Biztonságpolitika

A városvezető szerint az ukrán légvédelem három orosz rakétát megsemmisített, a többi a település különböző részeiben csapódott be. A stadionon kívül találat érte a 79-es dandár katonavárosát is, amely azonban most üresen áll. A háború elején ugyanis a benne lévő egyik laktanyát találat érte, ezért az egész katonai területet kiürítették, ennek ellenére az orosz erők továbbra is időről időre támadást intéznek ellene. A stadionban úgyszintén nem tartózkodtak emberek a támadás idején – fejtette ki a polgármester. Kiemelte, hogy a keddi rakétacsapások következtében senki sem sérült meg.

Közben a kremencsuki bevásárlóközpont elleni hétfői orosz rakétatámadásban eddig azonosított elhunytak száma elérte a húszat – közölte Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője a keddi kijevi sajtótájékoztatóján. A sérültek száma 59-re emelkedett, akik közül 25 szorul kórházi ápolásra. Több mint negyven embert még keresnek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a támadással összefüggésben keddi Telegram-üzenetében arra szólította fel a világ közösségét, hogy nyilvánítsa Oroszországot terrorizmust támogató országnak. “Rakétával polgári célpontokat lőni csakis hidegvérű terroristák tudnak, akiknek nincs helyük a Földön. Ezek nem elhibázott rakétatalálatok óvodákra, iskolákra, bevásárlóközpontokra, lakóépületekre, ezek kegyetlenül kitervelt, célzott csapásmérések. Oroszországot terrorizmust támogató országnak kell nyilvánítani. A világnak meg kell állítania az orosz terrort, mert képes rá” – írta az államfő.

Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó arról számolt be, hogy az orosz erők ismét lőtték a régió központját, Harkiv városát. Az első adatok szerint öten sérültek meg, egyikük súlyos állapotban van. A kormányzó kifejtette, hogy Harkiv ipari negyedét érte találat, amelynek következtében tűz ütött ki az egyik vállalat épületében. Az ukrán erők déli műveleti parancsnoksága azt jelentette, hogy öt légicsapást mértek orosz csapatokra és haditechnikai eszközökre a Mikolajiv megyei Sznyihurivka és Krivorizzsja, valamint a Herszon megyei Beriszlav térségében.

Az ukrán vezérkar napi helyzetjelentésében arról számolt be, hogy a stratégiai fontosságú, Donyeck megyei Szlovjanszk irányában, Dovhenyke és Dolina között, az ukrán csapatok megállították és visszaverték az orosz erőket. A vezérkar legfrissebb keddi összesítése szerint eddig körülbelül 35 250 orosz katona vesztette életét Ukrajnában. Az ukrán erők megsemmisítettek 217 orosz repülőgépet, 185 helikoptert, 14 hadihajót, 1567 harckocsit, 3704 páncélozott harcjárművet, 778 tüzérségi és 102 légvédelmi rendszert, valamint 243 rakéta-sorozatvetőt.

Az ukrán katonai hírszerzés közben arról tájékoztatott, hogy fogolycserével kiszabadítottak 16 katonát – köztük két tisztet -, és egy polgári személyt. Cserében 15 orosz foglyot adtak vissza. A műveletet Herszon és Mikolajiv megyék közigaztási határán hajtották végre.

Mindeközben tanácsadója közlése szerint az oroszok “elrabolták” Ihor Kolihajevet, az orosz ellenőrzés alá került dél-ukrajnai Herszon város polgármesterét. Halina Ljasevszka, a városvezető tanácsadója ezt a Facebookon tette közzé. Szavai szerint Kolihajev reggel az egyik közintézményt kereste fel, ahol a városi tanács megmaradt alkalmazottai dolgoztak. Amint kiszállt az autóból, azonnal őrizetbe vették az orosz nemzeti gárda és valószínűleg a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) tagjai.

Miket beszél Peszkov: Kijev a nap lejártáig véget vethetne a harcoknak
Az ukrajnai harcok még a nap lejártáig véget érhetnének, ha Kijev fegyverletételre utasítaná a “nacionalistákat” – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. “Az ukrán fél még a mai nap lejárta előtt véget vethet mindennek, kell egy parancs a nacionalista egységeknek, hogy tegyék le a fegyvert, kell egy parancs az ukrán hadseregnek, hogy tegye le a fegyvert, és teljesíteni kell Oroszország feltételeit. És minden véget érhet még azelőtt, hogy ez a nap véget érne” – mondta. A szóvivő az ukrán elnöknek azt a kijelentését kommentálta, miszerint még a tél beállta előtt véget szeretne vetni az ellenségeskedéseknek. Peszkov azt is mondta, hogy a “különleges hadművelet” a terv szerint halad és el fogja érni a céljait”. Arra a kérdésre, hogy az orosz félnek van-e hozzávetőleges menetrendje az ukrajnai “különleges katonai művelet” befejezésére, nemmel válaszolt.

The post Orosz agresszió: Az oroszok eltaláltak egy stadiont Mikolajivban appeared first on .

Ankara azzal vádolja Svédországot és Finnországot, hogy a török vezetés által terroristáknak tartott csoportokat támogatnak, többek között a Kurdisztáni Munkáspártot (PKK). “Egyetlen szövetséges sem szenvedett annyit a terroristáktól, mint Törökország, többek között a PKK terrorista csoport támadásai miatt” – hangsúlyozta a NATO főtitkára. Stoltenberg kifejtette: a NATO aktívan dolgozik a csatlakozási folyamat következő lépésein, de fontosnak mondta Törökország aggályainak figyelembe vételét. Álláspontja szerint a NATO-nak meg kell kettőznie erőfeszítéseit a terrorizmus elleni küzdelemben. Ennek érdekében a NATO-főtitkár külön tanácskozást hívott össze a madridi csúcstalálkozón.

Stoltenberg üdvözölte, hogy Svédország módosította terrorizmus-ellenes törvényét, továbbá új rendőrségi nyomozást indított a PKK tagjai ellen, és vizsgálja Ankara kiadatási kérelmeit.

“Ezek a konkrét lépések paradigmaváltást jelentenek Svédország terrorizmushoz való hozzáállásában az egyre veszélyesebb és kiszámíthatatlanabb világban”- tette hozzá. A NATO-főtitkár a hétfő reggeli sajtótájékoztatóján úgy vélekedett: nem valószínű, hogy a madridi csúcson megállapodás születik Törökország részéről a csatlakozási kérdésről, de reményét fejezte ki hogy a tárgyalások során “előbbre jutnak”.

Magdalena Andersson svéd miniszterelnök a délutáni sajtótájékoztatón elmondta: Svédország az ötvenes évek óta a legnagyobb katonai képességfejlesztését hajtja végre. “Újra ezredeket hozunk létre, megerősítjük a Gotland-sziget védelmét, aktiváljuk a nemzeti katonai szolgálatot, felgyorsítjuk a védelmi felszerelések beszerzését és megerősítjük hírszerzési és kibervédelmi képességeinket” – hangoztatta. Hozzátette: mivel ez még nem elég, a svéd parlament úgy döntött májusban, hogy csatlakozni kell a NATO-hoz.

Andersson az Ankara által felvetett aggályokkal kapcsolatban elmondta: Svédország törekszik a megegyezésre. Reményét fejezte ki, hogy még a madridi csúcstalálkozó előtt egyezségre jut Törökországgal a csatlakozási folyamat mihamarabbi elindítása végett. Hangsúlyozta: Svédország a lehető leghatározottabban elítéli a terrorizmust, és elkötelezett a minden formája és megnyilvánulása elleni küzdelem mellett.

“A PKK-val kapcsolatos álláspontunk egyértelmű, az EU-ban, így Svédországban is terrorszervezetként tartják nyilván. Országunk nem lesz a terroristák menedéke”. A svéd miniszterelnök kiemelte továbbá, hogy országában, július elsején lép életbe a szigorított terrorizmusellenes törvény.

The post Stoltenberg: Törökország aggályai jogosak a svéd és a finn NATO-csatlakozással kapcsolatban appeared first on .

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) közleménye szerint új pszichoaktív anyaggal visszaélés miatt indult büntetőeljárás, miután olyan információ jutott a nyomozók tudomására, hogy egy sárospataki férfi külföldről drogot szerez be, majd azt több megyében értékesíti, köztük Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is dílerek részére. A nyomozás részletei arra is fényt derítettek, hogy a 36 éves B. Arnold az illegális üzletbe egyik rokonát, a 61 éves B. Sándort is bevonta. A drogot – amiket külföldi weboldalon keresztül rendelt meg felesége nevére – rokona lakcímére szállíttatta ki egy futárszolgálattal, majd rajta keresztül eladta egy baktalórántházi dílernek.

B. Arnoldra, B. Sándorra, valamint a velük kapcsolatban álló 36 éves B. Tiborra a rendőrök azután csaptak le, hogy átvette a drogot B. Sándortól. B. Tibort és a vele egy autóban utazó férfit a rendőrök pénteken fogták el, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán.

Autójában több mint egy kilogramm barna kristályos anyagot találtak, majd foglaltak le a rendőrök. Elfogását követően kutatást tartottak baktalórántházi lakásában is, ahol porciózáshoz használatos digitális mérlegeket, illetve tasakokat találtak. Ezen túl vagyonvisszaszerzési céllal lefoglaltak tőle egy nagy értékű gépkocsit, valamint három aranygyűrűt is. Gyanúsítotti kihallgatását követően a nyíregyházi nyomozók bűnügyi őrizetbe vették, és kezdeményezték letartóztatását.

A KR NNI miskolci nyomozói a két férfit B. Tiborral egy időben fogták el, majd az ő sárospataki lakásaikban is kutatást tartottak. Összesen 4 és fél kilogramm barna kristályos anyagot foglaltak le náluk, ugyanolyat, mint amit a nyíregyházi rendőrök B. Tibor autójában találtak. Ezen kívül a két lakásban volt még fehér por és zöld növényi törmelék is, valamint nagy mennyiségben simítózáras tasakok és több mint 6 millió forint készpénz. A lefoglalt drog feketepiaci értéke csaknem 20 millió forint. Az akcióval a rendőrség 20 ezer adag kábítószer piacra kerülését akadályozta meg.

A vegyészszakértő megállapította, hogy a lefoglalt anyag kábítószer, így a két férfit jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelemmel gyanúsították meg, majd mindegyiküket bűnügyi őrizetbe vették és kezdeményezték letartóztatásukat. A rendőrségi közlemény szerint a gyanúsítottak száma még bővülhet, tekintettel arra, hogy a nyomozók vizsgálják, hogy a három férfi kivel állhatott még kapcsolatban.

The post Futárszolgálaton keresztül rendelt drogot a fineszes drogdíler appeared first on .

Az uralkodó azt mondta: a brutális orosz invázió miatti haraggal és az egységes európai reagálás láttán érzett büszkeséggel érkezett a román katonai bázisra, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy a harcok rövidesen befejeződnek, és újjáépíthetik a szabad és virágzó Ukrajnát.

A belgák királya kifejtette: évtizedek óta először ismét fegyverek hangjától hangos Európába, ártatlan civilek mérhetetlen szenvedését idézte elő az, hogy Oroszország a nemzetközi jogot semmibe véve, mindenki szeme láttára, brutálisan lerohant egy szuverén államot. Másfelől elismeréssel beszélt arról, hogy az európai országok egységesen reagáltak erre a barbár cselekedetre, a visszaélésekre, és leírhatatlan erőszakra, egy emberként ítélték el az agresszort és szankciókat léptetett életbe.

Úgy értékelte: hét NATO-ország katonáinak jelenléte a romániai bázison, a csapatok és felszerelések gyors felvonultatása a keleti szárnyon a védelmi szövetség válságos pillanatokban megmutatkozó szolidaritásának bizonyítéka. A katonai pilóta, ejtőernyős, és kommandós képesítéssel is rendelkező, katonai egyenruhában érkező belga uralkodó leszögezte: azért látogatta meg a NATO-csapatokat, hogy támogatásáról biztosítsa őket és kifejezte meggyőződését, hogy a demokrácia, szabadság, szolidaritás és az emberi jogok iránti tisztelet végül győzni fog.

Iohannis megköszönte, hogy Belgium csapatokkal járul hozzá a NATO-csapatok romániai jelenlétéhez, szerinte ez a közös biztonság javítását célzó összehangolt együttműködés konkrét megnyilvánulása. A román elnök leszögezte: az észak-atlanti szövetség bármilyen jelenlegi és jövőbeni provokációval és fenyegetéssel meg tud birkózni. Fülöp belga király személyében a héten már a második NATO-ország államfője látogatta meg Romániába vezényelt katonáit: szerdán Emmanuel Macron francia elnök kereste fel a Kogalniceanu légi támaszpontot.

Belgium háromszáz katonával vesz részt a NATO francia parancsnokság alatt újonnan létesült romániai harccsoportjában. A Fekete-tenger partvidékére vezényelt belga katonákat áprilisban Alexander De Croo belga miniszterelnök is felkereste, múlt héten pedig Ludivine Dedonder belga és Vasile Dincu román védelmi miniszter közösen látogatta meg a Romániában francia parancsnokság alatt alakult harccsoport kötelékében az erdélyi Nagysinken szolgáló NATO-csapatokat.

The post Orosz agresszió: a belga király szerint a Nyugat támogatása nem fog véget érni az utolsó puskalövésnél appeared first on .

Az uniós tanács hétfői tájékoztatása szerint az intézkedések a JNIM két parancsnokát, valamint a csoporthoz tartozó Anszárul Iszlám nevű szervezet vezetőjét célozzák. A szankcionált csoport és vezetőik felelősek számos terrortámadásért, amelyeket többek között helyi civilek, az ENSZ mali békefenntartó missziója, valamint a Burkina Fasó-i védelmi és biztonsági erők ellen követtek el. Tevékenységük hozzájárul a terrorfenyegetettség nyugat-afrikai terjedéséhez, és ezért komoly és folyamatos fenyegetést jelentenek az Európai Unióra, valamint a regionális és nemzetközi stabilitásra nézve – emelte ki közleményében az uniós tanács.

A hétfőn hozzáadottakkal együtt a listán immár tizenhárom emberrel és négy, a terrorizmust támogató szervezettel szemben alkalmazott korlátozó intézkedések szerepelnek, köztük a pénzeszközök és egyéb bevételek befagyasztását kimondó rendelkezések, valamint a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos intézkedések. Sem közvetlenül, sem közvetett módon nem bocsátható a szervezetek és vezetőik rendelkezésére semmilyen pénzeszköz, pénzügyi eszköz vagy gazdasági forrás.

A jegyzékbe vétel kritériumai között szerepel a terrorcselekmény végrehajtása vagy ilyen jellegű cselekmény kísérlete, illetve elősegítése miatt indított büntetőeljárás során kimondott elmarasztaló ítélet. Az Európai Unió 2016 szeptembere óta fogad el önállóan korlátozó intézkedéseket az Iszlám Állam és az al-Kaida terrorszervezettel, valamint a velük kapcsolatban álló személyekkel, csoportokkal, vállalkozásokkal és szervezetekkel szemben. Az uniós szankciórendszer független, de kiegészíti azt a rendszert, amely lehetővé teszi a szankciók ENSZ-szintű elfogadását.

The post Az EU egy csoportot és három embert szankcionál terrorizmus miatt appeared first on .

Az amerikai elnök és a német kancellár több órán keresztül tárgyalt a Bajorország tartományi Elmau kastélyszállóban (Schloss Elmau) vasárnap délután kezdődő csúcstalálkozó előtt. Megbeszélésük sajtónyilvános részén Biden köszönetet mondott Scholznak Németország Ukrajna melletti kiállásáért. Mint mondta, Putyin arra számított, hogy a NATO-t és a G7 csoportot megosztja az Ukrajna elleni orosz támadás, de ez nem történt meg, és az egység továbbra is megmarad. Hozzátette: az a meggyőződése, hogy a Nyugat “megerősödve” kerül ki a konfliktusból.

A keddig tartó találkozó fő témája az ukrajnai háború, illetve a háború következtében a világ számos térségében egyszerre jelentkező élelmezési, energetikai és pénzügyi válság kezelése. Az előzetes nyilatkozatok szerint a hetek nem csupán Ukrajna humanitárius, pénzügyi és katonai támogatásának folytatásáról és az orosz támadás miatt élelmezési válsággal küszködő országok megsegítéséről állapodnak meg, hanem újabb szankciókról is Oroszország ellen.

Már a találkozó hivatalos kezdete előtt ismertté vált, hogy mindenki egyetért az Oroszországban kitermelt arany importjának azonnali betiltásáról. Ez a Hetek reményei szerint újabb jelentős csapás az orosz háborús gépezetre, tekintve, hogy Oroszország a legnagyobb aranyexportőrök közé tartozik, legnagyobb piacai pedig éppen a G7 csoport országai.

Az informális egyeztető fórumként működő csoport az Egyesült Államokat, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát, Németországot és Olaszországot, valamint az Európai Uniót mint nemzetek feletti intézményt fogja össze. A fórum 1975 óta működik, és 1998-ban tagjai közé fogadta Oroszországot, így átalakult G8 csoporttá. Azért működik mégis G7 csoportként, mert Oroszország tagságát 2014-ben az Ukrajnához tartozó Krím félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése miatt felfüggesztették.

A bajoroszági találkozóra meghívták India, Dél-Afrika, Szenegál, Indonézia és Argentína kormányfőjét is, hogy közösen egyeztessenek a világ legnagyobb gabonaexportőrei közé tartozó Ukrajna elleni orosz agresszió miatt fenyegető globális élelmezési válság kezeléséről.

The post Orosz agresszió: Biden szerint nem vált be Putyin számítása appeared first on .

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének tájékoztatása szerint az intézkedéshez az Egyesült Államok, Japán és Kanada is csatlakozik. A németországi G7-csúcstalálkozó vasárnapi kezdete előtt bejelentett újabb szankció indoklása szerint az arany Oroszország legjövedelmezőbb exportcikke az energiahordozók után. A Downing Street tájékoztatása szerint Oroszország tavaly 12,6 milliárd font (5900 milliárd forint) értékben exportált aranyat.

London a világ egyik legnagyobb aranyforgalmazó piaca, így az orosz aranyexportra kirótt brit tilalom hatalmas hatással lesz Oroszország exportbevételeire – hangsúlyozta a Downing Street illetékese. A szóvivő szerint az intézkedés az amerikai, a kanadai és a japán kormány csatlakozásával világméretűvé szélesedik, de Boris Johnson brit miniszterelnök a G7-csúcson a többi tagország vezetőit is arra biztatja majd, hogy hozzanak hasonló szankciókat az orosz aranyexportra.

A Downing Street tájékoztatása szerint Nagy-Britannia az ukrajnai háború kezdete óta eddig 13,5 milliárd font éves értékű orosz exportra léptetett érvénybe korlátozásokat, emellett több mint ezer személy és száznál több intézmény ellen hozott szankciókat.

A brit kormány korábbi szankciói között szerepelt az orosz ezüst- és faipari termékek importjának tilalma, az egyéb nagy értékű orosz exportáruk, köztük a gyémánt és a gumiipari készítmények behozatali vámjának 35 százalékpontos emelése, a brit exportfinanszírozási rendszerből Oroszországnak és Fehéroroszországnak folyósított támogatások leállítása, az orosz gazdaságba irányuló brit befektetések, az orosz vállalatoknak nyújtott pénzügyi szolgáltatások, valamint a nyersolaj-finomítókban használatos alapvető fontosságú berendezések és katalizátorok oroszországi exportjának teljes tilalma.

E szankciók érvénybe léptetésével a brit piacra irányuló orosz export 96 százaléka, az Oroszországba irányuló brit export 60 százaléka esik korlátozás vagy tilalom alá. London az év végéig beszünteti az orosz nyersolaj importját is, és többször hangoztatta azt az álláspontját, hogy az egész világnak fel kell számolnia függését az orosz energiahordozó-szállításoktól.

The post Orosz agresszió: London más G7-országokkal együtt megtiltja az orosz arany importját appeared first on .

A tisztségviselő a bejegyzésében emlékeztetett arra, hogy 1940-ben a Luftwaffe, a német Harmadik Birodalom légiereje megkezdte London nagyszabású bombázását, hogy megtörje a britek ellenállását, aláássa a harci moráljukat, de ez éppen az ellenkező hatást érte el, mert még inkább a nácik ellen tüzelte a briteket. “A Kijev és más ukrán városok, illetve régiók elleni orosz bombázások ugyanazokkal a következményekkel járnak, mint a Luftwaffe csapásai: az ukránok nem félnek, hanem dühösek és bosszút akarnak állni, az ukrán rakéták pedig nagy pontossággal megtalálják célpontjaikat” – hangoztatta a védelmi tanács vezetője.

Az Ukrajinszka Pravda hozzátette, hogy az ukrán légierő tájékoztatása szerint vasárnap az orosz erők 11 rakétát lőttek ki Ukrajna területére, ezek közül hármat a légvédelem semlegesített. Vasárnap helyi idő szerint 6 óra 30 perc körül az oroszok egy lakóépületet és egy óvodát találtak el a főváros, Kijev központjában, ennek következtében egy ember meghalt, hatan megsérültek. A rakétacsapások második hulláma az északi Csernyihiv és az ország középső részében lévő Cserkaszi régiókat érte.

Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője a Financial Times című bit lapnak nyilatkozott, ebből az Ukrajinszka Pravda idézett. Interjújában a hírszerzési főnök kijelentette, hogy az ukrán csapatok visszavonulása a keleti országrészben lévő, Luhanszk megyei Szeverodoneckből “taktikai lépés” volt, miután több héten át folytattak harcot az orosz erőkkel a városban. Kiemelte: el akarták kerülni, hogy ugyanaz megismétlődjék, mint ami a mariupoli Azovsztal ostromakor történt. Az Azovsztal acélipari üzemben körbezárt ukrán katonák több, mint nyolcvan napig tartották magukat, majd parancsot kaptak a megadásra, és most az oroszok, illetve a velük szövetséges donyecki szakadárok fogságában vannak.

Budanov elmondta, hogy Szeverodoneckből a kivonulási parancsot azért adták ki, mert az orosz nehéztüzérség “földig rombolta” a várost. Hozzáfűzte, hogy a visszavonulás miatt a Sziverszkij Donec folyó keleti partján állomásozó orosz erőknek szerinte nagyon nehéz lesz átkelniük és előrenyomulniuk, különösen észak, Liszicsanszk irányába.

Vadim Ljah, a Donyeck megyei Szlovjanszk polgármestere a Facebookon arról adott hírt, hogy az orosz erők reggel csapást mértek a város lakónegyedeire. Szavai szerint vannak a támadásnak sérültjei és halálos áldozatai is, de pontos számot nem közölt. Felhívta Szlovjanszk lakóit, hogy mielőbb hagyják el a várost.

Dmitro Lunyin, Poltava megyei kormányzó azt közölte, hogy az oroszok rakétacsapást hajtottak végre a megyeszékhely, azaz Poltava városa és a régióban léő Kremencsuk ellen. Utóbbiban szavai szerint polgári létesítményt ért találat, és vannak sérültek is, de konkrát számot ő sem közölt.

Az ukrán vezérkar napi helyzetjelentéséből az Ukrajinszka Pravda azt emelte ki, hogy az ukrán erők három irányban verték vissza az oroszok rohamait a Donyec-medencében: Marjinka közelében, továbbá Bahmut és Donyeck irányában.

Közben Kijevbe látogatott Maia Sandu moldovai elnök. Hivatala közlése szerint a nap folyamán ellátogat a Kijev környéki Borogyanka, Bucsa és Irpiny városokba, azokra a településekre, amelyekben az orosz csapatok elvonulása után meggyilkolt ukrán civilek holttesteit és tömegsírjait fedezték fel az ukrán hatóságok. A tervek szerint találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel is.

The post Orosz agresszió: Danyilov szerint “visszafelé sültek el” az oroszok vasárnapi rakétacsapásai appeared first on .

Május 11-én délutáni és éjszakai kiképzési repülés fotózására invitálta a hazai szpotter közösséget és a sajtót a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis. A haditechnikai eszközök szervezett fotózása számos országban megszokott és egy bizonyos szabályrendszer alapján régóta lehetséges. Nálunk a kecskeméti repülőbázis az, amely ebben élen jár.

A Magyar Honvédség alakulatai közül elsőként Kecskeméten ismerték fel, hogy az írott és elektronikus sajtó mellett milyen kommunikációs lehetőséggel bír az a közösség, amely bár nem hivatásszerűen űzi a fotózást, mégis hasznos, számos esetben professzionális „terméket” tesz le az asztalra. A sajtó egyéb szereplőihez hasonlóan a szpotterek közössége is fontos kapocs a civil társadalom és a honvédség között. A maga vizuális eszközével segít megérteni, hogy mi zajlik a kerítés mögött és felkeltheti a fiatalok érdeklődését a katonai repülés, mint hivatás iránt. Fegyveres erőkről lévén szó, természetesen van, ami csak a katonákra tartozik, azonban a „jéghegy csúcsa” így is dokumentálható és megmutatható.

[...] Bővebben!

Klaus Müller a földgázellátási válsághelyzet riasztási fokozatának kihirdetésével kapcsolatban tett nyilatkozataiban rámutatott, hogy július 11-én kezdődik a vezeték szokásos éves karbantartása. A munkálatok tíz napig tartanak, a vezetéket erre az időre leállítják, “és nem tudjuk, hogy mi történik utána” – mondta a szövetségi hatóság vezetője az RTL kereskedelmi televíziónak.

Ugyanerről beszélt péntek reggel is az ARD közszolgálati televízióban és a Deutschlandfunk közszolgálati rádióban is, kifejtve: nem lehet kizárni, hogy a vezetéket használó Gazprom orosz állami energetikai óriáscég a karbantartás után nem indítja újra a földgázszállítást. A hatóság a bizonytalanság miatt számításokat végzett az ellátási helyzet lehetséges alakulásáról. “A legtöbb forgatókönyv nem szép, azt jelzik, hogy túl kevés gáz lesz a tél végére, vagy akár már ősszel, vagy télen, ami nagyon nehéz helyzetet teremtene” – mondta Klaus Müller az ARD-nek.

A Gazprom már eddig is jelentősen csökkentette a Németországba irányuló szállításait, aminek következtében a földgáz eleve szélsőségesen magas ára még tovább emelkedett, június közepe óta további ötven százalékkal drágult. Az importőrök szeretnék érvényesíteni áraikban a költségek emelkedését. Ehhez a kormánynak be kellene indítania egy úgynevezett árkiigazítási mechanizmust, vagyis engedélyeznie kellene a szolgáltatóknak, hogy azonnal, a még hatályos tarifát felülírva érvényesítsék a fogyasztói árakban az utóbbi hetekben robbanásszerűen megemelkedett földgázbeszerzési árakat.

A mechanizmus azt szolgálja, hogy az importőrök, szolgáltatók ne omoljanak össze a hirtelen hatalmasra növekedett terhek alatt. Beindítása nagyban függ attól, hogy miként alakul az ellátási helyzet az Északi Áramlat-1 rutinszerű karbantartása után – fejtette ki a Bundesnetzagentur vezetője.

Mint mondta, előfordulhat, hogy a fogyasztóknak – az adott ingatlan műszaki állapotától függően – kétszer-háromszor többet kell fizetniük a földgázért. Ezért már most érdemes félretenni pénzt, és bérelt lakás esetén egyeztetni a tulajdonossal, ingatlankezelővel. Fontos a takarékoskodás is, érdemes lejjebb állítani a fűtést, és inkább felvenni egy pulóvert, és beszerezni víztakarékos zuhanyfejet – mondta Müller.

A Gazprom technikai fennakadásokra hivatkozva nagyjából 50 százalékkal csökkentette a Németországba szállított földgázmennyiséget. A Bundesnetzagentur adatai szerint a két országot közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken így alig 700 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szintre számítva. Ez a mennyiség a Gazprom korlátozása előtt még 1400 GWh felett volt.

Szintén jelentősen csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh-ra.

A hatóság legutóbbi, csütörtöki napi jelentés szerint az ellátási helyzet “feszített, és nem zárható ki, hogy romlik majd”, de a piaci szereplők más forrásból tudják pótolni a kieső mennyiséget, bár “jelentősen drágábban”. A tározók feltöltése egyelőre zavartalanul folytatódik, a töltöttségi szint 58,65 százalékos, meghaladja a 2015, 2017, 2018 és 2021 azonos időszakában regisztrált értéket – közölte a Bundesnetzagentur.

A szövetségi kormány szerint a Gazprom mondvacsinált indokokkal korlátozza a németországi exportot. Valójában arról van szó, hogy az Ukrajna ellen háborúzó orosz elnök, Vlagyimir Putyin “a gázexport csökkentésével felsrófolja az árakat Németországban és Európában, hogy így szítsa a nyugtalanságot” az Ukrajna mellett kiálló országok körében – fejtette ki Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter a ZDF országos köztelevíziónak.

The post Orosz agresszió: leállhat a gázszállítás az Északi Áramlat-1 vezetéken appeared first on .

“Sajnos nem kaptuk meg a legtöbb, Izraeltől kért segítséget” – mondta az ukrán elnök, Kijevből történő videós bejelentkezésén a Jeruzsálemi Héber Egyetem diákjainak. “Kérjük, ne feledjék, hogy mennyire szoros kapcsolatban állunk egymással, és milyen magas szinten kellene lennie egymás megértésének” – hangsúlyozta. Emlékeztetett az Ukrajnában felnőtt izraeliekre, köztük Golda Meir volt miniszterelnökre, Sólem Aléchem íróra, és Jichák Ben-Zvi, egykori államelnökre.

“Amikor a kormányok szankciókat vezetnek be Oroszországgal szemben, az nem az üzletről szól” – emelte ki. “Ez az értékekről és az általános biztonságról szól, arról, hogy felelősségre kell vonni azt, aki elpusztít egy másik nemzetet. Sajnos, Izrael még nem csatlakozott a szankciók rendszeréhez” – tette hozzá, és értetlenségének adott hangot az izraeli kormány képviselőivel történt félreértések és kommunikációs nehézségek miatt.

“Megértjük, hogy Önök sincsenek egyszerű helyzetben” – fogalmazott Zelenszkij arra utalva, hogy az orosz hadsereg Szíriában, az ország északi határának közelében állomásozik.

Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy hasonló Lengyelország helyzete is, amelyet Oroszország szerinte szintén fenyeget. “Elengedhetetlen logisztikai támogatást nyújtanak nekünk, 2,5 millió embert láttak vendégül” – mondta az ukrán elnök Lengyelország szerepéről, és felidézte, hogy a balti államok is küldtek fegyvereket Kijevnek.

“Az orosz megszállók tömegsírokba temetik az embereket, az utcákon lövöldöznek, embereket kínoznak, kiskorúakat, fiúkat és lányokat erőszakolnak meg” – állította Zelenszkij, és azzal is megvádolta Moszkvát, hogy táborokat hoz létre emberek kínzására.

“Szeretem a hazájukat” – mondta a zsidó vallású elnök, kiemelve az izraeli nép iránti csodálatát és háláját. “Hálás vagyok az Ukrajnának nyújtott őszinte és együttérző támogatásért, hálás vagyok az ukrán zászlókért az utcákon. Látjuk, és nagyon nagyra értékeljük ezt” – mondta Zelenszkij.

“Van egy közös, nagyszerű jövőnk” – közölte. “Még sok éven át egymás szemébe kell néznünk” – emlékeztette hallgatóságát, miközben felszólított a csatlakozásra az Oroszország elleni nemzetközi szankciórendszerhez, és a vízummentesség bevezetésére a háború elől menekülők számára.

Az ukrán elnök márciusban már részt vett videókonferencián Izraelben. Akkor, az izraeli parlament invitálására, a képviselőház politikusaihoz szólt, és arra nógatta Izraelt, hogy “döntsön”, és fegyverszállításokkal támogassa Ukrajnát.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij csalódott az izraeli kormány támogatásának mértékében appeared first on .

A napokban tartott rajtaütéssel több mint 16 ezer adag kábítószer piacra kerülését akadályozták meg, a lefoglalt kábítószer feketepiaci értéke mintegy 62 millió forint. Az ügyben egy testvérpár, egyikük felesége, valamint a testvérek apja a gyanúsított. A nyomozók több tucat olyan fogyasztót azonosítottak, akik tőlük vásárolták a különböző kábítószereket.

Az elosztóközpont vélhetően a házaspár budai társasházi lakásában volt. A lefoglalt anyagok között van marihuána, mefedron, kokain, amfetamin, de még hasis is. A lakásban volt digitális mérleg, fóliázógép, vákuumfólia, nejlontasakok, vagyis minden olyan eszköz, amely a porciózást segítette. A drog mellett a rendőrök találtak több mint kilencmillió forint készpénzt és mintegy 23 ezer eurót, valamint egy széfet is.

A család elfogott négy tagját – a 28 éves és a 30 éves férfit, utóbbi 41 éves feleségét, valamint az 50 éves apát – kábítószer-kereskedelemmel gyanúsították meg, majd őrizetbe vették őket, és kezdeményezik a letartóztatásukat. Rajtuk kívül egy embert szintén eljárás alá vontak, neki kábítószer birtoklása miatt kell felelnie, szabadlábon védekezik – írták.

A nyomozók vizsgálják a gyanú szerint különböző forrásokból származó kábítószerek terjesztésének útját is. A gyanúsítotti kör valószínűleg bővülni fog – áll a közleményben.

The post Galád család: kábítószer-kereskedő familia négy tagját fogták el a rendőrök Budán appeared first on .

A tisztségviselő szavai szerint Oroszország több, mint 60 ezer lövedéket gyárt naponta, tízszer többet, mint Ukrajna. A legtöbb ukrán tüzérségi eszköz a szovjet korszakból származik, s ez azt jelenti, hogy ugyanazokat a 122 és 152 milliméteres lőszereket használják, mint Oroszország. “Az Oroszországon kívüli készletek azonban szűkösek, nagyrészt azért, mert Oroszország éveket töltött azzal, hogy megsemmisítse az ukrajnai és más kelet-európai lőszerraktárakat, illetve megakadályozza, hogy a lehetséges szállítók ilyen típusú lövedékeket eladjanak Ukrajnának” — állította Maljar.

A miniszterhelyettes kijelentette, hogy még ha minden ország eladná is az összes készletét Ukrajnának a szovjet típusú lőszerekből, az sem lenne elég: “Ukrajna több 152 milliméteres lövedéket használ fel, mint amennyit egy nap alatt gyártanak a világon” – fűzte hozzá.

A The Washington Post írása szerint a NATO és az Egyesült Államok által használt tarackok 105 és 155 milliméteres lövedékeket lőnek ki. A nyugati országok nagy számban szállítottak ilyen lövedékeket Ukrajnának, de tüzérségi rendszert csak korlátozott számban küldtek. Noha az Egyesült Államok és Európa ígéretet tett arra, hogy több tüzérségi rendszert küld, Ukrajnának akkor sincs elegendő forrása arra, hogy régi, szovjet kori felszerelését teljesen lecserélje NATO-szabványú fegyverekre – írta az amerikai újság név nélkül nyilatkozó katonai szakértőkre hivatkozva.

A kijevi vezérkar közben péntek délutáni helyzetjelentésében azt írta, hogy az ukrán hadsereg a déli Herszon megyében visszavonulásra kényszerítette az orosz csapatokat korábbi védelmi állásaikba, visszaverte támadásukat a Donyec-medencében, Szlovjanszk és Szeverodoneck irányában, valamint Marjinka közelében. A vezérkar ugyanakkor megerősítette, hogy az orosz erők elfoglalták Mikolajivka falut.

Az ukrán katonai hírszerzés értesülései szerint Oroszország lakóházakat készül felrobbantani a fehéroroszországi Mazir városban, hogy utána Kijevet téve felelőssé, bevonja Fehéroroszországot az Ukrajna elleni háborúba. “A beérkezett információk szerint az Oroszországi Föderáció infrastrukturális létesítmények és a polgári lakosság elleni provokációk sorozatával megpróbálja bevonni Fehéroroszországot az Ukrajnával folytatott katonai konfliktusba. Ennek érdekében magukat civileknek kiadó szabotázscsoportok érkeztek Mazir városába. E csoportok tervei között szerepel terrortámadások sorozatának megszervezése Fehéroroszország területén. Oroszország tüzérségi és rakétacsapások sorozatát tervezi végrehajtani a maziri olajfinomító, valamint polgári infrastrukturális létesítmények és lakónegyedek ellen” – fejtette ki az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága a Telegram üzenetküldő csatornán nyilvánosságra hozott közleményében.

The post Orosz agresszió: Oroszország évek óta akadályozza a szovjet típusú lőszerek eladását Ukrajnának appeared first on .

A 65 milligrammos kálium-jodid tablettákhoz családorvosok által kiállítandó vény alapján, a kijelölt gyógyszertárakban ingyenesen juthatnak hozzá a lakosok, de nyilatkozatot kell aláírniuk, hogy a tablettákat csak nukleáris incidens esetén, kizárólag a hatóságok felszólítása alapján veszi be.

A kampányba bevont gyógyszertárak listáját közzétették a minisztérium honlapján, ahol részletes útmutatók is találhatók arról, hogy a jódtabletták megelőzésszerű alkalmazása értelmetlen és veszélyes, mert pajzsmirigybetegséget okozhat. A készítményt “szükség esetére” készítik elő a 40 év alatti korosztálynak, és azért akarják a lakossághoz eljuttatni, mert a jódtabletta csak az első nyolc órában segíthet a légkörbe került radioaktív jód megkötésének megakadályozásában, márpedig ennyi idő alatt kiosztását nem tudnák zökkenőmentesen megszervezni.

A román szaktárca márciusban szerezte be a jódtablettákat, miután – az ukrán atomerőművek körüli harcok és az atomfegyverek esetleges bevetésére utaló moszkvai nyilatkozatok hírére – az emberek pánikszerűen felvásárolták a gyógyszertárak jódtabletta-készleteit.

A jászvásári gyógyszergyár által rekordidő alatt legyártott harmincmillió tabletta azonban a megyei közegészségügyi hatóságoknál maradt, mert a családorvosok nem vállalták szétosztásukat, mondván, hogy egy ilyen “bürokratikus” akcióban nem vesznek részt. Alexandru Rafila egészségügyi miniszter azonban azzal érvelt, hogy az egészségügyi ellátó rendszer felelős minden romániai páciensért, így a családorvosok is a hozzájuk feliratkozott páciensekért, “az ő egészségük nem bürokratikus kérdés”.

A most kiadott miniszteri rendelet a jódtabletták szétosztását és a felelősségáthárító nyilatkozatok aláíratását a gyógyszertárakra bízza ugyan, de a családorvosoknak kell negyven év alatti pácienseknek az életkoruknak megfelelő gyógyszeradagot felírniuk. Akik nem szerepelnek egyetlen családorvos listáján sem, bármelyik rendelőt felkereshetik, de írásos nyilatkozatot kell adniuk arról, hogy mástól nem kaptak jódtabletta-vényt.

The post Orosz agresszió: Romániában megkezdődik a nukleáris incidens esetére beszerzett jódtabletták kiosztása appeared first on .

A megalapozott gyanú szerint a katona június 20-án délután, Miskolcon egy várandós nőt követett, mögé lépett, lehúzta a földre, és fojtogatni kezdte. Behúzta a sértettet egy erdős részre és “szexuális cselekményt akart vele végezni”, de a nőnek sikerült felhívnia a segélyhívó központot, ezért a férfi elmenekült.

A nő több testtáján horzsolásos, könnyű sérüléseket szenvedett a szörnyű “élményen” kívül.

A nyomozó ügyészség szexuális erőszak bűntette miatt gyanúsítottként hallgatta ki a büntetlen előéletű – csak a szabálysértési nyilvántartásban szereplő – 35 éves férfit, aki tagadta a bűncselekmény elkövetését. A bíróság a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség indítványára elrendelte a férfi letartóztatását. A döntés ellen a gyanúsított fellebbezett.

A férfi önkéntes területvédelmi tartalékos katonai jogviszonyát csütörtökön megszüntették.

The post Leszerelték és letartóztatták a várandós nőt megtámadó katonát appeared first on .

A törvényszék sajtótitkára azt közölte, hogy a bűncselekmény 1999 márciusában történt Újszentmargitán; betonvassal ketten brutálisan bántalmaztak egy sértettet, aki meghalt. A helyszínről egy antennát vittek el az elkövetők.

A bíróság az első- és a másodfokú eljárásban bizonyítottság hiányában felmentette a vádlottakat, idősebb Burka Ferencet – akit a pénteki közleményben csak a neve kezdőbetűivel jelölnek – és fiát. Az ítélet után – az előzetes letartóztatás miatt – 2007-ben az idősebb férfi 20 millió, ifjabb Burka Ferenc 25 millió forint kártalanítást kapott. (1999 és 2005 között 2127 napot, illetve 2138 napot töltöttek előzetesben.)

Később két tanú terhelő vallomása miatt perújítási nyomozás indult, amelynek során új tárgyi bizonyíték került elő, illetve titkos adatszerzés útján új információ jutott a nyomozóhatóság birtokába. A perújítási eljárásban első fokon társtettesként elkövetett emberölés miatt 12 év, illetve tíz év fegyházra ítélték a vádlottakat, majd másodfokon ezt 9 évre, illetve hét év hat hónapra enyhítette a Debreceni Ítélőtábla 2018-ban. A kártalanítás visszatérítésére kezdeményezett polgári eljárás a két elítélt esetében elkülönült. Ezúttal a Debreceni Törvényszéken az idősebb férfi ügyében hirdettek határozatot.

A felperes magyar állam a keresetében kártalanítás visszafizetése jogcímen húszmillió forint és annak 2018. szeptember 14-től járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest, ezt a Debreceni Törvényszék pénteken jogerősen megítélte – jelezte a sajtótitkár.

Hozzátette: a törvényszék – az elsőfokú bíróság határozatának helyes indokaira utalás mellett – ítéletének indokolásában hangsúlyozta, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény önálló jogalapot biztosít a magyar állam számára arra, hogy a korábbiakban már kifizetett kártalanítást visszakövetelje a kártalanításban részesült személyektől, ha a kifizetést követően olyan, a törvényben meghatározott körülmény merül fel, amely alapján a korábbiakban kifizetett kártalanítás alaptalannak minősül.

A büntetőügy perújítása során született és idősebb Burka Ferenc bűnösségét megállapító, valamint a vele szemben 9 év szabadságvesztés-büntetés kiszabásáról rendelkező jogerős büntetőbírósági ítélet pedig az adott esetben jogilag ilyen körülménynek minősül, ezért az általa a korábbiakban megkapott 20 millió forint összegű kártalanítást és annak a 2018. szeptember 14. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatát a magyar állam javára visszafizetni köteles – ismertette Veszprémyné Szajkó Márta, megjegyezve, hogy az alperes önkéntes teljesítésének hiányában a magyar állam a jogerős ítélet alapján bírósági végrehajtás útján érvényesítheti vele szemben a megítélt követelést.

The post Jogerősen húszmillió forint kártérítés visszafizetésére kötelezett a bíróság egy elítéltet appeared first on .

Az “Alkalmazott katonai műszaki, had- és társadalomtudományi kutatások a nemzetvédelem, nemzetbiztonság területén a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon” címmel megvalósuló program január 1-jén indult, és 2024. december 31-én fejeződik be.

A program részeként kidolgozzák egy hagyományos és pilóta nélküli légijárművek számára integrált mintarepülőtér koncepcióját.
Mesterséges intelligenciát és virtuális technológiákat alkalmazó kiképzőrendszereket fejlesztenek. Foglalkoznak majd a 3D-es fémnyomtatás alkalmazási lehetőségeivel a katonai logisztikában és a hadiiparban.

A kutatócsoportok olyan területeket elemeznek majd “amelyek értelmezik Magyarország és Kelet-Közép Európa közvetlen környezetének haderőfejlesztési törekvéseit és a nemzetközi békét fenyegető kihívásait” – közölték. A programra a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból csaknem kétmilliárd forint áll rendelkezésre.

A program szakmai vezetője Földi László ezredes, az NKE HHK Műveleti Támogató Tanszékének egyetemi tanára – olvasható az NKE közleményében.

The post Az ország biztonságának és védelmének fejlesztésére indult projekt az NKE-n appeared first on .

Kiberpolitika

Márciusban az EU tagállamai egy kiberbiztonsági alap létrehozását javasolták, amelytől a reakcióidő növekedését várják. Ennek oka természetesen a megváltozott geopolitikai helyzetben keresendő. Az Európai Számvevőszék kijelentette, hogy az uniós intézményeknek többet kell tenniük a kibertámadások ellen, az elmúlt időszakban megsokszorozódott ransomware és egyéb fenyegetések tükrében. Az ECA jelentésében hangsúlyozta, „Mivel az uniós szervek szorosan összekapcsolódnak egymással, az egyik gyengesége a többi számára is biztonsági fenyegetést jelent.” A fintechzone felhívja a figyelmet továbbá, hogy az Európai Bizottság új működési rezilliencia rendelettervezetet adott ki. (Digital Operational Resilience Act – DORA)

Írta: Gál Henrik Norbert

Szankciós politika

Március 2-án a harmadik szankciós csomag újabb megszorításokkal bővült, amelynek keretében szankciókat vezettet be az EU az RT/Russia Today és a Szputnyik állami tulajdonú csatornák uniós sugárzása ellen mindaddig, amíg az Ukrajna elleni agressziónak véget nem vetnek, és a hozzá kapcsolódó kiadványok nem hagynak fel az EU és tagállamai elleni dezinformációs és információmanipulációs tevékenységgel. További rendelkezésként hét orosz bankot tiltottak ki a SWIFT-rendszerből: Bank Otkritie, a Novikombank, a Promsvyazbank, a Rossiya Bank, a Sovcombank, a Vnesheconombank (VEB) és a VTB Bank. Emellett az EU szintén tilalmat vezetett be:

1. az Orosz Közvetlen Beruházási Alap által társfinanszírozott jövőbeli projektekbe való befektetés, részvétel vagy más módon történő hozzájárulás.
2. euróbankjegyek értékesítése, szállítása, átadása vagy kivitele Oroszországba vagy bármely oroszországi természetes vagy jogi személy vagy szervezet részére

Március 3-án a Tanács 2023. március 6-ig meghosszabbította az ukrán állami pénzeszközök hűtlen kezeléséért és az ukrán közpénzek károsodását okozó hivatali visszaélésért felelős személyekkel szemben elrendelt vagyonbefagyasztásokat.

Ezt követően március 9-én az EU új, Fehéroroszországot és Oroszországot célzó intézkedésekről határozott, válaszul Fehéroroszországnak az Ukrajna elleni indokolatlan és provokálatlan orosz katonai agresszióban való részvételére. Ennek keretében:

1. korlátozza a speciális pénzügyi üzenetküldő szolgáltatások (SWIFT) nyújtását öt fehérorosz bank számára
2. megtiltják a Belarusz Központi Bankkal folytatott tranzakciókat
3. megtiltja a fehérorosz állami tulajdonban lévő szervezetek részvényeinek az uniós kereskedési helyszíneken való jegyzését és a velük kapcsolatos szolgáltatások nyújtását
4. jelentősen korlátozza a Fehéroroszországból az EU-ba irányuló pénzügyi beáramlást
5. megtiltják az EU-ban denominált bankjegyek Fehéroroszországba történő szállítását

A Tanács további korlátozó intézkedéseket vezetett be a tengeri navigációs termékek és a rádiótávközlési technológia Oroszországba irányuló exportja tekintetében. Valamint további 160 személlyel szemben rendel el korlátozó intézkedéseket. Így összességében az EU korlátozó intézkedései most összesen 862 személyre és 53 szervezetre vonatkoznak.

A következő napon március 10.-én a Tanács úgy határozott, hogy további hat hónappal, 2022. szeptember 15-ig meghosszabbítja az Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának és függetlenségének megsértéséért vagy veszélyeztetéséért felelős személyeket célzó szankciókat.

Az EU március hónap 15.-én gazdasági és egyéni szankciók negyedik csomagját vezette be válaszul Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziójára. Az új intézkedések többek között a következőkre vonatkozó tilalmat tartalmazzák:

1. bizonyos állami tulajdonú vállalatokkal folytatott valamennyi ügylet
2. hitelminősítési szolgáltatások nyújtása bármely orosz személy vagy szervezet számára
3. új beruházások az orosz energiaágazatban

A Tanács kibővítette az orosz védelmi és ipari bázissal kapcsolatban álló személyek listáját, akikkel szemben szigorúbb exportkorlátozásokat vezetett be a kettős felhasználású áruk, valamint az olyan áruk és technológiák tekintetében, amelyek hozzájárulhatnak Oroszország védelmi és biztonsági ágazatának technológiai fejlesztéséhez. Az EU emellett bevezette a következőket:

1. kereskedelmi korlátozások a vas-, acél- és luxuscikkekre
2. szankciókat vezetett be további 15 személy és 9 szervezet ellen

Írta: Haiszky Edina Julianna

Környezet-, energia- és klímapolitika

Az energiapolitika területén a márciusi történések elsősorban az orosz-ukrán háború Európai Unió energiabiztonságára gyakorolt hatásához köthetőek. Az Európai Bizottság március 8-án terjesztette elő annak a tervnek a vázlatát, hogy Európát – az eredeti célkitűzésekkel szemben – jóval 2030 előtt függetlenítsék az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, kezdve a gázzal. A tervezet emellett számos intézkedést is felvázol az emelkedő európai energiaárakra és a gázkészletek feltöltésére a következő télre. A REPowerEU arra törekszik lényegében, hogy diverzifikálja a gázellátást, felgyorsítsa a megújuló gázok elterjedését, valamint helyettesítse a gázt a fűtésben és az áramtermelésben. Mindez kétharmaddal csökkentheti az EU orosz gáz iránti keresletét az év vége előtt.

Az európai tagállamok vezetői 2022. március 10–11-én Versailles-ban üléseztek és megállapodtak arról, hogy a lehető leghamarabb felszámolják az EU orosz gáz-, olaj- és szénimporttól való függőségét, és felkérték a Bizottságot, hogy terjesszen elő tervezetet az ellátás biztonságára és a megfizethető energiaárak biztosítására vonatkozólag. Ezzel párhuzamosan az EU vezetői kötelezettséget vállaltak arra, hogy sürgősen mérlegelnek konkrét lehetőségeket a megemelkedett energiaárak polgárokra és vállalkozásokra gyakorolt hatásának kezelésére.

A Bizottság ezt követően, március 23-án olyan jogalkotási javaslatot is benyújtott, amely előírja, hogy a földalatti gáztárolókat 2022. november 1-jéig kapacitásának legalább 80 százalékáig fel kell tölteni, a téli fűtési szezon kezdete okán. Ez az arány a jövőben 90 százalékra fog növekedni, s a februártól novemberig tartó időszakban is bizonyos töltési szintet meg kell őriznie a tagállamoknak. A tárolóhelyek üzemeltetőinek jelenteniük is kell a töltési szinteket a nemzeti hatóságoknak. A tagállamoknak havonta figyelemmel kell kísérniük a töltési szinteket, és jelentést kell tenniük a Bizottságnak. Emellett, a Bizottság az emelkedő energiaárakat is igyekszik rövid távon megfékezni és az európai háztartások ebből fakadó terheit csökkenteni.

Március 25-én az Európai Bizottság és az Amerikai Egyesült Államok között az európai energiabiztonságról közös nyilatkozat született. Ebben a felek megerősítették az együttműködés, a párizsi megállapodás rendelkezéseinek elérése, Európa orosz energiától való függésének csökkentése és az európai energiabiztonság biztosítása melletti elhivatottságukat. Mindemellett kifejezték szolidaritásukat Ukrajnával, illetve üdvözölték az ország EU energiapiacaival való fizikai integrációja felé tett folyamatos előrehaladást. Döntés született arról is, hogy az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Bizottság haladéktalanul létrehoz egy közös energiabiztonsági munkacsoportot az együttműködés paramétereinek meghatározására és a végrehajtására, elsősorban az USA LNG exportjára fókuszálva. A munkacsoportot a Fehér Ház képviselője és az Európai Bizottság elnökének képviselője fogja vezetni.

A Tanács március 22-én elfogadta a 8. környezetvédelmi cselekvési programot. A 8. környezetvédelmi cselekvési program 2030-ig útmutatóul szolgál majd a környezetpolitika kialakításához és végrehajtásához. A 8. környezetvédelmi cselekvési program célja, hogy igazságos és inkluzív módon felgyorsítsa a zöld átmenetet, a 2050-re szóló hosszú távú célkitűzéssel: „Jó életet, a bolygó határain belül”. A 8. környezetvédelmi cselekvési program hat tematikus prioritási célja a következőkre vonatkozik: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a regeneratív növekedési modell, a zéró szennyezésre való törekvés, a biológiai sokféleség védelme és helyreállítása, valamint a termeléshez és a fogyasztáshoz kapcsolódó kulcsfontosságú környezeti és éghajlati hatások csökkentése.

Írta: Mészáros Kinga

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-2-I-NKE-131 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

Szomszédságpolitika

Déli szomszédságpolitika

Márciusban Várhelyi Olivér két déli partnerországba is látogatását tette. A biztos marokkói látogatása során megerősítette az EU és Marokkó közötti kapcsolat fontosságát, valamint a zöld és digitális ágazati partnerségek felé való elmozdulás iránti vágyat, valamint többek között az ezekbe a kulcsfontosságú ágazatokba irányuló befektetések mozgósításának szükségességét. A szociális ágazatok, beleértve a felsőoktatás fejlesztése, a digitális átalakulás, a kutatás és innováció, az energiaátállás és az energiabiztonság, a fenntartható élelmiszerláncok, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés is az EU-Marokkó középpontjában állnak. Várhelyi Olivér az üzleti élet és az ipar képviselőivel is találkozott, hogy megvitassák a magánszektor fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket, valamint a COVID-19 válságból való gazdasági kilábalás közepette a fenntartható növekedés eléréséhez szükséges kritikus beruházásokat. Március 29-én Tunéziába tette látogatását, ahol a kormánytagokkal találkozott, hogy biztosítsa Tunéziát az EU szüntelen támogatásáról. Az ország társadalmi-gazdasági helyzetét tovább rontja az Ukrajna elleni orosz háború, különös tekintettel az élelmiszerárakra. A megnövekedett árakkal összefüggésben Várhelyi biztos a közelmúltban 200 millió eurós támogatási csomagot jelentett be a déli szomszédság régiója számára a potenciálisan kialakuló élelmiszerválságok hatásainak enyhítésére. A megbeszélések középpontjában a zöld és a digitális átállás felgyorsítása, az összeköttetés javítása, valamint a gazdasági és beruházási terv keretében jobb befektetési feltételek megteremtése is állt. Az EU és Tunézia már számos szakpolitikai területen együttműködik, többek között olyan uniós programok keretében, mint a Kreatív Európa, az Erasmus+ és a Horizon Európa. Az EU készen áll arra is, hogy megerősítse együttműködését Tunéziával a migráció és a mobilitás átfogó megközelítése terén.

Keleti szomszédságpolitika

Márciusban a keleti szomszédságpolitika területén elsősorban az ukrajnai háborúhoz kötődtek a tevékenységek, s az EU kiemelt támogató szerepvállalása fókuszában elsősorban Moldova és Ukrajna állt. Ukrajna tekintetében az EU kiemelten támogatta az ország integrációját az Unióba, továbbá március 6-án Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke bejelentette, hogy létrehoztak egy olyan struktúrát, amely összefogja az Európai Parlament kulcsfontosságú tárgyalópartnereit az ukrán Verhovna Rada képviselőivel. Így könnyítve a párbeszédet a két fél között és a Rada prioritásainak és szükségleteinek meghatározását. Az EU számos pénzügyi és tárgyi segítségben is részesítette a háborúban álló kelet-európai országot: márciusban az Európai Bizottság az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül folytatta az ukrajnai lakosság számára a tagállamok által felajánlott sürgősségi segítségnyújtás koordinálását, amely elsősorban orvosi segélykészleteket, gyógyszereket, hálózsákokat, generátorokat, takarókat, sátrakat tartalmazott. Márciusban az EU további pénzügyi támogatásokat is bejelentett Ukrajna számára. Március 18-án az Európai Bizottság további 289 millió eurós rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatást folyósított Ukrajnának, és további 120 millió eurós támogatást fogadott el. Ez a kifizetés támogatni fogja az ukrán kormányt a polgári válságkészültség és -kezelés megerősítésében központi és helyi szinten egyaránt. Ezzel párhuzamosan a Bizottság egy további MFA-programot készít elő Ukrajna hosszabb távú további támogatására, amelyet von der Leyen elnök is bejelentett január végén. Az EU külügyminiszterei továbbá március 22-én Brüsszelben politikai megállapodásra jutottak arról, hogy Ukrajnának további 500 millió eurónyi értékű fegyvert és katonai felszerelést juttatnak a már meglévő 500 millió eurós támogatás mellett.

Moldova tekintetében elsősorban a kooperáció megerősítésére és a menekültkrízis menedzselésére koncentrált az EU. Moldovát is segélyszállítmányokkal segítették az EU tagállamai az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül, elsősorban a menekültválság leküzdésére. A szállítmányok elsősorban az alábbiakat tartalmazták: ágyak és hálózsákok, valamint takarók, párnák, ágyneműgarnitúrák, személyi higiéniai készletek, alapvető cikkek, generátorok. Március elején, Josep Borrell és Várhelyi Olivér látogatást tettek az országba is, hogy biztosítsák az EU töretlen támogatásáról. A látogatás második napján bejelentették az EU tisztségviselői, hogy az EU azonnali 15 millió eurós támogatást és további 5 millió eurós polgári védelmi segélyt mozgósít Moldovának, hogy segítse a moldovai hatóságokat abban, hogy minden segítséget megadjanak, amelyre az Ukrajnából menekülőknek szükségük van. A menekültválság kezelésével kapcsolatos feladatok segítésére, március 17-én az Európai Unió megállapodást írt alá a Moldovai Köztársasággal a moldovai határőrség és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) közötti határigazgatási együttműködésről. A moldovai hatóságok támogatása érdekében a kihívások kezelésében ez a megállapodás lehetővé teszi a Frontex-csapatok fokozott bevetését. Feladatuk elsősorban a határigazgatási támogatásra terjed ki, amely a következőket foglalhatja magában: a határt átlépő személyek átvizsgálása, nyilvántartásba vétele és személyazonosság-ellenőrzése, határőrizeti feladatok, valamint segítségnyújtás az információgyűjtésben és -cserében.

A két országot az energiabiztonság területén is segítette az Európai Unió márciusban az ukrán-orosz háborúból fakadó kihívások kezelésében a szektorban. Március 16-án Ukrajna és Moldova elektromos hálózatát a sikeresen szinkronizálták a kontinentális európai hálózattal. Kadri Simson az esemény kapcsán a következőket nyilatkozta: „Ez segíteni fog Ukrajnának abban, hogy stabilan tartsa villamosenergia-rendszerét, melegen tartsa otthonait és égve tartsa a villanyt ezekben a sötét időkben. Történelmi mérföldkő ez az EU és Ukrajna kapcsolatában is – ezen a területen Ukrajna ma már Európa része.” Kadri köszönetet mondott a Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányítók Európai Hálózatának (ENTSO E) munkatársainak is, hogy „két hét alatt végezték el egy év munkáját, hogy ez megvalósuljon.” Az Európai Tanács március 25-én új intézkedéseket jelentett be Európa orosz energiától való függőségének csökkentésére, ideértve egy közös vásárlási platformlétrehozását, amely nyitva áll a három társult keleti partner, Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia előtt is.

Írta: Mészáros Kinga

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-2-I-NKE-131 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

Foglalkoztatás- és szociális politika

Az Európai Unió gazdaságára a legnagyobb hatással az elmúlt hónapban egyértelműen az ukrán – orosz háború volt. Április 8.-án az Európai Unió Tanácsa írásbeli eljárás útján elfogadta az Oroszország elleni szankciók ötödik csomagját, amely behozatali tilalmat rendelt el az Oroszországból származó szénre és más szilárd fosszilis üzemanyagokra. Az Unió célja ezekkel a megszorító intézkedésekkel, hogy gyengítsék Oroszország gazdaság ellenálló képességét és nyomás alá helyezzék az orosz kormányt. Azonban az uniós szénimport 45%-a származik jelenleg Oroszországból és jelen állapotok szerint az Európai Uniónak ez nagyobb gazdasági kiesés, mint Oroszországnak. Ugyanis az orosz energiahordozókra és nyersanyagokra a világ több részén is hatalmas kereslet mutatkozik.

A jelenlegi Uniós gazdasági helyzetet azonban tovább nehezíti, hogy a tagállamok 2030-ra komoly zöldítési célokat tűztek ki maguk elé, amely célok megvalósítását akadályozza az Oroszország ellen bevetett szankciók. Az államok igyekeznek mind inkább függetlenedni az orosz államtól, ezért komoly döntésekre szánták el magukat. Németország bejelentette, hogy még az idén szeretne teljesen felhagyni az orosz kőolaj importtal. Ez pedig közvetve, vagy közvetetten hatással van a többi tagállamra is, hiszen Németország az Európai Unió gazdasági motorja.

A foglalkoztatás- és munkaerőpiac területén is az orosz – ukrán háború következményei hoztak igazán lényeges változásokat. Az Európai Bizottság 2022. március 24-én rendkívüli stratégiai párbeszédet hívott össze, a téma pedig az ukrán kitelepítettek és menekültek oktatásának, foglalkoztatásának a kérdésköre volt. A Bizottság fokozza az erőfeszítéseket, hogy a háborús övezetből érkezők számára rendelkezésre álljanak a financiális eszközök, illetve azoknak a tagállamoknak is segítséget tudjanak adni, akik sok menekültet kénytelenek ellátni.

A Bizottság március 8-án javaslatot tett az Európai Parlamentnek és az EU Tanácsának egy olyan kohéziós fellépés kidolgozására, amely az európai menekülteteket segítené, ez a CARE rendszer. Ez lehetővé tenné az államok számára, hogy sürgős támogatást nyújtsanak az orosz invázió ellen menekülőknek.

Írta: Benczik Veronika

Szerkesztette: Mészáros Kinga

A EU hírfigyelő 2022. március bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Hírügynökségek felidézték, hogy a személycserére annak nyomán került sor, hogy Teheránban komoly incidensek sorozata történt, amelyek hátterében Irán regionális riválisát, Izraelt sejtik.

Az iráni sajtó nem indokolta a történteket, mindazonáltal közölte, hogy Táib a jövőben Hoszein Szalami tábornok, a Forradalmi Gárda főparancsnoka tanácsadója lesz. Táib helyét Mohammad Kazemi, a Forradalmi Gárda hírszerzési forrásainak védelméért felelős eddigi parancsnoka veszi át. Ezt csütörtökön Ramezán Sárif, az elitalakulat szóvivője be is jelentette.

A szóvivő – az al-Dzsazíra pánarab televízió jelentése szerint – nem részletezte a személyi változás okát. Csak annyit közölt, hogy az 59 éves Táib az IRGC főparancsnokának tanácsadója lesz.

Mindazonáltal az al-Dzsazíra emlékeztetett arra, hogy a személycserére két nappal azt követően került sor, hogy az izraeli médiában arról jelentek meg hírek, miszerint Táib állna a Törökországba látogató izraeli turisták ellen tervezett iráni akciók hátterében, amely miatt Jaír Lapid izraeli külügyminiszter a hónap közepén Törökország elhagyását javasolta az ott tartózkodó izraeli állampolgároknak. Lapid egyébként a napokban köszönetet mondott Törökországnak, hogy sikerült elejét venni az esetleges merényleteknek, illetve izraeli állampolgárok elhurcolásának.

Egyes izraeli sajtóorgánumok szerint Táib a középszintű klérushoz, illetve Ali Hámenei ajatollah, Irán legfelsőbb politikai és vallási vezetőjének belső köréhez tartozik. Hírszerzői vezetői kinevezése előtt, 2009-ig, Hámenei hivatalában dolgozott.

The post Leváltották Iránban a Forradalmi Gárda hírszerzési vezetőjét appeared first on .

A beszámoló szerint – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – a luhanszki régió jelenlegi közigazgatási központjául szolgáló Szeverodoneck környékét az orosz erők harckocsikkal, illetve aknavetőkkel, ágyú- és rakétatüzérséggel lőtték. Az orosz fegyveres erők 2. hadtestének alakulatai a nemzeti gárda egységeinek támogatásával igyekeznek teljesen ellenőrzésük alá vonni a várost. A harcok a településen belül változatlanul heves intenzitással folytatódnak.

A kijevi vezérkar legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint eddig már csaknem 34,5 ezer orosz katona vesztette életét Ukrajnában. Az ukrán hadsereg eddig 14 orosz hadihajót, 216 repülőgépet, 183 helikoptert, 1504 harckocsit és 3632 páncélozott járművet, 756 tüzérségi és 99 légvédelmi rendszert, valamint 240 rakéta-sorozatvetőt semmisített meg.

Olekszij Hromov, az ukrán vezérkar műveleti igazgatóságának helyettes főnöke kijevi sajtótájékoztatóján bejelentette: szabotőröket vettek őrizetbe a hatóságok a fővárosban. Kijevben őrizetbe vettek két ukrán állampolgárt, akiknél a főváros vasúti infrastruktúrájáról készült fényképet találtak. Őrizetbe vettek egy nőt is, akinél fényképek voltak az ellenőrző pontokról, és egy férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy együttműködött a Donyec- medencei szakadár fegyveresekkel – mondta el a katonai vezető.

Hromov azt állította: információik vannak arról, hogy Fehéroroszország saját fegyvereiből és haditechnikájából adhat át Oroszországnak az Ukrajna elleni hadviselésre. Szavai szerint közös hadgyakorlat, kiképzés ürügyén a fehéroroszországi raktárakból kivihetik a fegyvereket és a haditechnikát, amelyeket utána Ukrajnában vetnek be. “Figyelembe véve az agresszor súlyos veszteségeit fegyverekben és katonai felszerelésekben, valamint e felszerelések valamivel jobb állapotát és tárolási feltételeit a fehérorosz fegyveres erők raktárjaiban, nem kizárt, hogy szomszédunk biztosít fegyvereket és felszerelést az orosz agresszornak” – fogalmazott a katonai tisztségviselő. Hozzátette, hogy az ukrán katonai vezetés feltételezése szerint a fehérorosz fegyvereket főként a keleti Donyeck és a déli Herszon megyébe fogják utánpótlásként küldeni.

Hromov azt állította: azt is felderítették, hogy Fehéroroszország aktívan épít katonai infrastruktúrát az ukrajnai Csernyihiv megyéhez közeli homeli régióban, egy régi repülőtér területén. A vezérkar nem zárja ki, hogy a jövőben a fehérorosz vezetés ezt átadhatja támaszpontként az oroszoknak. Kiemelte: jelenleg fennáll a veszélye annak, hogy Fehéroroszország területét és légterét az orosz erők rakétatámadások indítására használják fel, illetve szabotázs- és felderítő csoportokat “dobnak át” onnan ukrán területre, főként az ukrán csapatok logisztikai támogatási útvonalain történő szabotázsok elkövetésére.

The post Orosz agresszió: az ukrán erők megállították az oroszok előrenyomulását Liszicsanszknál appeared first on .