Biztonságpolitika

A 66 éves Szkripal, az orosz katonai hírszerzés (GRU) volt ezredese, aki a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott, egy orosz-amerikai kémcsere keretében telepedhetett le Nagy-Britanniában 2010-ben, és brit állampolgárságot is kapott. Szkripalt a március 4-én történt incidens óta Salisbury kórházában kezelték, hosszú ideig válságos állapotban.

Lányát – aki egy ideig szintén válságos állapotban volt – már április 9-én kiengedték ugyanebből a kórházból, de a 33 éves Julija Szkripal hollétéről azóta is csak annyit lehet tudni, hogy “biztonságos helyen” tartózkodik.

A brit állami egészségügyi szolgálat angliai tagozata (NHS England) pénteken jelentette be Szergej Szkripal kiengedését, de szintén nem közölt részleteket arról, hogy a volt kettős ügynök hova távozott a kórházból, és arról sem, hogy mikor.

Az NHS területi szóvivőjének pénteki nyilatkozata szerint Szergej és Julija Szkripalnak is joguk van a magánszférájuk védelméhez, és ez korlátozza a nyilvánosságra hozható részletek körét, egyebek mellett arról is, hogy Szkripal és lánya milyen kezeléseket kapott.

A szóvivő hozzátette ugyanakkor: a kezelés korai szakaszának célja a páciensek puszta életben tartása volt elég hosszú ideig ahhoz, hogy szervezetük képessé váljon olyan enzimek termelésére, amelyek az idegméreg hatása alá került enzimeket helyettesíthetik.

Meg nem erősített brit sajtóértesülések szerint Szergej Szkripal az elmúlt hetekben már képes volt kommunikálni a brit hatóságokkal, és a mérgezéses incidens vizsgálatát végző nyomozók állítólag többször is kihallgatták a mérgezés előtti tevékenységéről. A Sky News brit hírtelevízió forrásai szerint Szkripal – jóllehet nagy-britanniai letelepedése után hivatalosan nyugállományba vonult – az elmúlt hónapokban rendszeresen találkozott Salisburyben az MI6 egyik “kapcsolattartó” tisztjével, emellett állítólag a cseh és az észt titkosszolgálatoknak is tájékoztatókat tartott az orosz hírszerzés munkamódszereiről.

London gyilkossági kísérletnek tartja Szkripal és lánya megmérgezését, és Oroszországot tekinti felelősnek, Moszkva azonban folyamatosan és határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-ügyhöz.

A brit kormány legutóbbi hivatalos tájékoztatása szerint a mérgezést “igen kis mennyiségű, folyékony halmazállapotú”, Novicsok típusú idegméreggel követték el.

A mérgezés ügyében nyomozó brit rendőrségi szakértők a méreganyagot Szergej Szkripal Salisburyben lévő házának bejárati ajtaján mutatták ki a legnagyobb koncentrációban.

A kisvárosban – amely különösen kedvelt szálláshelye azoknak a hazai és külföldi turistáknak, akik a közeli Stonehenge világhírű kultikus őskőkori építményét kívánják meglátogatni – hetek óta nagyszabású tisztítási munkálatok folynak a brit fegyveres erők vegyvédelmi alakulatainak részvételével.

Nagy-Britannia a mérgezéses incidens után kiutasított 23 – a brit hatóságok szerint hírszerzési tevékenységet folytató – orosz diplomatát. A brit lépést további 26 ország követte hasonló kiutasításokkal; Washington 60 orosz diplomatát utasított ki. Moszkva ugyancsak diplomáciai kiutasításokkal és Oroszországban működő képviseletek, külföldi intézmények bezárásával válaszolt.

A brit kormány többször hangoztatott hivatalos állásfoglalása szerint az idegméreggel elkövetett gyilkossági kísérlet azt jelenti, hogy Oroszország törvénysértő módon erőt alkalmazott az Egyesült Királyság ellen.

A kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) jelöltje hozzátette: ha Amerika nem adja ki Gülent, “az incirliki katonákat december 24-re, karácsony ünnepére hazaküldjük családjaikhoz”.

Ince csütörtökön az észak-törökországi Amasyában kampányolt a június 24-re előrehozott elnök- és parlamenti választás előtt. Nyilvános felszólalásában azt mondta, hogy megválasztását követően helyreállítja a török igazságszolgáltatást, amely így pártatlan és független lesz. Hozzátette: június 24. után három hónappal Amerikába utazik és személyesen kéri a Pennsylvaniában élő muzulmán hitszónok, Gülen kiadatását.

A török vezetés az utóbbi csaknem két évben számos alkalommal hiába kérte Gülen kiadatását az amerikai hatóságoktól.

A dél-törökországi Incirlik támaszpont elsősorban az Egyesült Államok haderejének, de magának a NATO-nak is évtizedek óta a legfontosabb légi bázisa az egész közel-keleti térségben. Ince a televíziós interjúban azt is kijelentette, hogy ha őt választják meg államfőnek, azonnal eltörli a 2016-os puccskísérlet óta tartó rendkívüli állapotot.

A CHP jelöltje korábban arra is ígéretet tett, hogy ha nyer, eladja Recep Tayyip Erdogan jelenlegi államfő elnöki palotáját, amelynek megépítését 2014-ben számos botrány és ellentmondás övezte. Ince programjának súlypontjai között szerepel egyebek mellett a török társadalom megosztottsága elleni fellépés, a tudományok támogatása és az ipar korszerűsítése is.

Bár a színes gépekért nincs nagyon oda, a LégierőBlogger a legnagyobb európai NATO légierő gyakorlat címét hordozó Tiger Meet (NTM) idei kiadását a poznani 31. légibázis kerítésétől fotózza. Talán az ilyen, évente egyszer megrendezett gyakorlatokon összevont jelentős erőknek, illetve az új hidegháborús helyzetnek köszönhetően a mélyen katolikus Lengyelországban nem tartottak szünnapot pünkösdhétfőn sem...köszönet azoknak, akik szpottertúránk megszervezéséhez ezt az információt rendelkezésünkre bocsátották.

Olasz EF-2000 a 11-es fájnelen.

Fiaink raja visszatérőben a napi első feladatról.

A 38-as szélvédőjénél kirakott plüsstigris biztosította a "szimbológiai kompatibilitást" a gyakorlattal...

...amíg a reggel hazatért 35-ös helyére ki nem repülték a tigristalálkozóra való díszfestett 40-est.

A délutáni második sorban részt vett szóló Gripenünk, a 37-es visszatérésekor a fotósok bánatára pont felhőárnyékban siklott be.

A holland F-16-osok egyikének mai felszállása kissé tüzesre sikeredett. Baj nem lett belőle, a gép párjával együtt, a terveknek megfelelően tér vissza.

A meiringeni Hornetek egyike illő és üdvös öltözékben.

S ha "semlegesek", akkor a NATO gyakorlatán megjelentek az osztrákok is, ősi Saab 105Ö gépeikkel.

Cseh C-295-ös indul, az indításjelzők természetesen hiányoznak az előbeépítésekből.

A svájci légierő Citation futárgépe többször is felbukkant Poznanban.

Eredeti PZL-10S hajtóművekkel (tehát nem PT6-ossal) felszerelt M-28B is felbukkant.

Fecske szállt be number two-nak a francia tengerészeti Rafale-ok kötelékébe.

Csúcsforgalom a gurulón. Lengyel Viperek és svájci Hornetek várakoznak a sorukra, hogy felszálhassanak a 11-es pályáról.

EW-érdekességek 1: a GFD Learjetje a jobb szárnya alatt ma egy ALQ-119/184-hez hasonló taktikai (tehát nem kiképzési célú) zavarókonténert hordozott.

EW-érdekességek 2: Luftwaffe Tornado ECR tér vissza, hasa alatt gyakorló HARM rakétával.

EW-érdekességek 3: a vendéglátók egyik kétüléses Block 52+ gépe leszállóban. A fékernyőház oldalán jól megfigyelhetőek az ALQ-211 EH-rendszer hátsó antennái. Az egyébként példás lengyel F-16-os képességnek a hírek szerint ez az achilles ína.

Poznan civil repterének, Lawiczának az egyik esti felszállója is figyelmet érdemlő típus, egy cago MD-11-es (N542KG) volt.

Kedd délelőtt egy szpotterszemmel szokatlan, távoli pozícióból, kényelmesen sasolgattam, fotózgattam a forgalmat szállásunk udvaráról, miközben az Aero júniusi számába írtam cikket :-)

A rövid fájnelre forduló gépek - így ez a spanyol C.16-os - a hátukat mutatták a leszállóirány jobbján elhelyezkedőknek.

Az olasz EF-2000-es raj kis magasságú, szoros kötelékben húzott át...

...melyet ilyen vagány, hosszúfalra húzott fordulóval kiemelkedő oszoljjal bontottak.

Az olasz spéci festésű gép (lásd még a nyitóképet) fordulója végén, már pályatengelyben.

A német "Ghost Tiger".

Az eurokacsák legkisebb képviselői, a Magyar Honvédség színeiben. Odahaza sátoros ünnepkor láthatunk ilyen szép rajköteléket. 

A Marine National Rafale-M gépei szuperszonikus (hegyesorrú) póttartályaikkal repültek.

A díszfestett ECR-Tornado.

A svájci Hornet-raj korán kezdte meg az oszoljt, a fotós nagy örömére.

Az ilyen "hátas" fotók, mivel a földi fotós számára jóval ritkábbak, mint "hasas" társaik, általában nagyobb megbecsülésnek is örvendenek. Legalábbis a LégierőBloggernek mindenképpen.

A kedd délelőtti sorra a NATO AWACS alacsony áthúzása...

...majd leszállása tette fel a koronát.

A madárvilág egyes egyedei megirigyelték a színes kavalkádot...vagy fordítva?

Zord

Bár a színes gépekért nincs nagyon oda, a LégierőBlogger a legnagyobb európai NATO légierő gyakorlat címét hordozó Tiger Meet (NTM) idei kiadását a poznani 31. légibázis kerítésétől fotózza. Talán az ilyen, évente egyszer megrendezett gyakorlatokon összevont jelentős erőknek, illetve az új hidegháborús helyzetnek köszönhetően a mélyen katolikus Lengyelországban nem tartottak szünnapot pünkösdhétfőn sem...köszönet azoknak, akik szpottertúránk megszervezéséhez ezt az információt rendelkezésünkre bocsátották.

Olasz EF-2000 a 11-es fájnelen.

Fiaink raja visszatérőben a napi első feladatról.

A 38-as szélvédőjénél kirakott plüsstigris biztosította a "szimbológiai kompatibilitást" a gyakorlattal...

...amíg a reggel hazatért 35-ös helyére ki nem repülték a tigristalálkozóra való díszfestett 40-est.

A délutáni második sorban részt vett szóló Gripenünk, a 37-es visszatérésekor a fotósok bánatára pont felhőárnyékban siklott be.

A holland F-16-osok egyikének mai felszállása kissé tüzesre sikeredett. Baj nem lett belőle, a gép párjával együtt, a terveknek megfelelően tér vissza.

A meiringeni Hornetek egyike illő és üdvös öltözékben.

S ha "semlegesek", akkor a NATO gyakorlatán megjelentek az osztrákok is, ősi Saab 105Ö gépeikkel.

Cseh C-295-ös indul, az indításjelzők természetesen hiányoznak az előbeépítésekből.

A svájci légierő Citation futárgépe többször is felbukkant Poznanban.

Eredeti PZL-10S hajtóművekkel (tehát nem PT6-ossal) felszerelt M-28B is felbukkant.

Fecske szállt be number two-nak a francia tengerészeti Rafale-ok kötelékébe.

Csúcsforgalom a gurulón. Lengyel Viperek és svájci Hornetek várakoznak a sorukra, hogy felszálhassanak a 11-es pályáról.

EW-érdekességek 1: a GFD Learjetje a jobb szárnya alatt ma egy ALQ-119/184-hez hasonló taktikai (tehát nem kiképzési célú) zavarókonténert hordozott.

EW-érdekességek 2: Luftwaffe Tornado ECR tér vissza, hasa alatt gyakorló HARM rakétával.

EW-érdekességek 3: a vendéglátók egyik kétüléses Block 52+ gépe leszállóban. A fékernyőház oldalán jól megfigyelhetőek az ALQ-211 EH-rendszer hátsó antennái. Az egyébként példás lengyel F-16-os képességnek a hírek szerint ez az achilles ína.

Poznan civil repterének, Lawiczának az egyik esti felszállója is figyelmet érdemlő típus, egy cago MD-11-es (N542KG) volt.

Kedd délelőtt egy szpotterszemmel szokatlan, távoli pozícióból, kényelmesen sasolgattam, fotózgattam a forgalmat szállásunk udvaráról, miközben az Aero júniusi számába írtam cikket :-)

A rövid fájnelre forduló gépek - így ez a spanyol C.16-os - a hátukat mutatták a leszállóirány jobbján elhelyezkedőknek.

Az olasz EF-2000-es raj kis magasságú, szoros kötelékben húzott át...

...melyet ilyen vagány, hosszúfalra húzott fordulóval kiemelkedő oszoljjal bontottak.

Az olasz spéci festésű gép (lásd még a nyitóképet) fordulója végén, már pályatengelyben.

A német "Ghost Tiger".

Az eurokacsák legkisebb képviselői, a Magyar Honvédség színeiben. Odahaza sátoros ünnepkor láthatunk ilyen szép rajköteléket. 

A Marine National Rafale-M gépei szuperszonikus (hegyesorrú) póttartályaikkal repültek.

A díszfestett ECR-Tornado.

A svájci Hornet-raj korán kezdte meg az oszoljt, a fotós nagy örömére.

Az ilyen "hátas" fotók, mivel a földi fotós számára jóval ritkábbak, mint "hasas" társaik, általában nagyobb megbecsülésnek is örvendenek. Legalábbis a LégierőBloggernek mindenképpen.

A kedd délelőtti sorra a NATO AWACS alacsony áthúzása...

...majd leszállása tette fel a koronát.

A madárvilág egyes egyedei megirigyelték a színes kavalkádot...vagy fordítva?

Zord

A napokban zajlott a pozsonyi IDEB védelmi ipari kiállítás. A LégierőBlogger nem színlel meglepetést azzal kapcsolatban, hogy a szlovák fővárosban néhány óra alatt is okosabbá válhat az ember a Magyar Honvédség jövőjével kapcsolatban, mint idehaza...

Az Embraer is jelen volt Pozsonyban, és a brazil cég érdekes tájékoztatást adott a LégierőBloggernek KC-390-as program alakulásáról (a minapi eseményüket nem feszegettem...), illetve olyan részletekről, mint a típus inherens légiutántöltési képessége, illetve "C2 node"-ként történő alkalmazása. Ja, és egy példányt haza is hozhattam :-)

Ez pedig már a szlovák Konstrukta Defence (DMD Group), a ZTS Speciál illetve a cseh CSG Group és a Tatra Trucks együttműködésében elkészült Eva önjáró (8x8) ágyútarack, melynek lelke az a tüzérségi platform, ami a PESCO ezirányú, szlovák vezetésű projektjének tárgyát képezi. A törekvésben Magyarország megfigyelőként van jelen, és egyes hírek szerint a már testet öltött, prototípus-stádiumban lévő eszköz a magyar tüzérségi modernizációs-helyreállítási elképzelésekben is vezető helyet foglal el.

Az Eva adattáblája. Értelemszerűen a megrendelő által preferált alváz is a tüzérségi rész alá kerülhet.

A tűzvezető rendszer munkaállomása az anyósülés előtt, a kabinban.

A cseh Retia RL-3DM telepíthető/mobil lokátor-dizájnjához egyesek annak ellenére reményeket fűznek, hogy a prágai döntéshozók korábban az izraeli licenszmegoldás felé mozdultak el.  Az egyik ilyen reménykedő a HM Arzenál, amelynek a terveiben konkrétan szó van erről az egyelőre kézzel nem fogható lokátortípusról.

A Fagot/Konkursz/Metisz-M felváltási célú MBDA-ajánlat tárgya, az MMP indítójának makettje az európai rakétacég standján.

Az FMS útján beszerzett egyik eperjesi UH-60M Black Hawk, a 7640-es. Minden létező túlélőképességi berendezés hiányzik róla, de ha valamikor lesz rajta, akkor vélhetően a standard US Army ASE exportváltozata valószínűsíthető.

A harcjárművek felváltásának programja előrehaladott stádiumban van. A 81 darabos szlovák BOV 8x8-as követelmény próbaszakaszában lévő Patria AMV 8x8 XP SK álcahálóval.

A szlovák haderőnek szánt finn jószág adattáblája.

Egy pillantás felülről.

A hazai fejlesztésű és gyártású TURRA 30 távvzérelt fegyvertorony, hazai gyártású 2A42 harminc milliméteres ágyúval, modern szenzorokkal és izraeli Spike rakétaindítókkal.

Hátulról is látni a hajócsavarokat, a lefelé, rámpaként nyíló deszantajtót, illetve a rakétaindító elhelyezkedését. Potenciálisan a torony jobb oldalára is kerülhet egy konténer.

A zsolnai különlegesek Iveco LMV-je, távvezérelt fegyvertoronnyal, lézer-besugárzásjelzőkkel, ködvetőkkel, lövésdetektorral, illetve C-IED antennákkal.

Szintén álcahálóba csomagolták ezt a BPsV ISTAR felderítő járművet, mely a BVP-1 (csehszlovák BMP-1) alapú BPzV Svatava korszerűsítése...

...az AMV-nál már tárgyalt TURRA 30 toronnyal, illetve annak a 9M113 Konkursz indítására alkalmas változatával. A tetőn jól látható a SDIO lézerbesugárzásjelző izraeli szenzora. Megjegyzés: míg a fenti álcahálós példányon rajta vannak a megnövekedett súlyt kompenzáló úszótestek, erről itt hiányoznak.

BPsVI adattáblája...

...amelyből ugyan nem derül ki, de Gyűrösi Miroszláv cikkéből tudhatjuk, hogy a jármű felderítőkészletébe az Innocon Micro Falcon drónja is beletartozik.

Nemcsak a fejlesztések tanulságosak, hanem az is, amit a szlovákok megőriztek. Ilyen a láncos gyalogsági harcjármű (IFV) kategória képviselője, a nagytapolcsányi 1. gépesített dandár fő fegyverzetét alkotó BVP-2 (BMP-2)...

...a tüzérség, benne a Rozsnyóban állomásozó RM-70/85 Modular sorozatvetőkkel...

...illetve a nagymihályi Zuzanákkal. Mindkét rendszer NATO-kompatibilis muníciók felhasználására alkalmas, már hosszú ideje.

Folytathatnánk azzal, hogy a szlovákok megőrizték a MANPADS kategóriát, a 9K38 Igla formájában. A NATO-kompatibilis IFF interrogátorral kiegészített fegyverrel az egyik nyitrai légvédelmi lövész itt éppen  tüzelőállásába igyekszik.

Így néz ki egy szlovák katonai rendész, kezében H&K UMP9-essel.

Zord

A napokban zajlott a pozsonyi IDEB védelmi ipari kiállítás. A LégierőBlogger nem színlel meglepetést azzal kapcsolatban, hogy a szlovák fővárosban néhány óra alatt is okosabbá válhat az ember a Magyar Honvédség jövőjével kapcsolatban, mint idehaza...

Az Embraer is jelen volt Pozsonyban, és a brazil cég érdekes tájékoztatást adott a LégierőBloggernek KC-390-as program alakulásáról (a minapi eseményüket nem feszegettem...), illetve olyan részletekről, mint a típus inherens légiutántöltési képessége, illetve "C2 node"-ként történő alkalmazása. Ja, és egy példányt haza is hozhattam :-)

Ez pedig már az Konstrukta Defence, a DMP és a ZTS Speciál együttműködésében elkészült Eva önjáró (8x8) ágyútarack, melynek lelke az a tüzérségi platform, ami a PESCO ezirányú, szlovák vezetésű projektjének tárgyát képezi. A törekvésben Magyarország megfigyelőként van jelen, és egyes hírek szerint a már testet öltött, prototípus-stádiumban lévő eszköz a magyar tüzérségi modernizációs-helyreállítási elképzelésekben is vezető helyet foglal el.

Zord

Szombaton ismét megrendezésre kerül a veszprémi honvédelmi nap az lhsn.hu és a Laczkó Dezső Múzeum közös munkálkodásának eredményeként: a fő attrakció ezúttal is a restaurálás alatt álló ex-NDK-s Mi-24D (projekt 110161) lesz. 

A rendezvény előestéjén az lhsn gyűjteménye értékes darabbal gazdagodott: az egykori 87. ezred táblájával, amiért köszönet a szentkirályi repülőtér üzemeltetőjének és Groszvald Attilának mondanak. A szerzemény szombaton a látogatók számára is megtekinthető lesz.

A honvédelmi nap plakátjának egyik...

...és másik oldala.

Zord

2018. március 30-ától folyamatosan tüntetések zajlanak a Gázai övezet határánál. A tüntetéssorozat kezdetének időpontja szimbolikus, 1976-ban ezen a napon tüntetések zajlottak Izrael-szerte. 1976-ban a kiváltó ok az volt, hogy márciusban 2000 hektár földet koboztak el palesztinoktól, az akkori tüntetések során 6 palesztin életét vesztette. Az idei tüntetéshullám elnevezése „March of Return”, azaz „Visszatérés Menete”. Az eddigi sérültek száma több mint 2700.

A tüntetők fő követelése, hogy a palesztin menekültek és első generációs leszármazottaik, akik a térséget sújtó háborúk miatt kényszerültek elhagyni otthonaikat, visszatérhessenek lakhelyükre. A világban összesen 5 millió főre tehető számuk. Egyharmaduk a környező országokban felállított menekülttáborokban él. A róluk való gondoskodással nem az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), hanem az ENSZ Segély és Munkaügyi Hivatala a Közel-keleti Palesztin Menekülteknek hivatala (UNRWA) foglalkozik.

Az erőszak a tetőfokát hétfőn, május 14-én érte el. A dátum ismét szimbolikus, egyrészt 1948-ban ezen a napon kiáltották ki Izrael Állam függetlenségét, azóta a Függetlenség Napjaként ünneplik. Palesztin oldalon ez a nap a „Nakba”-ként ismert (katasztrófa), nemzeti gyásznap. Ezen a napon megemlékeznek hazájuk elvesztéséről, és arról a 700.000 emberről, aki az 1948-as háború következtében vált menekültté. Másrészt, idén ezen a napon nyílt meg hivatalosan az USA Jeruzsálembe áthelyezett nagykövetsége, ami kifejezi azt, hogy az USA hivatalosan is Jeruzsálemet ismeri el a zsidó állam fővárosaként. A nemzetközi közösség ugyanis csak Tel-Avivot ismeri el fővárosként, és Kelet-Jeruzsálemet Izrael által megszállt területnek tekinti. Jeruzsálem fővárosként való elismerése Donald Trump egyik fő kampányígérete volt 2016-ban. Egy korábban Twitterre posztolt videóban arra hívta fel a figyelmet az elnök, hogy elődjeivel – Bill Clinton, George W. Bush, Barack Obama – ellentétben ezt az ígéretet a gyakorlatban is megvalósítja.

A halálos áldozatok száma hétfő óta elérte a 60-at. Az áldozatok közt van egy 8 hónapos csecsemő, aki belélegzett könnygáz miatt vesztette életét. Danny Danon, Izrael ENSZ-képviselője azt nyilatkozta, hogy a Hamasz a nemzetközi publikumot provokálja, és ők lőnek le ártatlan tüntetőket. Az izraeli hatóságok éles lőszert használnak. Az IDF közölte május 15-én, kedden, hogy a Hamasz által tervezett terrorcselekményt akadályoztak meg. A közlemény szerint a terroristák megpróbáltak átszivárogni a Gázai övezet határán keresztül Izraelbe, de tűzharcba keveredtek az izraeli katonákkal. Ebben az összecsapásban 8 állítólagos terroristával végeztek izraeli katonák. Az áldozatok közül 24 az IDF szerint bizonyítottan terrorista háttérrel rendelkezik.

Az erőszak nemzetközi felháborodást keltett. António Guterres, az ENSZ Főtitkára szerint aggasztó az erőszak eszkalálódása, és mindkét oldalnak fékeznie kell magát a további emberélet-veszteségek elkerülése érdekében. Szokásosan Izrael mellett áll az Egyesült Államok. Raj Shah, a Fehér Ház sajtótitkárának helyettese hétfőn megjegyezte, hogy a tüntetések halálos áldozataiért a Hamasz a felelős, és az így kapott médiafigyelmet igyekszik kihasználni. Recep Tayyip Erdoğan Londonba látogatott, hétfőtől számítva 3 napot tölt Nagy-Britannia fővárosában. Hétfőn a Királyi Külügyi Intézetben tartott beszédében azt mondta, hogy a nagykövetség áthelyezésével az USA elvesztette a közel-keleti közvetítő szerepét. A Bloombergnek adott interjúban az áldozatokért pedig kizárólag Trumpot és Netanjahut nevezte meg felelősként. Erre Twitteren válaszolt Benjamin Netanjahu, aki a Hamasz fő támogatójának nevezte Erdoğant. A török elnök nem sokkal később szintén Twitteren „apartheid-államnak” nevezte Izraelt, ami több mint hatvan éve ártatlan emberek földjét tartja megszállva.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden, május 15-én tárgyalt az ügyről. Az ülés előtt Kuvait fogalmazott meg határozatot, amelyet azonban az Egyesült Államok képviselője, Nikki Haley megvétózott. A határozat nyílt és független vizsgálatot sürgetett, illetve elítélte a békésen tüntető palesztinok gyilkolását. Továbbá felhívta a tagok figyelmét, hogy ne nyissanak diplomáciai missziót Jeruzsálemben. Az ENSZ-ben megfigyelőként résztvevő Palesztina képviselője, Riyad Mansour szerint az izraeli megszállás a konfliktus fő okozója, és minél előbbi lépést sürgetett a civilek gyilkolása ellen. Emberiség elleni bűntettnek nevezte éles lőszer használatát tüntető civilek ellen. Nikki Haley szerint Izrael törvényes és visszafogott magatartást tanúsított.

Zord

Most, hogy a magyar vadászrepülők a lengyelországi NATO Tigristalálkozón állnak helyt, érdemes felidézni a múltat, amikor a szövetségi interoperabilitást célzó gyakorlatok még korai fázisukban voltak...

...persze egy MiG-jelvény akkor még univerzális fizetőeszköznek bizonyult (ezúton is köszönet a névtelen fotósnak :-)

Zord

London repülőtereinek egyike a keleti városrészben, a város pénzügyi központjának számító Canary Wharf közelében épült City Airport, amelynek forgalmát a közforgalmi repülés kisebb típusai jelentik. Ezek a gépek gyakran London belvárosa, a Temze, a Parlament vagy a Tower felől fordulnak a végső egyenesre, hogy azután még nagyjából tíz kilométert repülve földet érjenek a London City Airport mindössze 1508 méter hosszú, kelet-nyugati tájolású futópályáján. Ha fordul a szél, és az érkezők keletről közelítik meg a kis repteret, akkor sincs gond. Ekkor a Heathrow érkező forgalma helyeződik át a város fölé.

Londoni látogatásom célja nem a spotting volt, csak alkalomszerűen fotóztam a gépeket. Legtöbb esetben mindössze 2-3 másodpercem volt egy kép elkészítésére, mert a London Cityre tartó gépek csendben, meglepetésszerűen bukkantak ki a magasabb házak fölül. Ha viszont valaki célirányosan helyezkedik és rákészül az érkező forgalomra, az alábbiaknál sokkal szebb képeket készíthet akár a Temze partjáról is. Szerencsés esetben egy képre kerülhet a leszállóirányra forduló gép és naplementés tükörképe valamelyik csupa üveg toronyépület oldalán.

A Tower (a történelmi, nem a reptéri) felett fordul a London City 09-es pályájára a Flybe Bombardier Q400-asa.

A British az Embraer ERJ rövid törzsű, 170-es változatával is repül London Cityről.

A nyugati irányt vagyis a 27-es pályát használja az induláshoz az Alitalia ERJ-190-ese. 

Egy párás délelőtt örökítettem meg - igaz csak ebből a nem túl szerencsés szögből - a Kenya Airways Nairobiból London fölé érkező és a Heathrowra süllyedő Dreamlinerét. 

Ez lehet a Malaysia Airlines vadonatúj Airbus 350-esének első londoni útja.

Egy igazi old timer zúg a Westminster felett. Az 1943-as gyártású de Havilland DH89 Dragon Rapid sétarepülést teljesít.

Kuvaiti tripla hetes. 

A British Airways színeiben, de dán lajstrommal repül ez a Dornier 328-as.

Felszálló KLM ER-190-es. A főfutók kerekeitől származó szennyeződés a törzs aljára kenődött.

Egyelőre még behúzott futókkal süllyed a KLM Embraerje.

A Swiss Bombardier CS100-asa a Canary Wharf vonalában, néhány kilométerre a 09-es pályától. 

Nyugati irányba száll fel és fordul északnak a British ERJ-190-ese. A kis képeken érkező járatok vannak; alul a svájci Helvetic Airways ERJ-190-ese, felül az ír CityJet RJ85-öse.

Meglepetésként katonai forgalom is volt a Temze felett. Az Apache harci helikopterről lemaradtam, a Black Hawkról nem. 

Póttartályos Black Hawk alulnézetből. A katonai gépek erősebb hangjára az is felnéz, akinek a folyamatos városnéző helikopterforgalomra a szeme sem rebben.

Az amerikai hadsereg helikoptere többször is végigrepült a Temze londoni szakasza felett, itt-ott megfüggve, majd lekövetve a folyó vonalát.

A május 6-i tömegrendezvényt figyelik a londoni rendőrség EC145 (BK117C2) helikopteréről.  

A gépet időjárás radarral, kereső fényszóróval, FLIR-rel és képtovábbítóval szerelték fel. 

*

Egy városban, amelyet folyó szel ketté, természetesen a vízen is akad érdekesség.

A rendőrség a vízen is jelen van. A szirénázva érkező, gyorsjáratú hajó a londoni rendőrség alapítója, Sir Robert Peel II nevét viseli.

A dolgok tisztázása után a hajó impresszív gyorsulással indul új feladata felé.

A francia haditengerészet Flamant osztályú, Cormoran nevű járőrhajója. A Marine Nationale mindössze hármat használ ebből a kisméretű, kis merülésű típusból. 

A Cormoran a Royal Navy londoni tartalékos egységének mólójánál pihen.

Egy régi jachtnak látszik ez az 1934-es építésű hajó, amely a második világháború előtt HMS Wellington néven a Csendes-óceánon szolgált. 1939-ben hazarendelték, konvojokat kísért az Atlanti-óceánon, mentett Dunkerque (Dunkirk) partjáról, segítette az észak-afrikai partraszállást és részt vett egy német tengeralattjáró elsüllyesztésében is. Ma gyönyörűen felújítva, kereskedelmi tengerészek közösségének bázisául szolgál.  

Esti szürkületben a HMS Belfast. A hajóról bővebben majd egy külön bejegyzésben lesz szó. 

*

 A rögtönzött spotting helyszínére történő eljutás közben is készült néhány fotó.

Ferihegyi napkelte Wizz A320-assal és Eurolot Q400-assal.

Az Adria Airways CRJ-je mellett két traktor várakozik.

Wizz Air Airbus és Ryanair Boeing egymás mellett vár utasaira. 

Kora reggeli felszállás. A HA-LTA szárnya a budapesti belváros felé mutat. Ugyanez a gép négy nappal korábban sokkal alacsonyabban repült a Duna felett. 

Egy Wizz A320-as rakodásának utolsó percei London Luton repülőterén.

A G-WUKB lutoni kiszolgálása üvegen át fényképezve.

Ryan Boeing 737-800-as hátratolás után, gurulásra készen.

Az Eastern Airways Saab 2000-ese mögött a légiközlekedés egy másik formáját jelentő business jetek állnak.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

London repülőtereinek egyike a keleti városrészben, a város pénzügyi központjának számító Canary Wharf közelében épült City Airport, amelynek forgalmát a közforgalmi repülés kisebb típusai jelentik. Ezek a gépek gyakran London belvárosa, a Temze, a Parlament vagy a Tower felől fordulnak a végső egyenesre, hogy azután még nagyjából tíz kilométert repülve földet érjenek a London City Airport mindössze 1508 méter hosszú, kelet-nyugati tájolású futópályáján. Ha fordul a szél, és az érkezők keletről közelítik meg a kis repteret, akkor sincs gond. Ekkor a Heathrow érkező forgalma helyeződik át a város fölé.

Londoni látogatásom célja nem a spotting volt, csak alkalomszerűen fotóztam a gépeket. Legtöbb esetben mindössze 2-3 másodpercem volt egy kép elkészítésére, mert a London Cityre tartó gépek csendben, meglepetésszerűen bukkantak ki a magasabb házak fölül. Ha viszont valaki célirányosan helyezkedik és rákészül az érkező forgalomra, az alábbiaknál sokkal szebb képeket készíthet akár a Temze partjáról is. Szerencsés esetben egy képre kerülhet a leszállóirányra forduló gép és naplementés tükörképe valamelyik csupa üveg toronyépület oldalán.

A Tower (a történelmi, nem a reptéri) felett fordul a London City 09-es pályájára a Flybe Bombardier Q400-asa.

A British az Embraer ERJ rövid törzsű, 170-es változatával is repül London Cityről.

A nyugati irányt vagyis a 27-es pályát használja az induláshoz az Alitalia ERJ-190-ese. 

Egy párás délelőtt örökítettem meg - igaz csak ebből a nem túl szerencsés szögből - a Kenya Airways Nairobiból London fölé érkező és a Heathrowra süllyedő Dreamlinerét. 

Ez lehet a Malaysia Airlines vadonatúj Airbus 350-esének első londoni útja.

Egy igazi old timer zúg a Westminster felett. Az 1943-as gyártású de Havilland DH89 Dragon Rapid sétarepülést teljesít.

Kuvaiti tripla hetes. 

A British Airways színeiben, de dán lajstrommal repül ez a Dornier 328-as.

Felszálló KLM ER-190-es. A főfutók kerekeitől származó szennyeződés a törzs aljára kenődött.

Egyelőre még behúzott futókkal süllyed a KLM Embraerje.

A Swiss Bombardier CS100-asa a Canary Wharf vonalában, néhány kilométerre a 09-es pályától. 

Nyugati irányba száll fel és fordul északnak a British ERJ-190-ese. A kis képeken érkező járatok vannak; alul a svájci Helvetic Airways ERJ-190-ese, felül az ír CityJet RJ85-öse.

Meglepetésként katonai forgalom is volt a Temze felett. Az Apache harci helikopterről lemaradtam, a Black Hawkról nem. 

Póttartályos Black Hawk alulnézetből. A katonai gépek erősebb hangjára az is felnéz, akinek a folyamatos városnéző helikopterforgalomra a szeme sem rebben.

Az amerikai hadsereg helikoptere többször is végigrepült a Temze londoni szakasza felett, itt-ott megfüggve, majd lekövetve a folyó vonalát.

A május 6-i tömegrendezvényt figyelik a londoni rendőrség EC145 (BK117C2) helikopteréről.  

A gépet időjárás radarral, kereső fényszóróval, FLIR-rel és képtovábbítóval szerelték fel. 

*

Egy városban, amelyet folyó szel ketté, természetesen a vízen is akad érdekesség.

A rendőrség a vízen is jelen van. A szirénázva érkező, gyorsjáratú hajó a londoni rendőrség alapítója, Sir Robert Peel II nevét viseli.

A dolgok tisztázása után a hajó impresszív gyorsulással indul új feladata felé.

A francia haditengerészet Flamant osztályú, Cormoran nevű járőrhajója. A Marine Nationale mindössze hármat használ ebből a kisméretű, kis merülésű típusból. 

A Cormoran a Royal Navy londoni tartalékos egységének mólójánál pihen.

Egy régi jachtnak látszik ez az 1934-es építésű hajó, amely a második világháború előtt HMS Wellington néven a Csendes-óceánon szolgált. 1939-ben hazarendelték, konvojokat kísért az Atlanti-óceánon, mentett Dunkerque (Dunkirk) partjáról, segítette az észak-afrikai partraszállást és részt vett egy német tengeralattjáró elsüllyesztésében is. Ma gyönyörűen felújítva, kereskedelmi tengerészek közösségének bázisául szolgál.  

Esti szürkületben a HMS Belfast. A hajóról bővebben majd egy külön bejegyzésben lesz szó. 

*

 A rögtönzött spotting helyszínére történő eljutás közben is készült néhány fotó.

Ferihegyi napkelte Wizz A320-assal és Eurolot Q400-assal.

Az Adria Airways CRJ-je mellett két traktor várakozik.

Wizz Air Airbus és Ryanair Boeing egymás mellett vár utasaira. 

Kora reggeli felszállás. A HA-LTA szárnya a budapesti belváros felé mutat. Ugyanez a gép négy nappal korábban sokkal alacsonyabban repült a Duna felett. 

Egy Wizz A320-as rakodásának utolsó percei London Luton repülőterén.

A G-WUKB lutoni kiszolgálása üvegen át fényképezve.

Ryan Boeing 737-800-as hátratolás után, gurulásra készen.

Az Eastern Airways Saab 2000-ese mögött a légiközlekedés egy másik formáját jelentő business jetek állnak.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Szombat este érdekes mozzanatra lettem figyelmes: a Honvédkórházból szokatlanul későn elstartoló EC135-ös Hármashatárhegy érintésével tért vissza budaörsi bázisára, s a magyar vitorlázórepülés történelmi helyszíne felett leírt egy kört. Nem tudom a dolgot másra fogni, mint hogy május 11-én volt 36 éve, hogy a magyar sportrepülés kiemelkedő személyiségeivel a fedélzetén a HHH északnyugati lejtőjének ütközve szenvedett katasztrófát az MHSZ HA-ANL lajstromú An-2-es repülőgépe.

Zord

Ma nyílt nap van a győri lérakosoknál. Aki akar közelről légvédelmi katonát és technikát látni, ráadásul ténykedés-működés közben, még felkerekedhet. Kapunyitás 0900-kor!

Péntek este kerültek helyükre a csapatmúzeum Krugjának újrafestett 3M105M2 gyakorló (ucsebnaja) rakétái.

Ez pedig már a beszámoló. A nyílt nap kétségtelenül legérdekesebb programpontja a harcászati szituációs bemutató volt, melyre a rendezvény történetében először került sor.  Itt a közelbiztosítók érkeznek a korábban felderített/kijelölt TÁS-hoz...

...megérkezik a "vegyes csoportosítás" Mistral Atlas indítója...

...majd a Kub SzURN-ja is...

...illetve az egyik SZPU-t irányítják a helyére...

...ugyan csak a rendezvényt filmezte, de egy ugyanilyen drón nagyban megsegítené a force protection funkciót, azaz a légvédelmi csoportosítás földi biztonságát is...

...egy olyan helyzetben, ami a bemutató forgatókönyvében is szerepelt. A közelbiztosítók harcban földi támadók ellen...

...ami aztán a TÁS felfedése miatt annak perceken belüli elhagyásához vezetett a csoportosítás technikai eszközei részéről. Porfelhőbe burkolózva távozik az ismét összecsomagolt SzURN.

Szintén először került sor győri nyílt napon a magyar lérakosokkal rendszeresen együttműködő HM Ei PNR üzletágának bemutatójára. A rövidesen idehaza kezdődő Tobruq Legacy 2018 NATO légvédelmi gyakorlat célszolgáltatásában nemcsak a Meteor-3MA...

...és X8 célanyag...

...hanem a csapatpróbán tavaly átesett, de rendszeresítésre egyelőre nem került Nemere XR-01 felderítő SUAV is részt vesz, növelve a gyakorlat tematikájában kiemelten szereplő "drónok elleni harc" alájátszásának valósághűségét. (Újdonság az eredeti konfigurációhoz képest a gép elektronikai eszközeitől távolabbra helyezett, rövid árbóc tetejére ültetett, körkörösen polarizált cloverleaf antenna, melyet a tartósság érdekében műanyaggal kiöntöttek)

 A felderítő drónokhoz fejlesztett adatkommunikációs antennaegység.

Ez már a nagyobb Orkán XS-01.

A két kijelzős (prototípus- és fejlesztési célú) földi vezérlő mellett egyszerűbb, könnyebb egy kijelzős változat is rendelkezésre áll.

Hibácskó Feri bácsi (alias Volt Tüzér), a megszüntetett zsámbéki földi telepítésű légvédelmi fegyvernemi múzeum "lelke" is elhozta gyűjteményét. Itt a 23 milliméteres lőszerek hevederezőgépének működését mutatja be az érdeklődőknek. Mitagadás, a "nagy légvédelmi fejlesztési tervek" közepette a csöves technika visszahozatala is napirendre kellene, hogy kerüljön. Nagy kár a kidobott ZU-23-2-esekért!

Ugyan nem légvédelem, de szintén Feri bácsi gyűjteményének darabjai. Egymás mellett általam először megfotózva a mai magyar irányított páncéltörő rakétaarzenál tagjai: 9M131Prakt (Metisz-M lőtéri gyakorló), 9M111M (Faktorija), és 9M113 (Konkursz)

A győriek mellett a LégierőBlogger az LHSN vendégszeretetét is élvezhette szombaton. A Mi-24-mentők sátra, telepített repsávos antennaárbóccal és meteorológiai állomással.

Nem lennék most az imperialisták helyében! Úszóképes járműre telepített felderítő lokátorral védekezünk :-)

Zord

Miután kormányzati többfunkciós szállítógép (A319), és ha minden igaz, VIP/felderítőgép (Falcon 7X) beszerzéséről gondoskodott a kabinet a honvédség égisze alatt használt piacról, napirendre került az igazi (~értsd: rámpás) katonai szállítógépek vásárlása is. Mint ismert, erre a célra 25-25-25 milliárd forintos kötelezettségvállaláshoz adott felhatalmazást a kormányzat a 2019-21 évekre. Mivel a papír sok mindent elbír Magyarországon, a LégierőBlogger számára sokkal komolyabb jelzés, hogy az ismeretlen eljárásmódú beszerzés előkészítésének részeként ma Kecskeméten állítólag bemutatót tart a Portugál Légierő Airbus Defence and Space C-295M típusú szállító repülőgépe, a reálisan szóba jövő új gyártású típusok legkisebbje.

A speciális orrkúp-radommal ellátott, de szállító-konfigurációjú 16705-ös gép csütörtökön Kecskeméten leszállóban. A fotóért köszönet Berta Lászlónak. Akárcsak a legtöbb szolgálatban lévő C-295-ösnél, az MWS előbeépítések megvannak, de a szenzorok (jellemzően AN/AAR-60) hiányoznak. A csehek példájából pedig tudjuk, hogy az önvédelmi rendszer integrációja - amit én, mint "EW-lobbista" a program egyik go/no go pontjának tartok - ennél a típusnál bizonyosan nem volt diadalmenet. 

Remélem, hogy ha a nyilvánosság számára nem is, de szakmai/üzleti értelemben nyitott lesz ez a kiválasztási folyamat, s a többi típus (C-27J, {K}C-130J, KC-390) is kap esélyt Magyarországon. S ami még fontosabb, végül egy jó csomagot sikerül kialkudni! Mely nemcsak az An-26-os 1-1-es funkcionális leváltását teszi lehetővé a valódi katonai szállító szerepkörben, hanem azt a korszerű követelményeknek megfelelően (önvédelem!) teszi, s közben többletképességekhez (AAR tanker, SOF support) is juttatja a honvédséget.

Zord

Ma kirepültek a Pumák a jövő héten kezdődő, Poznan-Krzesinyben sorra kerülő Tigristalálkozóra (NTM18). Köszönet annak, akit illet!

Zord

Régóta szerettem volna már elcsípni egy rendes mentőhelikopteres képet a Honvédkórház helipadjén. Ma a végtelen nagy ráérésnek, az ősi Raleigh biciklimnek, és a hosszú földi időnek hála sikerült. Persze úgy általánosságban sem árt fotózni a Légimentők bérelt osztrák madarait sem, hiszen ha jönnek a norvég saját példányok, búcsút lehet inteni nekik.

A Minyó méretére tervezett óriási helikopterleszállón egy olyan kis jószág, mint az EC135, elveszik. A középen álló forgószárnyút az utcaszintről csak éppen hogy látni lehet. A Róbert Károly körút felől ennyi látszott ma a HA-ECA-ból.

Ez már a Gömb utca felőli nézet. A nyugatias irányba leszállt gépet függeszkedés közben...

...ellépték balra...

...a kiemelkedés...

...és gyorsítás így már délkeleti irányba történt. Az EC135-ös aztán délnyugatias irányba, budaörsi bázisa felé távozott...

...amint azt az FR24 is tanúsította.

Zord

A vezérkar tudományos műhelye (HVK THK) a nemzeti ellenállóképességről (resilience) tart a napokban konferenciát a Stefánián. Mint minden ilyen rendezvényen, értékes és kevésbé érdekes előadások, hozzászólások váltogatták egymást, valódi saját gondolatok és copy-paste alapúak, megfelelési, egyéni tudományos előmeneteli célzatúak egyaránt - ebben a mostanság agyonhype-olt témakörben. Én ezért nem is untatnám az olvasókat a részletekkel, csupán egyetlen mozzanatot emelnék ki.

A konferencia plakátja. Jó választás. Nekünk a történelmi tapasztalatokból érdemes kiindulni. Különösen ami a nagyhatalmakat és a sokszor általuk finanszírozott nagy ideákat illeti.

Arról a pillanatról van szó, amikor az egyik vendéglátó feltette a kérdést, hogy mi a különbség a "comprehensive approach" ás a "hybrid warfare" között, és ezzel láthatóan hebegést-habogást váltott ki az atlanti szürkeállomány legjava körében. Amellett, hogy büszke volt, hogy egy magyar szájából hangzott el ez a kérdés, a "hallgatóság hallgasson" jegyében a LégierőBlogger természetesen csak ült és figyelt. Ehelyütt viszont röviden megosztanám gondolataimat erről a kérdésről.

A kérdésfelvetés szerintem teljesen jogos. A lényeg a perspektíva. A Nyugat széles körben elharapózott arrogáns, hipokrita látásmódjában amit "mi" csinálunk az "comprehensive approach", amit viszont geopolitikai riválisaink (a csúnya oroszok, kínaiak, irániak, de lassan mindenki, aki "más") az "hibrid hadviselés".

A magas valószínűségű konklúzió levonása ugyanakkor nem képzelhető el elfogult, az objektivitásra kísérletet sem tevő hozzáállással. Ha viszont ezt választjuk, nem hunyhatunk szemet az úgynevezett, mégoly elfuserált "comprehensive approach" égisze alatt történt lépések ellentmondásos, de inkább negatív eredménye felett, legyen szó Koszovóról, Afganisztánról, Irakról, Líbiáról és Szíriáról, stb. Arról, hogy az utóbbi évek legnagyobb konfliktusainak kiváltó okai között a Nyugat lépéseinek jelentősége és ezáltal felelőssége kimagasló. Arról, hogy a NATO-tag Magyarország legjelentősebb honvédelmi-belbiztonsági intézkedéssorozatát (Közös Akarat - nem kívánt belpolitikai felhangok törlendők) olyan történések kényszerítették ki, melyek – így a migrációs válság, a terrorizmus – szövetségünk vezető hatalmának elhibázott intervenciós politikájából fakadnak. Nincs mit szépíteni: miközben - az ilyen konferenciákon is - a régi (szovjet-orosz) ellenségkép felelevenítésén fáradoznak a hangadók, Magyarország és Európa valójában az Egyesült Államok ténykedésének áldozatává vált az elmúlt években.

Mit lehet erre mondani? Akinek ilyen barátai vannak, ellenségre nincs is szüksége?

Zord

A havas budaörsi repülőtérről írt februári bejegyzésben már tettem említést egy ritkaságról, a Kamov Ka-27 (NATO kód: Helix) haditengerészeti helikopter civil változatáról, a Ka-32-esről. 2004-ben három ilyen helikopter érkezett Magyarországra, de valószínűleg nem váltották be a hozzájuk fűzött üzleti reményeket, mert két év múlva eladták őket. Így amikor később ilyen helikopter dolgozott hazánkban, az már nem magyar lajstrommal repült.

Szokatlan látvány a Ka-32-es sor Budaörsön. A Kamov a koaxiális forgószárny-elrendezés mellett kötelezte el magát, amelynél nincs szükség faroklégcsavarra. A kék helikoptereken időjárásradar és a törzs mindkét oldalán dobozokba csomagolt, felfújódó úszótest van. 

A HA-HSD-t a nyitott ajtó fölötti, behajtható, 300 kg teherbírású csörlővel is felszerelték. A Ka-32-esekbe két, egyenként 2225 lóerő tengelyteljesítményű Izotov TV3-117-es hajtóművet építettek; ezek kilemezelését kezdi az egyik műszaki. 

Téli csendélet részben takart Ka-32-essel. A vibrációt csökkentő ingasúlyok csak az alsó forgószárnyon vannak. 

Az egyik kék Kamov fej feletti panelje.

A gép orrát ponyva takarja, ezért van sötét a fülkében.

A tehertér padlója magasan, a mennyezet alacsonyan van, ezért a törzsben csak görnyedve lehet járni.

Hatlapátos forgószárny-készlet a helikopter mellett tárolva. A ponyva mögött nagyméretű plexi dudorodik, lehetővé téve, hogy a helikoptervezető lefelé, a teheremelés helyére is rálásson. 

A gépen még az ukrán lajstrom van. A piros-fehér-zöld helikopteren már nincsenek úszótestek, csak a kiegészítő üzemanyagtartályok dudorodnak ki két oldalt. A főtartályok a padló alatt vannak.

Az ex UR-CBK magyar lajstroma HA-HSB lett. A négypontos futómű főfutóin látható az a lemez, amely elősegíti, hogy a helikopter a lazább talajon se süllyedjen meg. 

A Hotel-Sierra-Bravo egy ködös őszi napon Budaörsön. Az óramutató járásával megegyező forgásirányú felső forgószárnyon egy madár pihen.

*

Ez a 2008 szeptemberi képsor a véletlennek köszönhető. A Széchenyi-hegy közelében járva figyeltem fel a szokatlan hangra. A fák takarásából kiérve láttam meg az adótorony felett dolgozó piros-fehér festésű, svájci lajstromú Ka-32-est. A nálam lévő apró zsebgéptől a borús időben ilyen képekre futotta. 

*

Ha már a Ka-32-es típusnak haditengerészeti múltja van, legyen itt egy-két kép a katonai változatról és az elődtípusról is. A fotók 2005-ben, a belgrádi repülési múzeumban készültek.

A Ka-28PL (a tengeralattjárók elleni Ka-27PL exportjelzése) a belgrádi múzeum kültéri kiállításán. A típusból mindössze kettőt vettek a jugoszlávok 1987-ben és Splitnél üzemeltették azokat.  A Helixeket a kétezres évek elején vonták ki a szolgálatból.

A bizarr külsejű előd, a Ka-25PL vagy ahogy a NATO-ban nevezték: Hormone. A típusból hatot szereztek be, ugyancsak a spliti tengeralattjáró-elhárítók számára. Az oroszokhoz 1989-ben nagyjavításra küldött két gép soha nem került vissza Jugoszláviába. A típus 1997-ig maradt rendszerben. Ez a múzeumi példány saját (forgó)szárnyán érkezett Belgrádba, a többi az 1999-es háborúban a földön semmisült meg.

Tengerentúli olvasóm fotója egy aktív Hormone-ról. A helikopter az Indiai-óceán felett repülve került lencsevégre 1974-ben. Fotó: Jeff Manthos

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A havas budaörsi repülőtérről írt februári bejegyzésben már tettem említést egy ritkaságról, a Kamov Ka-27 (NATO kód: Helix) haditengerészeti helikopter civil változatáról, a Ka-32-esről. 2004-ben három ilyen helikopter érkezett Magyarországra, de valószínűleg nem váltották be a hozzájuk fűzött üzleti reményeket, mert két év múlva eladták őket. Így amikor később ilyen helikopter dolgozott hazánkban, az már nem magyar lajstrommal repült.

Szokatlan látvány a Ka-32-es sor Budaörsön. A Kamov a koaxiális forgószárny-elrendezés mellett kötelezte el magát, amelynél nincs szükség faroklégcsavarra. A kék helikoptereken időjárásradar és a törzs mindkét oldalán dobozokba csomagolt, felfújódó úszótest van. 

A HA-HSD-t a nyitott ajtó fölötti, behajtható, 300 kg teherbírású csörlővel is felszerelték. A Ka-32-esekbe két, egyenként 2225 lóerő tengelyteljesítményű Izotov TV3-117-es hajtóművet építettek; ezek kilemezelését kezdi az egyik műszaki. 

Téli csendélet részben takart Ka-32-essel. A vibrációt csökkentő ingasúlyok csak az alsó forgószárnyon vannak. 

Az egyik kék Kamov fej feletti panelje.

A gép orrát ponyva takarja, ezért van sötét a fülkében.

A tehertér padlója magasan, a mennyezet alacsonyan van, ezért a törzsben csak görnyedve lehet járni.

Hatlapátos forgószárny-készlet a helikopter mellett tárolva. A ponyva mögött nagyméretű plexi dudorodik, lehetővé téve, hogy a helikoptervezető lefelé, a teheremelés helyére is rálásson. 

A gépen még az ukrán lajstrom van. A piros-fehér-zöld helikopteren már nincsenek úszótestek, csak a kiegészítő üzemanyagtartályok dudorodnak ki két oldalt. A főtartályok a padló alatt vannak.

Az ex UR-CBK magyar lajstroma HA-HSB lett. A négypontos futómű főfutóin látható az a lemez, amely elősegíti, hogy a helikopter a lazább talajon se süllyedjen meg. 

A Hotel-Sierra-Bravo egy ködös őszi napon Budaörsön. Az óramutató járásával megegyező forgásirányú felső forgószárnyon egy madár pihen.

*

Ez a 2008 szeptemberi képsor a véletlennek köszönhető. A Széchenyi-hegy közelében járva figyeltem fel a szokatlan hangra. A fák takarásából kiérve láttam meg az adótorony felett dolgozó piros-fehér festésű, svájci lajstromú Ka-32-est. A nálam lévő apró zsebgéptől a borús időben ilyen képekre futotta. 

*

Ha már a Ka-32-es típusnak haditengerészeti múltja van, legyen itt egy-két kép a katonai változatról és az elődtípusról is. A fotók 2005-ben, a belgrádi repülési múzeumban készültek.

A Ka-28PL (a tengeralattjárók elleni Ka-27PL exportjelzése) a belgrádi múzeum kültéri kiállításán. A típusból mindössze kettőt vettek a jugoszlávok 1987-ben és Splitnél üzemeltették azokat.  A Helixeket a kétezres évek elején vonták ki a szolgálatból.

A bizarr külsejű előd, a Ka-25PL vagy ahogy a NATO-ban nevezték: Hormone. A típusból hatot szereztek be, ugyancsak a spliti tengeralattjáró-elhárítók számára. Az oroszokhoz 1989-ben nagyjavításra küldött két gép soha nem került vissza Jugoszláviába. A típus 1997-ig maradt rendszerben. Ez a múzeumi példány saját (forgó)szárnyán érkezett Belgrádba, a többi az 1999-es háborúban a földön semmisült meg.

Tengerentúli olvasóm fotója egy aktív Hormone-ról. A helikopter az Indiai-óceán felett repülve került lencsevégre 1974-ben. Fotó: Jeff Manthos

* * *

Fotó: Szórád Tamás