Biztonságpolitika

Az Egyesült Államok azt szeretné, ha NATO-szövetségesei – köztük Magyarország – igazodna szigorúbb politikájához Oroszországgal és Kínával szemben – írta a The Wall Street Journal.

Az újság szerint bár Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadói mindig úgy nyilatkoztak, hogy Magyarország továbbra is nagyra értékeli a NATO nyújtotta védelmet, és továbbra is hozzá akar járulni katonáival a szervezet katonai erejéhez, sőt, hajlandó növelni is külföldön bevetendő katonáinak számát, a kormányfő a budapesti amerikai nagykövettel decemberben tartott találkozóján közölte: azt szeretné, ha Magyarország “semleges tudna maradni, mint Ausztria”, amikor Washington keményebb irányvonalat szorgalmaz Oroszországgal és az Egyesült Államokkal szemben.

Erről olyan tisztségviselők számoltak be az amerikai lapnak, akik információkkal rendelkeznek a tárgyalásról. A lap vasárnapi jelentése szerint Orbán szóvivője nem válaszolt az ügyet firtató kérdésekre. Egy magas rangú magyar tisztségviselő azonban azt mondta: a miniszterelnök hevesen ellenáll annak, hogy amerikai nyomásra Budapest járuljon hozzá Moszkva és Peking európai befolyásának féken tartásához.

Az Egyesült Államok védelmi együttműködési megállapodásokat köt különböző szövetségeseivel, és ez már egy jó ideje napirenden van Magyarország viszonylatában is. Egy ilyen megállapodás szerint ha amerikai katona bűncselekményt követne el Magyarországon, akkor mindenképpen amerikai bíróság elé állítanák, valamint a Magyarországra szállítandó amerikai katonai felszereléseket egyszerűsített vámeljárás alá vonnák – közölték amerikai tisztségviselők. Washingtonban kezdetben azt gondolták, hogy az erről szóló törvény elfogadása nem ütközik akadályba a magyar parlamentben, hiszen a kormánynak kétharmados többsége van a törvényhozásban. A magyar parlament azonban még hónapok múltán sem fogadta el az erre vonatkozó jogszabályt, amire Orbán különböző, időnként egymásnak ellentmondó magyarázatokat adott – közölték a lappal meg nem nevezett tisztségviselők.

“Orbán Viktor számára a lényeg, hogy üzleteket akarunk kötni Oroszországgal. És fellázadunk, ha ki akarnak oktatni bennünket arról, hogyan kell viselkednünk Kínával szemben, mintha mi Kína ügynökei volnánk” – mondta egy meg nem nevezett, magas rangú magyar tisztségviselő.

Egy meg nem nevezett amerikai tisztségviselő szerint az amerikai-magyar nézeteltérések fokozott diplomáciai aktivitást váltottak ki, és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter – aki a múlt héten telefonon beszélt Orbánnal a védelmi együttműködési megállapodásról – azt tervezi, hogy februárban látogatást tesz nála Budapesten.

Törökország olyan biztonsági övezeteket tervez kialakítani Szíriában, ahová hazatérhet az a közel négymillió szíriai menekült, aki még mindig Törökországban él – közölte Recep Tayyip Erdogan török elnök.

Erdogan rámutatott: eddig mintegy 300 ezer szíriai tért vissza Törökországból az Eufrátesz folyótól nyugatra fekvő területekre, amelyeken Ankara felszámolta az általa terrorszervezeteknek tartott fegyveres csoportokat, köztük az Azáz, Dzserablúsz és Báb város alkotta háromszögbe, valamint Afrín körzetbe.

A török államfő bizakodását fejezte ki arra vonatkozóan, hogy a Donald Trump által január közepén felvetett, az Eufrátesztől keletre létrehozandó szíriai ütköző övezetbe akár milliók is visszatelepülhetnek.

Mivel Erdogan a beszédében először többes számot használva “biztonsági övezetekről” beszélt, részletekbe pedig nem bocsátkozott, megfogalmazásából nem vált egyértelművé, hogy mely térségekre gondolt pontosan. Érthette alattuk a török haderő ellenőrizte két területet és a Washington által kilátásba helyezett ütköző övezetet, de akár további vidékeket is.

A török bevándorlásügyi főigazgatóság legutóbbi, január 17-i adatai szerint Törökországban 3 millió 632 ezer regisztrált szíriai állampolgár tartózkodik.

Erdogan múlt pénteken jelezte: várhatóan néhány hónapon belül létrejön az a nagyjából harminc kilométer széles biztonsági övezet a török-szíriai határ mentén, amelynek elgondolását Trump tűzte újból napirendre. A török elnök már akkor leszögezte: ha az ígéret ellenére, amelynek értelmében az övezet – mely Törökország védelmét szolgálná a Népvédelmi Egységek (YPG) szíriai kurd milíciával szemben – mégsem jönne létre, Ankara maga alakítja azt ki.

Törökország terrorszervezetnek és nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekinti az YPG-t, amely több száz kilométer hosszan tartja fennhatósága alatt a török határ menti területeket az Eufrátesz folyó és az iraki határ között. Ankara úgy tartja, hogy az YPG a Délkelet-Törökországban évtizedek óta fegyveres felkelést folytató, nemzetközileg is terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szövetségese. Törökország neheztelése ellenére az Egyesült Államok a leghatékonyabb partnerét látja az YPG-ben az Iszlám Állam dzsihadistái elleni harcban, és fegyverekkel látja el a kurd milíciát.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter múlt csütörtökön közölte, hogy egyelőre semmit nem tisztáztak kellően az övezettel kapcsolatban, miként az sem egyértelmű, hogy Washington mit ért pontosan ütközőövezet alatt. A miniszter kiemelte: Ankara és Washington még egyeztetéseket folytat arról, hogy az Egyesült Államok milyen mértékben szakítja meg kapcsolatait az YPG-vel.

Az orosz vezetés és az egész ország lejáratásra alkalmas információt gyűjt célirányosan a külföldre költözött vagy ott dolgozó oroszoktól az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) – jelentette ki Igor Zubov orosz belügyminiszter-helyettes.

Zubov szerint a CIA számára elsőrendű feladat az orosz rendvédelmi rendszer alkalmazottainak lejáratása. A miniszterhelyettes úgy vélekedett, hogy várhatóan növekedni fog a külföldre költözött és ott tulajdont szerzett oroszokra gyakorolt nyomás.

Kijelentette, hogy a nyugati hírszerző szervek oroszországi régiókban végbemenő lehetséges, szélsőséges vagy terrorista indíttatású fegyveres összecsapások forgatókönyveit tanulmányozzák. A szóba jöhető helyszínek egyike Zubov szerint a Volga mente.

Elmondta, hogy az Iszlám Állam dzsihadista szervezet nagyszabású provokációra készülhet Tádzsikisztán határai mentén. Beszámolója szerint a terrorszervezet Pakisztánból helikopterrel tömegesen szállítja át fegyvereseit a volt szovjet köztársaságba, ahol “újabb feszültséggóc van kialakulóban”, s onnan menekülthullám indulhat el Oroszország felé.

Az orosz külügyminisztérium pénteken arra figyelmeztette a külföldre utazó orosz állampolgárokat, hogy felkelthetik az amerikai bűnüldöző szervek vagy szakszolgálatok érdeklődését. A tárca szerint 2008 és 2018 között harmadik országokban 46 orosz állampolgárt vettek őrizetbe. A külügyi közlemény arra hívta fel a figyelmet, hogy az amerikai hatóságok és bíróságok előítélettel viszonyulnak a kiadott oroszokhoz, és pszichológiai nyomásgyakorlással igyekeznek információt szerezni tőlük.

Kábítószer-kereskedelem bűntettével vádol két váci férfit a járási ügyészség – közölte Szabó Ferenc, Pest megye főügyésze. A lefoglalt drogok – nagyrészt úgynevezett gina – több ezer adagra elegendő mennyiséget képviselnek.

A vádirat szerint a két férfi egy másfél literes műanyag palack ginát próbált eladni egy váci utcában, amikor a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság tetten érte.

A rendőrök kábítószer-kereső kutyával átkutatták a gyanúsítottak házait. Egyikük istállójából műanyag kannákban tárolt, mintegy harminc liter gina és más kábítószer került elő, amit a nyomozók lefoglaltak.

A Váci Járási Ügyészség indítványt tett a két férfi letartóztatásának elrendelésére, szökés veszélyének fennállása miatt. A nyomozási bíró az ügyészi állásponttal egyetértett, és elrendelte a kényszerintézkedést – írták.

Megvan a hatása Donald Trump amerikai elnök felszólításának a védelmi hozzájárulás emelésére – mondta Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára.

Interjújában az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) főtitkára úgy vélte, hogy nincs jelentőségük azoknak a bírálatoknak, amelyek szerint az amerikai elnök retorikája és egyes cselekedetei alááshatják a katonai szövetséget.

“Trump elnök nagyon világosan fogalmaz, elkötelezettje a NATO-nak, de ugyanakkor egyértelműen közölte, hogy a tagországoknak többet kell költeniük a védelemre” – hangsúlyozta Stoltenberg.

Leszögezte azt is, hogy a szervezet tagországai beleegyeztek védelmi hozzájárulásuk növelésébe, és ez szerinte erősítette a NATO-t. “Valódi eredményeket látunk, és azt is világosan látjuk, hogy Trump elnök világos üzenetének megvan a hatása” – fogalmazott a NATO-főtitkár.

Az interjú után nem sokkal Trump Twitter-bejegyzésben reagál: “Jens Stoltenberg NATO-főtitkár éppen most közölte, hogy nekem köszönhetően a NATO évekig tartó hanyatlás után minden korábbinál nagyobb összeget teremtett elő a tagállamaitól, ezt hívják tehermegosztásnak. Egységesebb is lett (a NATO). Demokraták és hamishír-gyártók szeretik ennek az ellenkezőjeként bemutatni a helyzetet” – fogalmazott Trump.

Az amerikai elnök – de az alelnök és a külügyminiszter is – korábban gyakran bírálta a NATO-t a védelmi kiadások alacsony szintje miatt. Trump rendszeresen azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok aránytalanul többet költ a szervezetre, mint a többi NATO-tagország, és ez szerinte tarthatatlan.

A szervezet tagországai 2014-ben egyetértettek abban, hogy 2024-ig a hazai össztermékük két százalékának megfelelő összegre megnövelik védelmi kiadásaikat. Az amerikai képviselőház a múlt héten kétpárti határozatot fogadott el, amely támogatásáról biztosítja az észak-atlanti szervezetet.

A magyar államot felelősség terheli, amiért nem védte meg állampolgárait a holokauszt idején, kollektív bűnösség nincs, de állami felelősség van – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen.

A Holokauszt Emlékközpont által szervezett rendezvényen a tárcavezető kiemelte: a kormány mindig világosan fogalmazott, amikor a magyar állam felelősségéről volt szó. Tény, hogy a harmincas években az antiszemitizmus erősödése Magyarországot és a magyar társadalmat is elérte, ez a zsidóság tűrhetetlen jogkorlátozásában öltött testet, és tény, hogy a zsidók elhurcolása a német megszállás után történt, de mindez a magyar közigazgatás tevékenysége nélkül nem történhetett volna meg – magyarázta.

Gulyás Gergely kijelentette: a kormány büszke arra, hogy jelenleg Magyarországon virágzó kulturális és hitéletben, biztonságban élhetnek egymás mellett zsidók és nem zsidók. Magyarország tanult a múltból, és tudja – tette hozzá -, hogy a zsidósággal együtt kell eltervezni és megvalósítani a közös jövőt.

Kifejtette: a holokauszt olyan korban történt, amikor az egyes ember léte megkérdőjeleződött, az emberiség és minden emberi érték megőrzése komoly döntést igényelt. Olyan korban, amikor az egész zsidóságot halálra szánták, és milliókat gyilkoltak meg. Még ha szabadulás követte is a szenvedést, a túlélőket életük végéig elkísérték az átéltek.

A miniszter szerint az áldozatok sokaságát jelző számok mögött meg kell látni az emberi sorsokat, őrizni kell az áldozatok emlékét, azokét, akiket a fajelmélet által vezérelt gyilkos hatalom elpusztított.

Gulyás azt mondta: a veszteség nemcsak a zsidóságé, hanem egész Európáé, nemcsak a magyar zsidóságé, hanem az egész magyar nemzeté. A holokauszt a zsidó-keresztény alapokon álló nyugati civilizáció tagadásának következménye, ugyanis a zsidó és a keresztény erkölcsi tanítás az ember életet szentnek tekinti, ez él tovább a szabadságjogok eredeti deklarációiban is – mondta.

Jószéf Amrani, Izrael budapesti nagykövete hangsúlyozta: a holokauszt felfoghatatlan, leírhatatlan tragédia, amelyre kötelességünk emlékezni. A túlélők súlyos terhet cipelnek, szinte elviselhetetlen emléket, és nincs vigasz a fájó emlékeikre.

Véleménye szerint a túlélők történetei mutatják be a második világháború alatti és az ahhoz vezető szörnyűségeket, amikor az élet egyet jelentett a félelemmel, az alapjogok megtagadásával. “Erkölcsi kötelességünk emlékeztetni embertársainkat a velünk történt tragédiára”, hogy senki ne lehessen megsemmisítés célpontja – hangoztatta.

A diplomata kiemelte: kötelességük elmondani a történetüket, a zsidóság és az antiszemitizmus történetét. Küldetésük, hogy ne kössenek kompromisszumot az igazsággal és azt kimondják, mert ezzel tartoznak a történelemnek és az áldozatoknak is.

Grósz Andor, a Holocaust Közalapítvány elnöke arról beszélt, hogy fontos év áll előttünk, hiszen márciusban lesz a 75. évfordulója Magyarország náci megszállásának, amely elindította “a szörnyűségbe torkolló események vészjósló láncolatát”, a vészkorszakot. Azon kevesek, akik kisgyermekként élték át az akkori eseményeket, már 80 évnél idősebbek, ezért a közalapítvány fontos célja, hogy minél több emléket rögzítsenek a túlélőktől, hogy “örök bizonyságként megőrizhessék az utókornak” – mutatott rá.

Közölte: a vészkorszak kutatását és oktatását, az emlékezetkultúra formálásával és a tolerancia erősítésével kapcsolatban még rengeteg a teendő, “messze vagyunk még az ideális állapottól”.

Kovács Tamás, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója elmondta: Auschwitz áldozatainak egyharmada magyar zsidó volt, és feladatként jelölte meg az ő emlékük ápolását és a fiatal generációk oktatását, hogy mindez még egyszer ne történhessen meg.

Az auschwitzi haláltábor 1945. január 27-én szabadult fel, ennek emlékére az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén január 27-ét a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza “az emlékezés és a tanítás kötelességét”, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.

Várhatóan néhány hónapon belül létrejön a Donald Trump amerikai elnök által január közepén újból felvetett biztonsági övezet a török-szíriai határ mentén – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken egy nyilvános felszólalásában a kelet-törökországi Erzurumban.

Erdogan beszédében kifejtette: ha az ígéret ellenére, amelynek értelmében a pufferzóna Törökország védelmét szolgálná, a biztonsági övezet mégsem jönne létre, Ankara maga alakítja azt ki Szíriában. A török elnök egyúttal leszögezte: a zóna létrehozásának folyamatában a tulajdonképpeni irányításnak Törökország kezében kell lennie, Ankarának minden egyéb megoldási javaslat előtt “zárva az ajtaja”. Törökország a biztonsági övezet kialakításához csak logisztikai támogatást vár – tette hozzá Erdogan.

Ankara terrorszervezetnek, védelmi szempontból pedig fenyegetésnek tartja azt a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milíciát, amely az Eufrátesz folyó és az iraki határ között több száz kilométer hosszan tartja fennhatósága alatt a török határ menti területeket. Törökország emellett úgy tartja, hogy az YPG a Délkelet-Törökországban évtizedek óta fegyveres felkelést folytató, nemzetközileg is terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szövetségese. Ankara neheztelése ellenére az Egyesült Államok a leghatékonyabb partnerének tekinti az YPG-t az Iszlám Állam dzsihadistái ellen folytatott harcban és fegyverekkel látja el a kurd milíciát.

Erdogan pénteki felszólalásában a Törökország és Szíria között 1998-ban aláírt adanai megállapodásra hivatkozva jelezte: Ankarának “nincs szüksége senki meghívására, a szerződés megnyitja az utat a török beavatkozás előtt”.

Törökország úgy véli, hogy az adanai egyezmény feljogosítja őt egy újabb szíriai műveletre, miután Damaszkusz vállalásai ellenére nem lépett fel a PKK egyik szíriai “leágazásával”, az YPG-vel szemben.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter csütörtökön egy televíziós interjújában azt mondta, hogy egyelőre semmit nem tisztáztak kellően a mintegy harminc kilométer szélesre tervezett észak-szíriai biztonsági övezettel kapcsolatban, miként az sem egyértelmű, hogy Washington mit ért pontosan a pufferzóna alatt. A miniszter kiemelte: Ankara és Washington még egyeztetéseket folytat arról, hogy az Egyesült Államok milyen mértékben szakítja meg kapcsolatait az YPG-vel.

Cavusoglu rámutatott: Törökország a biztonsági övezetet képes lenne akár egymaga kialakítani, ugyanakkor nem ellenzi, hogy az Egyesült Államok vagy más országok együttműködjenek a folyamatban.

Életének 62. évében elhunyt Bezsenyi Mihály rendőr dandártábornok, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatója – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata a rendőrség.

A tábornok harminc éven át szolgált a magyar rendőrségnél – olvasható a közleményben. A teljes testület osztozik a család fájdalmában – tették hozzá. Bezsenyi 2014. július 1-jétől töltötte be posztját.

A pestisracok.hu információi szerint főbe lőtte magát a dandártábornok, aki hosszabb ideje súlyos betegséggel küzdött. Bezsenyi nyomozóként korábban számos nagy ügy, mások mellett Fenyő János médiamágnás megölésének vizsgálatában is részt vett.

Vádat emeltek egy férfi ellen, aki puskát, revolvert, töltényeket és kézigránátokat ásott el kiskőrösi háza udvarán – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség.

Négyessyné Bodó Marianna helyettes szóvivő elmondta: a 65 éves férfi az 1980-as, 1990-es években Budapesten, Tiszaföldváron és Ausztriában vásárolt engedély nélkül lőfegyvereket, lőszereket és robbanóanyagokat, amelyeket később különféle rejtekhelyeken tárolt.

Az udvart – névtelen bejelentésre – fémdetektorral átvizsgáló nyomozók húsz centi mélyen egy sörétes duplacsövű puskát, egy magyar gyártmányú revolvert, 73 pisztolytöltényt, 49 kispuskatöltényt, három kézigránátot, 35 sörétes töltényt és kiszóródott lőport találtak. Mindhárom kézigránát száz gramm TNT típusú robbanóanyagot tartalmazott és működőképes volt.

A Kiskőrösi Járási Ügyészség a büntetlen előéletű, szabadlábon lévő vádlottat lőfegyverrel, lőszerrel és robbanóanyaggal visszaéléssel vádolja, és börtönbüntetés kiszabását indítványozza rá.

Február 1-jével az ügyészségi nyomozás eddigi széttagolt rendszere egy egységes struktúrába, a Központi Nyomozó Főügyészséghez és az alárendeltségében működő regionális illetékességű ügyészségekhez kerül — közölte a Legfőbb Ügyészség.

Közleményükben felidézték: a 2018. július 1-jén hatályba lépett új büntetőeljárásról szóló törvény módosította az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartozó bűncselekmények körét. A jogszabály – egy kivételtől eltekintve – az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények nyomozását a rendőrség hatáskörébe utalta. Ezért egyebek mellett az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények közül a hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, ügyvédi visszaélés és zugírászat nyomozását a büntetőeljárásról szóló törvény hatályba lépését követően a rendőrség végzi.

A jogszabályváltozás miatt és az ügyészségi nyomozás hatékonyságának növelése érdekében megújítják az ügyészségi szervezetet.

Ennek nyomán a járási és nyomozó ügyészségeken az ügyészségi nyomozással kapcsolatos tevékenység január 31-ével megszűnik. A szervezeti egységek elnevezése ismét járási ügyészség lesz. Megszűnik továbbá az eddigiekben szintén ügyészségi nyomozást végző Pestvidéki Nyomozó Ügyészség és Budapesti Nyomozó Ügyészség is.

Ezzel együtt február elsejétől a kizárólagos ügyészségi hatáskörbe tartozó bűncselekmények nyomozását teljes körűen átveszi a Központi Nyomozó Főügyészség és az alárendeltségében működő járási szintű, regionális ügyészséggé átalakuló ügyészségek.

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség illetékességébe tartozik a főváros, Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád és Pest megye. A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészséghez tartozik Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. A Győri Regionális Nyomozó Ügyészséghez tartozik majd Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megye. A Kaposvári Regionális Nyomozó Ügyészség illetékességébe került Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye, míg a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyéért felel majd.

A Központi Nyomozó Főügyészségen a nyomozást a Nyomozó Osztály végzi, míg a regionális nyomozó ügyészségek közvetlen felettes szerve a Központi Nyomozó Főügyészség Nyomozás Felügyeleti Osztálya lesz.

További változás az ügyészségi nyomozás megújítása kapcsán, hogy a fővárosra kiterjedő illetékességgel szintén február elsejével létrejön a Fővárosi Nyomozó Ügyészség. A Fővárosi Főügyészségnek alárendelt ügyészi szerv fogja többek között ellátni az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények rendőrségi nyomozásának felügyeletével és irányításával, a nyomozást befejező érdemi döntésekkel, valamint a büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenységgel kapcsolatos feladatokat. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség látja el továbbá az előkészítő eljárások felügyeletét is a fővárosban – olvasható a közleményben.

2019 januárja havazással indult, amelyet azután felváltva követett az olvadás és az újabb havazás. Ennek megfelelően a repülőgépeket fotózva hol hóban, hol sárban topoghattam a dombokon, de a december végi, január eleji spottingtól eltérően, ebben a hónapban verőfényes napsütésben is fotózhattam.

Január 11. Mivel a délelőtt folyamán kék ég és zavartalan napsütés volt, jó ötletnek tűnt egy-két órára kiugrani Ferihegyre és a kargó dombról lencsevégre kapni a 31L pálya induló forgalmát. Sajnos kora délután a természet fokozatosan letekerte a fényerőt, és a kék eget felváltotta a számomra oly ismerős szürke.

 Aeroflot A320-as indul haza, Moszkvába.

Alig nyolc hónapos A320neo a British Airways színeiben. Amíg süt a Nap, a gépek hasát szépen megvilágítja a havas felületről visszaverődő fény.

Az észt lajstromú Airbus hófehér sárkánya alul is tiszta.

A319-es távozik Berlin felé. A fékszárnymozgató mechanizmus áramvonalazó lemezeit is easy-narancssárgára festették.

A KLM 737-esének indulásának idejére behúzódott a felhőzet, jelezve, hogy lassan vége a napsütéses időnek.

Az EI-EVA reggel már fordult egyet Budapest és London között, most Marrakeshbe indul.

A Wizz-gép hasán az orrfutóval felvert szennyeződés húzódik.

Megannyi török Boeing fotó után most egy Airbus 321-est sikerült lefotózni.

Román ATR 42-es, alulnézetből.

Mint a puzzle utolsó darabjai, helyükre kerültek a futómű aknák ajtói és így már egybefüggő a felirat a Qatar Cargo felszálló A330-asának hasán.  

Jött és már ment is. A lengyel légierő Boeing 737-ese nagyon rövid időt töltött Ferihegyen.

Tornyos kép, Emirates 777-essel.

*

Január 18. A helyszín a spotter domb, amelynek csúszós tetejét az olvadás után hó helyett sár borította.

Aeroflot A320-as fékez a 31R pályán.

Szép tiszta easyJet A320-as Gatwickről.

Osztott megoldású winglet és CFM LEAP 1B hajtóművek a lengyel nemzeti légitársaság Boeing 737 Max 8-asán.

Az Eurowings Europa Parkot hirdető "vidám" gépe.

A horvát Trade Air Varsóból érkező Fokker 100-asa minden bizonnyal tankolni szállt le Ferihegyen, majd az olasz csizma orrára, Reggio Calabriába indult tovább.

Ryanair járat indul Máltára, a hajtóművek gázsugarában az Emirates színes festése vibrál.

*

Január 21. A ragyogó napsütésben szinte harapni lehetett a mínusz 9 fokos levegőt. A hétfő délelőtti órákban a gyönyörű idő ellenére meglehetősen magányos hely volt a spotter domb. Ez a remek hely a kargó dombbal ellentétben már kint van a természetben, amit a vadállatok hóban hagyott lábnyoma is jelzett.

A Minszkből érkező reggeli Belavia járat CRJ-200-asának leszállása után forgalmat a 2-es pályáról bonyolították. (Ez a kép még a kargó dombról készült.)

A török Boeing a pálya felett húzódó ködrétegbe süllyed.

Az Air Dolomiti 31R küszöböt átrepülő ERJ-195-ösét körbeöleli a köd.

- Csillog-villog és útra kész – mondták Chuck Yeager X-1-es rakéta-repülőgépére az Igazak című filmben. Ugyanezt mondhatjuk a Qatar A320-asára is.

Hósapkás Bombardier Global 6000-es.

Az Eurowings A319-esét OK-NEM lajstromjellel a cseh nemzeti légitársaság üzemelteti. A gép vezérsíkján is a CSA festésmintája van.

Bonjour! Megérkezett a Joon Párizs-Budapest járatát teljesítő A321-es.

Airbus 318-as a Tarom színeiben.

A YR-ASB a román repülés egyik úttörőjének, az 1872 és 1950 között élt Trajan Vuiának nevét viseli.

Ez a kékek napja. A 31R pályára leszáll a hatszázadik legyártott E-Jet, a LOT Embraer ERJ-175-öse.

Az Eurowings A320-asa a 31R váróponton több gép leszállását várja.

Felhős az ég a pálya felett.

Az Aeroflot 737-ese mellett kavargó hófelhő a várópontról elinduló Eurowings Airbus hajtóműveinek köszönhető.

A Wizz A320-asa mellett ernyedten fityegő szélzsák jelzi, hogy a szélerősség gyakorlatilag nulla.

A319-es, minimál easyJet festéssel.

A hatszázadik E-Jet nem sokat időzött Ferihegyen.

Egy belföldi desztináció mellett aznap több külföldit is teljesített a kék hasú osztrák Dash 8-as.

Néhány járat nem gurult el a 31R pálya végéig, hanem az X-Ray (X) gurulón állt fel a pályára.

A Belavia reggeli CRJ-je a délelőtt folyamán megjárta Belgrádot, hogy azután ismét érintse Budapestet, mielőtt hazarepül Minszkbe.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A Sky News brit hírtelevízió szombati értesülése szerint élelmiszer, üzemanyag, alkatrészek és hadianyag előzetes készletezésébe kezdett a brit hadsereg, arra az esetre, ha a brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnése esetén fennakadások keletkeznének az importban.

A név nélkül nyilatkozó forrásokat idéző beszámoló szerint a Falkland-szigeteken, Cipruson és Gibraltáron, illetve Nagy-Britanniában működő támaszpontokon gyűjtik a hivatalosan “előbeszerzésnek” nevezett program keretében vásárolt készleteket.

Az értesülés szerint a hadvezetés eddig 23 millió fontot (8,5 milliárd forintot) fordított e beszerzésekre.

A brit védelmi minisztérium szóvivője a Sky News érdeklődésére csak annyit közölt, hogy a tárca gyakorlatszerűen folytat készenléti tervezést, és teljesen helyénvaló, hogy a kormány számos forgatókönyv figyelembe vételével biztosítja a fegyveres erők felkészültségét és ellátottságát az EU-tagság megszűnése utáni időszakra.

A szóvivő annyit elismert, hogy az “előbeszerzési program” keretében a minisztérium “korlátozott mennyiségű általános ellátmányt” vásárolt a működőképesség fenntartása érdekében arra az esetre, ha fennakadások támadnának a beszerzési láncolatban.

A brit kormány már néhány héttel ezelőtt bejelentette, hogy kompkapacitásokat bérelt arra az esetre, ha nem lépne érvénybe a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodás, és emiatt fennakadások keletkeznének az általános nagy-britanniai áruellátásban.

A közlekedési minisztérium 107,7 millió font (39 milliárd forint) értékben a francia Brittany Ferries, a dán DFDS és a brit Seaborne Freight hajózási társaságokkal kötött szerződést havi félmillió tonna pótlólagos kapacitás biztosítására. Ez heti négyezer kamion szállítására elegendő pótkapacitást jelent.

A cél az, hogy ha a megállapodás nélküli Brexit miatt a legnagyobb brit kompkikötőben, a délkelet-angliai Doverben fennakadások támadnának, legyen készenlétben elegendő kapacitás a forgalom átirányítására más nagy-britanniai kikötőkbe.

A patinás University College London (UCL) egyetem által a brit közlekedési minisztérium számára összeállított bizalmas hatásvizsgálati jelentés szerint – amely a minap eljutott a Financial Times című londoni üzleti napilaphoz – járművenként mindössze 70 másodpercnyi átlagos vámvizsgálati idő is akkora torlódást okozna a Doverbe, illetve a szemközti Calais kikötőjébe vezető utakon, hogy egy-egy kamion akár hat napot is várhat az átjutásra.

Doverben évente 2,5 millió kamion fordul meg.

A Groupama Biztosító friss kutatása szerint minden ötödik facebook felhasználó személyes adatával éltek már vissza valamilyen formában, így a többségnek már megfordult a fejében az is, hogy törli profilját. A biztosítótársaság szakértő segítségével olyan tanácsokat gyűjtött össze, amelyekkel biztonságosabbá tehetjük a közösségi felületek használatát.

Megdöbbentő eredményt hozott a közösségi médiumok felhasználóinak biztonságérzetét illetően a Groupama Biztosító megbízásából készült országos kutatás, amely a social médiát legaktívabban használó 18 és 45 év közötti korosztály véleményére volt kíváncsi. A megkérdezettek 81 százalékát aggasztja személyes adatainak biztonsága: a válaszadók 31 százaléka „egyértelműen nem”, 50 százaléka pedig „inkább nem” érzi biztonságban azokat. Ez azonban nem is olyan meglepő, annak fényében, hogy a válaszadók ötödének visszaéltek már adatával, ráadásul köztük sokan vannak – a válaszadók 6 százaléka –, akikkel ez többször is előfordult.

A kutatás arra is kíváncsi volt, hogy az atrocitások miként befolyásolják a felhasználók ragaszkodását a közösségi felületekhez: azok, akik átéltek már valamilyen visszaélést adataikkal kapcsolatban, jóval nagyobb arányban tesznek lépéseket, mint a többi felhasználó. A személyes adataikkal visszaélést elszenvedők negyede már törölte is profilját valamelyik közösségi média felületről, további 20 százalékuk pedig valószínűsíti, hogy törölni fogja. Elgondolkodtató az is, hogy az összes válaszadó 43 százaléka úgy nyilatkozott, hogy bár a maradást valószínűsíti, de megfordult már a fejében, hogy elhagynak egy-egy közösségi média felületet.

Abban a tekintetben, hogy milyen típusú adatainkat féltjük a közösségi térben, ugyancsak izgalmas eredményt hozott a kutatás: a megkérdezettek legnagyobb hányada, 37 százaléka, az ügyintézéshez szükséges, például banki vagy ügyfélkapus jelszavait félti. Minden ötödik felhasználó számára a személyes adatok biztonsága a legfontosabb, de érdekes, hogy fotóikat, videóikat csak fele annyian (7 százalék) féltik, mint például a levelezésüket, üzenetüket (14 százalék).

A biztosító online kommunikációjáért felelős kreatív ügynökség, a Greenroom szerint az emberek félelmei egyrészt jogosak, hiszen minél több adat van bármilyen online nyilvános felületen, az a digitális tér egyre növekvő erejéből következően nagyon magas értékkel bír az adatkalózok számára. Másrészt azonban megnyugtatóak a különböző social site-ok megvalósuló intézkedései illetve az, hogy folyamatosan kimagasló figyelmet fordítanak az adatok védelmére. Ezeknek az oldalaknak is az érdeke, hogy megóvja a felhasználókat az esetlegesen felmerülő veszélyektől, hisz ennek hiánya azzal járna, hogy sokan törölnék profiljukat az adott felületről.

A túlnyomó többségünk, 79 százalékunk úgy gondoljuk, hogy ismerjük a közösségi oldalak adatvédelmi beállításait, és a válaszadók 68 százaléka az elmúlt egy év során végre is hajtott valamilyen adatvédelmi módosítást. A kutatásban megmutatkozó magabiztosság ellenére számos olyan beállítás létezhet, amiről a legtöbb felhasználó nem tud.

Számtalan lehetőség kínálkozik arra vonatkozóan is, hogy adott posztunk, képeink, videóink ki számára legyen látható. Értesítéseket kérhetünk, ha bármi gyanúsat észlel a Facebook a bejelentkezésünkkel kapcsolatosan. Javasoljuk, nézd át a Facebook profilod Beállításait. Ne hagyd ki az Adatvédelem, a Biztonság és bejelentkezés mellett, a Helyadatok valamint az Idővonal és megjelölés menüpontok áttekintését sem. Amikor mindent beállítottál, ne dőlj hátra, ezt a műveletet ellenőrizd kéthavonta. Biztos találkozni fogsz valamilyen új lehetőséggel, amely segíthet az adataid védelmében. Néhány jó tanács, hogy nagyobb biztonságban érezzük magunkat:

1. Ne hagyd, hogy bekukucskáljanak a Facebook fiókodba
Folyamatosan nyomon követheted, hogy milyen eszközről és honnan léptek be a Facebook profilodba. Ehhez kattints a Beállítások -» Biztonság és bejelentkezés menüpontra és a Bejelentkezett helyek felsorolja, milyen eszközökről és böngészőből, mikor történt belépés a Facebook fiókodba. Ha valamelyiket gyanúsnak tartod, azonnal kiléptetheted.

2. Biztonságos bejelentkezés kétfaktorosan
Lehetőség nyílik arra, hogy amikor ismeretlen/új telefonról vagy számítógépről, laptopról, stb. jelentkeznek be a profilodba, akkor kiegészítő védelemként kérje a rendszer, hogy újból add meg a jelszavad, majd egy hitelesítő kódot, amit akár SMS-ben is elküldenek egy általad megadott és ellenőrzött telefonszámra. Ez nem alapbeállítás, így a felhasználó szükséges ahhoz, hogy ezeket a biztonsági lépéseket beállítsa.

3. Bizalmi kapcsolatok – segítenek, ha kizárnád magad
Előfordulhat, hogy valami miatt kizárod magad a fiókból vagy csupán áldozatául esel egy kizárásnak. Megadhatsz 3-5 bizalmi kapcsolatot (Facebook ismerőst), akik egy kód és egy Facebooktól kapott URL-cím elküldésével segíthetnek neked, hogy újra be tudj jelentkezni a fiókodba.

4. Alkalmazás jelszavak – jobb, ha mindenki saját magával foglalkozik
Szinte alig találunk alkalmazást, amely ne engedné, hogy azonnal a Facebook profiloddal regisztrálhass vagy jelentkezhess be az adott alkalmazásba. Ebben az esetben az adott alkalmazás az engedélyezett adataid (főként email cím és jelszó) felhasználja. A Facebook lehetőséget biztosít, hogy a Beállítások -» Alkalmazásjelszavak menüpontban beállíts egy külön jelszót, ami elkülönül a Facebook profilodhoz rendelt jelszótól.

Az egyes állásajánlatok mögött rejlő pénzmosásra hívja fel a figyelmet a rendőrség az Europol akciójának keretében – közölte a Nemzeti Nyomozási Iroda Pénz- és Bankkártyahamisítás Elleni Osztályának vezetője.

Makó Zoltán azt mondta, a könnyű pénzszerzési lehetőséget ajánló álláshirdetések mögött gyakran pénzmosás áll, legtöbbjük azért ad pénzt, hogy a dolgozó továbbutalja a számlájára érkező pénzt. A kampány célja, hogy megakadályozza, hogy az emberek ezeknek az áldozataivá váljanak, ugyanis a rendőrség azokat is felelősségre vonja, akik nem tudnak róla, hogy bűncselekményt követnek el – tudatta.

Hozzátette, a bűnözők nemcsak pénzszerzési lehetőséget ajánlanak, hanem például magányos emberek bizalmába férkőznek, hogy utána hozzáférjenek a bankszámlájukhoz. Érdemes mindig utánajárni az állást ajánló cégnek, és gyanakodni kell akkor is, ha valaki tört magyarsággal ír – javasolta Makó.

Egy másik gyilkosság ügyében is bűnvádi eljárást indítottak a szlovák hatóságok szerdán Alena Zs. ellen, aki a tavaly februári újságíró-gyilkosság egyik gyanúsítottja, a rendőrség szerint annak közvetlen megrendelője – jelentette rendőrségi közlésre hivatkozva a TASR szlovák hírügynökség.

A gyilkosságban való bűnrészesség miatt csütörtökön indított eljárásnak három másik gyanúsítottja is van Alena Zs. mellett, aki a Kuciak-gyilkosság ügyében tavaly október óta vizsgálati fogságban van.

Az új bűnvádi eljárás megindítása a szlovák hatóságok tájékoztatása szerint azokkal a rendőrségi rajtaütésekkel van összefüggésben, amelyeket szerdán hajtottak végre több nyugat-szlovákiai helyszínen. Ennek során összesen hét személyt vettek őrizetbe, akiket főként súlyos erőszakos cselekmények elkövetésével gyanúsítanak. Az akcióról a rendőrség további részleteket nem közölt.

Szlovák sajtóinformációk szerint a szerdai rajtaütések Bastrnák László, Ógyalla (Hurbanovo) egykori polgármesterének meggyilkolásával lehetnek összefüggésben. Bastrnákot 2010 júliusában a háza előtt lőtték le egy vadászfegyverrel. A gyilkosság elkövetőjét elfogták, elítélték, de segítői és a gyilkosság megrendelői nem kerültek elő.

A szlovák rendőrség tavaly szeptemberben nyolc személyt vett őrizetbe Ján Kuciak oknyomozó újságíró és menyasszonya meggyilkolásának ügyében. Később gyilkosság elkövetésének alapos gyanúja miatt hármójuk ellen eljárást indítottak. Köztük volt a kettős gyilkosság állítólagos elkövetője, Tomás Sz., akit a pozsonyi sajtó a révkomáromi rendőrség egy volt nyomozójaként azonosított, és Alena Zs. is, akit a rendőrség a bűntény közvetlen megrendelőjének tart – annak a személynek, aki hetvenezer eurót juttatott a gyilkosság végrehajtójának.

A kettős gyilkosság áldozataira tavaly február végén találtak rá a galántai járásban lévő Nagymácsédon lévő családi házukban. A rendőrség feltételezése szerint a gyilkosság összefüggésben állt Kuciak munkájával. Az eset közfelháborodást váltott ki az országban, s heteken belül korábban sosem látott tüntetéssorozathoz, illetve mély belpolitikai válsághoz vezetett. A történések végül a kormány több tagjának távozásához, köztük Robert Fico kormányfő lemondásához és a kabinet széles körű átalakításához vezettek.

Komoly biztonsági kockázatot rejtenek magukban az úgynevezett aranyútlevél- és aranyvízum-programok, amelyek keretében egyes európai uniós tagországok állampolgárságot vagy letelepedési engedélyt kínálnak külföldieknek pénzért vagy befektetésekért cserébe – figyelmeztetett az Európai Bizottság (EB).

Állampolgárság kizárólag Bulgáriában, Cipruson és Máltán vásárolható. Bizonyosféle letelepedési kötvényprogramot viszont jelenleg húsz EU-tag működtet: Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország és Litvánia, Luxemburg, Málta, Nagy-Britannia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország és Szlovákia.

Az Európai Bizottság szerint ezek a programok komoly biztonsági kockázatokat jelentenek, aggályosak a pénzmosás és az adóelkerülés elleni küzdelem szempontjából, továbbá nem eléggé átláthatóak. A brüsszeli testület kiemelte, hogy az aranyútlevél-programokat működtető három országban nem előírás az ottani lakóhely vagy a valódi helyi kötelékek megléte az állampolgárság megszerzéséhez.

“Nagyobb átláthatóságot akarunk, hogy mi alapján adják meg az állampolgárságot, és szorosabb együttműködést a tagállamok között. Nem lehet gyenge láncszem az EU-ban” – jelentette ki Vera Jourová uniós igazságügyi biztos.

“Az érintettek nem pusztán valamely tagország, hanem egyúttal az Európai Unió állampolgárává is válnak, az azzal járó minden joggal, köztük a szabad mozgással és a belső piaci hozzáféréssel együtt. Azaz ezen országok olyasmit árulnak, ami nem az övék” – mutatott rá.

Dimitrisz Avramopulosz, az EB uniós belügyekért és polgárságért is felelős tagja arról számolt be, hogy az aranyvízum-programok elég különbözőek. Vannak, amelyek keretében állampapírt, ingatlant kell vásárolni, munkahelyeket teremteni vagy egyszeri hozzájárulást tenni a költségvetéshez. Eltér az is, hogy mekkora beruházást kell eszközölni, egyes államokban már 100 ezer euró alatti összeg is elegendő, máshol viszont ötmillió eurót kell befektetni. A legtöbb hasonló program keretében rövidtávú, 6 hónapos vagy 1-2 éves letelepedési engedélyt kínálnak, de van példa 3-4-5-10 évesre is, utóbbiak ráadásul gyakran végül az állampolgárság megszerzéséhez vezetnek.

“Nem szabad kockára tenni az elmúlt évek közös eredményeit a biztonság és a határvédelem megerősítése terén. Az uniós tagállamoknak teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk a fékekre és ellensúlyokra vonatkozó kötelezettségeiket, és ez alól a letelepedési kötvényprogramok sem jelentenek kivételt” – mondta Avramopulosz.

Tájékoztatása szerint az Európai Bizottság szorosan figyelemmel fogja követni, hogy az érintett országok a közösségi jognak megfelelően járnak-e el. A bolgár kormány előző nap bejelentette, hogy februártól megszüntetik a komoly bírálatokat kiváltó aranyútlevél-programot.

Bulgáriában októberben állami tisztségviselők által működtetett irathamisítói hálózatot számoltak fel a hatóságok. A gyanúsítottak a vádak szerint külföldieknek olyan hamis dokumentumokat értékesítettek, amelyek azt voltak hivatottak igazolni, hogy az irat tulajdonosának egyik felmenője bolgár állampolgár. Az igazolások révén a külföldiek állampolgársághoz, illetve útlevelekhez tudtak jutni, lehetővé téve számukra az Európai Unió területén a lakhatást és a munkavállalást.

Az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét betöltő legfelsőbb bíróság jóváhagyta Donald Trump elnök döntését a transzneműek katonai szolgálatának tiltásáról.

A bíróság döntése 5:4 arányban született meg, a konzervatív bírák az elnöki döntés bevezetése mellett, a liberális bírák pedig ellene szavaztak. A döntést az első kommentárok a Trump-kormányzat egyértelmű győzelmeként értékelték.

Néhány évvel ezelőttig a transzneműeket elbocsáthatták a hadsereg kötelékeiből, de aztán az előző elnök, a demokrata párti Barack Obama idején ez a politika megváltozott: 2016-ban a hadsereg vezetői bejelentették, hogy azok a transzneműek, akik addig a hadseregben szolgáltak, maradhatnak, és egyúttal közölték, hogy 2017. július 1-jétől nyílik meg ismét a lehetőség, hogy a transzneműségüket nyíltan felvállalókat ismét besorozhassák.

Trump elnöki beiktatása után az új kormányzat másként döntött: az elnök először közölte, majd az akkori védelmi miniszter James Mattis hivatalosan is bejelentette, hogy ezt az időpontot módosítják, és a helyzet tanulmányozására hivatkozva a besorozásokat meghatározatlan időre elhalasztják. Trump 2017 júliusának végén azonban közölte: a transzneműek semmilyen körülmények között nem szolgálhatnak az amerikai hadseregben. Az elnök úgy rendelkezett, hogy vissza kell térni az Obama-kormányzat változtatásai előtti politikához.

A transzneműek és a homoszexuálisok érdekeit védő csoportok több helyen is bírósághoz fordultak, és az alsóbb szintű bíróságok nekik adtak igazat. Jogértelmezésükkel arra kötelezték a védelmi minisztériumot, hogy az elnöki döntést az egész országra kiterjedően függessze fel, és 2018. január 1-jéig engedélyezze a transzneműek besorozását.

A legfelsőbb bíróság kedden hozott döntése ezeket a felfüggesztéseket semmisítette meg, egyúttal azonban lehetővé téve az alsóbb szintű bíróságoknak, hogy tovább dolgozzanak az ügyön.

A Trump-kormányzat 2018 márciusában bejelentette, hogy a vizsgálódások eredményeképpen megváltoztatja a politikáját, és transzneműek egyáltalán nem szolgálhatnak a hadseregben, ahová csakis a biológiai nemüknek megfelelő férfiakat és nőket sorozhatják be.

Emberölés miatt emelt vádat az ügyészség Izraelben az ellen a tizenéves izraeli telepes ellen, aki kődobálással egy várandós palesztin nő halálát okozta – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet.

A Sin Bét nevű izraeli belbiztonsági szolgálat nyomozása után azzal vádolják a három hete őrizetbe vett tizenhat éves izraeli fiatalt, hogy egy palesztin rendszámú autóra dobott kővel tavaly október 12-én, péntek este fejbe talált egy nyolcgyermekes, várandós palesztin nőt, aki sebesülésébe a helyszínen belehalt.

A Ciszjordániában, a főúthoz közeli Rehelim telepesfalu Föld Gyümölcse (Prí Haárec) nevű jesivájában, vallási középiskolájában tanuló tizenéves DNS-nyomait megtalálták a halálos sérülést okozó kövön.

A vádirat szerint súlyosbító körülmény, hogy csak palesztin nemzetisége miatt, terror indíttatásból követte el a szándékos vandalizmusként meghatározott bűncselekményt. A kődobálást ideológiai okból, arabokkal szembeni rasszizmus és ellenségesség miatt hajtotta végre.

Aisa Rabi, a 47 éves, nyolcgyermekes palesztin családanya kilencéves lányával és férjével utazott egy autóban, amikor a kő eltalálta. Férje, aki az autót vezette, könnyebb sérüléseket szenvedett. Az ügyészség szerint a számukra ismeretlen, palesztin rendszámtáblás járműre dobott kő közel két kilogramm súlyú volt, és teljes erővel hajították az autó felé, hogy kárt okozzanak az utasok testi épségében, nem törődve egy esetleges halálos sebesüléssel sem.

A kiskorúsága miatt meg nem nevezett izraeli fiatal kihallgatásán hetekig élt a hallgatás jogával, majd amikor szembesítették a DNS-vizsgálat eredményével, ügyvédje tanácsára megszólalt, és azt állította, hogy nyomai azért lehettek a kövön, mert korábban sokat járkált azon a területen, a közeli szikláknál. A rendőrség szerint ez nem zárja ki a feltételezett elkövetők köréből. A nyomozók korábban öt, az úthoz közeli jesivában tanuló fiatalt vettek őrizetbe és hallgattak ki.

Szélsőjobboldali telepesek számos alkalommal tüntettek az elmúlt hetekben a letartóztatások ellen, és kegyetlen bánásmóddal vádolták a Sin Bétet. Izraelben az utóbbi években megszigorították az ilyen támadások elkövetőinek büntetését. Egy 2015-ben elfogadott törvény szerint akár húsz évet is kaphat, aki kővel dobál autókat.

Venezuela megszakította a diplomáciai és politikai kapcsolatait az Amerikai Egyesült Államokkal, Nicolás Maduro, venezuelai elnök 72 órát adott az amerikai diplomatáknak, hogy azok elhagyják az országot.

Az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere, Michael R. Pompeo 2019. január 23-án nyilatkozatot tett közzé, melyben az ellenzéki Juan Guaidót, a venezuelai Nemzetgyűlés elnökét ismerik el Venezuela új, ideiglenes államfőjeként. Ezt a lépést nemcsak a vonatkozó Amerikai Államok Szervezetének határozatára – melyben a nemzetközi szervezet nem ismeri el Maduro elnök hivatalának megújítását 2019. január 10-től és új választásokat kér –, hanem Venezuela Alkotmányának 233 paragrafusára is alapozta a venezuelai Nemzetgyűlés támogatásával, valamint kijelentette, hogy támogatja az önmagát elnöknek kinevező Guaido minden döntését, mely az ország demokratikus rendjét kívánja visszaállítani. A vonatkozó jogszabályhely értelmében (Venezuela Alkotmány 233 paragrafus) 30 napon belül új választásokat kell kiírni.

Juan Guaidó, a venezuelai Nemzetgyűlés elnöke 2019. január 23-án az Alkotmányra hivatkozva kinevezte magát Venezuela ügyvezető államfőjévé. Kép forrása: ichef.bbci.co.uk

Az USA külügyminisztere azt nyilatkozta, hogy mivel az Egyesült Államok a Maduro rezsimet nem ismeri el Venezuela kormányaként, annak sem az amerikai diplomaták kiutasításához, sem a politikai kapcsolatok megszakításárhoz nincs joga. Trump elnök arra a kérdésre, hogy az USA kíván-e katonai erőkkel közbelépni, azt válaszolta, hogy „nem terveznek semmi konkrétat, de nem is vetnek el semmilyen lehetőséget”.

2019. január 24-én újabb sajtóközlemény jelent meg az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumi honlapján, melyben az ország – amint az lehetséges lesz –, készen áll 20 millió dollár értékű humanitárius segélyt bocsájtani a venezuelai emberek segítésére, mindezt étel és gyógyszer pótlására.

Ugyanezen a napon, Pompeo külügyminiszter felszólította az Amerikai Államok Szervezetét, hogy kövesse az Egyesült Államok példáját és nyilvánítsa Maduro elnök kormányát illegitimnek.

A tüntetések Caracas utcáin régóta követelnek emberáldozatokat. Nemcsak a kormánypárti és ellenzéki tüntetők csapnak össze, hanem bizonyos esetekben a büntetés-végrehajtás is erőszak alkalmazásával kívánja megfékezni a tüntetőket. Vladimir Padrino, venezuelai védelmi miniszter azt nyilatkozta, hogy a katonai erők számára Nicolás Maduro a legitim elnök és nem áll szándékukban támogatni egy párhuzamos kormány felállítását, sőt, azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy puccsot akar végrehajtani.

Az események nemcsak a belpolitikai krízist mélyítik, hanem a regionális és nemzetközi közösséget is megosztják. A latin-amerikai államok közül többnek is szembe kell néznie az évek óta tartó válság következményeivel; a szomszédos országok az őket érintő menekültproblémán keresztül kapnak képet arról, hogy mennyire súlyos a helyzet Venezuelában. Az krízis több latin-amerikai országot (és Kanadát) is arra ösztönzött, hogy 2017 augusztusában megalapítsák a Lima-csoportot (The Lima Group), mely alapító nyilatkozatában (Lima Declaration) célul tűzte ki a válság megfékezését; követelte a politikai foglyok elengedését és a szabad, tiszta választások kiírását, emellett humanitárius segélyt ajánlott a hiányt szenvedő állampolgároknak.

Az Egyesült Államok ellenzéki elnököt ügyvezető államfőként elismerő nyilatkozatát követően több ország is támogatását fejezte ki Juan Guaidó felé, többek között Kanada, Argentína, Brazília, Guatemala, Kolumbia, Honduras, Costa Rica, Panama, Peru és Chile is. A latin-amerikai régióban azonban Mexikó Maduro elnökségét támogatja, Bolívia, Nicaragua és Kuba pedig szintén ezen az állásponton vannak.

Nicolás Maduro 2019. január 10-től második elnöki ciklusát tölti, mely újabb hat évet jelent számára Venezuela államfőjeként. Kép forrása: tellerreport.com

A globális nemzetközi közösség dinamikus államai közül Oroszország, Kína, Törökország és Irán is Nicolás Madurot ismerik el Venezuela legitim államfőjeként.

Oroszország nem csak a közel 20 milliárd dolláros befektetések miatt áll ki Venezuela mellett. A diplomáciai kötelék egyik fontos eleme, hogy mindkét állam jelenleg el van szigetelve a nemzetközi közösségtől, emellett Oroszország számára geopolitikai cél az Egyesült Államok közelében lévő államokkal fenntartott jó viszony. A gazdasági kötelék leginkább abban jelentkezik, hogy Oroszország a Venezuelának folyósított kölcsönt nem pénzben, hanem olajban kapja vissza. A Föderáció kijelentette, hogy az Egyesült Államok beavatkozása a venezuelai belügyekbe sérti a nemzetközi jogot, és kategorikusan elítélte még a gondolatát is a külső katonai beavatkozásnak.

Kína szintén több befektetéssel rendelkezik az országban, közel háromszor akkora összeg ez, mint amennyit Oroszország forgatott a latin-amerikai állam gazdaságába. Nemcsak az iparban, hanem a hadikereskedelemben is fontos partnerei egymásnak.

Törökország és Irán felhívta a figyelmet arra, hogy csak még nagyobb káoszhoz vezet az, ha nem hagyják a legitim Maduro kormányt érvényesülni és ellehetetlenítik az ország békéjét az ellenzéki elnök elismerésével. Erdogan elnök az első török elnök, aki ellátogatott Venezuelába, és nemcsak az olajiparba fektetett be, hanem szorosabbra fűzte az ásvány- és energiakereskedelem, valamint a hadiipar szálait is az országgal. A diplomácia másik fontos eleme, hogy Törökország szerint ugyanaz a nyomás nehezedik rájuk a nemzetközi közösség részéről; mindkét ország áldozatul esett puccsnak és vezetőiket ok nélkül nevezik diktátornak. Irán a több évtizedes kapcsolat mellett szintén a közös nyomásra hivatkozik a diplomáciát tekintve. Az Egyesült Államok mind Venezuela, mind pedig Irán ellen kivetett szankciói közelebb hozzák egymáshoz a két országot, ahogy a puccs is, Irán pedig „stratégiai tanácsokkal” látja el a kormányt a „béke fenntartása” érdekében.

Az Európai Unió választások kiírására szólította fel a latin-amerikai államot.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete a következő napokban vitatja meg a kérdést.

A Vatikán nem foglalt állást.

James Bulgernek, a múlt század leghírhedtebb nagy-britanniai gyermekgyilkossága áldozatának a szülei felháborodásuknak adtak hangot amiatt, hogy rövidfilm kategóriában Oscar-díjra jelölték a fiúk megöléséről Vincent Lambe rendezésében készült Detainment (Letartóztatás) című alkotást.

Lambe a harmincperces filmdrámát a rendőrségi jegyzőkönyvek, a két gyermekkorú elkövető, Jon Venables és Robert Thompson kihallgatásairól készül eredeti magnófelvételek alapján készítette el. A két tízéves fiút 1993-ban egy liverpooli bevásárlóközpontból édesanyjától csalták el és egy vasúti töltésen brutálisan megkínozták, majd agyonverték a kétéves James Bulgert.

A Detainment filmdráma számos nemzetközi filmfesztiválon díjat nyert és az amerikai filmakadémia már decemberben kiválasztotta rövidfilm kategóriában Oscar-jelölésre a kilenc filmes rövidlistát meghirdetve.

James Bulger szülei már ekkor a film bojkottjára és a jelölési folyamatból való kizárásra szólítottak fel, mondván a hozzátartozókkal senki nem konzultált a film elkészítéséről. Az általuk indított internetes tiltakozást 98 ezren írták alá. Ráadásul szerintük a film egyfajta szimpátiát kelt a gyilkosok iránt.

“Egy dolog filmet készíteni úgy, hegy nem lépnek kapcsolatba a szülőkkel és nem kérik engedélyüket. A másik viszont, hogy egy gyerekkel eljátszatják James életének utolsó óráit, és engem és családomat arra kényszerítenek, hogy ismét átéljük azt” – idézte az anyát a The Guardian című brit napilap honlapja.

“Hollywoodnak szégyellnie kellene magát. Vannak dolgok, amelyekhez nem lenne szabad nyúlni, és egy kisgyermek megölése ezek egyike. Hollywood számára ez csak egy újabb film, de számomra és családom számára egy élő rémálom. A jelölések mögött állók tudták, hogyan érzünk a film és rendezője iránt” – mondta Ralph Bulger, az édesapa a Daily Mirror című brit bulvárlapnak.

A 38 éves Lambe 2012-ben határozta el, hogy filmet készít a ügyről. “Évek óta eszemben járt a Bulger-ügy horrorja. Tizenkét éves voltam, amikor az eset történt, és nagyon az agyamba vésődött. Nekem mindig azt mondták, hogy azok a fiúk sátánok. Még most is úgy tekintenek erre az ügyre, ami egyértelműen fekete és fehér. Úgy gondolom, szükség van arra, hogy ennél jóval mélyebben megértsük. A szürke egy kis árnyalatát akartam hozzáadni” – nyilatkozta a rendező korábban.

Cáfolta, hogy szimpátiát akart volna kelteni a gyilkosok iránt és mint mondta, mentségeket sem akart találni. Nem akarta azt sem, hogy a családnak újabb szenvedést okozzon.

Thompsont és Venablest annak idején meghatározatlan idejű elzárásra ítélték, majd 2001-ben szigorú feltételekkel szabadlábra helyezték, ami hatalmas felháborodást váltott ki Nagy-Britanniában. Mindkettő új személyazonosságot kapott. Venablest azonban 2010-ben ismét börtönbüntetésre ítélték gyermekpornográfia miatt. 2013-ban szabadulhatott. Jelenleg is börtönben ül, mert tavaly ismét elítélték gyermekpornográfia vádjával.