Biztonságpolitika

Kerékpárral és úgynevezett önjáró elektromos eszközzel (segway) is megkezdte a járőrözést a Készenléti Rendőrség Budapesten.

A rendőrség honlapján szombaton azt írták: a turisztikai idényben a Készenléti Rendőrség elsődleges feladata a főváros, a Balaton és a Velencei-tó, valamint a Tisza-tó régiójában a közbiztonsági ellenőrzés segítése, a közterületi járőrszolgálat megerősítése, a nagy tömegeket vonzó kulturális rendezvények biztosítása.

Hozzátették, június 1-től kerékpáros járőrszolgálatot is ellátnak Budapesten a nyár végéig, és szombattól – a lovas, a kutyás, a gyalogos és a gépkocsizó járőrszolgálat mellett – önjáró elektromos eszközzel is.

Utóbbival a budai Várban, míg elektromos kerékpárral a Margitszigeten védi a közbiztonságot egy-egy járőrpár. Céljuk a szabálysértések, a bűncselekmények megelőzése és a biztonságos közlekedés elősegítése.

 

The post Elektromos kétkerekűekkel is járőröznek a rendőrök Budapesten appeared first on .

Az orosz légierő tevékenységének korlátozott hatása van az ukrajnai hadműveletek menetére – áll a brit katonai hírszerzés szombaton ismertetett friss helyzetértékelésében.

A londoni védelmi minisztérium által közzétett elemzés szerint továbbra is erőteljes az orosz légi tevékenység az ukrajnai Donyec-medencében, ahol az orosz harci gépek precíziós és nem precíziós fegyvereket egyaránt bevetnek a csapásmérő akciókban.

Az a tény azonban, hogy Oroszország az ukrajnai háború első napjaiban nem tudta működésképtelenné tenni vagy megsemmisíteni az ukrán stratégiai légvédelmi rendszereket, korlátozta azt a képességét, hogy hadszíntéri légi támogatást nyújtson a szárazföldi műveleti egységeknek, és ez is hozzájárult a Kijev elleni előrenyomulás kudarcához – áll a brit katonai hírszerzés szombati elemzésében.

A helyzetértékelés szerint ennek következtében az orosz légi tevékenység jórészt mélységi csapásmérésekre korlátozódik, amelyeket levegőből és földről indított manőverező robotrepülőgépekkel hajtanak végre az ukrán erősítések és utánpótlási szállítmányok mozgásának akadályozására.

A brit katonai hírszerzés szerint ezek a csapásmérések azonban önmagukban nem gyakoroltak érdemi hatást a háború menetére, ugyanakkor valószínűsíthető, hogy Oroszország precíziós vezérlésű rakétáinak állománya alaposan megcsappant e támadások következtében.

A műveleti hangsúly most átkerült a Donyec-medencére, ahol Oroszország erősíteni tudta az itt elért lassú előrenyomulás hadszíntéri légi támogatását, a légitámadásokat a tüzérség tömeges bevetésével kombinálva.

E kombináció az Oroszország által ebben a térségben mostanában elért hadszíntéri sikerek fő tényezője. A nem precíziós vezérlésű fegyverzet egyre nagyobb arányú bevetése ugyanakkor jelentős kiterjedésű rombolást okozott a Donyec-medence beépített térségeiben, és szinte biztos, hogy komoly járulékos károkkal járt, és veszteségeket okozott a civil lakosság körében is – áll a brit katonai hírszerzés szombaton ismertetett helyzetértékelésében.

 

The post Orosz agresszió: a brit katonai hírszerzés szerint gyenge az orosz légi tevékenység appeared first on .

Szerhij Makohon, az ukrán gázszállító rendszert (HTSZ) fenntartó vállalat vezérigazgatója felszólította az Európai Uniót, hogy állítsa le az Északi Áramlat-1 orosz gázvezetéket, de legalább jelentősen csökkentse a rajta áramló gáztranzitot.

Makohon a Facebookon azzal érvelt, hogy a Gazprom orosz állami gázvállalat durván megsértette a meglévő szerződések feltételeit, amikor felfüggesztette a gázszállítást Lengyelországba és Bulgáriába. “Ez bizonyítja, hogy Oroszország nem megbízható beszállító” – szögezte le a vezérigazgató. A Gazprom a döntést korábban azzal indokolta, hogy az említett két ország nem volt hajlandó rubelben fizetni az orosz földgázért.

Makohon hangsúlyozta, hogy az EU-ba irányuló gázexportnak gyorsan csökkennie kell, amihez csökkenteni kell az Északi Áramlat 1-en keresztüli tranzitot. “Az Északi Áramlat-1 gázvezeték már most is jelentősebb probléma nélkül leállítható, az európai fogyasztók számára az ukrán és lengyel gázszállító rendszer pedig átmenetileg el tudja szállítani a szükséges mennyiségeket” – fejtegette Makohon. Kiemelte: “már mindenki számára világos”, hogy Oroszországból induló semmilyen új gázvezeték nem javítja az EU-országok energiabiztonságát, hanem épp ellenkezőleg, az Oroszországtól való függőséget növelik.

“Az egyetlen kiút a teljes embargó vagy az Oroszországi Föderációtól történő gázvásárlás jelentős csökkentése, valamint az alternatív gázszolgáltatók aktív keresése” – szögezte le. Hangsúlyozta, hogy vállalata teljes mértékben támogatja a kormány álláspontját az orosz energiaforrások teljes embargójával kapcsolatban. Az Északi Áramlat-1 két csőpár, amely az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig juttatja el a gázt a Balti-tenger alatt. Az első csövet 2011-ben, a másodikat 2012-ben helyezték üzembe.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közben Bujar Osmani, észak-macedón külügyminiszterrel közösen tartott kijevi sajtótájékoztatóján kijelentette: a nyilvános megszólalásokon túl semmi nem mutat arra, hogy Oroszország folytatni kívánja a béketárgyalásokat Ukrajnával.

“Ha Oroszország tárgyalásokat akarna, akkor nem indított volna támadó hadműveleteket, nem üldözné az ukrán civil önkénteseket Kelet- és Dél-Ukrajnában, nem próbálna orosz rubelt, orosz mobiltársaságok szolgáltatásait forgalomba hozni, orosz útleveleket osztogatni Ukrajnában. Nem blokkolná Ukrajna tengeri kikötőit, hogy megakadályozza az élelmiszerexportot” – fogalmazott a miniszter.

Ezzel összefüggésben kijelentette, hogy Kijev többszöri kezdeményezése ellenére semmilyen jel nem mutat arra sem, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kész lenne tárgyalóasztalhoz ülni Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel.

Olekszandr Sztrjuk, a Luhanszk megyei Szeverodoneck katonai adminisztrációjának vezetője az ukrán Szabadság Rádió műsorában azt mondta, hogy a várost még nem zárták körbe az orosz erők, de külső kerületének kétharmada már orosz kézen van. Az ukrán légierő pedig közölte, hogy pénteken a dél-ukrajnai Herszon megye fölött egy ukrán MiG-29-es vadászgép lelőtt egy orosz Szu-35-ös harcászati vadászrepülőgépet.

 

The post Orosz agresszió: Kijev az Északi Áramlat-1 orosz gázvezeték leállítására szólított fel appeared first on .

Németországnak nehézfegyverzettel is támogatnia kell az Oroszország kezdeményezte háborúban védekező Ukrajnát – határozott a szövetségi parlament (Bundestag) pártpolitikai oldalakat átívelő egyetértésben.

A kormánypártok – szociáldemokraták (SPD), Zöldek, liberálisok (FDP) – és a legnagyobb ellenzéki erő, a CDU/CSU jobbközép pártszövetség frakciói által közösen javasolt határozat szerint “a Bundestag a leghatározottabban elítéli Oroszország Ukrajna elleni brutális támadó háborúját”, amellyel Oroszország “durván megsérti a nemzetközi és a humanitárius jogot, és tartósan szét akarja verni az európai békerendet”.

Azt is rögzítették, hogy az Ukrajna elleni háborúval megmutatkozó “agresszív nacionalizmusnak és imperializmusnak nincs helye Európában és a világon a 21. században”. A Bundestag egyben kiállt Ukrajna önvédelemhez fűződő joga mellett, és felszólította a szövetségi kormányt a többi között arra, hogy folytassa és lehetőség szerint gyorsítsa fel a védekezéshez szükséges katonai felszerelések szállítását Ukrajnába, beleértve az úgynevezett nehézfegyvereket – például páncélozott harcjárműveket – és az összetett, “komplex rendszereket”.

A Bundestag arra is felszólította a kormányt, hogy kutassa fel a közvetett – körkörös cserének nevezett – támogatás további lehetőségeit, és használja is ki ezeket a lehetőségeket. Ez azt jelenti, hogy a kormánynak Szlovénia kormánya után más országokkal is meg kell állapodnia, hogy az adott ország átad Ukrajnának szovjet gyártmányú fegyvereket, amelyeket Berlin német gyártmányú fegyverekkel pótol.

A nagy többséggel – 586 igen szavazattal, 100 nem szavazat és 7 tartózkodás mellett – elfogadott határozatban azt is rögzítették, hogy Németországnak az ukrán katonák kiképzésében is közre kell működnie, akár német földön vagy más NATO-országokban.

Ugyanakkor a kormánynak támogatnia kell Kijev azon erőfeszítéseit, hogy az orosz vezetéssel folytatott közvetlen tárgyalások révén tűzszüneti megállapodásra jusson. Amennyiben sikerül a megállapodás, Németországnak az Egyesült Államokkal, Kanadával és más országokkal, NATO-s és európai uniós partnerekkel együtt, “készen kell állnia arra, hogy aktívan hozzájáruljon a megállapodás betartásának biztosításához” – áll a határozatban.

A szövetségi kormány szerdán – a kormánypártok között és a CDU/CSU-val hetekig folytatott vita után – jelentette be, hogy ezentúl nehézfegyverekkel is támogatja az orosz erők ellen küzdő ukrán hadsereget. Elsőként ötven Gepard típusú légvédelmi páncélos járművet küldenek Ukrajnába.

Berlin eddig védekezésre szolgáló, úgynevezett könnyűfegyverzettel, főleg vállról indítható rakétákkal támogatta Ukrajnát az orosz csapatok elleni védekezésben, és a nehézfegyverek szállításáról szóló döntéssel kiteljesíti a háború harmadik napján, február 26-án elindított fordulatot. Olaf Scholz kancellár azon a napon – egy parlamenti beszédben – jelentette be, hogy a kormány a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek.

Azt is elhatározták, hogy létrehoznak egy százmilliárd eurós pénzügyi alapot Németország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezen felül minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordítanak védelemre.

Az ukrajnai fegyverszállítás beindítása és a nagy arányú – a NATO-tagoktól elvárt, GDP-arányosan kétszázalékos védelmi költségvetést meghaladó mértékű – haderőfejlesztés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában. A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert az Ukrajna elleni orosz háború fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez.

 

The post Bundestag: Németország nehézfegyverzettel is támogatja Ukrajnát appeared first on .

Az Európai Unió Bírósága szerdai határozatában megerősítette a Jevgenyij Prigozsin orosz befolyásos üzletember, a Wagner Csoport nevű katonai magánszervezet fő finanszírozója ellen 2020-ban kiszabott uniós szankciókat.

Az Európai Unió az orosz üzletember “Líbia destabilizálásában” történt részvétele miatt rótt ki korlátozó intézkedéseket Prigozsinra. Az Unió azzal vádolja az üzletembert, hogy pénzügyileg támogatta a Wagner Csoport katonai magáncsoport tevékenységét az észak-afrikai országban. A szankciók értelmében Prigozsin nem léphet be az EU területére, illetve esetleges vagyonát az Unióban befagyasztották.

Prigozsin korábban az uniós bírósághoz fordult az őt érintő szankciók semmissé tétele végett. Fellebbezésében “az indokolási kötelezettség megsértésére, a benyújtott bizonyítékok elfogadhatatlanságára, a tények téves értékelésére, hatáskörrel történt visszaélésre és alapvető jogainak megsértésére” hivatkozott.

A bíróság mindezen érveket elutasította, és megállapította, hogy “a bizonyítékok konkrét, pontos és egybehangzó adatokat tartalmaznak, továbbá igazolják Prigozsin szoros kapcsolatát a Wagner Csoporttal”. Prigozsin cáfolja, hogy köze lenne a szervezethez.

Az Európai Unió szerint a Wagner Csoportot felelősség terheli Kelet-Ukrajnában, Szíriában, Líbiában, a Közép-afrikai Köztársaságban, Szudánban és Mozambikban elkövetett súlyos emberi jogi visszaélésekért, többek között kínzásért és bírósági eljárás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzésekért és emberölésekért.

 

The post Az uniós bíróság megerősítette a Wagner Csoport fő finanszírozója elleni szankciókat appeared first on .

Egy francia állampolgárságú önkéntes harcos életét vesztette a harcokban Ukrajnában – közölte a francia külügyminisztérium.

“Szomorú hírt kaptunk arról, hogy egy francia állampolgár halálosan megsérült a harcokban Ukrajnában. Részvétünket fejezzük ki a családjának” – tudatta a külügyminisztérium.

Hivatalos források az AFP hírügynökségnek elmondták: a meghalt férfi önkéntesként indult Ukrajnába. Sem a férfi személyazonosságát, sem a hely nevét, ahol meghalt, nem hozták nyilvánosságra. Az Europe1 francia kereskedelmi rádió azt közölte, hogy “az első francia harcost” megölték Ukrajnában, a csatorna értesülései szerint az észak-keleti Harkiv közelében.

“A fiatalember az ukrajnai védelem Nemzetközi Légiójában szolgált és részt vett az orosz hadsereg elleni harcokban” – tudta meg a rádió.

Az ukrajnai háború száz nappal ezelőtt kezdődött. Az orosz támadás február 24-i kezdte után nem sokkal Volodimir Zelenszkij ukrán elnök külföldi önkéntesekből álló “nemzetközi légió” létrehozását kezdeményezte az ukrán védelem támogatására.

 

The post Orosz agresszió: A francia külügy szerint egy francia önkéntes életét vesztette appeared first on .

Közfeladatot ellátó személyként elkövetett bántalmazás miatt emeltek vádat egy 22 éves gondozó ellen, aki Zalaegerszegen többször megütött és megrúgott egy gondozottat – közölte a Zala Megyei Főügyészség szóvivője.

Pirger Csaba tájékoztatása szerint a 22 éves férfi képesítés nélküli szociális gondozóként dolgozott egy zalaegerszegi szociális otthonban. Tavaly augusztusban a nővérszobában tartózkodott kolléganői társaságában, akikhez sírva ment be az otthon egyik dolgozója, akit éppen elbocsátottak.

Ekkor érkezett a nővérszobához egy férfi ellátott, aki ételért akart bemenni a helyiségbe, de a dolgozók többször is kiküldték a helyiségből. Az elbocsátott nővel baráti viszonyt ápoló vádlott “ideges volt” a kolléganőjével történtek miatt, ezért dühében a gondozott férfit kétszer pofon ütötte, lábon rúgta, hátba vágta, majd kilökdöste a nővérszobából.

A fiatal gondozó és kolléganői ezután a nővérszoba ajtaja előtt keresztbe tettek egy műanyag partvist, hogy a sértett ne tudjon bemenni ételért a helyiségbe, a gondozott ennek ellenére átlépte az akadályt. Próbálta elvenni az ételt a hűtő tetejéről, mire a vádlott a seprűnyelet felkapva többször is hátba vágta a férfit, amitől a már amúgy is sérült, hajlott seprűnyél eltörött.

A bántalmazás következtében a gondozott nem sérült meg. A Zalaegerszegi Járási Ügyészség közfeladatot ellátó személy eljárásában elkövetett bántalmazás bűntette miatt emelt vádat.

Az ügyészség közleményéből nem derült ki, hogy a brutális “gondozót” elbocsátottál-e, reméljük igen, hiszen egyértelmű, hogy alkalmatlan az állás betöltésére. Másrészt arról sem szól a közlemény, hogy a szemtanúk beavatkoztak-e a gondozott védelmében. Azt gondoljuk, hogy ők is hasonlóképp alkalmatlanok a feladatuk ellátására. Továbbá az sem derült ki a közleményből, hogy a fenntartó indított-e vizsgálatot feltárandó az intézményben uralkodó viszonyokra, az otthon vezetésének felelősségének kiderítésére. A -szerk- megj.

The post Bántalmazó szociális gondozó ellen emeltek vádat Zalában appeared first on .

A holland kormány idén ötmilliárddal, 2025-ig pedig tizenöt milliárd euróval többet kíván beruházni a honvédelembe, negyven százalékkal többet, mint eddig, a hidegháború vége óta ez legnagyobb befektetés a fegyveres erőkbe – jelentette ki Kajsa Ollongren védelmi miniszter.

“A globális fenyegetések és az ukrajnai háború megmutatta, hogy a békét és a biztonságot nem lehet magától értetődőnek tekinteni. Dinamikus és fenntartható fegyveres erőket építünk ki azáltal, hogy beruházunk a honvédelembe, és a NATO-val folytatott együttműködésbe” – idézte a Dutchnews hírportál a minisztert.

A NOS holland műsorszolgáltató tudósítása szerint Ollongren elmondta: a védelmi költségvetés növelése így 2025-re eléri a NATO által elvárt, a bruttó hazai termék két százalékában meghatározott védelmi költségvetési minimumot. Hozzátette: nem akar fegyverkezési versenyt, “csak szabadságot, demokratikus államot, biztonságot Hollandiában és Európában, és ehhez a védelembe is be kell fektetni.”

A tervek szerint a többletkiadások a többi között manőverező robotrepülőgépek, F-35-ös harci repülőgépek, drónok vásárlást illetve a légvédelmi rendszer bővítését és a tüzérségi kapacitás növelését fedezné.

Kedden a védelmi minisztérium azt is bejelentette, hogy megállapodott a fegyveres erők szakszervezeteivel három évre szóló 8,5 százalékos béremelésről, valamint 1750 eurós egyszeri kifizetésről a honvédség teljes személyi állománya számára.

 

The post A holland kormány idén ötmilliárd euróval növeli a védelmi költségvetést appeared first on .

Oroszország Ukrajna területének most mintegy húsz százalékát tartja megszállva, 2603 települést kell az ukrán erőknek visszavenniük – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Az államfő felidézte, hogy a 2014 tavaszától 2022. február 24-ig tartó időszakban Ukrajnában több mint 14 ezren haltak meg a Donyec-medencei fegyveres konfliktusban, több, mint 1,5 millió ember vált belső menekültté az országban, az orosz hadsereg pedig több, mint 43 ezer négyzetkilométernyi ukrán terület fölött vette át az ellenőrzést.

“A legtöbb európai állam számára ilyen léptékű háború már kolosszális lenne, de február 24-én Oroszország megmutatta, hogy ez neki még nem jelent hatalmas méretet. Megmutatta, hogy kegyetlensége sokkal nagyobb. Az orosz csapatok 3620 településre vonultak be Ukrajnában, ebből 1017 már felszabadult, további 2603 viszont még nem. Jelenleg területünk mintegy húsz százaléka, közel 125 ezer négyzetkilométer a megszállók ellenőrzése alatt áll. Ez lényegesen nagyobb, mint a Benelux-államok területe együttvéve” – mutatott rá Zelenszkij.

Kiemelte, hogy mintegy 300 ezer négyzetkilométert aknáztak alá, illetve tele van fel nem robbant lőszerekkel. “Csaknem 12 millió ukrán vált belső menekültté. Több, mint ötmillióan, elsősorban nők és gyerekek külföldre távoztak” – mondta Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy a harcok Harkivtól Mikolajevig terjedő hatalmas területen folynak.

Zelenszkij kitért a Donyec-medencei helyzetre, kijelentve, hogy az orosz hadsereg szinte az egész térséget teljesen lerombolta, és szerinte (Moszkva) készen áll folytatni az öldöklést. Példaként hozta fel Mariupolt, ahol a háború előtt mintegy félmillióan éltek. “Most ott felperzselt romok vannak. És még mindig nem tudjuk pontosan, hány embert öltek meg a megszállók. Minimum több tízezret, valamivel kevesebb, mint száz nap alatt” – emelte ki.

“Oroszország minden harcképes katonai alakulata részt vesz ebben az agresszióban” – mutatott rá Zelenszkij. Szavai szerint az orosz hadsereg ugyanakkor már több, mint harmincezer katonát veszített. “Ez több, mint amennyit a Szovjetunió elveszített az afganisztáni háború tíz éve alatt. Több, mint amennyit Oroszország veszített két csecsenföldi háborúban” – jegyezte meg.

Az államfő hangsúlyozta, hogy Ukrajnának katonai támogatásra van szüksége nemcsak saját szabadsága, hanem egész Európa védelme érdekében is.

Ukrajna európai uniós csatlakozásával kapcsolatban Zelenszkij úgy vélekedett, hogy országa gyakorlatilag már tagja az uniónak, és reményét fejezte ki, hogy a júniusi EU-csúcson megkapja a tagjelölti státust. Kérte ehhez Luxemburg támogatását.

“Ukrajna de facto már az Európai Unió része. Már most is együttműködünk kétoldalú és uniós szinten egyaránt. Mi bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy megvédjük egymást?” – fogalmazott az ukrán elnök.

Kijev közben reagált Szergej Lavrov orosz külügyminiszter héten tett kijelentésére, amely szerint Oroszország kész átengedni az ukrán gabonát szállító hajókat, “ha Ukrajna megtisztítja a kikötőket az aknáktól”. Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő a Jevropejszka Pravda hírportál szerint közölte: Ukrajna partnereivel együtt tárgyal nemzetközi misszió létrehozásának lehetőségéről az ukrán tengeri export akadályainak feloldására, és első lépésként azt követeli Oroszországtól, hogy vonja vissza haderejét Ukrajna tengeri térségéből, és adjon garanciákat a meg nem támadásra. Nyikolenko visszautasította Lavrov szavait, kiemelve, hogy Oroszország ostrom alá vette az ukrán tengeri kikötőket, az orosz hadsereg pedig a tengeri terület egy részét elaknásította, és folyamatosan próbálja áttörni Odessza és más tengerparti városok védelmét a Fekete-tenger felől.

Makszim Kozickij, a nyugat-ukrajnai Lviv megye katonai adminisztrációjának vezetője csütörtökön közölte, hogy szerda éjjel az orosz erők négy rakétát lőttek ki a tenger felől a régióra, aminek következtében öten sérültek meg a sztriji és a szambiri járásokban, továbbá vasúti átjárók és sínek rongálódtak meg.

A Donyeck megyei Szlovjanszkban az orosz ágyúzások megrongáltak egy nagyfeszültségű vezetéket, emiatt a város áram nélkül maradt – közölte Vadim Ljah szlovjanszki polgármester a Facebookon.

 

The post Orosz agresszió: Ukrajna területének mintegy húsz százalékát szállták meg a putyini hadak appeared first on .

A jemeni polgárháború szembenálló felei megegyeztek az ENSZ által áprilisban tető alá hozott tűzszünet két hónappal történő meghosszabbításában – derült ki a világszervezet jemeni megbízottjának közleményéből.

Hans Grundberg a közleménye szerint elmondta, hogy a nemzetközileg elismert jemeni kormány és a húszi lázadók delegációi várhatóan visszatérnek Ammánba, hogy folytassák a rendezést célzó egyeztetéseket.

Leszögezte továbbá: reméli, hogy a felek folytatják az együttműködést, miután a tűzszünet megkötésével, majd annak meghosszabbításával “felcsillantották a reményt a jemeniek előtt, hogy igenis, létezik kiút a konfliktusból”.

A bejelentést üdvözölte Joe Biden amerikai elnök is, aki közleményében a fegyvernyugvás alatt eltelt két hónapot a több mint hét éve tartó polgárháború “egyik legnyugodtabb időszakának” nevezte, s felszólította a feleket, “igyekezzenek állandósítani ezt az állapotot”.

A csaknem nyolc éve tartó polgárháború szereplői között április 2-án életbe lépett tűzszünet eredetileg csütörtökön járt volna le. A megállapodás értelmében a felek leállítják a katonai műveleteket Jemen egész területén, illetve azon kívül is, ezen felül a kormányerők beengednek több üzemanyagszállító hajót a felkelők kezén lévő Hodeida kikötőjébe, valamint részben feloldják a 2016 augusztusa óta zárva lévő szanaai nemzetközi repülőtér blokádját, heti két alkalommal engedélyezve kereskedelmi járatokat Jordániába, valamint Egyiptomba.

Jemenben 2014 augusztusa óta dúl polgárháború az Irán támogatását élvező síita húszik és a nemzetközileg elismert kormány csapatai között. A húszik 2014-ben foglalták el a fővárost. A lázadók ellen 2015 márciusában lépett hadba a kormánycsapatokat támogató arab koalíció, Szaúd-Arábia vezetésével.

 

The post Jemeni polgárháború: újabb két hónappal meghosszabbítják a tűzszünetet appeared first on .

Az ukrán kikötők orosz blokádja destabilizációhoz és tömeges tiltakozásokhoz vezethet Afrikában és Európában – jósolta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön egy pozsonyi nemzetközi biztonsági fórumon, videokapcsolás útján elmondott felszólalásában.

“Nem kerülhetjükc meg kikötőink orosz blokádjának kérdését. Emiatt a világ élelmiszerválság küszöbén áll. Nem csak élelmezési problémákról van szó. Ez piaci hiányt okoz, katasztrofális drágulást az alapélelmiszerek esetében, és több tízmillió embert fenyeget éhezéssel. Ha ezt nem akadályozzák meg, akkor ez Afrika, Ázsia egyes országaiban politikai káoszhoz vezet, és ebből adódóan migrációs válsághoz is Európában, amikor az éhezéssel küzdő országokból oda menekülnek majd” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál az elnököt.

Zelenszkij szavai szerint az afrikai válság elkerülhetetlenül átgyűrűzik egész Európára. “Az élelmiszerválság elkerülhetetlenül nagyszabású tiltakozásokhoz fog vezetni az európai országokban. Sok kormánynak meg kell majd magyaráznia a tüntetőknek, miért tartotta kontinensünket túszul egymagában Oroszország és egyetlen személy Moszkvában, aki kiadta a parancsot Ukrajna tengeri blokádjára” – hangoztatta, Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva.

Közben Olekszij Hromov, az ukrán vezérkar műveleti főigazgatóságának helyettes vezetője csütörtöki kijevi sajtótájékoztatóján közölte, hogy a háború február 24-i kezdete óta Oroszország 5722 hadműveleti-taktikai repülési bevetést hajtott végre Ukrajna területén és 551, Iszkander, illetve Kalibr típusú rakétát lőtt ki. “Ebből Fehéroroszország területéről 1211 bevetést hajtottak végre, vagyis az összes bevetés több mint húsz százalékát, továbbá onnan lőttek ki 61 alkalommal Iszkander típusú rakétákat Ukrajna létfontosságú infrastruktúrájának megsemmisítése céljából” – tette hozzá katonai vezető.

Hromov közölte, hogy az ukrán katonai hírszerzés előrejelzése szerint az orosz erők fokozni fogják a létfontosságú infrastruktúra elleni légi- és rakétacsapásokat, és megpróbálják elfoglalni teljes hosszában Ukrajna fekete-tengeri partvidékét egészen a Moldovához tartozó, de orosz ellenőrzés alatt lévő szakadár Dnyeszter Menti Köztársaságig.

“Az ukrán hírszerzés biztosra veszi, hogy az orosz erők a Donyec-medencében lévő ukrán csapatok bekerítésére és megsemmisítésére összpontosítanak, majd egy szárazföldi folyosót akarnak az ellenőrzésük alá vonni egészen a Rosztovi régiótól a Krím-félszigetig. Emellett Oroszország igyekszik azonosítani az ukrán fegyveres erők logisztikájának útvonalait, és megsemmisíteni a katonai felszereléseket és lőszereket tároló raktárakat, továbbá akadályozni, hogy a nyugati országok fegyverekkel lássák el Ukrajnát” – tette hozzá Hromov.

A török Baykar cég ingyen ad Ukrajnának Bayraktar TB2-es drónt
A török Baykar cég ingyen ad Ukrajnának Bayraktar B12-es típusú, pilóta nélküli repülőgépet, azaz drónt, jóllehet, Litvániában összegyűjtötték a pénzt, hogy megvásárolják a drónt Ukrajnának – jelentette be Arydas Anusauskas litván nemzetvédelmi miniszter és a Baykar csütörtökön a Twitteren. Litvániában közösségi finanszírozással összegyűjtötték a pénzt arra, hogy a balti ország új drónt vásárolhasson Ukrajnának az Oroszország elleni háború közepette. A pilóta nélküli repülőgépek kifejlesztésére specializálódott török Baykar cég azonban úgy döntött, hogy térítésmentesen adja át Kijevnek a drónt, cserében viszont azt kérte, az összegyűlt pénzt ajánlják fel humanitárius segélyként Ukrajnának. A litván honvédelmi miniszter Twitter-bejegyzésében sokszoros köszönetet mondott a török cégnek a “hihetetlen” ajánlatért, s közölte, hogy az – egyébként három nap alatt összegyűjtött, hatmillió eurónyi (mai árfolyamon 2,3 milliárd forint) – összegyűjtött pénzből a drónhoz megfelelő lőszereket vásárolnak, a maradékot pedig Ukrajna támogatására ajánlják fel.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij a migráció erősödését jósolja appeared first on .

Üdvözölte, és történelmi döntésnek nevezte Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, hogy a dánok előző nap megszavazták az ország csatlakozását az Európai Unió védelmi politikájához.

Borrell szerint a döntés, mely felszámolja az uniós védelemmel kapcsolatos, az EU-szerződésekben foglalt úgynevezett kívülmaradási záradékot, lehetővé teszi Dánia számára, hogy teljes mértékben részt vegyen az EU biztonságát és védelmét szolgáló közös munkában.

“A döntés olyan időszakban született, amikor az Európai Uniónak és tagállamainak minden eddiginél fontosabb, hogy megerősítsék védelmi és cselekvési képességüket. Dánia döntése további erőt jelent és egységet eredményez az unió védelmi kezdeményezéseihez” – fogalmazott. A főképviselő végezetül közölte, amint a dán kormány hivatalosan is tájékoztatta a többi uniós tagállamot a döntés eredményéről, az EU készen áll megtenni minden szükséges lépést, hogy Dánia mihamarabb hozzájárulhasson az uniós védelmi politika minden eleméhez.

A témáról Dániában szerdán tartott voksoláson a résztvevők kétharmada szavazott igennel. A NATO-tag Dánia – mely több más területen sem csatlakozott az uniós együttműködéshez – az egyetlen EU-tagország volt, amely nem vett részt az EU közös védelmi politikájában. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetben méltatták, és történelmi jelentőségűnek nevezték a szavazás eredményét, és meggyőződésüket fejezték ki, hogy a döntés mind Dánia, mind az EU számára kedvező hatásokkal jár.

 

The post Dánia csatlakozott az EU védelmi politikájához appeared first on .

Agyonlőttek egy késsel közeledő palesztin nőt egy izraeli ellenőrző pontnál Ciszjordániában szerdán – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

A hadsereg közlése szerint egy palesztin nő támadást akart végrehajtani egy katonai ellenőrző pontnál Ciszjordánia déli részén, a Jeruzsálemtől Hebron felé tartó úton Gus Eción térségében, az al-Arub menekülttábor közelében, ezért a katonák tüzet nyitottak rá. A támadó meghalt. A merényletkísérlettel vádolt, 31 éves nő két hónapja szabadult a börtönből, ahova közbiztonság elleni bűncselekmény miatt került.

A ynet értesülése szerint a biztonságiak kedden is meghiúsítottak egy merényletkísérletet, amikor Jeruzsálem óvárosának Damaszkuszi kapujánál őrizetbe vettek egy 15 éves fiatalt, aki előzőleg felkeltette gyanújukat. A rendfenntartók felszólították, hogy vesse alá magát átvizsgálásnak, de ő a táskáját eldobva menekülni kezdett. Rövid üldözés után elfogták, és megtalálták eldobott táskáját is, melyben kés volt. A fiatalt kihallgatásra vitték, mert azzal gyanúsítják, hogy késeléses merényletet tervezett.

Márciusban eddig 19 emberéletet követelő terrorhullám kezdődött Izraelben, és ezért meredeken nőtt a feszültség Izrael és a palesztinok között. Az izraeli hadsereg fokozta ciszjordániai tevékenységét, hogy megkísérelje megfékezni az egyre terjedő erőszakot. Március közepe óta legkevesebb harminc palesztin vesztette életét. Sokan közülük razziákon kitört összecsapásokban, de palesztin civilek is áldozatul estek a Ciszjordániában fellángolt tűzharcokban.

 

The post Agyonlőttek egy késsel közeledő palesztin nőt egy izraeli ellenőrző pontnál Ciszjordániában appeared first on .

Ha Hollandia felöl érkezünk Belgiumba, és már magunk mögött tudtuk a valaha szebb napokat látott Liége lehangoló városrészeit és lepusztult rozsdaövezetét, felüdülésként hat az Ardennekben vezető autópályán haladni a luxemburgi határ közelében fekvő Bastogne felé. Miután a német hadsereg 1944. december 16-án megindította az Antwerpen visszafoglalását és az amerikai és angol erők fő utánpótlási vonalának elvágását célzó ardenneki offenzívát, és behatolt Belgiumba, az úthálózat miatt stratégiai fontosságú helyen lévő, szeptember 10-én egyszer már felszabadított Bastogne újra célpont lett. A német előrenyomulás végleges visszaszorításához még több mint egy hónap kellett, de Bastogne ostroma már december 26-án véget ért. A városban több kültéri látnivaló emlékeztet az 1944 karácsonyán vívott harcokra.

[...] Bővebben!

A drónok terjedése és ennek nyomán a légtér egyre nagyobb leterheltsége, illetve a személyi biztonság igényli a drónhasználat szabályozását – jelentette ki Bunya Tamás, a Készenléti Rendőrség légirendészeti szolgálatának drónszakértője.

Ezért a polgári repülések során is kötelező a drón bejegyzése, a pilótajogosítvány megszerzése, a repülést támogató MyDroneSpace mobil applikáció használata, felelősségbiztosítás kötése, illetve lakott terület feletti repülés esetén légtérhasználati engedély megszerzése – közölte a rendőr százados. Hozzátette, tilos a drónok használata kiemelt infrastruktúrák, védett katonai, rendvédelmi objektumok, illetve külképviseletek közelében.

Bunya elmondta: a polgári drónhasználatot európai uniós rendelet, illetve hazai jogszabály határozza meg. A korlátozások pedig azért is szükségesek, hogy az egyre telítettebb légtérben minden állami és civil szervezet el tudja látni a feladatát. A szabályozás bevezetése óta Magyarországon mintegy 3500-an regisztráltak a képzésre, illetve 1500-an tettek vizsgát. Ugyanakkor népszerűek a magyarok számára az ausztriai képzések is; a szomszédos országban 3400 magyar állampolgár regisztrált a képzésre – ismertette.

Hangsúlyozta, hogy az állami, így a rendőrségi drónok használatára még szigorúbb szabályok vonatkoznak, ugyanakkor ezek az eszközök számos területen, a határvédelem esetében, rendezvénybiztosításnál, a közlekedési szabálytalanságok kiszűrésénél segítik a rendvédelmi munkát.

A rendőrség 43, DJI márkájú drónt üzemeltet. Ezek repülési ideje 30-35 perc, és a kamerájuk harmincszoros optikai és hatszoros digitális zoommal rendelkezik – mondta el Bunya.

Drotár István, a Magyarországi Drón Koalíció szakmai vezetője hangsúlyozta: a szervezet célja a rohamosan fejlődő ágazat érdekképviselete, illetve a biztonságos és hatékony drónhasználat megvalósítása, ezért segítenék a jogalkotót a jogszabályi környezet kialakításánál. A hatékony, környezetkímélő, a magánélet védelmét szem előtt tartó drónhasználat érdekében a szervezet drónstratégiát, illetve akcióterveket készít – mondta a szakember.

 

The post Rendőrség: az egyre terheltebb légtér igényli a drónhasználat szabályozását appeared first on .

Közép-Amerika az elmúlt évtizedekben elsősorban a folyamatos polgárháborúk, majd bandaháborúk következtében vált ismertté. Az 1990-es években lezajlott demokratikus megújulást követően azonban nem köszöntött be béke a térségben, ugyanis felütötte fejét a szervezett bűnözés. A biztonsági helyzet romlásában két – eredetileg az Egyesült Államokban létrejött – bűnszervezet játszik meghatározó szerepet: a Mara Salvatrucha (MS-13) és a Barrio 18 (M-18). Az új évezred elején a bűnszervezetek a büntetlenséget és a korrupciót kihasználva virágkorukat élték. El Salvadorban 2003-ban kerültek elfogadásra az úgynevezett Mano Dura (Vasököl) törvények, amelyek értelmében a rendőri és katonai fellépés segítségével próbáltak meg sikereket elérni. Az intézkedések eredményei azonban vitathatók. Közel két évtizeddel később viszont a salvadori kormány újfent a korábbi eszközökhöz nyúlt: a fellángoló erőszakra erőszakkal válaszoltak.

A cikk először ismerteti a Vasököl törvények megszületését, majd a 2022 márciusában bejelentett szükségállapotot vizsgálja, középpontba állítva az előzményeket, a jelenlegi állapotokat és a várható következményeket.

A Vasököl törvények megszületése

2003 júliusában Francisco Flores elnök jelentette be, hogy az eddigieknél keményebb módon szükséges fellépni a bűnszervezetekkel szemben, aminek a keretét a Mano Dura törvények jelentették. A törvények értelmében bárkit letartóztathattak, aki gyanúsnak tűnt. Több ezer salvadori fiatal került börtönbe amiatt, hogy látható helyen tetoválást viselt, gyanúsan viselkedett (tiltott szervezkedés, társulás vádjával) vagy bandák kézjeleit használta az utcán. A Mano Dura értelmében 2-5 éves börtönbüntetést lehetett kiszabni azokra a 12 évnél idősebb személyekre, akiket a már említett kritériumok alapján bűnösnek találtak. Ennek következtében 2003 és 2004 között mintegy 20.000 bandatagot tartóztattak le, azonban 95%-uk szabadon távozott bizonyítékok hiányában. Még 2003-ban a salvadori Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenesnek ítélte a törvényt, mondván, hogy sérti az ENSZ gyermekek jogairól szóló ajánlását. A törvény értelmében a gyerekekre is úgy tekintettek, mint a felnőttekre, így ugyanolyan mértékű büntetésben részesültek, illetve sérült az ártatlanság vélelmének intézménye is.

2004-ben Antonio Saca választási sikere után került bevezetésre a Súper Mano Dura (Szuper Vasököl). Az új törvény értelmében a bűnszervezeti tagság súlyosbító tényezőnek minősült egy bűncselekmény tárgyalásakor. 3-tól 5 évig terjedő börtönbüntetést lehetett kiszabni arra a személyre, akiről bebizonyosodott, hogy bandatag. Akiről pedig kiderült, hogy vezető tisztséget tölt be, arra 6-9 éves börtönbüntetés várt.

A szigorú fellépés azonban nem hozta meg a kívánt eredményeket. Mivel a két rivális banda (MS-13 és M-18) tagjait külön börtönökben helyezték el, – aminek következtében a tagok és a vezetők ugyan azokba az intézményekbe kerültek – így sokkal könnyebben tudtak új, hatékonyabb stratégiákat kidolgozni. Új szabályokat dolgoztak ki (tetoválások betiltása) és új illegális tevekénységekbe is belekezdtek (emberrablás, védelmi pénzek gyűjtése). A bandák sokkal szervezettebbé és jobban irányíthatóvá váltak a Vasököl törvények bevezetése után.

Láthatjuk tehát, hogy a Mano Dura törvények nem teljesítették be azokat az elképzeléseket, amelyeket az ország vezetői megálmodtak. A kemény katonai fellépés, a sok esetben indokolatlan letartóztatások, illetve a megtorló politika sikertelennek bizonyult.

A 2022-es tavaszi események

Mielőtt megismernénk, hogy mi vezetett el a szükségállapot bevezetéséhez, fontos említést tenni a 2021-es évről, illetve 2022 februárjáról. A 2021-es évet illetően megállapítható, hogy csökkent a gyilkosságok száma az országban, mivel ekkor 1.140 gyilkosság történt El Salvadorban, ami 200-zal kevesebb, mint 2020-ban. Azonban fontos megemlíteni egy másik adatot is, ami beárnyékolja ezt a képet. Miközben a gyilkosságok száma csökkent, addig az eltűnt személyek száma jelentősen nőtt. 2021. január 1. és szeptember 30. között 936 bejelentés érkezett eltűnt személyekről, miközben ez idő alatt „mindössze” 899 gyilkosság történt. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a gyilkosságok száma valójában nem, vagy csak igen kis mértékben csökken. Jogosan vetődhet fel a kérdés, hogy miért ne csökkenne, ha a hivatalos adatok arra mutatnak? A válasz az, hogy a holttesteket a bandák elrejtik az utcákról a hatóságok elől, akik így nem, vagy csak igen nehezen találják meg azokat. Ez történt 2022 februárjában is, amikor a fővárostól nem messze, Nuevo Cuscatlán városában a hatóságok egy tömegsírba rejtve találtak meg 26 holttestet. Az előző feltevést támasztja alá az is, hogy az ország elnöke, Nayib Bukele nem hivatalos megegyezést kötött a bandákkal. Ennek értelmében a bűnözők elrejtik a holttesteket, amiket a rendőrség a lehető legkisebb erőkkel próbál megkeresni, így – főleg, ha nem is találják meg – mind az emberölések száma, mind pedig a gyilkossági ráta alacsony marad.

2022 márciusában azonban háromnapos vérontás vette kezdetét az országban. Március 25-én 14, március 26-án 62, míg 27-én 11 embert gyilkoltak meg. A 72 óra leforgása alatt elkövetett 87 gyilkosság hosszú idő óta a legtöbb, továbbá a március 26-án meggyilkolt 62 ember az elmúlt két évtized legmagasabb értéke egy napra vetítve. Fontos megjegyezni, hogy a bandák a vérontás során kerülték a nyílt összetűzést a kormánnyal, azaz egy rendőrt, katonát vagy politikai személyt sem gyilkoltak meg. Az áldozatok többségében egyszerű utcai árusok, buszon utazók vagy éppen bevásárló emberek voltak. Ez újfent arra enged következtetni, hogy létezik egy megegyezés a bandák és a kormány között, azonban a kormány valamit nem szeretne megadni a bűnözőknek, így ők gyilkosságokkal próbálják azt kierőszakolni. Nayib Bukele a vérontás harmadik napján azonnali intézkedéseket vezetett be: harminc napos szükségállapotot hirdetett, ami azonban számos alapvető jog korlátozásával jár együtt. Ennek értelmében felfüggesztésre került a gyülekezéshez való jog, a letartóztatás okáról történő tájékoztatás, a hallgatáshoz való jog, az ügyvédi segítség őrizet alatt történő igénybevétele, illetve az a követelmény, hogy az őrizetbe vett személyeket 72 órán belül bíró elé állítsák (15 napra hosszabbították meg). Emellett Bukele elnök bejelentette, hogy a fogvatartott bandatagoknak a nap 24 órájában a cellájukban kell tartózkodni, tilos bárminemű szabadtéri tevékenység, továbbá mostantól csak napi kétszer kapnak enni, hogy kevesebb pénzt kelljen étkeztetésre fordítani. Emellett az elnök visszatért a korábban már megismert Vasököl intézkedésekhez: rendőröket és katonákat vezényelt az utcára, illetve bárkit letartóztathattak a hatóságok, aki gyanúsnak tűnt. Az utóbbi intézkedést azonban nem részletezték, tehát nem derül ki, hogy mi számít gyanús viselkedésnek vagy ki tekinthető feltételezhetően bandatagnak.

Április elején az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa aggodalmát fejezte ki a salvadori szükségállapot bevezetésével kapcsolatban. Megállapítása szerint az egyes polgári szabadságjogok korlátozása, illetve a rendőrség és a katonaság megjelenése szükségtelen és túlzott erőszakalkalmazásnak tekinthető. Hangsúlyozza továbbá, hogy két hét leforgása alatt közel 6.000 állítólagos bandatag letartóztatására került sor, azonban ezek letartóztatási engedély nélkül történtek, mindemellett egyes jelentések szerint az elfogott személyek kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódban részesültek. 2022. április 5-én a salvadori törvényhozás új jogszabályokat léptetett érvénybe. Ezek értelmében arra a személyre, akiről bebizonyosodik, hogy vezető pozíciót tölt be egy bűnszervezetben, 40-45 éves börtönbüntetés vár a korábbi 6-9 év helyett. A bűnszervezeti tagság büntetési tétele is megváltozott, a korábbi 3-5 éves börtönbüntetés helyett az új törvény értelmében 20-30 évre kerülhet rács mögé egy bandatag. Ami azonban igazán aggasztó, és az ENSZ is kifejezte fenntartásait, az az a tétel, miszerint 10 éves börtönbüntetésre ítélhető az a 12 évnél nem fiatalabb személy, akiről bebizonyosodik, hogy bandatag. Az új törvény értelmében 12-16 éves kor között 10 éves, míg 16 év felett 20 éves börtönbüntetés szabható ki azon fiatalkorúakra, akik feltételezetten bandatagok.

Nem csak az új törvények tekinthetők aggasztónak El Salvadorban. Április 24-én jóváhagyták, hogy további 30 nappal meghosszabbították a szükségállapotot az országban. Számos salvadori család azonban aggodalmát fejezte ki Bukele intézkedéseivel kapcsolatban. Egyre több olyan hír lát napvilágot, miszerint ártatlan embereket is letartóztatnak bármiféle indoklás nélkül, ám azokat, akiknek a családjuk nyíltan felszólal a letartóztatás ellen az esetek döntő többségében szabadon engedik. 5 hét alatt közel 25.000 személyt tartóztattak le az országban, akiket Bukele bandatagnak titulál, viszont beismerte, hogy voltak olyanok is az elfogott személyek között, akikről kiderült, hogy nincs közük bűnszervezetekhez. Utóbbi eseteket egyszerű hibaként állította be az elnök.

2022 május 26-án érkezett az újabb bejelentés, miszerint további 30 nappal meghosszabbították a szükségállapotot az országban. A bejelentés napjáig közel 35.000 állítólagos bandatagot tartóztattak le, azonban a lakosság beszámolói szerint ezek közül nagyon sok történt önkényes módon, kizárólag az adott személy kinézete vagy tartózkodási helye alapján. Gustavo Villatoro, az ország igazságügyi és közbiztonságért felelős minisztere úgy nyilatkozott, hogy „a háború a bandák ellen addig fog tartani, amíg az szükséges, és a közvélemény követeli. Szembe fogunk szállni azzal a jelenséggel, amit a bandák okoznak az országban, és addig fogunk harcolni, amíg ki nem irtjuk őket az ország területéről”. Kérdéses azonban, hogy a lakosság meddig tűri majd a jogszerűtlen letartóztatásokat és az erőszakos rendőri és katonai fellépést. A lakosság egyértelműen szeretné, ha csökkennének a bandák által elkövetett gyilkosságok, azonban a kormány által alkalmazott erőszakot és önkényes kormányzást is elítélik.

Lehetséges következmények

A Mano Dura törvények a 2000-es évek elején nem értek el kézzelfogható eredményt, sőt a bandák megerősödéséhez és a jobb szervezettséghez vezettek. A bandatagok bebörtönzése után, az intézményeket átalakították műveleti központokká és toborzó bázisokká. A jelenlegi intézkedések sikerességét gátolhatja, hogy a salvadori börtönök már 2021 decemberében a maximális kapacitás 136%-án működtek. Annak érdekében, hogy az embertelen körülményeket, az esetleges lázadásokat és a túlzsúfoltság miatt bekövetkező elhalálozásokat elkerüljék a börtönökben, szükséges új létesítmények építése. Ez azonban jelentős anyagi következményekkel jár, továbbá az új intézményekben is biztosítani kell a fogvatartottak számára a mindennapi étkezést, valamint az alapvető emberi körülményeket és szükségleteket. Abban az esetben, ha a május 26-i adatok alapján, a 35.000 letartóztatott személyt bebörtönzik, akkor közel 70.000 fogvatartott lesz az országban, ami a büntetésvégrehajtási rendszer kapacitásának a kétszeresét jelentené.  Továbbá fontos megjegyezni azt is, hogy a bebörtönzés már korábban sem vezetett sikerhez. Valószínűsíthető, hogy a bandák most is alkalmazkodnának a kialakult helyzethez és kialakítanák azokat a szükséges túlélési stratégiákat és új szabályokat, amelyekkel hatékonyan fent tudnák tartani működésüket. Fontos kérdés továbbá az is, hogy a salvadori lakosság türelme meddig fog tartani az erőszakos kormányzati fellépésekkel kapcsolatban. A törvénytelen letartóztatások következtében számos ártatlan személy is áldozattá vált, ami az elégedetlenséget növelte. Érdemes megemlíteni még a nemzetközi közösség, elsősorban az ENSZ szerepét is, amely már korábban is ellenezte és bírálta az új salvadori törvényeket. Kérdéses, hogy egy esetleges közös fellépés milyen módon befolyásolná Nayib Bukelét és kormányát a kialakult helyzet kezelésében. Végezetül pedig lehetséges következményként említhető a márciusi erőszakhullám megismétlése, abban az esetben, ha nem sikerül valamilyen megegyezést kialakítani a bűnszervezetek és a kormány között.

Bárhogyan alakul majd a jelenlegi helyzet az országban, érdemes lesz figyelemmel követni a további változásokat, legyen szó az MS-13 vagy az M-18 helyzetéről és stratégiájáról vagy az ország elnökének, Nayib Bukelének a sorsáról.

 

Írta: Szigeti Kristóf

Kiemelt kép forrása: pexels.com

A Szükségállapot El Salvadorban – a Vasököl törvények visszatérése bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Lezárta a Cirkon hiperszonikus cirkálórakéta tesztciklusát az Admiral Gorskov fregatt, megerősítve az új fegyver felkészültségét – jelentette ki Alekszandr Moiszejev tengernagy, az északi flotta parancsnoka szerdán Szeveromorszkban.

Moiszejev emlékeztetett rá a múlt hét végén: egy, a Barents-tengerről indított Cirkon hiperszonikus robotrepülőgép egy mintegy ezer kilométer távolságban lévő célpontot ért el a Fehér-tengeren. A TASZSZ hírügynökség orosz hadiipari forrásra hivatkozva kedden azt írta, hogy ezzel a rakéta tengerfelszíni hordozóról végrehajtott tesztelése lezárult.

A tengernagy azt is bejelentette szerdán, hogy az északi flotta még idén hadrendbe állítja az Admiral Golovko fregattot, amely a hiperszonikus tengeri fegyverek első szabványos hordozója lesz. A hadihajó a 22 350-es projekt harmadik fregattja az Admiral Gorskov és az Admiral Kaszatonov mellett. Ennek az osztálynak a fő csapásmérő fegyvere jelenleg a Kalibr-NK rakétarendszer.

Putyin 2019. február 20-án a Szövetségi Gyűléshez (a parlament két házához) intézett beszédében azt mondta, hogy a Cirkon rakéta képes elérni a hangsebesség kilencszeresét, a hatótávolsága pedig meghaladja az ezer kilométert. A fegyver beszerzéséről 2021. augusztus 24-én, az Armija-2021 haditechnikai fórumon írt alá szerződést az orosz védelmi minisztérium a KTRV vállalattal.

A Cirkonokat tesztelő orosz északi flotta valójában az orosz fegyveres erők hadászati haderőnemközi egyesülése, amely az Északi-sarkvidéken és a világóceán más területein lép fel az orosz érdekek érvényesítéséért. Az északi flotta, amely 2021. január 1. óta önálló katonai körzet státust kapott, az orosz haditengerészet legerősebb tengeralattjáró-csoportosulásával rendelkezik.

 

The post Lezárult az orosz Cirkon hiperszonikus fegyver tesztelése appeared first on .

Az orosz erők légicsapást mértek a Donyec-medencében lévő Luhanszk megyei Szeverodoneck városra, és eltaláltak egy salétromsavas tartályt egy vegyi üzem területén – közölte Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a Facebookon.

A tisztségviselő felhívta a térség lakosait, hogy ne hagyják el az óvóhelyeket, és készítsenek szódaoldattal átitatott védőmaszkokat. Emellett azt tanácsolta Szeverodoneck lakóinak, hogy kövessék figyelemmel a szél irányát. Emlékeztetett arra, hogy a salétromsav belélegezve, lenyelve, valamint a bőrrel és a nyálkahártyákkal érintkezve veszélyes. A sav gőze irritálja a légutakat, enyhe mérgezés esetén hörghurut, az alsó légutak enyhe gyulladása, szédülés, álmosság jelei mutatkoznak, míg súlyos mérgezés esetén tüdőödéma is felléphet.

A késő délutáni órákban Hajdaj arról adott hírt Facebook-bejegyzésében, hogy az orosz csapatok Szeverodoneck nagyobb részét ellenőrzésük alá vonták, de kiemelte, hogy a várost nem sikerült bekeríteniük. Hétfő éjjel a kormányzó már beszámolt arról, hogy a 2014 óta megyeszékhelyként működő városba még beljebb nyomultak az orosz csapatok és már a belvárosi utcákon folynak a harcok.

“A regionális központban a pusztítás szintje a rubizsneihez és a popasznaihoz közelít. A város létfontosságú infrastruktúrája közel száz százalékban megsemmisült, a lakásállomány kilencven százaléka károsodott, hatvan százaléka már nem helyreállítható. Az ágyúzások miatt lehetetlen humanitárius segélyszállítmányokat eljuttatni a városba, illetve embereket evakuálni onnan” – írta legújabb bejegyzésében a kormányzó.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben kijelentette, hogy Ukrajna nem fog sietni területei visszafoglalásával, ha ez több tízezer áldozatot követel, hanem megvárja a szükséges fegyvereket. Ezt azon a sajtótájékoztatón mondta, amelyet Kijevben Zuzana Caputová szlovák államfővel közösen tartott. Megjegyezte, hogy a mára már a 2014 óta tartó harcok miatt lakatlanná vált települések Kijev számára “nem jelentenek prioritást”. Hangsúlyozta, hogy Kelet-Ukrajnában a “megfelelő fegyverek hiánya miatt nehéz az ukrán hadseregnek”, miközben Oroszország és a velük együttműködő szakadárok a térségben összpontosították a legtöbb fegyverzetet és a legnagyobb személyi állományt. Az ukrán elnök egyúttal biztosított afelől, hogy Ukrajna visszaszerzi az egész területet, amely történelmileg és minden nemzetközi jogszabály szerint hozzá tartozik.

Harkiv megyében eközben több, mint tíz órán keresztül lőtték az orosz erők Zolocsin települést, egy idős nő életét vesztette, egy másik nő pedig megsebesült – közölte Viktor Kovalenko, a kistérség vezetője.

Az ukrán katonai hírszerzés kedden a Telegramon videofelvételt tett közé arról, hogyan szállítottak helikopterekkel fegyvereket és lőszereket a mariupoli Azovsztalban lévő ukrán katonáknak. “Az égetően szükséges fegyverek és lőszerek Mariupol védőihez eljuttatása érdekében az ukrán fegyveres erők helikopter-pilótái és az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának különleges erői egyedülállóan összetett hadműveletet hajtottak végre” – kommentálta a videót a hírszerzés.

Leváltották Sztanyiszlav Pozdnyakovot az Európai Vívószövetség éléről
Az Európai Vívószövetség (EFC) rendkívüli kongresszusán leváltották posztjáról Sztanyiszlav Pozdnyakov elnököt. Az online ülésen a 45 tagországból 37 vett részt, és a szavazáson 23-an voksoltak az orosz sportvezető eltávolítása mellett, tízen ellene, négyen tartózkodtak. Az EFC végrehajtó bizottsága már áprilisban megvonta a bizalmat Pozdnyakovtól, a kongresszus ezt a döntést szentesítette Oroszország ukrajnai háborúja miatt. Az új vezető megválasztásáig a lengyel főtitkár, Jacek Slupski látja el az elnöki feladatokat. A legendás, négyszeres olimpiai bajnok kardvívó – aki 2018-tól az Orosz Olimpiai Bizottság elnöke – 2016-tól vezette az európai szövetséget.

The post Orosz agresszió: a hódító csapatok eltrafáltak egy salétromsavas tartályt Szeverodoneckben appeared first on .

Támogatóan nyilatkozott Catherine Colonna új francia külügyminiszter arról a lengyel törekvésről, amely a NATO keleti szárnya erősítését célozza az ukrajnai háború okán.

A Zbigniew Rau lengyel külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat követő közös sajtóértekezleten Colonna, utalva “a drámai orosz agresszióra” Ukrajnában, nélkülözhetetlennek nevezte Franciaország és Lengyelország együttműködését az Európai Unión (EU) és a NATO-n belül. Kulcsfontosságúnak minősítette Lengyelország szerepét a NATO pozícióinak erősítésében a szövetség keleti szárnyán. “Franciaország a lengyelek mellett áll ki ezekben a törekvésekben” – hangsúlyozta.

A varsói kormány egyebek mellett a 10,5 ezer fős amerikai katonai jelenlét állandóvá tételét szorgalmazza a NATO keleti szárnya megerősítésének keretében. Előző napi ukrajnai látogatásáról beszámolva Colonna aláhúzta az Európai Unió “kollektív elszántságát” Ukrajna gazdasági, pénzügyi és katonai támogatásában.

Rau a sajtóértekezleten kiemelte annak politikai fontosságát, hogy Colonna Kijev után Varsóba látogatott. “Nincs ma a világon fontosabb ügy a kiprovokálatlan és megalapozatlan orosz agresszió elleni ukrán védelmi harcnál ” – fogalmazott a lengyel diplomácia vezetője.

Az ukrajnai háborút vízválasztó pillanatnak nevezte Európa történelmében. “E tapasztalat következtében már semmi sem lesz olyan, mint a háború előtt volt, sem intézményi, sem politikai szempontból” – vélekedett Rau.

A lengyel külügyminiszter felszólította Franciaországot, hogy támogassa Ukrajna uniós tagjelölti státuszát. Azzal érvelt emellett, hogy az ukrán integrációs folyamatban szerepelt vállalva Párizs kihasználja “nagy stratégiai esélyét arra, hogy visszaállítsa aktív közép- és kelet-európai jelenlétét”.

A francia forradalom jelszavaira utalva a lengyel külügyminiszter hangsúlyozta: aki ma nem akar a politika peremére sodródni, annak “teljes politikai erejével ki kell állnia a szabadságért, az egyenlőségért és a nemzetek közötti testvériségért küzdő Ukrajna mellett”.

Rau méltatta Franciaország szerepvállalását az ukrajnai fegyver-szállításokban, és reményét fejezte ki, hogy nőni fog az Ukrajnának szállított francia katonai felszerelések mennyisége.

 

The post Orosz agresszió: A francia külügyminiszter támogatja a lengyel törekvést a NATO keleti szárnya erősítésére appeared first on .

Szélsőséges egyesület létrehozásával vádolták meg Alekszej Navalnij ellenzéki politikust, mondván, az egyesület tevékenysége a tisztviselők és oligarchák elleni gyűlöletkeltésre irányult.

Erről kedden jelent meg Navalnijnak tulajdonított bejegyzés a közösségi médiában. A bebörtönzött politikus posztja szerint 15 év “megbízható stabil bunker” vár még rá, a csalás és bíróság megsértése címen már kiszabott kilenc év fegyházbüntetésén felül. A News.ru hírportál megjegyezte, hogy az orosz büntető törvénykönyv vonatkozó 282. cikkének 1. bekezdése szerint a maximálisan kiszabható szabadságvesztés időtartama ezen vád alapján tíz év.

“Ma ismét idevágtázott a nyomozó, és hivatalosan ismertette a vádat ellenem egy új ügyben. Kiderült, hogy szélsőséges csoportot hoztam létre, hogy gyűlöletet szítsak a hivatalnokok és oligarchák ellen” – szólt a politikus bejegyzése. A moszkvai városi bíróság május 24-én helybenhagyta Navalnij kilencéves börtönbüntetését. Jelenleg Vlagyimir megyében, a 2. számú büntetőtelepen tölti büntetését. Az ítéletet a moszkvai Lefortovo bíróság március 22-én hozta meg. Az ügyészség 13 év börtönbüntetést és 1,2 millió rubel pénzbüntetést kért az ellenzéki politikusra.

A tárgyalásán két esetet egyesítettek. Az első eljárást azon a címen indították ellene, hogy a 2018-as elnökválasztási kampány alatt, egyebek között az általa alapított – és Oroszországban betiltott – Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) és munkatársai bankszámláján keresztül összegyűjtött 588 millió rubelnyi (jelenlegi árfolyamon csaknem 3,5 milliárd forintnyi) adományt, holott tudatában volt annak, hogy egy korábbi gazdasági bűncselekményben (az úgynevezett Kirovlesz-ügyben) történt elmarasztalása miatt el fogják tiltani a részvételtől. Ebből az összegből a vádirat szerint 356 millió rubelt (több mint 2,1 milliárd forintot) jogellenesen a saját céljaira költött el. Az ügynek négy adományozó a károsultja.

A második ügyet egy békebírónak, egy ügyésznek és egy tanúnak az “igazságszolgáltatás tekintélyét sértő” sértegetése címén indították. Navalnij abban a perben tanúsított kifogásolt magatartást amelyben egy veterán rágalmazása címén tavaly februárban 850 ezer rubelre (több mint ötmillió forintra) megbírságolták

The post Navalnijt oligarchák és hivatalnokok elleni gyűlöletkeltéssel vádolták meg appeared first on .