Biztonságpolitika

Számos olyan, napjainkban domináns faktor és tényező determinálja életünket, amely az általános fejlődés révén összetett és absztrakt fogalomkörök részeként jelenik meg, így a hatásmechanizmusok megfelelő megértéséhez célszerű megismerni a kialakuláshoz vezető előzményeket és definiálni az alapvető struktúrákat a legfőbb hajtóerők meghatározásához. Nincs ez másként az űrkutatás biztonságpolitikai vonatkozásait illetően sem, ugyanis egy olyan komplex jelenségkör speciális perspektívájáról van szó, amely bár viszonylag új, jelenleg is formálódó területek fúziójaként jött létre, mégis éppen ezért a kapcsolódó diszciplínák háttérismereteit felhasználva, azokból kiindulva érdemes az új jelenségeket vizsgálni (tekintve, hogy létrejöttük ezen előzmények eredménye is részben). A legfontosabb, operacionalizálható alapfogalmak

A legalapvetőbb emberi struktúra, a civilizáció létrejötte egy fontos attitűdhöz köthető, amely az egyéni mikroszinten valósul meg először, ez pedig a kooperáció. Alapvetően ez a készség ellentmond a természetes kiválasztódásnak, ugyanis az adott egyén a konkurenciájának ad segítséget (amely az adott altruisztikus magatartásformában akár az evolúciós szempontból irracionális önfeláldozás mértékéig is terjedhet). Ennek ellenére a kooperáció, mint közös, esetleg kölcsönös előnyöket eredményező együttműködés a versengő attitűd melletti mintázatként továbbra is fennmaradt, és a történelem során előbbi egyre inkább teret nyert az utóbbival szemben. Emellett pedig mindkét forma esetében felmerült az igény az intézményesített keretek közé szorításra, a közismertebb példákat tekintve kooperáció esetén az Európai Unió alapító szerződései, versengés esetén a Genfi egyezmények jelképezik a legjobban ezen törekvéseket. A kooperációval együtt megjelent a reciprocitás jelensége is, amely a pozitív és negatív interakcióra is érvényesül. A kölcsönösség predikciójával egyfelől a kooperációban való részvétel másik féltől való jóhiszemű elvárása, másfelől a versengés, negatív hatások retorziója is előre kalkulálhatóvá vált. Többek között ennek az alapvető készségnek köszönhető az elrettentési stratégiák sikere, így például a MAD-doktrína, vagyis a nukleáris fegyverek általi kölcsönös megsemmisítés elmélete, amelynek következtében a hidegháborúra visszavezethető szembenállás játékelméleti szempontból elérte Nash-egyensúlyát, ugyanis a résztvevő aktorok se nem alkalmazzák ezen tömegpusztító fegyvereiket, se nem szerelik le őket.

Ez a fajta interdependencia szinte minden makroszintű emberi tevékenységben tetten érhető, éppen ezért a modern, globalizált civilizációnak szinte egyik területe sem értelmezhető egyetlen aktor irányából, mivel az infrastruktúra fejlődésével a kommunikáció tranzakciós költségei minimális szintre redukálódtak, ezért a kölcsönös egymásra hatás soha nem látott intenzitást és mértéket ért el, valamint a tényezők egybefonódásával a kauzalitás elemei sem különíthetőek el minden esetben világosan. Éppen ezért a történelmi távlatokat tekintve ebben a korszakban a leginkább biztosított a kooperációhoz (legtöbb esetben) szükséges kommunikáció lehetősége.

A kooperáció gazdasági hálózata

Az eredeti célja szerint mikroszintű érdekeket kumuláló államok között megvalósuló makroszintű kapcsolat a diplomácia keretein belül kulminálódik. A történelem folyamán pedig az aktorok közötti interakció, ahogy korábban említésre került az attitűdök esetében, hasonló tendenciát mutatva fejlődött a nagyobb kockázatú, de több előnnyel járó kooperáció irányába a versengés (általában kölcsönösen előnytelen) pozíciójából. Ez elsősorban egy nagyobb fenyegetés (például közös ellenség) leküzdésére alakult ki, amire csak az erőforrások összehangolt egyesítésével nyílt lehetőség. A későbbiekben a szűkülő erőforrások kölcsönös megosztása is fontos tényezővé vált, amely az alapvető, országra jellemző adottságok felhasználásával és az így szerzett abszolút és komparatív előnyök által okozott differenciáknak köszönhetően alakulhatott ki a nemzetközi kereskedelem mai formája is. A több termelési tényezőt érintően fellépő előnyök (Heckscher-Ohlin-modell) általában különleges mértékű tényezőellátottságnak köszönhetően lépnek fel, az adott ország ennek tekintetében szakosodik (Rybczynski-tétel). Így tehát kialakult az országok termelési specializációjával a nemzetközi szintű kooperáció gazdasági területen, elsősorban a piaci folyamatoknak köszönhetően, ám az együttműködések legmagasabb fokozatai nem valósulhatnának meg a gazdaságdiplomácia hatékony működése nélkül. Erre a gazdasági struktúrára (a globalizációs összefonódásoknak, feldarabolt termelési folyamatnak, tényezőáramlásnak köszönhetően különösen) is igaz a már MAD-doktrína esetében megállapított államközi interdependencia. A nukleáris fegyverek birtoklásából fakadó helyzettel ellentétben itt a kölcsönös függőség nem csak következmény, hanem ok is, az erőforrások, képességek és kapacitások egyenlőtlen eloszlása miatt. Azonban a gazdasági libertarianizmus által is központi erőként számontartott piaci folyamatok volatilitása mellett szintén törekvés alakult ki a keretek strukturálására. A Kereskedelmi Világszervezet megalapításával magas szintű intézményi hátteret sikerült biztosítani, amely a befektetők és kereskedők számára elsődleges fontosságú hitelességet és biztonságot garantálja. Alapelvei között és működése során is lényeges szerepet játszik a már említett, kooperációhoz tartozó jelenség, a reciprocitás, amely jelen esetben a kereskedelmi egyezmények kölcsönös érvényességét biztosítja, ezáltal negatív és pozitív irányba is a döntések minden aktorra hatnak (tovább erősítve az interdependenciát).

A kooperáció jogi vetületei

A nemzetközi kooperáció másik fontos területe a jog, amely területen hozott szerződések formáját, kölcsönös végrehajtását szintén szabályozott struktúra biztosítja, melynek alapját az 1969. évi bécsi egyezmény adja. Minden nemzetközi szerződés a kooperáció újabb elemét szabályozza, amely a diplomáciai érdekszövetségekhez hasonlóan, tartalmát illetően egyfajta fejlődési utat járt be. A teljesítéssel megszűnő szerződések, az eleve létező jogrendet nem befolyásoló egyezmények az első katonai szövetségekhez hasonlóan az adott tevékenység gyakorlati megvalósulásához adtak keretet. Ezzel szemben a kooperáció mind nemzetközi szervezetek, mind nemzetközi szerződések terén hosszabb távra ható, belső jogot is determináló, absztrakt célokat kitűző folyamattá finomodott. Ez a normakodifikáció az együttműködés mellett a kölcsönösséget (reciprocitás) és a kölcsönös függőséget (interdependencia) is megszilárdította a jogelvek terén szakmai és általános szinten is.

Az űr felfedezésének hatása az öt fő biztonságpolitikai szektorra

Az űr felfedezésével új tér nyílt elméleti és valóságos síkon is, amelyben minden eddiginél jobban összefonódtak a különféle területek, egyben a lehető legszélsőségesebb módon nyilvánvalóvá téve az eltérő folyamatok szerteágazó hatáskövetkezményeit és a nemzetek közötti interdependenciát. Kiválóan szemlélteti ezt a biztonságpolitika koppenhágai iskolájának egyik legfontosabb képviselőjének, Barry Buzan öt szektor elméletének a NATO által 2019-ben ötödik hadszíntérként elismert űrre való ráillesztése. Az elmélet által azonosított legfontosabb területek (katonai, politikai, gazdasági, társadalmi, környezeti) közül nem mindegyik jelenik meg az eredeti elgondolás szerinti fenyegetésként az űrben, viszont jelentős hatást tesznek rájuk az ott zajló folyamatok.

Gazdaságilag egy konzisztensen növekvő jelenség, a közel 447 milliárd amerikai dollárnak megfelelő forgalmat lebonyolító űripar épült ki a folyamat részeként. Alacsony nyersanyag-, de erősen tőkeigényű ágazatként a K+F szektorral szorosan együttműködve olyan tudásalapú ipar jött így létre, amely magas hozzáadott értékkel bír. Ezen tulajdonságainak köszönhetően az olyan, természeti erőforrásokban szegény, de tudományos potenciállal bíró országok számára is kedvező lehet az űrszektor támogatása, mint Magyarország.

Társadalmi szempontból globális szinten a tudományos és technikai fejlődés katalizálása köthető az űr meghódításához, amelynek köszönhetően nem csak a csúcstechnológia, hanem a hétköznapi élet területén is hasznosítható találmányok születtek. Emellett pedig számos olyan kísérlet vált elvégezhetővé, amelyhez megfelelő körülményeket csak az űr szolgáltat. Ezek közé tartoznak többek között a magyar cégek által az Európai Űrügynökség Columbus laborjában elvégzett gyógyszerkémiai kísérletek is.

Politikai perspektívából egy adott ország megítélésén javíthat, presztízsét növeli az űrkutatásban való részvétel, amely mind belföldön, mind külföldön legitimációs politikai tőkét jelenthet. A kooperatív magatartás bizalomra adhat okot más területeken való együttműködéshez, a hazai innovációk pedig a külföldi befektetők figyelmét is felkelthetik, elősegítve az ország gazdasági, tudományos kapcsolatrendszerének bővülését, mélyülését.

A környezeti szektort vizsgálva az olyan közvetlen hatások mellett, mint a műholdas időjáráselőrejelzés, természeti katasztrófák esetén kulcsfontosságú információk szerzése, a környezetvédelemhez leginkább szükséges nemzetközi együttműködéshez nyújthat precedenst az űrben megvalósuló kooperáció.

Katonailag az űr műveleti terület, annak ellenére, hogy a vonatkozó jogelvek az Antarktiszhoz hasonló védelmi státuszt kívánnak garantálni, így a szabad kutatáshoz való jog, a békés célú felhasználás játszik központi szerepet. Bár hasonlóan az említett kontinenshez, jelenlegi ismereteink szerint ez is a terra nullius kategóriájába tartozik, mégsem érvényesíthető rajta területszerzési jogcím a nemzetek közös megállapodása alapján. A fundamentális elveket rögzítő, 1967-ben életbe lépő Világűrszerződés ugyan korlátozza a katonai tevékenységeket, azonban nem tiltja teljesen. Bár ezek a fejlesztések a legtitkosabbak közé tartoznak, mégis egyre inkább azonosíthatóak az űrhadviselés területei. Így megkülönböztethető a csapásmérés iránya alapján földi célok, űrcélok elleni űrfegyverzet (előbbi kategóriába a kinetikus bombázás, utóbbiba a műholdelhárító űreszközök tartoznak), míg egyelőre nagyobb nyilvánosságot kapnak a földi és légi indítású, űrcélok elleni fegyverek (így például a 2021 novemberében tesztelt orosz műholdelhárító rakéta, és a Reagan elnök által kezdeményezett, Csillagháborús tervként elhíresült Stratégiai Védelmi Kezdeményezés). Emellett pedig különösen is fontosak a földi harctevékenység szempontjából a katonai távközlési űreszközök, kémműholdak, amelyek felderítésre, csapatkoordinációra és elektronikai hadviselésre egyaránt alkalmasak.

Emellett számos olyan funkció jöhet létre az űrkutatás során, amely jelenleg csupán predikcióként érvényesül, azonban megvalósulása esetén átfogó hatásokkal járna. Ilyen például a Holdon lévő erőforrások felhasználása, mint gazdasági és környezeti potenciál növelése. Jelenleg többek között a Lunar Resources vállalat fejleszt telepíthető kohót, amellyel elektrolízis során kinyerhetővé válhatnának a holdi regolitrétegből a különféle fémek. Egy bolygó terraformálása, kolonizálása, esetleg egy idegen civilizáció felfedezése pedig minden területet érintő, történelmi változásokat hozna el.

Összességében az űrtevékenység összetett módon ötvözi a különféle területek legfontosabb eredményeit, így az itt létrejövő kooperáció egyúttal mindegyik partikuláris egységre visszahat.

Az űrtevékenység kapcsolati evolúciója

Az űr felhasználását illetően a nemzetek újrakezdték a számos területen már érvényesült kapcsolati evolúció folyamatát, amely gyorsabb ütemben zajlik, mint a többi, precedensértékű esetben. Először itt is a versengés vált meghatározó attitűddé, a hidegháború űrversenye során csak a két nagyhatalom rendelkezett ahhoz elegendő erőforrásokkal, hogy érdemi előrelépést tudjanak elérni, bár nyilvánvalóan szövetségeseik is igyekeztek saját űrprogramjaikkal a fejlődés útjára lépni. A verseny éles bipolarizáltságát jól jelzi, hogy a szovjet segítségnek köszönhetően afgán ember előbb jutott az űrbe (Abdul Ahad Momand, 1988), mint brit (Helen Sharman, 1991), aki szintén szovjet technikai támogatással, egy Szojuz űrhajóval érkezett a Mir űrállomásra. Ez a fajta dualitás a technológiák nagyobb hozzáférhetősége által a 21. századra átalakult egy multipoláris versennyé, amelybe egyre több állam igyekszik bekapcsolódni. Az űrtevékenység azonban a végtelen űr illúziója ellenére komoly korlátokkal bír, így például a műholdak kedvező keringési pályához szükséges magassági övezete is befolyásoló, valamint a kommunikációs frekvenciák is fizikailag egyre inkább megtelnek. Emellett pedig a csupán 5-15 éves működési időtartammal bíró eszközöket igyekeznek olyan programozással ellátni, amely a kijelölt idő után pályaelhagyási manőverre kényszerítve elégeti az eszközt a Föld légkörében, de ez a vertikális pályakeresztezés és az esetleges diszfunkciók kockáztatják a más eszközökkel való ütközést, vagy űrszemét képződését. A műholdak felbocsátása terén az 1400 ilyen űreszközt indító 2021-es év rendelkezik a legmagasabb számmal az eddigi évekhez képest. 2021 szeptemberében 7941 műhold állt keringési pályán, aminek a mértéke valószínűleg továbbra is nőni fog egyre nagyobb intenzitással. Az űrverseny tehát a hidegháborús szembenállás propagandaeszközéből most egy olyan végletekig menő versenyfutássá válik, amely a fizikailag fennmaradó egyre kisebb betöltetlen űrért folyik a bolygónk körüli pályákon. Ebből is látható, hogy ez a helyzet egy zéróösszegű játékelméleti szituáció, amely tovább növeli az országok űr jellegéből adódó kölcsönös egymásrautaltságát. Bármilyen űrtevékenység ugyanis kihatással van a többi, pályán álló űreszközre, valamint a keringésből adódóan a politikai határoktól függetlenül a Föld bármely pontjára. Így elég lehet akár egy jelentősebb műholdütközés, amely elindítja a Kessler-szindrómát, amely során az ütközésből származó roncsdarabok további űreszközökbe csapódva láncreakciót indítanának el, amely során a teljes keringési zóna egy hatalmas roncsmezővé válva űrháborúhoz hasonló következményeket okozva (távközlési infrastruktúra szétesése, informatikai rendszerek megsemmisülése) ellehetetlenítené újabb műholdak és kutatómissziók indítását. Bár a nanoműholdak alkalmazása viszonylagos megoldást jelenthet a problémára, az űr természete által okozott interdependencia továbbra is jelen fog maradni. A jelenlegi tendenciák mellett (növekvő űreszköz-felbocsátás, becslések szerinti 1365000 darab 1 cm-nél nagyobb űrszemét keringése) egyre nagyobb esélye van egy hasonló krízishelyzetnek. Ezen kockázatok, és a zéróösszegű természete miatt az űrkooperáció szüksége minden eddigi mértéknél nagyobb, így többek között az űrdiplomácia feladatává válik a kapcsolódó együttműködés megteremtése. Megállapítható tehát, hogy Barry Buzan öt szektor elméletében a környezeten belül az űrnek kiemelt szerepe van (ha esetleg nem alkot már önmagában egy hatodik szektort) a nonkonvencionális biztonságpolitikai fenyegetések között, tekintve az olyan lehetséges, a bolygó egészére kiható következményű eseményeket, mint például az űrháború, kollektív űrkatasztrófa, vagy akár (kis valószínűségű) végzetes meteorbecsapódás, idegen faj támadása.

A kooperáció jogi alapjait jelentő, az űr békés felhasználásának kereteit meghatározó öt fő nemzetközi szerződés mellett célirányos, multilaterális egyezmények is kialakulóban vannak, így például a (többek között az űrszeméttel kapcsolatban is) további fontos megállapodásokat tartalmazó, 2020-ban aláírt Artemis-egyezmény.

Nemzetközi szervezeteket tekintve a kollektív integrációhoz szükséges globális intézmény még nem valósult meg, egyelőre a kooperációs fókusz regionális szinten van, amelyre kiváló példa az Európai Űrügynökség működése. Az intézményi keretek lehetőséget adnak a tagsági erőforrások (különös tekintettel a szellemi tőkére) hatékony egyesítésére, amely olyan programok létrehozására használhatóak fel, mint például a GALILEO, amely polgári funkciója mellett kettős felhasználású eszközrendszer, ugyanis a NATO informatikai rendszeréhez integrálhatóvá tételével sikerülhetne elérni az interoperabilitás képességét, így jutva további biztonságpolitikai szempontból kulcsfontosságú képességhez.

Bár kiváló űrkutatási együttműködések alakultak az évek során, a teljes, kollektív kooperáció még nem alakult ki. A földi geopolitika érdekellentéteinek űrbe való projektálódásának példája a 2011-es amerikai Wolf-féle módosítás, amely jogi úton zárta el Kínát az űrkooperációtól, aminek egyik következménye, hogy a Nemzetközi Űrállomás helyett saját, várhatóan idén teljesen elkészülő űrállomást épít Kína, amely újra a versengés felé húzhatja vissza a kapcsolati attitűdöket, egyben csökkentve az űrtevékenységek transzparenciáját. A folyamatot nehezíti, hogy a tudományos kutatás integrálása a földi körülmények között is számos kérdést vet fel.

A tudományos kutatás szabályozása, az ezt érintő kooperáció megvalósítási kérdései

A kooperatív struktúra tehát egy viszonylag általánosítható folyamatként leírható, amelyben a gazdasági, politikai, katonai érdekeket a (politika, de leginkább a) (szak)diplomácia eszközeivel egyeztetve az együttműködés kereteit jogi formába öntik a nemzetek. Kérdéssé válik azonban, hogy a tudomány területén szükséges-e ezt a mechanizmust alkalmazni. Bár a K+F szektor egy része világviszonylatban kifejezetten állami irányítás és támogatás alatt áll, így a jól körülhatárolható nemzeti érdekek közvetítésére szolgálhat a tudománydiplomácia, mégis a multinacionális vállalatok saját fejlesztései esetén nem egyértelmű ezen folyamatok kezelése. Újabb kérdést vet fel, hogy valóban szükséges-e állami keretek között maradnia ezen tevékenységeknek, vagy a tudomány jellegéből adódóan minél liberalizáltabb formában, széles kör számára kell elérhetővé tenni az elért eredményeket és (piaci ellentételezés mellett) a kifejlesztett termékeket. A tudományos és gazdasági tér ilyen jellegű összefonódása kockáztatja azt, hogy a kutatások csupán profitorientált stratégiák és nem az emberiség szolgálata mentén szerveződnek, mindamellett sok esetben több lehetőséget, erőforrást nyújtanak, mint az állami megrendelések. A koronavírus elleni védőoltások tekintetében különösen is megfigyelhetővé váltak ezen új típusú kérdéskörök, amelyek kezelése végül az egész világra befolyást tett. Így például a New York-i székhelyű, de 35 különböző helyszínen található alvállalati lánccal rendelkező Pfizer multinacionális gyógyszervállalat kooperációja a Mainz-i székhelyű, német BioNTech vállalattal egy többnemzetiségű kutatócsoport fejlesztése nyomán eredményezett vakcinát. Ilyenkor nem határolható le nemzeti szinten a találmány, szemben a másik, állami hátterű folyamattal, amely például a Szputnyik-vakcina létrehozása esetén valósult meg, amelyet az orosz egészségügyi minisztérium alá tartozó Gamaleya Kutatóintézet fejlesztett ki. Kérdés tehát, hogy az innovációkhoz a nemzeti, vagy a globális út vezet sikeresebben, azonban valószínűsíthető, hogy a csupán piaci alapú kutatás a hadiiparban is hasznosítható fejlesztések területén komoly kockázatokat rejthet magában. Éppen ezért szükséges a megfelelő előzetes strukturálás a közös, nemzetközi haditechnikai fejlesztések esetében (amelyre kiváló példa a Panavia Tornado, és az Eurofighter Typhoon projektje), valamint a pontos jogi keretezés a katonai célú állami megrendelések esetén. A szigorú kontroll mellett azonban a transz-, illetve multinacionális cégek esetében az állami kutatásokhoz képest hatványozottan áll fenn a nemzetbiztonsági kockázat lehetősége, a nehezebb ellenőrizhetőség, nagyszámú (többnemzetiségű) munkavállaló esetében nagyobb a valószínűsége a hírszerzés tevékenységének az érzékeny adatok és fejlesztések megszerzésének terén. Éppen ezért érdekes a kialakuló tendencia az űripar privatizálódása terén. Tekintve, hogy amennyiben maguk az űrhadviselési innovációk állami kutatások mentén születnek is, egyre inkább úgy tűnik, hogy ilyen finanszírozással nem gazdaságos magas szintű gyártókapacitást fenntartani, költséghatékonyabb azokat az erre szakosodott nagyvállalatokkal kötött szerződések keretében legyártani. Így azonban hiába a körültekintő kutatási eljárás, ugyanúgy a nemzetbiztonsági kockázatot magában rejtő, nem nemzeti, hanem piaci érdekek mentén működő cégektől függ az adott haditechnikai képesség. Éppen ezért háborús körülmények között szintén kérdésessé válna, hogy bizonyos országok területi elv mentén erőszakos privatizációt alkalmazva, a jogi kereteket felülírva kisajátítanák-e az adott vállalatot, amelynek gyártókapacitása belföldön, eredeti vezetése viszont külföldön található. Az állami és a magánszektor saját (aktorai közötti kooperációs) tevékenysége mellett harmadik út lehet az államközi együttműködés nemzetközi szerződés, vagy szervezet által. A nemzetközi kooperáció ezen formája a már említett hadiipari fejlesztések területén megvalósult, jelentős mértékben a közös regionális érdekeknek köszönhetően, azonban a globális társadalmi érdekek mentén (a számos norma és jogelvalkotás mellett, mint amelyek közé tartoznak a környezetvédelmi szerződések) a koronavírus járvány idején például nem sikerült ennyire összehangolt együttműködést elérni vakcinafejlesztést illetően. Bár kialakult törekvés a kutatások egységesítésére (a Nemzetközi Vakcinaintézet formájában), a kutatások nem egy közös nemzetközi projekt, hanem a piaci folyamatok mentén szerveződtek, így az Egészségügyi Világszervezet inkább csak a szükséges kereteket teremtette meg és ellenőrizte. Politikai filozófia kérdéskörébe tartozik, hogy a gazdasági-tudományos élet szabályozása, inkább ezt a többek között WTO által is gyakorolt liberalizációs trendet kövesse, amely során az államok, nemzetközi szervezetek csupán a versenyhez létfontosságú struktúrákat biztosítják, vagy állami ellenőrzés melletti nemzetközi együttműködés a gyümölcsözőbb. További kérdés, hogy ezen a téren létrejön-e a versengésből kooperációvá fejlődés folyamata, illetve ezen részjelenségek hogyan hierarchizálódnak (például a leány- és anyavállalat közötti kooperáció a többi vállalattal szembeni verseny érdekében, a magán és állami szféra kooperációja, vagy versenye a magasabb szerveződési szint).

Az űrdiplomácia fúziós jelentősége, civilizációs fejlődésben játszott szerepe

Az űrtevékenység a mindenkori tudományos, gazdasági, katonai és egyéb területek legfrissebb eredményeinek kumulációjaként nyilvánul meg. Éppen ezért az űrdiplomácia segítségével itt megvalósuló kooperáció a földi együttműködés számára is alapot adhat, felismerve ezen attitűdnek a versengéssel szembeni előnyét, az interdependencia reciprocitív intézkedésekkel való produktív folyamattá tételét. Történelmi távlatokat tekintve a civilizáció kollektív fejlődéséhez belső rendszerének integrációja szükséges, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy az emberi faj a saját érdekeit is egységesen képviselhesse a csillagközi kommunikációban.

Írta: Kertész Bence

Kiemelt kép forrása: pexels.com

A Nemzetközi kooperáció evolúciójának és lehetőségeinek vizsgálata az űrdiplomácia tükrében bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) felügyelői nem léphetnek be Irán Iszfahánban található nukleáris központjába be az atomalku felélesztéséig – szögezte le hétfő este Mohammed Reza Gaebi, Iránnak az ügynökséghez delegált nagykövete újságírók előtt Teheránban.

Az iszfaháni létesítménybe az Iráni Atomenergia-szervezet (IASZ) karadzsi központjából szállítottak át urándúsító centrifuga-alkatrészeket és gyártási alapanyagokat, alig egy hónappal azután, hogy Teherán ismét lehetővé tette a NAÜ számára, hogy ellenőrző kamerákat helyezzen üzembe a karadzsi központban.

Sajtótájékoztatóján Gaebi hozzátette, hogy az Iszfahánba szállított alkatrészeket egyelőre még nem helyezték üzembe.

Irán júniusban közölte, hogy meghiúsított egy izraeli szabotázsakciót, amelynek a karadzsi létesítmény volt a célpontja, és a NAÜ által felszerelt ellenőrző kamerák is megrongálódtak. Teherán egyelőre nem adott hivatalos magyarázatot, miért szállított át alkatrészeket az iszfaháni létesítménybe – jegyezte meg az as-Sark el-Avszat című, londoni székhelyű pánarab napilap.

Bécsben áprilisban kezdődtek az iráni atomalku megmentését célzó egyeztetések. Az Irán és a hat nagyhatalom – az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia), valamint Németország 2015-ben szerződésben megállapodott, hogy az iráni atomtevékenységek korlátozása fejében fokozatosan csökkenti a Teherán ellen elrendelt büntetőintézkedéseket.

Donald Trump korábbi amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kiléptette országát a szerződésből, és újból bevezette az iráni gazdaságot fojtogató szankciókat. Irán válaszul fokozatosan felmondta a saját kötelezettségvállalásait. A félhivatalos Mehr iráni hírügynökség kedden emlékeztetett arra, hogy Szaíd Hatibzadeh iráni külügyi szóvivő a tárgyalásokkal kapcsolatban azt mondta: bár jelentős előrelépések történtek, a szankciók feloldásáról továbbra sem sikerült megállapodni.

The post Irán nem engedi be a NAÜ munkatársait az iszfaháni nukleáris létesítménybe az atomalku felélesztéséig appeared first on .

Jogerősen tizenkét év fegyházbüntetést szabott ki a Pécsi Ítélőtábla arra a férfira, aki különös kegyetlenséggel ölte meg az édesapját tavaly januárban Balatonszemesen – közölte a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség.

A vádhatóság közleménye szerint a Balatonszemesen, egy háztartásban élő, italozó életmódot folytató hetvenéves apa és középkorú fia régóta rossz viszonyban volt, ittas állapotban többször bántalmazták egymást. Tavaly januárban a munkából részegen hazatérő, majd otthon tovább italozó vádlott este szóváltásba került ugyancsak ittas apjával. A vita hevében előbb ököllel megütötte, majd egy kalapáccsal többször fejbe verte őt, végül késsel elvágta az idős férfi nyakát.

A vádlottat különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt tizenkét év fegyházbüntetésre ítélte tavaly novemberben a Kaposvári Törvényszék. A vádlott beismerte a bűncselekmény elkövetését, lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, az ítéletet ő és védője is tudomásul vette. Az ügyészség ugyanakkor súlyosításért fellebbezett

A Pécsi Ítélőtábla keddi határozatával helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Az ítélet jogerős.

The post Tizenkét év fegyházbüntetést kapott a balatonszemesi apagyilkos appeared first on .

Új formátumú együttműködés kialakítását jelentette be Ukrajna, Lengyelország és Nagy-Britannia között Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

“Ukrajna, Nagy-Britannia és Lengyelország részvételével Európában új formátumú politikai együttműködést hozunk létre, amely pénzügyi stabilitási garanciákat ad államunk számára” – fogalmazott Zelenszkij, anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna.

Az elnök ezen túlmenően közölte, hogy két napon belül Ukrajna várhatóan szabadkereskedelmi megállapodást köt Törökországgal.

Az ukrán elnök a Donyec-medencei fegyveres konfliktus békés, tárgyalásos rendezésére életre hívott, Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország részvételével működő “normandiai formátum” múlt heti párizsi tanácsadói szintű találkozójának eredményeként azt emelte ki, hogy “2019 óta először sikerült mind a négy félnek közös zárónyilatkozatban megállapodnia”. Hozzátette, hogy jelenleg újabb, ezúttal Berlinben tartandó hasonló szintű tanácskozás időpontjáról egyeztetnek. Reményét fejezte ki, hogy a napokban megszületik a döntés az újabb találkozó időpontjáról.

Az államfő, a beszédét megszakítva, a szószéken aláírta az ország védelmi képességének megerősítéséről szóló rendeletet, amelynek értelmében az ukrán hadsereg létszámát százezer fővel növelik meg a következő három évben. A rendelet tartalmazza a katonák fizetésének emelését, a szerződések időtartamának meghosszabbítását és új koncepció kidolgozását is a fegyveres erők tagjainak lakáshoz juttatásáról. “Ez az ország hivatásos hadseregre történő átállásának kezdete, nem azért, mert hamarosan háború lesz, hanem azért, hogy továbbra is béke legyen” – hangsúlyozta.

Szavai szerint Ukrajnában a gazdasági helyzet stabilizálódik, a pénzügyi rendszerben mindent kézben tartanak, a januári költségvetési bevételek hétmilliárd hrivnyával (csaknem 78 milliárd forinttal) haladták meg a tervezettet. A hrivnya erősödik, az arany- és devizatartalékok pedig “továbbra is rekordszinten vannak”, ami “véd a különböző ingadozásoktól és erősíti a gazdaságot” – tette hozzá.

Zelenszkij afelől is biztosította hallgatóságát, hogy az országnak elegendő tartaléka van földgázból és szénből a fűtési szezon idejére.

The post Zelenszkij újfajta ukrán-lengyel-brit együttműködés létrehozását jelentette be appeared first on .

Két és fél milliárd forint értékben új munkaruhákat kapnak az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) kivonuló munkatársai – jelentette be az emberi erőforrások minisztere.

Kásler Miklós sajtótájékoztatón elmondta, a beszerzés 84 925 ruhadarabot jelent, és tartalmazza a téli és a nyári öltözetet is.

Közölte azt is, hogy az OMSZ fejlesztése komplex: 2017-ben 1,1 milliárd forint értékben kaptak korszerű munkaruhákat a mentők, 2018-tól 21 mentőállomás felújítása, illetve újak építése történt meg, 2010 és 2020 között 995 mentőautót cseréltek le, valamint 2019-ben 2,044 milliárd forintból biztosította a kormány nagy értékű mentéstechnikai eszközök, műszerek beszerzését a mentőszolgálat számára.

A miniszter kitért arra is, hogy csaknem 58 ezer hetedikes tanuló vett részt az Újraélesztés iskolai oktatása programban, amelyhez az Emberi Erőforrások Minisztériuma biztosította az oktatócsomagokat. A mentőszolgálat új munkaruháinak – bélelt kabát, kabát, nadrág, hosszú- és rövid ujjú póló, deréköv, térdvédő protektor – gyártásánál figyelembe vették a munkatársak előzetes igényeit.

The post Új munkaruhákat kapnak a mentőszolgálat dolgozói appeared first on .

A GAMMA Műszaki Zártkörű Részvénytársaság a 2021. évben zárult program keretén belül, egy olyan modulárisan felépülő katasztrófavédelmi eszközrendszer kifejlesztését és prototípus gyártását valósította meg, amely a jelenleg a BM katasztrófavédelmi rendszerében lévő elemeket kiegészítve, növeli azok hatékonyságát, kibővíti a meglévő műveleti képességeket.

A fejlesztés a Kis-, közép- és nagyvállalatok K+F+I tevékenységének támogatása program (2018-1.1.2-KFI-2018-00212) keretében valósult meg, az NKFI alapból 266,7 millió forint vissza nem térítendő állami támogatással.

A projekt magába foglalta egy új, több célra alkalmazható alapjármű és annak moduláris cserélhető felépítményeinek, illetve kiegészítő adapterek alkalmazási lehetőségeinek kifejlesztését, prototípus változatainak megépítését. A kiemelt terepjáró képességekkel és védettséggel rendelkező hordozójármű biztosítja az akár hatfős állomány műveleti területre történő gyors kijutását, védettségét a környezeti, mechanikai hatásokkal, füsttel, illetve egyéb veszélyforrásokkal (például robbanás esetén jelentkező repeszekkel) szemben. A jármű rendelkezik gyorsbeavatkozó tűzoltó képességgel, egyúttal biztosítja a járműre szerelhető speciális felépítmények alap energia ellátását is.

A járműhöz kifejlesztett, ahhoz gyorsan illeszthető egyedi, cserélhető adapterek, felépítmények biztosítják a jármű bevethetőségét különböző műveleti helyzetekben, akár szélsőséges időjárási viszonyok között is. A projekt részét képezte egy univerzális nyitott felépítmény kifejlesztése és prototípusának megépítése. A felépítmény bázisán egy nehézterepi, átszabdalt, vegetációval erősen borított területen alkalmazható vízszállító, területmentesítő képesség és egy kiemelt közúti baleseteknél alkalmazható nehéz műszaki mentőszer képesség is kialakításra került.

A fejlesztés során megvalósított univerzális zárt felépítmény alapján elkészült egy sebesült-, személyszállító és egy bevetés irányító felépítmény is. Az elmúlt évek fejlesztési tevékenysége a fentieken túlmenően kiterjedt a téli alkalmazási képesség bővítését célzó hómaró adapter integrálására és a megépített egyedi felépítmények mozgatását biztosító nehézterepi és telephelyi pótkocsik megépítésére is. Ezen utóbbiak nem csak az adott cserefelépítmény elemek tárolását teszik lehetővé, hanem műveleti területen egyben biztosíthatják a hordozójárműre telepített alapképesség kibővítését is.

A vállalat budapesti, Illatos út. 11/b. szám alatti telephelyén megvalósult projekt nem csak új képességeket hozott létre, de a beszállítói és partneri kapcsolati rendszerek révén egyben hozzájárult a hazai járműgyártás fellendítéséhez, a műszaki szakértői, mérnöki állomány megtartásához, új munkahelyek létesítéséhez is.

A fejlesztés eredményeként létrejött eszközökkel az érdeklődő közönség várhatóan a közeljövőben megrendezendő szakmai kiállításokon, bemutatókon találkozhat élőben.

The post Sikeresen zárt projekt: katasztrófavédelmi eszközrendszert fejlesztett a Gamma appeared first on .

A női nemi szervek megcsonkítása bűncselekmény és a nők emberi jogainak megsértése, ennek véget kell vetni – írták pénteken közös nyilatkozatukban az Európai Bizottság biztosai a női nemi szervek megcsonkításával szembeni zéró tolerancia február 6.-i nemzetközi napja alkalmából.

A nyilatkozatot Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Vera Jourová, az értékekért és az átláthatóságért, Dubravka Suica, a demokráciáért és a demográfiáért, Helena Dalli, az egyenlőségért, valamint Jutta Urpilainen, a nemzetközi partnerségekért felelős biztos írta alá.

A közleményben kiemelték: “Semmi sem indokolhatja ezt a borzalmas, rendkívül súlyos következményekkel járó gyakorlatot, amely romboló hatású a nők és lányok fizikai és mentális egészségére nézve, fertőzéseket, meddőséget és krónikus fájdalmat okozhat. (…) Ez a beavatkozás nők és lányok ezreinek életét és jólétét veszélyezteti, és egyes esetekben akár halálos is lehet” – hívták fel a figyelmet.

A biztosok rámutattak, hogy bár ez a gyakorlat egyre kevesebbszer fordul elő, a koronavírus-járvány lelassította a felszámolás folyamatát. A korlátozó intézkedések idején különösen fontos, hogy az érintettek továbbra is hozzáférjenek a megelőzési, védelmi és gondozási szolgáltatásokhoz – hangsúlyozták.

Közölték, hogy a bizottság átfogó gyermekjogi stratégiát terjesztett elő, amelynek szintén célja, hogy véget vessen a gyermekek elleni erőszaknak, így a női nemi szervek megcsonkításának is. Még az idén a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és megelőzéséről szóló jogalkotási javaslatot is tesz az uniós végrehajtó testület.

A női nemi szervek megcsonkítása világszintű probléma, amely Európában is jelen van – emlékeztettek a közleményben. Az uniós becslések szerint csak 13 európai országban 180 ezer lányt fenyeget a csonkítás veszélye, miközben Európában már 600 ezer nő él a brutális csonkítás következményeivel.

The post A női nemi szervek megcsonkítása bűncselekmény és a nők emberi jogainak megsértése appeared first on .

Az Ukrajna körül kialakult helyzetről, valamint Oroszországnak az Egyesült Államokkal és a NATO-val szemben támasztott biztonsági garanciaigényeiről tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnök – közölte a Kreml sajtószolgálata.

A moszkvai tájékoztatás szerint a felek eszmecserét folytattak a kialakult helyzetről, figyelembe véve a nemzetközi partnerekkel közelmúltban történt kapcsolatfelvételt, valamint azt, hogy Franciaország tölti be az EU Tanácsának francia elnökségét.

“Vlagyimir Putyin ismételten felhívta a figyelmet a kijevi vezetés provokatív kijelentéseire és tetteire, amelyek ellentétesek a minszki megállapodásokkal” – közölte a Kreml. A két vezető megállapodott a további kapcsolattartásban. A felek január 28. és 31. után a héten immár harmadszor egyeztettek egymással. Az eszmecserét ezúttal Párizs kezdeményezte.

A Kreml szerint a két elnök korábban abban is megállapodott, hogy előkészítteti a személyes találkozó lehetőségét. Az időpontról még nem született megállapodás, ám a lehetséges helyszínként mindkét fél Moszkvát nevezte meg.

The post Putyin Ukrajnáról és az orosz biztonsági garanciaigényekről tárgyalt Macronnal appeared first on .

A holland kormány bejelentette, hogy megkezdte öt olyan holland állampolgárságú nő hazaszállítását az északszíriai Roj menekülttáborból, akit a hatóságok terrorizmussal gyanúsítanak – jelentette a DutchNews hírportál a NOS műsorszolgáltató tudósításra hivatkozva.

A nőket és a hozzájuk tartozó 11 gyermeket csütörtök reggel szállították el a szíriai táborból, hogy terrorizmus vádjával, az Iszlám Állam támogatása miatt holland bíróság elé állítsák őket. Az érintetteket őrizetbe vették, és a zwollei büntetésvégrehajtási intézetbe vitték. Hollandiában ez az egyetlen olyan létesítmény, ahol terrorizmussal gyanúsított nőket tartanak fogva. A gyermekeket várhatóan a nők családtagjai fogadják be.

Hazaszállításukról a kormány tavaly októberben határozott, az egyik rotterdami bíróság döntését követően, miszerint a terroristagyanús személyek ügyét fel lehet függeszteni, ha a gyanúsítottakat hat hónapon belül nem hozzák vissza az országba, vagy ha nem tesznek konkrét lépéseket a hazatelepítésük érdekében.

Tavaly nyáron a holland kormány bejelentette, hogy nem fogja hazatelepíteni az összes, az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez csatlakozott és jelenleg szíriai menekülttáborokban tartózkodó holland állampolgárt, de nem zárja ki, hogy többeket közülük, főként nőket, hazavitetnek. A DutchNews azt írta, hogy múlt júliusban az illetékes hatóságok már visszahoztak holland földre egy Ilham B. nevű asszonyt, a három gyermekével együtt. Az egyik gyerek 12 éves volt, amikor az anyja elrabolta és Szíriába vitte.

A holland titkosszolgálat szerint mintegy 120 nagykorú holland állampolgár tartózkodik Szíriában és Irakban, valamint több mint kétszáz olyan gyermek, akinek legalább az egyik szülője holland állampolgár.

Az Iszlám Államhoz csatlakozott, több száz európai került szíriai táborokba, miután a terrorszervezet 2019 márciusában vereséget szenvedett Szíriában és Irakban, és elvesztette az általa ellenőrzött terület jelentős részét. Az európai nők közül sokan mentek feleségül a terrorszervezet harcosaihoz.

The post Hollandia terrorizmussal gyanúsított nőket szállít haza Szíriából appeared first on .

Emmanuel Macron francia államfő meg kívánja várni a Moszkva és Kijev közötti “válság csúcspontjának a végét”, mielőtt bejelenti, hogy indul az áprilisi elnökválasztáson.

“Nem tudnám észszerűen megmagyarázni a franciáknak, hogy átadom magam ennek a jelentős demokratikus folyamatnak, amikor megígértem, hogy a végsőkig ellátom az elnöki feladatokat, és most itt van a válság az ukrán határon, amely a közös biztonságunkat fenyegeti” – mondta a köztársasági elnök a La Voix du Nord című regionális lapban megjelent interjúban.

Macron az elmúlt napokban egyébként többször is beszélt telefonon Vlagyimir Putyinnal, és a francia elnöki hivatal tájékoztatása szerint a következő napokban Moszkvába látogathat.

Az Elabe közvélemény-kutatóintézetnek a BFM hírtévében szerdán nyilvánosságra hozott felmérése szerint Macron mindhárom esélyes jobboldali jelöltet, Marine Le Pent, Valérie Pécresse-t és Eric Zemmourt is legyőzné az elnökválasztás második fordulójában, ha most tartanák a választást.

A felmérés szerint az államfő az első fordulóban a szavazatok 25 százalékra számíthat. Második helyen a Nemzeti Tömörülés államfő-jelöltje, Le Pen áll 16,5 százalékos támogatottsággal, a 16 százalékon álló jobbközép jelölt, Pécresse és a 12,5 százalékos támogatottsággal rendelkező Zemmour publicista előtt. Amennyiben a második fordulóban Pécresse lenne az elnök kihívója, Macron 55,5 százalékkal győzne a friss felmérés szerint, a Köztársaságiak jelölte pedig 44,5 százalékot érne el.

Ha Le Pen jutna be a második fordulóba, 56 százalékot kapna Macron. Az öt évvel ezelőtti eredményhez képest sokat javult Le Pen támogatottsága (44 százalék), de a közvélemény-kutatás szerint nem elegendőt a győzelemhez. 2017-ben a második fordulóban Macron 66 százalékos támogatottsággal győzte le Le Pent, aki a szavazatok 34 százalékát szerezte meg.

Zemmourral szemben Macron 64,5 százalékos támogatottságra számíthatna, ha most tartanák a választást, a publicista pedig a szavazatok 35,5 százalékát szerezné meg.

A felmérés arra is felhívta a figyelmet, hogy a választóknak egyelőre csak 62 százaléka biztos abban, hogy kire szavaz, és csak 55 százalékuk mondta azt, hogy biztosan elmegy szavazni. Legstabilabb egyébként Le Pen tábora (75 százalék), Macron szavazói előtt (72 százalék).

Az elnökválasztás első fordulóját április 10-én, a másodikat április 24-én rendezik.

The post Emmanuel Macron csak az ukrán válság megoldása után jelenti be jelöltségét appeared first on .

Lengyelország ismételten és módszeresen visszatoloncolja a menedékkérőket Fehéroroszországba, az érintettek egyéni helyzetének és menedékjogra való jogosultságának figyelembevétele nélkül – hívta fel a figyelmet Dunja Mijatovic, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa.

A strasbourgi székhelyű szervezet biztosa a lengyel-fehérorosz határon rekedt menekültek helyzetével kapcsolatos aggodalmairól nyújtotta be észrevételeit a bírósághoz, tavaly novemberi helyszíni látogatásának tapasztalataira alapozva. Ahhoz az eljáráshoz járult hozzá, amelyben az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a tavaly a határon rekedt 32 afgán állampolgár Lengyelország elleni panaszával foglalkozik.

Mijatovic úgy véli, hogy a közelmúltban életbe lépett lengyel határvédelmi törvény lehetetlenné tette a panaszosok számára, hogy egyéni menekültügyi eljárásokat indítsanak, csakúgy mint védelmi folyamodványok benyújtását Lengyelországban. A biztos megjegyzi, hogy ez a gyakorlat ahhoz vezet, hogy a menekülteket kiteszik a fehérorosz állami ügynökök általi kínzás vagy embertelen, megalázó bánásmód veszélyének, ami összeegyeztethetetlen az emberi jogok európai egyezményében foglaltakkal. Hozzátette továbbá, hogy a menedékkérőkkel való fehéroroszországi bánásmód jól dokumentált, és a lengyel hatóságok számára ismert, “vagy legalábbis ismertnek kellene lennie.”

A biztos szerint aggályos az is, hogy a lengyel hatóságok nem nyújtanak humanitárius segítséget a menedékkérőknek, valamint Lengyelország korlátozza a segélyszervezetek bejutását a határzónába. “Ezek az intézkedések tovább súlyosbították a határon rekedt menedékkérők amúgy is súlyos humanitárius helyzetét” – hívta fel a figyelmet. Arra is rámutatott, hogy a menekültek “hivatalos narratíván keresztüli megbélyegzése” részben ahhoz vezet, hogy a segélyszervezetek dolgozóit, az aktivistákat és a segítséget nyújtó helyi lakosokat zaklatják és megfélemlítik.

Az emberi jogok előmozdítása és védelme érdekében a mindenkori biztos rendelkezésére álló eszközök között szerepel, hogy úgynevezett harmadik félként beavatkozzon, és észrevételeket nyújtson be az EJEB-hez.

The post ET-biztos: Lengyelország rendszerszerűen visszatoloncolja a migránsokat Fehéroroszországba appeared first on .

Moszkvát aggasztja az amerikai csapaterősítés Európában, ezért “bármilyen lépést megtehet a biztonsága érdekében” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, arra reagálva, hogy az Egyesült Államok újabb csapatokat küld Európába.

“Jelen esetben nemcsak provokatív kijelentésekről van szó, amelyek szerint hamarosan háború lesz és hogy mindenki szörnyű árat fog fizetni, és így tovább, hanem pontosan arról, hogy amerikai katonákat küldenek a határainkhoz közeli európai országokba” – mondta.

Peszkov szerint az amerikai döntésnek nem a feszültség enyhítése, hanem a fokozása a célja, és Moszkva így is viszonyul hozzá. Teljesen érthetőnek nevezte Oroszország emiatti aggodalmát, valamint azt, hogy “bármilyen” lépést megtehet a biztonsága érdekében. A várható orosz intézkedésekkel kapcsolatban nem bocsátkozott részletekbe.

A Pentagon szerdán közölte, hogy hamarosan mintegy ezer amerikai katonát kíván Németországból Romániába, további kétezret pedig az Egyesült Államokból Németországba és Lengyelországba vezényelni.

A Kommerszant című lap értesülése szerint egyébként Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nem vesz részt az idén február 18. és 20. között megrendezendő müncheni biztonságpolitikai konferencián. Peszkov korábban közölte, hogy Putyin sem lesz ott az eseményen.

The post Kreml: Moszkva válaszolhat az Európában bejelentett amerikai csapaterősítésre appeared first on .

A napokban zajlik a USS Harry S Truman (CVN-75) repülőezredének főszereplésével a NATO Neptune Strike hadgyakorlate, melynek keretében olyan haditengerészeti gépek és az őket támogató szövetséges tankerek is megjelentek a magyar légtérben, egészen pontosan Somogy fölött, melyek meglehetősen ritkák errefelé...

Super Hornet/Growler show of force zárt rajkötelékben földközeli magasságon. Taktikailag nem bölcs, de stratégiai kommunikációból jeles. Egyébként meg földbe gyökerezik a szpotter lába :-) 

Immár közelebb, jól kivehető, hogy a négy gép négy különböző századból érkezett.

Tanker track az ADS-B repüléskövető oldalon...

...és akik "lógnak" a kosarakon. 

Az alacsonyabban keszelő egyik Super Hornet átvillan a tankolók alatt.

A látványos erődemonstrációs áthúzás mellett voltak kis magasságú, hagyományos támadást szimuláló rácsapások is. Itt a Growler zuhan a cél felé...

...majd a felvétel után fordul ki balra. Akárcsak a kötelékről készült képen, itt is látszik, hogy a Super Hornetekkel ellentétben az EA-18G két szárny alatti pótossal volt függesztve. Ahogy a típustól megszoktuk, szemet bántóan "csálén".

Zord

Magasrangú csecsen politikusok vérbosszúval és lefejezéssel fenyegették meg Szajdi Jangulbajev nyugalmazott bíró terrorizmussal megvádolt családját – közölte az Eho Moszkvi független hangvételű orosz rádió.

A szökésben lévő Jangulbajevék fővesztés általi “felelősségre vonását” helyezte kilátásba a közösségi médiában többek között Isza Tumhadzsijev és Abuzaid Viszmuradov csecsen miniszterelnök-helyettes, Adam Gyelimhanov, az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország szövetségi alsóházi képviselője, Deni Ajdamirov grozniji rendőrkapitány, Alihan Cakajev, a csecsenföldi polgári védelem megbízott vezetője és Zamid Csalajev, a Ramzan Kadirov csecsen vezető személyes védelmét biztosító Ahmad Kadirov nemzeti gárdaezred parancsnoka.

Szajdi Jangulbajev volt csecsen köztársasági alkotmánybíró két fiát Kadirov terrorizmusra és szélsőséges cselekedetekre való felbujtással, valamint a betiltott 1ADAT elnevezésű ellenzéki Telegram-csatorna adminisztrálásával vádolta meg. A hivatalos bűnlajstromukhoz tartozik, hogy közük volt egy egykori csecsen biztonsági tisztségviselő ellen elkövetett támadáshoz.

A csecsen vezető szavai szerint “ennek a famíliának a börtönben vagy a földben van a helye”. Kadirov január 24-én a Telegram-csatornáján közzétett egy felvételt, amelyen a volt bíró egyik fia, Ibragim arra fogadkozik, hogy megöli a csecsen vezető minden követőjét, az állami alkalmazottaktól és a rendvédelmi testületek tagjaiig, a feleségükkel, az anyjukkal és minden más hozzátartozójukkal együtt.

Ibragim Jangulbajev, aki korábban mintegy másfél évig volt elkülönítőben szélsőségesség címén, az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult a grozniji rendőrségen elszenvedett ütlegek és kínzás miatt. A csecsen hatóságok a másik Jangulbajev fiút, Abubakart gyanítják az ellenzéki 1ADAT mögött.

Groznijban szerdán a hivatalos adatok szerint több mint 400 ezres – a SZER/SZR-médiacsoporthoz tartozó Kavkaz.Realii hírportál szerint pedig “csak” 30 ezres – tömeg követelte meg nem nevezett országoktól a muszlim hívők vallásos érzelmeinek megsértésével is megvádolt Jangulbajev család Oroszországba való visszatoloncolását és megbüntetését. A szigorú járványügyi korlátozások ellenére megtartott, előre kinyomtatott transzparensek garmadáját felvonultató “spontán” tüntetésen felszólalt Magomed Daudov parlamenti elnök, Szalah Mezsijev mufti és több, Kadirov közvetlen környezetéhez tartozó tisztségviselő.

A tömeg azzal a követeléssel fordult Vlagyimir Putyinhoz, hogy vonassa büntetőjogi felelősségre a Jangulbajev-ügyet is tollhegyre tűző Jelena Milasinát, a Novaja Gazeta független lap újságíróját és Igor Kaljapint, a Kínzás Elleni Bizottság jogvédő csoport alapítóját. Sürgették továbbá a Kadirov által a terroristák cinkosaként emlegetett Novaja Gazeta, a Dozsgy ellenzéki online televízió és a bizottság betiltását.

A Novaja Gazeta egyébként már a hét elején az orosz Nyomozó Bizottsághoz (SZK) fordult amiatt, hogy Kadirov terroristának minősítette Milasinát és Kaljapint. A lap felhívta a hatóság figyelmét: a csecsen vezető korábban azt hangoztatta, hogy a terroristákat és cinkosaikat meg kell semmisíteni. A Dozsgy ugyanebben az ügyben az orosz jogvédő rendszer és a politikai vezetés reagálását sürgette, az Eho Moszkvi pedig magához Putyinhoz fordult az ügyben.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt ígérte, hogy a rádió folyamodványát az elnök még szerdán meg fogja kapni. Hozzátette, hogy Putyin tervei között jelenleg nem szerepel, hogy a csecsen vezetővel találkozzon.

Peszkov Kadirov kijelentéseinek keménységét korábban “Csecsenföld terrorellenes küzdelmének gazdag és szomorú tapasztalatával” magyarázta, és hangsúlyozta, hogy a köztársasági vezető nyilatkozatai nem tekintendők a szövetségi központ állásfoglalásának.

Oroszország-szerte felhördülést keltett január 20-án, hogy csecsen biztonsági emberek Nyizsnyij Novgorodban – vagyis Csecsenföldtől mintegy 1400 kilométerre – kísérelték meg a lakásán őrizetbe venni Szajdi Jangulbajevet, csalás és a nyomozói idézések semmibe vétele címén. Mivel számára a nyugalmazott bírói státus mentességet biztosít, a feleségét, Zarema Muszajevát vitték el erőszakkal, akit hétfőn hivatalos személy bántalmazása címén letartóztattak. Kadirov szerint Muszajeva egy rendőrnek “kishíján kiverte a szemét”.

A Nyizsnyij Novgorod-i incidenst követően a volt bíró a lányával együtt külföldre szökött. Tatyjana Moszkalkova emberi jogi biztos a főügyészséghez fordult Muszajeva elfogása ügyében.

The post Csecsen politikusok lefejezéssel fenyegettek meg egy terrorizmussal vádolt családot appeared first on .

Oroszország jelentős létszámú csapatokat, mintegy 30 ezer katonát és modern fegyvereket küldött Fehéroroszországba az elmúlt napokban, ez Moszkva legnagyobb katonai művelete a szomszédos ország területén a hidegháború vége óta — jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a macedón miniszterelnökkel, Dimitar Kovacsevszkivel tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján.

“Moszkva egyebek között Szu-35-ös nehézbombázó repülőgépeket, kettős képességű, rövid hatótávolságú Iszkander rakétákat, SZ-400 Triumf légvédelmi rakétákat és különleges alakulatokat (Szpecnaz) is Fehéroroszországba vezényelt, mindezt az orosz éves nukleáris hadgyakorlattal kombinálva” – tette hozzá a főtitkár. Stoltenberg ismételten a feszültség csökkentésére szólította fel Oroszországot.

Az ukrán határon történő orosz csapatösszevonásokkal kapcsolatban a főtitkár figyelmeztetett: “minden további orosz agressziónak súlyos következményei lesznek, és nagy árat kell fizetni érte”. Megismételte, hogy a NATO továbbra is készen áll arra, hogy érdemi párbeszédet folytasson Oroszországgal.

“A szövetségesek készek tárgyalni a NATO-Oroszország kapcsolatról, az átláthatóság növeléséről, a fegyverzetellenőrzésről, a leszerelésről és a nukleáris biztosítékokról. A NATO azonban nem fog kompromisszumot kötni az alapelvek tekintetében: minden nemzet joga, hogy megválassza saját útját, és a NATO megvédi szövetségeseit. Elkötelezettek vagyunk a politikai megoldás mellett, de fel kell készülnünk a rosszabbra” – emelte ki.

Stoltenberg üdvözölte Washington szerdai bejelentését, miszerint további erőket telepít Németországba, Lengyelországba és Romániába. “Ez az elkötelezettségük erőteljes szimbóluma” – mondta.

The post Stoltenberg: Moszkva jelentős létszámú haderőt küldött Fehéroroszországba appeared first on .

Joe Biden arra utasította az Egyesült Államok védelmi minisztériumát (Pentagon), hogy több mint 3000 amerikai katonát helyezzen át az európai szövetségesek védelmének megerősítése érdekében – számolt be az amerikai sajtó.

A nevük elhallgatását kérő illetékesek szerint “Biden ezen a héten hozzávetőleg kétezer katonát küld az Észak-Karolina államban található Fort Bragg katonai bázisról Lengyelországba és Németországba.” Ezen kívül a Németországban állomásozó úgynevezett Stryker századhoz tartozó körülbelül ezer katonát helyez át Romániába – mondták a tisztviselők.

A beszámoló szerint a Pentagon az amerikai katonai erők Európán belüli további átcsoportosítására számít, valamint több ezer katonát helyeztek készenlétbe, túl azon a 8500 fegyveresen, akik a múlt héten kaptak erre parancsot.

John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője a múlt hét elején jelentette be, hogy az Egyesült Államok készenlétbe helyezett 8500 katonát, hogy rendkívül rövid időn belül Európába telepíthesse őket, amennyiben a NATO aktiválja gyorsreagálású erőit az ukrajnai feszültségek közepette. A szóvivő akkor azt mondta, ez a lépés független a NATO keleti szárnya erősítésének keretében történő, Európán belüli amerikai csapatmozgásoktól, amelyek a szövetségesek megnyugtatására szolgálnak.

A kománytisztviselők szerint a mostani lépések célja, hogy “megpróbálják elrettenteni Oroszországot Ukrajna megtámadásától, és elkerüljék a háborút Kelet-Európában.” A beszámoló szerint ezekkel a lépésekkel párhuzamosan a Biden-adminisztráció diplomáciai megoldásokat próbál találni, azaz “gazdasági szankciók özönét készíti elő egy esetleges orosz támadása esetére.”

Biden azután írta alá az utasításokat, miután kedden találkozott Lloyd Austin védelmi miniszterrel és Mark Milley tábornokkal, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével. Az amerikai védelmi miniszter a múlt héten tárgyalt a román, a német és lengyel kollégájával.

Míg néhány száz amerikai katona Ukrajnában tartózkodik, az újonnan áthelyezett erők egyike sem kapott engedélyt az országba való belépésre, és “várhatóan az áthelyezésük ideiglenes lesz” – közölték az illetékesek. A tisztviselők nem árultak el további részleteket, csupán annyit közöltek, hogy az áthelyezésekre a következő napokban kerülhet sor.

Az új erők egy része bevethető lenne abban az esetben, ha az Egyesült Államok hadseregét hívnák segítségül a jelenleg Ukrajnában élő mintegy harmincezer amerikai evakuálásában – mondta egy magas rangú védelmi minisztériumi tisztviselő. Hozzátette, hogy valószínűleg ebben az esetben sem küldenék az amerikai csapatokat Ukrajnába, ehelyett elősegítenék a szárazföldi evakuálási műveletet az ukrán határ mentén.

The post Az Egyesült Államok csapatokat helyez át Európába appeared first on .

Tragikus számítási hiba lenne Oroszország részéről bármiféle további katonai behatolás Ukrajna területére – közölte Boris Johnson brit miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz államfővel.

A Downing Street tájékoztatása szerint a két vezető telefonon tárgyalt egymással. Johnson londoni hivatalának szóvivője szerint a brit kormányfő a megbeszélésen mélységes aggodalmának adott hangot az ukrán határokon jelenleg tapasztalható ellenséges orosz tevékenység miatt.

Johnson hangsúlyozta: olyan megoldást kell találni, amely Ukrajna területi integritását és az önvédelemhez fűződő jogát egyaránt tiszteletben tartja. A brit kormányfő a Downing Street szerda esti tájékoztatása szerint leszögezte: mindegyik európai demokráciának joga van ahhoz, hogy NATO-tagságra törekedjen, és ez teljes mértékben érvényes Ukrajnára is.

Johnson kiemelte ugyanakkor, hogy a NATO védelmi jellegű szövetség. A londoni miniszterelnöki hivatal beszámolója szerint Johnson és Putyin egyetértett abban, hogy senkinek nem áll érdekében a helyzet súlyosbodása. A brit kormányfő hangsúlyozta a párbeszéd és a diplomácia fontosságát, és annak szükségességét, hogy a tárgyalásokba Ukrajnát is bevonják.

Johnson és Putyin üdvözölte, hogy Nagy-Britannia és Oroszország kommunikál egymással számos fontos kérdésben, köztük például a klímaváltozás, az afganisztáni helyzet vagy az iráni nukleáris fejlesztésről szóló megállapodás ügyében. Egyetértettek abban, hogy ugyanebben a szellemben kell párbeszédet folytatni a jelenlegi feszültség ügyében is, annak érdekében, hogy sikerüljön békés megoldást lelni.

Johnson december közepe óta harmadszor tárgyalt az orosz elnökkel az ukrajnai válságról, e héten pedig Ukrajnába utazott, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán államfő fogadta. Kijevi tárgyalásai után a brit kormányfő közölte: Nagy-Britannia más országokkal együtt szankciócsomag összeállításán dolgozik, és az ellenintézkedések abban a pillanatban érvénybe lépnének, ha akár egy orosz katona is beteszi a lábát ukrán földre.

Liz Truss brit külügyminiszter már a múlt héten ismertette az Oroszországgal szembeni brit szankciós keretrendszer szigorításának terveit. E tervek alapján a brit kormány az eddigieknél szélesebb körben alkalmazhat büntetőintézkedéseket az orosz kormánnyal politikai vagy üzleti kapcsolatban álló egyénekkel szemben, és az összehangolt szankciók között lennének olyanok, amelyek az orosz pénzügyi rendszert is érintenék.

Truss alsóházi tájékoztatásában hangsúlyozta: a február 10-én érvénybe lépő brit szankciós keretrendszer nem jelenti ellenintézkedések automatikus bevezetését, de kibővített szankciós mozgásteret nyújt a brit kormánynak arra az esetre, ha Oroszország bármilyen további katonai lépést tenne Ukrajna ellen.

The post Johnson: tragikus számítási hiba lenne a további orosz katonai behatolás Ukrajnába appeared first on .

Nem jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt három vádlottat a bíróság, amiért megvertek egy fogyatékossággal élő férfit, aki félelmében epilepsziás rohamot kapott és életveszélyt okozó sérüléseket szenvedett – közölte a Budapest Környéki Törvényszék.

Azt írták, a három vádlott ismerte a sértettet és tisztában voltak azzal, hogy enyhe-közepes fokú értelmi fogyatékosságban szenved, amelyhez epilepszia is társul.

2019 novemberében egy baráti ünnepségen voltak együtt, amelyről négyesben indultak útnak, a sértett kerékpárral, a többiek gyalogosan. Útközben a legfiatalabb vádlott többször megrúgta a sértettet, aki minden alkalommal leesett a kerékpárjáról. Az egyik esés után félelmében epilepsziás rohamot kapott, amely miatt nem tudott beszélni, mozogni, védekezni, és menekülni sem. Ekkor a vádlottak körbevették és egymást biztatva bántalmazták, megalázták és kinevették a földön fekvő, magatehetetlen sértettet, akit végül nedves ruházatban hagytak magára a hűvös éjszakában – írta a bíróság.

Hozzátették: a vádlottak mobiltelefonjaikkal videóra vették a történteket és a felvételeket megosztották a barátaikkal. Így a történtek az interneten, nagy nyilvánosság számára váltak elérhetővé. A bántalmazás következtében a sértett nyolc napon túl gyógyuló, életveszélyt okozó sérüléseket szenvedett, továbbá – tekintettel a rohamára és arra, hogy több órát töltött a hideg talajon – közvetett életveszélyes állapotba került.

A törvényszék az elsőrendű, fiatalkorú vádlottat testi sértés kísérletében és becsületsértésben társtettesként, valamint bűnsegédként elkövetett kifosztásban mondta ki bűnösnek, és ezért másfél év, fiatalkorúak börtönében letöltendő szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását három és fél évre felfüggesztette.

A másodrendű vádlottat a törvényszék ugyanezen vádpontokban találta bűnösnek, ezért őt két év, öt évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. A harmadrendű vádlottat is ugyanezekben találta bűnösnek a bíróság, valamint garázdaságban is megállapította bűnösségét, és egy év tíz hónap, négy évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.

Az ítélet nem jogerős, a döntéssel szembeni jogorvoslatra az ügyész, a vádlottak és a védők is három nap gondolkodási időt tartottak fenn. (Bízunk benne, hogy az ügyészség súlyosbításért, letöltendő börtönbüntetésért fellebezni fog! A -szerk- megj.)

The post Felfüggesztettel megúszhatja a három szellemóriás, akik súlyosan bántalmaztak egy fogyatékossággal élőt appeared first on .

A szlovák kormány nemzetközi pályázat keretében lánctalpas és gumikerekes gyalogsági harcjárműveket kíván beszerezni, Magyarország a lánctalpas típusra tett ajánlatot – közölte a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos.

Maróth Gáspár közölte, egy német céggel Zalaegerszegen gyártják majd a világ legmodernebb lánctalpas gyalogsági harcjárművét, a Lynx-et. A szlovák pályázatra egy nemzetközi konzorciummal pályáznak. A Lynx harcjármű ár-érték arányban egészen biztos a legjobb verzió lesz – mondta.

A kormánybiztos közölte: ez az első komolyabb tender, amelyben részt veszünk, mintegy kétmilliárd euró a szlovák beszerzés. Maróth elmondta azt is, hogy 2025-2026-ra szeretnék elérni az egy-két milliárd eurós éves exportot. Az évtized végére három-négy milliárd euróval kalkulálnak – jegyezte meg.

A kormánybiztos hangsúlyozta: Szlovákia szuverenitása és biztonsága nélkül nincs magyar biztonság sem. Érdekeltek vagyunk abban, hogy Szlovákiának is egy erős hadserege legyen. Szlovák közlés szerint a nyáron születhet döntés a pályázatról – közölte Maróth.

The post Maróth: lánctalpas harcjárművekre vonatkozó pályázati ajánlatot tett Szlovákiának Magyarország appeared first on .

Az Egyesült Államok és Kína közötti nagyhatalmi verseny erősödése meghatározza az ázsiai regionális rend jövőjét. Ahogy Kína egyre több képességre tett szert, egyre agresszívebbé vált nemzeti érdekeinek érvényesítése terén, miközben az Egyesült Államok határozottan a stratégiai verseny és konfrontáció felé mozdult el. Fennáll azonban annak a veszélye, hogy az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatok veszélyeztethetik a regionális stabilitást, valamint megakadályozhatják a hatékony együttműködést a biztonság, a kereskedelem, a technológia, az energia és a környezetvédelem területén.

Dél-Korea egyike azon kevés ázsiai országoknak, amelyek hosszú távú történelmi kapcsolatokat ápolnak Kínával, valamint kulcsfontosságú partnere az Egyesült Államoknak. Ahogy az USA-Kína verseny fokozódik és meghatározó kereskedelmi és technológiai területekre terjed át, ez a kétoldalú kapcsolatrendszer óriási feladatot és kihívást állít Dél-Korea elé. Szöul és Washington a Biden-kormányzat alatt újra szilárd alapokra helyezhette szövetségi kapcsolatait, azonban a Mun Dzsein-kormány továbbra is szívélyes kapcsolatokat ápol Pekinggel, ami kétségeket kelt azzal kapcsolatban, hogy Szöul mennyire kész együttműködni Washingtonnal az indiai-csendes-óceáni térségben.

Az Egyesült Államok és Dél-Korea közös nyilatkozata, amelyet Mun Dzsein elnök 2021. májusi fehér házi látogatása során adtak ki, eloszlatott minden félelmet, miszerint a két ország kapcsolata elhidegült volna. Miután kezdetben kerülte az indiai-csendes-óceáni narratívát, Szöul eddigi legvilágosabb kiállását tette egy olyan indiai-csendes-óceáni térség mellett, amely inkluzív, szabad és nyitott. Tekintettel arra a tényre, hogy a dél-koreai Mun Dzsein kormány korábban soha nem fejezte ki hathatós támogatását az Egyesült Államok indiai-csendes-óceáni stratégiája mellett, illetve nem volt vele komolyabb mértékben együttműködő, a 2021. májusi Mun-Biden csúcstalálkozón elért megállapodás meglepően kimagasló volt. Az Amerikai Egyesült Államok és a Koreai Köztársaság vezetőinek együttes nyilatkozata kimondja, hogy a két országnak közös elképzelése van egy olyan régióról, amelyet a demokratikus normák, az emberi jogok és a jogállamiság szabályoz belföldön és külföldön egyaránt. Konkrétan azzal, hogy kijelentették, az Egyesült Államok és Dél-Korea kapcsolatának jelentősége messze túlmutat a Koreai-félszigeten, a két vezető megállapodott országaik földrajzi hatókörének, szerepének és napirendjének kiterjesztésében, regionális és globális szinten is. A közös nyilatkozatban említésre került a Tajvani-szoros is, amely olyan kényes téma, melyet a dél-koreai kormány általában elkerül Kínával szemben. Gazdasági szempontból a két kormány megállapodott abban, hogy megerősítik az ellátási lánc ellenálló képességét, különösen a félvezetők és az akkumulátorok területén. Az, hogy a Samsung 2021. elején 17 milliárd dolláros félvezető üzemet hozott létre Texasban, jelentős lépés volt ebbe az irányba.

Dél-Koreának ugyanakkor meg kell birkóznia egy olyan Kínával, amelynek befolyása folyamatosan nő. Ennek eredményeként Szöul nem akarja gyengíteni kapcsolatait Pekinggel, még akkor sem, ha ez az USA által vezetett regionális kezdeményezésekben és a koalícióalakításban való részvételének elhalasztását jelenti. Mun Dzsein elnök vonakodásának oka részben az a félelem, hogy Peking gazdasági kényszerítő eszközöket fog alkalmazni a dél-koreai gazdaság ellen. Kína Dél-Korea messze legnagyobb kereskedelmi partnere. 2019-ben Dél-Korea exportbevételének 25 százaléka, importjának pedig 21 százaléka származott Kínából és ezt a gazdasági befolyást Kína tetszése szerint ki tudja használni. Ezért a Mun-kormányzatnak van oka félni a kínai beavatkozástól.

2016-ban az Egyesült Államok és Dél-Korea bejelentette döntését egy végfázisú nagy magassági területvédelmi rakétavédelmi rendszer (THAAD) Dél-Koreába való telepítéséről. Míg az Egyesült Államok és Dél-Korea az Észak-Korea elleni védelem megerősítésének eszközével indokolta ezt a döntést, Kína tiltakozott annak alkalmazása ellen, mert aggodalmát fejezte ki, hogy a THAAD nyomon tudja követni Kína rakéta tevékenységét is. Kína válaszul gazdaságilag kényszerítő eszközöket alkalmazott Dél-Korea ellen: szigorúan korlátozta a Dél-Koreába irányuló kínai turizmust, megtiltotta egyes dél-koreai termékek Kínában történő értékesítését, bezárt számos Lotte Mart üzletet és korlátozta a dél-koreai szórakoztató szektor bejutását a kínai piacra. Dél-Korea azt az utat választja, amelyről úgy érzi, hogy az érdekeinek legjobban megfelel. Ez azt is jelenti, hogy lazít olyan, az Egyesült Államokkal kötött erős biztonsági szövetségi témákban, amelyek nem kapcsolódnak a Koreai-félszigethez vagy Északkelet-Ázsiához, mindeközben megőrizve így gazdasági kapcsolatait Kínával.

Kína számára Dél-Korea nehezítő tényező lehet abban, hogy megszerezze a vezető szerepet Északkelet-Ázsiában. Regionális stratégiájában Dél-Koreának kiemelkedően fontos helye van, mivel meghatározó szereplője az Egyesült Államok szövetségi rendszerének, központi szerepe van az észak-koreai kérdésekben, valamint földrajzi közelsége és gazdasági dinamizmusa nagy jelentőséggel bír Kína számára. Stratégiáját az a vágy vezérli, hogy gyengítse Washington szövetségi kapcsolatait, ezzel növelve Peking befolyását a Koreai-félsziget ügyeiben, beleértve az észak-koreai atomfegyver-leszerelést, illetve alkalmassá tegye a régiót érdekeinek támogatására és kiszolgálására. Peking Szöult az Egyesült Államok szövetségi hálózatának leggyengébb láncszemének tartja, tekintettel a két ország történelmi kapcsolataira és Dél-Korea Kínához való alkalmazkodására, szemben más regionális szereplőkkel, mint például Japán, amelyre Kína hosszú távú biztonsági fenyegetésként tekint.

Kína hosszú távon is jelentős szerepet fog játszani egy lehetséges koreai békerendszer kialakításában. Ennek eredményeként számos magas szintű találkozó zajlott kínai és dél-koreai tisztviselők között. 2021 decemberében a Kínai Kommunista Párt egy magas rangú politikai bizottsági tagja és Dél-Korea nemzetbiztonsági tanácsadója között került sor egy megbeszélésre, mely során a koreai háborút esetlegesen lezáró nyilatkozatról tárgyaltak. A Mun-adminisztráció azon szándéka, hogy hivatalosan is véget vessen a koreai háborúnak Észak-Koreával, Kína határozott támogatását igényli. Mun Dzsein a 70 éve tartó koreai háború befejezését hirdeti, mint Észak-Korea atomfegyver-mentesítésének kiindulópontja. A Mun-kormányzat számára a közelgő olimpia lehetőséget kínál a Korea-közi párbeszéd felélesztésére, hasonlóan a 2018-as phenjani téli olimpiához, amely három Korea-közi csúcstalálkozóhoz vezetett. Mivel Kína a koreai háború egyik meghatározó résztvevője volt, a Mun-adminisztráció reméli, hogy meg tudja szerezni Kína hathatós támogatását a Koreai-félsziget békéjéhez. Kontraproduktív lenne, ha bojkottálnák az olimpiát, miközben a háború végének kinyilvánítására törekszenek. Ennek eredményeképpen nem lehet meglepő Szöul azon döntése, hogy nem támogatta Washingtont a pekingi téli olimpia elleni diplomáciai bojkottjában.

Mun Dzsein dél-koreai elnök és kormánya azonban továbbra is néma marad Észak-Koreával kapcsolatban az emberi jogok megsértését illetően, szem előtt tartva Peking Phenjannal való viszonyát, valamint saját országának Phenjannal fennálló bonyolult kapcsolatait. A Mun Dzsein kormány inkább elhalasztja az emberi jogok megvitatását Észak-Koreával kapcsolatban, addig amíg a nukleáris kérdés meg nem oldódik. Mint Ázsia egyik legaktívabb demokráciája, nem adhatja fel alapvető demokrácia és szabadságeszméit, mivel ezek az alapelvek biztosítják azt, hogy Dél-Korea ne kerüljön Kína befolyási övezetébe.

Az új dél-koreai kormánynak folytatnia kell majd az USA-Kína versengésben való eligazodás fáradságos munkáját. Attól függően, hogy ki nyeri meg a 2022. márciusi dél-koreai elnökválasztást, várhatóan Peking és Washington között egyensúlyozó stratégia fog kialakulni. Egy semlegesebb álláspont az indiai-csendes-óceáni térségben viszont nem fogja garantálni azt, hogy Kína a jövőben ne ássa alá Szöul regionális érdekeit. Szöulnak továbbra is kapcsolatokat kell létesítenie más amerikai szövetségesekkel saját érdekeinek biztosítása céljából, még akkor is, ha jelenlegi kapcsolatait igyekszik fenntartani Kínával.

A közelgő, 2022. március 9-re tervezett dél-koreai elnökválasztás kimenetele a belpolitikai helyzetet tekintve megjósolhatatlan. Noha Mun némi befolyásra tett szert az Egyesült Államoknál azáltal, hogy jobban részt vett az indai-csendes-óceáni stratégiájában, Mun pártja, a Koreai Demokrata Párt Lee Jae-myungot választotta elnökjelöltjének, aki Észak-Koreával és Kínával előzékenyebb, míg eközben külpolitikai álláspontját egyesek Amerika- és Japán-ellenesnek minősítik. Továbbá elemzők azt várják, hogy folytatja a Mun-adminisztráció külpolitikáját és a diplomáciájával kapcsolatban a pragmatikus megközelítést hangsúlyozza. Ez arra utal, hogy Lee Munhoz hasonlóan tartózkodhat attól, hogy Washington és Peking között állást foglaljon. Lee egyúttal ellenzi az Egyesült Államokkal és Japánnal való háromoldalú szövetség létrehozását, amelyet veszélyesnek tart és megkérdőjelezi Tokió megbízhatóságát. A másik oldal a konzervatív Yoon Suk-yeolt indítja, aki határozottabb álláspontot képviselne Kínával szemben és külpolitikájában nagyobb hangsúlyt fektetne az emberi jogokra. Yoon hangsúlyozta az Egyesült Államok szövetségének fontosságát Szöul nemzetbiztonsága, valamint az együttműködés tágabb területei, köztük a technológiai és éghajlati kérdések szempontjából. A közelmúltban amerikai tisztviselőkkel tartott találkozóján Yoon reményét fejezte ki a szövetség kiterjesztésével kapcsolatban, és javasolta, hogy Szöul aktív résztvevője legyen a demokrácia, az emberi jogok és a szabályokon alapuló nemzetközi értékeket osztó országok globális koalíciójának létrehozására irányuló erőfeszítéseknek.

A közelmúlt legfontosabb katonai és biztonsági fejlesztései, mint például a hazai Hyunmoo 4-4 tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéta (SLBM), majd később a Nuri űrhordozórakéta tesztelése hatással lesznek a dél-koreai szövetségre. A Nuri-t új generációs kis katonai műholdak és csillagképek fellövésére fogják használni, hogy fokozzák a jövőbeli háborús felkészültséget. Ezekkel az előrelépésekkel a dél-koreai hadsereg autonómabb szerepet tud majd játszani egy esetleges Kína és Észak-Korea elleni, közös dél-koreai-amerikai védekezésben. Az Egyesült Államokkal kötött szövetség továbbra is Dél-Korea katonai stratégiájának sarokköve marad, de azon belül kisebb szerepet fog játszani.

A 2022-es dél-koreai elnökválasztás kimenetele meghatározó lesz mind Dél-Korea, mind a régió jövője számára, kritikus jelentőséggel bír a nagyhatalmakra nézve is. A Biden-kormány reméli, hogy Dél-Korea új elnöke döntő szerepet fog betölteni annak Kína elleni külpolitikai programjának támogatásában, míg a Hszi Csin-ping-adminisztáció egy külpolitikában semlegesebb állaspontot képviselő vezetést látna szívesen.

Írta: Pál Balázs

Kiemelt kép forrása: pexels.com

A Dél-Korea helyzete az USA és Kína közötti rivalizálásban bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.