Biztonságpolitika

2024. november 5-e az idei amerikai elnökválasztás napja. Az USA-ban immár 60. alkalommal rendezik meg a választásokat, amely talán idén ígérkezik a valaha volt legszorosabbnak. Folyamatosan frissülő cikkünkben bemutatjuk a folyamatot, amely valamelyik jelölt győzelméhez vezet.

Mielőtt azonban a folyamatban lévő eseményeket tárgyalnánk, érdemes egy pillantást vetni az amerikai választási rendszerre. Az USA-ban prezidenciális rendszer van, amely azt jelenti, hogy az állam- és a kormányfő egyszemélyben az elnök. Ez az oka annak, hogy a képviselők választása némileg háttérbe szorul a legerősebb szuperhatalom esetében. Az Egyesült Államokban közvetett választási procedúra folyik, amelynek lényege, hogy a választók nem közvetlen a jelöltekre, hanem az őket támogató elektorokra szavaznak. A tagállamokból összesen 538 elektor kerül ki, akik az egyszerű többség elve alapján döntenek az elnök személyéről. Az 50%+1 szavazat esetünkben 270-el egyenlő, tehát ennyi elektornak szükséges támogatnia a győztes jelöltet.

Az 50 állam között vannak olyanok, amelyek állandó demokrata vagy republikánus államok, a választás végkimenetelét tehát az ingadozó vagy csatatér államok fogják eldönteni, amelyek rendszerint minden ciklusban másként szavaznak.

Korábban történt

A mai események eredményesebb feltárása érdekében néhány mondatot ejtünk a jelöltekről és kampányukról.

A legtöbbet a két nagy párt jelöltjeiről hallani, hiszen gyakorlatilag csak ők esélyesek. Idén van azonban négy független vagy más pártból érkező jelölt is. A Demokrata Párt színeiben Kamala Harris indul, aki Joe Biden alatt alelnökként vett részt az  Államok politikájában az előző ciklusban. A Republikánus Pártot Donald Trump képviseli, aki 2016 és 2020  már betöltötte az elnöki szerepkört. Mellettük rajtvonalhoz áll még Cornel West, Jill Stein, Chase Oliver és Claudia De la Cruz. Utóbbiak nem igazi politikai tényezők, így a következőkben jelöltek alatt Trumpot és Harrist értjük.

Harris pártjának értékei mentén liberális kampányüzenetekkel vágott neki a választást megelőző időszaknak, míg Trump a konzervatív értékek mentén mozgott. Az abortusz kérdése már jó ideje terítéken van, így idén is előkerült. Természetesen a két jelölt ellentétes állásponton van. Hasonló jellegű a bevándorlás kérdése, valamint az LMBTQ dilemmák. Trump az ukrajnai háború, valamint a gázai válság lezárását is megígérte támogatóinak.

Kampánybeszédei során Donald Trump ellen két alkalommal is merénylet-kísérlet történt. Az első esetben fejétől nem messze haladt el egy lövedék, a fülét érte a lövés.

Tegnap 

A kampány hajrájában mindkét jelölt Pennsylvania államban volt tevékeny.

Ma 5:22

New Hampshire állam Dixville Notch nevű településén már le is zárult a szavazás. Itt hagyományosan éjfélkor tartják a voksolást. Az eredmény közel 50-50% a két jelöltre.

Ma 10:00

Több szavazókörben is komoly biztonsági intézkedéseket tesznek az ott dolgozók védelme érdekében. Mindezt az esetlegesen elszabaduló indulatok és tüntetések miatt. Egyes üzlettulajdonosok deszkákkal védik kirakatukat.

Ma 11:05

Hivatalosan is kezdetét vette a választás. A szavazókörök helyi idő szerint hajnali 5 órakor nyitnak és este 6-kor zárnak. Vermontban néhány perce nyitották meg a szavazóköröket. Részeredmények legkorábban holnap hajnali 1 óra környékén várhatók.

Ma 13:22

Arizona Maricopa megyéjében mesterlövészekkel védik a szavazatszámlálókat. A komoly biztonsági intézkedésrea 2020-as tapasztalatok adnak okot, amikoris Donald Trump azt állította, hogy választási csalás útján vesztette el a megyét és felfegyverkezett hívei megrohamozták a voksok összesítésének otthont adó épületet.

Ma 15:10

Libanonban Harris és Trump „egy érem két oldalának” számít. A választást sok országban a háború és béke, stabilitás vagy bizonytalanság közötti különbségként látják.

Azonban a Közel-Keleten sokan úgy gondolják, hogy bár a két jelölt sok kérdésben különbözhet, ebben a régióban jobban egybehangzanak, mint bárhol máshol.
Itt az emberek úgy vélik, hogy mindkét jelölt ugyanazt a retorikát képviseli, amelyet már régóta hallani: Izraelt feltétel nélküli támogatásban részesítik, és ez valószínűleg a hivatalba lépésük után is folytatódik.
Nagy remények nincsenek arra, hogy a dolgok drasztikusan megváltoznak. Amit a Biden-adminisztrációtól láttunk, az sikertelen próbálkozások a tűzszünet elérésére a Hezbollah és Izrael közötti konfliktus lezárására, és ezek eddig nem hoztak eredményt.
A hivatalos álláspont, amelyet különböző kormányzati szintekről hallottunk, az, hogy az Egyesült Államok nem volt elég erős ahhoz, hogy Izrael ellen kiálljon és nyomást gyakoroljon rá a tűzszünet érdekében – ez a kormány hivatalos álláspontja.
A libanoni állampolgárok véleménye szerint ez a két jelölt lényegében egy érem két oldala.
Nincs arra sok esély, hogy drasztikus változás lesz, bárkit is választanak az elnöki hivatalba. Az amerikai politika Izrael oldalán fog állni, és a dolgok folytatódnak úgy, ahogy eddig is – ezt remélik.

Ma 15:11

Dél-Korea növelheti az energiabehozatalt az USA-ból, ha Donald Trump nyeri a választást és szigorít a kereskedelmi partnerekkel szembeni nyomáson.

A szöuli tisztviselők hónapok óta készülnek egy Trump vagy Kamala Harris elnökségre, mivel Trump győzelme esetén nagyobb kockázatokra számítanak az ország számára, amely erősen függ a nemzetközi kereskedelemtől, közölték az ügyet ismerő, de nevük elhallgatását kérő források.

Az egyik fontos téma Dél-Korea növekvő kereskedelmi többlete az Egyesült Államokkal szemben. Az információk szerint a dél-koreai kormány arra ösztönözheti a vállalatokat, hogy növeljék az amerikai olaj- és gázvásárlásaikat, ha Trump elnöksége alatt a kereskedelmi egyensúlytalanság problémává válik. Más országok, mint Kína és Mexikó, szintén jelentős kereskedelmi többletet mutatnak az USA-val szemben.

A november 5-i amerikai elnökválasztás szoros versenyt ígér Trump és Kamala Harris alelnök között. Világszerte a döntéshozók igyekeznek felmérni, mit jelenthetne egy esetleges második Trump-ciklus Washington külpolitikájában, különösen, mivel Trump ígéretet tett arra, hogy minimum 10 százalékos vámot vet ki minden importra, és akár 60 százalékra növeli a kínai termékek vámját.

Dél-Korea kulcsszereplő a félvezetőgyártásban, ami fontos az USA kínai exportellenőrzési törekvései szempontjából. Ugyanakkor Szöul az amerikai csapatok jelenlétére támaszkodik Észak-Korea visszatartásában, amely egyre szorosabbra fűzi kapcsolatait Oroszországgal és katonákat küld Moszkva támogatására az ukrajnai háborúban. Észak-Korea kedden feltételezett ballisztikus rakétát lőtt ki.

A szöuli tisztviselők az elmúlt hetekben találkozókat tartottak üzleti vezetőkkel és kutatóintézetekkel, hogy az amerikai választások utáni stratégiákról tárgyaljanak. Trump előző elnöksége kezdetén Dél-Korea sietett megoldást találni az amerikai energiahordozók felvásárlásának növelésére, állítják az ügyet ismerő források. A kormány most ismét megkeresheti a főbb olajimportőröket, hogy emeljék az amerikai beszerzések arányát, bár ez nem mindig hozza a kívánt növekedést. Ezúttal a közel-keleti geopolitikai kockázatok is plusz ösztönzést jelenthetnek az amerikai behozatal felé forduló cégek számára, tették hozzá.

Az ázsiai ország szinte teljes energiaigényét importból fedezi, és otthont ad a világ egyik legnagyobb finomítói klaszterének. Az idei év során gázimportjának mintegy 11 százaléka, olajimportjának pedig 17 százaléka származott az Egyesült Államokból. A SK Innovation és a GS Caltex a legnagyobb importőrök közé tartoznak.

A dél-koreai kereskedelmi minisztérium nem kívánt nyilatkozni a kormány terveiről. A SK Innovation és a GS Caltex szintén nem kommentálta a hírt.

Ma 15:40

Az izraeliek Trump győzelmében reménykednek.

Izrael 12-es csatornájának közvélemény-kutatása szerint az izraeliek túlnyomórészt Trumpot támogatják Harris-szel szemben az Egyesült Államok következő elnökeként.

Dan Perry, a jeruzsálemi Külföldi Sajtószövetség volt elnöke szerint ez annak köszönhető, hogy sok izraeliben az a kép él, hogy Trump „bármit támogatna, amit az ország tesz.”

Perry azonban úgy véli, hogy az izraeliek „meglepődhetnek, mivel Trump nagyon szeszélyes,” és úgy becsülte, hogy Trump inkább sürgetné a gázai népirtás gyors befejezését, mint Harris.

„Úgy gondolom, hogy Trumpot kevésbé érdekelnének az eszközök, amelyekkel ezt elérik, de az a gondolat, hogy belenyugodjon egy végtelen háborúba, miközben ő maga is kijelentette, hogy utálja az ilyen háborúkat, gyenge lábakon áll,” mondta Perry az Al Jazeerának.

„Trump türelmetlensége… és a hajlandósága, hogy megmutassa, hatalma van, akár Izrael ellen is fordulhat,” tette hozzá Perry. „De persze ez nem biztos, hiszen Trumpot valójában nem fogja érdekelni, mi történik a helyszínen.”

Trump, aki elnöksége alatt áthelyezte az amerikai nagykövetséget Tel-Avivból Jeruzsálembe, és elismerte Izrael szuverenitását a szíriai, izraeli megszállás alatt álló Golán-fennsík felett, „Izrael történetének legjobb elnökének” nevezte magát.

Ma 16:35

Orosz-ukrán háború: mi az álláspontja Trumpnak?

Trump hírhedten kijelentette, hogy 24 órán belül megoldaná az ukrajnai háborút Oroszországgal. „Ha én leszek az elnök, egy nap alatt lezárom ezt a háborút” – mondta egy CNN városházi fórumon tavaly.

Trump korábban dicsérte Vlagyimir Putyint, és büszkélkedett az orosz vezetővel való jó kapcsolatával.

Ugyanakkor bírálta az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij további amerikai támogatásra irányuló kéréseit a háború közepette, mondván, hogy „ez sosem ér véget”.

„Még azelőtt meg fogom oldani ezt a helyzetet, hogy elnökjelöltként a Fehér Házba lépnék” – mondta Trump egy júniusi rendezvényen.

Még nem tisztázott, hogy Trump visszafogja-e az USA Ukrajnának nyújtott támogatását, ha újraválasztják, de ez a lehetőség komoly aggodalmat keltett az ukrán vezetés körében.

Ma 16:40

Orosz-ukrán háború: mi az álláspontja Harrisnek?

Harris támogatta Ukrajnát az orosz invázióval szemben, valamint a Biden-adminisztráció azon törekvését, hogy az európai és NATO-szövetségesek folyamatos katonai támogatást és finanszírozást nyújtsanak Kijevnek.

„Ha Donald Trump lenne az elnök, Putyin már most Kijevben ülne” – mondta Harris október elején egy interjúban a CBS 60 Minutes című műsorában.

Hozzátette, hogy nem találkozna kétoldalú tárgyalásra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a háború megoldása érdekében. „Ukrajnának beleszólása kell, hogy legyen saját jövőjébe.”

Ma 16:45

Minden szem Michigan muszlim, arab szavazóira szegeződik.

Dearborn városában található az Egyesült Államok legnagyobb arab és muszlim amerikai közössége.

Jelenleg minden szem arra irányul, hogy ők hogyan szavaznak majd. Ha itt beszélgetsz az emberekkel, sokan Jemenből, Szíriából, Palesztinából és Libanonból származnak. Sokan a Közel-Keleten dúló háborúk elől menekültek el, így ez a választás rendkívül fontos számukra.

Észrevehető, hogy változás történt szavazási szokásaikban. Hagyományosan az arab és muszlim amerikaiak a Demokrata Pártra szavaztak, de ez most kezd változni, főleg a gázai és libanoni háborúk miatt.

„Azt hallottuk, hogy sokan a Zöld Párt jelöltjére, Jill Steinre szavaznak majd, míg mások Donald Trumpot támogatják.”

Az emberek már kora reggel óta szavazni mennek.

Ma 17:28

A vallási meggyőződésnek is szerepe van a választók döntésében – derül ki Nagy-Bató Jonatán cikkéből, amely ma hajnalban jelent meg honlapunkon.

Nehéz azonban megtippelni egy-egy felekezet politikai viselkedését, hiszen az etnikai háttér is nagyon fontos. A katolikus közösség tagjai között is hatalmas divezitás lehet Jonatán kutatása szerint, mert az istentiszteleteket rendszeresen látogatók nagyobb eséllyel szavaznak jobbra, mint a miséken részt nem vevő társaik. A hivatkozott közvélemény-kutatások szerint a szavazókat a kampány legfontosabb kérdései, így az abortusz, az LMBTQ kérdések, valamint a határvédelem és migráció foglalkoztatja leginkább és 30% úgy nyilatkozott, hogy kizárólag a vele azonos értékeket valló jelöltre fog voksolni. A kereszténység kérdésben tegnap kerekasztal-beszélgetést tartottunk, amelynek videófelvétele hamarosan elérhető lesz online.

A Kövesse velünk az USA elnökválasztásának alakulását – cikkünk folyamatosan frissül bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A műszeres leszállító rendszer iránysáv- és siklópályaadóinak ellenőrzésével és beállításával a munka nem ért véget, hiszen a leszállást segítő további rádió- és fénytechnikai eszközök is ellenőrzésre vártak. Közben a kalibráláshoz használt technológia is fejlődött és gazdasági okok miatt idővel a Jak-40-es cseréjéről is gondoskodni kellett. 

A pilótáknak az iránysáv- és a siklópályaadók révén megbízható információjuk volt arról, hogy repülőgépük pontosan a középvonalon és a siklópályán közeledik-e a leszálláshoz, ugyanakkor tudniuk kellett azt is, hogy milyen távol vannak a pályaküszöbtől. Erre a célra a futópálya tengelyében, a siklópálya alá, a küszöbtől meghatározott távolságra markereket telepítettek. Felfelé sugárzott jelükön átrepülve, a markerek azonosító hangjelzést adtak és a pilóták előtti műszerfalon különböző színű és más-más ütemben felvillanó lámpák jelezték, hogy melyik marker felett járnak, vagyis milyen messze vannak a pályától. Például a ferihegyi 31L (bal) pálya külső markerét a pályaküszöbtől 7,2 kilométerre telepítették. Az érkező repülőgép 14,5 kilométerre a földet éréstől már vízszintesen, 600 méter magasan, a megközelítési engedély birtokában közeledett, a fékszárnyakat és a futóművet kiengedve, leszállásra készen elfogta a siklópálya jelét. A marker átrepülését a műszerfalon kék lámpa folyamatos villogása és ütemes hang jelezte. A siklópályán tovább süllyedve, a gép 60 méter magasan átrepülte a küszöbtől 1,1 kilométerre telepített középső markert, amit borostyán sárga lámpa dupla villogása és a gyors hangjelzés jelzett. Ez volt egyben az elhatározási magasság (DH – Decision Height), amikor a kapitány döntött a leszállás folytatásáról vagy a megszakításról és az átstartolásról, szóban is kimondva a döntést. A küszöbön lévő belső marker átrepülésekor fehér lámpa villogott volna, de ez a marker számos repülőtérhez hasonlóan Ferihegyen is üzemen kívül volt. A mai 1-es pálya város felöli megközelítési iránya miatt a külső markernek - és egy NDB-nek - csak beépített városi területen jutott hely, ezért a berendezéseket a Jászberényi és Maglódi út sarkán álló irodaház tetejére telepítették. A nem használt markereket idővel leszerelték, de amíg megvoltak, addig ellenőrzésük szintén a kalibráló csoport dolga volt. A berendezés jellegéből adódóan ez lényegesen egyszerűbb feladat volt, mint a VOR vagy az ILS ellenőrzése. A kalibrálók az adó teljesítményét mérték, és a csöngési időt, amíg a marker hangjelzése hallható volt. Ebből az időből és a repülőgép sebességéből kiszámították, hogy mekkora kúpban sugároz az adó. A markereket Ferihegyen is kiegészítette az ILS mellé telepített precíziós távolságmérő, a PDME (Precision Distance Measuring Equipment), amelynek jelét az adótól távolabb elektronikusan ki lehetett helyezni és ez a jel a marker szerepét töltötte be. A PDME ilyenkor úgy volt beállítva, hogy a nulla távolság a küszöbnél legyen, a pilóták pedig tudták, hogy a földet éréstől milyen távolságra - például a külső marker helye felett – vannak, és leszállásra készen kell folytatniuk a megközelítést.

[...] Bővebben!

Az amerikai hírszerző ügynökségek aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy Oroszország dezinformációs kampányokkal próbálja manipulálni az elnökválasztás kimenetelét. A titkosszolgálatok szerint a beavatkozásra nemcsak a választás napján, hanem az azt követő hetekben is számítani lehet, amelynek célja a szavazás legitimitásának megkérdőjelezése és a választók elbizonytalanítása.

A hírszerző közösség közleménye szerint az orosz szereplők hamis híreket és megtévesztő videókat osztanak meg, amelyek a választási rendszerbe vetett bizalmat rombolják és a társadalmi feszültségeket erősítik. A közlemény hangsúlyozza: az orosz manipulációs kísérletek célpontjai leginkább a csatatérállamok, ahol a választások eredménye szorosan alakulhat. Példaként említik azokat a múlt héten felbukkant videókat, amelyek tévesen választási csalásokkal vádolták meg egyes szavazóköröket. A közösségi oldalakon terjedő egyik felvétel egy haiti bevándorlót mutat, aki állítólag Kamala Harrisre szavazott, ami „nyilvánvaló hamisítvány” volt a georgiai választási hivatalvezető szerint.

A dezinformációs fenyegetés mögött Vlagyimir Putyin orosz elnök és hozzá köthető érdekkörök állhatnak, akiket évek óta vádolnak azzal, hogy beavatkoznak az amerikai választási folyamatokba. Oroszországnak nagy tétje van a novemberi választáson, mivel egy esetleges Trump-győzelem Ukrajna támogatásának csökkentéséhez vezethetne az orosz-ukrán háborúban.

Az amerikai hírszerző közösség jelentése szerint nemcsak Oroszország, hanem Irán is jelentős külföldi befolyásolási fenyegetést jelent. A korábbiakban iráni hackerek Trump kampányát célozták meg, ezzel is próbálva destabilizálni az amerikai választási rendszert.

The post Orosz befolyás és dezinformáció fenyegeti az amerikai elnökválasztást appeared first on Biztonságpiac.

Előzmények

 

A választási kampány hajrájában a két elnökjelölt közötti verseny szorosabb, mint valaha. A hátralevő időben mindent megtesznek azért, hogy minél több támogató szavazatot tudjanak magukénak. Az Egyesült Államokat színesítő vallási- és etnikai csoportok közül az alábbiakban azt vizsgáljuk, hogy a római katolikus és az evangéliumi keresztény választópolgárok hogyan viszonyulnak a jelöltekhez, illetve milyen elvek és értékek mentén hozzák meg döntésüket.

 

Az Amerikai Egyesült Államok és a kereszténység elválaszthatatlan egymástól, jól mutatja ezt az Alapító Atyák vallási megoszlása. Az Egyesült Államok lakossága kezdetben az őslakosokból, az Európából menekültekből és a kalandvágyból, vagy egyéb okból az új világba költöző lakosságból állt. Az Európából menekülő keresztények többsége protestáns hátterű, ők leginkább az Egyesült Királyság területéről menekültek, miután az angol vezetés radikálisan fellépett az anglikán egyházon kívüli, más protestáns irányzatok ellen.

 

Az Alapító Atyák között volt anglikán (George Washington, John Jay), presbiteriánus (John Witherspoon), kongregacionalista (John Adams, Samuel Adams), valamint kvéker, református és evangélikus vallási hátterű államférfi is.

 

Az Amerikai Egyesült Államok népességének 68%-a tartja magát kereszténynek, a keresztények 46%-a protestáns, míg nagyjából 22%-a katolikus, a teljes népességre vetítve ez 33% protestánst, és 20% alatti római katolikust takar. Összehasonlításképpen, Magyarországon a teljes lakosság 43,4%-a vallotta magát kereszténynek. A keresztények befolyása tehát döntő hatással van az Egyesült Államok következő elnökének kilétében.

 

Római Katolikusok

 

Az Amerikai Egyesült Államok felnőtt lakosságának kb. 20%-a, azaz durván 52 millió felnőtt vallja magát katolikusnak. Etnikai megoszlás szerint a katolikusok 57%-a fehér, 33%-a spanyolakjú/latinamerikai és 4%-a ázsiai. Egy ilyen diverz közösség esetén nehéz egy egységes nézőpontról, szavazatról beszélni, hiszen azok, akik rendszeresen járnak misére, nagyobb valószínűséggel szavaznak a Republikánus Pártra – gyakran hivatkoznak rá GOP (Grand Old Party) – ként -, mint a misére nem járó társaik. Az 1973-as Roe vs. Wade ügy óta a katolikusok mindinkább a republikánus szavazótábort erősítik. A 2000-es választások előtt E.J. Dionne amerikai újságíró fogalmazta meg azt a találó idézetet, melyet a jelenlegi helyzetre is lehet alkalmazni; „nincs olyan, hogy katolikus szavazat, és mégis számít”. A Pew Research Center által szeptember elején végzett felmérés alapján az amerikai fehér katolikusok 61%-a támogatná Trumpot, ha a szavazás a felmérés napján zajlott volna. Ha az egész katolikus közösséget nézzük, ez a szám 52%. De vajon miért szimpatizál a katolikusok döntő része Trump-al?

 

Trump 2024-es programjában elsőként fogalmazta meg a határbiztonság és a migrációs

politika helyreállítását, az ország déli határának védelmét és a már elkezdett, mintegy 700

mérföldes határfal tovább építését (a Mexikó és az USA közötti határzár bővítése 4 éve is a kampányprogramjában kiemelt helyen szerepelt). Bár ez „csak” a második legégetőbb kérdés, a Trumpot támogatók háromnegyede a bevándorlásellenes politikája miatt választaná őt. A regisztrált szavazók 81%-nál – és a katolikusoknál is – a fontossági sorrend első helyét elfoglaló kérdés a gazdaság állapota. Trump gazdaságpolitikája az infláció megszüntetését és megfizethető árak biztosítását ígéri, valamint az energiafüggetlenség elérését az USA domináns energiatermelő szereplők közé emelése által. A katolikus választók körében az egészségügy és az adózás is a legfontosabb kérdések között szerepel. Előbbiről nem sok szó esett a kampány során, Trumpnak „elképzelései vannak a tervről”, de részletekbe nem bocsátkozott. Megválasztása esetén az Obama elnöksége alatt 2010. márciusában hatályba lépett Affordable Care Act (Obamacare) átfogó egészségügyi törvényt változtatná meg. Szociális téren nem emelné a nyugdíjkorhatárt és megszüntetné a Medicare-re és a társadalombiztosításra kivetett jövedelemadót (bár elsőre jól hangozhat, adószakértők előrejelzései szerint ez az intézkedés felgyorsítja a társadalombiztosítás fizetésképtelenné válását).

 

Az amerikai társadalmat talán legjobban megosztó és súlyos terület a választás előtt az

abortusz és az LMBTQ+, valamint az ehhez kapcsolható vallás- és szólásszabadság égető kérdése. A szavazók 30%-a nyilatkozott úgy, hogy csak arra a jelöltre fog szavazni, aki ebben az egy témában vele egyezik. A Kamala Harrist támogatók 67%-a mondja, hogy az abortusz kérdését nagyon fontosnak tartják leadott szavazatuk szempontjából, a katolikusoknál ez 44%-ot tesz ki (a legmagasabb arány – 77% – az ateistáknál figyelhető meg). Trump az abortusz kérdésében életpárti („pro-life”), míg Harris döntéspárti („pro-choice”). A Republikánus Párt ígéretei között szerepel, hogy azoktól az iskoláktól, melyek a radikális nemi ideológiát, kritikai fajelméletet (CRT) és egyéb iskolába nem illő faji, szexuális vagy politikai tartalmat erőltetnek a gyerekekre, megvonják a szövetségi (állami) támogatást. Trump alelnökjelöltje, J.D. Vance szenátor 2023. júliusában nyújtotta be a ’Protect Children Innocence Act’ nevű törvényjavaslatot, amely betiltaná a 18 év alatti gyermekeken végzett „nemi hovatartozást megerősítő” kezeléseket és C osztályú bűncselekménynek minősítené azt. A GOP a kampány utolsó hónapjaiban ráfeküdt a transzellenes retorikára és milliókat költött ilyen irányú hirdetésekre a csatatér államokban. Trump megígérte, mindent meg fog tenni, hogy megvédje a nők jogait és megakadályozza, hogy biológiai férfiak női versenyszámokban induljanak. Ezt november 2-i, Salemben (Virginia) tartott beszédében is hangsúlyozta, ahol a Roanoke College női úszócsapatának egyik kapitánya is felszólalt az ügyben (2023-ban az iskola férfi úszócsapatának egy korábbi tagja akart csatlakozni a női csapathoz). Az oly sokat hangoztatott „keep men out of women’s sports” (tartsuk kívül a férfiakat női sportoktól) szlogen örökérvényű.

 

Ami a katolikusok (és más keresztény felekezet) mindennapi életét meghatározhatja, az a vallás-, és szólásszabadság. Bár alapvetőnek tűnhet, mégsem az. A Republikánus Párt politikai programjának hetedik fejezetében található a kijelentés, miszerint az USA alkotmányának első módosítása alapján kiállnak az iskolában történő imádkozás és a Biblia olvasásának joga mellett. Megvédik a vallásgyakorláshoz való jogot és tiszteletben tartják minden amerikai jogát, hogy saját hitét kövesse és aszerint éljen.

 

A Demokrata Párt programjában kiáll az antiszemitizmus ellen és lépéseket tesz e küzdelem érdekében az egyetemeken, lejjebb viszont azt olvashatjuk, hogy a transz és nem bináris emberek elleni gyűlölet-bűncselekmények kivizsgálását fogják prioritásként kezelni. A vallásszabadság védelméről szóló oldalon a keresztények nincsenek megemlítve, és bár a társadalom mindössze 1%-át teszik ki, a muszlimokról és az iszlamofóbiáról egy fél oldal szól. Katolikus oldalról a 45. elnök mellett szólhat, hogy 2024. szeptemberében Trump bejelentette a „Catholics for Trump” koalíciót, mely elkötelezett a vallásszabadság, a családi értékek és az élet szentsége elvének védelme mellett.

 

 

Protestánsok

 

A Pew Research legújabb felmérése alapján ez a tendencia folytatódik, hiszen a protestáns keresztények 61%-a Donald Trumpot támogatja, míg Harrist csupán a protestáns választók 37%-a.

 

Eltérő számokat mutat a felmérés, ha ezt szűkítjük az amerikai választók bőrszínére. Ha az elmúlt két választást (2016, 2020) nézzük, a felmérések szerint a fehér evangélikusok 80%-a Donald Trumpra voksolt. Ez a tendencia folytatódni látszik, hiszen a fehér evangéliumi keresztények 82%-a Trumpra, míg a fekete protestánsok 86%-a Harrisre szavazna. A fehér, nem evangéliumi keresztények 58%-a Trumpra, míg 41%-a Harrisre voksolna.

 

Ez a szám ismét változik, ha szűkítjük a választók körét azokra a keresztényekre, akik gyakran járnak templomba/istentiszteletre. Itt a statisztikák alapján, valaki minél többször jár egy évben vallási összejövetelre, annál nagyobb az esélye, hogy a választásokon Donald Trumpra voksolna.

Az evangéliumi keresztények történelmileg a konzervatívabb jelölteket támogatták, különösen Reagen elnökségétől kezdve, amikor az amerikai jobboldal és az evangéliumi mozgalom szoros szövetséget alakított ki. Trump, annak ellenére, hogy élete és retorikája sok szempontból nem igazodik a hagyományos keresztény értékekhez, az evangéliumi keresztények számára fontos kérdésekben, mint az abortusz és a vallásszabadság, határozottan kiállt, és ennek köszönheti jelentős támogatottságát ebben a közösségben.

 

Kamala Harris megjelenése viszont új színt visz a keresztény választók táborába, különösen a progresszívebb keresztények között. Az „Evangelicals for Harris” mozgalom révén egyre többen kérdőjelezik meg Trump erkölcsi vezetését, és keresnek alternatívát egy olyan jelöltben, aki, véleményük szerint, jobban képviseli a keresztény szeretet és elfogadás értékeit. Harris kampánya különösen a társadalmi igazságosságra és az egyenlőségre összpontosít, amely a liberális keresztények számára hívószó lehet. Az abortusz és az LMBTQ-jogok kérdése természetesen megosztó tényező, de egyre több keresztény vallja, hogy ezekben az ügyekben a személyes döntéshozatalt kellene előtérbe helyezni. A konzervatívok szerint a Biblia alapján ezek természetesen továbbra is elfogadhatatlan irányzatok.

 

Ahogy társadalmi szinten is, úgy a keresztény szavazók körében is érzékelhető az apátia, amely jelentős befolyással lehet az eredményekre. Az Arizona Christian University által végzett felmérés rávilágít, hogy egyre több keresztény választó nem érzi elkötelezettnek magát egyik jelölt iránt sem, ami az elnökválasztás végkimenetelére is hatással lehet. A politikai elkötelezettség csökkenése egyértelműen tetten érhető azok között, akik ugyan hagyományosan konzervatív elveket vallanak, de csalódottságukat fejezik ki a jelenlegi politikai légkörrel és a választási kampány retorikájával szemben.

 

A Jerusalem Post szerint ez a csökkenő lelkesedés és választási hajlandóság különösen aggasztja Trump kampánycsapatát, hiszen az evangéliumi keresztények eddig a republikánusok szilárd bázisát adták, és a választási siker kulcsát jelenthették. Trump retorikája, amelyet gyakran harcias és megosztó üzenetek jellemeznek, a konzervatív keresztények egy részénél már nem ébreszt ugyanakkora lelkesedést, mint korábban. Ugyanakkor Trump továbbra is azt az ígéretet hangsúlyozza, hogy megvédi a keresztény értékeket és a vallásszabadságot, amit a hívők egy része vonzónak talál.

 

Az elnökválasztási kampányban is többször szóba került a keresztények preferenciája. Ezt a versenyt a kampányban azonban egyértelműen Donald Trump nyerte meg. A választás előtt tartják az Alfred E. Smith Memorial Foundation Dinner elnevezésű eseményt, ami egy jótékonysági vacsora, amelyen tradicionálisan mindkét jelölt jelen van, beszédet tart. A katolikusok által szervezett vacsorán idén Kamala Harris nem vett részt, csupán egy videófelvételt küldött, mivel éppen a csatatérállamokban kampányolt. A másik, Trumpnak kedvező esemény Kamala Harris elszólása. A demokrata jelölt Milwaukee-ben tartott kampányrendezvényt, ahol a tömegből azt kiabálták be: „Krisztus a király, Jézus az Úr!”. Erre Kamala a következőt válaszolta: „Rossz gyűlésen vagytok srácok”.

 

Donald Trump esélyeit javíthatja az a tény is, hogy ő maga protestáns, míg alelnöke, J.D. Vance római katolikus, így egyszerre képesek ezzel a protestáns és a katolikus szavazókat is megszólítani. Ezzel szemben Kamala Harris baptista, míg Tim Walz lutheránus vallású, tehát mindketten protestáns hátterű jelöltek.

 

Hogy sikerül-e Harrisnek győzni vagy megválasztják-e Trumpot 47. elnöknek, az hamarosan kiderül, hiszen minden ember tudja már a dátumot: november 5. Egy biztos, a választás kimenetele nemcsak Amerika, hanem Európa jövőjét is meghatározhatja azon a napon.

A témához kapcsolódóan az alábbi beszélgetéseket ajánljuk a kedves olvasónak:

1. https://youtu.be/oWWGorinYgA?si=8PQR3i-__0uBIo1A
2. https://youtu.be/6cUYt8aKxVw?si=5quzjSYMO_4qC3Wh

Szerzők: Nagy-Bató Jonatán, Bánfi Zita

A Ők dönthetik el a választást: a kereszténység hatása az amerikai elnökválasztásra bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az otthoni élelmiszerkészletünk gyakran megcsappan, ami hátrányt jelenthet, ha szeretnénk valamit gyorsan főzni, de szinte semmilyen alapanyag nincs a kamrában. A rohanó tempójú világunkban sokszor nem jut elegendő időnk arra, hogy egy nap minden teendőnket elvégezzünk és a bevásárlás sem mindig jön össze pontosan akkor, amikorra tervezzük.

Ebben a cikkünkben adunk néhány tippet, milyen tartós élelmiszereket érdemes betárazni, ha azt szeretnénk, hogy mindig legyen alapanyag egy gyors vacsora vagy ebéd elkészítéséhez. Ha kiváló minőségű alapanyagokat keresünk, böngésszük át a Patikamra tartós élelmiszer kínálatát, ahol számtalan termék között válogathatunk, kedvező árakon.

Hüvelyes alapanyagok

Olyan száraz hüvelyes alapanyagokat, mint például a bab, a csicseriborsó vagy éppen a lencse érdemes a kamrában tartani. Ezek hosszú ideig elállnak, és pillanatok alatt összeüthetünk belőlük egy finom főzeléket, de salátáknak és leveseknek is tökéletes alapanyagai. Ásványi anyagokban gazdagok, igen jó fehérjeforrásként szolgálnak a szervezetünk számára, és ízletes fogások készülhetnek belőlük.

Kozervek

Legyen szó bab-, hal- vagy éppen húskonzervről, ezek hosszú évekig elállnak a polcon. Egy löncshús konzervből isteni paradicsomos mártással nagyon jó feltétet készíthetünk a spagetti tésztára, de akár önmagában is elfogyaszthatjuk. Ha hirtelen van szükségünk arra, hogy a semmiből varázsoljunk valamit az asztalra, akkor a konzervek többsége nagyon szuper alapanyagként szolgál.

A zöldséges és halas konzervek előkészítés nélkül, önmagukban is nagyon finomak lehetnek tízóraira vagy éppen egy délutáni fogásnak, amíg elkészül a vacsora. A zöldségekkel készített konzervek igen táplálóak és ízletes feltétként is szolgálhatnak a főmenühöz. Egy gyorsan elkészített csirkepörkölt mellé egy babsaláta konzerv szuper párosítás lehet.

Tészták minden mennyiségben

A tészta az egyetlen olyan alapanyag, amiből soha nem tudunk elegendőt tárolni. Bármilyen ételt is készítünk, a tészta tökéletes köret lehet, legyen szó pörköltről, bolognairól vagy egy finom húslevesről. A rizs vagy a kuszkusz hasonlóképpen jó választás, ha a tésztát kevésbé preferáljuk köretként. A lényeg, hogy bármelyiket is szeretjük, mindig legyen belőle otthon elegendő mennyiség, hogy ne kelljen főzés előtt vagy közben a közértbe futnunk érte.

Gabonafélék és magvak

Ízlés kérdése, de nagyon sokan szeretik az olyan gabonaféléket, mint a kukoricapehely, az árpa vagy a köles. Ezekből ízletes reggelit készíthetünk pillanatok alatt, csak egy kevés joghurtra vagy tejre van szükségünk. Szárított gyümölcsökkel és magvakkal tehetjük még kellemesebbé az ízvilágukat, és igazán egészséges, laktató reggelit kreálhatunk magunknak a nap indításaként. 

Vásárlási tipp

Ha szeretnénk mindent egy helyen, az otthonunk kényelméből megvásárolni, keressük fel a Patikamra webáruházat, ahol számtalan tartós élelmiszert is találunk nagy választékban és gyors házhozszállítással.

The post Milyen tartós ételeket érdemes otthon bespájzolni? appeared first on Biztonságpiac.

Budapesten, a II. kerületben rázó erejű tragédia történt. A rendőrség jelentése szerint 2024. november 2-án, késő délután egy 18 éves férfi brutális támadást intézett volt barátnője édesanyja ellen. A helyszínre érkező mentők minden tőlük telhetőt megtettek, de az 51 éves nőt már nem tudták megmenteni.

A feltételezett elkövető a gyilkosság után elmenekült, de a Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozói nyomába eredtek. A kiadott körözésnek köszönhetően a Kisteleki Rendőrkapitányság munkatársai mindössze 9 órával a bűncselekmény elkövetése után elfogták a fiatal férfit a kisteleki buszpályaudvaron.

A gyanúsítottat, Sz. Tamást a Budapesti Rendőr-főkapitányságra szállították, ahol az Életvédelmi Osztály emberölés bűntett gyanúja miatt hallgatja ki. A nyomozás jelenleg is folyamatban van.

The post Tragédia a II. kerületben: Exbarát végzett az anyával appeared first on Biztonságpiac.

Kamala Harris demokrata politikus, az Egyesült Államok jelenlegi alelnöke. 2024. júliusában, miután Joe Biden bejelentette visszalépését, maga helyett Kamala Harrist javasolta demokrata elnökjelöltnek.

Harris, mivel az elmúlt négy évben is az adminisztráció tagja volt, politikájának számos elemében folytatná a Joe Biden által képviselt külpolitikai irányvonalat. A demokrata adminisztráció által kijelölt külpolitikai elvek az emberi jogok, multilateralizmus, globalizmus és liberalizmus jelszavakban összpontosul.

Kína

Kamala Harris és az egész Biden-adminisztráció szigorú politikát hirdetett meg Kínával szemben, különös tekintettel az ország gazdasági paramétereire, például az ipari kémkedésre és a támogató exportokra, amelyek torzítják a globális piacot. Harris szoros együttműködést szorgalmazott a szövetségesekkel a kockázatcsökkentési (de-risking) politikában, amely Kínával való gazdasági kapcsolatok csökkentésére törekszik anélkül, hogy teljesen megszakítaná azokat. A Harris által képviselt külpolitika tehát elképzelhetetlennek tartja a sok európai vezető által hirdetett leválást (decoupling).

A demokraták éles kritikát fogalmaznak meg a Kínai Népköztársaság tudománypolitikája kapcsán. Kritikájuk szerint Kína szellemi-tulajdon lopást végez.

A Biden-Harris adminisztráció 2021-ben megszigorította a technológiai exportokat Kína felé, amely lehetetlenné teszi a kínai ipar számára, hogy hozzáférjen egyes csúcstechnológiákhoz. A demokrata vélemények szerint igazságtalan az a kínai politika, ami a piaci folyamatokkal ellentétes módon támogatja a cégeket, így mesterségesen alacsonyan tartva azok árát. A demokrata adminisztráció olyan programokat is bevezetett, amelyek infrastrukturális fejlesztéseket támogatnak alacsonyabb jövedelmű országokban, ezzel egy alternatívát kínálva Kína Egy Övezet Egy Út kezdeményezésével szemben. Harris megerősítette az Egyesült Államok politikai álláspontját Tajvan mellett, bár továbbra is elkötelezettnek tartja magát az „Egy Kína” elv mellett, amely alapján az USA nem Tajvan függetlenségét, hanem Tajvan önvédelmét támogatja. Az Egyesült Államok tehát nem támogatja, hogy a Kínai Köztársaságból Tajvan legyen, hiszen az az 1971 óta mesterségesen fenntartott és törékeny status quo végéhez vezethetne.

Zöldpolitika és klímaváltozás

A 2016-os Biden-Harris kampány egyik kiemelkedő ígérete a párizsi klímaegyezménybe való visszalépés volt. A 2016-ben aláírt egyezményből 2017 júniusában a Donald Trump által vezetett republikánus adminisztráció lépett ki, majd Joe Biden beiktatása utáni első napon visszalépett a keretegyezménybe. A klímaváltozás elleni küzdelem tehát láthatóan Harris politikájának egyik központi eleme, amelyet az „Inflation Reduction Act” (IRA) révén is megerősítettek. Az IRA a legnagyobb klímavédelmi befektetés az Egyesült Államok történetében, amely hozzávetőlegesen 370 milliárd dollárt szán az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák támogatására. Az IRA-ra adott nemzetközi reakció vegyes volt. Az olyan fejlődő országok, mint India és Kína kritizálták a törvényt, rámutatva, hogy ez aláássa a nemzetközi kereskedelem alapvető elveit.

Harris ezen túl hangsúlyozta a megújuló energiaforrások és kritikus infrastruktúra fejlesztését a Karib-térségben is, amely az egyik legsérülékenyebb régió a klímaváltozás hatásaival szemben. „Az éghajlatváltozás már nem jövőbeli kihívás, hanem egy olyan jelenlegi probléma, amelyre gyorsan reagálnunk kell,” nyilatkozta Harris egy klímavédelmi konferencián.

NATO

Kamala Harris külpolitikája egy erős NATO-t támogat, és az észak-atlanti szövetség bővítését is szorgalmazza (lásd: Finnország és Svédország NATO-csatlakozása). Harris az elmúlt években többször találkozott világvezetőkkel, hogy biztosítsa őket az amerikai elkötelezettségről a NATO szövetség iránt, és az ukrán háborúra adott válasz tekintetében is kiemelte az USA álláspontját. „Az Egyesült Államok szövetségeseivel együtt továbbra is támogatni fogjuk Ukrajna önvédelmi törekvéseit,” hangsúlyozta Harris.

Afrika

Afrika beemelése a külpolitikai közbeszédbe a Biden-Harris adminisztráció egyik fontos szempontja volt. A tavalyi évben Harris több afrikai országot látogatott meg, és Kínához hasonlóan, az Egyesült Államok is megrendezte az U.S.-Africa Leaders Summit eseményt, amely célja az együttműködés elmélyítése és a gazdasági kapcsolatok erősítése.

Csendes-óceáni térség

A csendes-óceáni térségben, ahol Kína jelenti a legnagyobb fenyegetést a világra (az amerikai értelmezés szerint) a Biden-Harris adminisztráció új megállapodásokat kötött, így például védelmi paktumot kötött Pápua Új-Guineával és a fejlett védelmi megállapodást a Fülöp-szigetekkel. Az Egyesült Államok a Kína ellen fellépő proaktív politikájának másik erőssége egy új együttműködés Japánnal és Dél-Koreával, valamint az AUKUS, amely egy háromoldalú védelmi megállapodás az Egyesült Királyság, Ausztrália és az Egyesült Államok között.

Migráció

Kamala Harris kiemelkedő szerepet vállalt a migrációval kapcsolatos politikák terén. A Biden-Harris adminisztráció újraindította a Közép-amerikai Gyermekek programját, amely lehetőséget biztosít a menekültstátuszra a közép-amerikai gyerekek számára. Az adminisztráció törekedett az USA menekültügyi programjának helyreállítására, amely a Trump-adminisztráció alatt jelentős pénzügyi elvonáson ment keresztül.

A demokrata adminisztráció több mint 60 000 menekültet fogadott be az elmúlt pénzügyi évben, és új intézkedéseket vezetett be az illegális bevándorlás csökkentésére, valamint a vendégmunkás vízumprogramok kapacitásának bővítésére.

Izrael és Közel-Kelet

Izrael kapcsán Harris fenntartaná az Egyesült Államok támogatását a zsidó állam mellett, azonban igyekszik középen maradni a kérdésben, gyakran kritizálja Izraelt a palesztin áldozatok magas száma miatt. A kritikák ellenére a Biden-Harris adminisztráció továbbra is jelentős katonai segélyt biztosít Izrael számára. A közel-keleti konfliktusokban Harris elkötelezetten támogatja a kétállami megoldást, amely Izrael és Palesztina békés együttélését tenné lehetővé. Harris azonban kritikusabb Izraellel, mint a legtöbb amerikai politikus: 2024 elején az USA pénzügyminisztériuma szankciókat vetett ki négy izraeli telepesre, akiket palesztinok elleni erőszakkal vádoltak. Harris elítélte a szélsőséges cselekményeket, és felszólította Izraelt, hogy vállaljon felelősséget ezekért.

Oroszország és Ukrajna

Harris határozottan elítélte Oroszország ukrajnai invázióját és kijelentette, hogy az Egyesült Államok folytatni fogja Ukrajna támogatását. Az USA eddig körülbelül 175 milliárd dolláros segélyt nyújtott Ukrajnának, amely katonai, humanitárius és pénzügyi támogatásokat foglal magában. Harris képviselte az Egyesült Államokat az ukrajnai békecsúcson is, amelyet Svájcban rendeztek meg. Harris esetében arra számíthatunk, hogy folytatná Joe Biden politikáját.

Európa

Harris várhatóan fenntartaná a Biden-adminisztráció Európa politikáját, amely katonai szempontból a NATO európai szerepvállalásának növekedésével jellemezhető, beleértve Ukrajna támogatásának fenntartását, míg gazdasági szempontból az egyértelmű amerikai érdekek (akár védővámokkal) megvédése sejthető.

Magyarország

Mivel a magyar miniszterelnök nyíltan kiállt Harris ellenfele, Donald Trump republikánus jelölt mellett, a demokrata jelölt győzelme esetén a Biden-adminsztráció nyomásának fenntartása várható. Joe Biden elnöksége alatt a magyar-amerikai kapcsolatok mélypontját élhetjük, a Magyarországba delegált amerikai nagykövet gyakran fogalmaz meg kritikát a magyar kormány egyes intézkedéseivel kapcsolatban.

 

Kamala Harris tehát várhatóan folytatná a Barack Obama által megkezdett, és Joe Biden által folytatott demokrata, liberális internacionalista külpolitikát.

A Folytatódhat a demokrata külpolitika? Kamala Harris külpolitikai ígéretei. bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az Irán-Irak-Izrael háromszög a Közel-Kelet egyik legérzékenyebb térségének számít, ahol Irán gyakorlatilag korlátlan befolyást élvez Irak felett. Hírszerzési információk szerint Irán újabb támadást készül indítani Izrael ellen iraki területről, még az amerikai elnökválasztások előtt. Ali Khamenei ajatollah már hétfőn engedélyezte az akciót, és a katonai erők gyülekezése megkezdődött – jelentette az izraeli hírszerzés és az amerikai Axios hírportál.

Irán célja az, hogy az Irakból indított drónokkal és ballisztikus rakétákkal csökkentse az izraeli légvédelem reakcióidejét, valamint Izraelt arra ösztönözze, hogy Irakra összpontosítsa figyelmét, ezzel elkerülve egy közvetlen választ iráni területe ellen. Emellett Irán az iraki területen működő Irán-barát milíciák bevetésével próbálja elkerülni saját területének közvetlen fenyegetettségét, csökkentve a kockázatot egy esetleges izraeli ellencsapásra.

Irán és Izrael Csatái Tavasz Óta Tartanak

Az iráni-izraeli konfliktus tavasz óta folyamatosan élesedik. Míg az Irán által végrehajtott csapások mérsékelt károkat okoztak Izraelnek, az izraeli válaszcsapások súlyos veszteségeket eredményeztek Irán katonai infrastruktúrájában. Izrael sikeresen használja a lopakodó technológiájú vadászbombázókat, amelyek szaúdi légtéren keresztül, szinte észrevétlenül támadnak iráni célpontokat.

Az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka, Hosszein Szalámi figyelmeztetett, hogy a válasz eltér majd a várttól, míg Mohammad Mohammadi Golpayegani, Khamenei kabinetfőnöke, „fájdalmas” válaszcsapásról beszélt, amelyet az ellenség biztosan meg fog érezni.

A közelgő amerikai elnökválasztás kulcsfontosságú lehet az események alakulásában, mivel Irán az USA figyelmét is szeretné befolyásolni a közelgő katonai akciók révén. Mindez tovább fokozhatja a feszültséget a régióban, ahol minden lépés potenciálisan újabb eszkalációt vonhat maga után.

The post Újabb támadást tervezhet Irán Irakból Izrael ellen az amerikai választások előtt appeared first on Biztonságpiac.

Oroszország kiterjedt nukleáris hadgyakorlatokat indított, melynek célja a „masszív nukleáris csapásindítás” gyakorlása egy ellenséges támadásra adott válaszlépésként – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A manővereket Vlagyimir Putyin elnök rendelte el, azzal az indoklással, hogy „új külső fenyegetések” megjelenésére kell felkészülni, és „folyamatosan bevetésre kész, modern stratégiai erőkre” van szükség. A gyakorlat során többek között a Kamcsatkai-félszigeten elhelyezett pleszeki bázisról indították el a Jarsz interkontinentális ballisztikus rakétát, valamint más, atom-tengeralattjárókon telepített ICBM-eket. Emellett nagy hatótávolságú cirkálórakétákat is teszteltek Tu-95-ös bombázók fedélzetéről.

Putyin hangsúlyozta, hogy az orosz nukleáris arzenál folyamatos fejlesztés alatt áll, és nagyobb pontosságú, gyorsabb indítási idejű rakétákat telepítenek. Az orosz hadgyakorlatokat a Nyugattal fokozódó feszültségek kontextusában hajtják végre, mivel Moszkva korábban figyelmeztetett, hogy válaszlépéseket fog tenni, ha Ukrajna hosszú hatótávolságú nyugati fegyverekkel mér csapást mélyen Oroszország területére.

Az orosz elnök korábban kijelentette, hogy elkerülné az új fegyverkezési versenyt, de az ország szükséges és elégséges szinten kívánja fenntartani nukleáris erőit. Ezzel egy időben Alexander Stubb finn elnök Pekingben találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel, és felszólította Kínát, hogy támogassa az orosz nukleáris tevékenységek de-eszkalálását, mondván, „kulcsfontosságú, hogy egy nagyhatalom, mint Kína, közvetítő szerepet vállaljon az eszkaláció megakadályozásában.”

Az orosz nukleáris erők az elmúlt időszakban több nagyszabású hadgyakorlaton vettek részt, ideértve az év elején tartott közös manővereket Oroszország belorusz szövetségesével, amely befogadta a moszkvai taktikai atomfegyverek egy részét.

The post Oroszország nagyszabású nukleáris hadgyakorlatokba kezdett, válaszlépésekre készülve appeared first on Biztonságpiac.

Az Egyesült Királyság visszaadta a Chagos-szigeteket Mauritiusnak

A brit kormány október 3-án bejelentette, hogy sikerült megállapodnia Mauritiussal a Chagos-szigetek kérdéséről. A szigetcsoportot még 1965-ben, 3 évvel az ország függetlenedése előtt csatolta el a korona az afrikai országtól, létrehozva a Brit Indiai-óceáni Területet. Ezt követően a teljes helyi lakosságot erőszakkal deportálták annak érdekében, hogy az USA stratégiai fontosságú katonai bázist létesíthessen a legnagyobb szigeten, Diego Garcia-n.

Mauritius már régóta szerette volna visszakapni az elvesztett területet, a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult, ami 2019-ben az ő javára döntött és az ENSZ Közgyűlés is felszólította az Egyesült Királyságot, hogy adják vissza a szigetcsoportot. A 13 fordulós tárgyalás-sorozat végül 2022-ben kezdődött el a két ország között. A britek végül engedtek a követeléseknek azzal a feltétellel, hogy a Diego Garcia-i bázist még további 99 évig üzemeltethetik.

A nemzetközi közösség nagyrészt pozitívan fogadta a hírt, örültek, hogy a chagosiak végre visszatérhetnek a hazájukba, azonban mindkét oldalról érték kritikák a megegyezést. A chagosiak sérelmezik, hogy nem vonták be őket a tárgyalásokba, a másik oldal pedig azt vetette fel, hogy a brit kormány komoly stratégiai hibát vétett, Mauritius ugyanis közeli kapcsolatokat ápol Kínával, a Közgyűlés és a Bíróság döntései nem voltak kötelező erejűek, a korona pedig nem elragadta, hanem megvásárolta a területet annak idején.

Szerző: Rózsa Sándor

Válságban Szudán: fokozódó harcok és humanitárius katasztrófa

A Szudánban már második éve zajló konfliktus 2023. április 15-én kezdődött és azóta is halálos hatalmi harcban áll egymással a két hadviselő csoport. A Szudáni Fegyveres Erők (SAF) és a Gyors Támogató Erők (RSF) között dúlnak a harcok az állam és az erőforrások feletti ellenőrzésért.

2024 októberéig már több mint 15 ezer ember életét vesztette és közel 15 millió ember kényszerült elhagyni lakóhelyét. Emellett soha nem látott humanitárius katasztrófával kell az országnak szembenéznie, a lakosság több mint fele éhezik.

Mindez a világ legsúlyosabb menekültválságához vezetett és a nemzetközi közösség számára is aggodalomra adhat okot, hiszen hamarosan megpróbálhatnak a szudáni menekültek Európa területére jutni.

Az elmúlt hetekben a nemzetközi közösség nagy erőfeszítéseket tett a konfliktus megoldásának előmozdítása érdekében. Az ellenségeskedések beszüntetésére irányuló diplomáciai kísérletek azonban nem vezettek eredményre, ugyanis a harcban álló felek nem hajlandóak véget vetni az offenzíváknak, a béketárgyalások hatására sem állítják le hadseregeiket.

A hadsereg a segélyszállítmányok eljuttatását is hónapokon keresztül megakadályozta. Ezen tekintetben az elmúlt hetekben némi változás történt, ugyanis néhány száz segélyt szállító teherautót engedtek bejutni korábban elzárt területekre.

A hadsereg tagadja, hogy éhínség lenne az országban és minden ezzel kapcsolatos állítást, valamint az RSF-et tette felelőssé a kialakult humanitárius krízisért.

Az elmúlt hetekben a háború új szakaszba lépett, mivel a szembenálló felek a fővárosért folytatnak harcokat. A háború kitörése óta az RSF irányítása alatt állt a Khartoum, amelynek visszafoglalására a SAF 2024. szeptember végén offenzívát indított.

Az elmúlt hetek fegyveres összecsapásai és konfliktusai egyre csak súlyosbítják az ország helyzetét. Ezek következményeként a szudáni polgárháború alakulása jelenleg teljesen kiszámíthatatlan, az események mégis arra hagynak következtetni, hogy a közeljövőben meglehetősen kicsi az esély a tűzszünetre és a béketárgyalásokra.

Szerző: Mócsán Evelin

Feszültségek a Száhel-övezetben

A Száhel-övezet helyzete 2024 októberében egyre súlyosabbá válik a dzsihadista csoportok tevékenysége miatt, amelyek destabilizáló hatással vannak Mali, Burkina Faso és Niger területeire. A régióban az elmúlt években végbement katonai puccsok – köztük Nigerben idén nyáron – mélyítik a válságot, hiszen a demokratikus kormányzati rendszerek helyett katonai vezetés alakult ki, és a helyi lakosság biztonsága jelentősen csökkent. A nyugati, különösen francia és amerikai katonai erők visszavonulása csak tovább növeli a helyi kormányok tehetetlenségét a szélsőséges csoportokkal szemben, amelyek közül több az al-Kaida és az Iszlám Állam szervezése alatt működik.

Az afrikai katonai vezetők ezt a stratégiai hézagot Oroszország bevonásával próbálják betölteni. A közelmúltban aláírt új megállapodások részeként Mali, Burkina Faso és Niger Oroszországtól telekommunikációs és katonai célú műholdas támogatást kap, amely többek között segíti a területük megfigyelését és a stratégiai célpontok felderítését.

Oroszország jelenléte azonban vegyes reakciókat váltott ki: míg egyesek üdvözlik a segítséget, addig mások attól tartanak, hogy az orosz katonai jelenlét hosszú távon befolyásolhatja a régió politikai irányvonalát és növelheti a feszültséget a nemzetközi szereplők között.

Szerző: Merényi Vivien

Orosz áldozata is volt a szudáni repülőgépszerencsétlenségnek

A teherszállító repülőgép október 21-én kora reggel zuhant le az észak-dárfúri Malha régióban. Az orosz Ilyushin Il-76 repülőgép a szudáni hadsereg által ellenőrzött el-fasheri központba tartott, hogy katonai felszerelést és gyógyszereket szállítson a SAF (Sudanese Armed Forces) számára. A szerencsétlenségben a személyzet tagjai – három szudáni és két orosz állampolgár – vesztették életüket. A szudáni orosz nagykövetség elkezdte vizsgálni azokat a jelentéseket, mely szerint egy teherszállító gépet orosz legénységgel a fedélzetén lőttek le.

A félkatonai RSF (Rapid Support Forces) hétfői nyilatkozata szerint ők lelőttek egy „külföldi harcigépet”, mely a szudáni hadsereg oldalán harcolt és állításuk szerint több civilek elleni bombatámadást hajtott végre a térségben. Egyes jelentések szerint a baleset műszaki hiba miatt következhetett be, azonban a SAF és az RSF szerint is szándékosan lőtték le a gépet, az esemény részleteit azonban homály fedi. Az RSF által nyilvánosságra hozott videón a repülő roncsai és az orosz személyzet útlevelei is láthatóak. A szervezet állítása szerint náluk van a repülőgép fedélzeti adatrögzítője (black box), valamint lefoglalták a géppel és küldetésével kapcsolatos dokumentumokat.

A felvételeken látottak arra utalnak, hogy a repülőgép egy olyan légitársasághoz tartozott, amely korábban kapcsolatban állhatott az Egyesült Arab Emírségekkel (UAE). Az ország a vádakat, miszerint katonai támogatást nyújtott volna az RSF-nek, tagadta.

Szerző: Bánfi Zita

Szerkesztő: Németh Merse

A Afrika hírfigyelő 2024. – 1. rész bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Nagy megtiszteltetésemre szolgált, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora által meghirdetett biztonságpolitikai pályázaton ösztöndíjas támogatást nyerhettem a világ egyik legmeghatározóbb kiberbiztonsági konferenciájának, a NATO International Conference on Cyber Conflict meglátogatására, mely idén tizenhatodik alkalommal került megrendezésre Tallinban. A következőkben rövid összefoglalást kívánok nyújtani a konferencián szerzett ismeretekről, tapasztalatokról. Célom, hogy ezzel a projekttel is hozzájárulhassak a Biztonságpolitikai Szakkollégium Kiberbiztonsági Műhelyének létrehozásához, a kiberbiztonsági szakterület népszerűsítéséhez.

A Biztonságpolitikai Szakkollégium tagjaként, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiberbiztonsági mesterképzésének hallgatójaként egyedülálló lehetőség volt számomra, hogy részt vehettem a tanulmányaim fókuszpontjában lévő kiberbiztonsági szakterület kiemelkedő konferenciáján.

A konferencia idei fókusza (Over the Horizon címmel) a technológiai fejlődés, és azzal párhuzamosan megjelenő kihívások kezelése volt. Ezen témák stratégiai, politikai, jogi és technológiai oldalról kerültek megközelítésre, bemutatva a tárgyalt jelenségek aktuális tendenciáit és kihívásait, az azzal kapcsolatos kurrens szabályzási keretrendszert, valamint a technikai megoldásokat. A konferencián ezzel összhangban mind az állami, mind a magánszektor, valamint a katonai és a civil szféra is képviseletre került, az állami tisztviselők, katonai parancsnokok mellett a szakterület meghatározó vállalatainak vezetői, valamint az akadémiai terület kiemelkedő kutatói is részt vettek.

Korunk biztonságpolitikájában egyre nagyobb szerepet kapó, dinamikusan változó regionális konfliktusok elemzésére a nyílt forrású hírszerzés (Open Source Intelligence, OSINT) eszközei nyújtják az egyik legrugalmasabban alakítható megoldást, mely már nem csupán állami, hanem piaci szereplők számára is elérhetővé válik. Ezeknek a gyorsan alkalmazható felderítési műveleteknek a szerepe a kiberbiztonság területén – így kiemelten a folyamatosan változó fenyegetések, ellenséges aktorok felderítésében – még inkább növekvő fontossággal bír. Ezen igényekre reagálva a Silobreaker vállalat olyan eszközt fejlesztett ki, mely képes egy platformon egyesíteni számtalan hírforrást, elemezve és rangsorolva az adatokból kinyerhető információkat, összefüggéseket. Ezen platform a konferencián élőben is bemutatásra került, demonstrálva funkcióit, gyors adaptálódási képességét a különféle információigényekre, mely így felhívta a figyelmet arra, hogy valójában milyen széles skálájú felderítést lehet végezni nyílt források használatával.

A technológiai kategóriájú előadások közül az egyik legkülönlegesebb a „P.&.R.I.C.L.E.” bemutató volt. Ezen előadás során élő szimulációban került végrehajtásra egy EMSO (Electro Magnetic Spectrum Operation), vagyis elektromágneses spektrumban végzett támadó művelet, mely egyszerre ötvözte a kiberfegyverek, és az egyéb elektromágneses tevékenységek támadási kapacitását egy kritikus katonai infrastruktúra ellen. Ez a demonstráció rávilágított arra, hogy a kiberbiztonság nem ér véget a klasszikus kibertér határainál, hanem a fizikai biztonság is jelentős tényező, vagy akár döntő sérülékenység lehet egy potenciális támadás esetén.

A konferencia kiemelt eseménye volt azon stratégiai témájú előadás, mely során több nemzet kiberhaderejének parancsnoka vett részt kerekasztal-beszélgetésen. Az Amerikai Egyesült Államok, Spanyolország, Japán, valamint Ausztrália katonai kiberbiztonságáért felelős parancsnokai az előadás során nemcsak a kibertér, mint új hadviselési dimenzió globális tendenciáit elemezték, hanem a nemzeti képességek fejlesztési perspektíváját is bemutatták.

A kibertér azonban nem korlátozódik kizárólag technológiai és stratégiai dimenzióra, hiszen -különösen a politikai és stratégiai perspektíva kapcsán – szorosan összekapcsolódik a jogi és szabályozási aspektusokkal. Ahogyan azonban a kiberbiztonsági szektor és annak technológiai háttere rohamosan fejlődik, úgy egyre több szabályozási és jogi kérdés vetődik fel, melyek összetett kihívásként jelentkeznek. Ezen problémakörhöz kapcsolódóan mutatott példát az egyik jogi előadás, mely a mesterséges intelligencia és az autonóm fegyverrendszerek (nemzetközi) jogi kihívásait elemezte. Az előadás során prezentált kutatások egyike az autonóm fegyverrendszerek támadási szabályozása és a nemzetközi humanitárius jog összefüggéseit vizsgálta a katonai felelősséggel összefüggésben. A kutatás arra a terminológiai és jogi kérdésre kereste a választ, hogy egy autonóm fegyverrendszer által végzett támadó tevékenység során mi alapján szabályozható egyetlen támadás ciklusa, hogyan határozható meg a releváns katonai személy (büntetőjogi) felelősségének kiterjedése, különös tekintettel azon esetekre, amikor egy fegyverrendszer személy által indított, de későbbiekben autonómmá váló tevékenységének következtében nem kívánt civil veszteségek alakulnak ki.

Kutatási területemhez leginkább releváns az a panelbeszélgetés volt, mely során hiánypótló módon az űrszektor (kiber)biztonságát érintő kérdések kerültek elemzésre. Az előadás során bemutatásra került azon kutatás, mely az ASAT fegyverek (Anti-Satellite Weapons, vagyis műholdak támadására alkalmas fegyverek) önvédelmi célú felhasználásának jogi lehetőségeit vizsgálta, egy másik tanulmány pedig az űrszemét fegyverként való alkalmazásának lehetőségét és annak jogi környezetét elemezte. Emellett pedig sor került a jelenlegi, űrszektor kiberbiztonságát érintő szabályozások és stratégiák elemzésére, felhívva a figyelmet az ezen a területen megjelenő új kihívásokra.

A szakmai előadásokon túl a konferencia egyedülálló lehetőséget biztosított arra is, hogy a kiberbiztonsági szakterület meghatározó képviselőivel, kutatóival találkozhassak, mely során alkalmam nyílt az előadások keretében bemutatott témák közvetlen megvitatására, saját kérdéseim felvetésére.

Ilyen módon hálás vagyok a különleges lehetőségért, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, és a Biztonságpolitikai Szakkollégiumot a nemzetközi térben is képviselve részt vehettem a kiberbiztonsági szakterület meghatározó konferenciáján, a NATO CyCon-on. Bízom benne, hogy az itt szerzett tudás és kialakult szakmai kapcsolatok a későbbiekben új kezdeményezések, együttműködések alapjául szolgálhatnak.

A NATO CyCon 2024- Beszámoló a NATO kiberbiztonsági konferenciájáról bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az Androidos felhasználók számára egyre nagyobb veszélyt jelent a kiberbűnözés. A legújabb fenyegetés a FakeCall nevű rosszindulatú alkalmazás, amelynek legfrissebb változata még kifinomultabb módszerekkel próbálja meg ellopni az áldozatok pénzét.

A FakeCall egy banki trójai program, amely a hangalapú adathalászatra (vishing) specializálódott. A támadók hamis banki hívásokkal próbálják becsapni a felhasználókat, hogy érzékeny adataikat felfedjék. A legújabb fejlesztésnek köszönhetően a malware képes átvenni az eszköz híváskezelő funkcióit, így a felhasználók anélkül kerülhetnek kapcsolatba a csalókkal, hogy észrevennék.

A FakeCall a következőket tudja:

• Hívások átirányítása: A megcélzott bankok felé irányuló hívásokat áttereli a támadókhoz.
• Adatlopás: Élő audio- és videóadatokat rögzít, valamint a készülék képernyőjét is képes közvetíteni.
• Távoli vezérlés: A támadók távolról irányíthatják a fertőzött eszközt, például törölhetnek adatokat, vagy telepíthetnek további rosszindulatú programokat.
• Álcázás: A malware megtévesztően hasonlít az eredeti híváskezelő alkalmazáshoz, így nehezebben felismerhető.

Hogyan védheti meg magát?

• Csak megbízható forrásból származó alkalmazásokat telepítsen: Kerülje el a harmadik féltől származó app store-okat és az ismeretlen fejlesztők által készített alkalmazásokat.
• Tartsa naprakésszen az eszközét: A rendszeres frissítések javítják a biztonságot és elhárítják a lehetséges sebezhetőségeket.
• Használjon erős jelszavakat: Különböző, erős jelszavakat állítson be minden fiókjához, és használjon jelszókezelőt.
• Legyen óvatos a hamis hívásokkal: Soha ne adja meg személyes adatait telefonon keresztül, ha nem Ön kezdeményezte a hívást.
• Telepítsen megbízható biztonsági alkalmazást: Egy jó víruskereső segíthet azonosítani és eltávolítani a rosszindulatú programokat.

The post Csaló alkalmazás veszélyezteti az Androidos felhasználókat: A FakeCall új trükkjei appeared first on Biztonságpiac.

„The weakest link.”

Vezetőként csapatépítésnél fontos arra törekedni, hogy a cél elérése érdekében megfelelő kompetenciájú emberek kerüljenek kiválasztásra. Érdemes figyelni arra, hogy a tagok közül minél többen rendelkezzenek a szükséges kvalitásokkal.

A vállalkozások hasonló elven rakják össze az ellátási láncaikat. A cél, hogy a lehető legolcsóbban a lehető legjobb minőségben a lehető leggyorsabban tudják biztosítani partnereiknek a megfelelő terméket. Ennek érdekében az alapanyagot, félkész árut akár a világ másik pontjáról is képesek beszerezni. Ezekhez pedig egy jól felépített ellátási láncra van szükség. Ez egy olyan rendszer, amelyben különböző szereplők (beszállítók, gyártók, logisztikai szolgáltatók, kiskereskedők) együttműködnek annak érdekében, hogy az áruk eljussanak a végfelhasználóhoz.

A láncok sérülékenysége az utóbbi években kiemelt figyelmet kapott, különösen a COVID-19 világjárvány és a globális gazdasági válságok idején. Az ellátási láncok szerepe számos kulcsfontosságú területen érzékelhető:

1. Nemzetközi kereskedelem motorja

Az ellátási láncok az áruk és szolgáltatások nemzetközi áramlásának alapját képezik. A globalizáció révén a különböző országok specializálódtak bizonyos termékek előállítására, és ezek kölcsönösen függenek egymástól. Például egy elektronikai termék gyártása több kontinensen keresztül szerveződik, ahol az alkatrészeket különböző országokból szerzik be. Ez lehetővé teszi, hogy a vállalatok kihasználják a különböző régiók komparatív előnyeit, például az olcsóbb munkaerőt vagy a jobb infrastruktúrát.

 

2. A fogyasztói igények kielégítése

Az ellátási láncok zökkenőmentes működése közvetlen hatással van a fogyasztók által elérhető termékek választékára és árára. A hatékony ellátási láncok segítenek az árak alacsonyan tartásában és a termékek gyors elérhetőségében. Az olyan iparágak, mint az élelmiszeripar, az autóipar vagy az elektronikai ipar, erősen támaszkodnak az ellátási láncokra a termelési és kereskedelmi folyamataik során.

3. A gazdasági növekedés és versenyképesség előmozdítása

A jól működő ellátási láncok növelik a vállalatok versenyképességét azáltal, hogy csökkentik a költségeket és javítják az ellátás megbízhatóságát. Ezzel szemben a zavarok az ellátási láncokban – például nyersanyaghiány vagy szállítási problémák – lassíthatják a gazdasági növekedést, mivel a termelés lelassulhat, vagy akár meg is állhat.

4. Innováció és technológiai fejlődés támogatása

Az ellátási láncok optimalizálása érdekében folyamatosan új technológiákat és innovációkat vezetnek be. Az automatizáció, a mesterséges intelligencia és a blokklánc technológia mind hozzájárul az ellátási láncok hatékonyságához és átláthatóságához. Az innovatív megoldások révén a vállalatok gyorsabban reagálhatnak a piaci változásokra és jobb szolgáltatást nyújthatnak.

5. Rugalmasság és válságállóság

A COVID-19 világjárvány idején a globális ellátási láncok szerepe különösen nyilvánvalóvá vált, amikor a járvány jelentős zavarokat okozott a termelésben és a szállításban. A zavarok megmutatták, mennyire függnek a vállalatok a globális beszállítóktól. Azóta a rugalmasság növelése, a több beszállítói forrás és a készletkezelési stratégiák fejlesztése kiemelt fontosságú lett.

6. Fenntarthatóság és környezeti hatások

Az ellátási láncok kulcsfontosságúak a fenntartható gazdasági növekedés biztosításában. A vállalatok egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy csökkentsék szénlábnyomukat, és olyan megoldásokat keressenek, amelyek csökkentik a környezeti hatásokat. Ez magában foglalja a zöld logisztikai megoldásokat, a helyi beszállítók bevonását, valamint az erőforrások hatékonyabb felhasználását.

 

7. Szervezett bűnözés:

Az ellátási lánc szervezett bűnözés általi irányítása súlyos fenyegetést jelent a gazdaságokra és a társadalmakra. A szervezett bűnözői csoportok képesek beavatkozni a különböző szinteken, beleértve az alapanyagok beszerzését, a termékek szállítását és a forgalmazást. Az ilyen csoportok gyakran illegális tevékenységeket folytatnak, például hamisított termékek forgalmazását, adóelkerülést, vagy akár drogkereskedelmet és embercsempészetet is.

Az ellátási lánc különböző pontjain való beavatkozással ezek a csoportok képesek kihasználni a gyenge pontokat, például a nemzetközi kereskedelem szabályozatlanságát, a korrupciót, valamint a megfelelő ellenőrzés hiányát. Ezenkívül a szervezett bűnözés gyakran kihasználja a globalizáció nyújtotta lehetőségeket is, hogy tevékenységeit hatékonyabban és rejtettebben végezze.

A kormányok és a nemzetközi szervezetek különböző intézkedéseket próbálnak bevezetni az ellátási lánc védelme érdekében. Ez magában foglalja a szigorúbb szabályozásokat, fokozott vámellenőrzéseket, valamint a bűnüldöző szervek közötti nemzetközi együttműködést.

Az ellátási láncok és a biztonságpolitika közötti összefüggések az elmúlt években egyre hangsúlyosabbá váltak, mivel a globális gazdasági és geopolitikai kihívások számos új kockázatot hoztak felszínre. Az ellátási láncok biztonságpolitikai szempontból való kezelése elengedhetetlenné vált a nemzetek és régiók számára, mivel ezek nem csupán gazdasági, hanem nemzetbiztonsági kérdések is.

A stratégiai erőforrásokhoz való hozzáférés esetében az ellátási láncok kulcsfontosságúak például a ritkaföldfémek, az energiahordozók és más alapvető nyersanyagok biztosításában. Sok ország nagyban függ külföldi forrásoktól ezen anyagok tekintetében, amelyek nélkülözhetetlenek a high-tech iparágak, a haditechnika és az energiaellátás szempontjából. Ha egy ország ellátási lánca megszakad egy ilyen kulcsfontosságú erőforrás tekintetében, az súlyos biztonsági következményekkel járhat.

Például Kína dominanciája a ritkaföldfémek piacán lehetőséget nyújt számára politikai nyomásgyakorlásra is, mivel ezek az anyagok nélkülözhetetlenek az elektronikai és védelmi ipar számára.

Az ellátási láncok stabilitása és biztonsága különösen kritikus a védelmi szektorban. A modern haditechnika komplex rendszereinek előállítása globális beszállítói hálózatra támaszkodik, ahol az alkatrészek és technológiák különböző országokból érkeznek. Ha ez a lánc megszakad, például egy geopolitikai konfliktus vagy exportkorlátozás miatt, az komoly biztonsági kockázatot jelenthet.

Sok ország, köztük az Egyesült Államok és az Európai Unió, azon dolgozik, hogy diverzifikálja a haditechnikai ellátási láncokat, hogy csökkentse függőségét más országoktól, különösen olyan geopolitikai riválisoktól, mint Kína vagy Oroszország.

Az ellátási láncok digitalizálódása egy újabb biztonságpolitikai kihívást hozott létre: a kiberbiztonságot. Az ellátási láncok egyre inkább függnek az információs technológiától, ami sebezhetővé teszi őket a kibertámadásokkal szemben. A kibertámadások megbéníthatják a logisztikai rendszereket, adatokat lophatnak el, vagy szabotálhatják a termelést.

Egy híres példa erre a 2017-es NotPetya kibertámadás, amely számos globális vállalat ellátási láncát zavarta meg, komoly gazdasági károkat okozva. A nemzetek és vállalatok ezért egyre inkább prioritásként kezelik az ellátási láncok kibervédelmét.

Az ellátási láncok biztonságpolitikájának egyik legnyilvánvalóbb aspektusa a geopolitikai konfliktusok és szankciók szerepe. Egy-egy ország elleni gazdasági szankciók jelentős hatással lehetnek az adott ország ellátási láncaira, és közvetve más országokéra is. Például az Oroszország elleni szankciók hatással voltak az energiaellátási láncokra Európában, miközben a technológiai export korlátozása visszavetette az orosz hadiipart és gazdaságot. Az egyik legfontosabb alkotó eleme a láncoknak a szállítás és annak útvonala. Gondoljunk bele, hogy az elmúlt egy évben az Európába tartó kereskedelmi hajók útvonalának biztonsága milyen veszélyessé vált. Növelve a szállítások költségeit.

A nemzetközi ellátási láncok biztonságpolitikai kérdéseit gyakran érinti a gazdasági nacionalizmus és protekcionizmus növekedése. Sok ország törekszik arra, hogy stratégiai ágazatait „hazahozza” és csökkentse külföldi beszállítóktól való függőségét, hogy így növelje önellátását válsághelyzetekben.

Ez a trend különösen erősödött a COVID-19 világjárvány során, amikor sok ország szembesült azzal, hogy kritikus fontosságú egészségügyi eszközök és alapanyagok külföldről való beszerzése instabilitást okozhat. Ennek hatására több ország indított programokat a „reshoring” érdekében, hogy csökkentsék külföldi beszállítói függőségüket.

Az élelmiszerellátási láncok is kulcsfontosságú biztonságpolitikai kérdések, különösen a fejlődő országokban és olyan régiókban, amelyek élelmiszerimportra szorulnak. Az élelmiszerellátás megszakadása – például egy politikai válság vagy környezeti katasztrófa miatt – társadalmi instabilitást, éhínséget és konfliktusokat okozhat.

A fenti kihívások közül mindegyiket lehetne egyesével nagyon alaposan elemezni. A következő részben most csak a szállításra és annak veszélyeire térnék ki. Az Európába irányuló ellátási útvonalak kritikus szerepet játszanak a kontinens gazdasági stabilitásában, mivel az európai ipar és kereskedelem jelentős mértékben támaszkodik a globális beszállítói hálózatokra. Ezek az útvonalak tengeri, légi és vasúti csatornákon keresztül biztosítják az áruk folyamatos áramlását Európába.

A tengeri szállítás a legnagyobb részesedéssel rendelkezik az Európába érkező áruk tekintetében. A globális árukereskedelem körülbelül 80-90%-a tengeri úton történik, és ez a trend Európára is igaz. A tengeri útvonalak dominanciája különösen igaz a nagy volumenű áruk, például a nyersanyagok (olaj, földgáz, ásványi anyagok), az ipari termékek és a fogyasztási cikkek szállításánál.

• Európába érkező áruk kb. 75-80%-a tengeri úton érkezik, különösen Ázsiából (pl. Kínából, Indiából) és Amerikából. Az európai kikötők, mint Rotterdam, Hamburg és Antwerpen kulcsszerepet játszanak az áruforgalom bonyolításában.
• A tengeri szállítás előnyei közé tartozik a nagy mennyiségű áru alacsony költségen való szállítása, bár a szállítási idő hosszabb.

A közúti és vasúti szállítás is fontos szerepet játszik az áruk európai kontinensen belüli szállításában, valamint a szárazföldi szállítási útvonalakon, különösen Ázsiából érkező áruk esetében.

Közúti és vasúti szállítás kb. 20-25%-ot tesz ki az Európába érkező áruk tekintetében, különösen Közép-Ázsiából és Kelet-Európából érkező termékeknél.

A Kína és Európa közötti vasúti szállítás, az úgynevezett Új Selyemút (Belt and Road Initiative) egyre fontosabb szerepet játszik, gyorsabb alternatívát kínálva a tengeri szállításhoz képest. Bár az áruk kisebb része érkezik vasúton, ez a szállítási mód egyre növekszik, különösen időérzékeny termékeknél, például elektronikai cikkek és autóipari alkatrészek esetében.

A földön több olyan stratégiai pont van, amelyeket a világ „Achilles-sarkai” gyűjtőnéven szoktak hívni. Kettő ezek közül jelentős hatással van az európai ellátási láncokra. Ha ezeket a kritikus pontokat zavarják vagy blokkolják, az jelentős globális gazdasági, politikai és társadalmi hatásokkal járhat.

1. Szuezi-csatorna (Egyiptom)

A Szuezi-csatorna kulcsfontosságú tengeri átjáró Ázsia és Európa között. A világ egyik legforgalmasabb vízi útja, amely az Indiai-óceánt köti össze a Földközi-tengerrel, és jelentősen lerövidíti a hajózási távolságot Ázsia és Európa között.

 

Sérülékenység: A Szuezi-csatorna blokkolása – mint ahogy 2021-ben az Ever Given konténerhajó zárlatot okozott – komoly fennakadásokat eredményez a világkereskedelemben, több milliárd dolláros gazdasági kárral.

Hatás: Az ellátási láncok megzavarása különösen az energiaellátás, az ipari alapanyagok és a fogyasztási cikkek áramlásában.

2. Hormuzi-szoros (Perzsa-öböl)

A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonala, ahol a globális olajforgalom jelentős része halad át. Irán és az Arab-öböl menti országok közötti szoros stratégiai jelentőséggel bír az energiaellátás szempontjából.

Sérülékenység: Bármilyen konfliktus vagy katonai fenyegetés Irán részéről a szoros lezárásával drasztikusan befolyásolhatná az olajárakat és a globális energiapiacot.

Hatás: A globális gazdaság jelentős része függ a Perzsa-öbölből származó olajtól és földgáztól, így a szoros blokkolása súlyos ellátási hiányokat és áremelkedést okozna.

Az elmúlt egy évben ez a két stratégiai pont különösen fókuszba került. A legújabb közel-keleti konfliktus veszélybe sodorta a hajózás biztonságát és költségeit. Ebben az esteben az ellátási lánc egyik eleme sérül. Pontosabban a szállítás, amely így a leggyengébb láncszem. A problémára többféle megoldás is lehetséges: a hajók útvonalának biztosítása (jelenleg aktív megoldás), új útvonalak keresése, diplomáciai úton a konfliktus rendezésének elősegítése. Az új útvonalak esetében a Jeges-tenger (vagy Északi-sarkvidék) egyre fontosabbá válik, mint új hajózási útvonal, különösen az éghajlatváltozás miatt. Az Északi-sark jegének olvadása következtében egyre hosszabb ideig nyitva áll a hajózás számára, ami lehetőséget teremt alternatív útvonalak kihasználására, különösen a globális kereskedelemben. A diplomáciai úton való rendezése a konfliktusnak még nem látszik, de több ország igyekszik befolyással lenni a szereplőkre. (pl: USA, EU)

Az EU érdeke a stabil és békés Közel-Kelet, amely biztonságot és gazdasági előnyöket nyújt a régiónak. Az izraeli-palesztin konfliktus fokozott migrációs, biztonsági és gazdasági kockázatokat hordoz az EU számára.

Összeségében elmondható, hogy az ellátási láncok nagy befolyással bírnak egy régió, ország stabilitására. Fontos szerepet töltenek be, de számos kihívással néznek szembe, különösen a külföldi függőségek, geopolitikai feszültségek és a globális piacok instabilitása miatt. Egy olyan nemzetközi szervezetnek, mint az EU a célja az lehet, hogy stratégiai autonómiáját erősítse, az ellátási láncokat diverzifikálja, és fenntarthatóbb megoldásokat találjon, hogy biztosítsa gazdasági és nemzetbiztonsági érdekeinek védelmét a jövő kihívásaival szemben.

Szerző: Hetzer Miklós

A Az ellátási láncok biztonsága bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Egyre gyakoribbak az olyan, hajat érintő problémák, ahol már kevésnek bizonyul a megfelelő hajápolás, legyen szó akár hajhullásról vagy folyamatos korpásodásról. Ha Ön is hasonló panaszokat tapasztal, jó ha tudja, hogy hová fordulhat segítségért. 

Mivel foglalkoznak a hajgyógyászok?

A hajgyógyász, más néven trichológus, egy olyan egészségügyi végzettséggel rendelkező szakember, aki a haj és a fejbőr problémáinak gyógyításával foglalkozik. A TurboHair Medical hajgyógyászat szolgáltatása alkalmas lehet minden olyan páciensnek, aki hosszú ideje küzd hasonló problémával, de nem tudja, hogyan lépjen a gyógyulás útjára. 

A kezelés maga egy alapos vizsgálattal indul, ahol a szakember kikérdezi a pácienst annak életmódjáról, majd pedig szemügyre veszi a fejbőrt egy speciális kamera segítségével. Ezt követően felállítja a diagnózist, majd pedig ismertetésre kerül az ügyféllel a kezelési terv. 

A gyógyuláshoz sok esetben szükséges életmódbeli változtatásokat beiktatni, legyen szó például egy egészségesebb étrendről, vagy kevesebb stressz eléréséről. Szükség esetén pedig a hajgyógyászok speciális készítmény alkalmazására tesznek javaslatot, amely hatékonyan léphet fel a probléma megszüntetésében. 

Miért érdemes hajspecialistához fordulni?

Bár az olyan jelenségek, mint a haj töredezése és hullása, főként esztétikai szempontból okoznak problémát a pácienseknek, sokszor komolyabb betegségre is utalhatnak ezek a tünetek. 

A hajgyógyász előzetes tapasztalatai alapján rögtön tud következtetni arra, hogy mi is okozhatja a zavaró rendellenességeket, és szükség esetén további kivizsgálásokat javasolhat az ügyfeleknek. 

Legyen szó akár hosszú ideje fennálló gondokról, vagy hirtelen tapasztalható változásról, a leghatékonyabb megoldás a gyökerénél megragadni a problémát, és utánajárni a kiváltó okoknak. 

Ezenfelül persze az sem mindegy, hogy mennyire érezzük jól magunkat nap mint nap a bőrünkben. Egy helyrehozott frizura sokat segíthet abban, hogy magabiztosabb legyen a megjelenésünk, ezáltal önbizalmunkra, teljesítményünkre is pozitív hatással lehet a gyógyulás. 

A hajgyógyászat módszerei

A hajdiagnosztrikát követően a specialista összeállít egy kezelési tervet, amelynek a része egy természetes készítményekkel elvégzendő kúra is. Ezek a jótékony hatású összetevők elősegítik a gyógyulást, és újra fényessé, élettel telivé teszik a frizurát. 

A probléma teljes megszüntetéséhez természetesen szükséges az is, hogy kezeljük a kiváltó okokat, ezzel megelőzve az esetlegesen fellépő komolyabb egészségügyi panaszokat, illetve a jelenség újbóli kialakulását. 

Előfordulhatnak olyan esetek is, hogy a hajhullás genetikai okokból lép fel, és sajnos nem gyógyítható, visszafordítható. Ha a hajgyógyász nem tud segíteni, akkor sem szabad azonban kétségbe esnünk, hiszen az olyan beavatkozások, mint a hajtetoválás vagy a hajbeültetés ma már sikeresen “elfedhetik” a kopasz foltokat.

The post A hajgyógyász ott segít, ahol a fodrász már nem tud appeared first on Biztonságpiac.

Az Egyesült Államok magyarázatot vár Izraeltől a Gázai övezet északi részén végrehajtott légicsapás kapcsán, amely számos gyerek halálához vezetett.

Az Egyesült Államok kormánya hivatalos magyarázatot kért Izraeltől a kedden a Gázai övezet északi részén végrehajtott légicsapás miatt, amely egy lakóépületet célzott Beit Lahiya városában. A támadás a gázai egészségügyi hatóságok jelentése szerint legalább 93 palesztin életét követelte vagy eltűntnek nyilvánította, köztük sok gyermeket.

Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője a támadást „szörnyű incidensnek” nevezte, és aggodalmát fejezte ki a civil áldozatok száma miatt. „Borzalmas következményei voltak ennek az esetnek” — mondta Miller, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok további információkat vár Izraeltől.

A Biden-kormányzat korábban figyelmeztette Izraelt, hogy a katonai támogatás felülvizsgálatára is sor kerülhet, amennyiben a Gázai övezet humanitárius helyzete nem javul 30 napon belül.

Újabb Civil Áldozatok Gázában

Szerdán újabb légicsapások érték a Gázai övezetet, melynek során legalább hét ember, köztük nők és gyermekek vesztették életüket. A támadások főleg a déli és középső régiókat érintették, Hán Júnisz városában például egy lakóházat ért csapás, ahol két nő, egy gyermek és egy férfi halt meg. Továbbá, egy kitelepítettek számára létrehozott menedéket is célba vettek Deir al-Balahban, ahol három civil, köztük egy nő halt meg.

Izrael Védekezése és a Civil Áldozatok Kérdése

Izrael azzal védi a civil célpontokat érintő támadásokat, hogy a Hamász fegyveresei a civil lakosság közé rejtőznek, így gyakran elkerülhetetlen a nők és gyermekek halála. A gázai lakosság több mint fele 18 év alatti, így különösen fiatal korstruktúrával rendelkezik, amely súlyosbítja a civil áldozatok számát.

A több mint egy éve tartó Hamász-izraeli konfliktus már több mint 43 ezer halálos áldozatot követelt a Gázai övezetben, és több mint százezren sebesültek meg. Emellett 1,5 millió ember vált hajléktalanná a háború következtében.

Határon Átnyúló Rakétatámadás Izraelben

Közben Izraelben is fokozódik a feszültség: Libanonból kilőtt rakéták két férfit sebesítettek meg, egyikük súlyosan. A támadás mögött a Hezbollah áll, amely Hamásszal szolidaritást vállalva kezdett határon átnyúló támadásokba Izrael ellen. Az elmúlt hónapok során több ezer rakétát lőttek ki Izrael területére, ezzel is tovább szítva a feszültséget a térségben.

The post Az USA Magyarázatot Követel Izraeltől a Gaza Északi Részét Ért Halálos Légicsapások Ügyében appeared first on Biztonságpiac.

2023. október 7-én a Hamász támadást indított Izrael ellen, amely következtében az Izraeli Védelmi Erők (továbbiakban: IDF) szárazföldi és légi hadműveleteket folytatnak a Gázai övezetben. A Gázai övezetet 2006 óta a Hamász palesztin terrorszervezet uralja, amely meglepetésszerű terrortámadást indított ezen a napon Izrael ellen.

A háború már több mint egy éve tart és a helyzet egyre csak fokozódik. Az utóbbi hetekben a konfliktus az egész Közel-Keleten növelte a regionális feszültséget, hiszen az IDF már határokon átnyúló összecsapásokat is vív.

Ez abban csúcsosodott ki, hogy szeptember 23-24-én Izrael légicsapásokat hajtott végre Libanonban, amely több száz ember életét oltotta ki. Ezzel a konfliktus eszkalációja megtörtént, továbbá egy új háború kezdetét is jelenti Izrael és a Hezbollah között. A libanoni terrorszervezet egyértelműen a palesztinokat támogatja, ezért is segíti az izraeli állam ellen indított támadásaikat.

A szeptemberi légitámadásokat a Hezbollah megtorolta, rakétákat lőtt ki Izrael északi részére. A terrorszervezet kijelentette, hogy addig fogja támadni Izraelt, ameddig nem kötnek a palesztinokkal tűzszüneti egyezséget. Izrael álláspontja szerint olyan erős nyomást akar gyakorolni a Hezbollahhra, hogy beleegyezzenek a libanoni és gázai front szétválasztásába. Másik lehetőségként annyira meg akarják gyengíteni a terrorszervezetet, hogy az ne legyen képes a háború folytatására. Szakértők szerint ez az álláspont Izrael részéről rendkívül veszélyes és kockázatos.

A Hezbollah fő támogatója Irán, aki már szintén beavatkozott a konfliktusba, ugyanis 2024. október 1-jén közel 200 ballisztikus rakétát indított Izrael felé. Ez válasz volt részükről a Hezbollah vezetőjének, Hasszán Naszrallah és más felsővezetők megölésére, valamint reagálás Izrael bejelentésére, miszerint korlátozott és lokalizált szárazföldi hadműveletet indít Libanonban. A terrorszervezet vezetője szeptember 27-én halt meg, amikor izraeli vadászgépek csapást mértek Bejrútra. Ezzel jelentősen fokozódik a Hezbollah és Izrael között a konfliktus. Jól látható ez az elmúlt hetek eseményein, csapásain is. Jelenleg nagyban fenyegeti a világot az a veszély, hogy egy regionális háborúvá fajul a háború.

A támadás során a rakéták többségét elfogták, így nem okoztak nagy pusztításokat, mindössze néhány izraeli légi bázist ért találat, a kritikus infrastruktúra azonban nem sérült.

Tovább növeli az eszkaláció veszélyét, hogy Izrael válaszlépéseket ígért az október elejei támadásokra. Benjamin Netanyahu, Izrael miniszterelnöke a támadás után a következőket nyilatkozta: „Irán ma este nagy hibát követett el és meg fog fizetni érte. Az iráni rezsim nem érti meg, hogy mennyire elszántan védekezünk és vágunk vissza ellenségeinknek.” Ez az ígéret nagy veszélyt hordozhat magában, ugyanis katonai szakértők szerint Izrael képes megvédenie magát egy ilyen támadás ellen, de az már nem egészen biztos, hogy Irán kibírna egy ellencsapást. Az Egyesült Államok is figyelmeztetett arra, hogy komoly következményei lehetnek annak, ha Irán támadásokat indít Izrael ellen.

Az iráni parlament nemzetbiztonsági bizottságának vezetője ígéretet tett arra, hogy várhatóak még hasonló támadások Izrael ellen az elkövetkezendő hetekben.

Az októberi eseményeket tekintve Iránra nagy nyomás nehezedik, hiszen az általa támogatott terrorszervezetek, a Hamász és a Hezbollah súlyos izraeli támadásoknak vannak kitéve.

Jelen tanulmány megírásáig nem került sor a Netanyahu által ígért megtorlásra és nem ismertek sem a támadás célpontjai, sem annak időzítése. Egyelőre annyit lehet minderről tudni, hogy Izrael biztosította az Egyesült Államokat, hogy nem Irán nukleáris vagy olajkitermelő létesítményeit fogja támadni.

Az elmúlt 1 hónap eseményei idézték elő a nemzetközi közösség nagyobb beavatkozását a konfliktusba. Egyre nagyobb a nemzetközi színtéren az aggodalom, hogy a közel-keleti háború a nemzetközi kapcsolatok egyik fő robbanáspontjává válhat és mindez a következő globális konfliktus kiváltó oka lehet.

Az Amerikai Egyesült Államok mindigis fontos és szoros szövetségese volt Izraelnek. Az elmúlt egy évben ez csak tovább erősödött. Az USA a háború kitörése óta óriási mennyiségű tűzerőt és embert vonultat fel Izrael támogatására, valamint a legnagyobb fegyverszállítója Izraelnek Aktívan támogatja Izraelt és annak védelmi előkészületeit. Mindezeken túl az USA rendkívül nagy mértékű pénzügyi támogatással is segíti Izraelt.

Irán rakétatámadása után Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke kijelentette, hogy teljes mértékben támogatja Izraelt és kormánya folyamatos tárgyalásokat folytat a közel-keleti szövetségesével arról, hogy milyen válaszlépés lenne a legmegfelelőbb.

Október 22-én Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere Jeruzsálemben és Tel-Avivban találkozott Benjamin Netanyahuval, valamint az izraeli védelmi miniszterrel, valamint több magas rangú katonai tisztviselővel. A tárgyalások témája a háború minél hamarabbi befejezése és a konfliktusok minél hamarabbi rendezése volt. Blinken hangsúlyozta, hogy nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a humanitárius segítségnyújtás fokozása érdekében, valamint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a túszokat szabadon engedjék. A találkozó során nem esett szó egy esetleges tűzszünetről.

A háború kitörése óta, ez volt az amerikai külügyminiszter tizenegyedik látogatása Izraelben, amely szintén bizonyítja a szoros együttműködést a két ország között.

Az Egyesült Államok támogatásán túl Izrael nagymértékben számíthat Németország és Olaszország segítségére. A kisebb katonai támogatók között pedig az Egyesült Királyság, Franciaország és Spanyolország is segíti a közel-keleti országot.

A 2023 októberében  Közel-Keleten történteket Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és az Európai Unió vezető tisztségviselői mind elítélték. Az Európai Unió határozottan kifejezte szolidaritását Izraellel. A támogatás az elmúlt egy évben is töretlenül fennállt az Európai Unió részéről, azonban teljes egyetértés csak a háború kitörése után rövid ideig volt. Ugyanis az Európai Unión belül az államok nem értettek egyet abban a kérdésben, hogy hosszabb vagy több rövidebb tűzszünetre szólítsák fel a háborúban részt vevő feleket.

Az EU számára a legfontosabb a humanitárius segítségnyújtás, a civil életek megmentése, valamint a túszok szabadon engedése. Az elmúlt egy évben az EU tagállamai többször is felszólították a részes feleket, hogy a civil lakosság védelme érdekében tegyenek meg mindent a lehető legrövidebb időn belül. Továbbá az európai vezetők igyekeznek nyomást gyakorolni Netanyahura, hogy tárgyalásokat folytasson a tűzszünetről. Az izraeli miniszterelnök azonban egy áprilisi, a brit külügyminiszterrel folytatott tárgyalás során hangsúlyozta, hogy értékeli az EU javaslatait és tanácsait, de a döntéseket ő maga fogja, egyedül meghozni és mindent kész megtenni Izrael védelme érdekében. Netanyahu rendkívül kritikusan áll az EU részéről érkező ún. nyomásgyakorláshoz, ezt sokszor Izrael-ellenes elfogultságnak tartja.

Emmanuel Macron és Olaf Scholz egyaránt elítélték az iráni támadást Izrael ellen és felhívták a figyelmet a további eszkaláció elkerülésének szükségességére.

Ezek a lépések az EU és a tagállamok részéről egyértelművé teszik az Unió álláspontját, miszerint a mihamarabbi tűzszünet és a háború befejezése a legfontosabb. Az EU teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy hozzájáruljon a regionális háború elkerüléséhez és a feszültségek csökkentéséhez a közel-keleti térségben.

Az Egyesült Államokkal szemben, Oroszország Iránt támogatja, szoros szövetségben állnak és a Kreml a napokban kijelentette, hogy nem is áll szándékában magára hagyni szövetségesét. Emellett Oroszország igyekszik megtartani az egyensúlyt és jó kapcsolatokat ápol a régió más kulcsfontosságú szereplőivel is, mint például Szíriával vagy Szaúd-Arábiával. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondta, hogy Oroszország párbeszédet folytat a közel-keleti konfliktus valamennyi érintett szereplőjével.

Az izraeli-palesztin konfliktus 2024. októberi eseményei rávilágítottak arra, hogy a nemzetközi közösség komoly nehézségekkel néz szembe a békefolyamatok előmozdításában. Mind az EU, mind az Egyesült Államok sürgeti a tűzszünetet és a béketárgyalások megkezdését, a különböző érdekek és nézetek azonban nagyban akadályozzák az együttműködést. Tovább nehezíti a helyzetet Netanyahu reakciója a nemzetközi közösség békefolyamatot célzó erőfeszítéseire. Az izraeli miniszterelnök ugyanis gyakran hangsúlyozza, hogy az országa saját védelme érdekében nem enged a külső nyomásnak. A Közel-Keleten dúló háború rendezését nagyban befolyásolják ezek a tényezők, amelyek következtében jelenleg nem sok esélyt lehet arra látni, hogy a tűzszünet és a békekötés a közeljövőben be fog következni. Sokkal inkább tart napjainkban a nemzetközi közösség az eszkaláció veszélyétől, amely egyre elkerülhetetlenebbnek látszik.

A Az izraeli-palesztin konfliktus eszkalációja és a nemzetközi közösség reakciója – esettanulmány bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A világ egyre bizonytalanabbá válik, így a váratlan helyzetekre való felkészülés kiemelt fontosságú. Magyarország is aktívan részt vesz ebben a folyamatban. Az Európai Unió Integrated Resolve 2024 (EU IR24 PACE) nevű, kiterjedt válságkezelési gyakorlatának befejezésével országunk ismét bizonyította, hogy képes hatékonyan együttműködni nemzetközi partnereivel.

A több fázisból álló gyakorlat során az uniós és nemzeti szinten egyaránt tesztelték a válsághelyzetekre való reagálás képességét. A résztvevőknek olyan, valósághű forgatókönyvekkel kellett megküzdeniük, amelyek komplex, hibrid jellegű kihívásokat állítottak eléjük. A gyakorlat során a résztvevőknek az Unió Polgári Védelmi Mechanizmusát is igénybe kellett venniük, hogy a leghatékonyabban tudják kezelni a felmerülő problémákat.

Magyarország részéről a gyakorlatot dr. Vidoven Árpád, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára irányította. A gyakorlat zárásaként elmondta, hogy a résztvevők kiváló munkát végeztek, és a gyakorlat során szerzett tapasztalatok értékesek lesznek a jövőbeni feladatok megoldásában.

The post Magyarország sikeresen teljesített egy komplex uniós válságkezelési gyakorlaton appeared first on Biztonságpiac.

Egyre fiatalabb gyerekek válnak a digitális világban leselkedő veszélyek áldozataivá. Egy friss ügyben egy ismeretlen férfi egy 9 éves kislányt és barátnőjét csábította rá arra, hogy szexuális tartalmú képeket és videókat küldjön neki. A rendőrség a férfit elfogta, és őrizetbe vette.

A nyomozás során kiderült, hogy a férfi egy közösségi platformon kereste meg áldozatait, és fokozatosan épített ki velük bizalmi kapcsolatot. Eleinte ártatlan beszélgetésekkel kezdődött minden, majd a férfi egyre személyesebb kérdéseket tett fel a lányoknak. Végül arra kérte őket, hogy küldjenek róluk szexuális jellegű felvételeket. A kislányok, hiszékenységükben, eleget tettek a kérésének.

A rendőrség a férfit a fővárosi lakásában fogta el. A nála tartott kutatás során a nyomozók számos bizonyítékot találtak a bűncselekmény elkövetésére. A gyanúsítottat szexuális erőszak és gyermekpornográfia miatt hallgatták ki, majd letartóztatták.

Az eset ráirányítja a figyelmet arra, hogy a gyerekek biztonsága az online térben is kiemelten fontos. A szülőknek és a pedagógusoknak egyaránt feladatuk, hogy felhívják a gyerekek figyelmét az internetes veszélyekre, és megtanítsák őket, hogyan védhetik meg magukat.

„A gyerekek jelentős része már nagyon fiatal korban önállóan használja az internetet, gyakran órákat tölt el a különböző közösségi oldalakon. Fontos, hogy a szülők nyíltan beszéljenek a gyerekeikkel az online világ veszélyeiről, és segítsenek nekik felismerni a manipulatív viselkedést” – mondta [szakértő neve], a [szervezet neve] képviselője.

Mit tehetünk a gyerekek védelmében?

• Beszéljünk nyíltan az internetről! Ma már a gyerekek életének szerves részét képezi az internet, ezért fontos, hogy nyíltan beszéljünk velük az online térben rejlő veszélyekről.
• Állítsunk be szűrőket! Számos szűrőprogram és szülői felügyelettel ellátott eszköz segíthet korlátozni a gyerekek számára elérhető tartalmakat.
• Tanítsuk meg a gyerekeket a biztonságos internethasználatra! Fontos, hogy a gyerekek megtanulják, milyen információkat osztanak meg magukról az online térben, és hogyan ismerjék fel a hamis profilokat.
• Jelentsük a gyanús eseteket! Ha bármilyen gyanús tevékenységet észlelünk az online térben, ne habozzunk feljelentést tenni a rendőrségen.

A gyerekek védelme közös felelősségünk. Csak együtt tudjuk megóvni őket a digitális világ veszélyeitől.

The post Digitális ragadozók: Egyre fiatalabb áldozatok az online térben appeared first on Biztonságpiac.

Vasárnap súlyos izraeli légicsapások érték a Gázai övezetet, amelyek során legkevesebb 45 ember vesztette életét, és számos civil megsérült – jelentette be a Hamász ellenőrzése alatt álló helyi egészségügyi hatóság. A legtöbb halálos áldozat az övezet északi részén található palesztin közösségekből került ki, különösen Dzsabalíja településén, ahol húszan haltak meg egy támadás során.

Az izraeli hadsereg közleménye szerint az utóbbi 24 órában több mint 40 olyan személyt öltek meg, akiket terroristaként azonosítottak. Az izraeli védelmi miniszter, Joáv Galant hozzátette: a Hamász gázai katonai képességei lényegében megbénultak, míg a Hezbollah libanoni milícia, amelyet Irán támogat, szintén súlyos veszteségeket szenvedett.

ENSZ-közlemény: Humanitárius válsághelyzet a Gázai övezetben

António Guterres ENSZ-főtitkár aggodalmát fejezte ki a Gázai övezetben súlyosbodó humanitárius helyzet miatt, és felszólította Izraelt, hogy biztosítson szabad hozzáférést a humanitárius segélyek számára. Guterres különösen az északi övezetet sújtó „katasztrofális körülményekre” hívta fel a figyelmet, ahol sok civil, köztük sebesültek és egész családok rekedtek a romok között orvosi ellátás, élelem és hajlék nélkül.

Az ENSZ nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az izraeli hatóságok a legtöbb esetben akadályozzák az alapvető élelmiszerek, gyógyszerek és menedékhez szükséges eszközök bejutását az övezetbe, ami miatt számos emberi élet forog kockán. Az egészségügyi helyzet tovább romolhat, különösen a gyermekbénulás elleni oltások késedelme miatt, amely gyerekek ezreit fenyegeti.

The post Tragédia Gázában: A civil áldozatok száma nő, az ENSZ humanitárius segítséget sürget appeared first on Biztonságpiac.

Ebben a bejegyzésben folytatjuk tavasszal megkezdett sétánkat a USS Harry S. Truman repülőgép-hordozó kilenc repülőszázadának gépei között. Márciusban az F-14 Tomcat-tel kezdtem, augusztusban az E-2 Hawkeye és a C-2 Greyhound került sorra, most pedig három típussal, az EA-6B Prowlerrel, az S-3B Vikinggel és az SH-60F / HH-60H Seahawkkal folytatom. Emlékeztetőül: a helyszín a Földközi-tenger, az időpont 2005 márciusa.

*

A VAQ-130 Zappers elektronikai hadviselési század 2000 óta volt része a Truman ezredének. 2005-ben már a harmadik bevetést teljesítették ezen a hordozón és végeztek elektronikai harctevékenységet az Iraqi Freedom műveletben. Amíg a vadászbombázó századok egy-egy repülőgép-hordozós bevetés végén többnyire közzéteszik a ledobott bombák, elindított rakéták, kilőtt gépágyúlőszerek és úgy általában a felszállások számát, a Prowler alegységek ebben a kérdésben igen diszkrétek voltak. Jöttek-mentek, zavartak, adatokat gyűjtöttek, esetleg elindítottak egy-egy lokátor elleni HARM rakétát – ha volt mire. A VAQ-130-asok nyilvánosság számára szóló naplójában sem szerepel több, de hát ez már csak így működik, amióta légi elektronikai hadviselés létezik. A század szárazföldi bázisáról, a Washington állambeli Whidbey Island-ről 180 fővel települt a Trumanra. Ebben a létszámban mindössze 24 hajózó volt, ők osztoztak a négy Prowler 16 ülésén.

[...] Bővebben!