Biztonságpolitika

A Biztonságpolitikai Szakkollégium szeptember 17-én tartotta meg a NATO alapításának 70. évfordulója alkalmából megrendezett konferenciát. A rendezvényt – mely Petróczki Márk, Fodor Márk Joszipovics és Asztalos Máté főszervezésével jött létre – Kaló József Tanár Úr nyitotta meg. A megnyitó beszédében kiemelte, hogy azért is különleges az idei évforduló, mert Magyarország is most ünnepli a szövetséghez való csatlakozásának 20. évfordulóját is. Kiemelte, hogyha megnézzük az emberiség történelmének mindenféle típusú szövetségeit, kijelenthető, hogy egy ilyesfajta együttműködés átlagban 20 évet élt meg, mellyel szemben a NATO immáron „nagypapakorba” ért. Jens Stoltenberg főtitkár szavait idézve „a NATO a világtörténelem legsikeresebb szövetségévé vált”.

Az előadók sorát Prof. Dr. Szenes Zoltán ny. vezérezredes nyitotta meg, aki a NATO megszületésének témáját járta körbe. Véleménye szerint két fő üzenete van a 70 éves évfordulónak, méghozzá, hogy a szövetség a megalakulásakor ugyanolyan vitákkal volt terhelt, mint ma, és egy örökérvényű idézet Lord Ismay-tól, méghozzá, hogy a NATO célja „az oroszok távoltartása, az amerikaiak benntartása és a németek lenyomása” (1952). Előadásában részletesen elemezte az együttműködés létrejöttének előzményeit, okait és szakaszait, egészen 2001-ig bezárólag, amikor is a terrorizmus elleni védekezés jegyében a szervezet globális, nem csak regionális rendszerűvé vált.

Az első blokk második előadását Siposné prof. dr. Kecskeméthy Klára ezredes tartotta, témája pedig a szövetség fejlődésének egyes szakaszai voltak. Kiemelte, hogy a jelenlegi megállapodások szerint négy kiemelhető szakasza volt eddig a NATO-nak, a negyedik pedig 2014-ben kezdődött a Krím annexiójával és az ISIS terrorszervezet felemelkedésével. A szakaszok elemzésével folyamatosan bemutatta hogyan változtak a stratégiák az évtizedeken át, egészen addig, míg a 70. évfordulóra immáron 70 taggal rendelkezik az együttműködés.

A szakasz utolsó előadását az egyik szervező, Petróczki Márk tartotta. A szakkollégium diákbizottságának ügyvezető alelnöke modern kérdésekkel kapcsolatban tartotta meg előadását, melyben többek közt arra is kereste a választ hogyan jön Magyarország képbe a szövetség egészében. Előadásában kiemelte, hogy a NATO egyediségét az adja, hogy „nem valaki ellen, hanem valaminek a védelmében jött létre”. Az ügyvezető alelnök zárta az első blokkot is egyben.

A második blokk első előadását Dr. Balogh István biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkár adta, aki hazánk NATO-s tapasztalatait próbálta összefoglalni. Megállapította, hogy Magyarországra általánosan a pozitív trend a jellemző biztonságpolitika terén, de még van hová fejlődnünk. Ennek oka, hogy országunk a kezdetek kezdete óta igyekszik a „jó tanuló” pozícióját felvenni a szövetségben, így például a missziós szerepvállalásaink erőn és szerepen felüli vállalásával egyfajta jó renomét sikerült kiépíteni. Megállapította ugyanakkor, hogy a korábbi szisztémák elkopásával hazánknak új, modern védelmi szervezési feladatai lettek kilátásba helyezve az utóbbi időkben. A helyettes államtitkár a percepcionális és a gazdasági elemek jelentőségére is felhívta a figyelmet. Szó esett a magyar nemzeti érdekérvényesítésről is, így az ukrán helyzetről (így a kijevi vezetés közeledésének blokkolásáról és ennek okairól is) és a „likeminded groupokról” is szó esett.

A blokkot Prof. Dr. Kovács László dandártábornok folytatta a magyarországi kiberbiztonság témájával kapcsolatos prezentációjával. Kiemelte, hogy a kibertér az utóbbi időkben jelentős átalakuláson esett át, szellemesen megjegyezte, hogy „a témája ma már olyan mint a magyar foci: mindenki ért hozz, vagy legalábbis azt hiszi, hogy ért”. Megjegyezte, hogy miközben egyre nagyobb és jelentősebb a globálisan összekapcsolt információs rendszerek hálója, Magyarországnak továbbra sincsen egységes, új kiberstratégiája, melynek létrehozását a dandártábornok úr kilátásba helyezte előadásában. Létrejöttének hangsúlyát azzal húzta alá, hogy a kibertérben megjelenő manipuláció mértéke a 2007-es Észtország elleni kibertámadás óta drasztikusan megnőtt. Pozitívumként Kovács László kiemelte, hogy a Magyar Honvédség nemrégiben létrehozott egy kiberakadémiát is a helyzet kezelésére.

A második etapot Szabó Albert zárta, aki a „NATO és Magyarország 20 éve” c. előadás keretei közt a modernizációba és a szervezet védekezési szervezési szisztémájába engedett betekintést. Kiemelte, hogy magyar szempontból a szövetség legnagyobb kihívásai ma Oroszország agresszív fellépése, illetve a Közel-Kelet és Észak-Afrika 2011 óta tartó destabilizációjának eredményeképp létrejött migrációs fenyegetés. Az előadás hátralévő részében a Zrínyi 2026 honvédelmi- és haderőfejlesztési programnak a bemutatásáról esett szó.

Az utolsó blokkot Dr. Németh Gergely védelempolitikáért felelős helyettes államtitkár beszéde nyitotta meg. A helyettes államtitkár a NATO modern kérdéseiről, konfliktusairól és elvi vitáiról gondolkodott az audienciával. Németh Gergely kiemelte, hogy alternatíva nélkül jelenleg a NATO a legjobb katonai szövetség a világon, mely megszüntette a határain belül a konfliktusokat és a határain kívül is sikeres. Megemlítésre került az is, hogy az utóbbi időkben egyre erősebbek a NATO-n belül azok a hangok, melyek szerint a belügyminisztériumokat a közös kül- és biztonságpolitika szintjére kéne emelni a szövetségben.

A sort Dr. Csiki Varga Tamás folytatta, aki feltette a kérdést: „adottság-e, hogy a NATO velünk van és itt lesz-e az USA mindig, amikor szükségünk van rá?”. A kérdéskör esszenciájának a fiatalabb generációk tanítását tartotta az előadó. „Meg kell tanítanunk a diákoknak az együttműködés értéktöbbletét!” – jelentette ki.

A nap utolsó előadója végül az egyik másik szervező, Fodor Márk Joszipovics, szakkollégiumunk diákbizottságának tagja volt. A Suwalki-folyosó jelentőségéről szóló előadás központi gondolata az volt, hogy egy esetleges NATO-Oroszország háború esetén egy speciális fojtópont lehetne a rövid vonal, mely az egyetlen módja lenne a Baltikum megvédésének.

A rendezvény végén Kaló József Tanár Úr megköszönte a Szakkollégium munkáját, külön kiemelve a három szervező személyét, majd lezárta a konferenciát.

Szöveg: Gönczi Róbert
Fotó: Szilágyi Dénes

Thomas Starlinger védelmi miniszter kijelentette, hogy az osztrák lakosság teljes körű védelmét már nem garantálja az osztrák szövetségi hadsereg. A tárcavezető szerint nagy beruházást igényelne többek között a drónészlelés és a drónelháríás, néhány érzékelőn kívül ugyanis nem rendelkeznek nagyobb védelemmel.

A szakértői jelentés készítői pedig megfogalmazták a tíz legfontosabb intézkedést, amire szerintük haladéktalanul szükség van a “fenyegető csőd” elkerülése érdekében: ezek között szerepel a hadsereg költségvetésének a jelenlegiről hárommilliárd euróra, majd fokozatosan a GDP egy százalékára történő emelése; az elmaradt beruházások fokozatos pótlása; azonnali döntés a légtér megfigyeléséről; a haderő alkalmasságának helyreállítása; a sorkatonai szolgálat időtartamának hatról nyolc hónapra történő visszaállítása; valamint a hackertámadások és az új hibrid fenyegetettség elleni védelem.

Az előirányzatok között szerepel még, hogy az osztrák hadsereg – Ausztria biztonsági érdekeinek megfelelően – a jövőben vegyen részt nemzetközi béke-, illetve stabilizációs hadműveletekben; biztosítsák az Európai Uniós kötelezettségvállalások betartását; a személyi állomány létszámát növeljék 24 ezer főre, emellett biztosítsák a hadsereg működőképességét, és fejlesztésekre is szükség van az ország átfogó védelmének biztosítása érdekében.

A hosszú távi tervek szerint az osztrák hadsereg költségvetését 2030-ig több mint a duplájára kellene emelni; ami 5,62 milliárd eurónak felel meg. Emellett szükség volna egy több mint 16 milliárd eurós beruházásra is. Emellett személyi kérdéseket is meg kellene oldani; az Osztrák Biztonsági Stratégia 55 ezer katonával rendelkezik, míg a célok megvalósításához további 24 ezer képzett katonára és civil szolgálatosra lenne szükség.

Az Osztrák Néppárt (ÖVP) nyilatkozata szerint “nagyon komolyan” veszik a jelentést; szerintük a soron következő kormány feladata lesz a szövetségi hadsereg költségvetésének növelése. Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ), az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a NEOS – Az Új Ausztria és Liberális Fórum – gyors intézkedéseket sürget. A szociáldemokraták javaslata szerint a hadseregnek meg kell kapnia a szükséges forrásokat. Az FPÖ egy “hatékony terápia gyors megkezdését” szorgalmazza, míg a NEOS “a Néppárt több évtizedes elhibázott és populista politikájának szégyenfoltjáról” beszél.

A tárcavezető tájékoztatása szerint a gépen egy tapasztalt oktató és egy pilótanövendék volt. Mindketten életüket veszítették a balesetben. A légi szerencsétlenség a murciai régióban található San Javier településnél történt. A repülőgép a Földközi-tenger Mar Menornak nevezett részén csapódott a vízbe.

Augusztus 26-án nem messze innen zuhant le a tengerbe a hadsereg C-101 típusú sugárhajtású repülőgépe. A pilótának ugyan sikerült katapultálnia a becsapódás előtt, de nem élte túl a balesetet.

A közlemény szerint a 37 éves vádlott biztonsági őrként dolgozott egy VII. kerületi szórakozóhelyen, amikor – még 2016 szeptemberében – egy külföldiekből álló társaság érkezett a bejárathoz. Az egyik külföldi férfi ittas állapotban egy üres üveget rugdosott a járdán, ami nem tetszett az egyik biztonsági őrnek és szóváltásba keveredett a sértettel. A hangoskodásra a társasághoz ment a vádlott is, majd egyik őrtársát megkerülve azonnal, ököllel megütötte a sértettet a fején. A bántalmazott az ütéstől hanyatt esett, és a fejét az aszfaltba ütve elvesztette az eszméletét.

A sértett a bántalmazás következtében közvetlen életveszélyes állapotba került, koponya alatti bevérzést szenvedett, amely szakszerű orvosi ellátás nélkül a halálához is vezethetett volna.

A Fővárosi Főügyészség a bántalmazóval szemben életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre, amely bűncselekményt a törvény kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni – írták.

Júniusban három héten át zajlott Magyarországon a Black Swan 2019 (Fekete Hattyú 2019) elnevezésű különleges műveleti gyakorlat, egy olyan típus részvételével, amelyet hazai gyakorlaton eddig nem láthattunk.

Ez a bizonyos típus a billenőrotoros V-22 Osprey (Halászsas), amely egy közepes légcsavaros-gázturbinás szállító repülőgép és egy ugyancsak közepes szállító helikopter előnyös tulajdonságait igyekszik egyesíteni. Hogy ez az elgondolás és a belőle született hibrid repülőeszköz hosszú távon mennyire válik be, azt majd eldönti az idő. Sokan úgy vélik, hogy az Osprey még mindig csak egy kísérleti repülőgép, amelynek a valós képességeit még nem sikerült megismerni. Mindenesetre a típus MV-22-es változata csapatszolgálatban áll a tengerészgyalogság (Marines) közepes billenőrotoros századainál és a légierő különleges műveleti parancsnoksága (AFSOC) is használja CV-22 típusjelzéssel. A magyarországi különleges műveleti gyakorlaton ez utóbbi változat szerepelt.

Ellentétben azzal, amit a billenőrotoros elnevezés sugall, valójában a két Rolls-Royce Allison hajtómű gondoláit billentik a vízszintes és a függőleges helyzet között. Mivel a forgószárnyak nem csak az emelik az Osprey-t, hanem nagy átmérőjű légcsavarként működve a gép előrehaladását is biztosítják, az elnevezésük a légcsavar (propeller) és a forgószárny (rotor) kombinációjából a proprotor lett. (A hajtóművekből kilépő gáz tolóereje is rásegít a proprotorok emelő vagy vonóerejére.) A repülőgép elnevezés már csak azért is indokolt, mert az Osprey-k a levegőben töltött idejük jelentős részében repülőgépként működnek. A gép irányítására egy botkormány, az oldalkormány pedálok és a repülőgépekéhez hasonló gázkar szolgál. A gépen nincs a helikoptereken megszokott egyesített vezérlőkar. A pilóta a gázkaron lévő bal kezének hüvelykujjával egy forgógombot tud előre vagy hátra mozgatni és így a hajtóműgondolákat a függőleges és a vízszintes helyzet között előre-hátra billenteni. A botkormány és a gázkar az Osprey esetében is a HOTAS koncepciót követi, vagyis minden fontosabb rendszert anélkül lehet kapcsolni, hogy a pilóta levenné róluk a kezét.

Néhány méteres gurulást a botkormány mozgatásával is el lehet kezdeni, de hosszabb taxizáshoz inkább a gondolák kismértékű előrebillentése ajánlott. A felszálláshoz 88 és 86 fok közé állítják a gondolákat, a hajtóművek teljesítményét a gázkarral maximálisra állítják és az Osprey elemelkedik a talajtól. A helyben függést a botkormánnyal tartják, de lehet „játszani” a gondolák néhány fokos előre-hátra billentésével is. A repülésvezérlő rendszer függés közben tartja a pozíciót, csökkentve ezzel a pilóták munkaterhelését. Ez különösen akkor hasznos, amikor a fedélzeti csörlőt használják vagy a különleges műveleti katonák gyorsköteles módszerrel hagyják el a gépet.

Gyorsításkor a gondolákat lassan előrebillentik egészen a vízszintes helyzetig. Még a gondolák 60 fokos helyzete és a 250 km/h-s sebesség elérése előtt behúzzák a futóműveket, nehogy túllépjék a kiengedett helyzetre előírt limitet. Amikor a gondolák elérik a vízszintes helyzetet, a pilóta egy pillanatra előrenyomja és elengedi a gázkaron lévő forgógombot, amely visszaugrik alaphelyzetbe és ekkor beáll az utazóteljesítményhez tartozó 84 százalékos proprotor fordulat. Az Osprey ezután egy kicsit emelt orral 360 km/h sebesség fölé gyorsul. Ha gyorsan kell távozni valahonnan – például hadműveleti területen - a gondolák gyors, másodpercenként nyolc fokos előrebillentésével a gép intenzíven gyorsul, de ilyenkor jó, ha mindenki bekötve ül és a fedélzeten lévő tárgyak le vannak rögzítve. A helikopter üzemmódből repülőgép üzemmódba történő átmenetkor a flaperonok behúzódnak és azután csűrőként funkcionálnak. A Halászsas utazósebessége 300 - 430 km/h között van. Harcászati környezetben többnyire 380 – 430 km/h közötti sebességgel repülnek.

Az Osprey legfeljebb 7500 méter magasan repülhet, de mivel a törzse nem túlnyomásos, a 3000 méter átlépésekor a fedélzeten lévőknek oxigénmaszkot kell viselniük, amelyhez a gép saját fedélzeti rendszere (OBOGS) biztosítja az oxigént. Az Air Force CV-22-esei a Marines MV-22-eseinél jobban felszerelt gépek. A CV-22-esek többfeladatú – terepkövető, terep elkerülő, térképező, időjárás felderítő – radarja, infravörös képet biztosító szenzora (FLIR), integrált műholdas és inerciális navigációs rendszere (GPS, INS) segíti a különleges műveleti Osprey személyzetét, hogy éjszaka vagy szinte bármilyen rossz időjárásban eljusson a céljához anélkül, hogy a gépével 60 méternél magasabbra emelkedne. A radar és a FLIR által szolgáltatott információk valamint a navigációs és repülési adatok a műszerfalat uraló négy nagyméretű többfunkciós kijelzőn jeleníthetők meg, amelyek természetesen kompatibilisek az éjjellátó készülékkel. A CV-22-eseket nem csak a terepadottságok, a domborzat és az éjszaka sötétje védi; a légierős Osprey-kat besugárzás jelző és zavaró rendszerrel, a vállról indítható, infravörös rakéták elleni rendszerrel (DIRCM) és zavarótöltet kivetőkkel szerelték fel. E rendszerek információi szintén az MFD-ken jelennek meg. A gép a levegőben utántölthető. 

A repülőtérre, hajófedélzetre vagy a kijelölt területhez érkezés előtt az Osprey-t vissza kell konfigurálni repülőgépből helikopterré. Ehhez jóval a gép előtt kell járni gondolatban, vagyis minden lépést megfelelően időzítve kell elvégezni. A hajtómű teljesítmény csökkentésével a sebességet 400 km/h alá csökkentik és a forgógomb meghúzásával majd elengedésével a proprotor fordulatszámát száz százalékra növelik. A flaperonok automatikusan teljesen leengedett helyzetbe állnak. Ahogy a száz százalékos proprotor fordulatszám beállt, a gép tovább lassul. A 360 km/h-s sebesség alatt meg lehet kezdeni a hajtóműgondolák hátrabillentését. Ezt a mozzanatot a pilóta végzi a már említett forgógombbal, de egy biztonsági rendszer felügyeli, és szükség esetén leállítja. A rendszer a sebesség, a magasság és a gondola beállítási szögének figyelembevételével két szélsőséges dologra ügyel: nehogy a még repülőgép üzemmódban lévő Osprey a túl kicsi sebesség miatt átessen, vagy nehogy a már helikopter üzemmódban lévő gép proprotor rendszere a túl nagy sebesség miatt károsodjon. Ha a pilóta túl nagy sebesség mellett akarja hátrabillenteni a gondolát, a rendszer leállítja a folyamatot és előrebillenti a gondolát. A pilóta előtti elsődleges repülési kijelzőn megjelenik, hogy a gondola a biztonsági limiteken belül éppen hol van. Ha sikerül a gondola beállítási szögét a limitek között középen tartani, akkor az átmenet repülőgépből helikopterbe simán lezajlik.

Amint a gondola elhagyja a 45 fokos beállítást, a pilóta növeli a hajtómű teljesítményt és egy kicsit megemeli az Osprey orrát, hogy tovább lassuljon. A pilótának számolni kell azzal is, hogy bármit is csinál, a gép csak lassan, néhány másodperc múlva reagál. Megközelítéskor, különösen akkor, amikor a gondolák már függőlegesen állnak, a proprotorok vízszintes síkban forognak és a gép orra egy kicsit „lóg”, a pilótafülkéből kitűnő a kilátás – ami nem egy hátrány, ha ismeretlen terepre kell leszállniuk. Nagy segítség a pilótáknak, hogy a gép függés közbeni térbeli helyzetét is leolvashatják a kijelzőről, mert akárcsak a helikopterek forgószárnya, az Osprey proprotorja is hatalmas szelet generál, ami nem csak köveket repíthet a levegőbe, de poros, homokos vagy havas terepen nullára csökkentheti a látótávolságot. A terepre végrehajtott leszállás utolsó fázisában a hajózóknak ügyelniük kell arra is, hogy a függőlegesbe állított hajtóműgondolák alja nagyon közel lesz a talajhoz és ezért egy nagyobb szikladarabtól, farönktől, egyenetlen talajtól megsérülhetnek.

A Halászsas nem csak a vezetéséhez szükséges reptechnika tekintetében különbözik minden más repülőeszköztől, hanem a repülés közben kialakult vészhelyzetek kezelése és megoldása miatt is. Az egyik a helikopteres repülésből ismert autorotáció. Ami a helikoptereknél működik, az az Osprey-nál nem. Ennek legfőbb oka a kis tehetetlenségű forgószárny, amelynek a fordulatszáma azonnal és drasztikusan csökken, ha a gépet nem viszik azonnal autorotációs üzemmódba. A süllyedés végén, a kilebegtetéshez egy gyors, agresszív mozdulat szükséges, amikor ugyan megnő a proprotor fordulata, de gyorsan el is veszti azt. Ezért mondják, hogy az autorotáció túlélése egy Osprey-ben inkább szerencse, mint tudás kérdése.

Az Osprey, bár többnyire repülőgépként repül, nem képes arra sem, amire egy hagyományos, légcsavaros gép: hajtóműleállás esetén a proprotor nem állítható vitorlába. Az Osprey hajtóműindításakor először csak az egyik hajtómű indul, de mindkét proprotor forogni kezd, mivel egy tengely a meghajtásházon keresztül forgatja a még nem működő hajtóműhöz tartozó proprotort is. Így van ez a levegőben is, az egyik hajtómű meghibásodása esetén a működő hajtómű tovább forgatja mindkét proprotort. Más a helyzet, ha a meghajtásházban történik meghibásodás és a hozzá tartozó proprotor forgása leáll. A leállt proprotor hiányát az oldalkormánnyal nem lehet kiegyenlíteni és nem marad más, mint leállítani a hajtóműveket és siklásban kényszerleszállni a géppel. Az Osprey siklószáma 4,5 vagyis ennyi kilométerre képes elrepülni ezer méter magasból. A kényszerleszálláshoz repülőgép üzemmódban kell hagyni a gondolákat. Ez természetesen azzal jár, hogy a nagy átmérőjű proprotor lapátjai földetéréskor darabokra szakadnak, és így nem okoznak sérülést a gépben ülőknek. A fentiek ismeretében nagyon találó az egyik pilóta mondása, miszerint az Osprey-t könnyű repülni, de nehéz jól repülni.

* * *

Valamennyi képen a légierő CV-22B gépei láthatóak. Fotó: U.S. Air Force. A cikk az Aeromagazin 2019. augusztusi számában megjelent írás átdolgozott változata.

Magyarország rendszeresen részt vesz a 14 európai ország közlekedési hatóságait tömörítő Euro Control Route (ECR) együttműködés ellenőrzéseiben, a kedden kezdődő háromnapos akció során a veszélyes árut szállító gépjárművek és a személyszállító járművek, elsősorban az autóbuszok műszaki biztonsági ellenőrzését végzik a szakemberek – ismertette az államtitkár.

A közlekedési hatóság az ITM felkérése alapján is végez hazai tematikus-szezonális ellenőrzéseket, jövő hétfőn indul a 22 éves múltra visszatekintő közúti közlekedési környezetvédelmi akció. Ennek keretében négy nagyvárosban, Budapesten, Debrecenben, Győrben és Szegeden öt napig, változó helyszíneken dolgoznak majd a szakemberek, a területileg illetékes közlekedési felügyeletek 1400-1600 mérést végeznek majd el – jelezte Mosóczi László.

Az államtitkár a nemzetközi ECR-akcióról elmondta: a veszélyes árut szállító járművek balesete komolyabb környezeti, egészségügyi és anyagi károkat, valamint a szükséges útlezárás miatt tartós forgalmi zavart okozhat. A személyszállító járművek hiányosságai kisebb szabályszegés esetén is emberéletekbe kerülhetnek.

Az ellenőrzéseket országos szinten összehangolva végzik a megyei kormányhivatalok munkatársai, szükség esetén a rendőrség bevonásával. A szabálysértések mértéküktől függően helyszíni bírsággal, műszaki vizsgára való berendeléssel, engedély bevonásával, a gépjármű feltartóztatásával vagy rendőrségi feljelentéssel szankcionálhatók.

Mosóczi László felhívta a figyelmet, hogy ECR ellenőrzésekben októberben és novemberben is részt vesz majd a magyar hatóság.

Felidézte, hogy a magyar szakemberek idén eddig négyszer működtek közre hasonló ellenőrzésben, több mint 4100 megvizsgált személy- és áruszállító járműből 384 esetben találtak kisebb-nagyobb hiányosságot.

A közúti közlekedési környezetvédelmi akcióról elmondta, hogy célja a figyelemfelhívás a környezetbarát, energiatakarékos gépkocsi-használat fontosságára, valamint a hazai járműállomány átlagos környezetvédelmi állapotának folyamatos vizsgálata és értékelése.

A saját kezdeményezésen alapuló további ellenőrzések az év hátralévő részében öt témakörben várhatók – ismertette az államtitkár. Vizsgálják majd a felkészülést a téli autózásra, a síszezonhoz kapcsolódó felkészülést, a balesetveszélyes gépkocsiszállító karavánokat, az autóbuszos személyszállítást az adventi időszakban az osztrák társhatósággal közösen és a taxis szolgáltatókat.

Mosóczi László kiemelte azt is, hogy nyáron több mint 1500 taxit ellenőriztek a hatósági szakemberek Budapesten és a nagy nyári fesztiválok környékén, 123 próbavásárlást végeztek, és a feltárt hiányosságok miatt 28 járműnek bevonták a rendszámát.

A politikus – aki részt vett a múlt hét végén Kijevben megrendezett Jaltai Európai Stratégia (YES) konferencián – az 1+1 ukrán televíziónak nyilatkozva kifejtette: szerinte Oroszország nem érdekelt abban, hogy továbbra is fenntartsa jelenlétét a Donyec-medencében. “Csak cinikusan játszanak az emberi élettel annak érdekében, hogy Ukrajnát orosz befolyás alatt tartsák. Ez hiba. Ukrajna most erősebb, demokratikusabb, virágzóbb, stabilabb, oroszellenesebb és Nyugat-barátabb, mint valaha” – fejtette ki az amerikai tisztségviselő.

Volker rámutatott, hogy Moszkva éppen ezért a vártnak éppen az ellenkezőjét éri el azzal, ha folytatja a Donyec-medencei megszállást és a háborút, s ezért jobban tenné, ha véget akarna vetni ennek.

Hozzátette, hogy ha Moszkva teljesíti a minszki megállapodásokat, és megszünteti a Donyec-medence megszállását, a Krím félsziget önkényes elcsatolása miatt hozott szankciók továbbra is érvényben maradnak vele szemben mindaddig, amíg a területet megszállva tartja.

Az amerikai politikus meggyőződése, hogy Oroszország vissza fogja adni a Krímet Ukrajnának, ahogyan a balti államok is visszanyerték 40 év után függetlenségüket a Szovjetuniótól. Hangsúlyozta viszont, hogy a Nyugatnak – mint a balti államok esetében, úgy a Krím ügyében is – határozottan ki kell tartania álláspontja, vagyis a félsziget annektálásának elutasítása mellett, mert idővel változni fog az orosz politika. Volker arra viszont nem tudott választ adni, hogy ez mennyi időbe fog telni.

Vadim Prisztajko ukrán külügyminiszter a hét végi jaltai értekezlet keretében tett nyilatkozataiban kifejtette, hogy a normandiai négyek, azaz Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország tervezett csúcstalálkozójától Ukrajna a már megtett előrelépések folytatását várja. Ezek között nevezte meg a csapatszétválasztást a frontvonal újabb pontjain, majd annak teljes, 400 kilométeres hosszán, továbbá az Ukrajna és Oroszország közti fogolycsere folytatását.

Kifejtette: most elsősorban annak elérésére összpontosít Kijev, hogy a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területeken élőkkel való kapcsolattartás javulhasson, beleértve ebbe a két oldal közti szabad és biztonságos átjárás megteremtését a civil lakosság számára. Hozzátette: Kijev ezenfelül kész szociális, gazdasági segítséget nyújtani a szakadár ellenőrzés alatti területeken élőknek, és szeretné elérni, hogy ott is foghatók legyenek az ukrán televíziók és rádióadók.

Több nyilatkozatban elhangzott a napokban, hogy Kijev szeretné, ha a normandiai csúcstalálkozóra mielőbb, akár már szeptemberben sort kerítenének.

A Volkswagen T6 típusú, összkerékhajtású furgonok beszerzésére és speciális felszerelésére 410 millió forintot használtak fel – tartalmazza a közlemény.

Az új eszközök és járművek az eddiginél is gyorsabb reagálást tesznek lehetővé. Az úgynevezett kritikus infrastruktúrákat érintő események esetén csökken a beavatkozási idő. Nem kizárólag tűzoltási és műszaki mentési feladatok adódhatnak, hanem előfordulhat, hogy árvízi, belvízi védekezést kell koordinálni vagy éppen téli időjárás okozta válsághelyzetet kell kezelni. Ilyenkor a beavatkozáshoz használt felszereléseken kívül a döntés-előkészítést támogató eszközökre, például különböző informatikai berendezésekre is szükség van. Az új járművekben ezek is helyet kaptak – olvasható a közleményben.

A bíróság határozott arról is, hogy szabadlábra helyezi az egykori kémfőnököt, aki még áprilisban került előzetes letartóztatásba azután, hogy fia madridi lakásán őrizetbe vették. A döntés, amelynek részletes indoklását kedden teszik közzé a bíróság, ellentétes a spanyol ügyészség kiadatást támogató álláspontjával.

Hugo Carvajalt, aki Hugo Chávez, néhai venezuelai elnök egykori bizalmasa volt, 2008-ban vádolták meg az Egyesült Államokban azzal, hogy együttműködött a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) gerilláival azért, hogy “kokainnal árasszák el” az észak-amerikai országot. A vádemelés alapján nemzetközi körözést adtak ki ellene. Az 59 éves volt kémfőnök múlt heti kiadatási meghallgatásán megalapozatlannak nevezte a vádakat, amelyek szerinte politikai indíttatásúak, és az Egyesült Államok valódi célja, hogy értékes információkat szerezzen tőle Chávez kormányáról.

Carvajal elismerte hogy korábban valóban találkozott a FARC vezetőivel, de állítása szerint azt Chavez megbízásából és a kolumbiai kormány tudtával tette, a kolumbiai békefolyamat tárgyalásainak keretében. Az egykori tábornok 2004 és 2011 között vezette Venezuela katonai hírszerzését. Vallomása szerint idén márciusban érkezett Spanyolországba hamis útlevéllel, miután hazájából a kialakult politikai helyzet miatt menekült el.

Carvajal nyilvánosan elismerte Venezuela ideiglenes elnökeként Juan Guaidó ellenzéki vezetőt, és ugyanerre biztatta katonatársait is Twitter-oldalán közzétett állásfoglalásában.

Batta Zsolt Iván megerősítette a Sonline.hu hírportál információját, miszerint idegenkezűség nem történt, a rendőrség közigazgatási eljárásban, szakértő bevonásával vizsgálja a haláleset körülményeit.

Hozzátette: a holttestre egy melléképület bontása közben, egy földalatti helyiségben bukkantak rá. A halottszemle még tart, az elhunyt nemét, személyazonosságát még nem tudták megállapítani.

A Kaposvár Fő utcáján álló Csokonai fogadót a város 1,2 milliárd forintból újíttatja fel, benne látogatóközpontot, kiállító- és bemutatótereket, kulturális, szabadidős események befogadására alkalmas helyiségeket alakítanak ki. A kétszintes, barokk stílusú épület volt a helyszíne annak az 1798-ban, Csokonai Vitéz Mihály részvételével megrendezett bálnak, amely apropót szolgáltatott a költő Dorottya, avagy a dámák diadala a Fársángon című vígeposzának megírásához.

Szedík Szedikki újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: egy legitim béke elképzelhetetlen törvényes választások nélkül.

Washington tavaly óta tárgyalt tálib lázadókkal, hogy véget lehessen vetni az Egyesült Államok 2001 ősze óta tartó afganisztáni háborújának. Minden fél arról számolt be az utóbbi napokban, hogy az utolsó simításokat végzik a békemegállapodáson. Közben azonban a lázadók megsokszorozták támadásaik számát, és az Egyesült Államok múlt vasárnap felfüggesztette a tárgyalásokat.

Az afgán kormányt nagyrészt kizárták ezekből az egyeztetésekből, és Kabult aggasztotta, hogy az amerikaiak és a tálibok kiegyezése utánra kell majd halasztania a választásokat.

Szedikki elmondta: az afgán kormány egyelőre felfüggesztette a saját erőfeszítéseit a tálibokkal való békekötésre, de a választások után a békefolyamat előmozdítása prioritás lesz. A szóvivő utalt arra is, hogy “nagy változások” várhatók országszerte a biztonság fokozása terén a választások közeledtével. A tálibok azzal fenyegetőznek, hogy támadásokat intéznek majd a szavazóhelyiségek ellen, és arra figyelmeztették a lakosságot, hogy ne menjen el szavazni.

Szedikki kitért arra, hogy a tálib lázadók egy küldöttsége éppen Oroszországban tárgyal. Úgy vélte, a táliboknak inkább közvetlenül az afgán kormánnyal kellene tárgyalni, nem pedig külföldi hatalmakkal.

Szeptember elején Zalmay Khalilzad, az Egyesült Államok afganisztáni és pakisztáni ügyekkel foglalkozó különmegbízottja jelezte, hogy karnyújtásnyira került az egyezség megkötéséhez az amerikai delegáció és az afganisztáni tálib küldöttség Katarban, ami megnyithatja az utat a béke megteremtése és az Egyesült Államok leghosszabban – csaknem 18 éve – tartó háborújának lezárása előtt Afganisztánban. A megállapodás-tervezet értelmében az amerikai hadsereg öt afganisztáni bázisról vonulna ki. Egy első fázisban ötezer amerikai katona hagyná el az országot.

Jelenleg az Egyesült Államok 13-14 ezer fős kontingenst állomásoztat a dél-ázsiai országban.

Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter szombaton egy lipcsei CDU-rendezvényen arról beszélt, hogy a NATO-csapatok afganisztáni kivonása esetén az ország újra a tálibok szigorú iszlám szabályainak uralma alá kerülhet, és ez különösen az afgán nők számára lenne nehéz. “Attól tartok, ha nem vállaljuk tovább a kötelezettségeinket (Afganisztánban), akkor olyan szörnyűségek történhetnek meg, hogy nőket fognak megkövezni és felakasztani, a lányokat pedig nem engedik iskolába járni, hanem férjhez adják őket” – mondta Kramp-Karrenbauer.

A nagy hatótávolságú rakétavédelmi rendszer alkatrészei augusztus 27. óta érkeztek az Ankara külterületén fekvő Mürted légitámaszpontra. A tárca emlékeztetett: a leszállítás első üteme július 12. és 25. között lezárult. Egyúttal jelezték: az illetékes személyzet képzése folytatódik, a rendszert a tervek szerint 2020 áprilisára hozzák működésbe.

Az Oroszország és a NATO-tag Törökország közötti üzlet az utóbbi hónapokban egyre feszültebbé tette a török-amerikai viszonyt, miután Washington attól tart, hogy az orosz technológia valódi célja adatgyűjtés a NATO katonai képességeiről.

Az amerikai elnöki hivatal júliusban leszögezte: az orosz légvédelmi ütegek vásárlása lehetetlenné teszi Ankara további részvételét az amerikai F-35-ös vadászbombázó repülőgépek fejlesztési programjában. Később Ellen Lord, az amerikai védelmi minisztérium államtitkára azt mondta: az Egyesült Államok, valamint az F-35-ös program többi partnerországa egyetért abban, hogy kezdeményezni kell Törökország kizárását. A Pentagon korábban azt is kilátásba helyezte, hogy Washington felbontja az F-35-ösök eladására vonatkozó török-amerikai megállapodást.

A török védelmi tárca egyoldalúnak és igazságtalannak nevezte a kizárást célzó döntést, hangsúlyozva, hogy a lépés negatív hatással lesz a NATO erejére. Ezt követően a vadászbombázó képzési programjában részt vevő török pilóták és a harci repülőgéppel kapcsolatban álló török személyzet július végén és augusztus elején hazatért az Egyesült Államokból.

Recep Tayyip Erdogan és Vlagyimir Putyin augusztus 27-én a Moszkvához közeli Zsukovszkijban részt vett egy légügyi kiállításon, ahol a török államfő szemügyre vette az orosz Szu-34-es, 35-ös és Szu-57-es vadászgépeket. Putyin a rendezvény után arról számolt be, hogy az orosz harci repülőgépek – a Szu-35-ös és a Szu-57-es – közös gyártásának lehetőségéről is tárgyalt Erdogannal.

A 400 kilométeres hatótávolságú Sz-400-as rakétarendszer beszerzéséről szóló török-orosz egyezményt 2017. április 11-én írták alá. Ankara négy légvédelmi egység beszerzését határozta el, 2,5 milliárd dollárért. Törökország a foglalót már kifizette, és elköltötte a rakétarendszer vásárlására kapott hitelt is. Egyelőre nem ismert, hogy a török hadsereg hova telepíti az orosz fegyvereket.

Diagnosztikai tévedések, hibás gyógyszerfelírások és kezelési előírások, és a gyógyszerek célszerűtlen alkalmazása a három fő oka az érintettek nagy számának – mondta sajtótájékoztatóján Neelam Dhingra Kumar, a páciensek biztonságát oltalmazó fő koordinátor a szervezetben.

A hibák azért következnek be, mert az egészségügyi rendszerek nincsenek megfelelően felkészítve a hibák kivédésére, és az okulásra belőlük – mondta a szakértő, aki elismerte, hogy sok egészségügyi intézményben elhallgatják ezeket a műhibákat, ami megakadályozza, hogy küzdjenek ellenük.

A WHO ezeket az adatait az alacsonyan, vagy közepesen fejlett országokból gyűjtötte össze, ahol a világ népességének nyolcvan százaléka él. Az összesített adat ennél nagyobb, ha a fejlett országokat is számításba veszik.

A világszervezet a figyelem felkeltése érdekében mostantól kezdve minden év szeptember 17-én megtartja a páciensek biztonságának világnapját.

Az Agrárminisztériummal közös Meddig hat? című kezdeményezés célja, hogy a laikus érdeklődők hiteles szakmai forrásokból kaphassanak információkat az antibiotikum-rezisztencia mindannyiunkat érintő veszélyeiről.

Közleményükben azt írják, hogy az antibiotikum-rezisztencia világszerte egyre nagyobb gondot okoz a humán és az állategészségügy területén egyaránt. Az antibiotikumok indokolatlan, illetve helytelen használata következtében a baktériumok egyre ellenállóbbak lesznek, vagyis az antibiotikumot tartalmazó szerek mind kevésbé hatékonyak egy-egy betegség kezelésében. A globális közegészségügyi fenyegetés kezelésével, egyes nemzetközi szervezetekhez hasonlóan, az Európai Unió is kiemelten foglalkozik – tették hozzá.

Az Európai Gyógyszerügynökség legutóbbi jelentése szerint Magyarország a 4. helyen áll az egységnyi állati termékre vonatkozó antibiotikum-felhasználás rangsorában. A Nébih vizsgálati eredményei pedig arra is rámutattak, hogy a rezisztencia számos baktériumfaj és antibiotikum esetében nálunk a legelterjedtebb.

A meddighat.hu címen elérhető weboldal az antibiotikum-rezisztencia témakörét számos aspektusból világítja meg. A honlap célközönsége elsősorban az érdeklődő laikusok, akiknek közérthető formában igyekeznek átadni a szakmai, hiteles forrásokból származó ismereteket.

A honlapon megjelenő cikkek, tanulmányrészletek, kutatási eredmények és infografikák segítségével az állategészségügy helyzete rajzolódik ki, hiszen a Nébih e terület igazgatásáért is felel. A program és a webes felület segítségével arra is igyekeznek rávilágítani, hogy az állati és az emberi egészség ügye szorosan összefügg, továbbá, hogy ki-ki hogyan járulhat hozzá a rezisztencia elleni sikeres küzdelemhez – közölték.

Közölték, a közreadott ismeretanyag egyik fő pillére az az új animációs kisfilm, amelyet a YouTube-on publikáló Simanovszky Zoltán állatorvos készített a Nébih felkérésére. A videó korrekt szakmaisággal, mégis szórakoztató formában teszi befogadhatóvá az információkat erről a világméretű egészségügyi problémáról – írták.

Az új kezdeményezést az ősz folyamán a Nébih Facebook-oldalán, valamint a Szabad a gazdi állatvédelmi program Facebook-oldalán is népszerűsítik, emellett a téma jobb megértését segítő kvízjátéksorozatot is indítanak.

Több év óta először vettek részt századszintű éleslövészeten a tatai 25. dandár 11. harckocsizászlóaljának katonái és T-72-esei a bakonyi lőtéren zajló Bátor Harcos/Brave Warrior 2019 gyakorlatok mozzanatai között. Jövő évtől a most itt is megszerzett fegyvernemi tapasztalataikat a német típusváltás megkezdésekor (bérelt Leopard 2 A4-ek beérkezése) is kamatoztathatják a Bölények.

Tűz a 2A46 harckocsilöveggel.

A már amúgy is meggyepált kemény célok...

...ezúttal sem szenvedtek hiányt törődésből.

A Bölények karjelzése.

Továbbiak hamarosan...

Zord

Vytenis Andriukaitis, az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős biztosa az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) közösen, Brüsszelben rendezett első Védőoltásügyi Világkonferencia margóján tartott sajtótájékoztatóján elmondta, az utóbbi időben világszerte felgyorsult a védőoltással megelőzhető betegségek, köztük a kanyaró terjedése.

Az elmúlt három évben hét ország, köztük négy európai ország vesztette el kanyarómentes státuszát, a kanyarós megbetegedések tavaly kezdődött ugrásszerű növekedése pedig idén is folytatódott. 2019-ben világviszonylatban annyi kanyarós megbetegedést jelentettek, mint 2006 óta soha: a WHO európai régiójában mintegy 90 ezer, világszerte pedig több mint 365 ezer esetet regisztráltak már az év első felében.

Felmérések szerint az Európai Unió lakosainak 48 százaléka véli úgy, hogy a védőoltások gyakran súlyos mellékhatásokat okozhatnak, 38 százalékuk szerint kiváltói lehetnek azon betegségeknek, amelyekkel szemben védelmet kellene nyújtaniuk, 31 százalékuk pedig meg van győződve arról, hogy gyengíthetik az immunrendszert. Ez többek között a digitális és közösségi médiában a védőoltások előnyeivel és kockázataival kapcsolatban egyre inkább terjedő félretájékoztatásnak tudható be – figyelmeztetett.

A bizalomhiány következtében jelentősen csökken az átoltottság, holott a magas átoltottság elengedhetetlen az immunitás biztosításához, hiánya pedig a betegség gyakoribb megjelenéséhez, járványok kitöréséhez vezethet. A WHO a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanságot – melynek hátterében főként hamis biztonságérzet, bizalomhiány és kényelmesség áll – globális szinten az egészséget veszélyeztető tíz legfontosabb tényező közé sorolta 2019-ben – tette hozzá az uniós biztos.

A pilóták az első jelentésekkel ellentétben nem katapultáltak, holttestüket a pilótafülkében találták meg, amely három méter mélyre fúródott a talajba.

A végzetes kiképző repülés során a repülőgép nem szállított hadianyagot, de becsapódáskor felrobbant és teljesen megsemmisült. Az orosz légierő Szu-25B gépe lakatlan területre zuhant kedden Bugyonnovszktól mintegy 38 kilométerre, ezért a földön nem keletkeztek károk. A szerencsétlenség körülményeit kivizsgálják.

A Szu-25B típusú kiképző gépeket 1986 óta gyártják Ulan Udében. Ilyen típusú repülőből mintegy 300 darabot szereltek össze.

A tálibok azért tiltották be a vöröskereszt és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) működését, mert szerintük ezek „gyanús” tevékenységet folytattak oltási kampányaik során, és eltértek meghirdetett hivatalos feladataiktól. A tilalom visszavonását a tálibok szóvivője jelentette be közleményben – a WHO-ra azonban nem utalt benne.

Roya Musawi, a vöröskereszt afganisztáni szóvivője a dpa hírügynökség szerint bejelentette, hogy újra dolgoznak az ország egész területén.

Közlésük szerint a dróntámadások okozta robbanások következtében 5,7 millió hordóval csökkent a napi olajkitermelés, ami több mint a fele a szaúdi olajkitermelésnek, és mintegy öt százaléka a világ napi olajkitermelésének. A veszteségek egy részét az olajtartalékot tartalmazó tározókból fogják pótolni.

Az illetékes amerikai hatóságok adatai szerint Szaúd-Arábia naponta átlagosan tízmillió hordó olajat termel, az augusztusi átlag pedig 9,85 millió volt. A rijádi kormány szerint a támadás következtében jelentősen csökkent az olajkitermeléskor keletkező kísérő gáz mennyisége is.

A jemeni húszi lázadók elismerték, hogy szombat hajnalban tíz drónnal intéztek támadásokat két szaúdi olajterminál ellen. Egyik szóvivőjük közölte, hogy ez jogos válasz volt arra, hogy a szaúdiak vezette katonai koalíció beavatkozott a jemeni polgárháborúba a kormány oldalán. A húszik által működtetett tévének nyilatkozva fogadkozott, hogy a következő akciók kiterjedtebbek és fájdalmasabbak lesznek a szaúdi rezsimnek.

Az egyik támadás az Abkaik kormányzóság Bukjak nevű helységében lévő olajterminált érte, amely az Aramco közlése szerint a világ legnagyobb olajfinomítója. A másik célba vett terminál a Huraisz kormányzóságban lévő olajmezőhöz tartozik, amely a második legnagyobb olajmező az országban. Az üzemekben robbanások történtek és tűz ütött ki. A tüzeket rövid időn belül eloltották, senkinek sem esett baja.

A Facebook az Öngyilkosság Megelőzésének Világnapját követően megosztja tudását, valamint közzéteszik, hogy milyen lépéseket tettek az elmúlt évben, illetve mit szándékozunk tenni a jövőben annak érdekében, hogy felhasználóink – különösen a legsebezhetőbbek – biztonságban legyenek.

Idén rendszeresen konzultációkat tartottak a világ minden tájáról származó szakemberek részvételével, hogy megvitassák az öngyilkossággal és önkárosítással kapcsolatba hozható legérzékenyebb témákat, például, hogy hogyan kezeljék a búcsúleveleket, milyen kockázatokat rejtenek a szomorú tartalmak, vagy az öngyilkosságokról szóló hírek a világhálón.

A konzultációk nyomán számos, az érzékeny tartalmak kezelésére vonatkozó változtatást vezettek be. Szigorítottak az önkárosításra vonatkozó irányelveiken, így ilyen tartalmaknál a jövőben nem lehet olyan vizuális tartalmakat megosztani, amelyeken vágás látható, annak érdekében, hogy még akaratlanul se ösztönözzön a tartalom másokat is önkárosító viselkedésre, még akkor sem, ha a posztoló így kér segítséget vagy így fejezi ki magát a lelki gyógyulása útján. Továbbá az Instagramon nehezebbé tették az ilyen tartalmak böngészését, illetve a Keresésben sem jelennek meg ezek az ajánlatok között.

Emellett szigorítottak az irányelveiken az táplálkozási zavarokkal kapcsolatos tartalmak megosztásán is. Ennek keretében továbbra is segítő tartalmakat küldenek az olyan személyeknek, akik evészavarral vagy önkárosítással kapcsolatos tartalmakat osztanak meg. Ezt abban az esetben is megteszik, ha az általuk posztolt tartalmat egyébként eltávolította Facebook. Végül, az önkárosításból fakadó begyógyult sebekről készült vizuális tartalmak esetében a kitakarás funkció segíthet annak elkerülésében, hogy az ilyen tartalom akaratlanul is önbántalmazásra sarkalljon valakit.

A szakemberekkel való közös munka annyira hasznosnak bizonyult, hogy a biztonsági irányelvekért felelős csapatukat egy mentálhigiénés menedzserrel bővítik, akinek az lesz a feladata, hogy felügyelje, milyen hatással vannak az alkalmazásaik és irányelveik a lelki egészségre, a lelki “jólétre”, illetve hogy új módszereket találjon a Facebook közösségének támogatására, többek között az öngyilkosság és önkárosítás témáiban.

Emellett most először keresik annak a formáit is, hogy miként oszthatnak meg nyilvános adatokat a platformjaikról például arról, hogy a felhasználók milyen módon kommunikálnak az öngyilkosságról. Ennek érdekében kutatóknak hozzáférést biztosítanak a CrowdTangle-höz, egy közösségi médiafigyelő eszközhöz. Mostanáig a CrowdTangle-t elsősorban hírszolgáltatók használták arra, hogy megértsék, mi történik a Facebookon. A CrowdTangle-t elérhetővé teszik két olyan kiválasztott kutató számára, akiknek szakterülete az öngyilkosság-prevenció. A kutatásuk, amely a Facebookon és Instagramon való információ megosztására is kiterjed majd, előre viheti az öngyilkosság megelőzésének és a sebezhető emberek támogatásának ügyét.

Folyamatosan új technológiákat alkotnak, amelyek segítenek megtalálni a potenciálisan ártalmas tartalmakat, valamint segítenek abban, hogy a megfelelő lépéseket megtegyék, például a tartalmat eltávolítsák vagy kitakarást alkalmazzanak. 2019. áprilisától több mint másfél millió öngyilkossággal vagy önkárosítással kapcsolatos tartalmat szűrtek ki, és az esetek több mint 95 százalékában ezeket még azt megelőzően felfedezték, hogy egy felhasználó jelentette volna őket. Ugyanezen idő alatt az Instagramon 800 ezer hasonló tartalmat sikerült kiszűrnünk, ebből 77 százalékot sikerült felhasználói bejelentés előtt beazonosítaniuk.

A felkért szakemberek elmondták, hogy az egyik leghatásosabb módja az öngyilkosság megelőzésének az, ha az illető a barátaitól és családjától támogató szavakat hall. A Facebooknak egyedi a helyzete ebben a tekintetben, hiszen képes ezeket a különleges kapcsolatokat erősíteni, ezért további lépéseket tesznek, hogy támogassák azokat – főleg a fiatalokat – akik az ilyen érzékeny témákról beszélgetnek.

Annak érdekében, hogy a fiatalok biztonságos körülmények között folytathassanak ilyen beszélgetéseket, továbbfejlesztik az online eszközeiket, és az Orygen #chatbiztos (#chatsafe) irányelveivel egészítik ki a Facebook Biztonsági Központ menüpontját és az Instagramot is, ha valaki az öngyilkossággal vagy önkárosítással kapcsolatos tartalmakra keres rá ezeken a platformokon. A #chatbiztos irányelvek fiatalok közreműködésével lettek kifejlesztve, hogy azokat támogassa, akik érzékenyebben reagálhatnak öngyilkossággal kapcsolatos tartalmakra, illetve azért, hogy azoknak nyújtson segítséget, akik a saját öngyilkossággal kapcsolatos érzéseikről és tapasztalataikról szeretnének beszámolni.