Biztonságpolitika

Recep Tayyip Erdoğan Törökország elnöke február 29-én bejelentette, hogy nem kívánja tovább visszatartani az Európai Unió területére igyekvő menekülteket. Ez az intézkedés az EU-s országok közül kiváltképp Görögországot érinti súlyosan , hiszen a most bedőlni látszó együttműködésnek az Európai Unió és Törökország között nagy szerepe van a görög határ tehermentesítésében. A konfliktus az Idlib provinciában elszenvedett török veszteségek után robbant ki a két fél között.

A válság csúcspontja

2015-ben rekordméretű bevándorlási hullám érte el az Európai Uniót, a migráció fő útvonala pedig áthelyeződött Olaszországból Görögországba. A Kelet-Mediterrán útvonalon több mint 885 ezer illegális határátlépést regisztrált ebben az évben az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex), összehasonlításképp ez a szám 2014-ben nagyjából 50 ezer volt. A menekültek többsége csónakokkal szállt partra valamelyik közeli szigeten, azonban csak kevesen kértek menedékjogot Görögországban. Lehetőség szerint a macedón határon keresztül távoztak, és a nyugat-balkáni útvonalon tovább haladtak a horvát és magyar határ felé. Az Európai Bizottság a Schengen értékelési jelentés alapján bírálatokat fogalmazott meg Görögország hiányos határellenőrzésével kapcsolatban, rámutatott többek közt a dokumentumok ellenőrzésének és ujjlenyomat vételének rendszeres elmulasztására.

Illegális határátlépések az EU külső határain 2015-ben (Forrás: Frontex)

2015 novemberében a macedón hadsereg határkerítés telepítésébe kezdett a déli, Görögországgal határos szakaszon. Amikor 2016 februárjában Ausztria határozott az egy nap alatt benyújtható menedékjogi kérelmek felső határáról (szám szerint 80), a balkáni országok is elkezdték szigorítani a menekültek belépését. Macedónia megtiltotta az afgánok átengedését, majd márciusban teljesen lezárta déli határát, így jelentős számú embertömeg ragadt a görög oldalon. A gazdasági válságot még mindig nyögő Görögország egyedül nem volt képes megbirkózni a kialakult helyzettel, ezért az Európai Bizottság igyekezett folyamatos pénzbeli támogatást nyújtani (Belső Biztonsági Alap és Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap), azonban az elsődleges cél a Törökországból kiáramló embertömeg korlátozása volt.

Az Európai Unió és Törökország együttműködése

Az EU-török tárgyalások már 2015 végén elkezdődtek, októberben született meg az EU-Törökország Közös Akcióterv, aminek legfontosabb rendelkezései, hogy az Európai Unió vállalást tesz rendszeres pénzbeli támogatás folyósítására a törökországi szíriai menekültek helyzetének javítása céljából (összesen 6 milliárd euró), míg Törökország keményebben fellép az embercsempészek ellen, és szorosabban együttműködik a görög és bolgár hatóságokkal a migrációs válság hatékonyabb kezelésében.

Ennek mentén jött létre 2016 márciusában az EU-Törökország Nyilatkozat, és a közös akcióterv mentén kibővítették az együttműködés kereteit: minden Törökországból a görög szigetekre illegálisan átlépő, illetve nemzetközi védelemre nem jogosult migránst Törökországnak vissza kell fogadnia, illetve minden visszaküldött szír migráns után egy másik szírt telepítenének át Törökországból az Európai Unió területére. Ismét megerősítették Törökország kötelezettségvállalását az újabb szárazföldi és vízi migrációs útvonalak megnyílásának megakadályozására, az EU pedig felgyorsítja a menekültek ellátására szánt 6 milliárd euró összegű segély kifizetését. Fontos megjegyezni azonban, hogy a nyilatkozatnak hivatalosan nem volt kötelező ereje egyik fél számára sem, végrehajtása kölcsönös bizalmi elven alapult. Nem elhanyagolható része a nyilatkozatnak még a török csatlakozási tárgyalások felgyorsítása az EU-val, tárgyalások vámunió létrehozásáról, illetve a vízumkötelezettség eltörlésének végrehajtása, ám érdemleges előrelépés ezen ügyekben nem történt, nem kis részben a 2016 nyarán kitört sikertelen török katonai puccs, és az azt követő erőszakos megtorlás miatt.

Az Európai Bizottság minden évben értékelést készít a nyilatkozatban rögzített együttműködések eredményességéről. A legfrissebb, 2020-as értékelés szerint 2016 márciusa után napjainkig naponta átlagosan 105 migráns érkezett vízi úton a görög szigetekre, összehasonlítva ez a szám 2015 októberében naponta átlagosan 6360 fő volt, tehát sikerült 94%-os visszaesést elérni az intézkedéseknek köszönhetően. Négy év alatt nagyjából csupán 27000 szír migránst sikerült áttelepíteni Törökországból az EU valamelyik tagállamába, és a görög visszaküldési folyamat is nagyon lassan halad, különösen a szírek esetében, ugyanis 2016 óta alig több mint 2700 migránst sikerült visszafordítani Törökországba. Összességében az együttműködés sikeresnek mondható, hiszen a fő célokat: a migránsok tömeges kiáramlását Törökországból és az életveszélyes vízi közlekedést az Égei-tengeren, így a halálozási rátát is sikerült visszaszorítani.

Harcok az Idlib-térségben

2020. február 27-én szíriai kormányerők támadást intéztek a török csapatok ellen Idlib tartományban Baluonnál, amiben 33 török katona életét vesztette, többen pedig megsebesültek. A támadás azután történt, hogy a törökök által támogatott Aszad-ellenes felkelő csapatok elfoglalták Saraqib városát. Az oroszok által támogatott Aszad-csapatok folyamatosan próbálták kiszorítani a dzsihadistákat és a törökök által támogatott felkelőket a területről, ám Oroszország tagadta részvételét a törökök elleni csapásban. Vladimir Putin részvételét fejezte ki az elesett katonákért, és felmerült egy esetleges csúcstalálkozó gondolata a két fél között a helyzet deeszkalációjára. Március 5-én hosszas tárgyalások után tűzszünetet vezettek be Idlib területén. Erdoğan a Tavaszi Pajzs Hadművelet keretében török katonai jelenlét fokozásával megtorló válaszcsapásokat hirdetett a rezsim katonái ellen, és az ezt követő napokban lelőttek két szíriai vadászgépet. Az észak-szíriai harcok fokozódása a térségből menekülők újabb hullámait indította el a Török határ felé. Az Európai Unió legtöbb tagállama a kezdetektől fogva elítélte a török hadműveleteket Észak-Szíriában.

Beváltott ígéret és összecsapás a határnál

Törökország az egyezség megkötése óta többször fenyegetőzött annak felbontásával, a migránsok szabadon átengedésével, jellemzően a megromlott EU-török politikai kapcsolatok miatt, azonban a határ megnyitására egészen idáig nem került sor. A bejelentés futótűzként terjedt a Törökországban veszteglő migránsok közt, több ezer migráns indult el a görög-török szárazföldi határ felé nem ritkán szervezett buszjáratokkal, kihasználva az alkalmat. A görög hatóságok azonban lezárták az átkelőt, és a kormány bejelentette a menedékkérelmek benyújtásának felfüggesztését egy vészhelyzeti záradékra hivatkozva az Európai Unió működéséről szóló szerződésben. Szembenállás alakult ki a határszakaszon a görög határőrök és az azt ostromló migránsok közt, miközben a török hatóságok próbálták átjuttatni az embertömeget a túloldalra.

Az ostromban a határőrök nagy mennyiségű könnygázt és gumilövedéket is bevetettek, amitől többen megsérültek, és török források szerint egy szír férfi életét is vesztette. Erdoğan a határok megnyitására bíztatta a görög politikusokat, és elítélte a rendvédelmi szervek kemény fellépését a határon átjutni kívánó migránsok ellen. Március közepére a helyzet ismét normalizálódni látszott, az emberek többsége visszatért Törökországba, csak néhányan maradtak a következő diplomáciai fejleményeket várva. Bár a menedékkérelmek benyújtásának egyhónapos felfüggesztésének jogossága megkérdőjelezhető, az EU több államának vezetője, köztük az Európai Bizottság elnöke méltatta Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnök lépését a határok védelmében, és infrastrukturális fejlesztésekre szánt pénzbeli segélyt ígért.

Komolyabb összetűzések történtek például Leszbosz szigetén a helyiek, valamint a bevándorlók és a civil szervezetek képviselői között (Forrás: Euronews)

Elszabadult indulatok a görög szigetvilágon

A határok megnyitásának hírére a vízi útvonalak újra aktivizálódtak az Égei-tengeren. A görög szigeteken januárban a kormány új, zárt menekülttáborok megépítésének tervét hozta nyilvánosságra, amik a már erősen túlzsúfolt ideiglenes táborokat lennének hivatottak felváltani. A szigetlakók tüntetéssorozatokat rendeztek Leszbosz, Számosz és Híosz szigetén több migráns elszállásolása ellen az amúgy is telített területeken, és többször összecsaptak a helyszínre vezényelt rohamrendőrökkel.

A helyzet Erdoğan bejelentésével pattanásig feszült a helyiek és a menekültek közt, akik egyre nagyobb számban érkeztek csónakokkal a tengeren keresztül. Több nemzetközi segélyszervezet munkatársát is támadás érte Leszboszon, amiért a vádak alapján segítik az embertömegek behozatalát, így kénytelenek voltak kivonulni a területről. A reakció nem meglepő, egy 2018 elején készült felmérés alapján a többi vizsgált ország közül Görögország lakosai ellenezték a legjobban további migránsok betelepítését.

A koronavírus-járvány veszélye a görög menekülttáborokra

A WHO március 11-én először nyilatkozott világjárványként a COVID-19-ről.  Nemzetközi segélyszervezetek és orvosok közösen próbálták felhívni a figyelmet a járvány veszélyeire a túlzsúfolt görög menekülttáborokban. Elmondásuk szerint súlyos hiány van egészségügyi dolgozókból, és a táborok nagy népsűrűsége és a higiénia hiánya nem teszi lehetővé a védekezési irányelvek betartását. Az első fertőzött menekültet egy athéni kórházban diagnosztizálták március végén, ezután április 2-ára Görögország Migrációs és Menekültügyi Minisztériuma karantén alá vetette a ritsonai menekülttábort, ahonnan a fertőzött nő kórházba került, és további 20 menekült tesztje hozott pozitív eredményt. Április 5-ére karantén alá került a malakasai tábor is, ahol egy 53 éves férfit diagnosztizáltak a vírussal. Több ezer orvos állt be a leszboszi Moria tábor kiürítésére létrehozott petíció mögé. Moria a görög szigetek egyik legzsúfoltabb menekülttábora, ezzel az egyik legveszélyeztetettebb a betegséggel szemben. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy egy önkéntes EU-s kezdeményezés keretében 2000 eurót kaphatnak fejenként azok a migránsok, akik hazatérnek, ezzel is segítve a kritikus állapotú táborok tehermentesítését. A kezdeményezés célközönsége egyértelműen azok az emberek, akik gazdasági érdekből mennének az EU-s országokba, de nagy valószínűséggel nem kapnának menekültstátuszt.  Az Európai Unió egyes államai megállapodtak 1600, kísérő nélküli gyermek átvételéről a görögöktől, ebből az első csoportot Hollandia fogja átvenni.

Az együttműködés jövője

Mára még nem egyértelmű, mi lesz az EU-Törökország nyilatkozat utóélete. Optimizmusra adhat okot, hogy folyamatos tárgyalások folynak a felek közt az együttműködésben vállalt kötelezettségek tisztázásáról, és annak jövőbeli végrehajtásáról. Erdoğan elnök korábbi nyilatkozatában kifejtette, hogy az EU nem tesz meg mindent a törökországi menekültek segítésére, és a szíriai hadműveletekhez sem kap elég támogatást. Törökországban az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság szerint nagyjából 4 millió migráns tartózkodik, abból 3,6 millió Szíriából érkezett. Ahogy a harcok Észak-Szíria Idlib kormányzóságában tovább élesednek, emberek tízezrei menekülnek a török határ felé, ezért a két félnek minél hamarabb megegyezésre kell jutni. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felvetette, hogy az EU kész a megállapodott 6 milliárd eurónál több pénzt fordítani a szír menekültek segélyezésére Törökországban, de ennek feltétele, hogy Ankara befejezze a menekültekkel való politikai nyomásgyakorlást.

Írta: Kocsis Máté

A magyar katonák is aktívan részt vesznek a járvány elleni védekezésben – hangsúlyozta Ruszin Romulusz a Honvédelmi operatív törzs vezetőhelyettese.

Beszámolt arról is, hogy a Magyar Honvédség katonái befejezték a fővárosi Pesti úti idősotthon fertőtlenítését. Hozzátette: a vegyvédelmi zászlóalj mintegy 1500 liter fertőtlenítőszert használt fel, és szükség esetén további fertőtlenítésre is felkészültek.

Azt is elmondta, hogy mintegy ezer katona tartózkodik külföldön, műveleti területen; köztük nincs koronavírus-fertőzött. Ahol más országok is csökkentik katonai létszámukat, ott ezt a Magyarország is megteszi, ennek nyomán a héten Maliból érkezett haza egy kisebb kontingens – közölte a operatív törzs vezetőhelyettese.

Beszámolt arról is, hogy ezen a héten további 11 vállalathoz érkeztek honvédelmi irányító törzsek. Jellemzően olyan vállalatokhoz mentek most, amelyek alapvetően az élelmiszerbiztonság fenntartásában és olyan eszközök biztosításában vesznek részt, amelyek létfontosságúak a koronavírus-járvány elleni védekezésben.

Mindeközben a Magyar Honvédség erői részt vesznek a dél határ biztosításában, továbbá az északi és nyugati határon is ott vannak a katonák. A humanitárius korridor fenntartásában is támogatják a rendőrök munkáját. A katonai rendészek több településen járőrtevékenységgel segítik a biztonság fenntartását, emellett a katonák raktárak őrzés-védelmében is segítenek, 51 kórháznál pedig a kórházparancsnoki posztot látják el.

Továbbra is Kijev magasan a leszennyezettebb levegőjű város a világon a QIAir légszennyezettségi adatokat közlő internetes oldal szombati adatai szerint, ami a csernobili zónában és a szomszédos Zsitomir megyében kitört tüzekre vezethető vissza – számolt be az UNIAN ukrán hírügynökség.

Vitalij Klicsko kijevi főpolgármester péntek késő este továbbra is arra kérte a fővárosiakat, hogy még néhány napig maradjanak otthon, és tartsák zárva lakásuk ablakait. A katasztrófavédelmi szolgálat ugyanakkor afelől biztosított, hogy az égéstermékek, amelyek szagát érezni lehet a fővárosban, nem tartalmaznak káros vegyi anyagokat, továbbá a radioaktív sugárzás szintje sem haladja meg az egészségre káros mértéket.

A katasztrófavédelem sajtószolgálatának szombati közlése szerint a csernobili övezetben jelenleg öt erdős területen végeznek oltási munkálatokat, füves területeken, az aljnövényzetben, illetve az erdei avarban keletkezett parázsló gócokat oltanak. Jelenleg 716 szakember vesz részt az oltásban 166 technikai eszközzel, beleértve három helikoptert, amelyek az elmúlt napban 134 fordulással 268 tonna vizet locsoltak szét.

Eközben viszont a Kijev megyével szomszédos Zsitomir megyében több mint kétezer hektárra terjedt ki a tűz az elmúlt egy nap alatt. Az ottani oltásokban 655-en vesznek részt 108 technikai eszközzel, bevonva három tűzoltó repülőgépet is, amelyek előző nap 48 tonna vizet öntöttek a lángokra.

A csernobili tiltott övezet területén már április 4-e óta küzdenek a lángokkal. A nyílt tüzeket többször sikerült már eloltaniuk, de a feltámadt szél miatt helyenként ismét fellángoltak, legutóbb csütörtökön, viszont még aznap el is oltották mindet. A parázsló gócok oltásához azonban a katasztrófavédelem szerint még napok szükségesek. A tüzeket hanyagság okozhatta, de a szándékos, csoportosan elkövetett gyújtogatást sem zárták ki a hatóságok. Eddig két embert gyanúsítottak meg a csernobili zónában elkövetett tűzokozással, de őrizetbe nem vették őket. Mindketten azt vallották, hogy véletlenül okoztak tüzet.

A Komáromi Járási Ügyészség a felfegyverkezve elkövetett rablás bűntette miatt indult ügyben indítványozta annak a férfinak a letartóztatását, aki a komáromi dohányboltban késsel fenyegetve kényszerítette az eladót a kasszában lévő pénz átadására.

Az indítvány szerint az oroszlányi férfi 2020. április 16-án, dél után pontosan fél órával egy komáromi dohányboltban az eladó felé egy húsz centi pengehosszúságú kést tartott, felszólította, hogy az összes pénzt pakolja a műanyag szatyorba, és közben azt mondta, hogy „Ne ellenkezzen, ha nem akar magának problémát!”

A sértett a kasszából 266 ezer forintot vett ki, majd azt a gyanúsítottnál lévő szatyorba tette, amely után a rabló távozott a dohányboltból.

A bűncselekmény helyszínének közelében a kiérkező rendőrjárőrök intézkedtek az elkövetővel, aki ennek folyamatosan, aktívan ellenállt, nem hagyta magát megbilincselni. A helyszínen lévő rendőrautó első szélvédőjét több alkalommal, nagy erővel megütötte, aminek következtében az több helyen betörött, és a vezető ülés felőli ajtó kilincsét is kitörte. A férfi csak a földrevitelét és többszöri rendőri felszólítást követően nyugodott meg.

Az ügyészség indítványa alapján a nyomozási bíró a férfi letartóztatását a szökés, és elrejtőzés veszélye, valamint a bűnismétlés veszélye miatt egy hónapra elrendelte.

A cégeknek nagy mennyiségű kiberfenyegetéssel kell szembenézniük, és ebben szerencsére egyre nagyobb segítséget nyújtanak az olyan modern technológiák, mint például a gépi tanulás. Nem mindegy azonban, milyen megoldás segít a védekezésben. Szakértők szerint a felügyelet nélküli gépi tanulás nyújtja az igazán hatékony támogatást a különféle váratlan, példa nélkül álló támadásokkal szemben, különös tekintettel a belsős károkozókra.

A vállalatokat számos támadás érheti a kibertérben, külső és belső rosszakarók oldaláról egyaránt. A támadók dolgát megkönnyíti, hogy egyszerre rengeteg folyamat zajlik a vállalatok informatikai rendszerében, és a járvány következtében megváltozott körülmények miatt minden eddiginél több teendő és munkafolyamat került át online felületekre. A sok esemény között pedig könnyen elsikkadhatnak a rosszindulatú aktivitások: miután már megtörtént a baj, csak akkor tűnik fel, hogy egy, a felmondási idejét töltő rendszergazda törölte a céges adatbázist, esetleg kiberbűnözők egy illegálisan megszerzett, kiemelt jogosultság birtokában ellopták a vállalat szellemi tulajdonát képező, értékes dokumentumokat.

Lehetetlen tehát folyamatosan szemmel tartani az infrastruktúrában zajló tevékenységeket. Szerencsére egyre több gyártó kínál különféle megoldást erre a problémára. Ezekkel az eszközökkel viszont hasonló a helyzet, mint az események tömkelegével: nem tudjuk, melyikre érdemes fókuszálni, vagyis melyik az igazán fontos. Szakértők szerint a felügyelet nélküli gépi tanulást alkalmazó technológiák kínálják az igazán hasznos segítséget.

Önállóan is ász
A gépi tanulásnak két fő típusa van, és mindkettőt használják a kibervédelemben különféle célokra. A felügyelt gépi tanulás (supervised machine learning) esetében a rendszert előzetesen betáplált példák segítik a hasonlóságok felismerésében. Ha adott mintákon keresztül megismertetik vele, hogyan működnek a rosszindulatú szoftverek, a felügyelt gépi tanulási rendszer a későbbiekben képes azonosítani az ilyen jellegű tevékenységeket a rendelkezésére bocsátott adatok között.

A felügyelet nélküli gépi tanulás (unsupervised machine learning) ugyanakkor ilyen előzetesen betáplált adatok nélkül is képes a mintafelismerésre. Magától fel tudja ugyanis térképezni az összefüggéseket, és megtanulja elkülöníteni a mindennapinak mondható tevékenységeket a rendellenesektől.

Az előbbi módszer rendkívül hatékony a már jól ismert fenyegetések, például malware-ek észlelésében. Az utóbbi pedig azért hasznos, mert nem lehet minden támadási lehetőséget előre leírni és betáplálni. A felügyelet nélküli gépi tanulást használó rendszer azonban képes olyan módszereket is azonosítani, amelyek még nem szerepelnek mintaként az adatbázisában. A biztonsági szakemberek jól hasznosíthatják ezeket a technológiákat a korábban észrevétlen és feltáratlan problémák felderítésére, különös tekintettel azokra a gyanús tevékenységekre, amelyek a belső fenyegetésekre utalnak.

A szálkát is észreveszi
A felügyelet nélküli gépi tanulást alkalmazó megoldás felméri, milyen tevékenységek számítanak megszokottnak. Majd a körülményeket elemezve hívja fel az informatikai szakemberek figyelmét azokra az eseményekre, amelyek gyanúra adnak okot, és amelyek elsikkadnának a rengeteg különféle aktivitás között. Ilyen lehet például az, ha egy alkalmazott elkezd késő éjjel dolgozni, pedig korábban csak reggel 9 és délután 5 előtt ült a gép előtt. Szintén furcsa lehet, ha valaki hirtelen 500 megabájtnyi céges fájt csatol egy e-mailhez, vagy a vállalat stratégiai dokumentumait, esetleg a szervezet által fejlesztett programok forráskódját böngészi.

Ezek mind olyan tevékenységek, amelyek elvesznének a rengeteg információ között, ám a felügyelet nélküli gépi tanulásnak köszönhetően úgy kerülnek napvilágra, hogy még időben megakadályozhatók a károk, és mégsem terhelik túl az informatikai részleget fals pozitív találatokkal.

Jó példa erre az a tipikus eset, amelyet a Micro Focus it-biztonsági társaság Interset gépi tanulást alkalmazó eszköze derített fel. Egy nagy technológiai gyártótól érzékeny adatokat szivárogtattak ki, amit nem jelzett a biztonsági szoftverük. Ezért felügyelet nélküli gépi tanulási módszert alkalmaztak. Összesen harminc napnyi naplóadatot elemeztettek, így rövid idő alatt sikerült beazonosítani két mérnököt a húszezer fős állományból, akik forráskódot loptak a cégtől. A történet azonban nem ért itt véget, ugyanis a megoldás további 11 alkalmazottról rántotta le a leplet, akik titokban szintén adatokat tulajdonítottak el a cégtől. Közülük hárman Észak-Amerikában, nyolcan Kínában tevékenykedtek.

A Veszprémi Járási Ügyészség vasúti közlekedés biztonsága ellen gondatlanságból elkövetett vétség miatt emelt vádat egy férfival szemben, aki 2019 novemberében járművével a vasúti sínek mellé szorult.

A 65 éves férfi 2019. november elején Balatonakarattya közelében, egy nyílt vasúti pályaszakasz melletti parkolóban akart megfordulni személygépkocsijával, azonban ezt olyan figyelmetlenül végezte, hogy közben a sínekre hajtott, melynek során a jármű egy betonperem és a hozzá legközelebb eső sínszár közé szorult.

A vádlott, miután a vasúti pályáról nem tudott lehajtani, kiszállt a járműből és a sínek mentén Balatonfűzfő felé indult, hogy az esetlegesen érkező szerelvénynek jelezni tudjon. Ekkor érkezett az érintett szakaszhoz a Tapolca-Székesfehérvár között közlekedő személyvonat, amelynek vezetője, miután észlelte a síneken lévő akadályt, vészfékezni kezdett. A mozdony ennek ellenére először a közelben integető terheltet sodorta el, majd a beszorult személygépkocsinak ütközött, azt maga alá gyűrte és a vasútállomás peronjára feltolta.

Az elkövető a baleset következtében súlyosan megsérült, míg a mozdonyban mintegy 1,5 millió forint kár keletkezett, melynek megtérítése érdekében a vasúttársaság polgári jogi igényt jelentett be. A férfi azon túl, hogy a megfordulás kivitelezésekor KRESZ–szabályt szegett, magatartásával veszélyeztette a vasúti közlekedés biztonságát.

A járási ügyészség a vádlottal szemben tárgyalás mellőzésével büntetővégzés meghozatalára, és abban pénzbüntetés kiszabására tett indítványt a bíróságnak.

A felerősödött szél miatt ismét belobbant három helyen a tűz a csernobili övezetben csütörtökön délután, amit a tűzoltók ugyan még aznap megfékeztek, de eközben Kijev levegője olyan mértékben szennyezetté vált, ami már veszélyes az egészségre – derül ki ukrán híradásokból.

Ukrán hírportálok arról számoltak be, hogy péntekre virradóan a QIAir légszennyezettségi adatokat közlő internetes oldal Kijevet a világ legszennyezettebb levegőjű városaként tüntette fel, és a veszélyes kategóriába sorolta.

Pénteken Vitalij Klicsko kijevi főpolgármester a csernobili övezetbe látogatott. A helyszínről élő adásban a Facebookon közzétett videoüzenetében arról számolt be, hogy a nyílt tüzeket valóban sikerült eloltaniuk a szakembereknek, de kell még néhány nap a parázsló gócok eloltásához. Biztosított afelől, hogy a mérések alapján a radioaktív sugárzás szintje nem haladta meg a megengedett mértéket.

A Kijevet beborító füstről azt mondta, hogy az csak részben érkezett a csernobili zónából, mert Kijev megye más területein is voltak tüzek, és Zsitomir irányából is kapott füstöt a főváros. Előző nap Zsitomir megyében is tűz ütött ki mintegy 50 hektáron. Emellett mindkét régióban, azaz Kijev és Zsitormir megyében is a meteorológusok úgynevezett porvihart jeleztek csütörtökön.

Klicsko mindazonáltal továbbra is arra kérte pénteken a fővárosiakat, hogy maradjanak otthonaikban, és lehetőleg tartsák zárva a lakásuk ablakait.

A csernobili tiltott övezetben már április 4. óta küzdenek a lángokkal. A katasztrófavédelem közlése szerint a csütörtökön fellobbant tüzek nem voltak jelentősek, és komoly erőket vetettek be, így azokat sikerült is viszonylag hamar megfékezniük. Több mint ezer szakember vett részt a tűzoltásban 120 technikai eszközzel, beleértve két helikoptert. Ezt megelőzően már keddre eloltották az addig fellobbant összes nyílt tüzet, akkor az eleredt eső is a segítségükre sietett. Szakértők szerint Kijev levegőjét is egy kiadós eső tudná hatékonyan megtisztítani.

Több mint kétmilliárd forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek egy mezőgazdasági terményértékesítéshez kapcsolódó számlázási láncolaton keresztül nyolc ember az ügyészség szerint, vádat emeltek ellenük – közölte a Somogy Megyei Főügyészség.

Közleményükben azt írták: az ügy 54 éves, büntetett előéletű elsőrendű vádlottja 2017-től hozta létre és a háttérből irányította a számlázási láncolatot. Ennek keretében különböző gazdasági társaságokon keresztül horvát és szlovén cégektől áfamentesen vásárolt, majd Magyarországon értékesített szójadarát úgy, hogy azt a látszatot keltette: belföldről származó, már adózott terményt forgalmaz.

A férfi a terménnyel összefüggő importbejelentéseket tényleges gazdasági tevékenységet nem végző, céghálóba szervezett gazdasági társaságok nevében tette meg, holott a szójadarát külföldről köztes cég igénybevétele nélkül, egyenesen a magyar vevőknek szállították. Ezáltal az importáruval kapcsolatos áfafizetési kötelezettséget nem teljesítették, 2,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okozva az állami költségvetésnek.

A számlázási láncolatban és a cégháló működtetésében a férfi mellett öt társa közreműködött, két másik vádlott pedig strómanként vett részt a bűncselekményben.

Az ügyben jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emeltek vádat. Az elkövetésben nagyobb szerepet vállaló két elkövetőre – ha bűnösségüket az előkészítő ülésen beismerik – nyolc év börtönbüntetést, a többi vádlottra letöltendő börtön-, illetve fegyházbüntetést indítványozott az ügyészség.

Az Európai Unió külső határain jelentett illegális határátlépések száma 2020 első negyedévében elérte a 24 500-at, ami 26 százalékkal magasabb a 2019 azonos időszakában jegyzett adatoknál – közölte az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynöksége.

A Frontex márciusi illegális bevándorlási adatokat rögzítő jelentése szerint a Görögországot érintő migrációs útvonalon az év első három hónapjában mintegy 10 300 határsértőről számoltak be, öt százalékkal többről az előző év azonos időszakának adataihoz képest. Márciusban az előző hónap adataihoz hasonló mértékű, 2300 volt a görög szigeteken, illetve a görög-török szárazföldi határon észlelt határsértések száma.

A Földközi-tenger középső medencéjében, a főként Olaszországot érintő migrációs útvonalon 3600-at is meghaladva megnégyszereződött az illegális határátlépések száma az év első három hónapjában a 2019-es adatokhoz viszonyítva. Ezen az útvonalon márciusban mintegy kétszázan próbáltak meg Európába jutni, amíg számuk az előző hónapban a jelentés szerint 450 volt.

A Földközi-tenger nyugati felében, főként Spanyolországot érintő migrációs útvonalon kevesebb alakalommal kellett intézkedniük a határ és partvédelmi hatóságoknak. Március folyamán ezen a tengeri útvonalon Európába átjutott bevándorlók száma februárhoz képest majdnem kétharmadával, 450-re esett vissza. Az első negyedévben számuk valamivel meghaladta a 2800-at, vagyis az előző év azonos időszakában feljegyzett adatok felét.

A Nyugat-Balkán országain keresztül vezető migrációs útvonalon márciusban több mint 1100 illegális határátlépést jegyeztek fel, az adat nagyjából megegyezik a februárban jelentett számokkal, de valamivel elmarad a januári több mint kétezertől. Az év első három hónapját tekintve azonban az illegális határátlépések száma megduplázódott a tavalyi év azonos időszakhoz képest – közölte a Frontex.

Meghosszabbította a bíróság csütörtökön annak a szerbiai magyar bérgyilkosnak a letartóztatását, aki ellen Magyarországon és Hollandiában is emberölés miatt folyik büntetőeljárás.

A csantavéri születésű szerb-magyar kettős állampolgár D. Csabát az elmúlt év márciusában egy prágai szállodában fogták el a cseh hatóságok nemzetközi elfogatóparancs alapján, majd július 19-én átadták a magyar rendőröknek. A Fővárosi Törvényszék azt közölte, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság három hónappal, vagyis 2020. július 20-ig meghosszabbította a gyanúsított letartóztatását.

A megalapozott gyanú szerint a férfi 2018 szeptemberében egy budapesti bevásárlóközpont mögötti területen fejbe lőtt egy magyar vállalkozót, akit kokainvásárlás ürügyén csalt a helyszínre. Az áldozat holttestét egy közeli patakba húzta, majd a sértett személyes irataival, mobiltelefonjával és táskájával távozott a helyszínről. A férfi megalapozottan gyanúsítható azzal is, hogy 2018. július végén Amszterdamban egy kávézóban előre kitervelten fejbe lőtt egy horvát állampolgárt, aki meghalt – ismertették.

Felidézték, hogy az ügyészség szökés, elrejtőzés, bűnismétlés és a bizonyítási eljárás megnehezítésének, meghiúsításának veszélye miatt indítványozta a gyanúsított letartóztatásának meghosszabbítását. A bíróság megállapította, hogy a gyanúsított esetében a szökés, elrejtőzés, bűnismétlés, illetve a nyomozás megnehezítésének, bizonyítékok eltüntetésének veszélye továbbra is fennáll, ezért újabb három hónapra elrendelte a férfi letartóztatását.

A végzés nem végleges – tartalmazza a Fővárosi Törvényszék közleménye.

A rendőrség tavaly július 19-én közölte: előre kitervelten, több ember sérelmére elkövetett emberölés és csalás megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást D. Csaba ellen. Emellett több másik emberölési ügyet is vizsgálnak. Az adatok szerint a 38 éves férfi 2018 szeptemberében 11 kiló kokaint kínált eladásra egy magyar vállalkozónak, akivel egy bevásárlóközpont mögött, egy a Szilas-patakhoz vezető murvás úton találkozott. A gyanúsított kokain helyett édesítőszert tett az egyenként egykilós csomagokba, amelyeket autóval vitt a találkozóra. Amikor a sértett a gépjárműbe hajolva ellenőrizni akarta a csomagokat, D. Csaba fejbe lőtte, majd a holttestet a Szilas-patakba húzta.

D. Csaba tavaly júliusban a nyomozási bíró előtt beismerte a Magyarországon elkövetett emberölést, de a csalás bűntettét tagadta, a Hollandiában elkövetett emberöléssel kapcsolatban pedig nem tett vallomást. Sajtóinformációk szerint D. Csaba Szerbiában és Spanyolországban is követett el bűncselekményt. Tavaly márciusi elfogásakor a rendőrség azt közölte: a férfi ellen három ország is elfogatóparancsot adott ki. Szerb sajtóorgánumok beszámolója szerint az amszterdami és budapesti gyilkosságok mellett a férfi Belgrádban is követett el emberölést.

Peking hűen kitart a nukleáris próbarobbantások moratóriuma mellett – közölte a kínai külügyminisztérium csütörtökön, miután az Egyesült Államok titkos nukleáris tesztek elvégzésével gyanúsította meg Kínát.

Az amerikai külügyminisztérium egy minapi jelentésben, amelyről a The Wall Street Journal című amerikai lap számolt be, azt vetette fel, hogy Kína titokban föld alatti nukleáris robbantásokkal kísérletezhetett, annak ellenére, hogy az ilyen kísérleteket nemzetközi egyezmény tiltja. Csao Li-csian, kínai külügyi szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján hamis vádaskodásnak nevezte az amerikai jelentésben foglaltakat, amelyek “még megcáfolásra sem érdemesek” – fogalmazott.

Az amerikai külügyminisztérium a Kína legnagyobb, Lop Nur nevű nukleáris kísérleti bázisán tavaly tapasztalt tevékenységre alapozta a gyanúját, de a robbantásokat igazoló bizonyítékokkal nem szolgált. A jelentés szerint Kína akadályozta az adatátvitelt azokról a szenzorokról, amelyeken keresztül a nukleáris kísérleti robbantásokra vonatkozó tiltás betartását ellenőrzi az erre hivatott nemzetközi szervezet.

Kína ugyan aláírta, de nem ratifikálta az 1996-os átfogó atomcsendszerződést (CTBT), mindazonáltal állítása szerint tartja magát az egyezményben foglaltakhoz.

Pénteken 17 órától kedd 5 óráig a szerb hatóságok szüneteltetik a határátlépést a személyforgalomban – közölte a rendőrség.

Szerbiában az ortodox húsvét idején, péntek estétől kedd hajnalig kijárási tilalom lép életbe, ebben az időszakban a határátkelőhelyeken nem léptetik át a személyforgalmat. A teherforgalmat nem érinti a korlátozás.

A szerb kormány március 20-án – állampolgárságtól és az átkelőhely típusától függetlenül – valamennyi határátkelőhelyén megtiltotta a belépő személyforgalmat. A szerb állampolgárok előzetes konzulátusi engedéllyel, szigorú feltételek mellett azonban átléphették a határt.

Mozgalmas évet tudhat maga mögött a hazai bûnmegelõzés zászlóshajója, a Nemzeti Bűnmegelõzési Tanács (NBT). Ezen a területen mindig sok a teendő, a megelõzés folyamatos munka, útkeresés és építkezés, ezekből pedig tavaly sem volt hiány az NBT háza táján. Minderről Gratzer-Sövényházy Edit főosztályvezetővel beszélgettünk.

– Milyen eredményeket könyvelhetett el az NBT az elmúlt év végén?
— Minden eddiginél erősebb, hatékonyabb évet zártunk. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács által támogatott bűnmegelőzési program az Európai Bűnmegelőzési Hálózat Legjobb Gyakorlatok Konferenciáján a harmadik helyen végzett. Ez az eddigi legjobb eredmény, amit magyar program elért ezen a versenyen. Az előző évben még a negyedik helyig jutottunk, tavaly már a dobogóra kerültünk, és úgy látjuk, hogy hamarosan ennél feljebb is juthatunk.
Sikeres évet tudhatunk magunk mögött kommunikációs szempontból, hatékonyan, modern csatornákon sikerült elérnünk az embereket. Sokat dolgoztunk nemzetközi kapcsolataink erősítésén, szorosabbra fűztük a belföldi hálózatainkat, és talán még történelminek sem túlzás nevezni azt a megállapodást, amelyet a legrangosabb magyar egyetemek vezető képviselőivel írtunk alá a bűnmegelőzés iskolai oktatásának bevezetése érdekében.
A civil szervezetekkel is folytattuk az együttműködést, kiemelten fontos számunkra például az állami gondozott fiatalok támogatása, hiszen ők kifejezetten veszélyeztetett csoport. Több olyan programot is támogattunk, amelyek erre a rétegre fókuszálnak. Folyamatosan jelen vagyunk a büntetés-végrehajtási intézményekben. A reintegráció, a fogvatartottak felkészítése a szabadulás utáni életre ugyancsak a bűnmegelőzési munka középpontjában áll. A civil szervezetekkel minden együttműködésre nyitottak vagyunk. Minden hozzánk érkező megkeresést és együttműködési szándékot komolyan veszünk. Jelentős támogatást nyújtottunk egy partnerünknek állandó nyári tábor létrehozásához, támogatásunkkal jöhetett létre a Lélekzuhany Gospel Kórus, amely kizárólag állami gondozott gyerekekből és azok nevelőiből áll, valamint a Készenléti Rendőrség zenekarának közös koncertje, de drámapedagógiai és önismereti képzéseket, pályaválasztási tanácsadással foglalkozó szervezeteket is támogattunk tavaly, és ez a közös munka az idén is folytatódik. Ha a jövőt biztonságosabbá szeretnénk tenni, legfontosabb feladatunk a fiatalok és különösen a veszélyeztetett csoportok elérése és formálása.

— A kommunikáció minden cég, minden szervezet számára fontos, de egyáltalán nem mindegy, hogy milyen üzenetet hogyan továbbítunk a közönség felé. Mi az NBT stratégiája?
— Mint mindenki, mi is igyekszünk kitűnni a médiazajból. Nehéz dolgunk van, mert bár az üzeneteink fontosak, korántsem olyan kecsegtetőek, mint a piaci szereplőké. Mi nem kínálunk kedvező előfizetéseket, ingyen készüléket, nincsenek sem kedvezményeink, sem leárazásaink. Szembesülnünk kellett azzal is, hogy miután mi nem értékesítünk, és nem is kereskedünk, a nagy reklámköltés, a kommunikációs letámadás nem térül meg. A legdrágább megoldások, a tömegmédia felől ezért a célzott, jól menedzselhető megoldások és lehetőségek felé fordultunk. Kommunikációs tevékenységünk súlypontja így az internetre helyeződött.
Nagyon sikeres és kreatív kampányt folytattunk például az Új Nemzedék Központtal. Egy vírusvideó készült, amelyben rejtett kamerás jelenetek segítségével mutattuk be, hogy a digitális tudatosság, az adataink biztonsága mennyire fontos, és milyen sebezhetőek vagyunk manapság, amikor az egész életünket feltöltjük az internetre. Útjára indítottunk egy álhonlapot, egy csali oldalt az interneten, amelyen nagyon kedvező feltételekkel kínáltunk munkát az Európai Unió területén. Közvetítőnek adtuk ki magukat, és elkezdtük reklámozni a szolgáltatásunkat. Bár elsőre tisztességes cég látszatát keltettük, aki a dolgok mögé nézett, hamar rájöhetett, hogy valami nincs rendben az EUmeló Kft. háza táján. A címen, amelyre a weblap hivatkozott, nem volt bejegyezve ilyen cég, alacsony képzettség mellé is irreálisan magas fizetéseket kínáltunk. Számos nyomot hagytunk magunk után, sőt az általános szerződési feltételekben, ha valaki rákattintott a megfelelő menüpontra, még le is lepleztük magunkat. Így is nagyon sokan dőltek be nekünk, és több mint másfél ezer önéletrajzot és jelentkezést kaptunk mindössze négy-öt nap alatt.

— Hogyan valósult meg a bűnmegelőzési cél?
— A jelentkezők automatikus választ kaptak, amelyben egy néhány kockából álló képregénnyel magyaráztuk el, hogy mire figyeljenek, ha külföldi munkavállalásra adják a fejüket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hiszékenység és az óvatlanság gyakran bajba sodorja azokat a honfitársainkat, akik külföldi karrierről álmodnak. Folytattuk a hagyományosan nagy sikerrel futó Betörő szving című spotunk terjesztését, amelynek nézettsége lassan megközelíti az egymilliót. A Hajós András főszereplésével készült zenés film a Házőrző nevet viselő okostelefonos alkalmazásunkat népszerűsíti, amely ugyancsak átlépte már az ötvenezer letöltést a különféle okostelefonos alkalmazások áruházaiban. A Házőrző ingyenes, letöltője az app segítségével felmérheti otthona biztonságát, tippeket kap arra, hogy milyen irányba fejlessze lakása biztonsági rendszerét. Az app egy rendkívül modern technikát, a kiterjesztett valóság technológiáját használja, a felhasználó a hozzá tartozó szórólappal és okostelefonja segítségével egy 3D-s játékkal is játszhat.

— Mindenkinek szüksége van partnerekre a céljai eléréséhez. Kikkel tud együttműködni az NBT itthon és a világban?
— Mindenkivel tárgyalóasztalhoz ülünk, aki a bűnmegelőzésért tenni akar. Szerencsére sok helyről kapunk megkereséseket. Tavaly például a Bankszövetség által életre hívott sokszínű kerekasztal tagjaiként szakmai szempontból segítettük az úgynevezett feltöltőkártyás csalások elleni fellépést. Az ilyen bűncselekmények esetében a módszer lényege az, hogy az áldozat kap egy telefonhívást valamilyen nyereményre hivatkozva, amelyben a hívó a nyereményért cserébe valamilyen regisztrációs eljárást hazudik az áldozatának, arra próbálja rávenni, hogy telefonegyenlegekre töltsön fel pénzt. Meglepően sokan dőlnek be ennek az átlátszó trükknek, és mivel a szolgáltatókon kívül is számos gazdasági és állami szereplőt érint a dolog, nagyon sokszínű összefogás indult, amely máris eredményeket hozott. A másik hasonló egyeztető fórumot mi magunk hoztuk létre, a közműszolgáltatók bevonásával azon dolgoztunk, hogy biztonságosabbá és ellenőrizhetőbbé tegyük azokat a helyzeteket, amelyekben a felhasználókkal érintkeznek, bezárjuk azokat a kiskapukat, amelyeket a bűnözők megpróbálnak kihasználni.
A hazai kapcsolatok nagyon fontosak a bűnmegelőzés ügyének előmozdításában, de nem szabad elhanyagolnunk a nemzetközi partnereinket sem. Az NBT tavaly A tudomány és bűnmegelőzés című nemzetközi konferenciáját egy szakmai nappal bővítette ki, amely arra szolgált, hogy a külföldi előadók és a társszervezetek képviselői részletesebb képet kaphassanak egy-egy programról. Munkatársaink évente többször járnak külföldön, ahonnan a hazai viszonyokra is jól alkalmazható megoldásokkal térnek haza. Az elmúlt év végén többek között Hollandiában és Svédországban jártunk, ahol az itthon még kevéssé ismert építészeti bűnmegelőzés gyakorlati alkalmazásával ismerkedtünk meg. Az idén többek között az ott szerzett tapasztalatokra is épül az a konferencia, amelyre a magyarországi önkormányzatok képviselőit várjuk március 29-én. Az a célunk, hogy a települések a köztereik átépítése, rendezése és kialakítása során bűnmegelőzési szempontokat is vegyenek fegyelembe. Tavaly készítettük elő azt a mintaprojektet is, amely az építészeti bűnmegelőzés egyik első csírája lehet majd az országban: a kőbányai önkormányzattal összefogva alakítunk át egy viszonylag elhagyatott, a bűn számára éppen megfelelő környéket élettel teli és biztonságos területté. A projekt kezdetén kikértük a környékbeli iskola diákjainak véleményét, elvégre ők lesznek azok, akik elsősorban használni fogják az új közterületet.

— Be lehet vonni a fiatalokat az ilyen projektekbe?
— Sokan mondják a mai generációkra, hogy lusták, érdektelenek, semmi sem érdekli őket, de mi nem ezt tapasztaljuk. Tény, hogy új módszerek kellenek, új stratégiára van szükség, ha kommunikálni akarunk velük, vagy le akarjuk kötni a figyelmüket. A papolás itt már régen nem működik. Ugyancsak tavaly készítettük elő az idei influencer-kampányunkat, amelyben az interneten ismert és népszerű magyar fiatalokat kértünk meg arra, hogy tolmácsolják üzeneteinket a nézőiknek. Az Instagram vagy a YouTube tinédzser sztárjait fogjuk csatasorba állítani. Nem könnyű, de nem is lehetetlen megtalálni a hangot a Z generációval. A kortárs segítő képzéseken is azt tapasztaljuk, hogy ez lehetséges. Sok nyitott, okos és felelősségteljes fiatallal találkozunk, akik rácáfolnak a sztereotípiákra.
Ebben a témában képzéseket is indítunk, hogy egy kis szemléletformálással segítsünk a gyerekekkel foglalkozó szakembereknek is minél jobban megérteni a fiatal korosztályokat, sőt már a pedagógusképzésben is megjelent a bűnmegelőzés. Az elmúlt év végén kilenc egyetem, a Magyar Rektori Konferencia, valamint a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke, Hatala József aláírta azt az együttműködési megállapodást, amelynek eredményeként a bűnmegelőzés minden eddiginél hangsúlyosabban jelenhet meg a felsőoktatásban és elsősorban a tanárképzésben.
A Bűnmegelőzés az iskolában című tantárgy célja, hogy a hallgatókat felkészítse bűnmegelőzési foglalkozások és osztályfőnöki órák tartására, a leendő pedagógusokat pedig arra, hogy milyen probléma esetén kiktől kérhetnek segítséget, hová irányíthatják a gondokkal küszködő diákokat. A kurzus elvégzésével a leendő tanárok olyan elméleti és gyakorlati ismereteket sajátíthatnak el, amelyek által az elkövetővé és áldozattá válás témájában önállóan tudnak majd órát tartani, és a gyakorlatközpontú képzés során személyes tapasztalatot szerezhetnek a konstruktív pedagógiai módszereket alkalmazásában is. Megismerik a szükséges jogi fogalmakat, valamint az áldozattá és az elkövetővé válás leggyakoribb módjait. A tanárjelöltek, akik gyakorlati jegyet szereznek a tárgyból, képesek lesznek csoportfeladatokat szervezni és lebonyolítani, és meg tudják tervezni egy osztály bűnmegelőzési oktatását.

(Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Moszkva műholdrombolórakéta-kísérletet hajtott végre szerda reggel – közölte este John Raymond tábornok, az amerikai űrparancsnokság vezetője.

Közleményében a tábornok leszögezte: “az Egyesült Államok készen áll és elkötelezett, hogy elrettentse az agressziót, és megvédje a nemzetet, szövetségeseinket és az Egyesült Államok érdekeit a világűrben elkövetett ellenséges cselekedetektől”.

Raymond tábornok hangsúlyozta, hogy a szerdai kísérlet bizonyíték “Oroszország álszent javaslataira a világűrben történő fegyverzetkorlátozásra, miközben egyértelműen nem áll szándékában leállítani űrfegyverkezési programját”.

Oroszország mellett az Egyesült Államok és Kína is igyekszik kiterjeszteni fegyverkezési programját a világűrre. Szakértők szerint a műholdakat megsemmisítő fegyverzetek azért is veszélyesek, mert a széthulló műholdak részei, más tárgyakkal is ütközve, lövedékként csapódhatnak be a Föld légkörébe.

A koronavírus-járvány miatt idén online emlékezés lesz a holokauszt magyar áldozataira.

A kormány honlapja szerint a járványügyi helyzetre tekintettel idén a Nemzeti ünnepek és emléknapok Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján csütörtöktől az emléknaphoz kötődően a következő tartalmak válnak elérhetővé: Kovács Tamás, a Holokauszt Emlékközpont igazgatójának köszöntője; Németh Linda és Jakab Attila, a Holokauszt Emlékközpont történészeinek összefoglalója az emléknapról és a múzeumról; Mezei Mónika tanárnő rendkívüli történelemórája a magyar holokauszt emlékezetéről és Klacsman Borbála történész beszélgetése Fahidi Éva írónővel, színésznővel, holokauszt-túlélővel.

Emellett elérhetőek lesznek a következő dokumentumfilmek: Ámos Imre, az Apokalipszis festője című portréfilm; Egy világkiállítás hatása az Apokalipszis festőjére dokumentumfilm; Csodarabbik földjén/Ad tudtul fiaidnak; Akik lelke megmaradt a hitben – a debreceni zsidóság története .

2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása.

Újabb fogolycsere kezdődött csütörtökön Kijev és a Donyec-medencei szakadárok között a kelet-ukrajnai frontvonal mentén – hozta nyilvánosságra az Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán elnöki hivatal közlésére hivatkozva.

A közlemény szerint a szakadárok 19 foglyot engednek szabadon. Az elnöki hivatal azt még nem hozta nyilvánosságra, hogy Kijev cserébe hány embert ad át a szakadároknak. A koronavírus-fertőzés terjedésének megfékezésére Ukrajnában bevezetett korlátozó intézkedések miatt a szakadár fogságból kiszabadultakat kötelező egészségügyi megfigyelés alá, azaz karanténba helyezik.

Egy újabb fogolycserének még az ortodox húsvét – április 19. – előtti végrehajtásáról múlt szerdán született megállapodás Minszkben Kijev és a Donyec-medencei szakadárok között. Az Ukrajinszka Pravda hírportál orosz híradásra hivatkozva arról számolt be, hogy a fogolycserét a donyecki szakadárokkal kezdték meg a Horlivkánál lévő ellenőrző pontnál. Ezt követően a nap folyamán a luhanszki szakadárokkal is cserélnek fogva tartottakat.

Az UNIAN ukrán hírügynökség az elnöki hivatal közleményéből kiemelte, hogy a mostani fogolycsere a “mindenkit mindenkire” formátum keretében zajlik, aminek ez már a harmadik szakasza. Ez azt jelenti, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ígéretet tett arra, hogy minden ukrán foglyot hazavisznek, beleértve a Donyec-medencei szakadár területeken, Oroszországban, illetve az Oroszország által önkényesen elcsatolt Krím félszigeten bebörtönzötteket egyaránt.

Zelenszkij elnöksége alatt a mostanit megelőzően két fogolycserét hajtottak végre. Az első tavaly szeptemberben volt Kijev és Moszkva között, akkor 35 ukrán térhetett haza oroszországi fogságból, köztük a 2018. novemberi ukrán-orosz fekete-tengeri incidens során bebörtönzött ukrán haditengerészek és Oleh Szencov Szaharov-díjas ukrán filmrendező. A második pedig december végén volt Kijev és a Donyec-medencei szakadárok között. Ekkor 76 ukrán állampolgár nyerte vissza szabadságát, cserébe az ukrán fél 127 embert adott át a szakadároknak.

Az elnöki hivatal kiemelte: a jelenlegi fogolycsere is bizonyítja, hogy Kijev tartja magát a “normandiai négyek” – azaz Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország – vezetőinek tavaly decemberi csúcstalálkozóján kötött megállapodásokhoz. Hozzáfűzte, hogy folytatódnak a tárgyalások a megszállt Krímben és Oroszországban fogva tartott ukrán állampolgárok szabadon bocsátásáról.

Elfogtak négy feltételezett iszlamista terroristát Németországban szerdán – közölte a szövetségi legfőbb ügyészség.

A tádzsik férfiakat Észak-Rajna-Vesztfáliában vették őrizetbe egy több helyszínen tartott razzia során. A csoport ugyancsak tadzsikisztáni állampolgárságú feltételezett vezetőjét már tavaly márciusban elfogták, a 30 éves férfi előzetes letartóztatásban van. A legfőbb ügyészség adatai szerint az öt férfi tavaly januárban csatlakozott a magát Iszlám Államnak (IÁ) nevező terrorszervezethez.

Először azt tervezték, hogy visszatérnek hazájukba és az IÁ nevében részt vesznek a volt szovjet tagköztársaság kormánya elleni fegyveres harcban. Később szíriai és afganisztáni IÁ-vezetőkkel konzultálva módosították tervüket, elhatározták, hogy németországi amerikai katonai létesítmények ellen intéznek támadásokat, és meggyilkolnak egy embert, aki megítélésük szerint az iszlámmal szemben kritikus kijelentéseket tett a német nyilvánosságban.

Az előkészületek részeként megfigyelték az illetőt és több amerikai légi támaszpontot. Beszereztek továbbá lőfegyvereket és lőszereket, és a csoport vezetője szert tett egy úgynevezett nem konvencionális robbanószerkezet elkészítéséről szóló leírásra. A szerkezethez szükséges anyagok közül néhányat megrendeltek az interneten.

A csoport működésének finanszírozására, illetve az IÁ támogatására pénzt gyűjtöttek. A csoport vezetője elfogadott egy negyvenezer dolláros megbízást is, amely egy Albániában végrehajtandó gyilkosságról szólt. Egyik társával el is utazott a balkáni országba, de a megbízást nem tudták teljesíteni, és rövidesen visszatértek Németországba.

Összehangolt akcióban öt férfit és két nőt fogtak el a rendőrök úgynevezett unokázós csalás miatt szerdán Pápán – közölte a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság.

A közlemény szerint december 16-án indult a nyomozás ismeretlen elkövető ellen, aki Győrben egy idős asszonyt hívott fel telefonon az unokájának kiadva magát, azzal, hogy balesetet szenvedett, ezért pénzre lenne szüksége. A nagymama ezután több mint másfélmillió forintot adott át a lakásán megjelenő ismeretlennek. Néhány hét elteltével a csalók Pápán próbálkoztak egy másik idős embernél. A trükk ugyanaz volt, és a gyanútlan nagyszülőtől több millió forintot sikerült kicsalni.

Februárban, két egymást követő napon kapuvári és balatonalmádi időseknek telefonáltak az ismeretlenek a már jól bevált történettel, és mindkét helyről nagyobb összegű készpénzt vittek magukkal. A nyomozás során a rendőrök felfigyeltek egy több emberből álló elkövetői körre, a futárokra, akiket a gyanú szerint külföldi hívószámú telefonokról irányítanak.

A bűncselekmények feltételezett elkövetőit és segítőiket szerdán öt pápai helyszínen, összehangolt akcióval fogták el a megyei főkapitányság, a győri, a kapuvári és a pápai kapitányság rendőrei. Mivel felmerült, hogy a hét ember egyikénél fegyver is lehet, két helyszínen a Terrorelhárítási Központ is részt vett az akcióban. Házkutatásokon a bűncselekményhez használt tárgyakat, iratokat és eszközöket, valamint készpénzt foglaltak le.

A majdnem száz rendőr részvételével végrehajtott akcióban az öt férfit és két nőt előállították. Három férfit őrizetbe vettek és csalás bűntette miatt gyanúsítottként hallgattak ki, a többiek elszámoltatása még folyamatban van – áll a közleményben.

Tévedtem, mint olyan sokszor.

Közel-keleti híreket olvasgatva láttam, hogy a Patriot ütegek nem is Erbilbe kerültek, hanem Harirba. Ez a város hetven km-re északra van Erbiltől, természetesen szintén kurd terület. Egyszer elautóztam mellette, akkor láttam, hogy egy repülőtér is van ott. Pár éve volt, 2014 után, és az interneten rákeresve nem jött ki semmi rá. Régen, amikor még sok amerikai katona volt itt, 2003 után, de a 90-es évek kvázi függetlensége alatt az USA használta bázisként.
A 90-es években konkrétan a CIA, más amerikai nem volt itt, de 2003 után az amerikai hadsereg, a különleges műveleti erők, -  és gondolom a CIA megint :)
Az invázió előtti és utáni pillanatokról van egy jó könyv, The CIA War in Kurdistan: The Untold Story of the Northern Front in the Iraq War címmel, friss, 2020-as. Ezt is egy olyan CIA-s írta, akinek a szövegből ítélve, tele lett a f@sza a saját főnökeivel. Amit el lehet olvasni a könyvből abből világosan átjön, hogy ez a CIA utánpótlás reptere volt 2003 előtt, majd az invázió idején ide dobták le a 173-as légideszant dandár katonáit, miküzben Kuvait felől jöttek a tankok.

Az amcsik hazamentek 2011-ben, de 2014-ben - az Iszlám Állam elleni háború miatt - visszajöttek. A kurd területeken Erbilbe elsőként mégiscsak az a "főváros". 2015-ben aztán elkezdték megint Harirt használni, az olvasom, hogy kiképzési céllal. Ekkortól indult be a helyi peshmerga erők nemzetközi kiképző programja, Magyarország is ekkortól vesz rész kint. 2018-ban szóba került, hogy bővítik a bázist.

Mégegyszer tévedtem. Most újraolvasva a januári híreket, amikor Irán rakétatámadást intézet két iraki bázis ellen, abban a hitben voltam az olvasott hírek lapaján, hogy Erbil volt az egyik célpont. Igaz az is benne volt a hírekben, hogy a rakéták útközben lezuhantak. .

Most kifejezetten Harirra keresve rá, látom, hogy az irániak eleve Harirt célozták az Al Asad bázis mellett. Ez nagyon ciki, mert nem vettem észre. Erbil támadása eleve értelmetlennek tűnt, mert az egy nemzetközi repülőtér, ami mellett a katonai táborok vannak. Ott eltalálni valami civil célpontot, ciki lett volna. Harirt támadni viszont Teherán szemszögéből racionális lett volna (az is volt).

A bázisról a google maps csak valami ősrégi, rossz felbontást ad ki. De satelite.pro térképe éles. Kb 2016-2017-re saccolom a fotót, mert Erbilben akkor még tartott az Iszlám Állam elleni légiháború viszont a nemzetközi tábor építményei már nem voltak olyan kezdetlegesek, a sátrak eltüntek.

Harir távolról, látszik, hogy egy egyszerű reptérről van szó, nincs gurulóút külön, hanem a pálya végén tud megfordulni gép, illetve tényleg főként raktárépületek és egy két hangár van csak a másik oldalon. Az is érdekes, ami hiányzik erről a fotóról. Nincs körülötte bázis - legalábbis ezen a régi fotón. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha van is peshmerga képzés, az nem itt van/volt, és hogy ez inkább egy logisztikai állomás, semmint egy katonai bázis. Nem véletlen, hogy az angolban többször Harir Campként emlgetik csak. Bashur airfield-ként is ad ki találatot a google, régebben (2003 és előtt) így is használták.

Azért érdekes, hogy mikori a kép, mert a nagyításban azt is látni, hogy a reptér éppen felújítás alatt volt ekkor, kétharmadától homok van a páylán és sok teherautó szorgoskodhat valamin.

Letartóztatta a Budai Központi Kerületi Bíróság azt a fiatalkorút, aki vasárnap éjjel az apja által üzemeltetett munkásszállón felgyújtotta földszinti szobáját, emiatt a lakhatatlanná váló munkásszállóról öt embert füstmérgezéssel kórházba kellett szállítani – közölte az Fővárosi Törvényszék.

Közleményükben azt írták: a fiatalkorú letartóztatását május 14-ig rendelte el a bíróság, helyszínéül pedig az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetet jelölte ki. A döntés nem végleges. A fiatal még vasárnap éjjel öngyilkossági szándékkal bútorokat gyújtott fel a XXII. kerületi munkásszálló általa lakott földszinti szobájában. Az épületben rajta kívül még 46-an voltak.

A bíróság közleménye rögzíti: “a tűzvizsgáló szerint a tűz alkalmas volt arra, hogy átterjedjen a szomszédos lakóépületekre is”.

A közlemény azt is megjegyzi, hogy a fiatal pszichés betegséggel küzd, azonban nincs adat arra vonatkozóan, hogy a pszichés állapotával akár ő, akár törvényes képviselője foglalkozott volna, illetve orvosi segítséget kértek volna. A fiatal korábban is kísérelt meg öngyilkosságot, legutóbb múlt pénteken. Szakorvosi vélemény alapján tettének esetleges ismétlése nem zárható ki, pszichiátriai zárt osztályon történő további kezelése indokolt.

A bíróság szerint a fiatal úgy gyújtott tüzet a szobájában, hogy tudta azt, hogy az épületben rajta kívül több mint negyven ember van. Nem tartotta vissza az sem, hogy számos ember testi épségét, használati tárgyait és értékeit veszélyezteti – tették hozzá. Feltételezhető, hogy szabadlábon hagyása esetén újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el a gyanúsított – írták. A bűncselekmény jellegére és a terhelt pszichés állapotára tekintettel enyhébb kényszerintézkedésre nem látott lehetőséget a bíróság, amely szerint a fiatal orvosi kezelése a letartóztatással biztosítható.

A bírósági tájékoztatás arra is kitér, hogy a néhány nappal korábban elkövetett öngyilkossági kísérlet után a gyanúsított a krizisintervenciós kezelést elutasította, nincs adat arra, hogy ezt követően szakorvoshoz fordultak volna. Feltehetőleg a gyanúsított pszichés állapota vezetett a veszélyeztető bűncselekmény elkövetéséhez – rögzítette a bíróság.

Ha megállapítják a fiatal bűnösségét, 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztést kaphat.