Biztonságpolitika

Több mint 16 ezer illegális bevándorlót irányítottak az Egyesült Államok Vámügyi és Határvédelmi Ügynökségéhez (CBP), valamint 598 bűnözőt tartóztattak le a texasi közbiztonsági minisztérium (DPS) katonái a határon kialakult válságos helyzet leküzdésére, március elején indított “Magányos Csillag hadművelet” során – jelentette be Greg Abbott, Texas állam republikánus kormányzója csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Abbott elmondta, hogy az akciót azért indították, hogy megakadályozzák a mexikói kartelleket és más bűnözőket, hogy embereket és kábítószert csempésszenek be a déli államba. A közzétett adatok szerint átlagosan naponta 21 embert tartóztattak le és több mint 570-et irányítottak ügynökséghez. A katonák csaknem 6,5 kilogramm kokaint, 23 lőfegyvert és majdnem egymillió dollár készpénzt foglaltak le a csempészektől, ezen kívül letartóztattak kilenc banda tagot, akik a csempészetében érintettek – tette hozzá a kormányzó.

A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy továbbra is illegális bevándorlók tömegei érkeznek az Egyesült Államok déli határához. Abbott ismételten bírálta Joe Biden amerikai elnök határpolitikáját, amely szerinte nem alkalmas a határ biztosítására. “Meghívót küldött az illegális bevándorlóknak és megnyitotta a vadászszezont az embercsempészek, a kábítószer-csempészek, a kartellek és a bandák számára” – fogalmazott a republikánus politikus.

“Ezek a bűnözők élősködnek a nőkön és gyermekeken, bántják és terrorizálják őket” – mondta a kormányzó. Abbott úgy fogalmazott: “Mivel a szövetségi kormány nem tesz lépéseket, hogy kezelje ezeket a veszélyeket, Texas állam mindent elkövet a határ védelme és a közösség biztonságának megőrzése érdekében.”

A kormányzó több konkrét példát is felsorolt a letartóztatások közül. Elmondása szerint egy rajtaütés során a Rio Grande-völgyben a DPS katonái négy illegális bevándorlót és egy bandatagot találtak, akit – mint később kiderült – két 13 év alatti gyermek megerőszakolása miatt köröztek a rendőrök.

Abbott megemlített egy március 16-i esetet is, amely országszerte nagy felháborodást váltott ki. A mexikói csempészek súlyosan bántalmaztak egy nőt, eltörték a lábát, majd a hat hónapos gyermekét egy tutajról a Rio Grande folyóba dobták. A texasi DPS és a határőrség speciális csoportja azonban megmentette a kislány életét. A kormányzó szerint a csempészek “nem véletlenül követték el ezt a bűntettet, ugyanis amíg a bűnüldöző szervek a gyermek megmentésére összpontosítanak, addig megnyílik a kapu a kábítószer-csempészek és a kartellek előtt, hogy más bűncselekményeket kövessenek el.”

Az amerikai belbiztonsági miniszter szerdán elítélte az Egyesült Államokba irányuló embercsempészési kísérleteket. “Az az embertelen módszer, ahogyan a csempészek bántalmazzák a gyermekeket, miközben profitálnak a szülők kétségbeeséséből, az bűntény és erkölcsileg elítélendő” – mondta Alejandro Mayorkas. A tárcavezető szerint a gyermekek “különösen kiszolgáltatottak”.

Szakértők szerint Biden hivatalba lépése óta több olyan kormányzati intézkedés is született, amely arra ösztönözte a közép-amerikai bevándorlókat, hogy elinduljanak az Egyesült Államok felé. Februárban az elnök hatályon kívül helyezte elődje, Donald Trump “Maradj Mexikóban” nevű intézkedését, amely ez idáig arra kötelezte a közép-amerikai menedékkérőket, hogy Mexikóban várják meg, amíg az amerikai hatóságok elbírálják a kérelmüket.

Biden ezen kívül leállította – a Trump által prioritásnak tartott – mexikói határfal építését is. A demokrata elnök újraindította azt a 2012-es bevándorlási programot, melynek értelmében megvédik azokat a fiatalokat a kitoloncolástól, akiket illegálisan bevándorló szüleik még gyermekkorukban vittek az Egyesült Államokba.

A Biden-kabinet úgy döntött, hogy a kísérő nélküli fiatalokat nem küldik vissza a határról. Őket – az Egyesült Államokba való belépésük előtt – a határvédelmi ügynökség által létrehozott központokban helyezik el. Azonban ezek a létesítmények gyorsan elérték a kapacitásuk csúcsát, és az adminisztráció nem volt képes olyan ütemben új központokat nyitni, amilyen létszámban a bevándorlók érkeznek a dél-nyugati határra.

A kritikus határhelyzet kialakulása után Biden elnök és más amerikai tisztviselők is többször felszólították a bevándorlókat, hogy tartózkodjanak az Egyesült Államok határának illegális átlépésétől. Ennek ellenére az illegális átlépések száma folyamatosan nő. A CBP adatai szerint 2020 októbere és 2021 januárja között 296 259 bevándorlót vettek őrizetbe. Ez 79,5 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

The post Egy hónap alatt 598 bűnözőt tartóztattak le a texasi határon appeared first on .

Huszonnégy év börtönbüntetésre ítélte pénteken a párizsi különleges esküdtszék egy 2016 márciusában meghiúsított terrortámadás három vádlottját.

Az öt bíróból álló testület hét óráig tartó ítélethozatal után Réda Kriket-re, Anis Bahrira és Abderrahmane Ameuroudra egyforma büntetést szabott ki azért a merénylettervért, amely a vád szerint “véresnek ígérkezett”. A terrorellenes országos ügyészség egyébként mindhárom vádlott ellen életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását kérte.

Két nappal a brüsszeli merényletek után, 2016. március 24-én a rendőrség a fővádlott, Kriket álnéven bérelt lakásában, Párizs egyik északi elővárosában, Argenteuilben, fegyvereket és robbanóeszközöket, valamint alapvető háztartási anyagokból előállítható TATP-t foglalt le. Ezt a robbanóanyagot használják az Iszlám Állam dzsihadistái a merényletekhez.

Az ügyészég azzal gyanúsította meg a három vádlottat, akik dzsihadista eszméket vallanak, hogy egy terrorista hálózat nevében akartak lecsapni Franciaországban, ők azonban ezt a perben végig tagadták. “Nem állt szándékomban merényletet végrehajtani, sem segíteni egy merényletben” – mondta az utolsó szó jogán Kriket pénteken. “Rablási szándékaim voltak” – tette hozzá. A vádhatóság szerint a gyanúsítottak merényletterve a 2015-ben és 2016-ban Nyugat-Európát sújtó dzsihadista merénysorozatba illeszkedett.

Az ügyész szerint a meghiúsított párizsi merénylet előkészületei 2015 januárban Szíriában kezdődtek, amikor valószínűsíthetően Kriket és Bahri ott járt, ők azonban ezt is vitatták. Az ügyben március 8-én négy másik gyanúsítottat is bíróság elé állítottak, akikről azt feltételezték, hogy logisztikai segítséget nyújtottak a fő vádlottaknak. Közülük kettőt az esküdtszék felmentett és szabadon engedett, egy férfit nyolc, egy másikat viszont 12 év börtönbüntetésre ítéltek.

The post Huszonnégy év börtönbüntetést kaptak egy Franciaországban 2016-ban meghiúsított terrortámadás vádlottjai appeared first on .

Az illetékes kerületi ügyészség vádat emelt egy férfi ellen, aki számos pornográf jellegű felvételt tartott nevelt lányáról, amelyeket még évekkel korábban, az általa titokban felszerelt kamerák rögzítettek a közös otthonukban – közölte a Fővárosi Főügyészség.

Azt írták, hogy a vádirat szerint a vádlott 2011-ben a feleségével és az akkor 16 éves nevelt lányával élt együtt a közös budapesti otthonukban. A férfi ebben az időben, a felesége és nevelt lánya tudta és beleegyezése nélkül, kisméretű, szabad szemmel nehezen felfedezhető kamerákat szerelt fel a ház több helyiségében részben biztonsági okból, részben pedig azért, hogy megfigyelje a házban történteket.

A kamerák több olyan pornográf jellegű felvételt is rögzítettek, amelyeken a vádlott akkor még 18. életévét be nem töltött nevelt lánya volt látható. A vádlott a vád szerint ezeket a felvételeket – 97 kamerafelvételt – egy számítógépes program használatával megvágta, majd az így keletkező videofájlokat külön adathordozón rögzítette.

Az illetékes kerületi ügyészség a beszerzett bizonyítékok alapján megállapította, hogy gyermekpornográfia – felvételek tartásával elkövetett – alapeseti bűntette megvalósult, ezért a férfival szemben vádiratot nyújtott be a bíróságra.

A kerületi ügyészség indítványozta, hogy a bíróság a férfival szemben büntetővégzéssel börtönbüntetést szabjon ki, amelynek végrehajtását próbaidőre függessze fel. Emellett indítványt tett arra is – a Kúria idén márciusi határozatának is megfelelően -, hogy a bíróság a gyermekpornográf felvételek tartásával vádolt férfit végleges hatállyal tiltsa el minden olyan foglalkozástól, amelynek gyakorlása során 18. életévét be nem töltött személlyel hatalmi vagy befolyási viszonyba kerülhet.

A vádról a Pesti Központi Kerületi Bíróság fog dönteni – áll a közleményben.

The post Vádat emeltek egy budapesti férfi ellen, aki a nevelt lányáról készített pornográf felvételeket appeared first on .

Népegészségügyi válságnak és járványnak nevezte az Egyesült Államokban egyre gyakoribbá váló fegyveres erőszakot Joe Biden amerikai elnök csütörtökön, a Fehér Ház Rózsakertjében, ahol a fegyvertartás szigorításával kapcsolatos intézkedéseket jelentette be.

Az elnök Kamala Harris alelnök és Merrick Garland igazságügyi miniszter társaságában, a fegyveres erőszak által érintett személyek és családtagjaik előtt úgy fogalmazott: “az elnökként rendelkezésemre álló összes erőforrást felhasználom az amerikai nép biztonságának megőrzése érdekében és a fegyveres erőszak ellen.”

Biden bejelentette például, hogy utasította az Igazságügyi Minisztériumot: dolgozzanak ki új szabályokat az úgynevezett szellemfegyverekre. Ezeket a kézzel összeállítható, sorozatszámmal nem rendelkező fegyvereket ugyanis nehéz nyomon követni. Ezen kívül az elnök jogi lehetőséget biztosítana az államok számára, hogy elvegyék a fegyvert azoktól a személyektől, akiket veszélyesnek ítélnek meg. Biden változtatna a stabilizátorral ellátott módosított pisztolyok besorolásán is, hogy azok a lőfegyvertörvény hatálya alá kerüljenek, valamint anyagi támogatást biztosítana az erőszakra hajlamos közösségek körében indított megelőző programok számára.

“A javaslataim közül egyik sem sérti a második alkotmánykiegészítést” – mondta Biden, arra utalva, hogy a változtatások kritikusai gyakran azt hozzák fel érvként, hogy a tervezett döntések a szabad fegyvertartás alkotmányban rögzített jogának csorbulását okozhatják.

A fegyvertartás szigorítása azután került újra előtérbe az Egyesült Államokban, hogy a múlt hónapban két olyan súlyos támadás is történt, amelynek során az elkövetők lőfegyvereket használtak. Március közepén tíz embert mészároltak le egy élelmiszerüzletben a Colorado állambeli Boulderben, majd egy hét múlva egy fegyveres nyolc embert gyilkolt meg a Georgia állambeli Atlantában. “Minden nap 360 embert lőnek le az országban és közülük 106-an meghalnak. ” – szögezte le Biden.

Az elnök kifejtette: egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy megszüntessék azt a jogi helyzetet, amely lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államokban a fegyvergyártó cégek nem vonhatók felelősségre. “Az egyetlen iparág Amerikában, egymilliárd dolláros iparág, amelyet nem lehet beperelni” – mondta az elnök, aki szerint a kongresszusnak mindenképpen lépnie kell ebben az ügyben.

Biden azt is bejelentette, hogy David Chipmant, a fegyvervásárlás-, és tartás korlátozásának támogatóját fogja kinevezni az Egyesült Államok Alkohol-, Dohány-, Lőfegyver- és Robbanóanyag-ügyi Irodájának (ATF) vezetésére. Chipman korábban 25 évig dolgozott ATF-munkatársként.

The post A fegyvertartás szigorításával kapcsolatos intézkedéseket jelentett be Biden appeared first on .

Nyolcadik éve folyamatos csökkenés figyelhető meg a szabadságvesztéssel sújtottak arányát illetően az Európa Tanács tagországaiban, az előző év adataihoz viszonyítva tavaly 1,7 százalékkal kevesebb, százezer lakosra vetítve 106,1-ről 104,3-ra mérséklődött a börtönbüntetések aránya Európában – derült ki az Európa Tanács 2020-as adatokat rögzítő, büntetés-végrehajtási statisztikájából.

A strasbourgi székhelyű, 47 tagországot számláló Európa Tanács jelentése szerint a bebörtönzési ráta 2013 óta folyamatosan csökken, akkor százezer lakosra 131 rab jutott, a visszaesés nyolc év alatt húsz százalékos.

A tanulmány szerint a csökkenés részben a hagyományosnak számító bűncselekmények, például a lopások és a rablások számának visszaesését tükrözi, az adatokat ugyanakkor nem egészíti ki a kibertérben elkövetett bűncselekmények száma. A számítógépes csalások és bűncselekmények esetében ugyanis kevesebb alkalommal születik elmarasztaló ítélet, mivel az elkövetők gyakran az adott ország területén kívül tartózkodnak, megnehezítve ezzel a felderítést és a szankcionálást.

Az Európa Tanács jelentése kiemelte, hogy a legmagasabb bebörtönzési arányt tavaly Törökország esetében jegyezték fel, ahol 100 ezer lakosra 357 fogvatartott jutott. Törökországot Oroszország (356), majd Georgia (264), Litvánia (220), Azerbajdzsán (209), Csehország (197), Lengyelország (195), Szlovákia (193) és Észtország (184) követte. A 300 ezer főnél kevesebb lakosú országokat nem számítva a legalacsonyabb fogva tartási arány tavaly Izlandon (45), Finnországban (50), Hollandiában (59) és Norvégiában (59) volt.

A dokumentum szerint 2020-ban első alkalommal összesítették az elítélt anyával együtt a büntetés-végrehajtási intézetekben élő gyermekek számát. A statisztikába tavaly 1608 ilyen gyermek került az erről adatokat szolgáltató 37 országból. Becslések szerint Európában több mint 2 millió olyan gyermek él, akiknek legalább az egyik szülője börtönben van – tették hozzá.

Mint közölték, a börtönök túlzsúfoltságát tekintve az előző évek mutatója viszonylag stabil maradt. A tagállamoktól kapott adatok szerint a börtönök 100 rendelkezésre álló helyéből átlagosan 90,3-at elfoglaltak, szemben a 2019-ben 100 helyre jutó 89,5-tel. Tizennégy tagország ugyanakkor a börtönök súlyos mértékű túlzsúfoltságát jelentette. Ezek között volt Törökország, ahol 100 rendelkezésre álló helyre 127 fogvatartott jutott. Törökországot Olaszország (120), Belgium (117), Ciprus (116), Franciaország (116), Magyarország (113), Románia (113), Görögország (109), Szlovénia (109) és Szerbia (107) követte.

A jelentés kitért arra is, hogy a fogvatartottak legtöbbjét, 17,7 százalékát kábítószerrel való visszaélés miatt ítélték el. Tíz fogvatartottból négy erőszakos bűncselekményekért – gyilkosság, nemi erőszak és egyéb szexuális bűncselekmények miatt – került börtönbe. Mintegy 100 fogvatartott közül csaknem 3-at közúti közlekedési jogsértések miatt zártak be.

Az előző évekhez képest tavaly emelkedett, 30 524 volt a terrorcselekmények miatt elítéltek száma. Többségüket Törökországban (29 827), Franciaországban (292) és Spanyolországban (209) zárták börtönbe.

A jelentésből Magyarországgal összefüggésben pontos adatok közlése nélkül kiderült továbbá az is, hogy a fogvatartottak aránya egy ítéletvégrehajtási intézetben dolgozó alkalmazottra vonatkoztatva magas, a bebörtönzöttek között kiemelkedő számban vannak a nők, sok az 50 évesnél idősebb elítélt, ugyanakkor a külföldi fogvatartottak száma az Európa Tanács tagországainak adataihoz képest alacsony. Az elítéltek legtöbbje, 20,6 százaléka lopás, 9,4 százalékuk gyilkosság, illetve 6,7 százalékuk kábítószerrel való visszaélés miatt került börtönbe Magyarországon.

The post Továbbra is mérséklődik a börtönnel büntetettek aránya Európában appeared first on .

Felfüggesztett börtönbüntetést indítványozott az ügyészség egy férfi ellen, aki az eljegyzésük ünneplésekor bántalmazta a menyasszonyát – tájékoztatta a Somogy Megyei Főügyészség.

Azt írták: a 32 éves vádlott és a sértett élettársi kapcsolatban élt. A férfi 2020 októberében megkérte a párja kezét, és miután a nő igent mondott, úgy döntöttek, hogy az örömteli hírt a rokonokkal együtt ünneplik meg. A mulatozáson a jelentős mennyiségű alkoholt fogyasztó jegyespár összeszólalkozott, és a vita hevében a vőlegény többször arcon ütötte menyasszonyát, aki elesett. A férfi ezután megrugdosta, súlyos sérüléseket, köztük orrcsonttörést okozva. Az eset után a nő visszaköltözött a családjához, de később a pár kibékült, a sértett megbocsátott a férfinak.

The post érthetetlen: megrugdosta az eljegyzésen, mégis kibékült a brutális vőlegénnyel appeared first on .

Izrael nem ismeri el a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) illetékességét az 1967-ben elfoglalt palesztin területeken történt esetleges háborús bűnök kivizsgálására – jelentette a Jediót Ahronót című újság.

Jeruzsálemnek péntekig kell választ adnia az ICC főügyészének, Fatou Bensoudának a március elején Izraelnek küldött levelére, amelyben bejelentette, hogy hivatalos vizsgálatot indít a palesztin területeken elkövetett állítólagos háborús bűncselekmények ügyében.

Izrael válaszában nem fogja elismerni az ICC illetékességét a 2014-es Erős szikla hadművelet során elkövetett, a gázai határ mentén 2018-ban folyt összecsapások, valamint a ciszjordániai építkezések miatti esetleges háborús bűnök ügyében – döntötték el a Hágának adott válasz megfogalmazására összehívott csütörtöki tanácskozáson Jeruzsálemben.

A hágai bíróságnak nincs hatásköre megvizsgálni az ország cselekedeteit, és Izrael nem fog együttműködni a nyomozásban, határozták el a megbeszélésen részt vevő izraeli vezetők, köztük Benjámin Netanjahu kormányfő, Beni Ganz védelmi miniszter, Joáv Galant oktatási miniszter, Juvál Steinic energiaügyi miniszter, Aviháj Mandelblit főügyész, Meir Ben-Sabbat, a nemzetbiztonsági tanács elnöke és más meghívottak.

Az izraeli álláspont azon alapul, hogy az ICC saját szabályai szerint a tagállamait érintő kérdésekben dönt, és nem avatkozik be olyan országok ügyeibe, amelyek igazságszolgáltatása maga is képes igazságos eljárást lefolytatni emberiesség elleni bűncselekmények miatt. Izrael rámutatott saját független igazságszolgáltatására, amely képes bíróság elé állítani az esetleges háborús bűncselekményeket elkövető katonákat. Emellett Izrael nem tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak.

Ezen túlmenően, bár a Palesztin Hatóság (PH) aláírta a Nemzetközi Büntetőbíróság alapokmányát (az úgynevezett római statútumot), de az izraeli jogi vélemény szerint a Palesztin Hatóság nem állam, s ezért jogszerűen nem lehet a bíróság tagja. Előzőleg az vezetett a nyomozás megindításához, hogy a PH panaszt nyújtott be Izrael ellen. Jeruzsálem érvelését nyolc tagállam, Németország, Csehország, Magyarország, Brazília, Uganda, Ausztria, Ausztrália és Kanada elfogadta.

Amennyiben Izrael válaszában azt vállalná, hogy önmaga, saját hatáskörben kivizsgálja a kérdéses incidenseket, ezzel egyrészt kivonná az ügyeket a hágai nyomozások alól, másrészt viszont elismerné az ICC illetékességét, és félévente jelentést kellene tennie saját vizsgálatainak állásáról. A háborús bűncselekményekkel vádolható, kiszolgáltatott vezető tisztségviselők között van Netanjahu mellett Beni Ganz is, aki 2014-ben az izraeli hadsereg vezérkari főnöke volt, valamint több száz, jelenlegi vagy nyugállományba vonult izraeli katonatiszt.

Jeruzsálem általában nem működik együtt az ICC-vel, így nem volt világos, hogy a kormány egyáltalán válaszol-e a Hágából küldött levélre.

The post Izrael nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság illetékességét a palesztin területeken történt esetleges háborús bűnök kivizsgálására appeared first on .

Kettős házasság miatt indult eljárás egy magyar nő ellen, aki 2015-ben Írországban, majd három év múlva Magyarországon is férjhez ment – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szóvivője.

Schmidt Gábor tájékoztatása szerint a nő 2015 szeptemberében Írországban kötött házasságot egy pakisztáni férfivel. Egy évvel később visszaköltözött Magyarországra, a házasságot viszont nem bontották fel.

Később, 2021 januárjában az írországi férj jogi képviselőjének kérelmére Magyarországon is anyakönyvezték az írországi frigyet. Így derült ki, hogy a nő a korábbi házasság felbontása nélkül 2018 júliusában egy Kecskemét környéki községben ismét házasságot kötött, ezúttal egy magyar férfival.

A büntetlen előéletű nővel szemben az ügyészség próbaidőre felfüggesztette az eljárást, mivel a nő beismerte a bűncselekmény elkövetését. A második házasságkötés érvénytelenítéséhez pedig az ügyészség keresetet nyújtott be az illetékes bírósághoz.

The post Bigámia miatt indult eljárás egy magyar nő ellen appeared first on .

Peking neheztelését fejezte ki amiatt, hogy London politikai menedékjogot adott Nathan Law hongkongi ellenzéki aktivistának, aki tavaly júniusban szökött az Egyesült Királyságba, miután Hongkongban illegális gyülekezésben való részvétel miatt citálták bíróság elé.

A 27 éves Law, aki korábban a hongkongi törvényhozás tagja volt, egy Twitter-bejegyzésben adta hírül, hogy a brit belügyminisztérium értesítette a menedékkérelmének elfogadásáról, miután négy hónapon át több elbeszélgetésen kellett részt vennie az ügyben. “A tény, hogy a nemzetbiztonsági törvény alapján elfogatási parancsot adtak ki ellenem azt mutatja, hogy súlyos politikai üldöztetésnek vagyok kitéve, és nem valószínű, hogy kockázatmentesen visszatérhetnék Hongkongba” – írta a bejegyzésében.

Dominic Raab brit külügyminiszter szintén egy Twitter-bejegyzésben megerősítette a hírt. London ráadásul csütörtökön 43 millió fontot ajánlott fel arra, hogy segítse az áttelepülő hongkongiakat munkát és szálláshelyet találni, valamint oktatásban részesülni.

Csao Li-Csien kínai külügyi szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatón az ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre elmondta: Kína határozottan ellenzi, hogy bármely ország, szervezet vagy egyén bármilyen formában is “bűnözőket” vegyen védelmébe. Súlyos beavatkozást jelentene a hongkongi igazságszolgáltatásba, továbbá megsértené a nemzetközi jogot és a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáit, ha az Egyesült Királyság nyílt támogatást biztosít Hongkong függetlenségét propagáló aktivistáknak, valamint menedéket nyújt “körözött bűnözők” számára – fogalmazott.

Peking a Hongkongon 2019-ben végigsöprő tüntetéshullámra válaszul tavaly júniusban egy új nemzetbiztonsági törvényt léptetett életbe a különleges státuszú városban. A jogszabály egyebek mellett tiltja a szakadár tevékenységet, a felforgatást, a terrorizmust, valamint a nemzetbiztonság veszélyeztetésére külföldi országokkal, vagy külső elemekkel való összejátszást, és egyes esetekben lehetővé teszi a gyanúsítottak kiadását Kínának. Több ország mellett az Egyesült Királyság is azzal vádolja a kínai központi vezetést, hogy intézkedéseivel csorbítja a Hongkongnak ígért szabadságjogokat, amelyeket az “egy ország, két rendszer” elve alapján ígért Hongkongnak a korábban brit gyarmati uralom alatt álló város az anyaországhoz történő 1997-es visszakerülését követő ötven évre.

The post Peking sérelmezi, hogy London politikai menedékjogot adott egy hongkongi ellenzéki aktivistának appeared first on .

Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette és testi sértés vétségének kísérlete miatt jogerősen öt hónap börtönbüntetésre ítélte szerdán a Nyíregyházi Járásbíróság azt az ukrán férfit, aki idén februárban a Nyíregyháza és Füzesabony között közlekedő személyvonaton rátámadt a jegyvizsgálóra és a mozdonyvezetőre, majd egy utast is megütött.

Resán Dalma, a Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivője azt közölte, az ítéleti tényállás szerint a vádlottnak Nyírtelekig volt érvényes menetjegye, a jegyvizsgáló ezért jelezte számára, hogy a következő megállónál le kell szállnia. A férfi a görögszállási állomáson ugyan leszállt a szerelvényről, de visszaugrott az első kocsiba, és a jegyvizsgáló ismételt kérésére sem volt hajlandó elhagyni a vonatot.

A jegyvizsgáló a mozdonyvezetővel közösen próbálta meg rávenni a férfit a leszállásra, de ő ököllel arcon ütötte a mozdonyvezetőt, majd hasba ütött egy közelben álló utast is. A támadó ezután követte a szakaszkocsi hátsó részébe menekülő kalauznőt, aki maga után lezárta a kocsi ajtaját, de a férfi könyökével betörte az ajtó üvegét.

A bántalmazás következtében a mozdonyvezető és az utas könnyebben megsérült, a támadót a következő állomáson fogták el a rendőrök – ismertette a szóvivő. A szóvivő hozzátette, a távmeghallgatás útján megtartott bírósági tárgyaláson a vádlott beismerte és megbánta tettét.

The post Börtönbüntetésre ítélték a vasutasokra támadó ukrán férfit appeared first on .

Oroszország felkészült a legrosszabb forgatókönyvekre az Egyesült Államokkal fennálló viszonyában – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Peszkov szerint Moszkvát Washington politikájának “agresszivitása” és “kiszámíthatatlansága” kényszerítette rá az állandóan “mobilizált állapotra”. A szóvivő azokra az értesülésekre reagált, amelyek szerint újabb amerikai szankciók vannak előkészületben Oroszország ellen.

A Nur-Szultanban tárgyaló Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy Oroszország válaszolni fog újabb amerikai büntetőintézkedések bevezetése esetén, és reagálni fog az Egyesült Államok minden barátságtalan lépésére. Lavrov azt mondta, nem tartja meggyőzőnek az amerikai diplomáciai tárca részéről elhangzott kijelentéseket, amelyek szerint Washington érdekelt a stabil kétoldalú kapcsolatokban, és konkrét tetteket sürgetett ennek bizonyítására.

A miniszter “zsákutcába vezetőnek” és “ostobának” minősítette Washington Moszkva elleni szankciópolitikáját.

“Bennünket ezek a lépések csak arról győznek meg, hogy csupán önmagunkra támaszkodhatunk, mert sem az Egyesült Államok, sem a szövetségesei nem megbízható partnerek, és az állam életképessége szempontjából kulcsfontosságú területeken nem bízhatjuk magunkat a hangulatukra és arra, hogy aznap melyik lábbal keltek fel” – fogalmazott Lavrov.

Peszkov azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin Washington ellenséges megnyilvánulásai ellenére is kész a jó viszonyt kiépíteni az Egyesült Államokkal minimum azokon a területeken, ahol ez előnyös Oroszország számára. Megismételte Putyin korábbi kijelentését, miszerint Moszkva éppen olyan messzire hajlandó elmenni a kapcsolatok javítása érdekében, mint Washington.

A szóvivő hangoztatta, hogy Oroszország sosem volt híve a kétoldalú kapcsolatok lerontásának, és senki számára sem jelentett fenyegetést.

“De természetesen soha és senkinek, beleértve az Egyesült Államokat, nem fogjuk megengedni, hogy fenyegessen bennünket, hogy diktáljon nekünk, és elnyomja az érdekeinket” – jelentette ki. Azzal vádolta meg a hivatalos amerikai politikát, hogy eltanácsolja az amerikai üzletembereket és tudósokat az Oroszországgal való együttműködésétől.

Peszkov a belügyekbe való beavatkozásnak nevezte azt az amerikai kormányzati elképzelést, miszerint Washington különmegbízottat nevezzen ki arra, hogy az épülő, Oroszországból Németországba tartó Északi Áramlat-2 földgázvezeték ügyével foglalkozzon, amelynek, mint mondta, “semmi köze az Egyesült Államokhoz, és amely eleve egy másik földrészen helyezkedik el”.

A Politico amerikai lap szerint a különmegbízott feladata az lenne, hogy rávegye a több mint 95 százalékban elkészült projektben részt vevő nyugati partnereket a csővezeték feladására.

Lavrov az elképzeléssel kapcsolatban megjegyezte, hogy a jelek szerint munkatársak szabadultak fel, miután az Egyesült Államok felmondta a Nyitott Égbolt-egyezményt. Meglátása szerint a leendő amerikai különmegbízott utazgatni és fenyegetőzni fog majd, ami már nem ágyúnaszád- hanem új szankcióseszköz-diplomáciának nevezhető.

The post Moszkva felkészült a legrosszabb forgatókönyvekre az orosz-amerikai viszonyban appeared first on .

Az Open Doors, amerikai székhelyű keresztény emberi jogi szervezet 2020-as tanulmánya szerint körülbelül 340 millió keresztényt üldöznek világszerte. A súlyos üldöztetésnek kitett keresztények száma 245 millióról 260 millióra nőtt a világ különböző országaiban. Ez körülbelül azt jelenti, hogy minden nyolcadik embert vallási diszkrimináció ért.

Az elmúlt évben 13 keresztényt öltek meg szinte naponta, ez az érték 60%-kal több, mint a megelőző években. Hetente 182 épületet támadtak meg és havonta 309 ember került börtönbe a hite miatt.  A tanulmány 12 országot sorol fel, ami a keresztények számára a legveszélyesebb ország, a listán az első öt helyen lévő ország: Észak – Korea, Afganisztán, Szomália, Líbia és Pakisztán, a sorrend 2019-óta nem változott. A listán felsorolt országokon kívül még a világ számos országában (Mexikóban, Indiában) körülbelül 50 millió keresztény minden napjai folyamatos üldözésnek vannak kitéve.

A keresztények helyzete évről évre folyamatosan rosszabbra fordult, és a COVID járvány miatt csak súlyosabbá és kilátástalanabbá vált a helyzetük. Főképp az ázsiai országokban élő keresztények voltak érintettek, például Indiában, Mianmarban és Bangladesben gyakran a keresztények kaptak utolsóként élelmiszert és egészségügyi segélyt. Azonban Földünk egyik leginkább érintett kontinense ebből a szempontból Afrika. Az afrikai Szomáliában, Ugandában és Burkina Faso-ban a keresztényeket okolták a koronavírus terjedésért, Etiópiában a keresztények nagyrésze teljesen kimaradt a segélyekből.

Afrika 30,2 millió km2 területű kontinens, ami a bolygónk felszínének nagyjából 6%-át teszi ki. Az ENSZ adatai szerint a lakosság száma meghaladja az 1,1 milliárd főt. Afrika etnikai, nyelvi, vallási esetben is igen sokszínű ország. Vallási tekintetben a fő választóvonal Sierra Leone- Szomália-tengely mentén található, ettől a vonaltól északra a muzulmán vallás, délre a kereszténység a meghatározó. Ezen a területen él a világ muzulmán lakosságának több mint fele, a kereszténynek megközelítőleg negyede. Egyes tanulmányok, becslések szerint 37-41%-a keresztény. A két fő vallás mellett számos törzsi vallás is megjelent Madagaszkáron, Togóban, Tanzániában. A kereszténységet Afrikában a világ leggyorsabban növekvő egyházaként tartják számon: 1950 óta a katolikusok száma mintegy 180 millióra nőtt. Az észak-afrikai régiót tekintve Egyiptomban található a legnagyobb keresztény közösség: körülbelül a hívők száma eléri a 4 millió főt, emellett hozzávetőlegesen ugyanennyi hívővel rendelkezik Csád is. Szudánban és Etirteában is a keresztény vallást gyakorolják leginkább, előbbiben 1,8 milliós, utóbbiban 3,3 milliós a hívők közössége. A közel-keleti keresztények száma leginkább Libanonban és Szíriában meghatározó, létszámuk körülbelül 1,6 és 1 millió főre tehető.

A drasztikus növekedésnek azonban hátránya is akadt: a leginkább érintett ország a kontinensen Nigéria, amely a kontinens északi területe mellett harminc éve már a keresztények és a muszlimok közötti összecsapások helyszínévé vált. Nagy szerepe van Jos városának, amely a keresztény területek déli részén, a muszlim területek északi határvonalán fekszik. 2001 óta az összecsapásokban nagy számban esnek áldozatul keresztények, több mint 1000 hívő vesztette életét. A nigériai vallási összecsapásoknak számos oka van, sokszor szorosan kapcsolódnak az etnikai feszültségekhez és a vagyoni különbségekhez. Pozitívumnak tekinthetjük, hogy az előző években csökkent a templomok és az egyházi intézmények elleni támadások esete is. Viszont a nigériai keresztényüldözés mellett a Boko Haram is folyamatosan terrorizálja a lakosságot. A terrorista csoport megjelenése óta körülbelül 320 ezer keresztény vesztette életét, nőket és gyermekeket raboltak el és térítettek át erőszakosan muzulmán hitre.

Szomáliában szinte ellehetetlenítették a keresztény vallás gyakorlását. Az iszlámot a szomáliai identitástudat kulcsfontosságú részének tekintik, ezért, ha egy szomáliai fontolgatja a keresztény hitre való áttérést, annak komoly következményei is lehetnek: a családjuk vagy közösségük tagjai zaklatni fogják, megfélemlítik vagy akár megöletik őt. A nőket megerőszakolhatják vagy erőszakosan házasságra kényszeríthetik. A keresztényeket veszélyezteti az al–Shabab is, egy erőszakos csoport, amely az élet minden területének szabályozásának alapjaként a sharíát tekinti. Az utóbbi években a helyzet még rosszabbá vált, ugyanis minden muszlim háttérrel rendelkező keresztény nagy veszélynek van kitéve.

Afrika egyik legkisebb területű országában, Eritreában a legkeményebb üldöztetésnek vannak kitéve a keresztény hívők, mind a kormány, mind az eritreai ortodox egyház részéről. Kormányzati biztonsági erők figyelik folyamatosan a telefonhívásokat, megvizsgálják a tevékenységeket és számtalan razziát tartanak keresztények ellen, lefoglalják a keresztények vagyonait és rendszeresen házkutatást is végeznek. Eritreában a leginkább kiszolgáltatottabbak a protestánsok és az eritreai ortodox egyháztól eltérő felekezetek keresztényei. A muszlim hátterű keresztények szintén nagyon kiszolgáltatottak. 2021. márciusában rengeteg keresztény tartóztattak le az ország számos városában: március 16-án 21 keresztényt Asmarában, Eritrea fővárosában, Assab délkeleti városában pedig nyolc hívőt (hét nőt és egy férfit).

Több keresztény szenved a hitéért, mint a történelem bármely más időszakában. Hívők milliói élnek olyan helyeken, ahol elnyomják, bebörtönzik, megkülönböztetik őket, csupán azért, mert más Istenben hisznek. Különösen súlyossá vált a helyzet azokban az országokban, ahol a terrorszervezetek gyenge államhatalommal találkoznak, és képtelenek biztosítani a lakosság számára a biztonságot. Manapság számos olyan ország ismert, ahol a vallásüldözés nemcsak, hogy megtűrt, hanem igen nagy támogatást is élvez.

Címlapkép: Keresztény zarándokhely Etiópiában. Lalibela, 2019. október 22.
2019. október 2-i kép zarándokokról az észak-etiópiai Lalibela Szűz Mária-templománál. A templom, helyi nevén Bet Maryam egyike Lalibela tizenegy, többségükben vörös bazaltlávából kifaragott sziklatemplomának, és feltételezhetően mind közül a legrégebbi. Lalibela az etióp ortodox egyház máig fontos zarándokhelye a kelet-afrikai országban, ahol a 4. század közepén vált államvallássá a kereszténység, és a lakosság közel kétharmada ma is keresztény hitű.
(Forrás: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

A Az afrikai keresztények sorsa bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A Donyec-medencei demarkációs vonalnál elkövetett provokációkkal vádolta meg az ukrán hadsereget Angela Merkellel folytatott telefonbeszélgetése során Vlagyimir Putyin.

A Kreml által kiadott tájékoztatás szerint a két vezető aggodalmát fejezte ki a Donyec-medencében kialakult feszültség fokozódása miatt. Hangsúlyt kapott, hogy az ukrán félnek a korábban vállalt kötelezettségeinek megfelelően közvetlen párbeszédet kell kezdenie Donyeckkel és Luhanszkkal, valamint jogi formába kell foglalni a Donyec-medence különleges státusát.

A konfliktusban szembenálló feleket visszafogottságra és az alternatíva nélküli 2015-ös minszki megállapodás végrehajtásáról szóló tárgyalások felélénkítésére szólították fel. Putyin és Merkel kifejezte készségét Moszkva és Berlin erőfeszítéseinek további szoros koordinációjára a külügyminisztériumok és a vezetők politikai tanácsadói, továbbá a “normandiai négyek” formátum keretei között.

Dmitrij Kozak, az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője és a posztszovjet térségben folytatott politikáért felelős megbízottja a Világgazdasági és Külkapcsolatok Intézete és az Interfax csütörtöki moszkvai közös rendezvényén kijelentette: egyetért azokkal a véleményekkel, amelyek szerint Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében.

A tisztségviselő mindemellett úgy vélekedett, hogy Kijevnek valójában nem áll szándékéban támadni és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök minden lépése nem több, mint pr-tevékenység. “Zelenszkij csapata elhatározta, hogy +Katonai fenyegetés+ címen színdarabot rendez, de mivel a kollégáknak nincs nagy politikai tapasztalatuk, túljátszhatják a dolgot” – fogalmazott a tisztségviselő.

Kozak úgy vélekedett, hogy az ukrán elnököt az Egyesült Államok készteti a konfliktus elmélyítésére. Meglátása szerint Zelenszkij csütörtöki Donyec-medencei látogatása aligha fogja tovább élezni a helyzetet. A tisztségviselő ugyanakkor az ukrán vezetést a gyufával játszó gyerekekhez hasonlította. Kozak arra figyelmeztetett, hogy Oroszország a konfliktus méretének függvényében kénytelen lesz állampolgárai védelmére kelni a Donyec-medencében.

“Ma minden attól függ, hogy milyen léptékű lesz a tűzvész. Ha ott, ahogy az elnökünk mondja, Srebrenica lesz, nekünk a jelek szerint a védelmükre kell kelnünk” – hangoztatta.

Kozak azt mondta, a konfliktust egy éven belül rendezni lehetne, ha az összes fél teljesítené vállalt kötelezettségeit. Sürgette a rendezési tárgyalások nyilvánossá tételét. Emlékeztetett rá, hogy korábban már javaslatot tett az eszmecsere online közvetítésére. Kozak szerint a titkosításhoz az ukrán fél ragaszkodik, mert szerinte ez lehetőséget biztosít számára az ukrán közvélemény dezinformálására.

“Ha nem tesszük nyitottá a tárgyalásokat, sohasem fogunk megegyezni” – nyilatkozott a Kreml apparátusának helyettes vezetője.

A Donyec-medencében március 26-án éleződött ki ismét a helyzet, amikor négy ukrán katona életét vesztette. A térségben gyakorivá vált a tűzharc, amelyért az ukrán kormányerők és a szakadár milíciák egymást teszik felelőssé. Kijev a szakadár területek demarkációs vonalánál, Oroszország pedig az Ukrajnával közös határa közelében csapaterősítést hajtott végre.

Az orosz déli katonai körzet sajtószolgálata közölte, hogy hadgyakorlat keretében 10 tengerészdeszantos és tüzérségi hajó megkezdte az átkelést a Kaszpi-tengerről a Fekete-tengerre.

The post Putyin ukrán provokációkról számolt be Merkelnek appeared first on .

Vissza kell fordítani az orosz katonai alakulatok összevonásának folyamatát Ukrajna keleti részének térségében – követelte Angela Merkel telefonon Vlagyimir Putyintól a német kormány közleménye szerint.

Ulrike Demmer helyettes kormányszóvivő közleménye szerint Angela Merkel és Vlagyimir Putyin megbeszélésének témái között szerepelt a “megerősített orosz katonai jelenlét Kelet-Ukrajna térségében”.

A kancellár követelte, hogy a régiós feszültség oldása érdekében állítsák le ezeket a csapatösszevonásokat – áll a közleményben, amely szerint a német kormányfő és az orosz államfő egyebek mellett Bosznia-Hercegovina helyzetéről és Alekszej Navalnij elítélt orosz ellenzéki politikus ügyéről is tárgyalt.

A német kormány az utóbbi napokban visszafogottabban reagált a kelet-ukrajnai válságövezetben érvényes tűzszünet sorozatos megsértésére, és nemcsak az oroszbarát szakadárokat, hanem az ukrán erőket is a vérontás beszüntetésére szólította fel. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy fokozott figyelemmel követi a térségben elindult orosz csapatmozgásokat.

Németország mellett az EU és az Egyesült Államok is kifejezte aggodalmát az ukrán-orosz határ térségében összevont orosz csapatok miatt.

Kijev szerint az orosz hadsereg nagyjából harminc zászlóaljat csoportosított a határ orosz oldalára, az ukrajnai Donyec-medence megszállt területeire és az Ukrajnától a nemzetközi jog szabályainak megsértésével elcsatolt Krím félszigetre.

The post Merkel a csapatösszevonás visszafordítását követelte Putyintól appeared first on .

A független orosz bloggerekből álló Conflict Intelligence Team (CIT) nevű csoport hatalmas méretű orosz katonai tábort fedezett fel mintegy 170 kilométerre az ukrán határtól, az oroszországi voronyezsi területen – számoltak be ukrán hírportálok a csoporttól kapott információkra hivatkozva.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál, idézve a CIT következtetését azt írta, hogy az orosz erők elrendezése “inkább támadó, mint védekező jelleget mutat”.

Ruszlan Levijev, a CIT vezetője a BBC Ukrajinának elmondta, hogy helyi lakosok által készített videofelvételek alapján találták meg a Voronyezs közelében lévő tábort. A helybeliek az erdőben sétálva véletlenül bukkantak rá. A táborban szavai szerint nagy mennyiségű nehéz fegyver van, köztük harckocsik is. A tábor nagyjából 3-4 kilométernyi hosszú mezőn terjeszkedik. “A vidofelvételeken sátorváros látható, benne tábori kórház jelzéssel, és tábori konyha. Minden jel arra utal, hogy ez lesz az egyik hely, ahová csapatokat vonnak össze” – mondta a szakértő.

“Alaposan tanulmányozva a csapatoknak a voronyezsi területre érkezésére mutató bizonyítékokat, megtudtuk, hogy a Voronyezstől délre (mintegy 250 kilométerre az ukrán Harkiv és Luhanszk régiók határától) egy táborba koncentrálódtak, és még feltehetőleg Osztrogoszktól délre (az ukrán határtól mintegy 150 kilométerre). Az általunk megfigyelt felszerelések jelentős része a központi katonai körzethez tartozik, azaz az egységek több száz, több ezer kilométert tettek meg Voronyezsig – idézte az Ukrajinszka Pravda a CIT-et.

A CIT által rögzített videófelvételeken láthatók még katonai harckocsihordozók, amelyek TOS típusú nehéz lángvető rendszert és gyalogsági harci járműveket szállítanak a térségben. Egyéb videófelvételeken páncélozott harckocsik és tartályszállítók haladása látható, továbbá videóra rögzítettek Uragan rakéta-sorozatvetőket is.

The post Orosz bloggerek szerint az ukrán határnál óriási orosz katonai tábor épül appeared first on .

Oroszország nem szándékozik nyíltan beavatkozni az ukrajnai konfliktusba – jelentette ki Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára a Kommerszant címűlapnak nyilatkozva.

Patrusev arra a kérdésre válaszolt így, hogy vannak-e olyan határok, “vörös vonalak”, amelyek átlépése esetén Moszkva kész lenne a nyílt intervencióra. “Nem érlelünk ilyen terveket, nem. De figyelmesen nyomon követjük a helyzet alakulását. Ennek alapján fogunk konkrét döntéseket hozni” – mondta.

A Donyec-medencében március 26-án éleződött ki ismét a helyzet, amikor négy ukrán katona életét vesztette. A térségben gyakorivá vált a tűzharc, amelyért az ukrán kormányerők és a szakadár milíciák egymást tették felelőssé. Kijev a szakadár területek demarkációs vonalánál, Oroszország pedig az Ukrajnával közös határa közelében csapaterősítést hajtott végre.

Patrusev hangoztatta, hogy a konfliktus kiéleződése szerinte Ukrajna súlyos belső problémáinak következménye.

A biztonság kérdésekben illetékes orosz tisztségviselő hangsúlyozta, hogy Oroszország azt követően sem akar hidegháborút az Egyesült Államokkal, hogy Joe Biden amerikai elnök egy televíziós interjúban de facto gyilkosnak minősítette orosz hivatali partnerét, Vlagyimir Putyint.

“A politikai helyzet ma valóban kedvezőtlen, a két ország közötti viszonyok a legalacsonyabb szinten állnak hidegháború lezárása óta. Ugyanakkor Oroszország és az Egyesült Államok kapcsolatainak sokéves története azt mutatja, államaink a döntő pillanatokban be tudták bizonyítani, hogy képesek az együttműködésre, tekintet nélkül az ellentétekre” – fogalmazott.

Petrusev szerint Moszkva nem szeretné, ha a Biden kijelentése miatti incidens keresztülhúzná egy csúcstalálkozó lehetőségét. Azt mondta, a Kreml nem vár el bocsánatkérést, mert a gyakorlat, egyebek között a Hirosimára “szükségtelenül” ledobott atombomba esete is bebizonyította, hogy az amerikaiak “elviekben nem képesek a bocsánatkérésre”.

Meglátása szerint “az orosz és az amerikai népnek ma nincs oka az ellenségeskedésre”, mert nem választja el őket ideológia. Kifejezte reményét, hogy Washingtonban “felülkerekedik a józan ész”, és úgy vélekedett, hogy számos lehetőség van az együttműködésre, miközben a Covid-19 világjárvány hatására felerősödtek a globális stabilitást fenyegető veszélyek. Pozitív példaként említett a hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött Új START-szerződés hatályának meghosszabbítását.

“Készek vagyunk a párbeszédre a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekben, és reméljük, hogy az Egyesült Államok érdeklődést mutat ez iránt” – fogalmazott.

A tisztségviselő, aki korábban a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója is volt, arra kérdésre válaszolva, hogy Oroszország is fenyegetést lát-e az Egyesült Államokban, úgy felelt, hogy a fő veszélyt Moszkva most a világjárványban látja, mint ahogy kiderült, hogy a Covid-19 miatt több mint 560 ezer embert elveszített Amerika számára sem Moszkva jelenti a fő veszélyt. Megjegyezte ennek kapcsán, hogy az “egoizmust tanúsító” Washingtonnal szemben Moszkva “aktívan segít másoknak”. Állítása szerint Oroszország “sosem játszott politikai játékot” emberek egészségének rovására.

Patrusev emellett kifogásolta, hogy az Egyesült Államok, amellett, hogy elutasítja a kiberbiztonsági együttműködést, “abszolút alaptalanul” kibetámadásokkal vádolja Oroszországot. Az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára azt mondta, hogy Moszkvának nincs köze azokhoz a behatolásokhoz, amelyeket amerikai kormányzati komputerek tízezreibe hajtottak végre a Solard Winds szoftver feltörésével.

Mint mondta, nem kizárt, hogy a támadásban részt vettek orosz állampolgárok, köztük olyanok is, akik Oroszországban élnek, de az orosz államnak ehhez “semmi köze sem volt”. Rámutatott, hogy az amerikaiak állításaikat semmivel sem bizonyították.

Azzal kapcsolatban, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) küldöttsége nem Kínában talált bizonyítékot a SARS-CoV-2 vírus mesterséges eredetére, Patrusev kételyeit fejezte ki azokkal az amerikai ellenőrzés alatt álló biológiai laboratóriumokkal kapcsolatban, amelyek az Oroszországgal és a Kínával határos országokban jöttek létre. Az orosz tisztségviselő által megfogalmazott gyanú szerint noha ezek hivatalosan veszélyes betegségek leküzdésében nyújtanak segítséget, a környező területeken a régióra nem jellemző betegségek ütötték fel a fejüket.

“Ön azt akarja mondani, hogy az amerikaiak ott biológiai fegyvert fejlesztenek?” – hangzott a Kommerszant kérdése. “Alapos okunk van feltételezni, hogy ez így van” – felelte Patrusev.

Az orosz tisztségviselő ismételten tagadta, hogy Moszkvának közel lenne Szergej Szkripal brit oldalra átállt orosz hírszerző és Alekszej Navalnij ellenzéki politikus megmérgezéséhez. Megismételte Moszkva hivatalos álláspontját, hogy Moszkva a vegyifegyver-tilalmi egyezménnyel összhangban, nemzetközi ellenőrzés alatt megsemmisítette fegyvereinek ezt a kategóriáját.

A NATO Oroszország feltartóztatását célzó politikájával kapcsolatban rámutatott, hogy a transzatlanti szövetség katonai költségvetése 24-szerese az orosznak. Az Európai Unióról azt mondta, hogy az orosz fél nem fog dörömbölni a bezárt ajtón, de kész az együttműködésre.

The post Oroszország nem szándékozik nyíltan beavatkozni Ukrajnában appeared first on .

Egy újabb ukrán katona vesztette életét tüzérségi támadás következtében a Donyec-medencei fronton – jelentette az ukrán hadműveleti parancsnokság.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál kiemelte, hogy ő már a tizenegyedik ukrán katona, aki az elmúlt két hétben meghalt a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus övezetében, ahol az utóbbi időben jelentősen kiéleződött a helyzet.

A kijevi katonai közlemény szerint az ellenséges erők ötször sértették meg csütörtökön, éjféltől reggel 7 óráig a tűzszünetet, ebből egy alkalommal polgári infrastrukturális létesítményre nyitottak tüzet. A katona a Donyeck megyei Piszki és Vogyane településekre nyitott tüzérségi támadásban vesztette életét. A Moszkva által támogatott szakadár erők a minszki egyezményekben tiltott, 122 milliméter kaliberű tüzérségi fegyvereket is bevetettek, továbbá 82 milliméteres aknavetővel és kézi lőfegyverekkel lőtték az ukrán katonák állásait.

“Az orosz megszálló csapatok támadásaira az ukrán védelmi erők viszonozták a tüzet” – írta a közleményben a parancsnokság sajtóosztálya. A jelentésben hozzátették, hogy előző nap hét tűzszünetsértést jegyeztek fel.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben a Donyec-medencei válságövezetbe látogatott. Az elnöki iroda közleménye szerint azokat a helyszíneket keresi fel, ahol az utóbbi időben sorozatosan történtek tűzszünetsértések, ukrán katonák estek el és sebesültek meg.

The post Az orosz megszálló csapatok támadásaira az ukrán védelmi erők viszonozták a tüzet appeared first on .

Vang Ji kínai külügyminiszter “vakcinanacionalizmussal” vádolta meg a fejlett országokat egy hétvégi interjúban, amelynek a szövegét a kínai külügyminisztérium hétfőn tette közzé hivatalos internetes oldalán.

Vang szerint a világ népességének 16 százalékát kitevő fejlett országok a globális koronavírus elleni oltóanyag-állomány hatvan százalékát vásárolták fel. Hozzátette: egyes fejlett országok mostanra már a lakosságuk két-háromszorosa számára elegendő vakcinakészletet halmoztak fel, miközben számos fejlődő ország súlyos oltóanyaghiánnyal küzd.

A kínai külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök tavaly májusban, a WHO közgyűlésén megígérte, hogy a kínai fejlesztésű oltóanyagokat globális közkinccsé teszik. Ennek az ígéretnek megfelelően Kína immár több mint nyolcvan országnak és három nemzetközi szervezetnek adományozott vakcináiból, több mint negyven országba exportált oltóanyagokat, és tíznél több országgal folytat együttműködést a vakcinák fejlesztése és előállítása terén.

A kínai külügyminisztérium február elején közölte, hogy Kína tízmillió adagot biztosít saját fejlesztésű koronavírus elleni oltóanyagaiból a COVAX vakcinaelosztó kezdeményezés számára. Megfigyelők szerint ugyanakkor Peking a “vakcinadiplomácián” keresztül próbálja elvonni a figyelmet azokról a vádakról, amelyek szerint hiányosságokat tanúsított a járvány kezdeti kezelésében, és nem tájékoztatta időben a koronavírus veszélyeiről a nemzetközi közösséget.

A kínai nemzeti egészségügyi bizottság hétfői tájékoztatása szerint Kínában vasárnapig 139,97 millió dózis koronavírus elleni oltóanyagot adtak be a lakosságnak.

The post Kínai külügyminiszter: a fejlett országok felvásárolták a világ vakcinakészletének 60 százalékát appeared first on .

A kétezres évek közepén a magyar pilóták fehér sisakja mellett egy szürke is feltűnt a kecskeméti L-39-esek kabinjában. A sisak gazdája, Ronald Triegel őrnagy (később alezredes) a Luftwaffe pilótája volt, aki négy éven át segítette a magyarok munkáját az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison.

Ronald „Ron” Triegel a keletnémet légierőnél kezdte pályafutását, majd a két német állam, a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) és a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) 1990-es egyesítése után a Luftwaffe állományában repülhetett tovább. Még közel húsz évig szolgált vadászpilótaként, utolsó felszállását éppen Magyarországon hajtotta végre.

- Hogyan kezdődött a katonai pályafutásod?

- Azt hiszem akkoriban nálunk is hasonló módon toborozták a leendő vadászrepülőket, mint Magyarországon. A toborzók már az általános iskolában keresték azokat a tanulókat, akikből jó eséllyel jelölt lehet. A második világháborús orosz vadászrepülő ászokról olvasott könyveknek köszönhetően, tizenhárom éves koromban kezdtem érdeklődni a repülés iránt. Lenyűgöztek az olvasottak és hasonló kalandokról álmodtam magam is. Korábban sok minden megfordult a fejemben a leendő hivatásomat illetően. A nagyapám hatására például mozdonyvezető is akartam lenni. Hetedikes voltam, amikor a fegyveres erők képviselői megjelentek az iskolánkban és arról kérdeztek bennünket, hogy mivel szeretnénk foglalkozni. Én leírtam, hogy vadászpilóta akarok lenni. Ettől kezdve egy többé-kevésbé automatikus folyamat zajlott le.

- Hogy nézett ki ez a folyamat?

- A repülő kiképzés már a katonai képzés előtt elkezdődött. A katonai előképzés a sport és technikai foglalkozásokat nyújtó szervezetnél, a GST-nél (Gesellschaft für Sport und Technik) történt. A szocialista nagyvállalatok a katonai előképzéshez szükséges szervezeteket tartottak fent, ahol teherautó-vezetéssel, vitorlázással, morzézással, és persze a repüléssel lehetett ismerkedni. Én Wittenbergében, egy varrógépgyárnál kezdtem a vitorlázórepülő elméleti tanfolyamot 1976 decemberében, a gyakorlati képzésre Neustad-Glewében került sor. 1977-ben, 14 évesen már Bocian és Pirat vitorlázógépeken repültem. Amikor 1978-ban a családom az ország délkeleti részébe költözött, Bautzen-Klixben szerettem volna folytatni, de a papírjaim nem érkeztek meg, így csak a földről nézhettem a többieket. A következő évben beiskoláztak a motoros repülő elméleti tanfolyamra a Potsdam melletti Schönewaldéba, a GST két nagy oktatási központjának egyikébe. A sikeres vizsgák után a gyakorlati képzés Chemnitz mellett, Jahnsdorfban történt. Ezután már csak motoros gépen, Zlin Z-42-esen repültem, majd 1982 augusztusában megkaptam a behívómat. Az egykori keletnémet pilóták többsége ezt az utat járta be, gyakorlatilag nem volt más módja annak, hogy katonai pilóták legyünk. A repülést nagyon szerettem, de a képzés katonai részét már kevésbé. Márpedig azon is át kellett esni, hiszen úgy kezeltek bennünket, mint leendő katonákat. Megértettem, hogy csak akkor repülhetek, ha ezt is elfogadom. Úgy fogalmaznék, hogy nem én voltam a legjobb választás azokban az időkben, amikor az volt az elvárás, hogy az illető elsősorban kommunista legyen, másodsorban parancsnok és csak harmadsorban pilóta. Mivel a repüléstől annyi jót kaptam, a dolgot úgy rendeztem el magamban, hogy a katonai rész csak egy „mellékhatása” az egésznek.

Az 1993-ban érkezett ex-német L-39-esek közül nem mindegyik állt szolgálatba Magyarországon. A 018-as a régi szolnoki repülőmúzeumban kapott helyet, ma a RepTár lakója.

1982 augusztusában kezdtem a légierő tiszti iskoláját a 25. kiképző ezrednél, Bautzenben. Ez egy három hónapos katonai alapkiképzés volt, repülés nélkül. Novemberben viszont már az elméletet tanultuk: aerodinamikát, műszertant, sárkány és hajtómű ismereteket, meteorológiát, navigációt és hasonlókat. Mindezt azzal fűszerezték, hogy megismerkedtünk az L-39-essel és szimulátoron gyakoroltunk. Miután két évig tanultunk az Albatroson, és levizsgáztunk nappali és éjszakai kötelékrepülésből és műrepülésből valamint nappali levegő-föld fegyverhasználatból, továbbléphettünk. 1984 nyarán az osztályunkat a 15. kiképző ezredhez helyezték MiG-21-es átképzésre. 1986 nyarán végeztem és megkaptam a harmadosztályú minősítésemet. A csapatszolgálatot augusztusban kezdtem Preschenben, a Vlagyimir Komarovról elnevezett 3. vadászezred 3. századánál. Ekkor még a MiG-21M/MF/MF75 változatokat repültük, de már az a hír járta, hogy a bázis MiG-29-eseket kap majd.

- Mikor kaptál átképzést a MiG-29-esre?

- Az elméleti tanfolyam 1988 novemberében a JG-3 vadászrepülő ezrednél kezdődött. Addig 450 órát repültem a MiG-21-esen, ami valamivel alatta volt az átképzés feltételének ráadásul a repült óraszám mellett az első osztályú minősítés is követelmény volt, de létszám problémáink voltak. A MiG-29-es átképzésre tervezett idősebb pilóták nem feleltek meg az orvosi alkalmassági vizsgálaton. Ezt a vizsgálatot „űrhajós orvosinak” hívtuk, egy átlagos pilótának valóban nagy kihívást jelentett. Ez a létszám probléma vezetett oda, hogy én is lehetőséget kaptam. A német oktatók első csoportját 1987-88-ban még a Szovjetunióban képezték ki, és a későbbi átképzéseket már ők végezték. 1989 februárjában és márciusában elkezdődtek a gyakorlati képzések és a következő hónapokban elértük azt a szintet, hogy készültséget adhassunk a MiG-29-essel. Ez az idő számomra 1989 késő nyarán jött el.

- Ebben az időben hány órát repültél évente?

- Az átlagos éves repült idő ezekben az években 70 óra körül mozgott. Különösen 1987-88-ban volt az, hogy a kiképzési feladatainkat minimális repüléssel kellett teljesítenünk. Vagyis az a pilóta, aki az első felszállással teljesítette az adott feladatot, már ment is tovább a következőre. Később, az újraegyesítés után az éves repült óraszám 80 és 150 között mozgott, attól függően, hogy mennyire értünk rá. Akkoriban ugyanis rengeteg tanfolyam volt, ezért kevesebb idő jutott a repülésre.

- A Varsói Szerződés megszűnése milyen hatással volt az alakulat életére?

- Erről hosszan lehetne beszélni, hiszen nagyon sok aspektusa volt. Röviden összefoglalva: láttuk, hogy politikai változások történnek a hazánkban, továbbra is elláttuk a készültségi feladatainkat, és közben kérdések és komoly aggodalmak fogalmazódtak meg bennünk. A saját népünk ellen is bevetnek majd? Merre haladnak majd a folyamatok? Különálló vagy egyesült Németország lesz? Mi lesz a mi szerepünk? Gondoskodni tudok majd a családomról? Más munkát kell majd keresnem?

Bejelentették a kijelölt alakulatok megszüntetését és eszközeik selejtezését. Szerencsére a MiG-29-esek megmaradtak, de a műszakiak és más támogató személyzet hiányával kellett megküzdenünk. Volt időszak, amikor a pilóták vették át a műszakiak feladatait, azután szerepet cseréltek azokkal, akik addig repültek. Ezzel többé-kevésbé fenn lehetett tartani a működést. Amellett, hogy a saját jövőnket, a családi és baráti közösségeinket érintő komoly változások voltak, az is benne volt a levegőben, hogy valami új kezdődik. Továbbra is fiatal voltam, és nagyon csalódott a keletnémet politikai vezetésben. Ezért nem volt túl fájdalmas megbarátkozni a gondolattal, hogy a Bundeswehr illetve a Luftwaffe lesz a jövőm. Ugyanakkor adott volt a kérdés: a Bundeswehr igényt tart majd rám?

A Luftwaffe MiG-29-ese Kecskeméten, az 1997-es NATO Express nemzetközi repülőnapon.

Az állomány túlnyomó részének profizmusa és elkötelezettsége, az egyesült kelet- és nyugatnémet katonai vezetés valamint a hatalmas nemzetközi érdeklődés a MiG-29-es képességei iránt, biztosította a típus túlélését és így az én jövőmet is. Persze ehhez nekem is hozzá kellett adnom a magamét és új dolgokat tanulnom, méghozzá nagyon gyorsan.

- Milyen követelmények voltak a volt keletnémet pilótákkal szemben?

- Alapvetően két dolog kellett ahhoz, hogy valaki átkerüljön. Elsősorban bizonyíthatóan semmilyen kapcsolatban nem lehetett a keletnémet állambiztonsági szervezettel (Stasi), másodsorban pedig a teljesítménye alapján. Azok a volt keletnémet tisztek, akiknek nehézséget jelentett elsajátítani az új rendszer filozófiáját, az angol nyelv használatát, az alap légiharc elemeket, az ICAO szabályok szerinti repülést, a rajparancsnoki követelményeket és az ezekhez hasonló dolgokat, azok előbb-utóbb kikerültek a rendszerből. Ez egy nagyon nehéz időszak volt, rengeteget kellett tanulnunk, hogy felzárkózzunk a nyugati kollégáinkhoz. Gondot okozott az angol nyelv napi használata, mert többségünk csak egy nagyon kezdetleges tudásra tett szert az iskolában. A repülésben használt angol alapos ismerete és az, hogy angol nyelven tudjunk eligazításokat tartani, előfeltétele volt annak, hogy a Bundeswehr átvegyen bennünket. Ezért valamennyiünket nyelvi képzésre küldtek, hogy elérjük a pilótáknak előírt minimális szintet. Voltak, akiknél ez hosszabb időt igényelt, és ezért nehezen tudtak lépést tartani a kiképzési repülésekben. Ami engem illet, én 1990-től 2004-ig a 731. vadászrepülő századnál szolgáltam. A század feladata a német légtér védelme (készültségi szolgálat ellátása) volt, de többnyire, mint kiképzést támogató partner repült szerte Európában és a tengerentúlon. Részt vettünk a Szardínia szigetén, Decimomannuban tartott gyakorlatokon, a nagy amerikai és kanadai gyakorlatokon (Red Flag, Maple Flag) valamint olyan továbbképzésen, mint a TLP (Tactical Leadership Program). Kezdetben beosztott pilótaként repültem, majd egy olyan csoport tagja lettem, amely különféle műszaki kísérleteket végzett a MiG-29-eseken és más tesztprojektekben is részt vett. Repülésbiztonsági tanfolyamokat is végeztem, hogy bővítsem a jövőbeni lehetőségeimet.

- A kecskeméti beosztásra hogyan adódott lehetőség és mi volt a feladatod?

- Önkéntes alapon bárki jelentkezhetett rá. A magyar katonai vezetés 2002-ben keresett meg bennünket azzal, hogy folytassuk a német-magyar együttműködést. Ez egy német katonai tanácsadó csoport küldésével indult, azzal a szándékkal, hogy 2003-ban olyan szakemberek váltják majd fel, akik a repülés és a harcirányítás területén szakértők. Amikor 2002-ben megkérdezték, hogy érdekel-e a feladat, a német MiG-29-esek kivonása már látható volt. Ezért jó lehetőséget láttam a magyarországi beosztásban, mert így még három évig repülhettem és külföldön szolgálhattam. A feleségemnek sem kellett kétszer mondani és három csodálatos év elé néztünk Magyarországon.

Egy magyar Albatros hátsó ülésében, 2008 kora tavaszán.

A terv az volt, hogy egy irányítóval a veszprémi légi vezetési és irányítási központban és egy pilótával a kecskeméti repülőbázison létrehozzuk a német és a magyar légierő összekötő parancsnokságát. Az én feladatom az volt, hogy a volt keletnémet légierő átalakításánál szerzett tapasztalataimat átadjam és támogassam a kecskemétieket a NATO támasztotta feladatokban. Tárgyalásokat folytattunk a Hungarocontrollal és a katonai vezetéssel a légtérszerkezettel kapcsolatban, továbbá olyan feladatok is voltak, mint a vonatkozó NATO dokumentáció műveleti-harcászati szinten történő bevezetése, a légi utántöltés bevezetésének támogatása, vagy a MiG-29-es hajózók túlélő öltözékének beszerzése. Ezek a német MiG-29-eseken használt öltözékek a norvégiai NATO Air Meet (NAM) gyakorlaton résztvevőkre vonatkozó minimum feltételek miatt kellettek, de végül nem jött össze a részvétel. Ez a gyakorlat más volt, mint az előző, törökországi NAM, ahol ott voltak a kecskemétiek. A feladatok 60 százaléka éjszakai és tenger feletti volt és a NAM tervezői nem változtattak a terveken csak azért, hogy a MiG-29-esek részt vehessenek a gyakorlaton. A gyakorlat szempontjából ez teljesen érthető volt. A MiG-29-es korlátai a komplexebb éjszakai feladatoknál, a speciális öltözékek hiánya – ezek még nem érkeztek meg Németországból – és a pilótáknak a gyakorlat elvárásaival összevetett kiképzettségi szintje végül oda vezetett, hogy a magyarok részvételét törölték.

Tanácsadóként a magyar kontingenssel tartottam Konyába, a törökországi NATO Air Meet-re és a lengyelországi éleslövészetre is. A magyar és német parancsnoki találkozókon előadásokat tartottam az összekötő parancsnokság munkájáról, és némi kitérőt is tettem azzal, hogy találkoztam a győri légvédelmi rakétásokkal, hogy segítsek koordinálni a jövőbeni német-magyar kapcsolatokat a légvédelem területén. Jürgen Erbeck ezredessel, a német katonai attaséval, volt Phantom és Tornado pilótával, és nagyszerű támogatómmal a magyarországi éveim alatt, mi koordináltuk és segítettük adminisztratív szinten a német Tornadók kecskeméti áttelepüléseit.

Bár ezek a feladatok rengeteg időt igényeltek, a fókuszban a magyar MiG-29-es és L-39-es hajózók felzárkóztatása volt a nyugati vadászrepülő standardokhoz. Az sajnos balszerencsés helyzet volt számomra, hogy az üzemképes MiG-eket többnyire a készültségi szolgálatot ellátó pilóták használták a jártasságuk fenntartására. Ez lényegében a nullára csökkentette a lehetőségemet, hogy a MiG-29-esen repüljek. A légcsavaros és sugárhajtású gépeken repült nagyjából 2500 órámból körülbelül 1480-at repültem a MiG-29-esen, ezt szerettem volna Kecskeméten 1500-ra kerekíteni, de sajnos nem volt rá mód. A négy év alatt három órát repültem a típuson.

A kiképzési repüléseken ellenfelek, most kísérők. Búcsúrepülés JAS 39-esek és egy MiG-29-es kíséretében.

Az L-39-esen oktató pilótaként repültem, a fiatalokat tanítottam a különböző légiharc-eljárásokra az azonos és az eltérő típusú gépek között. Az utóbbi remek lehetőség volt arra, hogy célt repüljünk a MiG-29-eseknek, egészen a 4-4 elleni felállásig. A MiG-29-es erősségeinek és gyengeségeinek ismeretében néhány feladat egész jó eredménnyel végződött még egy olyan nagyszerű gép ellen is, mint a 29-es. Később, ahogy megjelentek a Gripenek, a pilóták képzéséhez és gyakorlásához szintén célt repültünk az L-39-esekkel. Olyan feladatunk is volt, amikor a bánkúti radar kalibrálásához repültünk. Ezekben a feladatokban az volt a kihívás, hogy a kalibrálás miatt a paramétereket nagyon pontosan kellett tartani. Végül, de nem utolsósorban azoknak a feladatoknak a koordinálásában is részt vettem, amely a magyar készültségi szolgálat és a veszprémi légi irányítási és vezetési központ NATO harckészültségi ellenőrzését szolgálta. Ezeken a feladatokon én repültem a célt.

Elméletileg hétfőtől péntekig, minden nap volt repülés. A gyakorlatban ez nem mindig jött össze a rendelkezésre álló repülőgépek vagy az üzemanyag hiánya vagy az időjárás miatt. Ez nem volt kirívó, az ilyen gyakran előfordult más alakulatnál is. Amikor minden rendben volt, a nap a reggeli eligazítással kezdődött, amely ekkor már hasonló volt a nyugati repülőszázadoknál tartott eligazításhoz. Ez és a repülés utáni eligazítás nagyon fontos részei a feladatnak, hiszen nem csak értékeltük a résztvevők teljesítményét, hanem bevezettük a NATO standard szerinti alapos eligazításokat. Nagy hangsúlyt fektettem ezekre az elemekre, hogy a magyar pilóták megismerjék a NATO standardokat és ezzel is felkészüljenek az olyan kihívásokra, amelyek a nagy gyakorlatokon való részvétellel járnak.

Jürgen Erbeck ezredessel, a német katonai attaséval.

Természetesen a másik fontos rész a két, három vagy négy gép harci alkalmazásának gyakorlása volt annak érdekében, hogy a résztvevők a saját (kék) vagy ellenséges (vörös) oldalon repülve elérjék az adott feladat legfontosabb célját. Ezen felül azokkal a pilótákkal is repültem a gyakoroltatásuk céljából, akik a Gripenre vagy a kanadai NFTC oktatói beosztásra voltak kijelölve. A vicc az, hogy a magyar L-39-esek ugyanazok a gépek voltak, amelyekkel 1982-ben elkezdtem a pályafutásomat a keletnémet légierőnél. Szerettem az Albatrost az egyszerűsége és a megbízhatósága miatt. Szerencse volt, hogy ugyanazzal a típussal fejeztem be a repülő pályafutásomat, mint amivel annak idején elkezdtem.

- Mennyi időt töltöttél Magyarországon?

- Négy évet. 2004 áprilisában érkeztem és 2008 áprilisában fejeztem be. Eredetileg három évre jöttem, de 2005-ben a repüléseimet leállították. A német vezetés ugyanis rájött, hogy a két ország között nincs aláírva olyan megállapodás, amely az összekötő parancsnokság tagjainak magyarországi foglalkoztatását szabályozza. A megállapodás véglegesítése közel egy évet vett igénybe és 2006 elejétől kezdve újra repülhettem. Ettől függetlenül az L-39-esen 350 órát repülhettem plusz a már említett három órát a MiG-29-esen.

A búcsúrepülés résztvevői

Amellett, hogy sok emlékezetes repülésem volt Magyarországon, különleges lehetőséget is kaptam. A magyar katonai vezetés háromszor engedélyezte, hogy elvigyem magammal a katonai attasénkat, Erbeck ezredest. Különleges dolog volt: két német pilóta egy magyar gépben, a magyar légtérben repült. E három repülés közül az utolsó volt a legemlékezetesebb. Ez volt az utolsó repülésem Magyarországon és egyben ez volt vadászrepülő pályafutásom utolsó repülése is. A búcsúrepülésre két Albatrost terveztünk be. A vezérgépben én ültem Erbeck ezredessel, a másik gépben Gróf Gergely és dr. Toperczer István, aki a repülést fotózta. Két Gripen és egy MiG-29-es szintén csatlakozott hozzánk és így repültük körbe az országot, elköszönve Pápától és Szolnoktól is. A végén két, négygépes áthúzást hajtottunk végre, majd leszálltam – immár utoljára. Hatalmas köszönettel tartozom magyar barátaimnak, hogy magától értetődőnek tartották és támogatták ezt a számomra sokat jelentő lehetőséget. Külön köszönöm Toperczer doktornak, hogy kamerájával megörökítette a legfontosabb pillanatokat.

A Gripen pilóták épületénél Ron ajándéka emlékeztet a Kecskeméten eltöltött évekre. 

Németországba 2008 áprilisában tértem vissza, ahol a következő hat évet Uedemben, a légi műveleti központban (CAOC) töltöttem, mint ügyeletes irányító. Következő beosztásom 2014-ben Ramsteinbe, a NATO légierők központi parancsnokságára (NATO HQ Allied Air Command) szólított. Azóta is ott dolgozom és, ha minden a terveim szerint alakul, akkor innen megyek majd nyugdíjba 2024 márciusában.

 * * *

Fotó: dr. Toperczer István, Szórád Tamás. A cikk nyomtatott változata az Aeromagazin 2021. márciusi számában jelent meg.

Minden évben többszörös a túljelentkezés a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégiumba, így a térségben újabb képzési helyszínt hoznának létre, amely a hajdú-bihari megyeszékhelyen működő iskola tagintézményeként működhet majd – írta a honvedelem.hu.

A cikk szerint erről egyeztetett az érintett városok polgármestereivel – Papp Lászlóval és Kovács Ferenccel – kedden Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Ruszin Romulusz humánpolitikáért felelős helyettes államtitkár.

Az egyeztetés résztvevői egyetértettek a honvédelmi nevelés és képzés fontosságában és Nyíregyháza – mint lehetséges képzési helyszín – kiválasztásában. Kovács Ferenc, a szabolcsi megyeszékhely polgármestere bemutatta a tárca vezetőjének a tervezett iskola épületét, miközben szó esett arról is, hogy a kadétok támogatást és szakmai segítséget kaphatnak majd a városban lévő MH 2. Vitéz Vattay Antal Területvédelmi Ezred katonáitól.

Kiemelték: a Honvédelmi Minisztérium (HM) a honvédelmi nevelés eszközeivel kapcsolódik be a fiatalok képzésébe, fejlesztésébe, támogatásába. Ennek alapvető bázisát alkotja a honvédkadét-program.

A HM célja, hogy a szakképzést folytató intézmények száma folyamatosan emelkedjen. A közeljövő céljai között szerepel több honvéd középiskola és kollégium létrehozása, amelyek biztosíthatják a tisztképzés és altisztképzés utánpótlásának bázisát is. Ezeket az intézményeket a Debrecenben lévő Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium mintájára működteti majd a minisztérium. A tervek szerint országosan 8-10 hasonló iskola vagy kollégium működhet majd.

The post Tagintézményt kaphat a debreceni honvéd középiskola appeared first on .