a ynet.

A 2007-ben Nigériában letelepedett Szegev a vádirat szerint hat éven keresztül szolgáltatott Iránnak Izraelről szóló információkat.

Üzletkötések lehetőségével Nigériába csábított több, az izraeli hadseregtől leszerelt tisztet, és mellesleg találkozókat szervezett számukra kereskedőknek álcázott iráni kémekkel. Beszervezése után többször találkozott a világ különböző pontjain iráni hírszerző ügynökökkel, sőt kétszer Iránba is elutazott titkos találkozókra.

Az eredetileg orvos végzettségű Szegevet hosszas nyomozás után fél évvel ezelőtt fogták el.

Szegev korábban már öt évet ült börtönben, miután a Ben Gurion repülőtéren nagy mennyiségű extasy tablettával kábítószer-csempészésen kapták. Büntetésének letöltése után, 2007-ben telepedett le Nigériában.

A tervezett amerikai csapatkivonás Szíriából csak bonyolítja a közel-keleti helyzetet és elnyújtja a válság megoldását – mutatott rá Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő.

Az egyetemi tanár úgy vélekedett: abból is látszik, hogy Donald Trump amerikai elnök elhamarkodottan jelentette be az intézkedést, hogy először harmincnapos határidőt határozott meg a végrehajtására, mára bizonytalanná vált a csapatkivonás időpontja.

Az intézkedést az elnök nem csak a közel-keleti partnerekkel nem egyeztette, de saját kormányának tagjaival sem; ezért mondott le a védelmi miniszter és több más kormánytag – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Kis-Benedek szerint mindez arra utal, hogy rövid időn belül nem fog megtörténni a csapatkivonás.

Oroszország nem fog fizetni azért, hogy a Vegyifegyver-tilalmi Szervezeten (OPCW) belül létrehozzák a feltételezett vegyi támadások felelőseinek megállapítását szolgáló mechanizmust – jelentette ki Alekszandr Sulgin, Oroszország állandó OPCW-képviselője.

Sulgin elmondta, hogy a szervezet a 2016-os büdzséjének maradványából létrehozandó különleges alapból készül felállítani a felelősség-megállapítás informatikai infrastruktúráját. A tagállamok konferenciáján Moszkva ebből visszakövetelte arányos részesedését és közölte, hogy ellenkező esetben az összeget le fogja vonni az idén esedékes tagdíjából.

“Egyáltalán nem titkoljuk, hogy a Nyugat által erőltetett felelősség-megállapításért nem fogunk fizetni, és bízunk benne, hogy legközelebbi partnereink is hasonlóképpen tesznek majd” – mondta.

Sulgin a felelősség-megállapítás mechanizmusát a szíriai politikai folyamat aláásását célzó eszköznek nevezte. Érvelése szerint a nyugati országok arra törekednek, hogy az OPCW Damaszkuszt nevezze meg a vegyi támadások felelőseként.

Az OPCW – az orosz tiltakozás ellenére – november 20-án határozott arról, hogy 2,4 millió euróval, 69,7 millió euróra növeli büdzséjét. A pótlólagos eszközöket a szervezet egyebek között a feltételezett vegyi támadásokért felelősséget megállapító csoport felállítására fogja fordítani.

Moszkva igyekezett megakadályozni, hogy az OPCW büntető szervvé váljon, felhívva a figyelmet arra, hogy ezzel a szervezet megsérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának jogköreit. Az orosz fél rámutatott, hogy a felelősség megállapításáról a vegyifegyver-tilalmi egyezmény sem rendelkezik, és hogy az új mechanizmus létrehozását a 193 tagálam közül csak 82 szavazta meg.

A tartózkodások és távolmaradások mellett ennyi voks jogilag elegendő volt a határozat elfogadásához.

Törökország nem kér engedélyt senkitől egy újabb, az Eufrátesz folyótól keletre tervezett észak-szíriai hadművelethez, ahol a Washington támogatta Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia állomásozik – közölte Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő kedden Ankarában egy amerikai delegációval folytatott tárgyalását követő sajtótájékoztatón.

Kalin mindazonáltal leszögezte, hogy Ankara a beavatkozást illetően “mindenkivel koordinációban marad”.

Az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának, John Boltonnak a vasárnap Jeruzsálemben tett kijelentései feszültséget váltottak ki Ankara és Washington között. Bolton akkor azt mondta, hogy Törökország Szíriában a kurdokat veszi célba. Egyúttal arra szólította fel Ankarát, egyeztesse szíriai katonai akcióit az Egyesült Államokkal. “Az a minimum, hogy ne sodorja veszélybe a katonáinkat, de az (amerikai) elnöknek azt az elvárását is figyelembe kell vennie, hogy ne kerüljenek veszélybe azok a szíriai ellenzéki erők, amelyek az oldalunkon harcoltak” – fogalmazott Bolton az YPG-re utalva, amelyet az amerikaiak az Iszlám Állam elleni harcban a leghatékonyabb partnerüknek tekintenek. Törökország vállaljon kötelezettséget Washington kurd szövetségeseinek a biztonságáért – nyomatékosította Bolton.

Recep Tayyip Erdogan török elnök keddi parlamenti felszólalásában a legalávalóbb, legbecstelenebb és legrondább rágalomnak minősítette Bolton szavait. Erdogan beszédében hangoztatta: ha az Egyesült Államok a Törökország által terrorszervezetnek tartott YPG-t kurdnak tekinti, akkor komoly tévedésben van. Ankara már nagyrészt be is fejezte a korábban jelzett katonai hadművelet előkészületeit az YPG ellen, Törökország hamarosan “akcióba lép” – fogalmazott a török államfő.

A török elnöki szóvivő elmondta: nem szabad, hogy a kilátásba helyezett amerikai csapatkivonás Szíriából lehetőséget teremtsen az YPG és más terrorszervezetek számára. Kalin az Eufrátesztől keletre eső vidék “megtisztítását” attól tette függővé, hogy Washington begyűjti-e a kurd milíciának adott fegyvereket, tisztázza-e az ottani amerikai támaszpontok és logisztikai központok sorsát, valamint hogy felbontja-e szövetségét az YPG-vel.

Kalin leszögezte: az amerikai delegációval folytatott keddi tárgyalás során Ankara ismét hangsúlyozta, hogy a szíriai kurdokat mint népcsoportot világosan szét kell választani az YPG-től, amely terrorszervezet. A szóvivő kiemelte: “senki ne várja el Törökországtól, hogy biztosítékot nyújt az YPG-nek és különféle indokokkal legitimálja azt”. Kalin szintén elmondta: két aktát adott át Boltonnak, amelyből az egyik az YPG által elkövetett bűncselekmények és emberi jogi sértések listáját tartalmazta.

Ankara megtesz mindent annak érdekében, hogy a kurdokat beleértve Szíriában egyetlen civilnek se essen bántódása – hangoztatta Kalin.

Kedd délelőtt John Bolton és delegációja, James Jeffrey, az Egyesült Államok szíriai különmegbízottja, valamint Joseph Dunford, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke több mint két órán át egyeztetett a Kalin vezette török tárgyalóféllel az amerikai csapatkivonás kérdéséről. A megbeszélést követően Bolton elhagyta Törökországot. Az előzetes várakozással szemben sem Erdogannal, sem Hulusi Akar török védelmi miniszterrel nem találkozott. Jeffrey és Dunford várhatóan még Ankarában maradt.

Erdogan újságíróknak nyilatkozva azt mondta: Bolton tárgyalópartnere Kalin, aki egyben az államfői hivatalhoz tartozó biztonsági és külpolitikai bizottság elnökhelyettese. “Ha szükséges lett volna, Bolton velem is találkozik, de nem volt az, nem szabad ezt jelzésértékűnek tekinteni” – fogalmazott. A török elnök hozzátette: Donald Trump amerikai elnökkel “bármely pillanatban” egyeztethet.

Kalin a sajtótájékoztatón emlékeztetett: Erdogan nem ígérte meg előre, hogy találkozik Boltonnal.

A török szóvivő Mike Pompeo amerikai külügyminiszternek hétfőn a CNBC amerikai hírtelevízióban elhangzott állítására reagálva azt is nyomatékosította, hogy Erdogan nem fogadta meg Donald Trump amerikai elnöknek decemberi telefonbeszélgetéseik során, hogy megvédi Észak-Szíriában az YPG-t az amerikai kivonulás után.

Törökország régóta neheztel Washingtonra az YPG támogatása miatt, mert úgy véli, hogy a szíriai kurd milícia térnyerése felerősítheti a törökországi kurd szeparatisták törekvéseit. Egyúttal aggasztja, hogy az amerikai csapatok esetleges távozásával hatalmi vákuum alakul ki Északkelet-Szíriában. Az YPG ugyanakkor attól tart, hogy az Egyesült Államok kivonulásával Törökország nagyobb szerepvállalásra próbál majd törekedni a térségben.

Az oroszbarát fegyveresek szándékosan lassítják a polgári személyek átkelését a Donyec-medencei frontvonal mentén lévő útellenőrző pontokon az ukrán ellenőrzésű oldal felé, aminek következtében két idős ember, egy 65 éves férfi és egy 79 éves nő életét vesztette szombaton – jelentette vasárnap az ukrán Egyesített Erők Műveletének parancsnokságának sajtószolgálata.

A sajtóközlemény szerint a két idős embernek az ukrán ellenőrzésű oldalon nyújtottak orvosi segítségséget, de már nem tudták megmenteni az életüket. Azt nem írták a közleményben, hogy pontosan mi volt a haláluk oka, vélhetően kihűlés okozhatta.

Az egyesített erőknél szolgáló határőröknek a szakadár területekről érkezők ugyanis arról számoltak be, hogy az “orosz megszálló erők” egyes személyeknek elsőbbséget adnak az áthaladáskor, ami miatt mások, főként idősek, nők és gyermekek kénytelenek a hidegben hosszú ideig sorban állva várakozni az ellenőrző pontoknál.

Az ukrán parancsnokság figyelmeztetett arra, hogy “az orosz megszállók” ezzel megsértik az emberi jogokat és civilek életét sodorják veszélybe, hiszen ezrek kénytelenek rendszeresen átjárni az ideiglenesen megszállt területetekről az ukrán ellenőrzés alatti országrészbe “az agresszor állam által irányított helyi hatalmi szervek” tevékenységének köszönhetően az önkényesen kikiáltott szakadár “népköztársaságokban” kialakult rossz gazdasági és szociális helyzet miatt.

Az ukrán parancsnokság biztosított afelől, hogy az ellenőrző pontoknál a saját oldalukon igyekeznek a lehető legrövidebb időre szűkíteni a polgári személyek átvizsgálását a gyorsabb haladás biztosítása érdekében.

Tavaly februárban életbe lépett a Donyec-medence Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló törvény, amely Oroszországot agresszor államnak, a szakadár ellenőrzés alatti településeket pedig ideiglenesen megszállt területeknek minősítette. A jogszabály alapján az addig terrorellenesnek nevezett belügyi művelet katonaivá alakult át, és új neve Egyesített Erők Művelete lett.

Nem voltak társai a csaknem ezer német közszereplőt érintő adatlopás feltételezett elkövetőjének, a gyanúsított a nyomozás első megállapításai alapján önállóan, közreműködők nélkül tevékenykedett – ismertették Wiesbadenben a német szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) és az informatikai bűncselekmények feltárásával foglalkozó ügyészség (ZIT) tájékoztatóján.

A gyanúsított húszéves, német állampolgár, a szüleivel él Hessen tartományban, tanulói jogviszonyban áll, büntetlen előéletű. Aktív és volt politikusok, újságírók, művészek személyes adatait szerezte meg és hozta nyilvánosságra illetéktelenül.

Informatikai szakképzettsége nincs, de volt “elég ideje és érdeklődése” az adatok eltulajdonításához szükséges ismeretek elsajátításához. A nagyszabású adatlopást azzal indokolta, hogy “dühítették” az érintett közszereplők egyes megnyilvánulásai – mondta Georg Ungefuk, a ZIT vezetője.

A fiatalembert még vasárnap vették őrizetbe, informatikai eszközeit lefoglalták. Beismerő vallomást tett, és nemcsak a tettére rótt jogsértéseket ismerte el, hanem a történtek rekonstrukcióját is nagyban segítette.

A gyanúsított mély megbánást tanúsított, az eljárás révén ismerte fel tettének súlyosságát. Kihallgatása után szabadlábra helyezték, mert nem fenyeget az elmenekülés vagy a bizonyítékok megsemmisítésének veszélye – mondta Ungefuk.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a fiatalember összetett műveletekkel jutott hozzá az adatokhoz, kihasználva “biztonsági réseket”, amelyek közül többet már lezártak.

Az eddigi vizsgálatok szerint az adatlopás legkevesebb 994 embert érint. Az esetek túlnyomó többségében csupán kapcsolattartási adatok – telefonszámok, e-mail-címek, postacímek – kerültek illetéktelen kezekbe, nagyjából 50 esetben viszont érzékeny személyes információk, például családtagokkal folytatott üzenetváltások vagy nyaraláson, családi eseményeken készült felvételek is. Az ellopott adatokat közzétették az interneten.

Az adatok már hetek óta szivárogtak egy Twitter-oldalon megjelentetett linkek révén, amikor a hatóságok január 3-án észlelték, hogy nagyszabású visszaélés történt. Időközben megállapították, hogy ennek részét alkotja több korábbi, egymástól függetlenként számon tartott adatlopási ügy is.

Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter keddi berlini tájékoztatóján kiemelte, hogy a biztonsági helyzet nem változott az eset miatt, és az adatlopás nem érintette a kormányzat, az államigazgatás és a törvényhozás informatikai hálózatait. Hozzátette, hogy a biztonsági szervek megfelelően reagáltak. A bűncselekmény feltárásán és az elkövető kézre kerítésén “nagyon gyorsan, nagyon hatékonyan, nagyon jól és éjt nappallá téve dolgoztak” – fogalmazott a miniszter.

Az eset tanulsága, hogy tovább kell erősíteni az adatok védelmét, ezért a belügyminisztérium a következő hetekben megvizsgálja, hogy miként lehetne kiépíteni egy úgynevezett korai figyelmeztető rendszert – mondta Horst Seehofer.

Holger Münch, a BKA vezetője elmondta, hogy a kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke, Andrea Nahles hivatalából kapták az első értesítést az adatlopásról, január 3-án késő este. A feltételezett elkövető személyét alig 48 óra alatt megállapították. A BKA szakértőinek nem kellett minden szakmai tudásukat mozgósítaniuk, viszonylag könnyen a nyomára jutottak. A gyanúsított jelszófeltörő eljárásokat használt az adatlopáshoz, károkozó szoftvereket nem telepített azokba a rendszerekbe, amelyekbe bejutott.

A BKA vezetője arról is szólt, hogy az adatlopás sűrűn előforduló bűncselekmény Németországban, és az elkövetők dolgát igen megkönnyíti, hogy nagyon sokan rendkívül gyenge – túlságosan egyszerű, könnyen feltörhető – jelszavakkal védik az adataikat.

Arne Schönbohm, a szövetségi informatikai biztonsági hivatal (BSI) vezetője a sértettek számáról a német sajtóban korábban ismertetett információt pontosítva elmondta, hogy a 994 fős csoportba nem az összes közszereplő tartozik, hanem csak az aktív és volt politikusok. A legtöbben, 425-en a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vagy a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) tagjai, a második a koalíciós társ SPD 318 érintett párttaggal, utánuk az SPD-től balra álló, ellenzéki Baloldal (FDP) következik 112 érintettel, majd a szintén ellenzéki Zöldek 111 fővel, és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) 28 fővel. A szövetségi parlament (Bundestag) hetedik pártját, az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali ellenzéki erőt nem érinti az adatlopás. Ezzel kapcsolatban Münch kérdésre válaszolva elmondta, egyelőre nem mutatható ki “domináns politikai motiváció” a húszéves fiatalember tette mögött, de még nem zárták le kihallgatásai sorát.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök kedden közzétett videoüzenetében védelmébe vette a Sin Bet belbiztonsági szervezetet a szélsőséges telepesek támadásaival szemben – jelentette a Jediót Ahronót című újság.

Ez utóbbiak azért bírálták az utóbbi napokban a szervezetet, mert elfogott, majd kegyetlenül megkínzott öt telepes fiatalt, akit egy sokgyerekes palesztin nő megölésével vádolnak. “A Sin Bet a világ legjobb terrorellenes szervezete, melynek sokat köszönhetünk” – mondta az izraeli kormányfő, aki szerint e szervezet “szakszerűen és etikusan jár el”.

A belbiztonsági szervezetet a múlt hét óta számos tüntetésen vették célba a szélsőséges telepesek, mert szerintük méltánytalanul keményen bánt kihallgatás közben a terrorral vádolt tizenévesekkel, és napokig megtagadta, hogy ügyvédeikkel találkozzanak.

Netanjahu mellett Reuven Rivlin államelnök is védelmébe vette a belbiztonságiakat, felelőtlennek nevezte megbélyegzésüket.

Ajelet Saked igazságügy-miniszter azonban az öt letartóztatott pártjára állt, amikor hétfőn találkozott szüleikkel, s felszólította a kormányfőt, hogy mihamarabb engedjék szabadon az elfogott telepes fiatalokat.

A Sin Bet a múlt héten hosszú nyomozás után tartóztatta le az öt tizenévest, akik a vádak szerint tavaly október 12-én, péntek este kövekkel dobáltak meg Ciszjordániában egy palesztin rendszámú autót, amelyben fejbe találtak és megöltek egy nyolcgyermekes, állapotos palesztin nőt.

A biztonsági szerveket az elmúlt évben egyre hevesebb támadások érték a politikai vezetők, köztük a miniszterelnök részéről. A kormányfő hétfő este is hevesen bírálta televíziós beszédében az ellene folytatott nyomozást. Netanjahu “drámai bejelentést” ígért a helyi tévéhíradók fő műsoridejére, de nem engedte meg újságírók jelenlétét és kérdéseket.

Beszédében az igazságszolgáltatási rendszert bírálta az ellene folytatott korrupciós nyomozások ügyében. Legfőbb panasza szerint, noha kétszer is kérte, nem engedték meg szembesítését az ellene felsorakoztatott koronatanúkkal.

Netanjahunak az ártatlanságát bizonygató tévés nyilatkozatát élő adásban közvetítették az izraeli tévécsatornák, mert nem tudták, hogy milyen “drámai bejelentésre” készül a kormányfő, de a tízes csatorna lekeverte, miután kiderült beszédének tartalma.

A helyi médiában kedden számos cikkben ostorozták a miniszterelnököt, azzal vádolták, hogy visszaélt az ilyen esetekben az ország vezetőjének rendelkezésére álló médiafigyelemmel.

Előzetes letartóztatásba helyezte az észak-lengyelországi Koszalinban működő kerületi bíróság hétfőn a városban működő, öt tizenéves lány halálának színterévé vált szabadulószoba üzemeltetőjét. A nap folyamán a hatóságok újabb hasonló szórakozóhelyek bezárását rendelték el országszerte.

A 28 éves vállalkozót három hónapra tartóztatták le, az ügyészség a gázrobbanás veszélyének tudatos előidézésével gyanúsítja őt, valamint azzal, hogy szándékolatlanul öt 15 éves lány halálát okozta. Ha bűnösnek találják, nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

A férfi ügyvédjei elmondták: védencük a pénteki tűzvész után lelkileg összeomlott, a kihallgatási jegyzőkönyvben is az a vallomása szerepel, miszerint “saját életét is odaadná, ha a tragédia nem történt volna meg”.

Vasárnap kihallgatták a szabadulószoba pénteken a helyszínen dolgozó, a balesetben súlyosan megsérült, 25 éves alkalmazottját is. A koszalini ügyészség szóvivője hétfőn elmondta: a férfi a helyiségben bezárt lányokkal folyamatosan beszélt, kamerán keresztül látta őket, és ők is beszélhettek vele.

Miután észlelte, hogy a fűtésre használt egyik palackból gáz szivárog, megpróbálta elzárni azt. Akkor tűz ütött ki, amelytől megégett, és amely lehetetlenné tette a szabadulószoba kinyitását. A sérült férfi ekkor kiszaladt az utcára, és arra kérte a járókelőket, hogy hívjanak segítséget.

A PAP lengyel hírügynökség hétfőn megkérdezte a tűzoltóság egyik tisztségviselőjét, aki leszögezte: Lengyelországban nem léteznek külön, a szabadulószobákra vonatkozó biztonsági előírások, érvényben vannak viszont a nyilvános épületekre vonatkozó tűzvédelmi szabályok, amelyek betartásáért a szórakozóhelyek esetében az őket üzemeltető vállalkozók a felelősek.

Annak ellenére, hogy a szabadulószobákban zajló rejtvényjáték lényege a kijárat megtalálása, biztosítani kell a menekülés lehetőségét olyan ajtón keresztül, amely nincs szilárdan bezárva – hangsúlyozta a tisztségviselő.

Az illetékes hatóságok a hétvégén megkezdték az összes – több mint ezer – lengyelországi szabadulószoba biztonságának ellenőrzését. Vasárnap estig 325 helyiséget vizsgálták meg, súlyos hiányosságok miatt 26-ot be is zártak. A hétfői nap folyamán a média több vajdaságból jelentette, hogy ott újabb szórakozóhelyeket zártak be.

Piotr Jedlinski koszalini polgármester hétfőn bejelentette: az áldozatokat csütörtökön temetik el. A közös gyászszertartás költségeit a város vállalja magára, az öt lányt egymás mellett helyezik örök nyugalomra.

Adam Robitel amerikai rendező Végtelen útvesztő című horrorfilmjének forgalmazója, a United International Pictures hétfőn közölte: a koszalini tragédia miatt határozatlan időpontig elnapolták az alkotás lengyelországi bemutatóját, amelyre január 11-én került volna sor. A filmben hat, egymást nem ismerő ember titokzatos meghívót kap egy szabadulószobába, egymillió dollárt érő jutalmat ígérnek nekik, és a szereplők halálos veszélybe kerülnek.

A hétvégi hatósági közlemények szerint a koszalini tűzoltóság pénteken nagyon hamar, a telefonhívás után négy perccel a helyszínre érkezett, és az első áldozatokat nem egészen negyedóra múltán kihozták a szabadulószobából. A lányok halálát szén-dioxid-mérgezés okozta, a tragédia valószínűleg főleg azért következett be, mert nem volt biztosítva a helyiségben szórakozó személyek megfelelő evakuálása.

Mindössze három hónap alatt ölték meg a holokauszt áldozatainak egynegyedét egy izraeli tanulmány szerint.

A zsidóság kiirtását célul kitűző, 1942 és 1943 között zajlott úgynevezett Reinhard-akció keretében mindössze három hónap alatt követték el a gyilkosságok nagy részét. A tanulmány nemcsak arra utal, hogy a korábbi számítások alulbecsültek voltak, hanem új fényt is vet a náci haláltáborok hatékonyságára és a szisztematikus módszerekre, amelyek célja a zsidó közösségek kivégzése volt.

A német nemzeti vasúttársaság fontos szerepet játszott a zsidó áldozatok haláltáborokba szállításában. A “speciális vonatok” szigorú menetrend szerint közlekedtek úti céljuk felé. A gyilkosságok részletes feljegyzéseit azonban a nácik végül megsemmisítették, így megnehezítették a tények utáni kutatást.

Lewi Stone, a Tel-avivi Egyetem és az ausztrál RMIT Egyetem kutatója a Reinhard-akcióhoz kapcsolódó vasúti feljegyzések elemzése alapján készítette tanulmányát. Kutatását a Science Advances című szaklapban mutatta be.

Stone Jitzak Arad izraeli történész adatgyűjteményét használta, amely katalogizálta a megszállt Lengyelország 393 városából és gettójából indult és a három hírhedt – a belzeci, a sobibori és a treblinkai – megsemmisítő táborba érkezett 480 vonatról szóló információkat a Reinhard-akció ideje alatt – olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon.

Az adatok alapján Stone arra a következtetésre jutott, hogy a legtöbb gyilkosság három hónapban következett be: 1942 augusztusában, szeptemberében és októberében. A Reinhard-akció 1,7 millió áldozata közül 1,32 millió, azaz a 78 százalék halt meg ebben a három hónapban, ami naponta 15 ezer áldozatot jelent.

Eszerint a holokauszt összes áldozatának mintegy 25 százaléka a Reinhard-akció ezen három hónapja alatt vesztette életét.

Az 1994-es ruandai népirtáshoz képest, amelyet a XX. század legintenzívebb népirtásának tartanak, a Reinhard-akció gyilkossági rátája 83 százalékkal magasabb volt. Stone szerint a gyilkossági ráta idővel azért lassult le, mert a nácik “kifogytak a zsidókból”.

A ruandai népirtás során száz nap alatt egymillió embert mészároltak le.

Az elmúlt öt év jelentős változásokat hozott a modern érdekérvényesítésben. Továbbra sincs olyan egységes elmélet, amely az e rövid időszak alatt lezajlott jelentős változásokat elméleti keretbe foglalná, hacsak az amerikai katonai vezetés által erőltetett és elsősorban Oroszországra fókuszáló „hibrid hadviselést” nem tekintjük annak.

Kronológiai visszatekintésben: az új hadviselés első megjelenése a mediterrán térség muszlim országain végigsöprő, 2011 elején kirobbant arab tavasznak is nevezett felkeléssorozat volt. A Facebook- vagy Twitter-forradalmaknak is nevezett eseményeket ugyanis elsősorban a szociális médián keresztül szervezték meg. E megmozdulásokban a 4. generációs hadviselés elemeit összefoglaló GIGI betűszó (globalizáció, információ, gerilla, ideológia) három eleme is megtalálható. A felkelések hatásai napjainkra nagyjából lecsengőben vannak, kivéve a szíriai polgárháborút. Ez utóbbi eset azért is érdemel különösebb figyelmet, mert azontúl, hogy a 4. generációs hadviselés minden eleme megjelenik benne, a generációs lépés kísérőjelenségei is teljes spektrumukban tetten érhetők: a helyettesítők által vívott háború, a bizonytalan jogállású külföldi hadviselők, a nagyhatalmak nemzetközi jogon kívüli hallgatólagos vagy nyíltan felvállalt beavatkozása, az emberi jogokra mint univerzális érvényű ideológiára történő hivatkozás, a csúcstechnológiájú és a házilag barkácsolt fegyverek.

A szíriai belháborúnak a nemzetközi környezet szempontjából legfontosabb eseménye Törökország közvetlen beavatkozása volt. Az elmúlt évtizedekben nemigen történt meg, hogy egy állam bármilyen nemzetközi felhatalmazás nélkül hadseregével megszállta volna egy szomszédos ország területének egy részét – legalábbis formális hadüzenet vagy választott politikai szerv felkérése nélkül.

Ezzel szemben az elmúlt öt év másik fő eseménye, a Krím-félsziget elcsatolása során a szereplők legalább a törvényesség látszatát igyekeztek fenntartani, jól-rosszul, ahogy sikerült.

A nyugati világban, de különösen az Egyesült Államokban hisztériába hajló reakciókat idézett elő az a mód, ahogy Oroszország elcsatolta a Krím-félszigetet Ukrajnától. Az arab tavasz során használt módszerekre nagyon hasonlító eszközökkel megbuktatott oroszbarát ukrán elnök távozása után nem sokkal az azonosíthatatlan, de jól felfegyverzett alakulatok által megszállt terület lakossága rövidesen népszavazás útján döntött az Oroszországhoz való csatlakozásról. A nemzetközi diplomácia nagyjából hét–tíz napos reakcióidején belül levezényelt gyors akció, valamint az azt kísérő propagandakampány teljesen felkészületlenül érte a nyugati világot. A másodlagos identitásra, a gyors katonai akció által létrehozott fait accomplira, a kísérő propaganda, illetve kiberhadviselés támogatására, valamint a hagyományos és nukleáris erő jelentette elrettentésre alapozott új érdekérvényesítést teljesen téves valamilyen új jelenségként beállítani, hiszen ez mindössze a 4. generációs hadviselés elemeinek felhasználása. Az újdonságot kizárólag kreatív és villámgyors, valamint állam általi használata jelentheti. Ez utóbbi bekövetkeztét több szerző, köztük e cikk szerzője is több alkalommal megjósolta.

Összefoglalva elmondható, hogy az elmúlt öt év tapasztalata alapján egyre nő a hasonló konfliktusrendezési, illetve érdekérvényesítési módszerek használatának esélye. Kijelenthető ugyanis, hogy megjelent és bizonyított egy új eszközkészlet, amely lehetővé teszi az állami és nem állami szereplők céljainak elérését, mindezt egy hagyományos diplomáciai-katonai konfliktus anyagi, gazdasági és politikai költségeinél jóval olcsóbban és hatékonyabban. Ez a jelenség nem valami új, hibrid vagy ki tudja, milyen háború, hanem a modern kor lehetőségeinek maximális felhasználása az érdekérvényesítésre a nemzetközi kapcsolatokban. De ez a változás nem az elmúlt öt évben, még csak nem is az elmúlt évtizedben kezdődött, hanem a hidegháború hosszú nukleáris „békéjében”, ami a mai napig tart.

Somkuti Bálint

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Oroszországnak van még egy “utolsó esélye” az atomrakétákról szóló orosz-amerikai szerződés fegyverzetcsökkentési szerződés (INF) megőrzésére – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy interjúban.

Stoltenberg a szárazföldi állomásoztatású, közepes és rövid hatótávolságú nukleáris rakéták megsemmisítéséről szóló szerződés körüli vitáról a dpa hírügynökségnek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem telepített újonnan ilyen fegyvereket Európába, Oroszország viszont igen.

Ezek a NATO-besorolás szerint SSC-8 jelzésű, az orosz besorolás szerint pedig Novator 9M729 jelzésű fegyverek könnyen mozgathatóak, felszerelhetőek atomtöltettel és csapást lehet mérni velük európai városokra. Az európai NATO-tagok pedig ugyan nem részesei a szerződésnek, de “végül is Európáról van szó, mert ezek a rakéták csak Európát érnék el, és így növelik egy Európára korlátozódó atomháború kockázatát”.

Ezért “továbbra is multilaterális keretben” – több oldal bevonásával – kell kezelni az ügyet – hangsúlyozta az észak-atlanti szövetség főtitkára. Mint mondta, nem kíván találgatásokba kezdeni arról, hogy mi lenne a válasz, ha Oroszország nem ragadná meg az esélyt az INF-szerződés megőrzésére. Most elemezni kell a lehetséges következményeket és válaszlehetőségeket, és a NATO-nak “közös döntést kell hoznia”.

“Nem reagáljuk túl az ügyet, de reagálunk, ha Oroszország továbbra is megsérti a szerződést” – mondta Stoltenberg.

Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország az SSC-8/Novator 9M729 manőverező robotrepülőgépek telepítésével megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az ötszáz kilométert. Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter december 4-én bejelentette, 60 napos határidőt adnak Oroszországnak arra, hogy ismét megfeleljen a szerződés előírásainak. Ellenkező esetben Washington felmondja az 1987-es egyezményt. Moszkva közölte: továbbra is betartják a megállapodást, és nem hagyják válasz nélkül, ha az Egyesült Államok felmondja.

A Sin Bet nevű izraeli belbiztonsági szolgálat letartóztatott öt tizenéves telepes fiatalt egy várandós palesztin nő megölésének vádjával – jelentette az izraeli média.

A fanatikus zsidó tizenévesek Ciszjordániában a főúthoz közeli Rehelim telepes falu Föld Gyümölcse (Prí Haárec) nevű jesivájában, vallási középiskolájában tanulnak. A Sin Bet szerint ők dobálták kövekkel tavaly október 12-én, péntek este azt a palesztin rendszámú autót, amelyben egy nagyobb kő fejbe talált egy nyolc gyermekes, állapotos palesztin nőt.

Aisa Rabi, a negyvenhét éves palesztin családanya röviddel később belehalt sebesülésébe, férje pedig könnyebb sérüléseket szenvedett. Az izraeli tízes kereskedelmi tévécsatorna beszámolója szerint másnap, szombaton a munkaszüneti nap vallási tilalmát megszegve szélsőséges telepesek delegációja utazott Jichár telepesfaluból a kődobálással gyanúsított tizenévesekhez.

Információk szerint arról próbálták “felvilágosítani” őket, hogy miként tudnak ellenállni a Sin Bet kihallgatásain, tippeket adtak a kihallgatások elviselésére, s felszólították őket, hogy hallgassanak és ne feleljenek a nyomozók kérdéseire. A Sin Bet terrortámadással és gyilkossággal gyanúsítja a tizenéveseket, akik közül hármat már múlt vasárnap, kettőt pedig pénteken fogtak el. A gyanúsítottak tagadják, hogy ők lettek volna a kődobálók.

Szélsőségesen jobboldali telepesek szombat este és vasárnap a letartóztatások ellen tüntettek Jeruzsálemben, és kegyetlen bánásmóddal vádolták a Sin Bet szervezet kihallgatóit. A karácsonykor leköszönt izraeli parlament az utóbbi években jelentősen megszigorította a terrortámadások elkövetőinek büntetését, például egy 2015-ben elfogadott törvény szerint akár húsz évet is kaphat, aki kövekkel dobál autókat.

Veszélyes gyógyszerhatóanyag-tartalma miatt megtiltotta az Erotron nevű, potencianövelő étrend-kiegészítő forgalmazását a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), egyúttal a fogyasztóktól is azonnali hatállyal visszahívja a terméket.

A hivatal honlapján hétfőn közzétett tájékoztatás szerint a laboratóriumi vizsgálat tadalafilt és szildenafilt mutatott ki a férfiak számára kifejlesztett, potencianövelés elősegítésére szánt étrend-kiegészítőben, noha az nem tartalmazhatna gyógyszerhatóanyagot. A keringési és idegrendszeri problémákat okozó hatóanyagokat élelmiszerben felhasználni tilos, az ilyen készítmények kiadása Magyarországon orvosi rendelvényhez kötött – írták.

A Nébih a készítményt forgalmazó Panda Vit Pharma Kft.-vel szemben élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabott ki, és csak akkor engedélyezi számára újra a forgalmazást, ha bebizonyítja a készítmény hatóanyag-mentességet.

Nemzeti és egyúttal szövetségi érdek, a NATO számára is fontos a magyar haderő fejlesztése – nyilatkozta Szenes Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, volt vezérkari főnök.

Egy közepes európai országnak is szüksége van ütőképes haderőre; 2014 fordulatot jelentett a biztonságpolitikában az orosz fenyegetés és az Iszlám Állam miatt. A NATO keleti tagállamai számára Oroszország miatt kidolgozott védelmi tervekhez kapcsolódóan a közép-európai tagállamoknak, köztük Magyarországnak is, vannak feladataik – magyarázta.

Kis hadsereg öltözködik, nagy hadsereg fegyverkezik – idézte a régi mondást a volt vezérkari főnök. A magyar haderőfejlesztés első lépése általában a légierő, mert annak szorosan együtt kell működnie a szövetségi rendszer egészével, de ezt követi a szárazföldi haderőnem. Mi több, ezúttal a hazai fegyvergyártás is bekapcsolódik a fejlesztésbe – mondta Szenes.

A FÉG – XIX. századi megalakulásakor Fegyver- és Gépgyár Rt., a második világháború után Fegyver- és Gázkészülékgyár – a 2000-es évek első felében megszűnt, ám most licenc alapján újraindulhat Magyarországon a modern kézifegyverek gyártása. A részben exportra termelő fegyvergyár munkahelyeket is teremt Kiskunfélegyháza vonzáskörzetében – fűzte hozzá.

A munkaeszközök és helyszínek változatossága, a tevékenységek és technológiák folyamatos fejlődése a munkavédelmi szakembereket és a szakterület állami irányítását is kihívások elé állítja. Az utóbbi évek fontosabb változásairól és a jelen feladatairól Simon Attila Istvánt, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkárát kérdeztük.

– A munkavédelemmel foglalkozó szakemberek, munkahelyi vezetők, érdekvédelmi képviselők is csak nehezen követték az elmúlt évek szervezeti változásait a munkavédelmi hatóság háza táján. Mi történt?
– A munkavédelmi feladatok ellátása az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) megszűnését követően a 2012. január 1-jén létrejött Nemzeti Munkaügyi Hivatalhoz (NMH) került. A foglalkoztatáspolitikai, valamint a szak- és felnőttképzési feladatokat is ellátó NMH lett tehát az OMMF jogutódja, és az új szervezetbe integrálódott a korábbi Országos Munka-higiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI) is. Az NMH részeként önálló feladat- és hatáskörrel működött a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság (NMH MMI), amely ellátta a munkavédelemmel kapcsolatos általános közigazgatási feladatokat és a kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek szakmai irányítását. E feladatkörök az NMH 2014. december 31-i megszűnését követően a Nemzetgazdasági Minisztérium szervezetéhez kerültek. Jelenleg a munkavédelmi tevékenység irányítását a Munkavédelmi Főosztály, a munkaügyi ellenőrzési tevékenység irányítását a Foglalkoztatásfelügyeleti Főosztály látja el.

– Az ellenőrzéseket ténylegesen végző területi szervekkel, „felügyelőségekkel” mi lett?
– A fővárosi és megyei kormányhivatalok belső integrációjával 2015 áprilisától megszűntek a szakigazgatási szervek. A munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési szervezet a foglalkoztatási szolgálattal integrálódva egy főosztályként működött tovább. A kormányhivatalok szervezetének 2017. január 1-jei változásával az elsőfokú munkavédelmi és munkaügyi hatósági feladatokat kizárólagos illetékességgel a megyeszékhelyen működő járási hivatalok látják el.

– Az elmondottak alapján most talán nyugvópontra került a munkavédelmi hatóság átalakítása. Hogyan tovább, milyen elképzelések, intézkedések segítik a munkahelyek biztonságosabbá tételét?
– A hazai munkavédelem jövőbeli fejlesztési irányait a 2016 októberében kihirdetett Munkavédelem Nemzeti Politikája (MNP) határozza meg. Az Európai Unió munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos, 2014–2020 közötti stratégiájával összhangban kialakított politika 2016-tól 2022-ig terjedő időszakra rögzíti a hazai munkavédelem prioritásait. Az MNP fő célja természetesen a munkavállalók munkavégző képességének megőrzése és az egészségben eltöltött életéveik növelése, ugyanakkor jogos a kérdés: hogyan? Többek között kutatások útján, például a munkavállalók átlagéletkorának emelkedésével, az újonnan felmerülő kockázatok hatásaival, az ergonómiai fejlesztési lehetőségekkel és a vegyi anyagok, fizikai kóroki tényezők (például ionizáló sugárzások) vagy vírusok okozta foglalkozási eredetű daganatos megbetegedésekkel kapcsolatosan. Jelentős lépés még, hogy a munkavédelmi szakemberek kötelező továbbképzésének rendszerét is kialakítjuk az MNP-ben megfogalmazott feladatok keretei között, és ezzel párhuzamosan ösztönözzük a hatékony munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszerek kialakítását. Továbbra is cél a vállalkozók adminisztratív terheinek csökkentése, aminek érdekében szükségessé válik a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó, 24 európai uniós irányelvet alkalmazó teljes hazai joganyag átfogó értékelése. A meglévő jogszabályok egyszerűsítését vagy például a munkavédelmi feladatokat támogató ingyenes online eszközök bevezetésének támogatását igen lényeges elemnek tartjuk.

– Új kockázatokat említett, amelyeknek alapos megismeréséhez kutatásokra van szükség. Melyek ezek?
– Elsőként a nanoanyagok felhasználását és a robottechnológia újdonságait emelném ki. Mindkét területen jelentős fejlődést látunk, amit a munkavédelmi ellenőrzési módszereknek is követniük kell. A nanotermékeknél már a beazonosítás sem könnyű feladat. A vegyi anyagok európai gyártásának és felhasználásának jogszabályi kereteit adó REACH-rendelet (Registration, Evaluation, Authorisation and Restriction of Chemicals, REACH) alapjául szolgáló,„no data, no market” elv ellenére nem kötelező címkével ellátni azokat. A biztonsági adatlapok általában kevés vagy semmilyen információt nem tartalmaznak a nanoanyagok jelenlétéről vagy azok jellemzőiről, a dolgozókat érintő kockázatairól és a megelőzésről. Ugyanakkor használatuk például az egészségügyben, az autóiparban vagy a gumiabroncsgyártásban egyre elterjedtebb.

– Ez így valóban aggályosnak hangzik. A már most is igen fejlett robottechnológiáról viszont azt gondolnánk, hogy egyre biztonságosabb, alig van már ember az ipari robotok körül…
– A kihívást épp az emberek és az ipari robotok közösen végzett munkájának biztonságossá tétele jelenti. A robottechnológiában áttörést jelent a kollaboratív robotok használata. E robotokat éppen arra fejlesztették ki, hogy az emberrel szoros együttműködésben dolgozzanak. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a közös ember-robot munkaállomáson a robot például felemeli, tartja és elforgatja a nehéz munkadarabokat, míg az ember szereli, megmunkálja azt. Ezzel a megoldással ugyan mellőzhetők például a lézerszkennerek, fényfüggönyök vagy biztonsági szenzorok, amelyek azonnal leállítják a robotot, ha egy ember a gép hatókörébe kerül, de a biztonságos alkalmazásuk számos más kérdést vet fel.

– Magyarországon a munkahelyek kisebb részében vannak csak jelen az ipari robotok. Akár a mezőgazdaságot, akár az építőipart nézzük, veszélyes munkahelyeket látunk. Ezekben az ágazatokban hogyan csökkenthetők a baleseti kockázatok?
– A foglalkoztatás bővülésével, az új vállalkozások és foglalkoztatási formák megjelenésével egyidejűleg tény, hogy a kérdésben említett szektorokban is megnövekedtek a munkavállalókat érő kockázatok. Ne feledjük, a hazai munkaerőpiacon az utóbbi időszakban pozitív változás ment végbe, 2017-ben a foglalkoztatás az utóbbi közel két és fél évtized legmagasabb szintjét érte el. A termelési volumen növekedése jellemzően a legkockázatosabb ágazatokat, a feldolgozóipart, az építőipart és a gépipart érinti, amelyekben eredendően is magas a munkabalesetek száma.
Mindezek velejárója, hogy a bejelentett munkabalesetek száma az elmúlt öt évben, ha mérsékelten is, de emelkedett. Az építőipar fellendülésével arányosan nőtt az ágazatban történt munkabalesetek száma, ezért 2017-ben célvizsgálatot indítottunk a visszaszorításuk érdekében.
A mezőgazdaság szintén olyan ágazat, amely a folyamatos kihívások korát éli. Az agráriumban dolgozókat is sújtják például a klímaváltozás következményei, az új technológiák megjelenése, továbbá az új vegyi anyagok alkalmazása. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a mezőgazdaságban igen magas a szakképzetlen munkavállalók száma.

– A klímaváltozás a szeszélyesebb időjáráson és az egyre forróbb nyári időszakokon kívül milyen kockázatokat rejt?
– A klímaváltozás közvetett hatásai alattomosabb kockázatokat hordoznak, mint önmagukban az időjárási szélsőségek, változások. Gyakoribbá válnak például az állatról emberre terjedő betegségek, fertőzések. A kórokozókat terjesztő rágcsálók elszaporodnak, életmódjuk megváltozik az enyhébb telek és melegebb nyarak következtében. 2014-ben például tömeges leptospirosis, más néven „nádvágó láz” megbetegedés alakult ki mezőgazdasági munkások körében.
Az éppen csak néhány példával érzékeltetett újonnan megjelenő kockázatok, a technika fejlődése a munkavédelmi szakembereket is a folyamatos fejlődésre ösztönzi. Ezt szeretnénk többek között elősegíteni például a Fókuszban a mezőgazdaság – első a munkavégzés biztonsága címmel indított kétéves országos munkavédelmi kampányunkkal, ami ráirányítja a figyelmet az ágazat sajátos veszélyeire, egyúttal fejleszti az agrárszektorban tevékenykedő munkáltatók, munkavállalók és szakemberek ismereteit.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Brexit

Az Európai Tanács 2018. november 25-én tartott rendkívüli ülése során az Egyesült Királyság kilépéséről szóló egyezmény került elfogadásra.  Ezt követően az EU és az Egyesült Királyság kilépést követő kapcsolatairól szóló nyilatkozatot szintén jóváhagyták.

„A mai napon az Európai Tanács jóváhagyta a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből való kilépéséről rendelkező megállapodást. Ennek alapján az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy (…) tegyék meg az ahhoz szükséges lépéseket, hogy a megállapodás 2019. március 30-án hatályba léphessen.” – nyilatkozott Donald Tusk.

Az ülést követően december 5-én az Európai Bizottság eljárást indított el, mely a kilépésről szóló megállapodásra irányult. A Bizottság két tanácsi határozatra vonatkozóan fogadott el javaslatot: a megállapodás aláírásáról, valamint annak megkötéséről.

A december 13-ai Európai Tanács rendkívüli ülésén az elért eredmények; a kilépésről rendelkező megállapodás került újbóli megerősítésre. Ezen kívül felmerült Írország és Nagy-Britannia jövőbeli viszonya is, többek között az egységes piac integritása és az ellenőrzött határok kérdése. A vezetők továbbá a megegyezés nélküli kilépésre való felkészülésről is tárgyaltak.

„Amennyiben mégis szükség lenne a tartalékmegoldás igénybevételére, az ideiglenes jelleggel lenne alkalmazandó abban az esetben, ha és addig, ameddig annak egy olyan újabb megállapodás nem lép a helyébe, amellyel elkerülhetők az ellenőrzött határok.” – szögezték le az EU 27-ek vezetői.

Brit parlamenti képviselők fordultak az Európai Unió Bíróságához, hogy az vizsgálja meg, hogy az EUSZ 50. cikkelye alapján egyoldalúan visszavonható lenne-e a kilépési szándék. A kérdés megvizsgálása után a bírók megállapították, hogy az Egyesült Királyság a kilépési megállapodás hatályba lépéséig, vagy a folyamat elkezdésétől számított két éven belül egyoldalúan visszavonhatja a kilépési szándékát.

A bírósági vélemény tovább erősítette a vitát egy esetleges második brexit-népszavazás kérdése körül. Több kockázatelemző vállalat is 50% körülinek tartja a népszavazás megtartásának az esélyét, annak ellenére, hogy a brit kormány továbbra is elutasítja annak ötletét. Tovább bonyolítja a kérdést, hogy a Választási Bizottság szerint rendkívül valószínűtlen, hogy a népszavazást meg tudják szervezni a kilépés időpontja (2019. március 29.) előtt.

A széleskörű vitának és az alacsony támogatottságnak köszönhetően Theresa May, brit kormányfő december 10-én elhalasztotta a következő nap esedékes parlamenti szavazást a brexit-megállapodásról. A kormány szerint a szavazást legkésőbb január 21-ig megtartják, pontos dátumot egyelőre nem tűztek ki. A kormányfő bejelentése után másfél éves mélypontra süllyedt a font árfolyama, ami a megállapodást övező ellentéteknek és bizonytalanságnak köszönhető.

A szavazás elmaradását követően a Konzervatív Párton belül bizalmatlansági indítványt indítottak Theresa May ellen. A szavazást ugyan kényelmes többséggel megnyerte (200 képviselő állt ki mellette, 117 ellene), azonban a párt megosztottságát jól mutatják az arányok. A parlamenti szabályok értelmében a képviselők legközelebb egy év múlva szavazhatnak újra kérdésről.

A brit parlament január 9-én folytatja a vitát a brexitről és az azt követő héten pedig megtartják a szavazást a megállapodásról.

Általános intézményi hírek

December 6-án a Tanács migránscsempész-hálózatok felszámolásával kapcsolatban átfogó operatív intézkedéseket fogadott el. Az intézkedések magukban foglalják az uniós és nemzeti szintű együttműködésre vonatkozó megközelítés erősítését az érintett szervek között; valamint a rendelkezésre álló operatív eszközök együtthatásának és az EU külső eszközeinek lehető legjobb kihasználását. A cél ezzel a migránscsempész-hálózatok felszámolása az Unión belül és kívül egyaránt. Emellett az EU megerősíti az Europolon belül működő Migránscsempészet Európai Központját, mellyel a tagállamok nyomozását és az információcserét kívánja elősegíteni.

A Coreper december 19-én megállapodott az EU űrprogramjának 2021-27 közöttre vonatkozó rendelettervezetéhez kapcsolódó álláspontjáról. Ez lehetővé teszi, hogy az Európai Parlamenttel is tárgyalásokat folytathasson róla. A rendelettervezet kitűzött célja az űrpolitikára vonatkozó uniós jogi keret egyszerűbbé és ésszerűbbé tétele; a megfelelő költségvetés biztosítása a kiemelt űrpolitikai programok folytatásához és javításához, az űrben lévő veszélyek megfigyelését szolgáló világűr-megfigyelési programhoz; hozzáférést biztosítson a nemzeti hatóságoknak a biztonságos műholdas kommunikációhoz; szabályokat hozzon létre az uniós űrprogram irányítására vonatkozóan; valamint egységesítse az űrprogramra vonatkozó biztonsági keretet.

Szomszédságpolitika

December 5-én Fehéroroszország fővárosában, Minszkben megtartotta kezdeti ülését az Európai Unió keleti partnerségre irányuló vízügyi kezdeményezése (EUWI+). A találkozó része az EU integrált vízkészlet-gazdálkodásról szóló nemzeti párbeszéd támogatásának az országban. Az értekezleten a fehérorosz kormány által kinevezett kormányközi bizottság tagjai szólaltak fel. A bizottság megvitatta az EUWI+ szerepét a fehéroroszországi vízpolitikai reform támogatásában, valamint a nemzeti vízstratégia tervezetét 2030-ig. A stratégia az éghajlatváltozás szempontjából a fenntartható gazdálkodás és a vízkészletek megőrzését célozza. Ez hozzájárul a kapcsolódó fenntartható fejlesztési célok megvalósításához. Fehéroroszország részt vesz az EUWI+ projektben, hogy megfeleljen az európai vízügyi keretirányelv követelményeinek. A projekt támogatja az országot annak érdekében, hogy 2020-ig megvalósítsa az integrált vízkészlet-gazdálkodást.

December 12-13-án megtartotta az EU–Fehéroroszország koordinációs bizottság hatodik ülését. Az EU újra megerősítette az elhatározását a Fehéroroszországgal történő együttműködés folytatásáról. A résztvevők megvitatták a közelmúltbeli fejleményeket és a kétoldalú kapcsolatok helyzetét, beleértve a következő lépéseket az EU–Belarusz partnerségi prioritásokról szóló tárgyalások véglegesítése felé, amelyek megkötése után az EU és Fehéroroszország közötti együttműködés új szakaszát alakítják ki. Az EU bemutatta a folyamatban lévő és tervezett pénzügyi támogatási programjait is, amelyek a 2014–2018 közötti időszakban több mint 120 millió eurót tesznek ki. A következő ülés várhatóan Minszkben kerül megrendezésre 2019 elején.

December 17-én tartotta meg az EU és Ukrajna a Társulási Tanács ötödik ülését Brüsszelben. Ez volt az első tanácskozás amely a 2017. szeptember elsején létrejött EU–Ukrajna társulási megállapodást követően zajlott le. Az ülés a tanácskozást követően kiadott sajtónyilatkozat szerint pozitív fejlődés a kétoldalú kereskedelemben és a reformok előrehaladásában. A Társulási Tanács aggodalmát fejezte ki az Azovi-tengeren történt incidens és a térség további militarizálódása miatt. A Tanács felszólította Oroszországot az ukrán foglyok elengedésére és a tengerszoros szabad átjárhatóságának biztosítására. A Társulási Tanács megvitatta a célzott uniós támogatás nyújtásának lehetőségeit az azovi régió számára.

December 19-én az EU tanácsadó missziója (EUAM) és az ukrán parlament (Verhovna Rada) aláírta az egyetértési nyilatkozatot. A nyilatkozat lehetővé teszi az ukrán jogszabályok közelítését az uniós normákhoz az európai gyakorlatokon alapuló közvetlen jogalkotási szakértelem biztosításával. A dokumentum fokozza az EUAM és a Verhovna Rada (ukrán parlament) közötti együttműködést a polgári biztonsági szektor reformjával kapcsolatos valamennyi jogalkotási kérdésben. 

Mi aggasztja az európai polgárokat?

A cikk az európai polgárok aggodalmait vizsgálja a kevesebb mint fél év múlva esedékes választások kimenetelét tekintve. A kutatások kimutatták, hogy a bevándorlás kérdése minden tagállam három legfontosabb alapproblémája között van, és a polgárok úgy gondolják, hogy a választások előtt diskurzust kellene kezdeni a kérdésről.

Nyilatkozatok Líbiáról

A Tanács állást foglalt Líbiáról a novemberi palermoi nemzetközi konferenciát követően: A líbiai helyzet továbbra is az instabilitás és a bizonytalanság forrása nemcsak a líbiai nép, hanem a szomszédos országok, illetve az egész régió számára.  A krízisre csak politikai megoldás lehetséges és ezt magának a líbiai népnek kell elindítania egy belső politikai folyamat által, a nők teljes és egyenlő részvételével és képviseletével, valamint a nemzetközi és emberi jogok tiszteletben tartásával.”

A líbiai Külügyminisztériumot 2018. december 25-én támadás érte, ennek kapcsán az EU biztonságpolitikai és külügyi szóvivője az alábbiakat nyilatkozta: „A mai napi terrortámadás a líbiai Külügyminisztérium ellen tovább fenyegeti az így is törékeny biztonságot Tripoliban. Részvétünket nyilvánítjuk az áldozatok családjainak és gyors felépülést kívánunk a sérülteknek. Ez és az ehhez hasonló támadások a líbiai szuverén intézmények ellen elfogadhatatlanok és az elkövetőket felelősségre kell vonni. A líbiai nép már eleget szenvedett, megérdemli, hogy egy békés, stabil és biztonságos országban éljen. Reméljük, hogy az összes líbiai legitim érdekelt fél ezért a célért fog dolgozni úgy, hogy a líbiai nép érdekét helyezi előre. Továbbra is támogatjuk az ENSZ különleges képviselőjének erőfeszítéseit, hogy megvalósítsa az ENSZ Cselekvési Tervét, azaz az átmenetet és a politikai krízis végét az országban.”

Meghosszabbítják az EU mandátumát a Földközi-tenger keleti részén

A Tanács meghosszabbította az EUNAVFOR MED Operation Sophia mandátumát 2019. március 31-ig. Az akció lényege, hogy hozzájáruljon az EU munkájához abban, hogy az embercsempészek és emberkereskedők tevékenységét megzavarja a Földközi-tenger középnyugati részén. Az akció más feladatok végrehajtását is segíti: a líbiai partiőrség és haditengerészet kiképzését, illetve az ENSZ fegyverembargóját a líbiai partoknál. Továbbá, megfigyelési tevékenységeket is folytatnak és információt gyűjtenek a líbiai illegális olajexportról. Mindezek által hozzájárul a líbiai biztonság és stabilitás visszaállításához, és a Földközi-tenger biztonságához.

Regionális politika

Emmanuel Macron, francia elnök Csádba látogatott az ott állomásozó francia csapatokhoz. Beszédében kitért az aktuális világpolitikai helyzetre is. Macron mély sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Donald Trump elrendelte az Egyesült Államok csapatainak kivonását Szíriából. Franciaország fontos szerepet játszik az USA vezette Iszlám Állam elleni koalícióban. A francia elnök elmondta, hogy egy szövetségesnek megbízhatónak kell lennie, illetve szövetségesként vállvetve kellene harcolni, Trump azonban egyoldalú döntést hozott. Macron a lemondását benyújtó James Mattis védelmi miniszternek tiszteletét fejezte ki, megbízható partnernek nevezve őt. Az amerikai kivonulás ellenére a francia csapatok maradnak Szíriában.

Federica Mogherini: „semmi sem indokolja ezt az önkényes cselekedetet”

Megalázó módon utasította ki Bart Ouvry-t, az Európai Unió nagykövetét a Kongói Demokratikus Köztársaság. A diplomáciai kapcsolatok az EU és Kongó között történelmi mélypontra süllyedtek. Az EU diplomata úgy fogalmazott: „a kongói döntés nem tekinthető a diplomácia eszközeinek az elfogadásáról és alkalmazásáról, hanem erőszakos erőfitogtatás történt, ami jelzésértékű a glóbusz országai számára is.” Az Unióval szembeni fellépés külön érdekessége, hogy az ország 2014-2020 között 709 millió eurót kapott a kormányzás javítására, infrastruktúra-fejlesztésre, különböző egészségügyi projektek megvalósítására.

Szankciós politika

Angela Merkel, német kancellár és Emmanuel Macron, francia államfő a december 13-14-i Európai Tanács ülésen tájékoztatást adtak a minszki megállapodás végrehajtásáról. Moszkva továbbra sem mutat hajlandóságot a kialakult helyzet rendezésében emiatt a Tanács egybehangzóan elfogadta az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítását. A szankciók energetikai, gazdasági és védelmi jellegűek.

•  A Krím-félszigetre történő turizmus támogatásának megtiltása a tagországok számára.
• Fegyverexport és -import megtiltása.
• Oroszország számára kulcsfontosságú kőolaj kitermelési technikák embargója.
• Az uniós tőkepiacról való támogatáshoz jutás tiltása öt, többségben állami tulajdonban lévő orosz pénzügyi intézmény, három védelmi és három energiavállalat számára.
• Vízumtilalom és vagyonbefagyasztás 164 személlyel és 44 szervezettel szemben (2019. március 15-ig).

EU missziók

10 éves az EU megfigyelő missziója Grúziában. Az EUMM elnevezésű missziót a 2008-as orosz–grúz háború után telepítették az országba. Feladatuk többek között az elszakadni kívánó Abházia és Dél-Oszétia közigazgatási határának felügyelete. A misszió hatékonyan enyhítette a feszültségeket a felek között, tető alá hozva több találkozót a közös biztonsági kérdésekről.

Ötéves mélypontra süllyedt tavaly az illegálisan Európába érkező bevándorlók száma, “mindössze” mintegy 150 ezer embert regisztráltak a tagállamok külső határain – írta pénteken közzétett jelentésében az EU part- és határvédelmi ügynöksége (Frontex).

A friss értékelés szerint a tavaly érkezettek száma 92 százalékkal alacsonyabb volt a migrációs válság csúcspontján, 2015-ben regisztrált több mint egymilliónál, A bevándorlók száma már 2017-ben is meglehetősen alacsony volt a korábbiakhoz képest, a további visszaesés oka pedig elsősorban a Földközi-tenger középső részén húzódó útvonal visszaszorulása.

A legfőbb belépési pontnak ennek megfelelően már Spanyolország számít, ahol 2018-ban 57 ezer illegális határátlépést jegyeztek fel, ami több mint duplája a 2017-es adatoknak.

Oroszország “nem tesz erőfeszítést” a nukleáris egyezményben foglaltak betartására – jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a Newsmax televíziónak adott interjújában.

Az amerikai diplomácia irányítója egy sor más kérdésben is kifejtette álláspontját, így kitért például Szíriára, Iránra, a Közel-Keletre és Európára. Hangsúlyozta, hogy Moszkva a Donald Trump által adott hatvan napos határidőn belül eddig semmit sem tett a hidegháborút lezáró atomszerződés tiszteletben tartására. “Számunkra nincs értelme annak, hogy részt vegyünk egy olyan kétszereplős szerződésben, amelyet csak az egyik szereplője tart be” – fogalmazott.

Trump októberben egy kampánykörúton jelentette be, hogy kormányzata felmondja a rövid és közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló megállapodást (INF), mivel szerinte Oroszország megsérti ezt az 1987-ben Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet vezető által aláírt egyezményt. Trump októberben nem bocsátkozott részletekbe azt illetően, hogy Moszkva mivel sérti meg a megállapodást, de közölte, hogy az orosz félnek 2019. február 4-ig kell lépéseket tennie az INF-ben foglaltak betartására, vagyis a szerződés által tiltott fegyverzeteit ki kell vonnia Európából, ellenkező esetben Washington egyoldalúan kilép a szerződésből.

Az INF-szerződés egyébként földi indítású hagyományos és nukleáris robbanófejekkel felszerelt, közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákról rendelkezett, meghatározva a robbanófejek számát és a rakéták hatótávolságának nagyságát.

A Newsmaxnek adott interjújában Pompeo megerősítette: az amerikai kormányzat azon dolgozik, hogy elérje a Moszkvában letartóztatásban lévő Paul Whelan volt tengerészgyalogos szabadon bocsátását. Whelan ellen a napokban emeltek vádat kémkedés miatt. A külügyminiszter közölte azt is, hogy Jon Huntsman moszkvai amerikai nagykövet személyesen találkozott Whelannel, és a letartóztatott férfi már telefonon beszélhetett is Michiganben élő családtagjaival.

Szíriáról szólva a tárcavezető megerősítette a csapatkivonást, de nem kívánt részletekbe bocsátkozni a mintegy kétezer amerikai katona kivonásának határidejéről és menetrendjéről. “Nem akarom, hogy ellenfeleink pontosan tudják, mikor kezdődik (a csapatkivonás), de az irányelvek egyértelműek, és be is lesznek tartva” – jelentette ki. Hozzátette: az amerikai elnök eltökélt a Közel-Kelet biztonságának előmozdításában.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a jövő héten John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó és Jim Jeffrey szíriai különmegbízott török tisztségviselőkkel egyeztet a szíriai helyzetről.

A közel-keleti térség stabilitásához Pompeo fontosnak mondta az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni küzdelem folytatását és Irán befolyásának visszaszorítását. “Folyamatosan értékeljük az Irán ellen hozott szankciókat és hatékonyságukat” – mondta, de nem említette, hogy az amerikai kormányzat újabb szankciókat fontolgatna. Azt állította, a szankciók végső célja az, hogy “olyan környezetet teremtsenek, amelyben az iráni nép jobban él, mint a mai zsarnok rezsim alatt”.

Szinte már kész tényként kezeltük, hogy Horvátország izraeli F-16 Barak vadászbombázókat fog venni, horvát pilóták már kipróbálták a gépeket is stb.  Aztán 2018 decemberében kezdtek hírek szivárogni, hogy az amerikai fél nem járul hozzá az üzlethez. Hogy miért arról megint több változat volt, pl, hogy az USA azt kéri Izraeltől, hogy „vegye le” az helyi változtatásokat a gépekről és eredeti (gyártási) állapotban szállítsa le a gépeket. Ebbe lehetett valami, mert a horvát fél erre a verzióra hivatalosan is reagált, hogy akkor nem veszik meg a gépeket. December végén, január elején már én is láttam a hírt (én, aki szorosan nem foglalkozik ilyen témákkal), hogy az üzlet bedőlt az amerikai fél problémázása miatt.
Most az egyik horvát lap (Vecerni List, nem ismerem az horvát sajtópalettát, de ezt a lapot már többször hallottam, hogy idézik. De különben is az a fontos, hogy ki írja a cikket és az egyik szerző úgy látom alapos rendszereséggel foglalkozik a témával) új verzióval állt elő izraeli és horvát forrásokra hivatkozva. Eszerint miután az izraeli fél ígéretet tett minden szinten az amerikai felek felé, hogy csak Horvátországnak adja el a modernizált gépeket, az üzlet hatására megnőtt az érdeklődés az izraeli gépek iránt. Bulgária 2 század, Románia 1 század és még talán Kolumbia is (amely korábban már vásárolt izraeli Kfir vadászgépeket) 2 századnyi gép vásárlásán gondolkodott el. Mi ebben a hiba? Az újságcikk szerint egy minimum 72 gép eladását jelentette volna, ami a az F-16-os gyártójának, a Lockheed Martinnak súlyos – vélelmezett – anyagi veszteségeket jelenthetett volna. Hiszen, a logika szerint, ezzel fontos potenciális piacoktól esik el az amerikai gyártó (bár szerintem inkább máshonnan néznek majd használt gépet ezek országok, lásd még századnyi portugál F-16-os, amit Bukarest vásárolt meg. Bár mintha Bulgária új gépek vásárlásán gondolkodna).
Az újság számvetése szerint Lockheed Martin minimum 15 milliárd dolláros potenciális piacvesztést (potential business loss) szenvedhetne el, ha Izrael teleszórja a vadászgép piacot „olcsó”, de modernizált F-16osokkal. A számítás alapja, hogy a szlovákok F-16V, Block 70/72 (ez a legutolsó, legmodernebb verziója az 50 éves gépnek) gépek darabja 1,5 millió dollár volt, szolgáltatásokkal, fegyverzettel, kiképzéssel, új infrastruktúrával pedig a duplája (nem tudom, hogy ennyi volt-e, a cikk ezt írja)
Ehhez képest a horvátok a 500 millió dollárt fizettek a gépek darabjáért kiképzéssel, fegyverzettel stb. Ez a hatoda, innen nézve valóban olcsó a gép, még akkor is ha talán vannak eltérések a Barak és a V verzió között (bár hozzáteszem, amíg Zágráb nem akarja bevetni ezeket a gépeket egy modern légvédelemmel rendelkező haderő ellen, talán nincs jelentősége)
Idáig tart a lényegi rész, de a cikk végén még van egy érdekes bekezdés, ami összegyűjti az eddigi (összesküvés) elméleteket, hogy miért esett kútba az izraeli-horvát üzlet. Idemásolom az angol fordítást (Baraci és Baracima az F-16 Barak lefordításából korrumálódott):
 According to one theory, the problem was of a political nature because the US was allegedly angry at Croatia, which had not yet built the LNG terminal on Krk for sale of American gas, but also because it invited the Chinese to build the Peljesac Bridge, and the Russians entered Agrokor.  The following was the theory that the blockade came as the Israelis abandoned the purchase of 50 F-35 aircraft, reduced the order to 33, so Lockheed Martin was angry. The next geopolitical theory is that the US has always been against the fact that the Republic of Croatia has combat aircraft, or simply concluded that with Baracima Croatia would have disrupted the balance in the region, so that Baraci is a heavy weapon for Croats. 

A lengyelországi Koszalinban működő szabadulószobában bekövetkezett, öt, egyaránt tizenöt éves lány életét követelő tűzvész után országszerte tartott ellenőrzések nyomán egyelőre tizenhárom szabadulószobát zártak be – közölték vasárnap a lengyel kormányfő részvételével megtartott sajtóértekezleten. Szombat délutánig egyébként 178 szabadulószobát ellenőriztek, ebből 129 nem felelt meg a törvényekben megszabott összes követelménynek.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök mellett a sajtókonferencián felszólalt Joachim Brudzinski belügyminiszter, valamint a lengyel tűzoltóság és rendőrség főparancsnokai.

Morawiecki rendkívül tragikusnak nevezte a történteket, újból részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak. Kulcsfontosságúnak nevezte annak ellenőrzését, hogy az ilyen szórakozóhelyeken betartják-e a vonatkozó előírásokat. Az erről szóló részletes zárójelentést a hatóságok a legközelebbi napokban mutatják be – mondta.

Kilátásba helyezte a szabadulószobák és hasonló típusú helyek üzemeltetésére vonatkozó törvények olyan módosítását, amely “egységesen szabályozná a teljes biztonság megőrzésével összefüggő, a vállalkozók által viselt felelősséget”.

Közölte: a hétvégén már bezárták az első szabadulószobákat, ahol szabálytalanságokat észleltek.

A lengyel tűzoltóság főparancsnoka, Leszek Suski dandártábornok e vonatkozásban elmondta: szombat délutánig 178 szabadulószobát ellenőriztek, ebből 129 nem felelt meg az összes, a törvényekben megszabott követelménynek, 13-at be is zártak, 16 esetben bírságot szabtak ki. Az ellenőrzés országszerte folytatódik.

A lengyel belügyi tárca közleménye szerint Lengyelországban több mint ezer szabadulószoba működik.

Suski már szombaton közölte: a koszalini tragédia valószínűleg főleg azért következett be, mert nem volt biztosítva a helyiségben szórakozó személyek megfelelő evakuálása.

Sajtókommentárok szerint szigorúbb szabályzás a középületekben, a bevásárlóközpontokban működő ilyen, az utóbbi három évben népszerűvé vált szórakozóhelyekre vonatkozik, míg a magánlakásokban, a családi házakban, sőt garázsokban folytatott ilyen jellegű gazdasági tevékenység esetén a biztonsági, műszaki követelmények nem egyértelműek. Koszalinban egy családi ház egyes helyiségeiről volt szó.

Brudzinski belügyminiszter a sajtóértekezleten szigorú büntetőjogi következményeket helyezett kilátásba az építészeti és tűzmegelőzési szabályok megszegése esetében. Koszalinban a tűzoltóság azonnal reagált, mégis “elveszítették a harcot azok miatt, akik a könnyű, gyors haszonszerzés miatt halálos veszélynek tették ki az ártatlan gyerekeket” – jelentette ki.

Felhívta a szülőket is, hogy maguk kezdeményezzék a hatóságoknál azon helyek előzetes ellenőrzését, ahol gyermekeik szórakoznak.

A rendőrség főparancsnoka, Jaroslaw Szymczyk tábornok közölte: a rendőrök szombat este a kiégett szabadulószobában befejezték a helyszínelést. Még péntek este őrizetbe vették a szórakozóhely tulajdonosát, egy 28 éves, büntetlen előéletű férfit. A gyanúsítottat vasárnap az ügyészség kihallgatja, amint a szabadulószoba alkalmazottját is, aki pénteken a helyszínen volt, súlyos égési sérüléseket szenvedett, és jelenleg kórházban ápolják.

Koszalinban Piotr Jedlinski polgármester vasárnapra gyásznapot hirdetett, Edward Dajczak helyi püspök délben szentmisét mutatott be az áldozatokért és családjaikért. Ezt követően az emberek tömegei a koszalini városháza előtt gyűltek össze, együtt imádkoztak. A helyszínen a katolikus Caritas jótékonysági gyűjtést szervezett a hozzátartozók támogatására. Délután öt órakor a kiégett szabadulószobánál is Dajczak püspök részvételével közös imát tartanak a tragédia sújtotta családokért.