Biztonságpolitika

Megszünteti a második világháborúban eltűntek felkutatásával foglalkozó szolgálatát a német vöröskereszt (DRK) 2023-ban, hetven évi munka után.

A DRK 1953-ben indította az akkori Nyugat-Németország belügyminisztériumának támogatásával a német hadifoglyok, eltűnt civilek és családjuktól elszakított gyermekek felkutatását támogató szolgálatát. A világháború végének 75. évfordulója alkalmából kiadott hétfői felhívásuk szerint most még érdemes megfontolni a keresési megbízás benyújtását, mert nagyjából másfél évig, 2021. december 31-ig vállalnak még új ügyeket. Azonban 2022-től már nem lesz erre lehetőség, és 2023 végén befejezik a munkát.

A kutatók az utóbbi csaknem három évtizedben főleg oroszországi levéltárak adataira támaszkodva dolgoztak. Az egykori Szovjetunióba hurcolt hadifoglyok és civilek millióiról szóló kimutatásokba tekinthetnek be. Átlagosan az esetek 23 százalékában tárnak fel információkat, elsősorban az érintett utolsó tartózkodási helyét és elhalálozásának időpontját tudják megállapítani.

A DRK közleménye szerint az érdeklődés továbbra is jelentős, a keresőszolgálat 2018-ban nagyjából kilencezer, tavaly tízezernél is több megbízást kapott. Az évforduló révén további emelkedés várható, valószínűleg sok család szeretné megismerni a háborúban eltűnt hozzátartozók sorsát, de az érdeklődés később a demográfiai változások, nemzedékváltások miatt minden bizonnyal egyre inkább alábbhagy.

Ugyanakkor a DRK a szövetségi belügyminisztérium támogatásával nemcsak a második világháborúban eltűnt németek után kutat, hanem bármely fegyveres konfliktussal összefüggésben vállal keresési megbízásokat, és ezt a munkát 2023 után is folytatja. Tavaly 2083, egy évvel korábban pedig 2291 menekült kért segítséget elveszített hozzátartozók megtalálásához. A szervezet a menekültügyi családegyesítési eljárásokban is részt vesz, szakértőik tavaly 20 966 ügyben működtek közre külső tanácsadóként.

Nevelőotthonban követett el bűncselekményeket három, ott elhelyezett fiatalkorú fiú az ügyészség szerint, ezért vádat emeltek ellenük – közölte a Somogy Megyei Főügyészség.

Azt írtá: a 16 éves elsőrendű vádlott 2018 júniusában 600 ezer forintot emelt el egy zöldséges üzletből, ruhaneműket lopott intézetis társaitól, egyik bűntársával az ablakrácsot kifeszítve légfrissítőt és rovarirtó sprayt vitt el az intézet tárolójából, majd a két fiú a flakonokból a hajtógázt kiengedte és belélegezte. Az elsőrendű vádlott a nevelőotthonban rendszeresen leckéztette és ok nélkül, szórakozásból bántalmazta a nála kisebb és gyengébb társait. Volt, akit többször ököllel vert, mást maró folyadékkal öntött arcon, egy sértettet a háta és a lába masszírozására kényszerített, előfordult, hogy erőszakkal vagy közvetlen fenyegetéssel szerzett ruhát, cipőt, telefont.

A fiú a nevelőire is többször rátámadt. Az egyik gyermekfelügyelőt megfenyegette: megkéseli, mert a férfi megakadályozta, hogy verekedjen, egy nevelőnőt mellbe lökött, rángatott, szidalmazott, miután rászólt, hogy hagyja el a szobát. Az ügyészség szerint a vádlott bűntársainak egyike önbíráskodást, könnyű testi sértést, a másik lopást és – szintén gyermekfelügyelő elleni támadás miatt – közfeladatot ellátó személy elleni erőszakot követett el.

Az ügyészség a rablással és más bűncselekményekkel vádolt, ügye elbírálását letartóztatásban váró elsőrendű vádlottal szemben négy év, fiatalkorúak börtönében végrehajtandó szabadságvesztést, a két másik fiúval szemben felfüggesztett fogházbüntetést indítványozott, ha az előkészítő ülésen beismerik a cselekmények elkövetését.

Vádat emelt az államügyészség hétfőn Petr Necas volt cseh kormányfő ellen hamis tanúskodás miatt – jelentette az Aktuálne.cz hírportál.

Necas azért került bíróság elé, mert az ügyészségi vizsgálatok szerint két ízben is hamisan tanúskodott volt kabinetfőnöke, mai felesége ügyében. Jana Nagyovát, ma Necasovát azzal vádolják, hogy kabinetfőnöksége idején jogtalanul visszaélt a katonai titkosszolgálatokkal, amikor megbízta őket a kormányfő akkori feleségének megfigyelésével. Necas – hogy akkori szeretőjét, mostani feleségét mentse – kétszer is azt vallotta a vizsgálatok során, hogy személyesen ő adott utasítást egykori felesége, Radka megfigyelésére. Indokként azt hozta fel, hogy gondoskodni akart egykori felesége biztonságáról.

“Petr Necas ügyét ma kapta meg a bíróság” – erősítette meg a hírportálnak hétfőn Dana Sindelárová, Prága első kerületi bíróságának alelnöke. Hamis tanúskodása miatt a hatályos cseh törvények szerint akár hároméves szabadságvesztés is kiszabható rá. A volt miniszterelnök ügyvédje annyit mondott, hogy az eljárási szabályok szerint nem kommentálhatja az esetet.

A Petr Necas 2010 júniusától 2013 júliusáig volt Csehország miniszterelnöke. Necas az első cseh miniszterelnök, aki bíróság elé kerül. A kormányfő és pártjának akkori elnökének bukását egy korrupciós botrány okozta.

Kabinetfőnöke és szeretője, Nagyová 2012-ben azért rendelte el a kormányfő feleségének megfigyelését, hogy esetleg kompromittáló információkat szerezve meggyorsítsa főnöke válását. Kabinetfőnökként azonban erre nem volt felhatalmazása, így túllépte jogkörét. Az éveken át húzódó bírósági perben Nagyová-Necasová végül is három év feltételes szabadságvesztést kapott, és tíz évre eltiltották vezető közigazgatási tisztségektől. Necas az ügyben tanú volt, és az ügyészség szerint két ízben is hamisan vallott, hogy mentse mai feleségét. Most ezért bíróság előtt kell felelnie.

A Fővárosi Főügyészség indítványára letartóztatta a bíróság azt a férfit, aki a megalapozott gyanú szerint végzett édesapjával, az országosan ismert színésszel – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor fővárosi főügyész a közleményében azt írta, hogy a nyomozási bíró az ügyészség álláspontjával egyezően rendelte el a legsúlyosabb kényszerintézkedést, amelyet az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben rendelt végrehajtani. A végzés nem végleges. A fővárosi főügyész ezúttal sem nevezte meg a vasárnap elkövetett bűncselekmény áldozatát, ugyanakkor még aznap több hírportál is arról írt, hogy a gyilkosság áldozata Szilágyi István színművész, aki rendkívül szegényes körülmények között élt Rákosligeten.

A gyilkossággal gyanúsított 49 éves férfit a Budapesti Rendőr-főkapitányság a helyszínen elfogta, és a bűncselekmény elhárítására korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt gyanúsítottként kihallgatta. A Fővárosi Törvényszék tudatta: a Budai Központi Kerületi Bíróság június 5-éig rendelte el a gyanúsított letartóztatását, amit azért rendeltek el, mert “alappal lehetett tartani attól, hogy szabadlábon hagyása esetén szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.

A bíróság közölte: a megalapozott gyanú szerint a férfi a XVII. kerületben május 3-án reggel egy kalapáccsal többször fejbe verte idős korú, elesett állapotú édesapját, akit a földre kerülését követően is bántalmazott. Az idős férfi az elszenvedett sérülései következtében életét vesztette. A bíróság tudatta: a gyanúsított pszichiátriai kezelt, rendszeres gyógyszeres kezelésben részesül. “A férfi személyi körülményei, kiszámíthatatlan viselkedése, a terhére rótt bűncselekmény tárgyi súlya, annak elkövetési módja és a várható büntetés mértéke – amely bizonyítottság esetén akár életfogytig tartó szabadságvesztés is lehet – a bíróság szerint esetében megalapozzák a szökés, elrejtőzés veszélyét” – írták.

A rendőrség már kihallgatta a bűncselekmény elsődleges tanúit, köztük a sértett feleségét is, azonban a tényállás teljes körű felderítéséhez további tanúk kihallgatása szükséges. A bíróság szerint a tanúk befolyásának veszélye miatt indokolt a gyanúsított személyi szabadságának korlátozása – olvasható a közleményben.

A bíróság azt is közölte, hogy a gyanúsított büntetett előéletű, a gyanú szerinti bűncselekményt egy, szintén az édesapja sérelmére elkövetett súlyos testi sértés miatt két év, három év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés hatálya alatt követte el. A törvényszék szerint – többek között a terhelt személyiségjegyeire tekintettel – alappal lehet tartani attól, hogy szabadlábon hagyása esetén szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.

Nyolcadik alkalommal járőröztek együtt kedden a szíriai Idlíb tartománybeli feszültségcsökkentési övezetben orosz és török katonák, akik az eddigi útvonaluk hosszát megduplázták – közölte a szíriai orosz parancsnokság.

Az Aleppót Latakiával összekötő M4-es autópálya mentén a közös járőrözés március 15-én kezdődött el, Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan megállapodása értelmében. A járműoszlopban orosz részről két BTR-82A típusú páncélozott szállító harcjármű és egy Tyigr páncélozott gépkocsi haladt. A közös járőr mozgását az orosz légierő drónjai biztosították a levegőből. A felek legutóbb április 30-án hajtottak végre hasonló műveletet.

Putyin és Erdogan március 5-én Moszkvában abban állapodott meg, hogy az idlíbi feszültségcsökkentési övezetben március 6-tól tűzszünet lép életbe az orosz támogatottságú szíriai kormányerők és a törökök által segített ellenzéki fegyveresek között. Moszkva és Ankara a csúcson megerősítette elkötelezettségét Szíriai szuverenitása és a terrorizmus elleni harc iránt.

A gyanú szerint a járvány miatt bankcsőddel riogatva vett rá egy idős asszonyt pénze felvételére egy szegedi nő, aki társaival kétmillió forintot szerzett meg így a sértettől – közölte a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője.

Szanka Ferenc közölte, a gyanúsítottak ellen a bűncselekmény felismerésére és elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére csoportosan elkövetett kifosztás bűntette miatt indult eljárás.

A gyanú szerint a nő két társával csütörtökön az utcán szólította meg az idős asszonyt. Megkérdezték tőle, mennyi megtakarított pénze van, és elhitették vele, hogy a koronavírus-járvány miatt hamarosan be fognak csődölni a bankok és pont a sértett pénzintézete az, ami lehet, hogy a jövő héten már erre a sorsra jut. Azt tanácsolták, vegye ki a pénzét a bankból, majd felajánlották neki, hogy gépkocsival elviszik és haza is szállítják. Az idős asszony elfogadta a segítséget, és kétmillió forintot vett ki a bankból.

A gyanúsítottak azzal az ürüggyel jutottak be az asszony lakásába, hogy leveszik róla a rajtalévő rontást, majd figyelmét elterelve ellopták a bankból felvett pénzt.

A bíróság – nem végleges döntésével – ügyészi indítványra elrendelte a nő letartoztatását. Társait is őrizetbe vették – közölte a csoportvezető ügyész.

Orosz hadihajók követnek egy brit-amerikai flottaköteléket a Barents-tengeren.

Az Egyesült Államok 6. flottájának felszíni amerikai hadihajó a ’80-as évek közepe óta nem tevékenykedett a Barents-tengeren. Az orosz felet a kötelék érkezéséről pénteken értesítették.

A Donald Cook és a Porter irányítható rakétákkal felszerelt amerikai romboló, egy ugyancsak amerikai szállítóhajó, valamint a brit Kent fregatt a Norvég-tenger felől hajózott be a Barents-tengerre, egy tengeralattjáró-vadász flottagyakorlat után. Itt csatlakozott a rajhoz a Roosevelt amerikai romboló.

Oroszország és a NATO-tag Norvégia a Krím-félsziget 2014-es, Moszkva általi elcsatolását követően növelte haditengerészeti jelenlétét a térségben. A mostani flottagyakorlaton norvég hadihajó nem vett részt.

A múlt héten a szakemberek Baranya és Bács-Kiskun megyében léptek fel a szúnyoglárvák ellen. A Mohács és Baja közti területen földi módszerrel juttatták ki a biológiai készítményt a vizekbe.

A biológiai eljárás során használt szer egy természetben is előforduló talajlakó baktérium által termelt fehérjét tartalmaz. A készítményt a szakemberek a vízbe juttatják, a fehérjét pedig elfogyasztják a vízi élőlények. Megfelelő koncentrációban adagolva kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítja el, minden más élőlényre ártalmatlan. A készítményt nagynyomású permetezőkkel juttatták ki a kezelni szánt területekre.

A száraz időjárás miatt eddig csak néhány helyen alakultak ki a szúnyogok kifejlődéséhez alkalmas tenyészőhelyek. A katasztrófavédelem által megbízott rovarszakértők március eleje óta rendszeresen, országszerte vizsgálják a szúnyoglárvák számát és fejlődési állapotukat. Helyenként találkozhatunk néhány szúnyoggal, de a legtöbb területen csak elenyésző számban. Az esős időjárás és a pangó vizek kedveznek a szúnyogok kifejlődésének.

A vérszívók nem csak nádasokban, tavakban és a folyók árterében fejlődnek. Nagyon sok szúnyog lárvája akár egy pohárnyi vízben is képes kifejlődni. A legtöbb ház körül pedig nagyon sok vízgyűjtő található. Előzzük meg közösen a szúnyoginváziót azzal, hogy kiöntjük a ház körüli edényekből a vizet. A vízzel teli vödrökben, esővíztározókban, hordókban, kaspókban, ereszekben, gumiabroncsokban, madáritatókban akár ezerszámra fejlődhetnek a szúnyoglárvák. Hetente egyszer cseréljük a vizet ezekben, vagy fedjük le, és máris nagyon sokat tettünk a szúnyoginvázió megelőzése érdekében.

Több mint 112 millió forint értékben 2400 pár hamis cipőt foglaltak le a NAV munkatársai egy budapesti telephelyen – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A közlemény szerint a pénzügyőrök a telephelyen ellenőrizték az ott parkoló román kamion és több kisteherautó szállítmányát, amikor megtalálták a Chanel márkára hajazó “Cnenal” feliratú cipőket.

A pénzügyőrök felvették a kapcsolatot a védjegytulajdonossal, aki megállapította, hogy a lábbelik a vásárlók megtévesztésére alkalmas hamisítványok – áll a közleményben.

A NAV ismeretlen tettes ellen iparvédelmi jogok megsértése miatt büntetőeljárást indított.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) által közzétett képen Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára és Kovács Vilmos, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka megkoszorúzza a négyszáz évvel ezelőtt született Zrínyi Miklós költő és hadvezér, a Szigeti veszedelem írója, a XVII. század legnagyobb formátumú magyar politikusa szobrát a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kertjében 2020. május 3-án.

Mögöttük balról Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke. Az évforduló alkalmából az Országgyűlés 2020-at Zrínyi-emlékévvé nyilvánította.

 

Letartóztattak egy 56 éves férfit, aki részegen késsel támadt szüleire, és bántalmazta édesapját a Nógrád megyei Héhalomban.

Bóna Gyula, a megyei főügyész elmondta: a gyanúsított április második felében szabadult korábbi elzárás büntetéséből, majd a szüleihez költözött. A férfi korábban is italozó életmódot folytatott, ittas állapotban rendszeresen tanúsított emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó magatartást a szüleivel szemben, akik gyakran veszekedtek vele, és – eredmény nélkül – kérték őt az italozás abbahagyására, valamint az elköltözésre.

Április 29-én délután agresszív viselkedése miatt anyja felhívta a rendőrséget, mire a férfi a konyhaszekrény fiókjából elővett egy konyhakést, és azzal közelített szüleihez. A szülőknek együttes erővel sikerült kicsavarni a kést a kezéből, a dulakodás során a gyanúsított arcon fejelte 79 éves apját, majd ököllel arcon is ütötte, amitől az orrcsontja zúzódott. A dulakodásnak a rendőrség érkezése vetett véget.

A Balassagyarmati Járási Ügyészség indítványára, a bizonyítás megnehezítésének és a bűnismétlés veszélyének megakadályozása érdekében a nyomozási bíró elrendelte a férfi letartóztatását – közölte a főügyész.

A Magyar Tűzoltó Szövetség (MTSZ) fennállásának százötvenedik évfordulója alkalmából, a tűzoltók napján levélben köszöntötte a szervezet tagjait Orbán Viktor miniszterelnök, aki “a következő másfél évszázadhoz” is sok sikert és eredményes szolgálatot kívánt.

Az MTSZ elnökének, Dobson Tibornak címzett levélben a kormányfő azt írja: régi igazság, hogy az ember életének értelmet a saját közössége védelmében végzett szolgálat ad. Másfél évszázaddal ezelőtt ezt ismerte fel Széchenyi Ödön, amikor megalapította a Magyar Országos Tűzoltó Szövetséget. Mi, magyarok büszkék vagyunk arra, hogy az általa elindított kezdeményezésből egy erős, bajtársias közösség született – tette hozzá.

Orbán Viktor szerint a mostani évfordulón az ünneplés mellett azokra a bátor önkéntes tűzoltókra is emlékezünk, akik a magyar történelem legvészterhesebb időszakaiban is készek voltak az életüket kockára tenni településük és az ott lakók biztonságának megvédéséért. Orbán kiemelte: máig hálásak lehetünk például azért a helytállásért, amelyet a 2013-as nagy dunai árvíz idején vagy tavaly nyáron, a szabolcsi viharkárok elhárítása során tanúsítottak.

“Minden magyar ember nevében szeretném megköszönni Önöknek, hogy riasztásról riasztásra bizonyítják: a magyar önkéntes tűzoltókra mindig számíthatnak bajba jutott honfitársaink” – írta a miniszterelnök a tűzoltók védőszentje, Szent Flórián napján.

A felszín sok mindenbe eltakarja Kelet- és Nyugat Európa megosztottságát. Most nem minősíteni akarom a dolgokat, hanem arra a látványos különbségre akarok reflektálni, ami a múlt, az emlékezet kultúra terén épp látványosan zajlik nyugaton és nem történik semmi keleten. A napokban ért véget a második világháború, ami ott az öröm és győzelem, itt meg 75 évvel később is csak azon megy a vita, hogy felszabadulás vagy megszállás, és ennek megfelelően április 4-t (ami állítólag nem is április negyedike volt) sem ünneplünk. Így semmit sem ünneplünk. Skandináviában, konkrétan Dániában tegnap ünnepelték a II. VH végét, 19.35 kor gyertyákat gyújtottak a dánok és kitették az ablakba. Erre a közösség tudatra kellene irigynek lennünk, nem az életszínvonalra.
Na de mi volt Dániában 1945-ben? Úgy ért véget a háború május negyedikén, hogy egy darab szövetséges katona nem volt ott. Miközben a dánok ünnepeltek, a koppenhágai kikötőben a Prinz Eugen és a Nürnberg cirkáló parancsnokai nem tudták megadni magukat a briteknek. Berlin elfoglalása után volt egy versenyfutás, hogy ki éri el előbb a német dán határt, voltak félelmek a szovjetek szándékait illetően. A leggyorsabbak a kanadai ejtőernyősök voltak, akik először érték el Wismar városát a határ közelében, a Balti tenger oldalán, ezzel gátat szabva a további szovjet előrenyomulásnak. Kis feszkózás után, végül a kanadaiak átadták a várost, mert Jaltában, korábban, a három nagyhatalom vezetője ezt a területet szovjet megszállási területeknek egyezte meg (zavaros magyarsággal).
Dániának egyik szeglete így is szovjet megszállásra került, még pedig Bornholm. Ez a sziget a Balti tenger közepén fekszik, szerencsés okok miatt kétszer is jártam ott. A szigetre (és Dániába) az utolsó hónapok keleti visszavonulása során német civilek százezrei menekültek, a sziget német parancsnoka minden áron a briteknek akarta megadni magát, nem a tengeren közeledő szovjeteknek.
Így Bornholm csak május 9-én tette le a fegyvert, amikor súlyos bombázások után a szovjetek partraszálltak, és rövid harc után nekik tették le a fegyvert a németek. Meglepetés volt e vagy sem, de egy év múlva kivonultak a szovjet katonák, Sztálin mindezt azzal a vélt vagy valós ígérettel a háta mögött tette, hogy a szigeten dán katonákon kívül fog állomásozni más ország katonája (mindenekelőtt amerikai). Ez még 1946, a NATO csak 1948-ban jött létre, de tényleg nem volt ott egyéb katonai bázis.
Nem tudom mekkora katonai erő volt ott a hidegháború alatt, de a 2000-es években, amikor először jártam ott, már csak egy századnyi (vagy zászlóaljnyi) huszár – azaz felderítő – katona állomásozott ott állandó jelleggel. A élet egyik nagy pillanata volt, és jó lenne iderakni a fotót, hogy sikerült is beléjük futnom egy váratlan kanyarban, sőt még csípő mozdulattal sikerült egy darab értékelhető fotót is készítenem az autójukról. Sajnos ez a kép most nincs velem, várnunk kell vele.Emellett Bornholmon van egy nagy radarállomás is, lehallgató vagy felderítő, vagy 3D nem tudom, az egyik erődben ott magasodtak az antennáik. És van egy príma kis haditechnikai/hadtörténeti múzeumuk is, amit szintén lefényképeztem anno.
Visszatérve a II világháború végére, a dán kormány – hogy ne rontsa el a dánok örömmámorát – pár napig inkább hallgatott arról május 4-e után, hogy mi van Bornholmon (bombázás+szovjet partraszállás), amit a bornholmiak eléggé zokon vettek és számon tartanak azóta is.

Ez tipikusan egy olyan dokumentum, amit csak egyszer talál meg az ember, aztán elfelejti a létezését is. De ha írok róla egy blog posztot, talán jobb lesz az eredmény. 2020 április 17én prezentálta a norvég kormány az új hosszú távú terveket a fegyveres erők részéről. Preparing for the unknown, Norway bolsters its Armed Forces

A kormányzati dokumentum norvégul itt: Vilje til beredskap – evne til forsvarLangtidsplan for forsvarssektoren

Angolul egy összefoglaló itt: The defence of Norway Capability and readiness LONG TERM DEFENCE PLAN 2020

Sok extra forrást fognak a fegyveres erőkre költeni az elkövetkező 4-8 évben, ennek egy része haditechnikai modernizáció, képesség növelés lesz, de ami engem a legjobban érdekel, az megnövelt katonai jelentlé a sarkkörön túli területeken.

Csehországban péntektől már országos szinten működik az úgynevezett intelligens karantén rendszer, amellyel a közegészségügyi hatóságok nagyon gyorsan meg tudják határozni, hogy egy-egy új koronavírus-beteg kikkel találkozott az előző öt napban.

“A rendszer segítségével az új beteg kontaktusainak mintegy kétharmadát napokon belül felfedjük, s be tudjuk őket rendelni tesztelésre, nincsenek-e megfertőzve” – mondta Roman Prymula, az egészségügyi miniszter helyettese, a projekt vezetője pénteken a CTK hírügynökségnek. Az intelligens karantén rendszert áprilisban már több cseh régióban tesztelték. Prymula szerint az eltelt egy hónap alatt sikerült kiküszöbölni az alkalmazás szinte minden “gyermekbetegségét”, és most már országos szinten is üzemképes.

A rendszer lényege, hogy a diagnosztizált megfertőzött személynél – a mobilszolgáltatók adatainak segítségével – minél gyorsabban kinyomozzák, kivel találkozott az utóbbi öt napban, hogy őket szintén letesztelhessék. Ezt az érintett beleegyezése esetén mobiltelefonjának és bankkártyájának elektronikus nyomai alapján tudják megállapítani. Eddig csak a megfertőződött emberrel való beszélgetés alapján keresték meg azokat, akikkel az utolsó napokban kapcsolatba került. Az elektronikus nyom felhasználása szakértők szerint nagyon sokat segíthet az emlékezet felfrissítésében. Az elektronikus nyom felhasználását mindig az érintett beleegyezéséhez kötik.

Az intelligens karantén rendszert a csehek a hasonló alapokon működő dél-koreai és izraeli rendszerektől ihletve dolgozták ki – jegyezte meg Prymula.

Csehországban péntek estig 240 halálos áldozatot követelt a koronavírus-járvány, a felgyógyultak száma pedig 3359-re emelkedett, ami az összes beteg több mint 40 százaléka – derült ki az egészségügyi minisztérium legfrissebb kimutatásából. A halálesetek számának emelkedése lelassult. Az áldozatok döntő többsége idősebb személy. Csehországban az első fertőzést március elsején mutatták ki, azóta 7726 személy betegedett meg.

Fehéroroszországban a koronavírus-fertőzés terjedése ellenére is meg fogják tartani a május 9-i katonai díszszemlét a náci Németország felett aratott győzelem 75. évfordulója alkalmából – közölte Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök vasárnap Minszkben a BelTA hírügynökséggel.

“Azt kell mondanom, hogy nem mondhatjuk le a díszszemlét. Egyszerűen nem mondhatjuk le. Sokat gondolkodtam ezen. Ez egy érzelmi, mélyen ideológiai ügy” – fogalmazott.

A nap folyamán Lukasenka azt mondta, hogy Fehéroroszágban egészében véve sikeresen halad a koronavírus-járvány feltartóztatása. Állítása szerint az országban elegendő személyi védőeszköz és gyógyszer áll rendelkezésre a Covid-19 betegség elleni küzdelemhez.

A vasárnap közzétett hivatalos adatok szerint Fehéroroszországban 99-en haltak meg a Covid-19 miatt. A fertőzöttek száma egy nap alatt 877-tel 16 705-re emelkedett. 3196 beteg meggyógyult, az országban több mint 204 ezer tesztet végeztek. Sajtótitkára szerint maga Lukasenka nem csináltatott koronavírustesztet, mert jól érzi magát és nem tartja szükségesnek.

Oroszországban a járványhelyzet miatt a Vörös térre tervezett parádét és a többi tömegrendezvényt későbbi időpontra halasztották. Szombaton az évforduló tiszteletére a nagyobb városokban légiparádé és tűzijáték lesz.

A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség 1000 év katonái címmel kétfordulós honvédelmi témájú szellemi csapatvetélkedőt hirdet középiskolásoknak.

A verseny célja, hogy a középiskolások megismerjék a magyar hadtörténelem győztes eseményeit és ezáltal a szervezők bemutassák számukra a megújuló Magyar Honvédséget – közölte a minisztérium vasárnap a Facebook-oldalán. A felhívásban azt írták: az első szellemi vetélkedőt a magyar hadtudomány megteremtője, a költő, író, katona és államférfi Zrínyi Miklós születésének 400. évfordulója alkalmából rendezik meg.

Az első fordulóban, amely szeptember 17-től 2021. február 2-ig tart, négy online feladatot kell teljesíteni, amelyeket meghatározott időpontra kell beküldeni. A második fordulót jövő tavasszal tartják. A vetélkedőre héttagú csapatok jelentkezhetnek, olyan diákok, akik a 2020/2021. tanévben 9-11. évfolyamon a Honvéd Kadét Program partneriskoláiban tanulnak, illetve meghívást kapnak a Zrínyi Miklós vagy Zrínyi Ilona nevét viselő középiskolák 9-11. évfolyamos diákjai is. A csapatokat több évfolyam diákjai is alkothatják.

A verseny összdíjazása tízmillió forint, amely a kisebb ajándékoktól honvédelmi programokon való részvételen át értékes nyereményekig terjed. A regisztráció a honvedelem.hu/1000-ev-katonai oldalon történik. A nevezési határidő 2020. szeptember 17. Zrínyi Miklós költő és hadvezér, a Szigeti veszedelem írója, a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja 1620. május 3-án született.

Végleges helyére költözik a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Fehérgyarmati Katasztrófavédelmi Kirendeltsége. Az uniós beruházás nyomán májustól már egy felújított és kibővített épület ad otthont a kirendeltségnek, és a mellé költöző tűzoltó-parancsnokságnak.

A beruházás keretében egy korábbi, rendőrségi épület teljes átalakítása történt meg, ahol emeletráépítés révén több mint ezer négyzetméter alapterületűre növekedett a hasznos tér. A fejlesztés eredményeként az eredeti ingatlanhoz egy könnyűszerkezetes, kétszerállásos szertár, valamint egy tömlőszárító épült. A felújított épület földszintjén a katasztrófavédelmi kirendeltség irodái, az emeleten étkező, pihenő, öltöző és további irodák kaptak helyet, míg a könnyűszerkezetes épületben a tűzoltóság működéséhez szükséges helyiségeket (raktárt, műhelyt, bevetésiruha-tárolót) alakítottak ki.

A katasztrófavédelem ingatlanainak elhelyezését és kialakítását megelőző elemzések azt mutatták, hogy az országban egyes területek mentő tűzvédelme új laktanya építésével, illetve a meglévő ingatlan átépítésével erősíthető. A megalakuló fehérgyarmati hivatásos tűzoltóság 73 település 59 ezer lakójának biztonságáról gondoskodik.

A projektet az EU 677 millió 750 ezer 639 forinttal támogatta.

New Yorkban szombaton bezártak a tábori kórházak, több városban pedig légi parádéval tisztelegtek az ápolók és orvosok előtt.

Miután New York városából távozott a kórházhajó, szombaton felszámolták a Central Parkban felállított, több sátorból álló tábori kórházat, és elszállították az utolsó beteget is Javits konferenciaközpontból, ahol szintén leszerelték a 3000 ágyas ideiglenes kórházat. Andrew Cuomo, New York állam kormányzója szombaton bejelentette: a koronavírus okozta Covid-19 nevű betegségben 299 ember hunyt el, s ezzel március óta a járvány az államban 19 ezer halálos áldozatot követelt.

A kormányzó óvott attól, hogy követeléseknek engedve az állam gazdasági és mindennapi életét idő előtt újraindítsák. “Nem szabad vakon cselekednünk” – fogalmazott.

Washingtonban szombaton helyi idő szerint a déli órákban vadászgépek tartottak légi bemutatót a járvány enyhítésén dolgozó ápolók és orvosok tiszteletére. A Thunderbird-vadászgépek később a közeli Baltimore városában, majd a georgiai Atlantában is légi parádéztak. New Yorkban, New Jerseyben és Pennsylvaniában egyébként a múlt héten volt hasonló tisztelgő légi bemutató, áprilisban pedig Las Vegasban és Coloradóban tartottak parádét vadászgépek.

Kevin DiFalco alezredes a washingtoni légi parádéról tudósító újságíróknak azt mondta: “rajtunk a sor, hogy megköszönjük a frontvonalban dolgozóknak fáradozásukat és jelezzük: a bajban mindannyian egyek vagyunk, együtt vagyunk”.

Közben az Egyesült Államok több tagállamában utcára vonultak emberek, hogy az állam mindennapi életének újraindításáért tüntessenek. New Hampshire-ben, Kentuckyban és Kaliforniában is megmozdulások voltak.

Az érettségi vizsga miatt elmarad a riasztórendszer májusra tervezett tesztelése. A Monitoring- és Lakossági Riasztórendszer próbája minden hónap első hétfőjén 11 órakor, míg a paksi csökkentett üzemű próba 13 órakor történik meg, a diákok nyugodt vizsgázása érdekében azonban májusban sehol nem szólalnak meg a katasztrófavédelem által üzemeltetett szirénák.

A MoLaRi egy érzékelő és riasztórendszer, amelyet a veszélyes anyagokkal foglalkozó ipari üzemek környezetében építettek ki. A működése igen egyszerű: amennyiben valamelyik veszélyes üzemből meghibásodás vagy baleset miatt veszélyes vegyi anyag kerül a levegőbe, annak koncentrációját a telepített mérőszondák mérik, a rendszer az időjárási körülményeket is figyelembe véve terjedési modellezést végez. A katasztrófavédelem éjjel-nappal működő ügyelete pedig azonnal meg tudja tenni az adott helyzetben szükséges intézkedéseket. Az érintett ipari üzem környezetében élőket a rendszer hangszóróin keresztül tudja tájékoztatni a katasztrófavédelem a szükséges magatartási szabályokról.

A szirénapróba tehát nem a rendszer hibája miatt marad el, hanem az érettségiző diákok érdekében — szögezi le a katasztrófavédelem közleménye.