Biztonságpolitika

A vádirati tényállás szerint az elkövetéskor 17 éves vádlott a Győri Szakképzési Centrum Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiumának tanulója volt. December 5-én, a második tanórán hármas érdemjegyet kapott korábbi matematika dolgozatára, ami annyira felzaklatta, hogy azt mondta osztálytársainak, le fogja szúrni a tanárnőt, de kijelentését a társai nem vették komolyan.

Az ötödik óra (fizika) elején a fiú azt mondta a padtársának, hogy “megvan a terv”, majd azt színlelve, hogy a füzetében szeretne mutatni valamit a tanárnőnek, kiment hozzá, odaadta a füzetét, mögé lépett és bal oldalán, lapockatájékon hátba szúrta. A tanárnő a földre rogyott, a vádlott pedig mellé guggolt és a feje fölé emelt késsel még kétszer lesújtott a nő nyaka és mellkasa felé.

A fiút az egyik osztálytársa fékezte meg, aki elvette tőle a kést. Miután a vádlottól megkérdezte, hogy miért csinálta, azt felelte, hogy “majd ebből tanul, elegem van a tanárnőből”. Az 51 éves tanárnő életveszélyes állapotba került, légmell és vérmell alakult ki nála, bal tüdeje összeesett, több végtagja is sérült.

Máté Kinga elmondta, a bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe azt a megállapítást, hogy a vádlott eshetőleges szándékkal követte el a bűncselekményt, ami kizárja az előre kiterveltséget. (Ezt vesd össze azzal, hogy korábban azt mondta osztálytársainak, hogy le fogja szúrni a tanárnőt. De az a kijelentés, hogy “megvan a terv” is erősen cáfolja az eshetőséget…  A -szerk.- megj.) Az ítélet nem jogerős, a vádlott és védője enyhítésért és a minősítés megváltoztatásáért fellebbezett. Az ügyész három nap gondolkodási időt kért. A vádlott továbbra is bűnügyi felügyelet alatt áll.

The post Öt év börtönnel megúszhatja a tanárát megkéselő diák appeared first on .

Puskásné Sárközi Rita tájékoztatása szerint a két férfi 2020 júniusában együtt italozott a későbbi áldozattal egy komáromi házban, akit egy idő után felszólítottak, hogy maradjon csendben és halkítsa le a zenét. A sértett erre egy vasdarabbal hadonászni kezdett és üvöltözött, mire az egyik férfi ütlegelni kezdte, ezután a sértett bocsánatot kért és kérlelte támadóját, hogy ne bántsa. Az áldozatot elsőként megütő férfi levetette a sértettel az összes ruháját, ököllel ütötte, majd rugdosni kezdte.

A bántalmazáshoz a másik férfit is csatlakozott, a kezére tekert láncfűrészlánccal ütötte a sértettet, majd egy földön lévő autóülésre fektették és szőnyeggel betakarták. Az áldozat még aznap éjszaka meghalt, de csak harmadnap hívtak hozzá mentőt. Az első fokon eljáró Tatabányai Törvényszék az elkövetőket társtettesként, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte, legkorábban 25 év után bocsáthatók feltételes szabadságra.

Az ítélet nem jogerős, az ügyész három napot tartott fenn a jognyilatkozat megtételére, a vádlottak és védőik fellebbezést jelentettek be felmentésért, illetve enyhítésért.

The post Emberölésért életfogytiglani fegyházra ítéltek két férfit Tatabányán appeared first on .

“A mi célunk ugyanaz a kezdetektől: elviselhetetlenné tenni a háború költségeit Oroszország számára, keményen sújtani a gazdaságát, megakadályozandó az offenzíva finanszírozását” – hangsúlyozta a kormányfő. “Oroszország indította ezt a háborút. Oroszország ösztönzött minket cselekvésre” – hívta fel a figyelmet az uniós szankciók kapcsán a miniszterelnök.

“A szankciók addig fognak tartani, amíg Putyin a konfliktus és a konfrontáció spirálját fokozza. A szankciók feladása Ukrajna feladását jelentené. Az értékeinkről mondanánk le. Oroszországnak vetnénk alá magunkat. Franciaország, a patriotizmus nem jelent feladást. Nem jelent lemondást. Nem jelent alávetettséget” – mondta Borne, aki a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés képviselőihez intézve szavait, miután az ellenzéki jobboldali szuverenista párt ellenzi a Moszkva elleni uniós szankciókat.

“Ezek a szankciók nem tetszenek azoknak, akik nem titkolják csodálatukat egy állítólagos patriotizmus nevében az orosz imperializmus iránt, mégpedig azért, mert azok működnek” – vélte a miniszterelnök. “Az orosz gazdaság jelentősen visszaesett, a GDP idén hat százalékot csökkent. Az orosz infláció megugrott. És Oroszország nem fér hozzá a csúcstechnológiai eszközökhöz” – tette hozzá.

“Az energiaárak növelésével Moszkva jelenleg megpróbálja fenntartani az illúziót. De a tények előttünk vannak. Az orosz propaganda nem tudja elfedni őket. Az orosz gazdaság fuldoklik” – mondta a francia miniszterelnök. Borne azt is bejelentette, hogy a francia diplomácia “a következő hónapokban” gazdasági konferenciát szervez Ukrajna megsegítésére.

“Bejelentem, hogy a következő hónapokban Párizsban gazdasági konferenciát szervezünk az ukrán hatóságokkal a francia vállalatok mobilizálására” – fogalmazott. A francia kormány számításai szerint Ukrajna újjáépítésének költségei jelenleg 350 milliárd euróra rúgnak.

The post Orosz agresszió: Párizs szerint működnek a szankciók, a háború költségeit elviselhetetlenné kell tenni Oroszország számára appeared first on .

A rendőrségi segélyvonalat hajnalban hívta egy bejelentő, hogy a szomszédjában élő nő vérző sérülésekkel kért tőle menedéket és segítséget, mert a férje késsel többször megszúrta, és bár sikerült elmenekülnie, a másfél éves gyermeküket nem tudta magával hozni – írták. A fiatal nő a kiérkező rendőröknek elmondta, hogy férje a gyereket bezárta egy szobába, őt bántalmazta, többször megszúrta, miközben azt kiabálta, hogy mindenkit megkésel, aki be mer menni a házba, és önmagával is végezni fog.

A helyszínre riasztották a Terrorelhárítási Központ egységeit is. A központ főigazgatójának telefonos irányításával a nyíregyházi rendőrök behatoltak a házba,. Az egyik szobába bezárva sértetlenül megtalálták a gyereket, apjára pedig egy másik szobában, önmagának okozott sérülésekkel, eszméletlenül találtak rá.

A mentők a két sérültet kórházba vitték, a férfi ellen emberölés kísérlete miatt indult büntetőeljárás – olvasható a közleményben.

The post Fegyverrel fenyegette meg családját egy férfi Nyírteleken appeared first on .

A szlovák belügyminiszter hangsúlyozta: az illegális migráció problémáját összeurópai szinten kell rendezni. “Mi száz százalékban teljesítjük a schengeni határokhoz kapcsolódó feladatainkat. Ha ezt minden ország megtenné, akkor nem kerülne sor másodlagos migrációra” – jelentette ki Roman Mikulec, akinek a szavait a szlovák közszolgálati hírügynökség, a TASR idézte. Hozzátette: úgy véli, ha Magyarországnak és más országoknak támogatást nyújtanak a schengeni határ védelmében, az segíthet abban, hogy Csehország és Ausztria visszavonja a szlovák határon újonnan bevezetett határellenőrzéseket.

Heger a Csehországban kedden, Ausztriában pedig szerdán bejelentett határellenőrzés kapcsán azt mondta: nem tartja helyesnek ezeket az intézkedéseket, mert “szembemennek Schengennel.”

The post Szlovákia kész segíteni a schengeni határ védelmében Magyarországnak és Szerbiának appeared first on .

A fejlesztés célja, hogy a vonuló készenléti egységet (mentő, tűzoltó, rendőrautó) egy kamerával ellátott drón kísérje a levegőben, lehetőleg az egység előtt haladva. Így előre beláthatóvá válnak a sofőr elől takart területek, és az onnan érkező veszélyekre a sofőr figyelmeztethető – írták a SZTAKI közleményében.

Ezzel megelőzhetőek lesznek az olyan tragédiák, mint amilyen a csepeli májusi mentőbaleset volt, amelyben egy mentőautó és egy személygépkocsi ütközött össze és egy ember meghalt, heten pedig megsérültek. A bemutatóra a zalaegerszegi Járműipari Tesztpályán került sor, ahol a kutatók három közlekedési szituációt modelleztek.

A közlemény szerint az alkalmazott kísérleti drónnal, annak korlátozott sebessége miatt, csak városi tesztekre van lehetőség kis sebesség mellett. A nagyobb sebességű manővereket a kutatók szimulációkban vizsgálják. A kutatók tudomása szerint ez a közlekedésbiztonsági fejlesztés a világon egyedülálló, azonban a rendszer alkalmazásához – a technikai kérdéseken túl – még több jogi és szabályozási kérdést is meg kell oldani.

The post Bemutatták a készenléti egységek vonulását segítő magyar drónt appeared first on .

A közlemények szerint hét ember szabadon bocsátását sikerült elérni, hat amerikai állampolgárét és egy állandó amerikai tartózkodási engedéllyel rendelkező személyét. Közülük öten olajipari szakemberek, akiket egy további társukkal együtt több mint négy évvel ezelőtt vettek őrizetbe a venezuelai hatóságok. Az úgynevezett “CITGO 6”-csoport egyik tagja már idén márciusban hazatérhetett, miután magas rangú amerikai kormányzati tisztségviselők tárgyaltak Venezuelában.

A most elengedett hét ember között van egy haditengerészeti veterán, akit 2020-ban tartóztattak le, a hetedik embert az idén januárban vették őrizetbe a venezuelai hatóságok. Az amerikaiak szabadon engedéséért cserébe az amerikai kormány kiadta Nicolas Maduro venezuelai elnök feleségének két unokaöccsét, akik kábítószer-csempészet vádjával voltak börtönben az Egyesült Államokban.

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője a CNN-nek elmondta, hogy a szabadon bocsátást megelőzte egy amerikai kormányzati delegáció júniusi látogatása Venezuelában, ami a letartóztatott amerikaiak fogvatartási körülményeit vizsgálta. A közlés szerint az a látogatás volt az előzménye az amerikaiak elengedéséről szóló fogolycsere-megállapodásnak.

The post Fogolycsere keretében hét fogvatartott amerikait adott ki Venezuela appeared first on .

Az izraeli kormány azonnali hatállyal elkülönített 90 millió sékelt (mintegy 11 milliárd forint) fogadásukra, különös tekintettel arra, hogy a bevándorlók nagy része a szokásostól eltérően sietve érkezik Izraelbe, és előzetes felkészülés nélkül hagyta el otthonát. A program gondoskodik az Oroszországból érkező új bevándorlóhullám tagjainak beilleszkedéséről a lakhatás, a munkavállalás, az oktatás és az egészségügyi ellátás területén.

“Vezetésemmel a pénzügyminisztérium nem kíméli az erőforrásokat a visszatérési törvényre jogosult zsidók (legalább egy zsidó nagyszülővel rendelkező emberek) Izraelbe vándorlásának megvalósítására. Ez Izrael stratégiai eszköze, és a növekedés legnagyobb motorja az állam megalakulása óta”- indokolta Avigdor Liberman pénzügyminiszter a kormány döntését.

“Izrael biztonságos és védett otthona a világ összes zsidójának, Izraelbe költözésük felemelő és izgalmas – függetlenül annak okától. A minisztérium biztosítja, hogy minden, ezekben a napokban nehéz körülmények között Izraelbe érkező oroszországi bevándorló megkapja az izraeli társadalomba való optimális és gyors beilleszkedését segítő teljes csomagot”- nyilatkozta Pnina Tamno-Sata bevándorlási és befogadási miniszter, és köszönetet mondott minisztertársainak a program gyors létrehozásáért.

A Izraeli Bevándorlási és Befogadási Minisztérium adatai szerint a háború februári kitörése óta több mint negyvenezren vándoroltak be Izraelbe az érintett országokból, közülük hozzávetőleg 24 ezren Oroszországból, ami az elmúlt két évtized legjelentősebb oroszországi bevándorlási hulláma.

The post Orosz agresszió: az izraeli kormány programot fogadott el az orosz bevándorlók fogadására appeared first on .

Délután fél egyre “Limant teljesen megtisztították. Köszönet katonáinknak, harcosainknak” – fogalmazott az államfő.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál magyarázatképpen hozzátette, hogy Limant az orosz csapatok erődített állásként használták a közeli Szlovjanszk elleni támadásokra. Liman ukrán ellenőrzés alá kerülésével a luhanszki régió délnyugati szektorában lévő orosz csapatok ellátását is akadályozhatják, ugyanis a Szvatove településről Kreminnába vezető utat is tűz alatt tarthatják innét – írta a portál.

A brit hírszerzés szerint a stratégiai jelentőségű Liman feletti orosz ellenőrzés elvesztése jelentős politikai kudarc Moszkva számára.

Az Ukrajinszka Pravda helyi kormányzók beszámolóiból készített összeállításában arról számolt be, hogy az orosz erők vasárnap reggel és előző éjjel ágyúzták Zaporizzsja és Mikolajiv megyeszékhelyeket, továbbá az orosz határ menti ukrán területeket, Herszon megyében pedig változatlanul heves harcok zajlanak. Donyeck megyében egy nap alatt három civil vesztette életét és kilencen sérültek meg, Mikolajiv megyében egy faluban az éjjel ketten vesztették életüket, a többi térségből nem jelentette áldozatokat – írták.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő csatornán az írta, hogy az oroszok árván maradt ukrán gyermekeket hurcolnak ki az országból. Szavai szerint újabb 76 ukrán árvát vittek el Oroszországba. Rajtuk kívül még további 104, a szakadár luhanszki területen lévő szociális intézményekben felügyelet alatt álló gyermeket készülnek átadni orosz nevelőszülőknek – közölte.

Az ukrán vezérkar vasárnapi jelentésében kiemelte, hogy Oroszország Ukrajnában már több mint hatvanezer katonát veszített el, az elmúlt napban pedig mintegy ötszázat. Szombaton az ukrán erők az oroszok nyolc parancsnoki állását, tíz felszereléskoncentrációs területét, három lőszerraktárát és egy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerét találták el a jelentés szerint.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter arról számolt be, hogy részletesen tájékoztatta Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt Ukrajna tagsági kérelméről, szombaton pedig Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel beszélt telefonon az Ukrajnának nyújtandó további támogatásokról. A kijevi külügyminisztérium sajtószolgálatának közlése szerint az amerikai diplomácia vezetője tájékoztatta ukrán kollégáját az Ukrajnának nyújtott segítséggel kapcsolatos legutóbbi amerikai döntésekről, kiemelve az 1,1 milliárd dolláros katonai segélycsomagot.

A washingtoni hadtudományi intézet (ISW – Institute for the Study of War) szakértői legfrissebb elemzésükben – amelyből az Ukrajinszka Pravda idézett – arra mutattak rá, hogy Putyinnak valószínűleg fontosabb, hogy a megszálló rezsim délen, a zaporizzsjai és a herszoni régiókban megmaradjon, mint az oroszok helyzetének erősítése a keleti Luhanszk megyében. “Ukrán és orosz források következetesen rámutatnak arra, hogy az orosz csapatok tovább erősítették az orosz pozíciókat Herszon és Zaporizzsja megyékben, annak ellenére, hogy a Harkiv-Izjum front a közelmúltban összeomlott, és az orosz erőket bekerítették Limanban. Azt a döntést, hogy nem erősítik meg Kupjanszkban vagy Limanban a sebezhető arcvonalakat, szinte bizonyosan Putyin, nem pedig a katonai parancsnokság hozta meg, és ez azt mutatja, hogy Putyin sokkal többet törődik a herszoni és a zaporizzsjai régiók stratégiailag fontos területeinek megtartásával, mint Luhanszk megyével” – írták az intézet elemzői.

The post Orosz agresszió: kiverték a megszálló csapatokat Limanból appeared first on .

A NAV revizorai a cég telephelyeinek ellenőrzésekor egyáltalán nem találtak őrzés-védelemhez, távfelügyelet ellátáshoz szükséges eszközöket, embereket. A fiktív tevékenységet bizonyította az is, hogy az ellenőrzéssel egyidőben a társaság felbontotta a telephelyeinek, székhelyének őrzésére vonatkozó szerződését, és más céggel sem kötött újat – közölték.

Az őrnaplóban szereplők a vizsgált társaságot nem ismerték, telephelyein, székhelyén sohasem jártak, munkát ott nem végeztek, a naplóban lévő aláírások nem tőlük származtak – tették hozzá.

Az adóellenőrzés a számlázó társaság gazdasági kapcsolatait is megvizsgálta és több cégből álló, őrző-védő, magánnyomozói tevékenység számlázására szolgáló hálózatot tárt fel. Megállapították, hogy a számlázott szolgáltatások fiktívek voltak, a számlákat csak az áfa levonására használták. Ezen kívül más cégtől befogadott bontási és földmunkaszámlák is fiktívnek bizonyultak – írták.

Ezek miatt több mint ötvenmillió forint adókülönbözetet állapítottak meg, 3,5 millió forint késedelmi pótlékot és csaknem 95 millió forint adóbírságot szabtak ki – áll a közleményben. A NAV 150 millió forintos követelés biztosítását rendelte el: zárolták az adózó bankszámláit, 37 gépjárművet és munkagépet foglaltak le, az ingatlanra pedig végrehajtási jogot jegyeztek be.

A cég lemondott fellebbezési jogáról, a több mint ötvenmillió forint adókülönbözetet megfizette, a fennmaradó tartozás rendezésére pedig 24 havi részletfizetést kért – áll a közleményben.

The post NAV: százmilliós adóbírságot szabtak ki egy fiktív őrző-védő cégre appeared first on .

Második világháborús lőszerutánpótlás-konténereket emeltek ki a tűzszerészek a Dunából az 1945-ben felrobbantott Lánchíd eredeti, folyómederbe esett elemeinek romeltakarítása során – közölte a Magyar Honvédség tűzszerész és hadihajós ezrede a Facebook-oldalán.

Azt írták: 1944 karácsonyára bezárult az ostromgyűrű Budapest körül, az utánpótlást pedig légi úton juttatták el ide, ehhez két szükségleszállóhelyet és négy ledobóhelyet jelöltek ki, az egyik a Tabánban volt. Az első szállítmány 1944. december 29-én érkezett meg a levegőből a fővárosba, a mintegy két hónapig tartó ostrom során pedig átlagosan napi 61 légi bevetést hajtottak végre, de csak 1975 tonnányi ellátmányt sikerült így bejuttatni Budapestre. A ledobótartályok közül a lőszeresek ernyője piros, az élelmiszereseké pedig fehér színű volt.

A piros ejtőernyők biztosíthatták azoknak a német lőszerutánpótlás-konténereknek a célba érkezését is, amelyeket a közelmúltban emeltek ki a Dunából az 1945. január 18-án felrobbantott budapesti Lánchíd eredeti, folyómederbe esett elemeinek romeltakarítása során – tették hozzá. Megjegyezték: az egyik konténer több mint 100 kilogrammnyi német Mauser-puskalőszert, a másik pedig nyolc Faustpatrone 2 típusú, ugyancsak német kézi páncéltörő gránátot tartalmazott, szállítható állapotban.

A lőszerutánpótlás-konténereket feltételezhetően a Tabán ledobóhelyre tervezték célba juttatni, de ezek elsodródhattak, és így süllyedhettek a Duna medrébe, ahonnan mintegy nyolc évtized elteltével kerültek ismét napvilágra. A robbanóeszközöket, illetve lőszereket elszállították a helyszínről a tűzszerészek a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére, ahol később megsemmisítik.

A Faustpatrone 2-es kézi páncéltörő gránátokat rejtő lőszerutánpótlás-konténer “remek állapotban maradt meg, így egy kisebb restaurálást követően ezredünk tűzszerész oktatótermébe kerül majd, részét képezve a kiképzendő katonák tananyagának” – írták.

The post Második világháborús lőszerutánpótlás-konténerek kerültek elő a Dunából appeared first on .

A közlemény szerint a V4 Összhaderőnemi Logisztikai Támogató Csoport Parancsnokságának (V4 JLSG HQ) nemzetközi gyakorlatában több mint négyszáz cseh, lengyel, magyar és szlovák katona vesz majd részt.

A gyakorlat célja, hogy “felmérje a V4-országok hadseregeinek képességét a parancsnoki szint biztosítására a közös műveletek logisztikai támogatásának koordinálásához” – áll a közleményben.

A NATO keretében működő V4 JLSG HQ fő feladata a nemzetközi szárazföldi, tengerészeti, légi és különleges erők logisztikai támogatása. A parancsnokság létrehozásáról 2018-ban állapodott meg a négy ország. Teljes készenlétét a testület jövőre éri el. Főparancsnoka a dél-lengyelországi Opole városban állomásozó 10. logisztikai dandár élén álló Maciej Sudak tábornok.

A hadgyakorlatot az opolei dandár területén tartják meg.

The post Lengyelországban tartanak közös parancsnoksági hadgyakorlatot a visegrádi országok október elején appeared first on .

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy újabb orosz csapás érte Mikolajivet, polgári létesítményekben okozva károkat. Az ukrán északi műveleti parancsnokság a Facebookon arról adott hírt, hogy Oroszország csütörtökön a határa menti ukrán területeket is lőtte, Csernyihiv és Szumi megyékben egy óra alatt 55 robbanást jegyeztek fel. A parancsnokság hozzátette, hogy a katonák közül senki sem sebesült meg, áldozatokról a civil lakosság körében nincs információja.

Az elnöki iroda közlése szerint újabb fogolycserét hajtottak végre, amelynek köszönhetően négy tengerészgyalogos és két civil tért vissza Ukrajnába. Azt nem közölték, hogy cserébe hány embert adtak vissza Oroszországnak. Andrij Jermak, az elnöki iroda vezetője biztosított afelől, hogy a fogolycserék folytatódnak. Kiemelte, hogy csak ebben a hónapban ily módon Ukrajna 235 embert szabadított ki.

Az ukrán légierő déli parancsnoksága közölte, hogy Mikolajiv megye fölött lelőttek két orosz Szu-25-ös harci repülőgépet.

Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy 11 – javarészt Donyeck megyei – településnél verték vissza az orosz erők támadóműveleteit. A nap folyamán az orosz erők négy rakéta- és négy légicsapást hajtottak végre, valamint több mint 28 támadást rakéta-sorozatvetőkkel. Több mint húsz ukrajnai településre mértek csapást, köztük a donyecki régióban Kramatorszkra, Bahmutra, Dnyipropetrovszk megyében Krivij Rihre, Dnyiprora és Nyikopolra. A vezérkari jelentés szerint több mint tíz civil sebesült meg a zelenodolszki hőerőmű elleni csapás következtében.

Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán vezérkar műveleti igazgatóságának főnöke sajtótájékoztatóján közölte: a kijevi katonai vezetés arra számít, hogy a Moszkva által Ukrajna megszállt területein megrendezett népszavazásokat és az oroszországi mozgósításokat követően az oroszok még inkább kiélezik a helyzetet a fronton. Ezt szerinte mindenekelőtt az fogja jellemezni, hogy az orosz erők csapásokat mérnek a létfontosságú infrastruktúrákra, és megpróbálják fokozni a harci tevékenységet Donyeck, Zaporizzsja és Herszon megyék teljes területeinek elfoglalása érdekében.

Az Állami Nyomozó Iroda (DBR) az Ukrán Biztonsági Szolgálattal (SZBU) közösen őrizetbe vette az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) három ügynökét a dél-ukrajnai Odesszában. A DBR közleménye szerint megállapítást nyert, hogy ez a három személy aktív felforgató tevékenységet folytatott a városban az Ukrajna elleni orosz háború februári kezdete óta. Egyebek mellett augusztusban, az ukrán függetlenség ünnepnapja előtt kihelyeztek egy lakóépületre egy orosz zászlót azzal a felirattal, hogy “Odessza orosz város”. Majd ezt lefotózták, átadták az orosz állam képviselőinek és az orosz propagandamédiának, amely ezzel indokolta az Ukrajna elleni agressziót – vélik a DBR-nél.

Az SZBU közlése szerint ezt a csoportot egy helyi lakos szervezte, aki 2014 óta nyíltan támogatta Oroszországot, és részt vett a városban zajló oroszbarát politikai eseményekben. “Az árulók információkat gyűjtöttek az Odessza területén található katonai létesítmények elhelyezkedéséről, ukránbarát aktivistákról, és továbbították ezeket az adatokat az agresszornak. Terveket is kidolgoztak egy ügynökhálózat létrehozására az odesszai régió bűnüldöző szerveiben, hogy felforgató tevékenységeket hajtsanak végre az Oroszországi Föderáció javára” – fejtette ki a biztonsági szolgálat.

The post Orosz agresszió: az agresszor csapatai ismét a dél-ukrajnai Mikolajivot lőtték appeared first on .

A héten volt egy éve, hogy tragikusan korán elvesztettük Kővári Laci barátunkat.

Ma voltam kinn a temetőben, és a múlt héten, Siauliaiban megbeszéltek szerint a idei BAP felvarróját is magammal vittem egy krizantém - és egyik szpotter barátunk kérésére egy fehér rózsa - társaságában.

A napokban, Balogh Ákostól kaptam ezt a 2019 telén készült fotót. Akkor készítette rólunk, amikor az egyik Mi-24-es hazaszállításának fotózását követően beültünk a kecskeméti bázishoz közeli étterembe. Rutinos, már-már flegma mesterséges fényhasználat a sötétség eloszlatására :-)

Zord

Erről az ukrán államfő hivatalos honlapján és a közösségi oldalain tájékoztatta a közvéleményt. “De facto már végigjártuk a NATO-ba vezető utat. De facto már bizonyítottuk, hogy kompatibilisek vagyunk az észak-atlanti szövetség szabványaival. Bízunk egymásban, segítjük egymást és védjük egymást. Ez az észak-atlanti szövetség. De facto” – fogalmazott Zelenszkij. Hozzátette, hogy Ukrajna pénteken benyújtja kérelmét, amivel “de jure”, azaz jogi értelemben is megpályázza a NATO-tagságot, és kéri a gyorsított eljárás alkalmazását.

Zelenszkij megjegyezte, hogy a gyorsított eljárás azért lehetséges, mert idén Finnország és Svédország is tagsági akcióterv nélkül kezdte el a csatlakozási folyamatot a NATO-hoz. Hozzátette, hogy amíg az összes NATO-tag nem jut konszenzusra Ukrajna belépésével kapcsolatban, Kijev a biztonsági garanciákról szóló ukrán biztonsági szerződés végrehajtását javasolja.

Ukrajna NATO-csatlakozásának kérelmét Zelenszkij, Ruszlan Sztefancsuk házelnök és Denisz Smihal miniszterelnök írta alá kamerák előtt.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzátette, hogy erre a lépésre azután került sor, hogy Putyin bejelentette a megszállt herszoni, zaporizzsjai, donyecki és luhanszki területek annektálását, és aláírta az erről szóló megállapodásokat saját pártfogoltjaival. Zelenszkij mindezt bohózatnak nevezte, és Oroszország kísérletének arra, hogy “ellopja azt, ami nem tartozik hozzá, átírja a történelmet, és újrarajzolja a határokat”.

Az ukrán államfő kijelentette azt is, hogy Ukrajna készen áll a tárgyalásokra Oroszországgal, de nem Putyinnal, hanem egy másik orosz elnökkel. “Ukrajna mindig vezető szerepet töltött be és játszik most is a tárgyalási erőfeszítésekben. Államunk volt az, amely folyton felajánlotta Oroszországnak, hogy egyenlő, becsületes, méltó és tisztességes feltételekben állapodjanak meg az egymás melletti együttélésről. Nyilvánvalóan ez lehetetlen ezzel az orosz elnökkel, aki nem tudja, mi a méltóság és az őszinteség. Ezért készen állunk a párbeszédre Oroszországgal, de egy másik elnökkel” – fejtette ki Zelenszkij.

Videoüzenetének közzététele előtt az elnök összehívta a haditanácsot és a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsot (RNBO). Utóbbi üléséről tájékoztatva elmondta, hogy a parlament hamarosan napirendjére tűzi azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében minden orosz vagyont államosítanak Ukrajnában.

A haditanács ülésén – Zelenszkij közlése szerint – megállapították, hogy a béke csakis “Ukrajna megerősödésével és a megszállóknak Ukrajna egész területéről történő kiűzésével” áll helyre. Biztosított afelől, hogy Ukrajna ezt az utat fogja követni.

A NATO-tagságra való törekvés szerepel az ukrán alkotmányban, ezenfelül a felmérések szerint az ukránok túlnyomó többsége támogatja.

The post Orosz agresszió: Kijev NATO-tagságért folyamodik appeared first on .

“A terrorista állam civilekre lő Zaporizzsja, Mikolajiv és Dnyipropetrovszk megyékben, Ukrajna régióit rakétavetőkkel és drónokkal támadja. Csak Zaporizzsjában és térségében a betolakodók 16 rakétát lőttek ki egyetlen reggel alatt. Így csak terroristák viselkednek, akiknek nem lehet helyük a civilizált világban. Az ellenség tombol, és megpróbálja megbosszulni legyőzhetetlenségünket és saját kudarcait. Cinikusan öli a békés ukránokat, mert régen elveszített mindent, ami emberi” – hangoztatta Zelenszkij a Telegramon közzétett üzenetében.

A reggeli rakétacsapással tűz alá vettek egy civil humanitárius járműkonvojt Zaporizzsja szélén, az autópiac közelében. Az eddig ismertté vált információk szerint 25 civil vesztette életét és ötvenen megsebesültek, köztük több gyermek.

Az Ukrajinszka Pravda beszámolt arról, hogy több forrás szerint az ukrán csapatok visszafoglalták Donyeck megyében Jampil városát, amely a kulcsfontosságú Liman település mellett fekszik. Denisz Pusilin, a donyecki Moszkva-barát szakadárok vezetője is megerősítette, hogy a szakadár fegyveresek elvesztették ellenőrzésüket Jampil fölött. Pusilin szavai szerint az ukrán hadsereg félig már körbezárta Limant, a Szvatovéból induló út maradt a szakadárok ellenőrzése alatt, de az ukrán erők azt is folyamatosan tűz alatt tartják. “Jampil és Drobiseve már nincs teljes mértékben az ellenőrzésünk alatt” – fogalmazott Pusilin.

Szerhij Cservatij, az ukrán keleti erők szóvivője ukrán televízióknak adott kommentárjában azt mondta, hogy a Limannál tartózkodó orosz csapatok bekerítése már “a befejezés szakaszában van”. “Műveletek zajlanak az orosz csapatok bekerítésének befejezésére Liman környékén, szinte minden logisztikai útvonal az ukrán fegyveres erők tűzellenőrzése alatt áll” – fogalmazott.

Olekszij Reznyikov védelmi miniszter a Twitteren tájékoztatott arról, hogy telefonon beszélt Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel, akivel megvitatta a frontról érkező híreket, a ramsteini együttműködést, valamint Ukrajna védelmi képességei megerősítésének lehetőségeit. Reznyikov kiemelte, hogy hamarosan “jó híreket” jelentenek be, de részletekbe nem bocsátkozott. Az ukrán védelmi miniszter szerint Austin megerősítette, hogy az Egyesült Államok sem ismeri el legitimnek a megszállt ukrán területeken az Oroszországhoz való csatlakozásról rendezett népszavazásokat.

Az ukrán vezérkar pénteki jelentésében azt írta, hogy értesüléseik szerint a Herszon megyei Tokarivka településen az orosz megszállók kilakoltatással és a megszállt területekről való kitoloncolással fenyegetik a helyi lakosokat, ha október 1-jéig nem veszik át az orosz útlevelet. Herszonban a megszállók több kollégium lakóit kilakoltatták az erősítésként érkező orosz katonák lakhatásának biztosítása érdekében. A Donyeck megyében megszállt Mariupolban elbocsátással fenyegetik a tanárokat, ha nem hajlandók ukrán útlevelüket oroszra cserélni.

A vezérkar adatai szerint az elmúlt napban az orosz hadsereg mintegy ötszáz katonát, nyolc drónt, két repülőgépet és egy helikoptert veszített. Az ukrán katonai vezetés összesítése szerint már több mint 59 ezer orosz katona halt meg Ukrajnában.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij szerint az ukrán hadsereg fronton elért sikereit bosszulja meg Oroszország civilek megölésével appeared first on .

Az európai uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács mindenekelőtt hangsúlyozta: Oroszország a szabályokon alapuló nemzetközi rend szándékos aláaknázásával, Ukrajna függetlenséghez, önállóságához és területi egységhez fűződő alapvető jogainak megsértésével, továbbá az ENSZ Alapokmányában és a nemzetközi jogban rögzített alapelvek megsértésével a globális biztonságot kockáztatja.

“Nem ismerjük el és soha sem fogjuk elismerni az elfoglalt ukrán területeken tartott népszavazások eredményét. Soha nem fogjuk elismerni a területek jogtalan annektálását” – fogalmaztak. A határozatok semmisek, semmilyen joghatással nem járhatnak. A Krím, Herszon, Zaporizzsija, Donyeck és Luhanszk Ukrajna részét képezik – írták, majd közölték: felszólítanak minden államot és nemzetközi szervezetet, hogy utasítsák el a területek orosz bekebelezését.

Kijelentették: Ukrajna legitim jogát gyakorolja, amikor honvédő háborút folytat az orosz agresszióval szemben azért, hogy visszanyerje teljes ellenőrzését területei felett. Ukrajnának joga van felszabadítani a megszállt területekeit a nemzetközileg elismert határain belül.

“A Kreml nukleáris fenyegetései, a katonai mozgósítás, az, hogy Ukrajna egyes területeit Moszkva Oroszország részeként kezeli, valamint az az állítás, hogy a háború jelenleg orosz területen zajlik, nem ingatja meg Ukrajna támogatása melletti elhatározásunkat” – fogalmaztak, majd hozzátették: megerősítik a korlátozó intézkedések érvényességét, valamint tovább fokozzák az Oroszországra nehezedő nyomást, hogy Moszkva véget vessen a háborúnak.

Az Európai Tanács tagjai végezetül hangsúlyozták: az Európai Unió szilárdan kiáll Ukrajna mellett, és mindaddig erős gazdasági, katonai, társadalmi és pénzügyi támogatást fog nyújtani az országnak, ameddig szüksége van rá.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a Twitteren pénteken közzétett videóüzenetében azt hangoztatta, hogy az elfoglalt ukrán területek elcsatolása felelőtlen lépés Moszkva részéről, ami még inkább elmérgesíti a helyzetet. Oroszország fellépésének megerősítése mellett döntött, Európának ugyanakkor a béke helyreállítására, a biztonság szavatolására kell törekednie – hangsúlyozta.

Az ukrán állampolgároknak üzenve közölte: az Európai Unió továbbra is mellettük van, az EU kiáll az ország függetlensége és területi egysége mellett. Az uniós tagországok állampolgáraihoz intézett szavai szerint Ukrajna és az ukrajnaiak megtámadása az EU alapvető szabadságjogainak és a demokráciának a megtámadását is jelenti.

Közölte, hogy az energiaárak Oroszország okozta megemelkedése mindenkire hosszan tartó hatással lesz. “Mindenkinek meg kell értenie, hogy a világ új szakaszba lépett” – fogalmazott az Európai Tanács elnöke, majd hozzátette: az Európai Unió senkit sem hagy magára.

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között tartottak népszavazást az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.

The post Orosz agresszió: elutasította a megszállt ukrajnai területek Oroszországhoz való csatlakozását az ET appeared first on .

A közlemény szerint Bács-Kiskun, Veszprém, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térségében várható megnövekedett hanghatás. A Magyar Honvédség a vonatkozó jogszabályokat betartva törekszik arra, hogy a lehető legkisebb mértékben zavarja az állampolgárok nyugalmát – írták.

The post HM: vadászgépek miatt ma nagyobb zaj várható több megyében appeared first on .

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség azzal gyanúsítja a 44 éves dílert, hogy – meg nem határozható ideje, de legalább 2022 augusztusa óta – dízájner drogokkal kereskedett egy Pest megyei város környékén. “A férfi megkérte a járőrként dolgozó 20 éves ismerősét, hogy az általa elkövetett bűncselekmények miatt szükséges rendőri intézkedéseket mellőzze, továbbá a szolgálati helyén hivatali tudomására jutott bűnügyi adatokat és információkat ossza meg vele” – írták.

A közlemény szerint a rendőrnő a kérésnek eleget tett, és azért, hogy a férfi zavartalanul folytathassa a dizájner drogok értékesítését, tájékoztatta őt a tervezett rendőri intézkedésekről, a különféle drogokkal kapcsolatos feljelentésekről, és közölte azt is, hogy ő mikor lesz szolgálatban, amely megkönnyíti a bűncselekmény végrehajtását.

A férfi érdeklődésére a rendőrnő arról is adatot szolgáltatott, hogy a veszélyes vezetési stílusát kifogásoló és ezért vele szemben intézkedést szorgalmazó lakossági bejelentések érkeztek a rendőrkapitányságra. Ezen felül a rendőrnő egy szeptember eleji szolgálata során dizájner drogot talált egy ellenőrzés alá vont személynél, azonban vele szemben nem kezdeményezett intézkedést, így segítséget nyújtott ahhoz, hogy a büntetőjogi felelősségre vonást elkerülje.

Az ügy a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentésére indult, a bűnügyi akcióban a rendőrség több szervezeti egysége, míg az elfogásban a Terrorelhárítási Központ is közreműködött. Az ügyészség halmazatban álló hivatali, igazságszolgáltatás elleni és egészséget veszélyeztető bűncselekmények megalapozott gyanúját közölte az elkövetőkkel. A főügyészség közlése szerint a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa az ügyészség indítványára hétfőn mindkét gyanúsított letartóztatását egy hónapra elrendelte.

A döntés ellen a rendőrnő – aki egyébként tagadta a bűncselekmények elkövetését – és védője fellebbezést jelentett be. A díler az ügyészségen érdemi védekezést terjesztett elő, míg a bíróságon nem tett vallomást, de tudomásul vette a kényszerintézkedésről szóló végzést.

Negyedszázaddal ezelőtti emberöléssel vádolnak egy Vas megyei férfit
Nyereségvágyból elkövetett emberölés miatt vádat emeltek egy férfi ellen, aki a vád szerint 1996 decemberében Gersekaráton ölt meg és rabolt ki egy idős nőt – közölte a Vas Megyei Főügyészség. A vádhatóság szerint a férfi a 84 éves, egyedül élő sértettet bántalmazta, megölte, majd holttestét az udvari mellékhelyiségbe rejtette. A vádlott ötvenezer forintot és harmincezer forint értékű ékszert tulajdonított el. A főügyészség a letartóztatásban lévő férfire fegyházbüntetés kiszabását indítványozta. A rendőrség tavaly nyáron azt közölte, hogy az 1996-ban történt bűncselekményben újraindult a nyomozás, és az ismételt adatgyűjtés, a tanúkihallgatások, valamint a korszerűbbé vált eszközökkel végzett szakértői vizsgálatok eredményre vezettek. A bűncselekmény feltételezett elkövetőjét, a gyilkosság idején huszonegy éves N. Zsoltot 2021. július 6-án Vasváron elfogták – írták akkor.

The post Rendőr segített egy dílert dizájner drogok értékesítésében appeared first on .

A segéllyel az Egyesült Államok egyúttal részben kompenzálni szeretné Csehországot az orosz invázió ellen harcoló Ukrajnának küldött fegyverekért.

A CTK hírügynökség jelentése szerint százmillió dollárt az Egyesült Államok külföldi katonai programok finanszírozására szánt, Ukrajnát érintő csomagjából kapja Prága, míg hatmilliót az orosz befolyás elleni harcra létesített alapból. Ebből a pénzből a cseh hadsereg kibertámadások elleni csoportot hoz létre – pontosított a cseh védelmi tárca.

“Úgy véljük, az amerikai ajándék annak elismerése, hogy Csehország a konfliktus kezdete óta segíti Ukrajnát, és felelősen viszonyul a saját, valamint szövetségesei védelméhez” – nyilatkozott a kongresszusi döntésről Jana Cernochová cseh védelmi miniszter.

Washington még augusztus közepén bejelentette, hogy nyolc katonai és két szállító helikoptert ajándékoz Csehországnak az Ukrajnának nyújtott cseh támogatás elismeréseként. Az amerikai fél szerint Csehország csak az átadás költségeit, valamint a gépek korszerűsítését fogja fizetni. Csehország már korábban 12 Viper és Venom márkájú helikoptert rendelt az amerikai Bell társaságtól 14,6 milliárd korona (241 milliárd forint) értékben.

Csehország a prágai sajtó szerint eddig mintegy ötmilliárd korona (82,5 milliárd forint) értékben szállított fegyvert és lőszert Ukrajnának.

The post Csehország amerikai segélyt kap hadserege fejlesztésére appeared first on .