Biztonságpolitika

A reprezentatív kutatás 25 tagállamban 6200 ember bevonásával arra kereste a választ, hogy a lakosság szerint az országukban működő hatóságok mennyire képesek megvédeni őket az élelmiszerbiztonsági kockázatokkal szemben. A felmérésből az is kiderült, hogy a vásárlók többsége elvárja a gyors és részletes tájékoztatást, ha az egészségére veszélyes élelmiszer kerül a piacra. A kockázatokkal kapcsolatos információkat leginkább az egészségügyi szakemberektől, kutatóktól és az élelmiszerbiztonsági hatóságoktól tartják hitelesnek, valamint a saját családtagjaikban, ismerőseikben is megbíznak – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy az eredmény alapján a magyar lakosság elismeri a Nébih erőfeszítéseit az élelmiszerlánc-biztonsági helyzet javításáért és a gyorsabb információáramlásért. Kiemelte továbbá, hogy az európai kutatás eredményei összhangban állnak a Nébih saját felméréseivel, amelyekből kiderül, hogy az emberek 85 százaléka ismeri a hivatalt, tevékenységében a háromnegyedük megbízik, vagyis – mint fogalmazott – a Nébih az egyik legelismertebb állami intézmény. A magyar lakosság az elmúlt években folyamatos javulást érzékelt az élelmiszerlánc-biztonsági területen, de a többség még több forrást fordítana az élelmiszerek biztonságának ellenőrzésére, amelyet az egészségüggyel együtt a legfontosabb hatósági területek közé sorolnak – mondta az államtitkár.

Zsigó fordulópontnak nevezte a 2013-ban elfogadott Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiát, amely alapján késlekedés nélkül nyilvánosságra hozzák a lakosság egészségét érintő híreket. A vásárlói tapasztalatokat, panaszokat és elvárásokat becsatornázzák a hivatal működésébe az ingyenesen hívható zöldszám, a telefonos applikáció, a hivatali honlap és a közösségi média segítségével.

Jeruzsálem a világ egyik legősibb városa. A város mindhárom ábrahámi vallás – a judaizmus, a kereszténység és az iszlám számára is szent helynek számít. Jól tükrözi ezt az óváros megosztottsága, hiszen mindegyik felekezetnek külön városnegyede van. A keresztény városnegyedben található a Szent Sír-templom, amely a keresztény hagyomány szerint Jézus keresztre feszítésének, eltemetésének és feltámadásának a helyét is magába foglalja. A muszlim negyedben van az iszlám harmadik legszentebb helye, a Templom-hegyen található Al-Aksza mecset, illetve a mellette álló Sziklamecset. Az iszlám hagyomány szerint Mohamed próféta innen indult mennybeli utazására. A judaizmus legszentebb helye, a második templomból fennmaradt siratófal pedig a zsidó negyedben található.

Felosztási tervek és Jeruzsálem

Izrael megalakulását megelőzően, a brit mandátumi időszak alatt, a helyi arab lakosság és a növekvő számú zsidó bevándorló között kialakult konfliktusok miatt több faji alapú felosztási terv is született, azonban Jeruzsálemet, speciális helyzetére való tekintettel, mindig kiemelték a felosztandó területek közül. Mind a Peel-Bizottság terve (1937), mind pedig a Woodhead-Bizottság terve (1938) mandátumi irányítás alatt hagyta volna Jeruzsálemet. Az 1947-ben megfogalmazott ENSZ 181. közgyűlési határozat pedig nemzetközi felügyelet alá (Corpus Separatum) helyezte volna a várost. A szerződéses úton történő felosztás azonban nem valósult meg. Az első arab-izraeli háború (1948-49) következtében a város nyugati fele izraeli, míg keleti fele jordán adminisztráció alá került. Jeruzsálem Kelet-Nyugat kettéosztottságát ez az időszak alakította ki. 1950-ben Izrael kikiáltotta Jeruzsálemet fővárosának, majd Nyugat-Jeruzsálemben kormányzati szerveket állított fel. A hatnapos háború (1967) alatt Izrael elfoglalta a város keleti részét is, amelyet végül az 1980-ban hozott „Jeruzsálem törvénnyel” annektált, az egyesített Jeruzsálemet pedig egyoldalúan fővárosává kiáltotta ki. Erre válaszul az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadta a 478-as számú határozatot, amelyben a nemzetközi joggal ellentétesnek ítélte a Jeruzsálem törvényt. Ezenkívül felszólította a Jeruzsálemben működő diplomáciai missziókat, hogy hagyják el a várost.

Nagykövetségek Jeruzsálemben

Nem az Egyesült Államok nagykövetsége lesz az első, amelyet Jeruzsálemben létesítenek. A történelem folyamán, az 1950-es évektől egészen 1980-ig 16 ország működtetett Izraelhez delegált nagykövetséget a városban. Ezek a következő országok voltak: Elefántcsontpart, Zaire (mai nevén: Kongói Demokratikus Köztársaság), Kenya, Bolívia, Chile, Kolumbia, Costa Rica, Dominikai Köztársaság, Ecuador, El Salvador, Panama, Uruguay, Venezuela, Guatemala, Haiti és Hollandia. A nagykövetségek létesítése de iure nem jelentette Jeruzsálem Izrael fővárosaként történő elismerését.

Jeruzsálem vagy Tel Aviv?

Habár Izrael 1950-ben Nyugat-Jeruzsálemet kikiáltotta fővárosának, majd 1980-ban ezt kiterjesztette a város egész területére, a nemzetközi közösség túlnyomó többsége ezt nem ismeri el. Általánosan elfogadott elv, hogy a város státuszát az izraeliek és palesztinok között folytatott tárgyalások eredményeként kell eldönteni. Éppen ezért, az Izraelbe akkreditált nagykövetek – az államképviselet helyének szimbolikus jelentése miatt – Tel Avivból látják el feladatukat, Jeruzsálemben pedig jellemzően csak konzulátusok működnek. Ennek a magatartásnak azonban nem csak szokásjogi relevanciája van, hiszen 1980-ban, az ENSZ Biztonsági Tanács 478-as számú határozatában Jeruzsálem elhagyására szólította fel az ott működő nagykövetségeket.

A „Jerusalem Embassy Act”

Az Egyesült Államok nagykövetségének Tel Avivból Jeruzsálembe költöztetése már több mint húsz éve húzódik. A Kongresszus 1995-ben elfogadta a „Jerusalem Embassy Act” nevű törvényt, amely felszólította az elnököt, hogy ismerje el Jeruzsálemet Izrael fővárosának, valamint rendelje el a nagykövetség Jeruzsálembe költöztetését. A törvény azonban lehetőséget adott annak fél éves intervallumokra történő felfüggesztésére. Bill Clinton, George W. Bush és Barack Obama mind biztonsági okokra hivatkozva éltek a felfüggesztés lehetőségével. Donald Trump azonban kampányígéretéhez híven 2017. december 7-én, a Fehér Házban mondott beszédében eleget tett a törvény rendelkezéseinek. Elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, valamint bejelentette, hogy az Egyesült Államok hamarosan megkezdi a nagykövetségének átköltöztetését.

A beszéd teljes szövege ide kattintva olvasható.

A nagykövetség átadóünnepsége

2018. május 14-én, Donald Trump távollétében történt meg Jeruzsálemben az Egyesült Államok nagykövetségének átadóünnepsége. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy egyelőre a diplomatáknak csak egy töredéke költözött, hiszen az új nagykövetségi épület felépítése még több évet vesz igénybe. David Friedman, az Egyesült Államok Izraelbe akkreditált nagykövetének irodája viszont most már Jeruzsálemből látja el feladatát.

A részleges átköltözés ellenére, a lépés szimbolikus jellege miatt ez egy hatalmas diplomáciai siker az izraeli vezetés számára. Az Egyesült Államok bejelentését követően több állam is jelezte már, hogy nagykövetségét Jeruzsálembe költözteti. Ilyen bejelentést tett többek között Csehország, Honduras, Románia, Guatemala és Paraguay is. Japán viszont ellenpéldaként szolgál, hiszen a szigetország miniszterelnöke kijelentette, hogy országa nem tervezi a nagykövetségének elköltöztetését.

A palesztinok reakciója

A palesztin vezetés felháborodva és aggodalommal követte az Egyesült Államok nagykövetségének költözését, hiszen ebben is Kelet-Jeruzsálemre irányuló követelésük ellehetetlenítését látják. A költözés dátuma csak olaj volt a tűzre. Míg május 14-e Izrael számára a függetlenség ünnepe – ami idén az állam kikiáltásának a 70. évfordulója volt –, addig a palesztinok számára ez a Nakba, a katasztrófa napja. A palesztinok ekkor emlékeznek meg elveszett hazájukról, illetve arról a több százezer honfitársukról, akik az első arab-izraeli háború következtében menekültté váltak.

Tiltakozásképpen a Palesztin Nemzeti Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász hazarendelte Washingtonból a palesztin küldöttséget. Az amerikaiakkal a béketervről folytatott egyeztetéseket is befagyasztották, arra hivatkozva, hogy a Jeruzsálemmel kapcsolatos lépések egyértelművé tették az Egyesült Államok Izrael iránti elfogultságát. A teljes képhez hozzá tartozik, hogy márciusban napvilágot látott Donald Trump rendezési terve, amely a jövőbeli palesztin állam fővárosának Kelet-Jeruzsálem helyett annak egyik elővárosát, Abu Dis-t jelölte meg.

A palesztin vezetés elkeseredettsége nem alaptalan. Az elmúlt években, az arab tavasz folyamán kitört regionális válságok következtében a palesztin ügy sokadrangú kérdés lett a Közel-Keleten. Emellett a szaúdi-izraeli közeledésnek köszönhetően regionális támogatóit is kezdi elveszíteni a Palesztin Nemzeti Hatóság. A Kelet-Jeruzsálem körül folyó izraeli adminisztratív intézkedések, a telepespolitika, illetve a jeruzsálemi palesztin lakosokra vonatkozó engedélyrendszer lassan ellehetetleníti, hogy a város valaha egy palesztin állam fővárosa legyen.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala a közleményében azt írta, Székely László panaszbeadvány nyomán megvizsgálta egy tábori sérülés körülményeit, és az egyedi ügyön túlmutató megállapításokat is tett. Az ombudsman az emberi erőforrásokért, valamint a fogyasztóvédelemért felelős miniszterhez fordult.

A biztos vizsgálatát egy édesanya kérte, akinek a gyermeke tavaly egy nyári táborban a védőfelszerelés nélküli trambulin használata közben a fedetlen rugók közé csúszott, és súlyos lábsérülést szenvedett, hosszú kórházi ellátásra szorult. A helyszínen nem volt egészségügyi felszerelés, a sebet konyharuhával kötözték be.

A táboroztató felelősségét az anya hiába próbálta megállapíttatni a hatóságokkal, amelyek szerinte nem tették meg a szükséges intézkedéseket. A népegészségügyi hatóság később a trambulint ellenőrizte, de akkor a védőfelszerelés már megvolt.

Az ombudsman jelentéséből kiderül: az egészségügyi hatósági ellenőrzés során nem vizsgálták, hogy a táboroztató a táborozás teljes időtartama alatt biztosította-e kiképzett elsősegélynyújtó jelenlétét, és arra sem tértek ki, hogy a táborban volt-e elkülönített betegszoba. A hatóság azt pedig nem észlelte, hogy a játszótéri eszközök biztonságának vizsgálata nem az ő, hanem a fogyasztóvédelmem hatásköre.

Székely László rögzítette: a gyermekjogi egyezmény szerint az egyes szakjogági területeket úgy kell összehangolni, hogy átfogó, következetes védelmi rendszer jöhessen létre.

A gyermektáboroztatás szabályozása jelentős különbséget tesz aszerint, hogy állami és a gyermekvédelmi rendszer keretében szervezett felügyeletről vagy a magánszektor valamely szereplője által biztosított, szervezett foglalkoztatást kínáló gyermektáborról van-e szó. A jelentés szerint alapvető szemléletbeli különbség érhető tetten mind a gyermekekkel foglalkozó emberekkel kapcsolatos előírásokban, mind a jogorvoslati lehetőségekben, mind a gyermekvédelmi rendszer garanciáiban.

Az ombudsman aggályosnak tartja, hogy a magánszektor által szervezett nyári táborozás esetében hiányoznak azok a garanciák, amelyek megfelelően biztosítanák a gyermekek legjobb érdekeit. Nem elfogadható, hogy a táboroztatás alapvető, a gyermekek testi-lelki épségét garantáló feltételei teljes mértékben a profitorientált szolgáltatók mérlegelésére vannak bízva – állapította meg.

Székely László megfontolásra javasolta az emberi erőforrások miniszterének, hogy a gyermekek biztonságát szavatoló feltételek, a kiszámíthatóság, az egyértelműség, a gyermek legjobb érdekének megfelelő eljárás elvének biztosítása érdekében komplex módon vizsgálja felül a magánszektor táboroztatási feltételrendszerét, szabályozását. A fogyasztóvédelemért felelős szaktárcánál pedig kezdeményezte, hogy rendeljen el a magánszektor által szervezett táborok játszótéri eszközeinek biztonságával kapcsolatos országos, átfogó vizsgálatot.

A beszámoló szerint Jan Jambon belga belügyminiszter és Steven Vandeput belga védelmi miniszter javaslatára elfogadott határozat lehetővé teszi, hogy a hadsereg folytassa a rendkívüli események alkalmával szükséges beavatkozásra való felkészülését. A katonaság emellett komoly tartalékkapacitást állomásoztat, amely szükség esetén – a rendőrséggel együtt – azonnal bevethető – írta a lap.

Belgium a 2015 novemberében, Párizsban hét helyszínen elkövetett merényleteket követően hármas – “lehetséges és valószínű” – terrorkészültségi fokozatot rendelt el, majd a 2016 márciusában, Brüsszelben két helyszínen elkövetett támadásokat követően a legmagasabb, négyes – “súlyos és azonnali” – fokozatúra emelték a terrorfenyegetettség szintjét az ország egész területén. Belgium ekkor rendelte el 1800 katona állandó utcai járőrözését is.

A terrorfenyegetettségi szintet később hármas szintre minősítettek vissza, majd az év elején kettes szintre csökkentették. A járőröző katonák számát ezzel arányosan ugyancsak mérsékelték.

A terrorfenyegetéseket elemző belga központ (OCAM) május végén közölte, hogy annak ellenére sem emelik az országos terrorkészültség szintjét, hogy egy 33 éves, Benjamin Hermann nevű elítélt kétnapos eltávozása alatt előbb rabtársával, majd két rendőrrel és egy civillel végzett kedd délelőtt Liege-ben. A férfi többször is azt kiáltotta, hogy “Allahu Akbar” (Allah hatalmas), mielőtt lelőtték.

A liege-i támadást, ahogy korábban a 2015 novemberében Párizsban és a 2016 márciusában Brüsszelben elkövetett merényleteket is az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vállalta magára.

A zárt tárgyaláson az ügyész 14 év kiszabását kérte az újságíróra. Szuscsenko az utolsó szó jogán ártatlannak vallotta magát.

Szuscsenkót, az Ukrinform hírügynökség munkatársát 2016 októberében vették őrizetbe az orosz fővárosban, azzal vádolva őt, hogy az az ukrán védelmi minisztérium hivatásos hírszerzője. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint az újságíró a hadseregről és a nemzeti gárdáról államtitoknak minősülő adatokat gyűjtött céltudatosan. Kijev azt közölte, hogy Szuscsenkónak nincs köze az ukrán hírszerzéshez.

Az újságíró az Ukrinform állandó párizsi tudósítója volt, aki őrizetbe vételekor a szabadságát töltötte moszkvai rokonainál.

Az ukrán belügyminisztérium idén májusban felajánlotta, hogy Szuscsenkót cseréljék ki az orosz és ukrán kettős állampolgársággal rendelkező Kirill Visinszkijre, a RIA Novosztyi Ukraina hírportál főszerkesztőjére, aki ellen a herszoni bíróságon hazaárulás, valamint a délnyugat-ukrajnai szakadárok támogatása címén indult eljárás.

Moszkvában erre az a válasz hangzott el, hogy a két ügy nem hasonlítható össze egymással, mert Visinszkij nem kémkedett, és az újságírói tevékenysége miatt indítottak ellene eljárást.

A tájékoztatás szerint az eset az elmúlt év áprilisában történt Nyésta községben. Három férfi és két nő egy 87 éves asszony házába tört be, hogy pénzét megszerezze, akár úgy is, hogy gyilkolnak. Az idős nő már aludt, amikor rátámadtak. Az egyik férfi vascsővel ütlegelte, társa ököllel bántalmazta.

A bántalmazás következtében a sértett olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy meghalt. Halála az átlagost jóval meghaladó testi fájdalommal és lelki gyötrelemmel járt. Az ügyészség valamennyi vádlott esetében életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabását indítványozta – közölte a vádhatóság.

Azt írták: a kapitányság közlekedésrendészeti osztálya légi közlekedés gondatlanságból elkövetett veszélyeztetésének gyanúja miatt folytat büntetőeljárást az ügyben. Múlt csütörtökön tesztrepülés közben lezuhant a Magnus Aircraft Zrt. eFusion típusú gépe a pécs-pogányi repülőtér közelében. A járműben utazó 61 éves és 42 éves férfi a helyszínen meghalt. A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője, Sárkány Sándor akkor azt mondta, hogy a balesetben két szerelő vesztette életét.

Popovics Dejan, a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője korábban azt közölte, hogy az elektromos repülőgép csütörtökön tíz óra közül szállt fel, megtett két kört, majd ismeretlen okból lezuhant. A gép a repülőtértől körülbelül másfél kilométerre, az 58-as út keleti felén kukoricaföldre zuhant.

A pécs-pogányi repülőtér szomszédságában múlt szerdán tartották a Magnus Aircraft Zrt. repülőgépgyárának bokrétaünnepét. Az eseményen az épülő összeszerelő üzem legmagasabb pontjára kitűzött bokréta fölött a cég által gyártott két repülőgép is átrepült. A Magnus Aircraft Zrt. azt közölte, hogy a kísérleti gép tesztrepülés közben zuhant le. A balesettel kapcsolatban további tájékoztatást csak a hivatalos szakértői vizsgálat lezárta után adnak – írták akkor.

A Pécsi Rendőrkapitányság hétfői felhívásában azt kéri, hogy aki látta a balesetet vagy a körülményeiről információi vannak, hívja a 06-72-504-400-as telefonszámot vagy az ingyenesen hívható 06-80-555-111 “Telefontanú” zöld számát, a 107, 112 központi segélyhívó telefonszámok valamelyikét vagy jelentkezzen személyesen a kapitányságon.

Két érdekességet is sikerült ma elcsípni a Bakonyban...

HAW teherdobás a Rátóti-Nagy-mező felett.

Ma a villámvédelem is gyakorlati kérdéssé lépett elő a TOLY18 résztvevői számára.

Zord

Két érdekességet is sikerült ma elcsípni a Bakonyban...

HAW teherdobás a Rátóti-Nagy-mező felett.

Ma a villámvédelem is gyakorlati kérdéssé lépett elő a TOLY18 résztvevői számára.

Zord

Irán hajlandó támogatni a tűzszünet létrejöttét Jemenben

A 2015 óta tartó jemeni polgárháborúban Irán a síita húti lázadókat támogatja, míg térségbeli riválisa, Szaúd-Arábia a szunnita kormányt.  A humanitárius válsághelyzetre tekintettel Irán hajlandó a befolyását felhasználni ahhoz, hogy a lázadókat tűzszünetre bírja. Ezzel lehetővé válna az ártatlan civilek nemzetközi szervezetek általi segítése. Irán kész együttműködni Franciaországgal, az Egyesült Királysággal és Németországgal a konfliktus megoldásában. Az európai hatalmak, amennyiben sikerrel járnak, példát mutathatnak az Egyesült Államok számára, hogy kell Iránnal sikeresen kompromisszumokat kötni. (angol, Reuters, 05.29.)

Törökország máshonnan fog harci gépeket beszerezni, ha az Egyesült Államoktól nem vehet F35-öst

Korábban Törökország több mint 100 ilyen harci repülőt tervezett vásárolni.  Mivel az utóbbi időszakban az Amerikai Egyesült Államokkal és Izraellel számos nézeteltérés alakult ki (többek között az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe helyezése, az amerikai Szíria-politika, valamint a törökök oroszoktól történő légvédelmi rakétarendszer beszerzése), ezért az Egyesült Államok igyekszik meggátolni Törökországot abban, hogy a Lockheed Martin F-35 vadászgépeit megvásárolja. Mevlüt Cavusoglu, török külügyminiszter szerint a török légierő igényeit máshonnan kell kielégíteni. (angol, Haaretz, 05.30.)

A szíriai elnök, Bassár el-Aszad a hónap végén ismertette a szír kormányerők jelenlegi helyzetét

Véleménye szerint Szíria közel került a 7 éve tartó háború megnyeréséhez az Amerikai Egyesült Államok beavatkozása ellenére is. Az egész országot fel fogják szabadítani, visszafoglalják azon területeket is majd, melyeket a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) tartanak ellenőrzésük alatt. Az izraeli légicsapásokra válaszul meg fogják erősíteni az ország légvédelmét. Az iráni csapatok szíriai tartózkodását tagadta, de az iráni tisztek segítségét elismerte. Szerinte az Egyesült Államoknak el kellene hagyni az országot; tanulnia kell az Irakban történtekből, hogy az emberek e régióban már nem fogadnak el idegeneket. (angol, RT, 05.31.)

Manbij: a puskaporos hordó 

Manbij régóta gócpont a térségben, ahol a következő erők sorakoznakfel egymással szemben vagy egymás mellett: a szíriai kormány hadserege és támogatóik, a kurdok által vezetett milíciák, a szíriai lázadó csoportok, ezenfelül török és amerikai csapatok is vannak Észak-Szíria térségében. (Reuters, angol, 05.30.)

A nukleáris nagyhatalmak fenyegetik a glóbuszt – ezzel a kijelentéssel vette Erdogan, török elnök Izraelt ismét célkeresztbe. Erdogan szerint a Közel-Kelet térségét meg kell tisztítani a nukleáris fegyverektől; a török elnök ezzel  bírálta Donald Trump amerikai elnököt az iráni nukleáris megállapodás felmondásáért. (Reuters, angol, 05.21.)

Erdogan nagyobb ellenőrzést akar a gazdaság felett, de a gazdaság ennek nem örül 

A választások után a török központi bank lehet az egyik fő áldozata Erdogan hatalma kiszélesítésének. A török líra hetek óta mélyrepülésben van, és egyre inkább elértéktelenedik a dollárral szemben. Ezt a helyzetet nem javítja az argentín válság sem, ugyanis a két ország valutája egy kosárban van, így a tovagyűrűzés valós problémát jelenthet. (Reuters, angol, 05.16.)

Úton a béke felé?

Május 19-én Emmanuel Macron, francia államfő vezetésével Párizsban került megrendezésre az a csúcstalálkozó, amelyen részt vettek a líbiai politikai élet legfontosabb kulcsszereplői. Az eseményen többek között képviseltette magát Fáiz Szarradzs, a nemzetközi közösség által elismert Tripoli kormány miniszterelnöke, a Líbiai Nemzeti Hadsereget irányító Khalifa Haftár tábornok,  Aguila Saleh, a Tobrukban székelő Képviselőház elnöke, illetve Khaled al-Mishri, az Államtanács elnöke. A résztvevők megállapodtak, hogy december 10-én parlamenti választásokat fognak tartani az észak-afrikai országban. Továbbá abban is egyetértettek, hogy legkésőbb szeptember közepéig meg kell teremteni a választások lebonyolításának alkotmányos alapjait, és ki kell dolgozni a szükséges választási törvényeket. A találkozón részt vett Ghassan Salamé, az ENSZ líbiai megbízottja, aki tűzszünetre szólította fel a konfliktusban résztvevő feleket.

Libanont az elmúlt évtizedben mély politikai válság jellemezte, többek között 2014-2016 között nem volt hivatalban államfő, illetve két kormány is megbukott. Azonban a  2009-es választások után kilenc évvel idén kiírták az új általános választásokat Libanonban.

A május 6-án tartott választás egyben a 2017-ben elfogadott új választási rendszer próbájaként is szolgált. Egyfelől csökkentették a választókerületek számát, másfelől egy arányosabb rendszer került bevezetésre, amely felváltotta az eddigi „győztes mindent visz” elvet. A politikai struktúra gerincét alkotó konfesszionális rendszer azonban megmaradt.

A választások legnagyobb vesztesének a Saad Hariri miniszterelnök vezette Jövő Mozgalom (Future Movement) listáját tartják, amely a 2009-es választásokhoz képest a kapott szavazatok csupán kétharmadát megszerezve a 32 mandátuma 20-ra csökkent. A legnagyobb növekedést a Keresztény Libanoni Erők (Christian Lebanese Forces) listája érte el, amely közel megduplázva mandátumainak számát, 15 képviselőt delegálhat az országgyűlésbe. Igaz, a Hezbollah csupán eggyel tudta növelni megszerzett mandátumainak számát, a választások másik nagy győztese mégis az általa vezetett pártszövetség, amely 70 mandátummal a parlament legerősebb frakciójává vált. Ez a mandátumszám már lehetővé teszi bármely törvényjavaslat megvétózását.

Bővebben: http://biztonsagpolitika.hu/egyeb/valasztasok-libanonban

A Kongresszus 1995-ben elfogadta a „Jerusalem Embassy Act” nevű törvényt, amely felszólította az elnököt, hogy ismerje el Jeruzsálemet Izrael fővárosának, valamint rendelje el a nagykövetség Jeruzsálembe költöztetését. A törvény azonban lehetőséget adott annak fél éves intervallumokra történő felfüggesztésére. Donald Trump azonban – kampányígéretéhez híven – 2017. december 7-én, a Fehér Házban mondott beszédében eleget tett a törvény rendelkezéseinek. Elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, valamint bejelentette, hogy az Egyesült Államok hamarosan megkezdi a nagykövetségének átköltöztetését. Habár a hivatalos átadásra 2018. május 14-én sor került, fontos megjegyezni, hogy egyelőre a diplomatáknak csak egy töredéke költözött át, hiszen az új nagykövetségi épület felépítése még több évet vesz igénybe.

A lépés szimbolikus jellege miatt ez egy hatalmas diplomáciai siker az izraeli vezetés számára. Az Egyesült Államok bejelentését követően több állam is jelezte már, hogy nagykövetségét Jeruzsálembe költözteti.

Értelemszerűen, a palesztin vezetés felháborodva és aggodalommal követte az Egyesült Államok nagykövetségének költözését, hiszen ebben is Kelet-Jeruzsálemre irányuló követelésük ellehetetlenítését látják. Tiltakozásképpen a Palesztin Nemzeti Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász hazarendelte Washingtonból a palesztin küldöttséget.

Olaj a tűzre – Irán részéről nem maradhat válasz nélkül Donald Trump amerikai elnök döntése, amely alapján felmondta az iráni atommegállapodást (JCPOA). Irán elsődleges célpontjai az Egyesült Államok legfontosabb közel-kelti stratégiai és gazdasági partnerei lehetnek, főként Szaud-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok. A csapások főként a szaúdi olajmezőket érinthetik, amelyek a világ olajtermelésének jókora hányadát adják, komoly hatást gyakorolva így az olaj világpiaci árának emelkedésére. Az akciókat feltehetően kibertámadások, drónok és nagy hatótávolságú rakéták bevetésével hajtják majd végre, új szintre emelve ezáltal a térség eddigi hadviselési doktrínáit.

Az atomalku felmondásának körülményei korántsem olyan egyoldalúak, mint azt a Trump-adminisztráció próbálja feltüntetni. A perzsa állam az atomalku megkötését követően leállította programját és elkezdte szisztematikusan gyakorlatba ültetni az egyezményben megfogalmazottakat. Ennek ellenére a jelenlegi amerikai vezetés geopolitikai veszélyt látott Irán szárazföldi terjeszkedésében, amelyet az a proxy háborúival próbált elérni. Ahogyan Mike Pompeo, amerikai külügyminiszter kifejtette: a Teheránhoz közeli síita milíciák szíriai és regionális tevékenysége súlyosan veszélyezteti az Egyesült Államokat és a szövetségeseinek az érdekeit.

Trump elnök irányelve, valamint az iráni válasz nagy mértékben kihat az európai energiapiacokra is, mivel az Európai Unió jórészt az iráni olajra alapozta energiapolitikáját, emellett az atomalku növelte az Unió világpolitikában betöltött szerepét. Előrejelzések szerint az olaj hordónkénti ára tovább fog emelkedni, amennyiben az amerikai vezetés nem dolgoz ki egy átláthatóbb és működő energiapolitikát a régióban.

A Közel-Kelet és Észak-Afrika hírösszefoglaló szerkesztőségi tagjai: Halasi Gábor (szerkesztő, Észak-Afrika), Shadeh Fadi (Levante), Lázin Áron és Vincze Patrik (Síita félhold, szíriai konfliktus), Banos Benjámin (Törökország).

Az igazságügyi miniszter elmondta, a tanácsülés alkalmával egyeztetett Vera Jourová jogérvényesülésért felelős uniós biztossal, aki tájékoztatást adott az Európai Ügyészség létrehozásával kapcsolatos fejleményekről, valamint beszámolt a következő több éves pénzügyi keret részeként május 2-án bemutatott, az uniós költségvetésnek a jogállamiság általános hiányossága esetén történő védelméről szóló rendelettervezetről.

Kifejtette, Magyarországnak kiemelten fontos, hogy a létrejövő ügyészség, a helyi hatóságokkal és a több országot érintő nyomozásokat és büntetőeljárásokat összehangoló európai uniós ügynökség (Eurojust), valamint az európai csalásellenes hivatal (OLAF) világosan elkülönült hatásköri keretek között működjön. Mielőbb szeretné megismerni az ügyészség és a megerősített együttműködésben részt nem vevő tagállamok közötti együttműködés részleteiről szóló javaslatot is.

A miniszter a jogállamisági kondicionalitásra vonatkozó rendelettervezet kapcsán aláhúzta, a javaslat Magyarország számára több szempontból is aggályos. Kiemelte: kétségesnek tartja, hogy az uniós szerződés hivatkozott cikke erre megfelelő alap lenne.

A miniszter beszámolt arról, hogy találkozott Katarina Barley német igazságügyi miniszterrel, akit az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom erősítése érdekében, a bírói függetlenség elvének tiszteletben tartása mellett tervezett intézkedésekről tájékoztatott. Elmondta, az Igazságügyi Minisztérium egy bírókból és egyetemi professzorokból álló bizottság bevonásával jelentést készít a magyar igazságszolgáltatás előtt álló feladatokról és a bírósági igazgatás modelljeiről nemzetközi összehasonlításban. Trócsányi László a közeljövőben Berlinbe látogat, hogy elemezze a német igazságügyi tapasztalatokat.

A miniszter elmondta, hogy az uniós Igazságügyi Tanácsban a miniszterek vitát folytattak a szerződési jog területét érintő, az áruk adásvételéről szóló irányelv-javaslat kapcsán. Magyarország egyetért azzal, hogy az árucikkekre egységes szabályozás vonatkozzon, függetlenül attól, hogy hagyományos vagy úgynevezett intelligens – beágyazott digitális tartalommal bíró – árukról van szó – jelezte.

Hibás teljesítés esetén a fogyasztó rendelkezésére álló jogorvoslatokat érintően Magyarország azt javasolta, hogy az irányelv tartalmazza vagy legalább nem zárja ki a nemzeti jog szintjén azt a magyar jogban ismert lehetőséget, amely szerint a jogosult a hibás árut a kötelezett költségére kijavítja vagy mással kijavíttatja. Az igények érvényesítésére vonatkozó határidők esetén Magyarország azt támogatta, hogy a javaslat csupán a minimális időtartamot határozza meg, azonban attól a tagállamok a fogyasztó részére kedvező módon eltérhessenek – közölte.

Ismertetése szerint a miniszterek elfogadták továbbá a tanácsi álláspontot a megelőző szerkezetalakításról, a második esélyről, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások hatékonyságának a növeléséről szóló irányelv-tervezet egyes kérdéseiről.

Vitát folytattak a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról is, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló vonatkozó tanácsi rendelet néhány meghatározó aspektusáról. Az igazságügyi miniszter elmondta, Magyarország elkötelezett a felülvizsgálat sikere mellett és támogatja a jelenlegi és a soron következő elnökséget az új rendelet elfogadásában.

A gyermek másik tagállamban való elhelyezésével összefüggésben kiemelte, hogy amikor egy tagállami bíróság egy másik tagállambeli – például annak állampolgárságával rendelkező, onnan származó – gyermek elhelyezéséről dönt, a gyermek veszélyeztetése esetén előzetesen vegye fel a kapcsolatot a származási állam érintett hatóságaival a gyermek nevelésére alkalmas családtagra vagy hozzá közeli személyre vonatkozó információ beszerzéséhez.

Véleménye szerint uniós szinten azt kell előmozdítani, hogy minden gyermek lehetőleg a saját családjában, és ne idegen országban, például nevelőszülőknél nőjön fel. A határozatok elismerésének és végrehajtásának rendszerét illetően közölte, hogy Magyarország fenntartja korábbi álláspontját: nem támogatja a határozatot végrehajtó tagállam kontrolljának a teljes kizárását egyes privilegizált – kapcsolattartási és a gyermek visszaadását elrendelő – határozatok vonatkozásában.

“Minden esetben fenn kell tartani a lehetőséget annak vizsgálatára, hogy valóban érvényesültek-e az eljárás során az Alapjogi Chartában is lefektetett olyan jogok, mint az alperes védekezési joga, a gyermek meghallgatáshoz való joga és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés joga. A pénzkövetelések esetében az uniós jog biztosítja ezt, így paradox helyzetet eredményezne, ha épp egyes gyermekekkel kapcsolatos határozatok esetében hiányozna ez a kontroll mechanizmus” – fogalmazott.

A miniszterek az elektronikus bizonyítékokhoz való hozzáférés kapcsán vitát folytattak az uniós bizottság által előterjesztett, a büntetőügybeli elektronikus bizonyítékokra vonatkozó, közlésre és megőrzésre kötelező európai határozatokról szóló rendelettervezet, valamint az azzal szorosan összefüggő, a jogi képviselőknek a büntetőeljárásban bizonyítékok összegyűjtése céljából történő kinevezéséről szóló harmonizált szabályok meghatározásáról szóló irányelvtervezet kapcsán is – mondta az igazságügyi miniszter.

Elmondta: az utazásszervezőknek eddig is kellett biztosítékot letenni, illetve biztosítást kötni arra az esetre, ha fizetésképtelenek lennének. Az utazási irodák csődjekor azonban elsősorban a külföldön rekedt utasok hazaszállítása volt a figyelem középpontjában, arról általában nem gondoskodtak, hogy a már befizetett részvételi díjakat is vissza tudják fizetni. Ez a rendszer válik biztonságosabbá – hangsúlyozta.

A biztosítékok meglétéről tájékoztatni kell az utasokat még a szerződés megkötése előtt. Az utazási irodák működési engedélyt is csak akkor kapnak, ha eleget tesznek a feltételeknek, az engedély meglétét az interneten ellenőrizni lehet – jelezte Lambert Gábor.

A Mabisz kommunikációs vezetője kiemelte: a pótlólagos garancia az utazásszervezők csődjekor ad védelmet, nem helyettesíti a hagyományos utasbiztosítást.

A politikus a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi lapban közölt interjúban kiemelte, hogy az EU a polgárainak nemcsak a béke, hanem a biztonság ígéretét is jelenti, és ezt az ígéretet meg kell újítani, méghozzá nagyon átfogó módon.

Az EU-nak a biztonságot kell jelentenie az alapelveket, így a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi méltóságot tekintve, akárcsak a terrorizmussal szembeni védelmet, a jólét megőrzését, a külső határok védelmét, a kulturális identitás megőrzését, illetve a környezet megóvását tekintve is.

Ezért az EU-nak “belső és külső cselekvőképességre” van szüksége. A következő években olyan EU-t kell építeni, amelyről a világon mindenki tudja, hogy a külpolitikában egységesen lép fel, gazdaságilag erős és az élen jár a jólét biztosításához szükséges innovációban, a klímavédelemben, “a teremtés megóvásában” pedig “erős hang a globális tényezők kórusában”. Annak is világszerte nyilvánvalóvá kell válnia, hogy az EU a tagjai által vallott közös értékek alapján cselekszik, tevékenységét az emberi jogok orientálják, és erősíti a multilateralizmust, a nemzetközi ügyek többoldalú megállapodásokon alapuló rendezési módját – fejtette ki a német kancellár.

Aláhúzta, hogy e célok eléréséhez változtatni kell az EU döntéshozatalán. Főleg a külpolitikában kell erősíteni az egységet, így középtávon el kell érni, hogy az ENSZ BT nem állandó tagjainak körében helyet szerző mindenkori EU-s országok az egész EU-t képviseljék, és a Nagy-Britannia távozásával megmaradó egyetlen állandó EU-s taggal, Franciaországgal együtt dolgozzanak a közösség külpolitikájának megvalósításán.

Merkel hozzátette: elképzelhetőnek tartja, hogy az ENSZ BT mintájára megalakítanak egy biztonsági tanácsot az EU-ban. A testület az EU-s országok egy részéből állna, a helyeket rotációs alapon töltenék be. A testület gyorsan reagálhatna a fejleményekre, a külpolitikai és biztonságpolitikai főképviselővel és az ENSZ BT-ben dolgozó EU-s tagokkal szorosan egyeztetve tevékenykedne – mondta Angela Merkel, kiemelve, hogy az újítás erősítené az EU külső cselekvőképességét, a közös külpolitika érvényesítését.

Az Európai Bizottságról szólva kiemelte, hogy már a Lisszaboni Szerződés is a bizottsági tagok – az uniós biztosok – létszámának csökkentését irányozza elő. Mint mondta, a nagyobb tagországoknak is készen kell állniuk arra, hogy egy rotációs rendszer bevezetésével nem lesz mindig uniós biztosuk.

Az EP-vel kapcsolatban kiemelte, hogy az úgynevezett csúcsjelölti rendszer – vagyis az, hogy az EP-választás előtt a pártok listavezetőt neveznek meg, akit az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölnek, és az EP a legtöbb mandátumot szerző párt jelöltjének megválasztásáról szavaz elsőként – akkor maradhat fenn, ha a jelölt egy “transznacionális listán” szerepel. Csak egy ilyen páneurópai listával lehet biztosítani, hogy minden tagországban szavazhassanak a csúcsjelöltre, akinek sorsa így nem függ attól, hogy hazájának kormánya egyetért-e bizottsági elnökké jelölésével. Ugyanis előfordulhat, hogy az EP-választás győztese nem ahhoz a párthoz tartozik, mint hazájának kormányfője – fejtette ki a német kancellár.

A belső cselekvőképességgel kapcsolatban kiemelte a tervezett új menekültügyi rendszer jelentőségét, aláhúzva, hogy egy rugalmas rendszert kell kiépíteni, amelyben minden tagország önálló, de egymással összevethető módon járul hozzá a közös feladatok elvégzéséhez. Jelezte: nem biztos abban, hogy sikerül a június végén tartandó uniós csúcsig megállapodni az ügyben.

Az euróövezet tervezett átalakításával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az állandó válságkezelő mechanizmus (ESM) továbbfejlesztésével létre kell hozni az “Európai Valutaalapot (EMF)”. Az alapnak nem EU-s intézményként, hanem államközi szervezetként kellene működnie a tagállami parlamentek megfelelő ellenőrzése mellett.

Az elképzelés szerint az EMF az Európai Bizottsággal együtt “az euróövezeti stabilitás két oszlopát alkotja”. A bizottsággal együttműködésben rendszeresen vizsgálná a tagállamok versenyképességét és a stabilitási paktum betartását, és szükség esetén olyan eszközökkel támogatná a külső tényezők miatt bajba kerülő országokat, mint amilyenekkel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) támogatja tagországait az államháztartási stabilitás helyreállításában.

A német kancellár a többi között arról is beszélt, hogy lehetőleg a 2019-es EP-választás előtt megállapodásra kell jutni a 2021-ben kezdődő hétéves ciklus EU-s költségvetéséről. Hozzátette, hogy ki kell alakítani egy úgynevezett beruházási költségvetést is, amelynek forrásaival azokat az euróövezeti tagországokat lehetne támogatni, amelyek lemaradásban vannak a tudomány, a technológia és az innováció területén. Szavai szerint az újítást fokozatosan lehetne bevezetni, és egyelőre néhány tízmilliárd eurót kellene elhelyezni ebben a keretben. Mint mondta, azt is el kell még dönteni, hogy az alapot a hétéves EU-költségvetésen belül vagy kívül kezeljék, és ki kell dolgozni egy megoldást a pénz felhasználásának parlamenti felügyeletére is.

A vádlottak az elektronikai cégnél raktárosként, targoncavezetőként, illetve operátorként dolgoztak. A bűncselekményeket általában úgy követték el, hogy a hajszárítókat a táskájukba, a ruháik közé rejtették el, így amikor a műszak végeztével távoztak a gyárból, a biztonsági szolgálat nem vette észre a lopást.

A vádlottak az eltulajdonított hajszárítókkal változatos módon rendelkeztek: az egyik vádlott – aki több készüléket is ellopott – két készüléket az otthonában használt egészen addig, amíg a Kaposvári Rendőrkapitányság nyomozói le nem foglalták tőle, míg több készüléket családtagjainak, illetve barátainak ajándékozott, de olyan is előfordult, hogy a lopott készüléket jóval a kiskereskedelmi ár alatt értékesítette. Volt olyan vádlott is, aki a boltokban 40 ezer forinba kerülő készülékért egészen minimális ellenszolgáltatást – egy doboz cigarettát – kért cserébe. Azoknak a vádlottaknak, akik tudtak a lopott hajszárítók bűnös eredetéről, orgazdaság miatt kell felelniük.

A vádlottak összesen 392 ezer forint kárt okoztak a sértett cégnek. Az ügyészség a büntetlen előéletű vádlottakkal szemben pénzbüntetés kiszabására, illetve próbára bocsátás alkalmazására tett indítványt.

Szabó Ferenc, a Készenléti Rendőrség Nyugat-Magyarországi Határrendészeti Igazgatóságának vezetője pénteken Budapesten fogadta a hazatérő rendőri kontingensek tagjait – írták.

Ismertették, a két országban a magyar rendőrök a helyiekkel együttműködve főként járőrszolgálatot láttak el, hogy megelőzzék és felderítsék a jogellenes határátlépéseket, valamint közreműködtek az embercsempészek és a Macedónia, illetve Szerbia területére belépő illegális migránsok előállításában. A kontingensekben részt vevő szakértők nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítettek szolgálatot, hanem a mélységi területen található utakon is.

Az egységek tagjai terepjáró szolgálati gépkocsikkal, éjjellátó készülékekkel és hőkamerákkal támogatták az érintett határszakaszok
védelmét. A Macedónia és Szerbia területén eljáró magyar rendőrök feladataikat saját szolgálati felszerelésükkel látták el, a macedón és a szerb fél irányítása, felügyelete mellett intézkedhettek – tették hozzá.

Nagy-Britannia és a kontinens biztonsága

A hónapban a Politico birtokába jutott egy kétoldalas dokumentum, amely “harmadik országok” bevonását szorgalmazza a PESCO projektjeibe. A Benelux államok által jegyzett elképzelés lényege, hogy eseti szinten nem uniós országok is részt vehessenek az állandó strukturált együttműködés egyes fejlesztéseiben, anélkül, hogy a döntéshozatalba be lennének vonva. A támogatók azzal érvelnek, hogy ezzel biztosítanák Nagy-Britannia szerepvállalását a kontinens biztonságában a Brexit után. Jelenleg az EU tagországok közül a szigetország rendelkezik a legnagyobb védelmi költségvetéssel, valamint őfelsége hadereje a világ legkülönbözőbb pontjain szerzett missziós tapasztalatokat: ezek olyan források, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak az európai biztonság fejlődéséhez.

A megfogalmazók arra is felhívták a figyelmet, hogy az elképzelésük nem az Egyesült Királyságra koncentrálódik. London márciusban – korábbi ígérete ellenére, visszavonta részvételét a felálló EU egységekben –, megkérdőjelezve eltökéltségét a kontinens biztonsága mellett. Ugyanakkor Norvégia, Kanada, Svájc és az Egyesült Államok is felmerültek, mint potenciális résztvevői a fejlesztéseknek, ami által újabb pénzügyi és szellemi források szabadulnának fel az európai biztonság megerősítésére – közülük az Egyesült Államok már jelezte is szándékát a részvételben.

Kritikaként fogalmazódhat meg az elképzeléssel szemben, hogy az EU forrásai így a tömbbön kívül hasznosulnának, amikor a PESCO egyik lényegi eleme, hogy az Unión belül fektet a védelmi iparba. Másik ellenérv lehet harmadik felek bevonására, hogy ezzel könnyebben hozzáférhetővé válhatnak olyan kritikus katonai eszközök, amelyeket az Unió összes tagállama rendszeresít.   

Az elképzelés támogatói közt szerepel még Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Bulgária, Portugália, Svédország, Finnország és a balti államok. A kezdeményezők a júniusi Külügyminiszteri Tanácson szeretnék elfogadtatni a tervezetüket, azonban ez az ambiciózus határidő könnyen ellene dolgozhat a dokumentum elfogadásának.

Emmanuel Macron és a “coalition of the willing”

A Németország által erősen támogatott PESCO mellett – amelynek célja a védelmi iparban az innovációnak, fejlesztéseknek a támogatása – Franciaország egy kisebb koalíció összeállításán munkálkodik, melynek középpontjában az európai missziós képességek kialakítása áll: válságkezelési és béketeremtési feladatokat fejlesztene Macron. Az Európai Intervenciós Kezdeményezésnek (European Intervention Initiative – EII) a lényege, hogy nem lenne az Unió lassú bürokratikus döntéshozatalához kötve, hanem a résztvevők önkéntes vállalásaik alapján vennének részt benne. Ennek értelmében a francia, az olasz, a brit, a német, a dán, az észt, a portugál, a belga és a holland védelmi miniszterek júniusban egy szándéknyilatkozatot írnak alá, amely a közös stratégiai kultúra megteremtésére és a válságelőrejelzési elemzések közös kiértékelésére irányul.

Informális védelmi miniszteri találkozó Szófiában

A márciusban elfogadott 17 PESCO projekthez még idén újabb projektek kerülnek elfogadásra – tájékoztatott Frederica Mogherini a védelmi miniszterek informális találkozója után. A Főképviselő bizakodóan nyilatkozott a megbeszélésről, és kiemelte, hogy a május 2-i költségvetési javaslat 22-szeres növekedést javasol az EU védelmi kiadásaiban, amely forrásokból tovább lehet növelni a kontinens biztonságát. Ezek mellett bejelentette, hogy nyáron egy új “off-budget” intézmény, az European Peace Facility (Európai Béke Intézet – EPF) felállítására tesz majd javaslatot, amely a védelmi szektor finanszírozásával, katonai műveletekkel és katonai partnerkapcsolatokkal foglalkozna.

A közös kül- és védelempolitika civil oldalának megerősítése

Május 28-án az Európai Tanács a CSDP civil képességeinek megerősítése mellett döntött, ezzel tervezve megerősíteni az EU, mint biztonságszolgáltató szerepét a válságövezetekben. A dokumentum levonja az Unió eddigi civil misszióiból a lényeges következtetéseket, és ezek alapján három területet jelöl meg a fejlesztések fő irányának: a hatékonyság növelése, a külső és a belső biztonsági kihívások hatékonyabb kezelése, és a reakcióképesség javítása. Ennek értelmében 2018 nyarára készül el a Civil Képességek Fejlesztési Terve (Civil Capability Development Plan – CCDP) a Tanács, a tagállamok, a Bizottság szakosított szervei és a bel- és igazságügyi együttműködésben érintett szereplők együttműködésével, amely konkrét lépéseket tartalmaz majd a kapacitások bővítésére.  

2018. május 17-én Bulgária fővárosában, Szófiában megrendezésre került egy csúcstalálkozó az Európai Unió és a Nyugat-Balkán országainak vezetői között. A rendezvényen részt vett az összes uniós tagállam állam- és kormányfője, valamint a hat nyugat-balkáni partnerország; azaz Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Szerbia és Koszovó vezetője. A találkozó eredményeképpen elfogadásra került a szófiai nyilatkozat. A deklarációban az Európai Unió vezetői támogatásukról biztosították a térség országait az európai integrációban való részvételükkel kapcsolatban, és üdvözölték, hogy partnereik elkötelezettek a demokrácia, a jogállamiság, a jó kormányzás, valamint az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartása mellett. A nyilatkozat kiemeli a biztonsági kihívásokkal szembeni közös fellépés fontosságát. Ilyen kihívás a migráció; a terrorizmus és a szélsőségesség; a korrupció és szervezett bűnözés; az emberkereskedelem; a kábítószernövény-termesztés; az ember-, kábítószer- és fegyvercsempészet  elleni küzdelem. A nyilatkozathoz mellékletet csatoltak, mely tartalmazza a kiemelt célkitűzések szófiai menetrendjét.

Összefoglaló az EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozóról. Forrás: consilium.europa.eu.

2018. május 22-én Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatot adott ki a május 20-án Venezuelában lezajlott elnöki és regionális választásokra reflektálva. Ebben kijelentette, hogy a választások érvénytelenek és eredménytelenek, hiszen az alacsony részvétel mellett számos törvényellenesség volt tapasztalható a választások során. Ennek következtében szankciók bevezetését helyezte kilátásba. Május 28-án a Tanács a főképviselő nyilatkozatára is hivatkozva következtetéseket fogadott el Venezuelával kapcsolatban. Az EU felszólította az államot egy új, alkotmányos, demokratikus követelményeknek megfelelő választás mihamarabbi lebonyolítására. Az Unió további támogatásáról biztosította Venezuela lakosságát, és ígéretet tett arra, hogy a jövőben is segítséget nyújt majd a válság leküzdése érdekében.

Az Unió válasza Iránnak az atomalku amerikai felmondása után

Sokkolóan hatott az Európai Unió és a legtöbb tagország vezetőire Donald Trump, amerikai elnöknek az iráni nukleáris megállapodással kapcsolatos május 8-ai lépése. Az elnök ugyanis a paktumból való kivonuláson túl a lehető legkeményebb gazdasági szankciók bevezetését helyezte kilátásba az Iráni Iszlám Köztársasággal szemben. Trump ezen lépése cselekvésre kéztette az egyezség mellett továbbra is kiálló uniós és tagállami vezetőket.

A nukleáris megállapodás megmentésnek az érdekében május 15-én az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Frederica Mogherini a brit, a francia és a német külügyminiszterrel közösen megbeszélést tartott Mohammad Javad Zarif iráni külügyminiszterrel. A találkozón az európai fél a megállapodás, valamint az abból adódó gazdasági előnyök további fenntartását ígérte Teheránnak. Ugyanakkor a főképviselő hangsúlyozta, hogy egyenlőre konkrét gazdasági és jogi garanciákat nem tudnak Irán számára biztosítani.

Május 17-én a 28-ak szófiai találkozóján a kormány- és államfők egyetértettek abban, hogy közösen lépnek fel a megállapodás megmentésének az érdekében. Május 21-én a Frederica Mogherini az iráni atomprogram felügyeletének egyetlen lehetséges alternatívájának nevezet a megállapodást. Ezzel a főképviselő az amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo azon korábbi kijelentésére reagált, amely szerint az egyezségből való amerikai kivonulás mellett Washington igen kemény  szankciókkal kívánná sújtani a perzsa államot.

Az EU az USA kilépése ellenére is az iráni nukleáris megállapodás részes fele marad. Forrás: consilium.europa.eu

Május 14-én tartotta ülését az Általános Ügyek Tanácsa (50.cikk), melynek során Michel Barnier, az EU Brexit-ügyekért felelős főtárgyalója tájékoztatta az EU27 formációban ülésező Tanácsot a tárgyalások állásáról. A Tanács áttekintette a márciusi ülés óta lezajlott egyeztetéseket, melyek kapcsán a biztos hangsúlyozta, hogy jelentős előrelépés nem történt, ezért az EU-nak fel kell készülnie minden lehetséges forgatókönyvre. Barnier ismertette a miniszterekkel az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeli partnerségének lehetséges kereteit is. Az ülés zárásaként a miniszterek hangsúlyozták, hogy minél hamarabb – az Általános Ügyek Tanácsának júniusi üléséig – ki kell dolgozni egy működőképes megoldást az Ír-szigeten húzódó határ ügyében. Ekaterina Zaharieva bolgár miniszterelnök-helyettes így nyilatkozott a Tanács ülése után: “Októberig már csak öt hónap maradt, és néhány kulcsfontosságú kérdés még megoldásra vár. Haladéktalanul előre kell lépnünk az Írországgal, az irányítással és minden egyéb, a kilépéssel kapcsolatos lezáratlan kérdés tekintetében. Ezenkívül ki kell alakítanunk a leendő viszonyrendszerünk keretét is. A La Mache-csatorna mindkét partján meg kell nyugtatnunk a polgárokat és a vállalkozásokat, hogy a Brexitre rendezett keretek között kerül majd sor.”

A tárgyalások kapcsán május 17-én Theresa May, brit miniszterelnök ismételten kihangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság nem kíván közös vámunióban maradni az Európai Unióval. A vámunió helyett két lehetséges megoldást támogat London: az egyik opció esetén visszaállna a vámhatár az Egyesült Királyság és az EU között, de a brit hatóságok megpróbálnák minimálisra szorítani az ellenőrzést különböző technikai megoldásokkal, míg a másik verzió szerint különleges vámmegállapodás lépne életbe, amelynek során a brit hatóságok csak az EU vámuniója által megszabott vámértéket szednék be az országba belépő termékek után. Egy brit felmérés szerint az utóbbi lehetőséggel élve is, a brit vállalatok összesen akár évi 20 milliárd font kiadással nézhetnek szembe, ezért komoly belpolitikai vita övezi a kereskedelmi kapcsolatok kérdéskörét.

Komoly vita alakult ki az EU és az Egyesült Királyság között, mivel az előbbi ki akarja zárni a briteket a Galileo navigációs műhold használatából, amivel az EU az amerikai műholdak egyeduralmát kívánják megtörni. David Davis Brexit-miniszter egymilliárd euró kártérítést követel az EU-tól, ugyanis Nagy-Britannia komoly összegekkel hozzájárult a fejlesztésekhez. A műhold a tervek szerint 2026-ra lesz teljesen működőképes. Az Unió elképzelései  szerint a britek ugyanolyan feltételek mellett használhatnák csak a műholdat, mint minden más közösségen kívüli ország. A brit kormány az említett kártérítés mellett azzal fenyegetőzik, hogy ha nem használhatják a Galileot, megépítik a saját műholdas rendszerüket. Az előzetes számítások alapján egy ilyen program 5 milliárd fontjába kerülne az angol adófizetőknek. A vita fokozódása akár komolyan befolyásolhatja a két fél kapcsolatát a további biztonságpolitikai együttműködések terén.

Előző nap a főügyészség még csak annyit közölt, hogy egy harminc nevet tartalmazó listát sikerült megszerezniük a Babcsenko elleni gyilkosságot szervező, őrizetbe vett ukrán férfitól. Larisza Szarhan, a hivatal szóvivőjének szavai szerint ezen a listán Ukrajnába menekült orosz ellenzékiek, jórészt újságírók szerepelnek, akiket Babcsenkóhoz hasonlóan meg akartak öletni.

A főügyész mostani Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy a merényletek 47 potenciális áldozata zömében közismert ukrán és “volt oroszországi” újságíró. Hozzátette: már tájékoztatták őket a veszélyről, és jelenleg védelmüket szervezik. Hozzátette, hogy a nyomozóhatóságok fontos bizonyítékokhoz jutottak Borisz Herman, a Babcsenko megölésének megszervezésével meggyanúsított ukrán férfi és az orosz titkosszolgálatok közötti kapcsolatokról, amelyeket később tárnak a nyilvánosság elé.

A főügyész és Vaszil Hricak, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) főnöke a nap folyamán tájékoztatták a G7 országok, valamint Norvégia, Ausztrália, az Európai Unió és az Európa Tanács Kijevben akkreditált diplomáciai képviseleteinak a vezetőit arról, miért volt szükség az újságíró halálának megrendezésére.

A nagyköveteknek kifejtették, hogy a különleges művelet e formája lehetővé tette Babcsenko halálának megelőzését, továbbá dokumentálhatták a gyilkosság szervezőjének lépéseit, és bizonyítékokat szerezhettek a szervező és a megrendelő kapcsolatairól. A főügyész ígéretet tett arra, hogy a művelet részleteit, amint az a nyomozás szempontjából lehetővé válik, azonnal nyilvánosságra hozzák.

Kedd este arról jelentek meg hírek, hogy a 41 éves orosz állampolgárságú, Vlagyimir Putyin orosz elnököt ádázul bíráló orosz újságírót, tévés műsorvezetőt, Babcsenkót lelőtték kijevi lakásának küszöbén. Három lövést kapott a hátába, és kórházba szállítás közben, a mentőben belehalt sérüléseibe.

Hricak, az SZBU vezetője a napokban jelentette be, hogy az újságíró él, megölését az ukrán titkosszolgálat rendezte meg, mert valóban az életére törtek, méghozzá az orosz titkosszolgálatok megbízásából. Aznap őrizetbe is vették azt az ukrán férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy az orosz titkosszolgálatok megbízásából ő szervezte meg a gyilkosságot, pontosabban, felbérelt egy férfit Babcsenko megölésére. Az illető Borisz Herman, a Smajszer fegyvergyártó vállalat igazgatója. A férfit csütörtökön az illetékes kijevi kerületi bíróság előzetes letartóztatásba helyezte. A gyilkosságra felbérelt férfi – aki korábban a Donyec-medencében szolgált az ukrán fegyveres erőknél – rögtön jelentette az SZBU-nak, amint Herman megkereste őt ajánlatával.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján közzétett felhívás szerint az Univer felelős élelmiszergyártóként a NÉBIH országos felhívására vizsgálatot kezdeményezett a termékben használt fűszerkömény alkaloida tartalmára. A vizsgálat a köményben az elfogadható szintet meghaladó mértékben idegen növényből származó atropint mutatott ki.

Az összetevő által érintett késztermék vizsgálata folyamatban van. Amíg e vizsgálat igazolja, hogy a termék biztonsággal fogyasztható-e, az Univer azonnali hatállyal visszahívja a honlapon közzétett adatokból beazonosítható, 163 grammos kiszerelésű termékeket. Az Univer kéri az érintett fogyasztókat, hogy a már megvásárolt terméket ne fogyasszák el. Hozzáteszik, hogy a termék egyszeri, vagy rövid ideig tartó fogyasztása nem ártalmas az egészségre.

A tropán alkaloidok egyes növények toxikus hatású anyagai, melyek a növény minden részében, így a magjában is megtalálhatóak. Közismert képviselőjük az atropin, amelyet gyógyászati célra is felhasználnak, az élelmiszerekre vonatkozó elfogadható napi mennyiség legalább százszoros dózisában. Élelmiszerekbe, takarmányokba a növények betakarítása során, gyomnövényekből eredő szennyeződéssel juthatnak be. A tropán alkaloidok nagyobb mennyiségben a szervezetbe kerülve befolyásolják a központi- és a vegetatív idegrendszer működését. Szájszárazságot, pupillatágulást és egyéb idegrendszeri tüneteket okozhatnak.

A Nébih az elmúlt hónapokban többször is szennyezett fűszerköményt talált, és vont ki a forgalomból. A hivatal általánosságban javasolta, hogy a vizsgálatok befejezéséig a főzéshez – az őrölt kömény helyett – mindenki a szemes köménymagot részesítse előnyben, és felhasználás előtt azt is alaposan nézze át, nem tartalmaz-e szennyeződést.

A strasbourgi plenáris ülésen nagy többséggel megszavazott állásfoglalás szerint új szabályok bevezetésével kellene elejét venni a csalásoknak, például EU-szerte kilométeróra-nyilvántartást kellene felállítani, és az egyes nemzeti regiszterekhez így mindegyik uniós tagállam hozzáférhetne. A használt autót vásárlók így a gépjármű korábbi regisztrációs helyétől függetlenül ellenőrizhetnék a futásteljesítményt.

Hangsúlyozták: a számlálók adatait az autó üzembe helyezésétől kezdve minden műszaki vizsgálatnál, karbantartáskor, javításkor és egyéb szervízeléskor kötelezően rögzíteni kellene. Kiemelték ennek kapcsán, hogy Belgiumban és Hollandiában ezen módszernek köszönhetően szinte teljességgel sikerült felszámolni ezt a fajta csalást.

A képviselők felszólították a bizottságot, hogy fogalmazzon meg egyértelmű követelményeket az autógyártók számára a kilométerórák védettségének ellenőrzésére. Végezetül közölték, az EU minden államában bűncselekményként kellene meghatározni a számláló manipulálását, mivel az rontja az utak biztonságát. Ez jelenleg csak hat tagországban számít bűncselekménynek.

“Egyes tagállamokban az eladott autók 5-12 százalékában, a más uniós országból behozott autóknak pedig harminc-ötven százalékában visszatekerték a kilométer-számlálót” – mutatott rá Ismail Ertug jelentéstevő. “Ajánlásaink jogszabálytervezetté formálásával a bizottság évi hat-kilenc milliárd eurót takarítana meg, és visszaállítaná a fogyasztók bizalmát a használtautó-piacban. Az utak is biztonságosabbá válnának. Itt a remek alkalom, hogy a fogyasztók védelme révén tegyük kézzelfoghatóvá, mit is ad nekünk az Európai Unió” – közölte.

Deli Andor EP-képviselő aláhúzta, hogy az óra visszatekerése jelentős anyagi kárt okoz a polgároknak és a közlekedésbiztonságra is veszély jelent, ezért minden eszközzel harcolni kell a csalások visszaszorítása érdekében. “A helyzet a nyugat-európai átlaghoz képest még lesújtóbb a 2004 után csatlakozott tagállamok esetében. Nem hagyhatjuk, hogy a térségünk a nyugaton leselejtezett és hamis számokat mutató gépjárművek lerakatává váljon” – írta közleményében a politikus.

Az állásfoglalás nyomán az Európai Bizottságnak jogszabály-javaslattal kell előállnia, vagy meg kell indokolnia, hogy miért nem teszi ezt.

A vád szerint a vádlott 2015. augusztus 2-án az esti órákban nyolc éves kisfiával utazott a XIV. kerület, Nagy Lajos Király útján közlekedő 3-as villamoson, ahol szóváltásba keveredett egy másik férfival, a későbbi sértettel.

Ennek során a vádlott elővett egy valódinak látszó fegyvert, azt a másik férfira szegezte és a következő megállónál leszállásra szólította fel. Miután leszálltak, a vádlott a valódinak látszó fegyverrel fenyegetve pénzt követelt a sértettől. Amikor ennek a másik férfi nem tett eleget, őt felszólította, hogy menjen vele a közeli parkos részre, ahol a vádlott ismét a sértettre szegezte a valódinak tűnő fegyverét, és követelte tőle, hogy mondja meg neki a személyes adatait. A sértett azonban ennek a követelésnek a teljesítését is megtagadta. A vádlott ekkor elővett egy sokkolót, amit megpróbált a sértetthez érinteni, a férfi azonban a támadó mozdulatok elől folyamatosan kihátrált, majd egy alkalommal védekezésből, ököllel arcon ütötte a támadóját.

Nem sokkal később a vádlott még egyszer visszament a helyszínre, és az igazinak látszó fegyverrel kétszer tarkón ütötte – az akkor már a rendőrök kiérkezésére váró – sértettet, majd gyermekével együtt végleg távozott a helyszínről.

A vádlott cselekménye során a kiskorú gyermeke mindvégig jelen volt, aki a látottak hatására sírva fakadt, ezért őt a közelben tartózkodók próbálták vigasztalni, illetve a cselekmény helyszínétől távolabb vinni azért, hogy ne lássa az apja magatartását.

A vád szerint a vádlott továbbá 2016 októbere és 2017 februárja között a nevelése, gondozása alatt álló gyermeke iskoláztatásáról sem gondoskodott, a lakóhelyét folyamatosan változtatta, részben Magyarországon, részben külföldön tartózkodott a gyermekkel. Ezen időszakban volt élettársát – közös kiskorú gyermekük édesanyját – pedig telefonon több esetben az életét, testi épségét közvetlenül sértő cselekménnyel fenyegette meg.

Az ügyben a Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség 2017 júniusában nyújtott be vádiratot fegyveresen elkövetett rablás bűntettének kísérlete, fegyveresen elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntette, fegyveresen elkövetett garázdaság bűntette, kiskorú veszélyeztetésének bűntette, és zaklatás bűntette miatt.

A vádemelés eredményes volt; a Pesti Központi Kerületi Bíróság a múlt hónapban hozott elsőfokú – nem jogerős – ítéletet, amelyben a vád szerint mondta ki bűnösnek a vádlottat és ezért őt 5 év 10 hónap végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte. A kerületi ügyészség az ítélettel szemben a vádlott terhére, súlyosításért, hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása érdekében fellebbezett.