Biztonságpolitika

“Russia is never as strong as she looks, but never as weak.”

Talleyrand

Ukrajna mára az európai biztonság neuralgikus pontjává vált. Ebben az értekezésben arra keresek választ, miért és hogyan jutott el az ország és az európai politika a mai helyzethez.

A szocialista tábor és azt követően a Szovjetunió válsága és felbomlása után új történelmi helyzet alakult ki Európában. A második világháborút követő geopolitikai felállás, azaz a Szövetségesek által ellenőrzött területek politikai érdekszférává történő átalakulása a szovjet megszállási övezetben a kommunista vezetésű monolitikus pártállamok létrejöttéhez vezetett, amelyekben – legalábbis névleg – mindenfajta nemzeti önállóságot a proletár internacionalizmus ideológiájának rendelt alá, a nacionalista erőket, mint a nemzetek közötti konfliktusok okozóját – ha kellett, erőszakosan – elnyomták.

Természetesen ez nem akadályozta meg egyes államokban a többségi nemzet más nemzetek elleni elnyomását, vélt kultúrfölényének érvényesítését. Ez volt a jellemző a Tito halála utáni Jugoszláviára, az orosz kultúrdominanciával áthatott Szovjetunióra, a magyarokat elnyomó nacionál-kommunista Romániára, de bizonyos mértékig a szlovákokat egyes cseh nacionalisták által csak „hegyi cseheknek” tituláló Csehszlovákiára is.

Az önálló ukrán nemzetállam megalakulása a széteső Szovjetunió agóniájának az eredménye, egyben az ukránok többségének óhaját tetőzte be, akik a birodalomhoz tartozás helyett nemzetállami keretek között kívántak élni.

Ez a folyamat azonban nem aratott osztatlan lelkesedést egyesekben. Ahogy Putyin elnök fogalmazott: „szeretném hangsúlyozni, hogy az a fal, amely az elmúlt években Oroszország és Ukrajna között, egy lényegében azonos történelmi és szellemi térség részei között emeltek, szerintem a mi nagy közös szerencsétlenségünk és tragédiánk…”.

Történelmi áttekintés

A Bizánci Birodalom által birtokolt Krím-félsziget lakossága az 5. századtól kezdve felvette a keresztény vallást. A 7. század körül kialakuló, a mai Ukrajna keleti felét is magába foglaló Kazár Kaganátusban a zsidó vallás államvallássá lett, ami jelentős zsidó lakosság letelepedését hozta magával. Etelköz és Levédia is a különböző történelmi-tudományos nézetek szerint Dél-Ukrajna területén található, bár a pontos helyükről a történészek vitatkoznak. Ide feltehetően a 7. század körül érkeztek a magyarok, akiket 893 táján a besenyők követtek. A 9. században varég törzsek vonultak be északról a Dnyeper folyó mentén új településeket alapítva, aminek eredményeként 860-ban jött létre Kijev, amely később a keleti szlávok központi városává vált. A 10. századtól kezdve egyre erősödött a szláv dominancia, ami a 943-ban indított támadás során a Kubányi-síkság kazár területeit elhódította és végül 965-ben a sarkeli csatában megdöntötték a Kazár Kaganátust.

A Kijevi Rusz a térség szláv őshazájának tekinthető, és ahogy a történésszé előlépett Putyin elnök írta az Orosz Elnöki Hivatal honlapján megjelent cikkében „…Az oroszok, az ukránok és a fehéroroszok mind az Ősi Rusz leszármazottjai, amely Európa legnagyobb állama volt. A szláv és más törzseket a hatalmas területen – a Ladogától, Novgorodtól és Pszkovtól Kijevig és Csernyigovig – egy nyelv (amit ma óorosznak nevezünk), gazdasági kapcsolatok, a Rurik-dinasztia fejedelmeinek uralma kötötte össze és – a Rusz megkeresztelkedése után – az ortodox hit. Szent Vlagyimir – aki egyszerre volt Novgorod hercege és Kijev nagyhercege – spirituális választása még ma is nagymértékben meghatározza világnézetünket.”

A Batu kán vezette XIII. századi mongol betörés lényegében megsemmisítette a Kijevi Ruszt, illetve annak helyén már korábban kialakult nagyhercegségeket. A mongol uralom után a hatalmas területre a Lengyel-Litván Unió, a Moszkvai Nagyhercegség és a terjeszkedő Oszmán Birodalom próbálta meg a hatamát kiterjeszteni, de ezzel együtt egy sajátságos államalkulat jött létre, amelynek jellegzetes példája a Zaporozsjei Szics, a kozák szövetség. A Szics nem ismerte el egyetlen feudális állam uralmát sem, és egyúttal Európa „szegénylegényeinek” menedéke volt, ahol skótoktól a németeken át lengyelek és magyarok is menedéket találtak. A kozákok tagadhatatlanul a kor fenegyerekei voltak, amit mi sem bizonyít jobban, mint a hagyomány szerint a szultán behódolásra felszólító levelére írt válaszlevél, amely meglehetősen szokatlan diplomáciai stílusban adta a padisah tudtára az elutasító választ. Bár a levél eredetisége vitatott, mégis sok művészt megihletett, akik közül a legismertebb talán Repin, aki megfestette az eseményt.

Kép forrása

A mind a lengyel, mind az orosz, mind a török uralom ellen harcoló Kozák Hetmanátus lényegében felmorzsolódott és végül az orosz állam magába olvasztotta Kijev városát és a Dnyeper folyó bal partján fekvő területeket, beleértve a Poltava régiót, a Csernyigovi régiót és Zaporozsjét. Ezeket a területeket „Malorossia”-nak (Kis-Oroszországnak) nevezték el. Az „Ukrajna” elnevezés az óorosz „okraina” (vidék, gyepű, kerület, periféria) szóból ered, amely már 12. századi írott forrásokban is megtalálható, különféle határ menti területekre utalva. Az „ukrán” szó pedig a levéltári dokumentumok alapján eredetileg a külső határokat védő határőrt jelenti.

Az orosz uralom természetesen nem ismert el semmiféle nyelvi-etnikai önállóságot vagy különállást. A Putyin által is képviselt nagyorosz értelmezés szerint „objektív bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy az Orosz Birodalom a malorusz kulturális identitás aktív fejlődésének volt tanúja a nagyobb orosz nemzeten belül, amely egyesítette a velikorusokat, a maloruszokat és a beloruszokat.”

A 18. század második felében, az Oszmán Birodalommal vívott háborúk eredményeként Oroszország elfoglalta a Krímet és a Fekete-tenger térségét, amely területek a Novorossija nevet kapták, amelyet más orosz tartományokból áttelepített szlávokkal népesítettek be. A hivatalos nagyorosz történelemszemlélet szerint a „Lengyel–Litván Nemzetközösség felosztása után az Orosz Birodalom visszakapta a nyugati óorosz területeket, kivéve Galíciát és Kárpátalját, amely az Osztrák – majd az Osztrák–Magyar – Birodalom része lett”.

A cári uralom alatt Ukrajna sem volt mentes a gyakori zsidóellenes pogromoktól és a rendszert megdöntő bolsevikok új államába – rövid önállóság után – Ukrajna is be lett olvasztva tagköztársaságként 1924-ben. A nagyorosz mentalitást magáévá tevő neofita Sztálin nem tolerált semmiféle független ukrán nemzeti öntudatot. A kollektivizálást követő nagy éhínség, a Holodomor során ukránok millió haltak meg Európa legjobb termőföldterületein.

A második világháború német megszállása során ukrán nacionalisták tízezrei álltak be a németeket támogató katonai egységekbe, sőt a Waffen SS két hadosztálynyi ukránt toborzott soraiba. A háborút lezáró békeszerződés során Ukrajnához csatolták Kárpátalját, Bukovinát és Moldávia egy részét, valamint 1954-ben az időközben a deportálások eredményeként orosz többségűvé vált Krím-félszigetet. 1992-ben a megalakult Ukrán Köztársaság ezt az örökséget vette át. A rendkívül jó természeti adottságokkal (termőföl, ásványkincsek, ipari kultúra) rendelkező ország azonban nem tudott átütő fejlődést elérni sem társadalmi, sem gazdasági téren. A korrupció, a szovjet időkből örökölt korszerűtlen iparszerkezet, a sok tekintetben elavult technológiájú nehézipar, az orosz gazdaságtól való függés hátrányait egyik elnöki időszakban sem tudta az ország leküzdeni.

A nemzeti identitás megerősítését, az évszázados eloroszosítás eredményeként eredetüktől „elidegenedett” lakosság vissza-ukránosítását a nacionalisták folyamatosan követelték, ami a 2014-es Majdani forradalom után a 2019. április 25-én elfogadott államnyelvi törvényt eredményezte. Ez kötelezővé teszi az államnyelv használatát mindennemű szolgáltatói szféra számára, beleértve az internetes platformokat is.

A magyar külpolitika a nyelvtörvényben a nemzeti kisebbség jogainak csorbítását látja, ennek megfelelően nemzetközi és kétoldalú fórumokon is tiltakozásának adott hangot. Az ukránosítási törekvés elleni tiltakozás egyik eszköze Ukrajna EU és NATO csatlakozási-együttműködési törekvéseinek blokkolása. Ez főként amerikai részről váltott ki nemtetszést.

A magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatok története

Az ukrán-magyar kapcsolatok története vonatkozásában egy évezredre mehetünk vissza. 895-ban a hét törzs Árpád vezér vezetésével benyomult a Kárpát medence területére, a mai Ukrajna területén keresztül. Ezt idéző emlékmű ma is áll a kárpátaljai Vereckei-hágón, amiről a Budapesti Ukrán Nagykövetség is megemlékezik. A XI században, a Kijevi Rusz fénykorában, I. András magyar király feleségül vette Bölcs Jaroszlav lányát, Anasztáziát. Tudjuk, hogy a magyar királyok több hadjáratot is vezettek Halics-Ladomér irányában. Fontos esemény még az 1837-ben Budán megjelent első ukrán nyelvű almanach, amelyet Markijan Shashkevics, Jakov Holovatsky és Ivan Vahylevych, a „Ruszka trijca” kör tagjai adtak ki az egykori Magyar Királyi Nyomdán keresztül. 1918-ban megnyílt Budapesten az Ukrán Népköztársaság Rendkívüli Diplomáciai Képviselete, amely 1924-ig működött, és az Ukrán Népköztársaság valamennyi diplomáciai képviselete közül utolsóként szüntette be tevékenységét. 1991. december 3-tól – Lengyelország és Kanada után – Magyarország harmadikként ismerte el Ukrajnát független államként, és ugyanezen a napon lépett hatályba Ukrajna és Magyarország között a diplomáciai kapcsolatok létrehozásáról szóló jegyzőkönyv, így Magyarország az első ország volt, amely a függetlenné vált Ukrajnával diplomáciai kapcsolatot létesített.

1991. december 6-án Ukrajna és Magyarország között aláírásra került a Jószomszédság és az együttműködés alapjairól szóló szerződés, mely 1993. június 16-án lépett hatályba. Jelenleg Ukrajnának Magyarországon nagykövetsége működik Budapesten, valamint konzulátusa Nyíregyházán, Magyarországnak pedig nagykövetsége Ukrajnában (Kijev), főkonzulátusa Ungváron és konzulátusa Beregszászban. 2003-ban Magyarország az elsők között ítélte el az 1932-33-as az ukrán népirtást, a Holodomort. Ukrajna és Magyarország kétoldalú kapcsolatának fontos tényezője a mintegy 150 000 fős magyar kisebbség Ukrajnában és a mintegy 7 000 magyarországi ukrán helyzete.

Azonban jelenleg az ukrán-magyar kapcsolatok problematikus kérdései közé tartozik a fentebb említett nyelvtörvény kapcsán az ukrajnai magyar nemzeti kisebbség jogainak oktatási és nyelvi vetületeivel foglalkozó kérdések megoldása, amelyet Magyarország a NATO-Ukrajna Bizottság legmagasabb szintű üléseinek blokkolása feloldásához köt 2017 óta. Magyarország ugyanakkor támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritásának helyreállítását, elítélte a Krím Oroszország általi megszállását és fenntartással ugyan, de támogatja az EU-szankciókat Oroszországgal szemben. Ukrajna és Magyarország között védelmi együttműködés is van, a két ország a „Tisza” többnemzetiségű műszaki zászlóalj keretében működik együtt.

Az ukrán vezetés többször is hangot adott nemtetszésének a magyar állásponttal kapcsolatban. A nyomás fokozására a kárpátaljai magyar kisebbség ellen több hatósági akciót is foganatosítottak, ukrán szélsőségesek folyamatosan fenyegetik a helyi magyar vezetőket.

Ukrajna egy zászlóaljat csoportosított át haderejéből Kárpátaljára 2020-ban.

Jelenlegi helyzet

Ha a jelenlegi kialakult helyzetet akarjuk megérteni, meg kell vizsgálni Oroszország geopolitikai, geostratégiai szempontjait és adottságait. Szárazföldi hatalomként Oroszország eredendően sebezhető.

Oroszország európai határa rendkívül kitett a katonai inváziónak, mivel az észak-európai síkságon található. Oroszország ellen gyakran használták ezt az inváziós útvonalat, ezért Moszkva megpróbálta megnehezíteni a betolakodók számára a területére történő behatolást azáltal, hogy határait a lehető legnyugatabbra tolta. Amikor a nemzeti határokat nem tudták kiterjeszteni, Moszkva ütközőzónákat hozott létre Oroszország belső területe és Európa között. A Szovjetunió idején Moszkva kiterjedt pufferzónával rendelkezett, amely magába foglalta Közép-Európát. A Szovjetunió összeomlásával azonban Oroszország elveszítette e területek nagy részét, és azóta hátrányára változott meg a geostratégiai-biztonsági helyzet, mivel míg 1989-ben Szentpétervár körülbelül 1500 kilométerre volt a NATO csapataitól, ma ez a távolság körülbelül 300 kilométer.

A nyugati határ sérülékenysége is arra indítja Oroszországot, hogy vesse meg a lábát Ukrajnában és Fehéroroszországban. Stratégiai-védelmi szempontból Oroszországnak szüksége van erre a két országra, hogy elszigetelje a külső közvetlen fenyegetéseket. Bár Fehéroroszország szilárdan Oroszországon belül maradt befolyási övezetben a posztszovjet korszakban, Ukrajna nem. Miután a nyugatbarát támogatók megdöntötték az oroszbarát Janukovics-kormányt Kijevben, Moszkvának nem volt más választása, mint válaszolni a kihívásra és 2014 elején elfoglalta a Krím-félszigetet, majd csapatokat, valamint utánpótlást küldött a keleten harcoló oroszbarát lázadóknak.

A Krím -félszigetet részint azért csatolták el, hogy megvessék a lábukat Ukrajnában, részint azért, hogy a Fekete-tengeri Szevasztopol kikötőjét biztosítsák a Flotta számára. Az orosz haditengerészet alapvetően négy fő flottából áll: az Északi, a Balti-tengeri, a Fekete-tengeri és a Csendes-óceáni flottából. Az első három Oroszország európai részéhez kötődik, és nehézkes a mozgásuk a jelentős torlódási pontok miatt, amelyek korlátozzák hozzáférésüket a globális vizekhez. Mivel Oroszország nagy része tengerparttal nem rendelkezik, e flották főhadiszállási kikötőinek elvesztése vagy akár működőképességének csökkenése nagymértékben csökkentené Oroszország tengeri erejét, és negatívan érintenék a tengeri közlekedést és a kereskedelmet. A Fekete-tengerről a Boszporuszon át Oroszország hozzáférést nyer a Földközi-tengerhez és onnan az Atlanti-óceánhoz.

Mindezen katonai-stratégiai tényezők és a gazdasági okok miatt Ukrajna továbbra is Oroszország külpolitikájának középpontjában áll és annak legfőbb prioritása. A gazdasági tényezőkben szerepet játszik az évszázados ipari, kereskedelmi összefonódás, a lakosság folyamatos csökkenése ellenére még mindig jelentős méretű ukrán piac, a közös tudományos-technológiai know-how és kapcsolatok.

Katonai vonatkozásban fontos értelmezni az orosz szerepvállalást a szíriai konfliktusban. A csecsen háború megmutatta az orosz haderő gyengeségeit. Az első csecsen háború teljes kudarc volt, a második pedig bár orosz győzelemmel zárult, azonban jelentős emberveszteséggel, a csecsen vidék és a főváros súlyos rombolásával járt. Az iszlám radikalizmussal való konfrontáció nem csak emiatt, hanem az új haditechnikai eszközök kipróbálása okán is kihagyhatatlan lehetőség az orosz haderő számára.  Oroszország légi kampányt indított a Basár el-Aszad-rezsim támogatására, abban a reményben, hogy az ott elért sikerek minden, az ukrajnai rendezés érdekében tett tárgyalási fordulóban is engedményeket hoznak számára. Az új orosz nagyhatalmi beavatkozási stratégia Aszad erőinek megerősödését hozta magával, a tárgyalások ösztönzése az USA-val a korlátozott szíriai beavatkozás vonatkozásában nagyrészt beteljesítette Oroszország megújult stratégiai céljait.

Azonban 2017-től az Egyesült Államoknak három teljesen harcképes dandárt tart folyamatos rotációban Európában. Ez a kialakulóban levő szövetségi katonai struktúra, amely magában foglalja Lengyelországot, Romániát, Bulgáriát és a balti államokat, Oroszország számára fokozott NATO-jelenlétet – különösen az Egyesült Államok jelenlétét – jelent a hátsó udvarban, amit jelentős fenyegetésként él meg.

Vlagyimir Putyin 2021 decemberében írásbeli követeléssel állt elő, hogy a Nyugat nyújtson „jogi garanciákat” Oroszország biztonságára vonatkozóan. A Kreml javaslatai azonban egy új orosz befolyási övezet formálissá tételére tett kísérletként értékelhetők Kelet-Európa felett. A követelések közt szerepel, hogy a NATO távolítsa el a szövetségbe 1997 után csatlakozott országokba – amelyek magukban foglalják Kelet-Közép Európa nagy részét, beleértve Lengyelországot, a volt szovjet országokat, Észtországot, Litvániát, Lettországot és a balkáni országokat – telepített csapatokat és fegyvereket. Oroszország azt is követelte a NATO-tól, hogy zárja ki a további terjeszkedést, beleértve Ukrajna csatlakozását a szövetséghez, és ne tartson gyakorlatokat Oroszország előzetes beleegyezése nélkül Ukrajnában, Kelet-Európában, valamint a kaukázusi országokban, például Grúziában vagy Közép-Ázsiában.

Az Egyesült Államok több, mint 2,7 milliárd dollár katonai segélyt nyújtott Ukrajnának 2014 óta, amikor Oroszország annektálta az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet. 2019-ban Washington 650 millió dollárt ajánlott fel védelmi felszerelésekre és kapcsolódó szolgáltatásokra Ukrajnának, ezenfelül az Egyesült Államok kormánya 2021 augusztus óta 60 millió dollárnyi halálos és nem-halálos katonai felszerelést adott a Pentagon meglévő készleteiből, decemberben pedig további 200 millió dolláros biztonsági támogatást engedélyezett Ukrajnának.

Az amerikai szándékokat illetően azonban kommunikációs zavar is észlelhető. Biden elnök a napokban kényszerült tisztázni egy korábbi kijelentését, amikor úgy tűnt, különbséget tett Ukrajna orosz megszállása és egy “kisebb behatolás” között.

“Teljesen egyértelmű voltam Putyin elnökkel. Nincs félreértés. Ha bármely orosz egység átlép az ukrán határon, az invázió” – mondta Biden egy infrastrukturális esemény elején.

“Egyáltalán ne legyen kétségünk afelől, hogy ha Putyin ezt a döntést választja, Oroszország súlyos árat fog fizetni” – folytatta Biden, megjegyezve, hogy Oroszország kibertámadásának vagy félkatonai akciójának lehetősége is fennáll, amely összehangolt választ igényelne az USA és szövetségesei részéről.

Az Independent értesülései szerint a Downing Street számos lehetőséget mérlegel az orosz invázió elrettentésére, ideértve a szankciókat és a NATO védelmének megerősítését. Boris Johnson határozottan kitart amellett, hogy egy orosz invázió „katasztrófa lenne a világ számára”, és „fájdalmas, erőszakos és véres üzlet lenne”. A kormányfő ugyanakkor azt mondta, továbbra is hisz abban, hogy az invázió megállítható.

Az ukránok időközben gyakorlati tippeket cserélnek a közösségi médiában az orosz inváziótól való félelem közepette, arra vonatkozóan, hogyan készüljenek fel, ha országukat megszállják. A kormány az interneten is megosztott információkat, hogy segítse az embereket a felkészülésben.

Az alábbi kormány által kiadott térkép például megmutatja, hol találhatóak óvóhelyek városszerte, bár egyesek azt állítják, hogy az információ nem naprakész.

Kép forrása

Amerikai tisztviselők becslése szerint 35 000 amerikai tartózkodik Ukrajnában, közülük 7 000 ember regisztrált az Egyesült Államok kijevi nagykövetségén. Míg a külügyminisztérium azt tanácsolta az amerikaiaknak, hogy hagyják el az országot, és megkezdték a nagykövetség kiürítését, a Pentagon tisztviselői a nyári Afganisztánban szerzett tapasztalataik alapján tudják, hogy az amerikai állampolgárok gyakran nem veszik figyelembe az ilyen tanácsokat.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentése alapján a titkosszolgálatok becslései szerint 130000 orosz katona gyűlt össze a határok közelében, ami nem sokban különbözik a tavalyi évtől és bár ez fenyegetés, de nem feltétlenül jelenti azt, hogy a háború küszöbön áll vagy elkerülhetetlen. A helyzet ukrán részről történő megítélése is ellentmondásos tehát. Egy nappal azután, hogy telefonon beszélt Biden elnökkel, aki megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét az orosz támadásra való erőteljes válaszadás mellett, Zelenszkij egy sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy ő és az amerikai elnök nem ért egyet az orosz fenyegetés súlyosságában. Emellett eltérések voltak az arra vonatkozó nyilvános megjegyzéseik hangnemében is.

Zelenszkij szerint a háborús dobpergés hozzájárulhat a belpolitikai instabilitáshoz és a gazdasági problémákhoz, amelyek növelik az Oroszország által jelentett kockázatot. Időközben a Pentagon nyilvánosságra hozta az ukrán határ mentén történt orosz katonai felvonulás részleteit, amit az alábbi térképen láthatunk

Ábra: Orosz csapatösszevonások 2022. Január 28-ig. Forrás: New York Times

Várható kimenetel és következmények

Az amerikai kormány azt tervezi, hogy szankciókat vezet be Oroszország legnagyobb pénzintézetei ellen, ha Moszkva újabb inváziót indítana Ukrajna ellen. Az új szankciók olyan mértékű kárt okozhatnak Oroszország gazdaságában, amely messze túlmutat a korábbi nyugati lépéseken. A pénzügyminisztérium felteszi az orosz bankokat az SDN néven ismert szankciós listáira, és megtilt az amerikai magánszemélyeknek és intézményeknek minden orosz érintettségű tranzakciót. Mivel nagyon sok nemzetközi kereskedelemi tranzakció kötődik az Egyesült Államok bankrendszeréhez, a szankció ténylegesen elzárná ezeket az orosz bankokat a nemzetközi pénzügyi rendszertől, sok külföldi szervezetet megakadályozna abban, hogy a bankokkal vagy rajtuk keresztül bármiféle üzleti tevékenységet bonyolítson le orosz partnerekkel, ami súlyos következményekkel járna mind az orosz vezetőkre, mind a cégekre nézve.

Az Egyesült Államok – és visszafogottabban Németország – figyelmeztette Moszkvát arra vonatkozóan, hogy ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, nem fog a földgáz az Oroszországból Németországba vezető új nagy vezetéken keresztül áramlani. „Ha Oroszország így vagy úgy megtámadja Ukrajnát, az Északi Áramlat 2 nem fog működni” – mondta Ned Price, a külügyminisztérium szóvivője egy sajtótájékoztatón a vezetékre utalva.

Magyarország vonatkozásában a fentiek következtében okozott károkon, zavarokon túl még két dologgal kell számolni. Az egyik a várható menekülthullám, a másik pedig az ellenséges fegyveres ukrán csapatok/csoportok felbukkanása és bosszúja mind a kárpátaljai, de akár a határt átlépve a magyar területeken élő lakossággal szemben is. Az ukrán közhangulat érezhetően magyarellenes, amennyiben a várható katonai vereség következtében az ukrán haderő visszavonul, nem biztos, hogy a határon leteszi a fegyvert.

Ezesetben az ország a jugoszláv polgárháború után újabb katonai fenyegetéssel áll szemben.

Írta: Szabadföldi István

Hivatkozások

„A zaporozsjei kozákok levele IV. Mohamednek”. In Wikipédia, 2022. február 1. https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_zaporozsjei_koz%C3%A1kok_levele_IV._Mohamednek&oldid=24644600.

Sky News. „Bug-out Bags and Bomb Shelters: Ukrainians Swap Practical Tips on Social Media amid Fears of Russian Invasion”. Elérés 2022. január 31. https://news.sky.com/story/bug-out-bags-and-bomb-shelters-ukrainians-swap-practical-tips-on-social-media-amid-fears-of-russian-invasion-12527556.

Cooper, Helene, és Eric Schmitt. „Russia Is Positioned to Invade All of Ukraine, U.S. Says, but Kyiv Downplays War Talk”. The New York Times, 2022. január 28., szak. World. https://www.nytimes.com/live/2022/01/28/world/ukraine-russia-news.

Dress, Bradley. „UK Prime Minister to Call Putin in Attempt to Stop Ukraine Invasion”. Text. TheHill, 2022. január 28. https://thehill.com/policy/international/591909-uk-prime-minister-to-call-putin-in-attempt-to-stop-ukraine-invasion.

Geopolitical Futures. „Eurasia Archives”. Elérés 2022. február 1. https://geopoliticalfutures.com/category/regional-directory/eurasia/.

Kitsoft. „Ukrajna Magyarországi Nagykövetsége – Politikai együttműködés Ukrajna és Magyarország között”. Elérés 2022. január 31. https://hungary.mfa.gov.ua/hu/partnership/263-istorija-dvostoronnih-vidnosin.

Megfenyegette Magyarországot az ukrán katonai tisztviselő. „Megfenyegette Magyarországot az ukrán katonai tisztviselő”, 2021. december 19. https://magyarnemzet.hu/kulfold/2021/12/brutalisan-megfenyegette-magyarorszagot-az-ukran-katonai-tisztviselo.

Rahman, Rema. „Biden Clarifies Any Russian Movement into Ukraine »Is an Invasion«”. Text. TheHill, 2022. január 20. https://thehill.com/homenews/administration/590601-biden-clarifies-any-russian-movement-into-ukraine-is-an-invasion.

Roth, Andrew. „Russia Issues List of Demands It Says Must Be Met to Lower Tensions in Europe”. The Guardian, 2021. december 17., szak. World news. https://www.theguardian.com/world/2021/dec/17/russia-issues-list-demands-tensions-europe-ukraine-nato.

Russia, Team of the Official Website of the President of. „Article by Vladimir Putin ”On the Historical Unity of Russians and Ukrainians“”. President of Russia. Elérés 2022. február 1. http://en.kremlin.ru/events/president/news/66181.

Szabina Molnár. „Új időszámítás Kárpátalján: életbe lépett az ukrán nyelvtörvény”, 2021. január 16. https://index.hu/kulfold/2021/01/16/karpatalja_ukrajna_kulhoni_magyarsag_nyelvtorveny/.

„Ukrajna”. In Wikipédia, 2022. január 27. https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ukrajna&oldid=24625236.

Williams, Jordan. „US Allows NATO Allies to Send American-Made Weapons to Ukraine”. Text. TheHill, 2022. január 20. https://thehill.com/policy/defense/590676-us-allows-nato-allies-to-send-american-made-weapons-to-ukraine.

Zsolt Németh. „Az ukrán paradoxon”, 2020. december 22. https://index.hu/velemeny/2020/12/22/az_ukran_paradoxon/.

Kiemelt kép forrása: flickr.com

A Ukrajna – nemzetállam vagy orosz birodalmi kerület bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Újabb “unokás csalók” kerültek rendőrkézre, ezúttal az írországi Dublinban – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda.

Azt írták, hogy a 36 éves férfi és szintén 36 éves élettársa ellen a többi között a Budai Központi Kerületi Bíróság bocsátott ki nemzetközi és európai elfogatóparancsot, bűnszervezetben elkövetett csalás és zsarolás bűntette miatt. A férfi a rendőrség legkeresettebb személyeinek TOP50-es listáján is szerepelt.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda fejvadászai az Egyesült Királyság bűnüldöző szerveivel közösen azonosították a pár lehetséges tartózkodási helyét Belfastban, ahol február 7-én, összehangolt akció keretében megkísérelték elfogni őket. A csalóknak azonban sikerült elmenekülniük.

A fejvadászok nem adták fel a kutatást, megállapították, hogy a pár Írországba szökött a brit rendőrség elől. Az ír rendőrök végül február 18-án este Dublin városában fogták el a két magyar szökevényt. Kiadatásukról az ír hatóságok később döntenek – áll a rendőrségi közleményben.

The post Magyar unokázós csalókat fogtak el Dublinban appeared first on .

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddre virradóan videóüzenetben fordult az ukránokhoz, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a Donyec-medencei szakadár “népköztársaságok” Ukrajnától való függetlenségének elismerését, és kijelentette, hogy most “nincs ok a kaotikus cselekvésre, az álmatlan éjszakára”.

“Amint változást látunk a helyzetben, amint a kockázatok növekedését látjuk, mindazt tudatni fogjuk. Most nincs ok a kaotikus cselekvésre, mindent megteszünk, hogy ez a jövőben is így maradjon” – hangoztatta az államfő. Hangsúlyozta, hogy Kijev elkötelezett a helyzet békés, diplomáciai úton történő rendezése mellett. “Csakis ezt az utat követjük” – jelentette ki.

Zelenszkij leszögezte egyúttal, hogy Ukrajna nem adja fel területeit.

“A saját földünkön vagyunk, nem félünk senkitől és semmitől, nem tartozunk senkinek semmivel, és nem is adunk senkinek semmit, és ebben biztosak vagyunk. Mert nem 2014 februárja van, hanem 2022 februárja. Más ország, más hadsereg, de ugyanaz a cél: a béke, Ukrajna békéje” – fogalmazott az elnök, utalva arra, hogy 2014-ben csatolta el Oroszország Ukrajnától önhatalmúlag a Krím-félszigetet, majd robbantotta ki a fegyveres konfliktust a Donyec-medencében.

“Egy ország, amely nyolc éve támogatja a háborút, nem tudja fenntartani a békét, ahogy állítja” – jelentette ki az államfő.

Zelenszkij videóüzenetében hangsúlyozta, hogy Ukrajna nemzetközileg elismert határai Oroszország lépései ellenére is változatlanok maradnak. Szavai szerint Ukrajna egyértelműen szuverenitása és területi integritása megsértésének minősíti Oroszország legutóbbi lépéseit. Kiemelte, hogy e döntések következményeiért minden felelősség Oroszország politikai vezetését terheli.

“A megszállt donyecki és luhanszki régiók függetlenségének elismerése azt jelentheti, hogy Oroszország egyoldalúan kilép a minszki egyezményekből, és figyelmen kívül hagyja a normandiai keretek között hozott döntéseket” – szögezte le az elnök, hozzátéve, hogy ez aláássa a béketörekvéseket és lerombolja a tárgyalási formátumokat.

Rendkívüli ülést tart az ENSZ Biztonsági Tanácsa
Rendkívüli ülést tart hétfő este az ENSZ Biztonsági Tanácsa, miután az orosz elnök elismerte a kelet-ukrajnai szeparatista régiók függetlenségét, és elrendelte, hogy orosz fegyveres erők biztosítsák a békét a két “népköztársaság” területén — jelentette helyi idő szerint hétfő este az amerikai sajtó. A találkozót Ukrajna, az Egyesült Államok, Mexikó és öt európai ország kérésére hívták össze. A tanács soros elnöki tisztét jelenleg Oroszország tölti be. Sajtóinformációk szerint egyelőre nem lehet tudni, hogy az ülés nyílt vagy zárt lesz. Szerhij Kiszlicja, Ukrajna ENSZ-nagykövete orosz kollégájának küldött levelében azt írta, Kijev azért kéri a sürgős találkozót, mert Putyin tettei sértik Ukrajna szuverenitását és területi integritását, az ENSZ Alapokmányát és az ENSZ Közgyűlésének 2014-es határozatát. Szakértők szerint “biztosra vehető”, hogy a Biztonsági Tanács nem tesz semmilyen lépést és nem ad ki nyilatkozatot, miután Oroszország vétójoggal rendelkezik.

A Kreml változatlanul tagadja Kijev vádjait, amelyek szerint a kezdetektől fegyverekkel és katonákkal segítette a Donyec-medencei szakadárokat, a térségben dúló konfliktust pedig Moszkva “polgárháborúnak”, Ukrajnán belüli belháborúnak nevezi. A Donyec-medencei konfliktus tárgyalásos rendezésére életre hívott úgynevezett normandiai formátumban Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország vesz részt.

The post Zelenszkij: nincs ok a kaotikus cselekvésre, az álmatlan éjszakára appeared first on .

Csehország a szabad és független Ukrajna mellett áll, saját történelméből emlékszik hasonló lépésekre, amelyek soha nem vezettek békéhez – reagált Petr Fiala cseh kormányfő közleményében a donyecki és luhanszki területek egyoldalúan kinyilvánított függetlenségének elismerésére.

A délkelet-ukrajnai szakadár “Donyecki Népköztársaság” és “Luhanszki Népköztársaság” szuverenitásának Oroszország általi elismerését a cseh külügyminisztérium is elítélte. “Oroszország döntése a nemzetközi jog megsértése” – jelentette ki Jan Lipavsky külügyminiszter a tárca honlapján közzétett nyilatkozatban.

Jana Cernochová cseh védelmi miniszter Oroszország döntését a Szovjetunió felélesztése irányában tett lépésnek minősítette a szabad országok kárára, amit szerinte “a civilizált világ soha nem tűrhet el”.

Moszkva lépését az ellenzéki ANO mozgalom is elítélte. “Mi, mint Cseh Köztársaság, történelmünkből kifolyólag ezt a lépést különösen érzékenyen látjuk” – jelentette ki keddi sajtótájékoztatójának elején Alena Schillerová, az ANO parlamenti frakcióvezetője, volt pénzügyminiszter.

Moszkva lépése kapcsán a cseh politikusok és a média az 1938-ban a korabeli nagyhatalmak által megkötött müncheni egyezményt is emlegetik, amely alapján Csehszlovákiának le kellett mondania az ország németek lakta területeiről a náci Németország javára.

The post Csehország elítélte Moszkva lépéseit Ukrajna ellen appeared first on .

Emmanuel Macron francia államfő elítélte Vlagyimir Putyin orosz elnök döntését a délkelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségének elismeréséről és “célzott európai szankciókat” szorgalmazott Moszkvával szemben.

A francia elnöki hivatal közleménye szerint a francia elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását is kérte, amiért Oroszország “egyoldalúan megsértette a nemzetközi kötelezettségvállalásait és Ukrajna szuverenitását”. Az Elysée-palota azt közölte, hogy Macron az este folyamán egyeztetett Joe Biden amerikai elnökkel és Olaf Scholz német kancellárral, miután összehívta a nemzeti biztonsági és védelmi tanács ülését.

Párizs szerint az ukrajnai válság “új dimenzióba” lépett azzal, hogy Vlagyimir Putyin elismerte az ukrajnai szakadár területeket.

Az Elysée-palota korábban azt is közölte: amikor kiderült, hogy Moszkva elismerni készül az ukrajnai szakadár területeket, a köztársasági elnök ismét egyeztetett telefonon Putyinnal és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, valamint két alkalommal a német kancellárral és az uniós vezetők közül Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével és Ursula Von der Leyennel, az Európai Bizottság vezetőjével.

The post A francia elnök “célzott uniós szankciókat” szorgalmaz Moszkvával szemben appeared first on .

Oroszország megsérti a nemzetközi jogot a donyecki és luhanszki szakadár területek elismerésével – jelentette ki Boris Johnson brit miniszterelnök. Liz Truss brit külügyminiszter közölte, hogy London újabb szankciókat jelent be Moszkvával szemben.

Johnson és Truss nyilatkozatainak előzményeként Vlagyimir Putyin hétfő este bejelentette, hogy Moszkva azonnali hatállyal elismeri a délkelet-ukrajnai szakadár “Donyecki Népköztársaság” és “Luhanszki Népköztársaság” szuverenitását.

A brit kormányfő, akit a koronavírus-járvány kezelésének új stratégiáját vázoló sajtótájékoztatója közben ért Putyin bejelentésének híre, a sajtóértekezlet témájától eltérve közölte: a két szakadár térség orosz elismerése a nemzetközi jog megsértése mellett Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának “égbekiáltó megsértését is jelenti”.

Johnson szerint Putyin lépése a kelet-ukrajnai válság rendezését szolgáló minszki megállapodások, az egész minszki folyamat semmissé tételével ér fel, és “nagyon rossz előjel, nagyon sötét jelzés”.

Liz Truss brit külügyminiszter a Twitteren közzétett hétfő esti nyilatkozatában szintén annak a véleményének adott hangot, hogy a szakadár ukrán térségek elismerésével Oroszország felháborító módon figyelmen kívül hagyja a minszki megállapodásokból eredő saját kötelezettségeit is.

Truss szerint az orosz elnök lépése újabb támadás Ukrajna szuverenitása és területi integritása ellen, egyben az ENSZ alapokmányának megsértését és a minszki folyamat végét jelenti. A brit külügyminiszter szerint mindez azt is jelzi, hogy Oroszország a párbeszéd helyett a konfrontációt választotta. Truss közölte: nem maradhat büntetlenül, hogy Oroszország megsérti saját nemzetközi kötelezettségeit, és a brit kormány válaszul már kedden újabb szankciókat jelent be Moszkvával szemben.

The post Johnson: Oroszország megsérti a nemzetközi jogot a szakadár területek elismerésével appeared first on .

Joe Biden rendeletben tiltja meg, hogy bármely amerikai állampolgár “új kereskedelmi tevékenységet kezdeményezzen, vagy befektessen” a délkelet-ukrajnai szakadár régiókban, amelyek szuverenitásának elismerését hétfő este jelentette be Vlagyimir Putyin – jelentette be közleményében Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője.

Psaki azt írta: a rendelet “felhatalmazást ad arra is, hogy szankciókat vezessenek be bármely olyan személlyel szemben, aki úgy dönt, hogy Ukrajna e területein tevékenykedik”. Az Egyesült Államok számított erre a lépésre Oroszország részéről és “kész azonnal reagálni” – tette hozzá a szóvivő.

Psaki felhívta a figyelmet, hogy a mostani szankciók elkülönülnek azoktól “a gyors és súlyos gazdasági intézkedésektől”, amelyeket Amerika “a szövetségesekkel és partnereivel egyeztetve” arra az esetre készített elő, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát. A szóvivő hozzátette, hogy továbbra is folyamatosan konzultálnak a szövetségeseikkel és partnereikkel a “következő lépésekről” és az ukrán határ mentén zajló eszkalációról.

A közlemény szerint a Biden vezette kabinet hamarosan további intézkedéseket is bejelent, amiért “Oroszország kirívóan megsértette nemzetközi kötelezettségvállalásait”.

A Fehér Ház azt is közölte, hogy Biden telefonon egyeztetett Emmanuel Macron francia államfővel, valamint Olaf Scholz német kancellárral. Az amerikai elnök Putyin bejelentése után szintén telefonon tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is.

The post Biden elnöki rendeletben tiltja meg gazdasági tevékenység folytatását a szakadár régiókkal appeared first on .

A “Donyecki Népköztársaság” és a “Luhanszki Népköztársaság” elismerése aláássa Ukrajna önállóságát és területi egységét, erodálja a kelet-ukrajnai konfliktus megoldására irányuló erőfeszítéseket, és megsérti a minszki megállapodásokat, amelyeknek Oroszország is részes fele; Donyeck és Luhanszk Ukrajna része – jelentette ki Jens Stoltenberg a NATO főtitkára.

“Elítélem Oroszország azon döntését, hogy elismeri az önjelölt “Donyecki Népköztársaság” és “Luhanszki Népköztársaság függetlenségét” – fogalmazott Stoltenberg.

Emlékeztetett: 2015-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa – amelynek tagja Oroszország is – megerősítette, hogy teljes mértékben tiszteletben tartja Ukrajna önállóságát, függetlenségét és területi egységét. Kijelentette: Moszkva továbbra is szítja a kelet-ukrajnai konfliktust azzal, hogy pénzügyi és katonai támogatást nyújt a szakadároknak. Megpróbál ürügyet teremteni arra is, hogy ismét megtámadja Ukrajnát.

A főtitkár hangsúlyozta: a NATO támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását a nemzetközileg elismert határain belül. A szövetségesek a lehető leghatározottabban sürgetik Oroszországot, hogy válassza a diplomácia útjait, és haladéktalanul hagyjon fel a csapatösszevonással Ukrajna területén és környékén, továbbá vonja ki haderejét Ukrajnából a nemzetközi kötelezettségvállalásainak megfelelően – tette hozzá Stoltenberg.

Vlagyimir Putyin hétfőn este együttműködési és barátsági megállapodást írt alá a Kremlben Gyenyisz Pusilinnal, a “Donyecki Népköztársaság” és Leonyid Paszecsnyikkal, a “Luhanszki Népköztársaság” vezetőjével. Az elnök felkérte a parlament két házát, hogy támogassa döntését, és ratifikálja a két szerződést. Az orosz törvényhozás erről a tervek szerint kedden szavaz. Az ukrajnai szakadár régiók elismerésének bejelentését megelőzően Putyin videoüzenetében elmondta, hogy a NATO nem reagált Oroszország fő biztonsági garanciaigényeire, egyebek között arra, hogy Ukrajnát ne vegye fel a tagjai közé, és ne telepítsen csapásmérő eszközöket az orosz határok közelébe.

The post NATO: a szakadár régiók orosz elismerése erodálja a konfliktus megoldására irányuló erőfeszítéseket appeared first on .

Elfogták a drogot áruló apát és fiát, valamint az őket ellátó terjesztőt is a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) miskolci rendőrei. Az akcióban csaknem 463 millió forint feketepiaci értékű, több mint száz kilogramm súlyú, mintegy félmillió adagnyi kábítószert, úgynevezett kristályt foglaltak le.

A Miskolci Törvényszék azt közölte, hogy a Mezőkövesdi Járásbíróság elrendelte a gyanúsított férfi és két társa letartóztatását. A végzéssel szemben a harmadrendű gyanúsított és védője fellebbezett, így nem végleges. A police.hu-n megjelent közlemény szerint az NNI miskolci bűnüldözési osztálya három férfi ellen folytat büntetőeljárást új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt.

A nyomozók azért indítottak eljárást a 21 éves R. Erik Károly és 52 éves apja, R. Károly ellen, mert olyan információk merültek fel, hogy az egyik borsodi településen és környékén illegális anyagokat terjesztő hálózatot alakítottak ki, és rövid idő alatt jelentősen meggazdagodtak. A drogbizniszt a fiú irányította, az apa az anyag beszerzésében, szállításában és árusításában is részt vett – olvasható a közleményben.

Az apát kedden az M3-as autópálya hejőkeresztúri pihenőjében állították meg a rendőrök, és a ruházatában egy kilogrammnyi fehér, kristályos anyagot találtak. A férfi azt mondta, fürdősó van nála, félmillió forintot fizetett érte. A lefoglalt anyagról a vegyészszakértő megállapította, hogy új pszichoaktív anyag. Ugyanebben az időben a rendőrök a fiúnál is kutatást tartottak, és a lakásában kábítószergyanús anyaggal szennyezett mérleget, mobiltelefont, 730 ezer forintot, valamint több nagyértékű arany ékszert foglaltak le.

A terjesztőt, a 32 éves Ö. Zoltánt szerdán Budapesten fogták el. Az autójában egyebek mellett nagy mennyiségű készpénz, több mobiltelefon és egy másik jármű indítókulcsa volt. Abban a gépkocsiban két kilogramm fehér, kristályos anyagot és egy lakáskulcsot találtak. A budapesti lakásban – amelyet a férfi használt, de nem lakott ott – több mint száz kilogramm fehér, kristályos anyag került elő, valamint a terjesztéshez szükséges eszközök: így a csomagoláshoz használt ugyanolyan nylonzacskók, mint a másik két helyszínen, mérleg és fóliázógép. A vegyészszakértő az autóban és a lakásban lefoglalt anyagokról is megállapította, hogy új pszichoaktív anyag.

Az NNI miskolci nyomozói mindhárom férfit új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki, majd bűnügyi őrizetbe vették őket és kezdeményezték letartóztatásukat, amelyet azóta – Tiszaújvárosi Járási Ügyészség indítványára – a Mezőkövesdi Járásbíróság el is rendelt.

A rendvédelmi szervek csaknem félmillió adag, 463 millió forint feketepiaci értékű drog piacra jutását akadályozták meg – áll a közleményben. Az illegális drogbiznisz további érintettjeinek azonosítása folyamatban van, így nem kizárt, hogy a gyanúsítottak köre bővülni fog – írták.

The post Félmillió adag drogot foglaltak le három gyanúsítottnál a borsodi rendőrök appeared first on .

Oroszország “rendkívül erőszakos” invázióra készül Ukrajna ellen, és Moszkva célja, hogy “összezúzza” az ukrán népet – jelentette ki hétfőn az NBC amerikai televíziónak adott nyilatkozatában Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója.

“Úgy gondoljuk, hogy az oroszok által tervezett bármely katonai művelet rendkívül erőszakos lesz. Ukránok és oroszok, civilek és katonák is életüket fogják veszíteni” – vélekedett Sullivan. A nemzetbiztonsági tanácsadó “hatalmas brutalitásra” számít, ugyanis szerinte “ez nem csak hagyományos háború lesz két hadsereg között”. Sullivan hozzátette: “ez Oroszország háborúja lesz az ukrán nép ellen, azzal a céllal, hogy elnyomja, összezúzza őket és ártson nekik”.

A jelenlegi megállapodások szerint Antony Blinken amerikai külügyminiszter csütörtökön Genfben találkozik Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Vasárnap Joe Biden sem zárkózott el egy esetleges találkozó lehetőségétől Vlagyimir Putyinnal.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azonban hétfőn azt mondta: korai még a csúcstalálkozóról beszélni. A szóvivő szerint a két elnök bármikor összehívhat telefonbeszélgetést vagy találkozót, de egyelőre nincs ilyen konkrét terv. Hozzátette: “egyetértés van abban, hogy külügyminiszteri szinten kell folytatnunk a párbeszédet” – fogalmazott Peszkov.

Sullivan hétfőn megismételte, hogy az Egyesült Államok kész megtenni a megfelelő válaszlépéseket, amennyiben Moszkva támadást indítana Kijev ellen. “Készek vagyunk határozottan reagálni, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát, de készen állunk a helyzet békés, diplomáciai rendezésére, a legmagasabb szinten is” – tette hozzá a nemzetbiztonsági tanácsadó. Sullivan szerint azonban jelenleg “minden jel arra mutat, hogy az orosz erők nagy, Ukrajna elleni támadásra készülnek”.

The post Sullivan: Oroszország rendkívül erőszakos invázióra készül appeared first on .

Nagyon praktikus, ha a háztartásban van nyomtató, hiszen bármikor szükség lehet egy fontos dokumentum aláírására, amit előbb ki kéne nyomtatni. De a gyermekes családok életét is meg tudja könnyíteni akár egy színező, feladatlap, kreatív sablon kézzelfoghatóvá tétele. 

Készülékeket már egész olcsón be lehet szerezni, ami mégis visszatartó lehet az alkalmi használóknak, az a festék beszáradása és / vagy a patron utánpótlása. A TonerPartners.hu munkatársai ebben a cikkben megmutatják, hogy milyen eszközt érdemes beszerezned, ha neked is csak időnként lenne szükséged nyomtatásra.

Beszáradt festék

Kevés bosszantóbb dolog van annál, mint amikor éppen valami sürgős iratra lenne szükséged, és nem működik a nyomtató, mert beszáradt a festék. Ilyenkor kell keresned másik lehetőséget a printelésre, de még új patront is be kell szerezned. Ezt nemcsak tinta-, de pénzpocsékolásnak is érezheted – teljes joggal. Jellemzően a tintasugaras gépek produkálják az ilyenfajta hibát, hiszen a ritka igénybevétel miatt a folyékony tintacseppek beleszáradnak a fúvókákba.

Jó esetben elég egy új festékkazetta behelyezése a megfelelő működéshez, de ha több hétig parlagon volt hagyva a gép, sajnos az is előfordulhat, hogy az egész nyomtatófejet cserélni kell.

Az ideális nyomtató ritka használathoz

Szerencsére a tintasugaras készüléknek akad versenytársa is a lézernyomtató képében. A lézernyomtatók teljesen más eljárással végzik a feladatukat, nem is folyékony tintát használnak a szöveg vagy ábra papíron történő megjelenítéséhez, hanem festékport. Ezért alkalmasabbak ezek a fajta készülékek azok számára, akik csak időnként, ad-hoc jelleggel adnak feladatot a nyomtatónak, hiszen a festékpor nem tud beszáradni.

Az eszköz bekerülési költsége valamivel magasabb, mint a tintasugaras változatoké, de a nyomtatási költsége alacsonyabb, ráadásul a TonerPartners.hu webáruházban az alternatív HP toner vagy más népszerű márka festékkazettája az eredeti árának töredékéért kapható.

Szkennelni, másolni is kéne?

Az utóbbi években lett elterjedt az úgynevezett többfunkciós masinák használata. Kisebb irodába, vagy ha otthon szükség van szkennelő vagy fénymásoló funkcióra is, akkor nagyon praktikus, hiszen egy gép képes mindhárom szerepre. Ezáltal kevesebb helyet foglal, mintha külön-külön szereznéd be a készülékeket, ráadásul az energiafogyasztás is kevesebb. Ezekből a típusokból is lehet fekete-fehér vagy színes nyomtatásra alkalmasat kapni. 

Vezeték nélküli használat

A 21. század legújabb vívmánya a nyomtatók és a multifunkciós eszközök körében, hogy már nem szükséges egy adott számítógéppel összeköttetésben lenniük. Akár telefonról is elindítható a nyomtatás, ha a nyomtató rendelkezik a vezeték nélküli használat képességével. Ez mindenképpen megkönnyíti, kényelmesebbé teszi a használatot, és abszolút kiszolgálja a mai kor emberének igényeit.

The post Így válassz nyomtatót, ha nem napi szinten használod appeared first on .

Újabb két ukrán katona vesztette életét, és négy megsebesült a Donyec-medencei fegyveres konfliktus övezetében – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál az egyesített erők parancsnokságára és az országos rendőrségre hivatkozva.

A parancsnokság jelentése szerint hétfőn, kijevi idő szerint délután öt óráig 54-szer sértették meg az “orosz megszálló erők” a tűzszünetet, ebből 45-ször a minszki megállapodásokban tiltott nehézfegyverekkel. A két elesett katonáról az országos rendőrség adott hírt, közleményük szerint a Donyeck megyei Zajceve települést ért tüzérségi támadásban vesztették életüket. A négy sérült katona az ukrán hadműveleti parancsnokság szerint lövedékek repeszeitől szenvedett különböző fokú sérüléseket.

A jelentések szerint a nap folyamán a tüzérségi támadások következtében a térség nyolc települése – mintegy 43 ezer lakos – maradt áram, illetve vezetékes vízellátás nélkül. A múlt hét végén a hatóságok közlése szerint két ukrán katona vesztette életét, és hét sebesült meg a támadásokban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő estére sürgősséggel összehívta a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) ülését az orosz biztonsági tanács ülésén elhangzottakkal kapcsolatban. Az orosz testület ülésének résztvevői a kamerák előtt az önkényesen kikiáltott donyecki és luhanszki “népköztársaságok” Moszkva általi elismerése mellett szólaltak fel. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt ígérte, hogy még hétfőn döntést hoz, az esti órákban a tervek szerint beszéddel készül fordulni az Oroszországi Föderáció lakosaihoz – írta az Ukrajinszka Pravda.

2018 februárjában életbe lépett a Donyec-medence Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló ukrán törvény, amely Oroszországot “agresszornak, megszálló államnak”, a szakadár ellenőrzés alatti településeket pedig “Oroszország által ideiglenesen megszállt területeknek” minősítette. A jogszabály alapján az addig terrorellenesnek nevezett belügyi művelet fokozatosan, április végétől pedig hivatalosan katonaivá alakult át, és új neve Egyesített Erők Művelete lett.

The post Újabb két ukrán katona halt meg a Donyec-medencei harcokban appeared first on .

Emmanuel Macron francia államfő összehívta a nemzeti biztonsági és védelmi tanács ülését az Ukrajna és Oroszország közötti helyzet megvitatására – jelentette be a francia elnöki hivatal.

A testület általában a kormányülés előtt szokott összeülni a védelmi és biztonsági kérdések megtárgyalására az illetékes tárcavezetők és a kérdésben illetékes állami tisztviselők részvételével.

Az Elysée-palota azt is jelezte, hogy miután Moszkva elismerni készül az ukrajnai szakadár területeket, a köztársasági elnök ismét egyeztetett telefonon Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, valamint két alkalommal Olaf Scholz német kancellárral és az uniós vezetők közül Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével és Ursula Von der Leyennel, az Európai Bizottság vezetőjével.

“A kapcsolatfelvételek folytatódnak az este folyamán” – jelezte a francia elnöki hivatal.

Párizs szerint az ukrajnai válság új dimenzióba lép azzal, ha Putyin elismeri az ukrajnai szakadár területeket. Az orosz elnök erről tájékoztatta a francia elnököt és a német kancellárt, akik a tájékoztatás szerint csalódottságuknak adtak hangot.

The post A francia elnök összehívta a védelmi tanácsot appeared first on .

Az Európai Unió Külügyi Tanácsa újabb öt személyt vett fel az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért felelősekkel szemben bevezetett szankciós listájára – közölte az uniós tanács, még azt megelőzően, hogy Vlagyimir Putyin bejelentette a dél-kelet-ukrajnai két szakadár “népköztársaság” elismerését.

A jegyzékbe vett öt ember az Orosz Föderáció Állami Dumája tagja. Mindegyiküket szeptember 19-én választották meg az illegálisan annektált Krím-félsziget és Szevasztopol városának képviseletére, valamint a Szevasztopol választási bizottság vezetőjének és helyettes vezetőjének.

Az intézkedések utazási korlátozásokból, vagyoni eszközök befagyasztásából, valamint pénzeszközök vagy más gazdasági erőforrások tilalmáról rendelkeznek a jegyzékbe vett emberek és szervezetek részére. A szankciók hatálya jelenleg 193 személlyel és 48 szervezettel szemben vannak érvényben.

Az Európai Unió szerint az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekmények miatt az Unió először 2014. március 17-én vezetett be korlátozó intézkedéseket. Az Unió ezeken túl további intézkedéseket is végrehajtott az ukrán válság nyomán, többek között gazdasági szankciókkal sújtotta az orosz gazdaság egyes ágazatait, és korlátozó intézkedéseket rendelt el a Krím-félsziget és Szevasztopol jogellenes elcsatolása nyomán kizárólag e két területre vonatkozóan. Az előbbi szankciók július 31-ig, az utóbbiak pedig június 23-ig vannak érvényben.

Az említett szankciós jegyzéket az Unió azért fogadta el, mert egy oroszbarát kommandó 2014. február 27-én megszállta a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét, a képviselők oroszbarát kormányt választottak, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz történő csatlakozásról. E terület annektálását ugyanakkor a nemzetközi közösség nagy része nem ismeri el, így az Európai Unió sem.

Az uniós tagállamok vezetői 2015 márciusában a szankciók időtartamát a minszki megállapodások teljes körű végrehajtásához kötötték.

The post Az EU újabb öt személyre vetett ki szankciókat Ukrajna területi integritása miatt appeared first on .

A délkelet-ukrajnai szakadár “Donyecki Népköztársaság” és “Luhanszki Népköztársaság” szuverenitásának haladéktalan elismerését jelentette be hétfő esti videoüzenetében Vlagyimir Putyin.

Putyin tévékamerák előtt együttműködési és barátsági megállapodást írt alá a Kremlben Denisz Pusilinnal, a “Donyecki Népköztársaság” és Leonyid Paszicsnikkal, a “Luhanszki Népköztársaság” vezetőjével. Az elnök felkérte a parlament két házát, hogy támogassa döntését, és ratifikálja a két szerződést. Az orosz törvényhozás erről a tervek szerint kedden fog szavazni.

Az elnök felhatalmazta az orosz fegyveres erőket, hogy a két “népköztársaság” területén biztosítsák a békefenntartást a Moszkva által újonnan függetlennek elismert területeken. Emellett utasította az orosz külügyminisztériumot, hogy kezdjen tárgyalásokat a két entitással a diplomáciai, baráti kapcsolatok, valamint az együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás létrehozásáról.

Az ukrajnai szakadár régiók elismerésének bejelentését megelőzően Putyin Oroszország népéhez hosszú videoüzenetet intézett, amelyben elmondta, hogy a NATO nem reagált Oroszország fő biztonsági garanciaigényeire, egyebek között arra, hogy Ukrajnát ne vegye fel a tagjai közé, és ne telepítsen csapásmérő eszközöket az orosz határok közelébe.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn közös közleményben ítélte el, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a délkelet-ukrajnai szakadár “Donyecki Népköztársaság” és “Luhanszki Népköztársaság” szuverenitásának haladéktalan elismerését jelentette be.

The post Putyin elismeri a “Donyecki Népköztársaságot” és a “Luhanszki Népköztársaságot” appeared first on .

Ukrajna azonnali elhagyását kérte a német állampolgároktól a német külügyminisztérium, a Lufthansa csoport pedig közölte, hogy felfüggeszti kijevi járatait.

A külügyminisztérium az Ukrajnáról szóló frissített utazási tájékoztatójában nyomatékosan eltanácsolta a német állampolgárokat a kelet-európai ország meglátogatásától, az ott tartózkodó a német állampolgárokat pedig arra kérte, hogy távozzanak, méghozzá “most”.

Indoklásként kifejtették, hogy az orosz-ukrán feszültség “tovább nőtt az orosz katonai alegységek tömeges jelenléte és mozgása miatt az ukrán határ közelében”, így “a katonai összecsapás bármikor lehetséges”. Hozzátették, hogy ajánlatos “időben” elhagyni az országot, mert “a német állampolgárok támogatásának lehetősége nagyon korlátozott”, ha orosz támadás éri Ukrajnát.

A Lufthansa csoport közölte, hogy “az ukrajnai helyzet miatt” hétfőtől február végéig valamennyi légitársasága felfüggeszti kijevi és odesszai járatait. A vállalatcsoport – amelyhez a névadó Lufthansa mellett az Eurowings, az osztrák Austrian Airlines, a svájci Swiss és Edelweiss Air légitársaság, valamint a belga Brussels Airlines tartozik – német hírportálokhoz eljuttatott közleményében indoklásként kiemelte, hogy az utasok és a személyzet biztonsága mindig elsőbbséget élvez. Az Ukrajna nyugati részén fekvő Lembergbe (Lviv) közlekedő járatok menetrendjében egyelőre nincs változás.

The post Berlin Ukrajna elhagyására kéri a németeket, a Lufthansa felfüggeszti kijevi járatait appeared first on .

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint Oroszország olyan méretű háborút tervezhet Ukrajnában, amilyenre Európában 1945 óta nem volt példa.

Johnson a BBC brit közszolgálati televízió vasárnap délelőtti politikai magazinműsorának adott interjút, amelyből a BBC néhány részletet előzetesen közzétett. Arra a kérdésre, hogy továbbra is küszöbönálló veszélynek tekinthető-e az Ukrajna elleni orosz invázió, a brit kormányfő azt mondta, hogy a hírszerzési adatok erre vallanak, “és ezen nincs mit szépíteni”. Hozzátette: ezeknek a terveknek a végrehajtása bizonyos értelemben már meg is kezdődött.

Johnson kijelentette: a nyugati szövetségesek olyan terveket látnak, amelyek alapján az ukrajnai orosz katonai beavatkozás – pusztán méreteit tekintve – az európai területen 1945 óta megvívott legnagyobb háborúnak is bizonyulhat. A brit miniszterelnök szerint a hírszerzési adatokból olyan tervekre lehet következtetni, amelyek alapján az orosz invázió nemcsak keletről, hanem északról és Fehéroroszországból is megindulna, és a hadműveletek részét képezné az ukrán főváros, Kijev bekerítése is.

Johnson szerint ezekről a hírszerzési információkról Joe Biden amerikai elnök számolt be a többi nyugati vezetőnek. A brit miniszterelnök szerint tudatában kell lenni annak, hogy mindez mekkora veszteségeket okozhat emberéletekben, ukránok és orosz fiatalok körében egyaránt.

Johnson a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC) is kijelentette: attól fél, hogy még egy esetleges “villámháború” után is a megtorlás, a bosszú és a felkelések hosszú, rettenetes időszaka következne, és orosz szülők gyászolnának fiatal orosz katonákat, akik a maguk módján ugyanolyan ártatlanok, mint a támadás elhárítására készülő ukránok.

A konferencián felszólalva a brit kormányfő azt mondta: nem lehet teljesen tudni, hogy Vlagyimir Putyin mire készül, de az előjelek komorak.

Az orosz invázió esetére előkészített brit szankciókról Johnson azt mondta: a brit kormány az orosz állam szempontjából stratégiai fontosságú vállalatok és személyek ellen hozna büntetőintézkedéseket, egyebek mellett lehetetlenné téve számukra, hogy a londoni tőkepiacokon juthassanak finanszírozási forrásokhoz.

A brit kormány mindemellett feltárná az orosz tulajdonú vállalatok tulajdonosi szerkezetét, annak kiderítése végett, hogy e vállalatok tevékenységének kik a tényleges haszonélvezői – mondta a brit miniszterelnök.

The post Johnson: Oroszország 1945 óta nem látott méretű háborúra készülhet Ukrajnában appeared first on .

Az amerikai külügyminisztérium jóváhagyta 250 darab M1A2 Abrams SEPv3 páncélos eladását Lengyelországnak – erősítette meg Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter.

A már tavaly júliusban bejelentett ügyletet Blaszczak a pénteki Twitter-bejegyzésében a lengyel védelmi képességek “rendkívül fontos megerősítésének” nevezte. A miniszter felidézte: az M1A2 SEPv3 az Abrams páncélos legkorszerűbb változata. Júliusban a lengyel sajtó arról írt: a korszerű eszközöket Lengyelország keleti részében telepítik 2022-ben, ez lesz az ilyen típusú Abrams páncélosok első rendszerbe állítása Európában.

Felidézték: a páncélosokat az amerikaiak a T-14 Armata orosz harckocsi ellensúlyaként fejlesztették ki. A páncélosok beszerzését Varsó a védelmi tárca tavaly nyári közleménye szerint a hadsereg hosszú távú korszerűsítési programján kívüli forrásokból fedezi. Az egész ügylet értéke 23,3 milliárd zloty. Blaszczak, majd Andrzej Duda elnök is pénteken Varsóban fogadja Lloyd Austin amerikai védelmi minisztert, akivel az utóbbi napokban kiéleződött orosz-ukrán feszültségről is egyeztetnek.

A válság kapcsán az Egyesült Államok február 2-án 1700, majd február 11-én további háromezer amerikai katona átmeneti lengyelországi telepítését jelentette be. Az amerikai védelmi tárca csütörtökön a PAP washingtoni tudósítójával közölte: a csapaterősítés keretében eddig mintegy 4600 amerikai katona, vagyis az újabb kontingens túlnyomó többsége már megérkezett Lengyelországba.

Amerikai katonák 2016 óta állomásoznak Lengyelországban, általában az ország nyugati részében elhelyezett bázisokon, ezenkívül az északkelet-lengyelországi Elblagban és Orzyszban működő többnemzetiségű NATO-alakulatokban is szolgálnak. Február elejéig a csapaterősítés előtt mintegy ötezer fős kontingensről volt szó a nemzetvédelmi tárca szerint. Az újonnan érkező katonákat a lengyel közszolgálati hírtelevízió (TVP Info) szerint az ukrán határ közelében fekvő, délkelet-lengyelországi Rzeszów környékén létesülő állomáshelyekre telepítik.

The post Lengyelország 250 Abrams páncélost vásárol az Egyesült Államoktól appeared first on .

A repülőgép-hordozók fedélzetén dolgozókra leselkedő számtalan veszélyforrás egyike a fékezőkötél. Ahhoz, hogy baj történjen, nem kell kötélszakadás, és az, hogy az acélsodrony ostorként csapjon végig a fedélzeten. Elég egy pillanatnyi figyelmetlenség, és a repülőgépek érkezésekor kivágódó kötél is súlyos balesetet és maradandó sérülést okozhat.

Bob Wilson 1941-ben született New Jersey államban. A középiskola után dolgozni kezdett és mellette esti tagozaton tanult, hogy felsőfokú végzettséget szerezzen.

„Repülni akartam, ezért tanultam tovább. A vietnami helyzet miatt az Egyesült Államokban sorozás volt érvényben. Az esti iskola nem jelentett felmentést a sorozás alól, és 1963 decemberében én is megkaptam a behívót. Közben az iskolában bejött hozzánk egy toborzó a haditengerészettől és olyanokat keresett, akik szívesen lettek volna tengerészeti pilóták. Átmentem a teszteken majd az orvosin is alkalmasnak találtak. Azonnal beléptem a haditengerészethez és ezzel megúsztam a szolgálatot a hadseregnél. Mivel utolsó éves voltam, a haditengerészet lehetővé tette, hogy befejezzem a tanulmányaimat és lediplomázzak. Ezután zászlósi rendfokozattal repülőkiképzésre a floridai Pensacolába kerültem. 1967 novemberében kaptam meg a pilótajelvényt és Kaliforniába, San Diegóba kerültem az első századomhoz.”

Bob Wilson ezután a tengeralattjárók elleni, dugattyús motoros S-2 Tracker típuson repült. Három hordozón szolgált, a USS Yorktownon, a USS Horneten és a USS Kitty Hawkon, amelyen a baleset érte.

USS Kitty Hawk

„1972 októberében korvettkapitányként kerültem a USS Kitty Hawkra. Beosztásom szerint a repülőfedélzeten zajló tevékenységért voltam felelős. A balesetem 1974 februárjában történt, amikor a hajóm az Indiai-óceánra tartott. Azt megelőzően a Fülöp-szigeteken, a Subic Bay tengerészeti bázison töltöttünk el két hetet, ahol a hajón javítási munkák zajlottak. A kéthetes kihagyás miatt a pilóták nappali gyakorló repüléseket folytattak. A felpörgetett tempó miatt nagyon fontos volt, hogy, ha egy gép leszállt, a sárgaruhás direktor utasításait követve mihamarabb leguruljon a leszállófedélzetről, szabaddá téve azt a következő gépnek. Az egyik Phantom pilótája valamiért nem követte az utasításokat. Odaléptem és átvettem a gép irányítását. Ez az a pillanat, ahonnan az emlékek homályosak. Később, amikor ismét a Kitty Hawkra látogattam, elmondták, hogy miközben a gépet dirigáltam, három lépést tettem hátrafelé. Az utolsó lépéssel beléptem a biztonsági sávon belülre, éppen abban a pillanatban, amikor a következő leszálló, egy közel 300 km/h-val érkező F-4 Phantom II fékhorga elkapta a fékezőkötelet. A kivágódó kötél egy pillanattal később térd alatt lecsapta mindkét lábam. A repülőgép személyzete nem tehetett semmiről, egyszerűen rosszkor voltam rossz helyen. Ettől kezdve nem emlékeztem semmire. A többiek közben megmentették az életemet. Mindkét lábamra szorítókötést tettek, hogy elállítsák a vérzést, és az egészségügyi részlegbe vittek. Ott már az orvosok foglalkoztak velem. Elláttak és előkészítettek a helikopteres szállításra.

A kötél visszahúzását zöldruhások segítik egy hosszú nyelű, T alakú eszközzel. A képen jól látszik a kötél vastagsága

Jeff Manthos annak a Sea King helikopternek a személyzetéhez tartozott, amely Bob Wilsont a szárazföldre szállította.

„Fent a fedélzeten zajlott a repülőüzem és a századunk egyik helikoptere már a levegőben volt, arra az esetre, ha egy gép a vízbe zuhan vagy a repülőfedélzetről valaki a tengerbe esik. Mi, hogy elüssük az időt, a készenléti helyiségben egy zárt láncú televízión figyeltük a fedélzeten zajló eseményeket. A képernyőn látszott, hogy valami történt a fedélzeten, de, hogy mi azt nem láttuk. A társam már ugrott is, és én is megragadtam a vízimentő felszerelést, hogy indulhassunk, ha kell, de szóltak, hogy a felszerelésre nem lesz szükség, mert nem menteni, hanem szállítani fogunk. Lerohantunk a hangárfedélzeten álló helikopterhez és szélsebesen elkezdtük előkészíteni. Pillanatokkal később a pilóták is megérkeztek és gyorsan átnézték a gépet. Rögtön beültek a helyükre, hogy azonnal indíthassanak, amint felemelnek minket a repülőfedélzetre. Amint a felvonó elérte a repülőfedélzetet a sárgaruhások a felszállóhelyre állították a gépet. Közben megtudtuk, hogy mi történt. Járó hajtóművekkel vártuk a sérültet, akit hordágyon hoztak fel az egészségügyisek. A sérült nyugtatót kapott, üveges tekintettel révedt a semmibe. A hordágyat, amin felhozták, egy felnőttre méretezték, de a sérült tiszt teste rövidebb volt, mint kellett volna. Fej, felsőtest, karok megvoltak, de a lábak alsó része hiányzott. Beemeltük a helikopterbe és felszálltunk. Sietni kellett, mert a kötései kezdtek átvérezni. A pilóták a lehető legnagyobb sebességgel hajtották a Sea Kinget, vissza a Fülöp-szigetekre, Subic Bay-be.”

A Sea King helikopterek Medevac feladatokat is végeztek

A hadihajókon használatos hordágy

Bob Wilson öt nap múlva a kórházban nyerte vissza az eszméletét.

„Magamhoz tértem, kábult voltam, és elkezdtem kitépkedni a testemből kilógó csöveket, azzal, hogy úszni megyek, mert majd’ megőrültem a hőségtől. Ekkor erős nyugtatót kaptam, és legközelebb már Philadelphiában ébredtem, a haditengerészet kórházában. Az első gondolatom ugyanaz volt, mint mindenkinek, aki hozzám hasonlóan járt. Élek, de mit fogok ezután csinálni? Közgazdaságot tanultam, de sosem dolgoztam benne, én haditengerész voltam. Nős voltam, a második gyermekünk három héttel a baleset előtt született. Még a régi iskolán nevelkedtem, vagyis az én feladatomnak éreztem, hogy eltartsam a családomat. Hogyan fogom ezt megtenni ezután? A rengeteg stressz és aggódás mellett iszonyatos fizikai fájdalmak kínoztak. Mégis, tudtam, hogy minden rendben lesz, mert a szeretteim mellettem voltak. Nem mindenki volt ilyen szerencsés, volt, akit a válási papírok vártak, amikor hazatért. A haditengerészet mindent megtett, amit lehetett, a lehető legjobb ellátást kaptam és egy kitűnő rehabilitációs programban vehettem részt. Sajnos a pilótafülkébe vagy a tengerre már nem térhettem vissza. Végül a leszerelés mellett döntöttem és 1974 augusztusában búcsút mondtam a haditengerészetnek.”

Bob Wilson

Bob Wilsonnak újra kellett terveznie az életét. Leszerelése után veteránok ügyeivel kezdett foglalkozni. Ezt a munkát folytatta 1983-ig. Ami a váltást hozta, az nem volt más, mint a golf. Párhuzamosan már dolgozott a NAGA-nál (National Amputee Golf Association), annál a golfszövetségnél, ami az amputáción átesett embereknek segített megismerni ezt a sportot. Bob Wilsont 1986-ban a szövetség elnökének választották és 1995-ig töltötte be a pozíciót. Ez idő alatt elvégzett egy golfakadémiát, számos bajnokságot szervezett, létrehozta az amputált golfozók magazinját, és több országban segített megszervezni az amerikaihoz hasonló szövetséget. Elnöksége idején a NAGA tagsága négyszázról kilencezer főre emelkedett. Öt év szünet után, 2000-ben ismét átvette az elnökséget és később munkatársaival programot indított az iraki és afganisztáni harcokban maradandó sérüléseket szenvedett katonák számára. Az egykori tengerészpilótának a családja mellett a golf és az azzal kapcsolatos ezernyi teendő töltötte ki az életét. Bob Wilson 2018 márciusában, 77 éves korában, otthonában hunyt el.

* * *

Forrás: 2010-es e-mail interjú Bob Wilsonnal és Jeff Manthos-szal

Fotó: NAGA, US Navy

Talán akad pár olyan vállalkozó, akik emögött a kérdés mögött hálózatépítős tuti businesst szimatol, de a tájékozottabb versenyzők tudják, hogy miről is van szó, csak ők sem tudnak vele mit kezdeni. Te melyik tábort erősíted?

Ha azt gondolod, hogy ez is csak egy újabb túlértékelt marketingfogás, akkor feltétlenül érdemes továbbolvasnod.

A Google keresőben oldalt megjelenített cégadatlap, amely minden fontos adatot, néhány fotót és akár bejegyzéseket is tartalmaz, csodát ugyan nem fog tenni a vállalkozásoddal, de kétségtelenül ki tudja emelni az összes többi cég közül, sőt még a Google is értékelni fogja, vele pedig nem árt jóban lenni.

A Klikkmarketing szakértői segítettek összeszedni mindazt, amire érdemes ügyelned.

Légy te az üdítő kivétel!

Attól, hogy mások nem fordítanak gondot arra, hogy szép és tartalmas legyen a Google Cégem profiljuk, neked nem kell beállni a sorba. Légy te a kivétel! Mutasd meg, hogy a szemed a pályán, és figyelsz minden apró részletre.

Jóllehet sok cégnek van már Google Cégem profilja, de kevesen tudják, és még kevesebben használják azt a funkciót, ahol bejegyzéseket lehet közzétenni, és azt a szemfüles internetezők el tudják olvasni. Ezek a bejegyzések hét napig lesznek láthatóak a Google Cégem adatlapodon, így aztán érdemes hetente ugyanakkor rászánni azt az öt percet, hogy az aktuális heti blogbejegyzésedet posztold a Google Cégem felületére is! 

Mondjuk öt perccel kevesebbet görgeted a feeded Facebookon, és máris csináltál valami olyat, amely elősegítheti, hogy a vállalkozásod keresőoptimalizálás szempontjából egy aprócska lépést tegyen előre. Nem nagyot, de ugye a sok kicsi…

A komoly vállalkozás kommunikál

Ugye, te is kerestél már a neten egy szolgáltatást, és a találati listából kapásból kiejtetted azt, amelyiknek nem él a Facebook-oldala, honlapján semmi új tartalom nincs hosszú ideje, nem látsz vásárlói visszajelzéseket sehol.

Ha nem szeretnél emiatt üzlettől elesni, akkor kommunikáld a közönség felé azt, amit te tudsz magadról és a termékedről, de ők még nem. Blogolj rendszeresen, legyen legalább heti 3-4 értékes Facebook-posztod, küldj hírlevelet, és poszotlj a Google Cégembe is.

Persze egyik sem fog varázsütésre milliomossá tenni, de ha mindegyik lehetőséget kihasználod, akkor saját magadnak teremtesz arra lehetőséget, hogy minél többen eltaláljanak hozzád.

Ha úgy érzed, jól jönne ebben egy kis segítség, kérd a Klikkmarketing szakértőinek a tanácsait, akik rendszerben gondolkozva tudnak neked támpontokat nyújtani a minél hatékonyabb online jelenlétedhez!

Élethosszig tartó tanulás

Pár éve robbant be a köztudatba ez a magyarított kifejezés, ami bizony meglehetősen igaz a vállalkozókra is! Nem lehet levenni a szemed a pályáról, folyamatosan jönnek újabb marketingeszközök, vagy a régieket gombolják újra.

Nem elvárható senkitől, hogy minden platformon naprakész legyen a vállalkozását vezetve, de egy jó vállalkozó pontosan tudja, kit érdemes figyelni, kinek a szakmai tudására érdemes hagyatkozni, és az ő iránymutatásaikat követve lehet úttörő a saját szakterületén! 

The post Neked van már Google Cégem fiókod? appeared first on .