Biztonságpolitika

Brexit

Az Európai Tanács 2018. november 25-én tartott rendkívüli ülése során az Egyesült Királyság kilépéséről szóló egyezmény került elfogadásra.  Ezt követően az EU és az Egyesült Királyság kilépést követő kapcsolatairól szóló nyilatkozatot szintén jóváhagyták.

„A mai napon az Európai Tanács jóváhagyta a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből való kilépéséről rendelkező megállapodást. Ennek alapján az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy (…) tegyék meg az ahhoz szükséges lépéseket, hogy a megállapodás 2019. március 30-án hatályba léphessen.” – nyilatkozott Donald Tusk.

Az ülést követően december 5-én az Európai Bizottság eljárást indított el, mely a kilépésről szóló megállapodásra irányult. A Bizottság két tanácsi határozatra vonatkozóan fogadott el javaslatot: a megállapodás aláírásáról, valamint annak megkötéséről.

A december 13-ai Európai Tanács rendkívüli ülésén az elért eredmények; a kilépésről rendelkező megállapodás került újbóli megerősítésre. Ezen kívül felmerült Írország és Nagy-Britannia jövőbeli viszonya is, többek között az egységes piac integritása és az ellenőrzött határok kérdése. A vezetők továbbá a megegyezés nélküli kilépésre való felkészülésről is tárgyaltak.

„Amennyiben mégis szükség lenne a tartalékmegoldás igénybevételére, az ideiglenes jelleggel lenne alkalmazandó abban az esetben, ha és addig, ameddig annak egy olyan újabb megállapodás nem lép a helyébe, amellyel elkerülhetők az ellenőrzött határok.” – szögezték le az EU 27-ek vezetői.

Brit parlamenti képviselők fordultak az Európai Unió Bíróságához, hogy az vizsgálja meg, hogy az EUSZ 50. cikkelye alapján egyoldalúan visszavonható lenne-e a kilépési szándék. A kérdés megvizsgálása után a bírók megállapították, hogy az Egyesült Királyság a kilépési megállapodás hatályba lépéséig, vagy a folyamat elkezdésétől számított két éven belül egyoldalúan visszavonhatja a kilépési szándékát.

A bírósági vélemény tovább erősítette a vitát egy esetleges második brexit-népszavazás kérdése körül. Több kockázatelemző vállalat is 50% körülinek tartja a népszavazás megtartásának az esélyét, annak ellenére, hogy a brit kormány továbbra is elutasítja annak ötletét. Tovább bonyolítja a kérdést, hogy a Választási Bizottság szerint rendkívül valószínűtlen, hogy a népszavazást meg tudják szervezni a kilépés időpontja (2019. március 29.) előtt.

A széleskörű vitának és az alacsony támogatottságnak köszönhetően Theresa May, brit kormányfő december 10-én elhalasztotta a következő nap esedékes parlamenti szavazást a brexit-megállapodásról. A kormány szerint a szavazást legkésőbb január 21-ig megtartják, pontos dátumot egyelőre nem tűztek ki. A kormányfő bejelentése után másfél éves mélypontra süllyedt a font árfolyama, ami a megállapodást övező ellentéteknek és bizonytalanságnak köszönhető.

A szavazás elmaradását követően a Konzervatív Párton belül bizalmatlansági indítványt indítottak Theresa May ellen. A szavazást ugyan kényelmes többséggel megnyerte (200 képviselő állt ki mellette, 117 ellene), azonban a párt megosztottságát jól mutatják az arányok. A parlamenti szabályok értelmében a képviselők legközelebb egy év múlva szavazhatnak újra kérdésről.

A brit parlament január 9-én folytatja a vitát a brexitről és az azt követő héten pedig megtartják a szavazást a megállapodásról.

Általános intézményi hírek

December 6-án a Tanács migránscsempész-hálózatok felszámolásával kapcsolatban átfogó operatív intézkedéseket fogadott el. Az intézkedések magukban foglalják az uniós és nemzeti szintű együttműködésre vonatkozó megközelítés erősítését az érintett szervek között; valamint a rendelkezésre álló operatív eszközök együtthatásának és az EU külső eszközeinek lehető legjobb kihasználását. A cél ezzel a migránscsempész-hálózatok felszámolása az Unión belül és kívül egyaránt. Emellett az EU megerősíti az Europolon belül működő Migránscsempészet Európai Központját, mellyel a tagállamok nyomozását és az információcserét kívánja elősegíteni.

A Coreper december 19-én megállapodott az EU űrprogramjának 2021-27 közöttre vonatkozó rendelettervezetéhez kapcsolódó álláspontjáról. Ez lehetővé teszi, hogy az Európai Parlamenttel is tárgyalásokat folytathasson róla. A rendelettervezet kitűzött célja az űrpolitikára vonatkozó uniós jogi keret egyszerűbbé és ésszerűbbé tétele; a megfelelő költségvetés biztosítása a kiemelt űrpolitikai programok folytatásához és javításához, az űrben lévő veszélyek megfigyelését szolgáló világűr-megfigyelési programhoz; hozzáférést biztosítson a nemzeti hatóságoknak a biztonságos műholdas kommunikációhoz; szabályokat hozzon létre az uniós űrprogram irányítására vonatkozóan; valamint egységesítse az űrprogramra vonatkozó biztonsági keretet.

Szomszédságpolitika

December 5-én Fehéroroszország fővárosában, Minszkben megtartotta kezdeti ülését az Európai Unió keleti partnerségre irányuló vízügyi kezdeményezése (EUWI+). A találkozó része az EU integrált vízkészlet-gazdálkodásról szóló nemzeti párbeszéd támogatásának az országban. Az értekezleten a fehérorosz kormány által kinevezett kormányközi bizottság tagjai szólaltak fel. A bizottság megvitatta az EUWI+ szerepét a fehéroroszországi vízpolitikai reform támogatásában, valamint a nemzeti vízstratégia tervezetét 2030-ig. A stratégia az éghajlatváltozás szempontjából a fenntartható gazdálkodás és a vízkészletek megőrzését célozza. Ez hozzájárul a kapcsolódó fenntartható fejlesztési célok megvalósításához. Fehéroroszország részt vesz az EUWI+ projektben, hogy megfeleljen az európai vízügyi keretirányelv követelményeinek. A projekt támogatja az országot annak érdekében, hogy 2020-ig megvalósítsa az integrált vízkészlet-gazdálkodást.

December 12-13-án megtartotta az EU–Fehéroroszország koordinációs bizottság hatodik ülését. Az EU újra megerősítette az elhatározását a Fehéroroszországgal történő együttműködés folytatásáról. A résztvevők megvitatták a közelmúltbeli fejleményeket és a kétoldalú kapcsolatok helyzetét, beleértve a következő lépéseket az EU–Belarusz partnerségi prioritásokról szóló tárgyalások véglegesítése felé, amelyek megkötése után az EU és Fehéroroszország közötti együttműködés új szakaszát alakítják ki. Az EU bemutatta a folyamatban lévő és tervezett pénzügyi támogatási programjait is, amelyek a 2014–2018 közötti időszakban több mint 120 millió eurót tesznek ki. A következő ülés várhatóan Minszkben kerül megrendezésre 2019 elején.

December 17-én tartotta meg az EU és Ukrajna a Társulási Tanács ötödik ülését Brüsszelben. Ez volt az első tanácskozás amely a 2017. szeptember elsején létrejött EU–Ukrajna társulási megállapodást követően zajlott le. Az ülés a tanácskozást követően kiadott sajtónyilatkozat szerint pozitív fejlődés a kétoldalú kereskedelemben és a reformok előrehaladásában. A Társulási Tanács aggodalmát fejezte ki az Azovi-tengeren történt incidens és a térség további militarizálódása miatt. A Tanács felszólította Oroszországot az ukrán foglyok elengedésére és a tengerszoros szabad átjárhatóságának biztosítására. A Társulási Tanács megvitatta a célzott uniós támogatás nyújtásának lehetőségeit az azovi régió számára.

December 19-én az EU tanácsadó missziója (EUAM) és az ukrán parlament (Verhovna Rada) aláírta az egyetértési nyilatkozatot. A nyilatkozat lehetővé teszi az ukrán jogszabályok közelítését az uniós normákhoz az európai gyakorlatokon alapuló közvetlen jogalkotási szakértelem biztosításával. A dokumentum fokozza az EUAM és a Verhovna Rada (ukrán parlament) közötti együttműködést a polgári biztonsági szektor reformjával kapcsolatos valamennyi jogalkotási kérdésben. 

Mi aggasztja az európai polgárokat?

A cikk az európai polgárok aggodalmait vizsgálja a kevesebb mint fél év múlva esedékes választások kimenetelét tekintve. A kutatások kimutatták, hogy a bevándorlás kérdése minden tagállam három legfontosabb alapproblémája között van, és a polgárok úgy gondolják, hogy a választások előtt diskurzust kellene kezdeni a kérdésről.

Nyilatkozatok Líbiáról

A Tanács állást foglalt Líbiáról a novemberi palermoi nemzetközi konferenciát követően: A líbiai helyzet továbbra is az instabilitás és a bizonytalanság forrása nemcsak a líbiai nép, hanem a szomszédos országok, illetve az egész régió számára.  A krízisre csak politikai megoldás lehetséges és ezt magának a líbiai népnek kell elindítania egy belső politikai folyamat által, a nők teljes és egyenlő részvételével és képviseletével, valamint a nemzetközi és emberi jogok tiszteletben tartásával.”

A líbiai Külügyminisztériumot 2018. december 25-én támadás érte, ennek kapcsán az EU biztonságpolitikai és külügyi szóvivője az alábbiakat nyilatkozta: „A mai napi terrortámadás a líbiai Külügyminisztérium ellen tovább fenyegeti az így is törékeny biztonságot Tripoliban. Részvétünket nyilvánítjuk az áldozatok családjainak és gyors felépülést kívánunk a sérülteknek. Ez és az ehhez hasonló támadások a líbiai szuverén intézmények ellen elfogadhatatlanok és az elkövetőket felelősségre kell vonni. A líbiai nép már eleget szenvedett, megérdemli, hogy egy békés, stabil és biztonságos országban éljen. Reméljük, hogy az összes líbiai legitim érdekelt fél ezért a célért fog dolgozni úgy, hogy a líbiai nép érdekét helyezi előre. Továbbra is támogatjuk az ENSZ különleges képviselőjének erőfeszítéseit, hogy megvalósítsa az ENSZ Cselekvési Tervét, azaz az átmenetet és a politikai krízis végét az országban.”

Meghosszabbítják az EU mandátumát a Földközi-tenger keleti részén

A Tanács meghosszabbította az EUNAVFOR MED Operation Sophia mandátumát 2019. március 31-ig. Az akció lényege, hogy hozzájáruljon az EU munkájához abban, hogy az embercsempészek és emberkereskedők tevékenységét megzavarja a Földközi-tenger középnyugati részén. Az akció más feladatok végrehajtását is segíti: a líbiai partiőrség és haditengerészet kiképzését, illetve az ENSZ fegyverembargóját a líbiai partoknál. Továbbá, megfigyelési tevékenységeket is folytatnak és információt gyűjtenek a líbiai illegális olajexportról. Mindezek által hozzájárul a líbiai biztonság és stabilitás visszaállításához, és a Földközi-tenger biztonságához.

Regionális politika

Emmanuel Macron, francia elnök Csádba látogatott az ott állomásozó francia csapatokhoz. Beszédében kitért az aktuális világpolitikai helyzetre is. Macron mély sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Donald Trump elrendelte az Egyesült Államok csapatainak kivonását Szíriából. Franciaország fontos szerepet játszik az USA vezette Iszlám Állam elleni koalícióban. A francia elnök elmondta, hogy egy szövetségesnek megbízhatónak kell lennie, illetve szövetségesként vállvetve kellene harcolni, Trump azonban egyoldalú döntést hozott. Macron a lemondását benyújtó James Mattis védelmi miniszternek tiszteletét fejezte ki, megbízható partnernek nevezve őt. Az amerikai kivonulás ellenére a francia csapatok maradnak Szíriában.

Federica Mogherini: „semmi sem indokolja ezt az önkényes cselekedetet”

Megalázó módon utasította ki Bart Ouvry-t, az Európai Unió nagykövetét a Kongói Demokratikus Köztársaság. A diplomáciai kapcsolatok az EU és Kongó között történelmi mélypontra süllyedtek. Az EU diplomata úgy fogalmazott: „a kongói döntés nem tekinthető a diplomácia eszközeinek az elfogadásáról és alkalmazásáról, hanem erőszakos erőfitogtatás történt, ami jelzésértékű a glóbusz országai számára is.” Az Unióval szembeni fellépés külön érdekessége, hogy az ország 2014-2020 között 709 millió eurót kapott a kormányzás javítására, infrastruktúra-fejlesztésre, különböző egészségügyi projektek megvalósítására.

Szankciós politika

Angela Merkel, német kancellár és Emmanuel Macron, francia államfő a december 13-14-i Európai Tanács ülésen tájékoztatást adtak a minszki megállapodás végrehajtásáról. Moszkva továbbra sem mutat hajlandóságot a kialakult helyzet rendezésében emiatt a Tanács egybehangzóan elfogadta az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítását. A szankciók energetikai, gazdasági és védelmi jellegűek.

•  A Krím-félszigetre történő turizmus támogatásának megtiltása a tagországok számára.
• Fegyverexport és -import megtiltása.
• Oroszország számára kulcsfontosságú kőolaj kitermelési technikák embargója.
• Az uniós tőkepiacról való támogatáshoz jutás tiltása öt, többségben állami tulajdonban lévő orosz pénzügyi intézmény, három védelmi és három energiavállalat számára.
• Vízumtilalom és vagyonbefagyasztás 164 személlyel és 44 szervezettel szemben (2019. március 15-ig).

EU missziók

10 éves az EU megfigyelő missziója Grúziában. Az EUMM elnevezésű missziót a 2008-as orosz–grúz háború után telepítették az országba. Feladatuk többek között az elszakadni kívánó Abházia és Dél-Oszétia közigazgatási határának felügyelete. A misszió hatékonyan enyhítette a feszültségeket a felek között, tető alá hozva több találkozót a közös biztonsági kérdésekről.

Ötéves mélypontra süllyedt tavaly az illegálisan Európába érkező bevándorlók száma, “mindössze” mintegy 150 ezer embert regisztráltak a tagállamok külső határain – írta pénteken közzétett jelentésében az EU part- és határvédelmi ügynöksége (Frontex).

A friss értékelés szerint a tavaly érkezettek száma 92 százalékkal alacsonyabb volt a migrációs válság csúcspontján, 2015-ben regisztrált több mint egymilliónál, A bevándorlók száma már 2017-ben is meglehetősen alacsony volt a korábbiakhoz képest, a további visszaesés oka pedig elsősorban a Földközi-tenger középső részén húzódó útvonal visszaszorulása.

A legfőbb belépési pontnak ennek megfelelően már Spanyolország számít, ahol 2018-ban 57 ezer illegális határátlépést jegyeztek fel, ami több mint duplája a 2017-es adatoknak.

Oroszország “nem tesz erőfeszítést” a nukleáris egyezményben foglaltak betartására – jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a Newsmax televíziónak adott interjújában.

Az amerikai diplomácia irányítója egy sor más kérdésben is kifejtette álláspontját, így kitért például Szíriára, Iránra, a Közel-Keletre és Európára. Hangsúlyozta, hogy Moszkva a Donald Trump által adott hatvan napos határidőn belül eddig semmit sem tett a hidegháborút lezáró atomszerződés tiszteletben tartására. “Számunkra nincs értelme annak, hogy részt vegyünk egy olyan kétszereplős szerződésben, amelyet csak az egyik szereplője tart be” – fogalmazott.

Trump októberben egy kampánykörúton jelentette be, hogy kormányzata felmondja a rövid és közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló megállapodást (INF), mivel szerinte Oroszország megsérti ezt az 1987-ben Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet vezető által aláírt egyezményt. Trump októberben nem bocsátkozott részletekbe azt illetően, hogy Moszkva mivel sérti meg a megállapodást, de közölte, hogy az orosz félnek 2019. február 4-ig kell lépéseket tennie az INF-ben foglaltak betartására, vagyis a szerződés által tiltott fegyverzeteit ki kell vonnia Európából, ellenkező esetben Washington egyoldalúan kilép a szerződésből.

Az INF-szerződés egyébként földi indítású hagyományos és nukleáris robbanófejekkel felszerelt, közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákról rendelkezett, meghatározva a robbanófejek számát és a rakéták hatótávolságának nagyságát.

A Newsmaxnek adott interjújában Pompeo megerősítette: az amerikai kormányzat azon dolgozik, hogy elérje a Moszkvában letartóztatásban lévő Paul Whelan volt tengerészgyalogos szabadon bocsátását. Whelan ellen a napokban emeltek vádat kémkedés miatt. A külügyminiszter közölte azt is, hogy Jon Huntsman moszkvai amerikai nagykövet személyesen találkozott Whelannel, és a letartóztatott férfi már telefonon beszélhetett is Michiganben élő családtagjaival.

Szíriáról szólva a tárcavezető megerősítette a csapatkivonást, de nem kívánt részletekbe bocsátkozni a mintegy kétezer amerikai katona kivonásának határidejéről és menetrendjéről. “Nem akarom, hogy ellenfeleink pontosan tudják, mikor kezdődik (a csapatkivonás), de az irányelvek egyértelműek, és be is lesznek tartva” – jelentette ki. Hozzátette: az amerikai elnök eltökélt a Közel-Kelet biztonságának előmozdításában.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a jövő héten John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó és Jim Jeffrey szíriai különmegbízott török tisztségviselőkkel egyeztet a szíriai helyzetről.

A közel-keleti térség stabilitásához Pompeo fontosnak mondta az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni küzdelem folytatását és Irán befolyásának visszaszorítását. “Folyamatosan értékeljük az Irán ellen hozott szankciókat és hatékonyságukat” – mondta, de nem említette, hogy az amerikai kormányzat újabb szankciókat fontolgatna. Azt állította, a szankciók végső célja az, hogy “olyan környezetet teremtsenek, amelyben az iráni nép jobban él, mint a mai zsarnok rezsim alatt”.

Szinte már kész tényként kezeltük, hogy Horvátország izraeli F-16 Barak vadászbombázókat fog venni, horvát pilóták már kipróbálták a gépeket is stb.  Aztán 2018 decemberében kezdtek hírek szivárogni, hogy az amerikai fél nem járul hozzá az üzlethez. Hogy miért arról megint több változat volt, pl, hogy az USA azt kéri Izraeltől, hogy „vegye le” az helyi változtatásokat a gépekről és eredeti (gyártási) állapotban szállítsa le a gépeket. Ebbe lehetett valami, mert a horvát fél erre a verzióra hivatalosan is reagált, hogy akkor nem veszik meg a gépeket. December végén, január elején már én is láttam a hírt (én, aki szorosan nem foglalkozik ilyen témákkal), hogy az üzlet bedőlt az amerikai fél problémázása miatt.
Most az egyik horvát lap (Vecerni List, nem ismerem az horvát sajtópalettát, de ezt a lapot már többször hallottam, hogy idézik. De különben is az a fontos, hogy ki írja a cikket és az egyik szerző úgy látom alapos rendszereséggel foglalkozik a témával) új verzióval állt elő izraeli és horvát forrásokra hivatkozva. Eszerint miután az izraeli fél ígéretet tett minden szinten az amerikai felek felé, hogy csak Horvátországnak adja el a modernizált gépeket, az üzlet hatására megnőtt az érdeklődés az izraeli gépek iránt. Bulgária 2 század, Románia 1 század és még talán Kolumbia is (amely korábban már vásárolt izraeli Kfir vadászgépeket) 2 századnyi gép vásárlásán gondolkodott el. Mi ebben a hiba? Az újságcikk szerint egy minimum 72 gép eladását jelentette volna, ami a az F-16-os gyártójának, a Lockheed Martinnak súlyos – vélelmezett – anyagi veszteségeket jelenthetett volna. Hiszen, a logika szerint, ezzel fontos potenciális piacoktól esik el az amerikai gyártó (bár szerintem inkább máshonnan néznek majd használt gépet ezek országok, lásd még századnyi portugál F-16-os, amit Bukarest vásárolt meg. Bár mintha Bulgária új gépek vásárlásán gondolkodna).
Az újság számvetése szerint Lockheed Martin minimum 15 milliárd dolláros potenciális piacvesztést (potential business loss) szenvedhetne el, ha Izrael teleszórja a vadászgép piacot „olcsó”, de modernizált F-16osokkal. A számítás alapja, hogy a szlovákok F-16V, Block 70/72 (ez a legutolsó, legmodernebb verziója az 50 éves gépnek) gépek darabja 1,5 millió dollár volt, szolgáltatásokkal, fegyverzettel, kiképzéssel, új infrastruktúrával pedig a duplája (nem tudom, hogy ennyi volt-e, a cikk ezt írja)
Ehhez képest a horvátok a 500 millió dollárt fizettek a gépek darabjáért kiképzéssel, fegyverzettel stb. Ez a hatoda, innen nézve valóban olcsó a gép, még akkor is ha talán vannak eltérések a Barak és a V verzió között (bár hozzáteszem, amíg Zágráb nem akarja bevetni ezeket a gépeket egy modern légvédelemmel rendelkező haderő ellen, talán nincs jelentősége)
Idáig tart a lényegi rész, de a cikk végén még van egy érdekes bekezdés, ami összegyűjti az eddigi (összesküvés) elméleteket, hogy miért esett kútba az izraeli-horvát üzlet. Idemásolom az angol fordítást (Baraci és Baracima az F-16 Barak lefordításából korrumálódott):
 According to one theory, the problem was of a political nature because the US was allegedly angry at Croatia, which had not yet built the LNG terminal on Krk for sale of American gas, but also because it invited the Chinese to build the Peljesac Bridge, and the Russians entered Agrokor.  The following was the theory that the blockade came as the Israelis abandoned the purchase of 50 F-35 aircraft, reduced the order to 33, so Lockheed Martin was angry. The next geopolitical theory is that the US has always been against the fact that the Republic of Croatia has combat aircraft, or simply concluded that with Baracima Croatia would have disrupted the balance in the region, so that Baraci is a heavy weapon for Croats. 

A lengyelországi Koszalinban működő szabadulószobában bekövetkezett, öt, egyaránt tizenöt éves lány életét követelő tűzvész után országszerte tartott ellenőrzések nyomán egyelőre tizenhárom szabadulószobát zártak be – közölték vasárnap a lengyel kormányfő részvételével megtartott sajtóértekezleten. Szombat délutánig egyébként 178 szabadulószobát ellenőriztek, ebből 129 nem felelt meg a törvényekben megszabott összes követelménynek.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök mellett a sajtókonferencián felszólalt Joachim Brudzinski belügyminiszter, valamint a lengyel tűzoltóság és rendőrség főparancsnokai.

Morawiecki rendkívül tragikusnak nevezte a történteket, újból részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak. Kulcsfontosságúnak nevezte annak ellenőrzését, hogy az ilyen szórakozóhelyeken betartják-e a vonatkozó előírásokat. Az erről szóló részletes zárójelentést a hatóságok a legközelebbi napokban mutatják be – mondta.

Kilátásba helyezte a szabadulószobák és hasonló típusú helyek üzemeltetésére vonatkozó törvények olyan módosítását, amely “egységesen szabályozná a teljes biztonság megőrzésével összefüggő, a vállalkozók által viselt felelősséget”.

Közölte: a hétvégén már bezárták az első szabadulószobákat, ahol szabálytalanságokat észleltek.

A lengyel tűzoltóság főparancsnoka, Leszek Suski dandártábornok e vonatkozásban elmondta: szombat délutánig 178 szabadulószobát ellenőriztek, ebből 129 nem felelt meg az összes, a törvényekben megszabott követelménynek, 13-at be is zártak, 16 esetben bírságot szabtak ki. Az ellenőrzés országszerte folytatódik.

A lengyel belügyi tárca közleménye szerint Lengyelországban több mint ezer szabadulószoba működik.

Suski már szombaton közölte: a koszalini tragédia valószínűleg főleg azért következett be, mert nem volt biztosítva a helyiségben szórakozó személyek megfelelő evakuálása.

Sajtókommentárok szerint szigorúbb szabályzás a középületekben, a bevásárlóközpontokban működő ilyen, az utóbbi három évben népszerűvé vált szórakozóhelyekre vonatkozik, míg a magánlakásokban, a családi házakban, sőt garázsokban folytatott ilyen jellegű gazdasági tevékenység esetén a biztonsági, műszaki követelmények nem egyértelműek. Koszalinban egy családi ház egyes helyiségeiről volt szó.

Brudzinski belügyminiszter a sajtóértekezleten szigorú büntetőjogi következményeket helyezett kilátásba az építészeti és tűzmegelőzési szabályok megszegése esetében. Koszalinban a tűzoltóság azonnal reagált, mégis “elveszítették a harcot azok miatt, akik a könnyű, gyors haszonszerzés miatt halálos veszélynek tették ki az ártatlan gyerekeket” – jelentette ki.

Felhívta a szülőket is, hogy maguk kezdeményezzék a hatóságoknál azon helyek előzetes ellenőrzését, ahol gyermekeik szórakoznak.

A rendőrség főparancsnoka, Jaroslaw Szymczyk tábornok közölte: a rendőrök szombat este a kiégett szabadulószobában befejezték a helyszínelést. Még péntek este őrizetbe vették a szórakozóhely tulajdonosát, egy 28 éves, büntetlen előéletű férfit. A gyanúsítottat vasárnap az ügyészség kihallgatja, amint a szabadulószoba alkalmazottját is, aki pénteken a helyszínen volt, súlyos égési sérüléseket szenvedett, és jelenleg kórházban ápolják.

Koszalinban Piotr Jedlinski polgármester vasárnapra gyásznapot hirdetett, Edward Dajczak helyi püspök délben szentmisét mutatott be az áldozatokért és családjaikért. Ezt követően az emberek tömegei a koszalini városháza előtt gyűltek össze, együtt imádkoztak. A helyszínen a katolikus Caritas jótékonysági gyűjtést szervezett a hozzátartozók támogatására. Délután öt órakor a kiégett szabadulószobánál is Dajczak püspök részvételével közös imát tartanak a tragédia sújtotta családokért.

Január 7-én negyedszerre érkezett Kecskemétre az orosz Aviacon Zitotrans RA-76842 lajstromjelű Il-76TD teherszállítója, amely a Magyar Honvédség nyolcadik nagyjavított Mi-24-esét repítette haza Szentpétervárról. A januári napsütésben nem csak a kirakodás mozzanatait dokumentálhattuk, hanem egy másik, nem kevésbé érdekes mozzanatot is, a már korábban leszállított helikopterek közúti szállításra történő előkészítését.

A január 4-én, 5-én és 6-án leszállított Mi-24P-k a Légijármű Javító egyik hangárjában.

A nagyjavított helikopterek mellett egy ugyancsak ex-német Mi-24-es géptestvér áll, amely a restaurálás után emlékműként kerül a magasba.

Oldalszám, felségjel és megannyi szegecs.

Kezdődik a rakodás, a három helikopter közül először a 334-est húzzák ki a napra.

Az első trélerre nem helikopter kerül, hanem az alaposan becsomagolt főreduktorok a rájuk szerelt forgószárny-agyakkal és a harci helikopterekről leszerelt szárnyak.

A 334-est kézi erővel tolják hátra, az emelés helyére.

A szárnyak bekötési pontjaira csavarozták azokat az elemeket, amelyekhez az emelőszemeket akasztják majd.

Megemelkedik a 334-es, de az orrfutó a földön marad – vissza az egész!

6090 kg a levegőben. A fuvarlevél szerint főreduktor és egyebek nélkül ennyit nyom a Mi-24P.

Elöl és hátul két-két ember biztosítja a darun lógó helikoptert a függőleges tengely körüli elmozdulás ellen. Közben a második tréler a Mi-24-es alá tolat.

A gépet a trélerre helyezett keretre engedik úgy, hogy a főfutók kerekei a megfelelő helyre kerüljenek.

A Mi-24-es biztonságosan áll a tréleren, a kötélszemeket már veszik is le.

A helikoptert egyelőre ideiglenesen rögzítik a főfutók kerekein és az orrfutón átvezetett hevederekkel.

Ahogy mondani szokás, felgyorsulnak az események: a második Mi-24-est is kivontatják a hangárból és előkészítik az emelésre.

A tréler, hátán a 334-essel előregurul, átadva helyét a következő járműnek.

Levegőben a 332-es – egyelőre még csak a daru segítségével.

A tréler máris a gép alatt terem. Ennél a helikopternél már valamivel gördülékenyebben haladt az emelés.

A közúti szállításhoz láncokkal is rögzítették a Mi-24-eseket.

*

Röviddel 15 óra után leszáll az Il-76-os és a gurulóútra fordul. Ma már az is tudja, hogy 1995-96-ban ez a gép - és leginkább hétfős személyzete - volt a „kandahári fogoly”, akinek a RA-76842 lajstromjel korábban semmit nem mondott.

Az Il-76-os a felvezető kocsi nyomában a rakodásokra is használt L (Lima) zónába gurul.

A hajtóművek hófelhőt kavarnak a gép mögött, különösen azok, amelyek a beton fölül kilógó szárnyon vannak.

Az üvegezett orrban a navigátor ül, fent a pilótafülkében öt fő részére van hely.

A RA-76842 lassan körbegurulja a Limát és megáll a kijelölt helyen.

A jellegzetes, vibráló fütyüléssel járó hajtóművek leállítása után nyílik az ajtó és a beton szélén várakozó szakemberek már indulnak is a gép felé.

Az APA kocsi is azonnal az Il-76-oshoz tolat.

Az APA kocsi kábelét a gép hasa alatt áthúzva a jobb oldalon lévő csatlakozóhoz vezetik.

A rámpától a földre vezető fémpallókat a rámpa belsejében tárolják.

Néhány kisebb holmi kirakása után jöhet a Mi-24-es, amelyet a mennyezeten futó síneken gördülő daruról lelógatva visznek a tehertér végére.

Túl a kirakodás egyik legkényesebb pontján, amikor a helikoptert annyira kell leengedni, hogy a hajtóművek előtti porkiválasztók ne ütközzenek a tehertér mennyezetén lévő dolgokba. A bökkenő csak az, hogy még nincs nagyon hova leengedni, mert alatta van a rámpa. Egy-két centi lefelé, ugyanannyi előre, mindaddig, amíg a rámpa már nem jelent akadályt.

A főfutók rugóstagját nitrogénnel töltik fel.

Az első felfüggesztés az orrfutó előtt átvezetett szelvényhez kapcsolt láncokkal történt.

A le-fel és előre-hátra irányú mozgást ezzel a berendezéssel, a két végén lévő tárcsák elforgatásával végezték a rakodók.

A harci helikopter még a darun lóg, amikor a főfutókon átvetett láncokkal biztosítják, mielőtt a földre engedik.

A gép hátsó függesztése a szárnybekötésnél történt.

Az orrfutó már leért, a főfutók a pallókon vannak, de a gép még a darun lóg.

Magyarok és oroszok közös erővel gurítják el a teherszállítótól a sötétszürke Mi-24-est.

Rakodás a Lima melletti földsáncról nézve. A repülőgép orra előtt a Nap éppen a horizont mögé bújik. 

A 338-as főreduktorát és forgószárny-agyát egyenesen a teherautóra daruzzák.

Főreduktor és helikopter többnyire együtt mozog, ha nem is ebben a formában.

Az Il-76-osból még egy látványos rakomány kerül elő: a forgószárny lapátokat rejtő hosszú láda.

A teherteret rakodás közben felvillanó vörös fény világítja be.

Ahogy a targonca hátrál a forgószárny lapátok ládájával, az oroszok már a tehertér zárására készülnek.

Másfél óra csend után újra sivítanak az Il-76-os hajtóművei.

A szállítógép elhagyja a Lima zónát.

Az egykori „kandahári fogoly” hófelhőt hátrahagyva kigurul a 12-es pályára, hogy néhány perc múlva a négy hajtómű robajától kísérve felszálljon.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Szolgálaton kívüli országgyűlési őr terített földre és fegyverzett le egy késsel fenyegetőző férfit Zalaegerszegen tavaly szeptemberben. A támadó ellen vádat emeltek – közölte a Zala Megyei Főügyészség helyettes szóvivője.

Jánky Judit közölte: a hetvenéves helybéli férfi erősen ittasan a zalaegerszegi kertvárosi buszmegállóban kést rántva egy számára ismeretlen férfi elé ugrott. “Ne dumáljál, most leszúrlak…” felkiáltással hadonászott, miközben azt hangoztatta, hogy a férfi háborús bűnös, ezért le fogja szúrni őt.

Egy arra járó országgyűlési őr szolgálatba helyezte magát és felszólította a férfit, hogy dobja el a kést. A támadó azonban elkezdte szidalmazni a már hivatalos személyként intézkedő országgyűlési őrt is, aki ezért földre vitte őt, kivette kezéből a zsebkést és értesítette a rendőrséget.

A férfi ellen garázdaság és súlyos testi sértés kísérlete miatt emelt vádat a Zalaegerszegi Járási és Nyomozó Ügyészség.

Az ötödik alkalommal megrendezett Biztonságpiac konferencia alkalmából megjelenő évkönyv több interjújában és cikkében helyet kaptak az elmúlt öt esztendő legfontosabb történései. A biztonsági ágazat szereplőinek, a személy- és vagyonőrzéssel foglalkozó cégek tulajdonosainak és vezetőinek összefoglalójából és helyzetértékeléséből igen részletes kép rajzolódik ki, amely nemcsak az elmúlt évek legfontosabb eseményeit mutatja meg, hanem rámutat néhány olyan megoldásra váró problémára is, amelyek már a közeljövőben is gondot jelenthetnek az üzletvitelben és a mindennapi gyakorlatban, s ezzel feladatokat tűznek ki az ágazat vezetői elé. Az alábbiakban számos beszélgetés, tapasztalatcsere és helyzetelemzés lényeges összefüggései olvashatók.

A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) változásai

2012. január elsejével megszűnt a vagyonőrök törvényben előírt kötelező kamarai tagsága, illetve a vagyonvédelmi vállalkozások kötelező kamarai nyilvántartása. Ennek következményeként a következő négy évben a kamarai tagság létszáma kilencven százalékkal csökkent – végül a kamara bevételei már a működés finanszírozásához sem voltak elegendőek.

2016-ban az akkori vezetés javaslattal élt a SZVMSZK szervezeti formájának átalakítására, átszervezésére vagy megszüntetésére – helyette a kor követelményeinek és az elvárásoknak jobban megfelelő „Magánbiztonsági kamarát” kívántak létrehozni.

A 2017 márciusában bekövetkezett személyi változást (Fialka Györgyöt választották meg az SZVMSZK elnökének) követően a legfőbb célok nem változtak:
– a kamara fenntartható finanszírozásának megteremtése,
– az SZVMSZK átalakítása, a Magánbiztonsági Kamara létrehozása,
– több terület, így például a takarítás beemelése a kamarába,
– a kivált szakterületek (például a biztonságtechnika) képviselőivel az újbóli tárgyalások megkezdése.

A kötelező minimálbér és a garantált bérminimum emelése és ezek következményei

Érdemes áttekinteni, hogyan változott a kötelező minimálbér és a garantált bárminimum összege az elmúlt években, és ez milyen kötelezettségeket jelent a munkaadóknak 2018-tól:

2017-ben a minimálbér 15 százalékkal, míg a garantált bérminimum 25 százalékkal emelkedett. Mindezek természetesen összességében jó hírek, azonban a vagyonvédelmi ágazatban az emelés terheit zömmel a vállalkozásoknak kellett kitermelni, előteremteni – a megrendelői oldal csak elvétve tudta követni a változást.
2018 januárjától azonban a bérek jogszabályban előírt emelkedésének második lépcsőjét is végre kell hajtani. A vagyonvédelmi társaságok vezetése számára azonban nem lesz egyszerű feladat, hogy a jogszabályváltozásból eredő költségnövekedésnek legalább egy részét érvényesítsék az ügyfelek, megrendelők felé.

A szakemberállomány és a mentességi tanúsítvánnyal rendelkezők képzése, újraképzése, valamint az ebből eredő feladatok

A 68/2012 BM rendelet foglalkozik a vagyonőrök képzésével, továbbképzésével és a vizsga alóli mentességben részesülők körével.

Az esetleges vizsga alóli mentességet az érintett kérelmére a BM OKTF (Oktatási Képzési és Tudományszerzési Főosztály) állapítja meg, és az erről szóló tanúsítványt is ők állítják ki az említett rendeletben meghatározott szakképesítések és szakképzettségek igazolása alapján.

Fontos tudni, hogy az első vizsgáztatások (2012–2013) óta eltelt a jogszabályban meghatározott öt év, ami után kiegészítő képzésre van szükség, illetve a mentességgel rendelkezők öt év utáni vizsgáztatása is feladatként jelentkezik majd.

A mentességgel rendelkezők közül 10 425 főnek kell 2018. június 30-ig, a lejárt igazolvány miatti kiegészítő képzésben a 77 ezer érintett vagyonőr közel húsz százalékának kell 2018 végéig rendeznie vizsgakötelezettségét.
Az új képzési rendszert már elkezdték kiépíteni, fontos, hogy a vagyonvédelmi társaságoknak, az érintetteknek és a szakirányítást ellátó hatóságoknak is egyaránt megfelelő megoldást dolgozzanak ki, majd vezessenek be.
Az idő sürget, hiszen ha az érintett állomány önhibáján kívül nem tudja teljesíteni lejárt okmányainak megújítását, akkor egy újabb jelentős létszámú réteg kénytelen (ha ideiglenesen is) felhagyni a szaktevékenység ellátásával. Kérdéses, hogy az érintettek hány százaléka tér vissza az ágazatba a sikeres megújító vizsga után, illetve az esetleges kiesetteket honnan és milyen gyorsan sikerül majd pótolni.

A közbeszerzési pályázatoknál alkalmazandó minimális rezsióradíj és a bevezetést követő ellentmondások

A 44/2017. (III. 17.) kormányrendelet aktualizálta a vagyonvédelmi szolgáltatások minimális rezsióradíját, az előírás szerint az érvényes összeg 2141 forint/óra.

A jogszabály 2017. május 16-án lépett hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult közbeszerzési eljárásoknál kell alkalmazni.

Reálisan ennek azt kellene jelentenie, hogy ezen összeg környékén „ildomos” a pályázatok vállalási díjait meghatározni, és minimálisan ezzel az összeggel lehetne megnyerni egy közbeszerzési pályázatot.

Ezzel szemben az a tapasztalat, hogy jóval a kormányrendeletben előírt összeg alatt is pályáznak cégek, és nemritkán meg is nyerik a kérdéses közbeszerzési pályázatot.

Ennek a látszólagos ellentétnek a hátterében legtöbbször két ok áll:
– egyes esetekben a tender kiírójának eleve nem áll rendelkezésére az ellátandó feladatra az az összeg, amely a kormányrendeletből levezethető;
– a különböző munkarendek (váltásos, készenléti stb.) és bejelentési technikák alkalmazása mellett, illetve a cégek gazdálkodási sajátosságainak figyelembevételével a vagyonvédelmi társaságok a rendeletben rögzítettnél alacsonyabb vállalási árakat is képesek kikalkulálni – és a siker reményében, valamint az előbbi ok miatt élnek is ezzel.

Munkaerőhiány

Az elmúlt öt év legjelentősebb, éveken áthúzódó tendenciája, hogy (hasonlóan a kamarai tagság létszámának csökkenéséhez) folyamatos szakember-kiáramlás tapasztalható a vagyonvédelmi ágazatban. Ezt az összes vállalkozást egyaránt kedvezőtlenül érintő folyamatot több körülmény is negatívan befolyásolta.

– A magánszektor megrendelői által tudatosan alacsonyan tartott szolgáltatási díjakból számított és levezetett szakmai órabérek versenyképességének csökkenése – különösen igaz ez, ha más szakterületek órabéreihez is viszonyítjuk a gyakorlatban alkalmazott díjakat.
– A külföldi munkalehetőségek elszívó ereje.
– A jogszabályban előírt különbözeti vagy megújító vizsgák elmulasztása.
– Az ágazatban tevékenykedő egyes cégek még mindig rendezetlen munkajogi viszonyai.

A szakterületen munkát vállaló, vagyonőri képzettséggel rendelkező munkaerő létszáma közel ötven százalékkal (egyes becslések szerint ezt is jóval meghaladó mértékben) csökkent a vizsgált négy-öt éves időszakban.
Egyértelműen megállapítható, hogy mára a szakképzettséggel rendelkező munkavállalókból erős, már-már a működést befolyásoló munkaerőhiány érzékelhető az ágazatban. Ennek következtében a társaságok között egyre erősebb a verseny a szabadúszó vagy éppen munkahelyet váltó vagyonőrök elcsábítása, „megfogása” és alkalmazása, illetve a már meglévő állomány megtartása területén.

A tapasztalatok szerint 2017 végén azok a cégek tudtak jobban érvényesülni ezen a területen, amelyek vállalták, hogy a bér- és a szabályos bejelentésből adódó járulékterhek mellett – akár a saját nyereségük rovására! – különböző egyéb juttatásokban (például cafeteria, ruházati költségek átvállalása stb.) is részesítik az alkalmazottaikat.

(Ezúton is köszönet mondunk mindazoknak, akik gondolataikkal, észrevételeikkel, tapasztalataikkal hozzájárultak ahhoz, hogy a körkép minél pontosabb és teljesebb legyen.)

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

 

Partnerkapcsolatok

2018. december 3-5.: NATO-külügyminiszterek kulcsfontosságú biztonsági kérdésekről tanácskoztak (Kertai Zoltán Péter)

Az orosz destabilizáló tevékenység, erőszakos szélsőségesek a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, továbbá Afganisztán instabilitása – ezek voltak a fő témák a NATO külügyminiszteri ülésen. December 4-én Ukrajna és Grúzia képviselőivel találkozott a szövetség, és teljes támogatásukról biztosították mindkét felet egy esetleges orosz agresszió esetén. Az elmúlt években jelentősen nőtt a NATO jelenléte a Fekete-tenger térségében; vízen, levegőben és szárazföldön egyaránt. Mindez válasz az orosz jelenlétre Abháziában és Dél-Oszétiában, a Krím elcsatolására és az Azovi-tenger kisajátítására.

Az INF-szerződés megszegésével vádolják az Oroszországi Föderációt. Az egyezmény, ami több mint 30 éven át biztosította Európa védelmét, megremegni látszik, mikor az orosz fél egy új rakétát fejleszt ki és állít hadrendbe. Jens Stoltenberg kijelentette, hogy a NATO feladata a béke fenntartása, nem pedig a konfrontáció. „ Nem akarunk egy új fegyverkezési versenyt. Nem akarunk egy új hidegháborút.” – tette hozzá a Főtitkár a sajtótájékoztatón. „Az oroszoknak van még esélyük visszatérni a szerződésekben foglaltakhoz, de meg kell kezdenünk a felkészülést egy INF-szerződés nélküli világra is.” – zárta le gondolatmenetét a Főtitkár. A nap további részében a Közel-Keletet, illetve az Észak-Afrikát érintő kihívásokat tárgyalták. Örömmel fogadták az új iraki küldetést, ami a helyi erők kiképzését célozza meg; így növelve a térség biztonságát és stabilitását.

December 5-én a Balkán felé fordultak. Megtárgyalták Macedónia állását a csatlakozási folyamatban. Támogatásukról biztosították Bosznia-Hercegovinát, és készek elfogadni az ország első Éves Nemzeti Programját, ami politikai, gazdasági és védelmi reformokkal alapozza a közös munkát. Koszovó a hadserege létrehozásáról szóló újonnan elfogadott törvényeit pedig Jens Stoltenberg rosszul időzítettnek minősítette, és felszólított minden félt a nyugalom megőrzésére, a párbeszéd folytatására.

Az utolsó ülés az afganisztáni küldetéshez hozzájáruló országok részvételével zajlott. Megerősítették elkötelezettségüket Afganisztán hosszú távú biztonsága és stabilitása, és az afgánok vezette békefolyamat mellett. Az ülést követően Jens Stoltenberg felszólította a tálibokat, hogy tegyék le a fegyvert és üljenek le a tárgyalóasztalhoz, a hatóságokat pedig, hogy vizsgálják és kezeljék a választási rendszer hiányosságait a jövő évi elnökválasztások előtt.

2018. december 4.: Szövetséges hírszerzési találkozó Brüsszelben (Sánta György)

Még november végén ült össze a NATO civil és katonai hírszerzési szervezete annak érdekében, hogy megbeszéljék, miképpen tudnak reagálni a dezinformációra, a kibertámadásokra és az általános kémkedésre. A konferenciát Jens Stoltenberg, a NATO Főtitkára nyitotta meg, illetve mellette megszólalt a civil hírszerzési szervezet román elnöke és a katonai hírszerzés kanadai elnöke is. Az előbb felsoroltak mellett általános támogatást nyert el egy NATO Hírszerzési Akadémia létrehozása, amelyet már el is kezdtek szervezni. A konferencián a NATO-tagállamok mellett egyéb partnerországok és az Európai Unió is részt vett, akikkel együtt megbeszélték a jövő kihívásai, tovább bővítve az EU–NATO kapcsolatokat.

Arndt Freytag von Loringhoven, a NATO hírszerzésért és biztonságért felelős főtitkárhelyettese kifejtette, hogy a hírszerzési képesség kulcsfontosságú napjainkban, és példának Oroszországi Föderációt és a Közel-Keleten aktív terrorcsoportokat hozta fel, amelyek képesek hatékony kibertámadásokat kivitelezni.

2018. december 5.: Új felelős képviselő a NATO afganisztáni civil kapcsolatainak élén (Sánta György)

December 5-én Jens Stoltenberg bejelentette, hogy 2019 márciusától a brit Sir Nicholas Kay lesz a NATO civil képviselője Afganisztánba. Sir Kay jelenleg az Egyesült Királyság afganisztáni nagykövete, így releváns tapasztalatokkal rendelkezik és jól ismeri az országot. Mind a NATO, mind a brit politikai vezetés teljes mértékben támogatja Sir Kay-t és bízik a további eredményes munkában.

A civil képviselő a Szövetség politikai oldalát képviseli egy országban, továbbítja és végrehajtja a Szövetség által kitűzött feladatokat és célokat, továbbá aktívan együttműködik az adott ország politikai vezetésével, összekötve azt a NATO politikai vezetőségével. Afganisztánban ez a pozíció azzal egészül még ki, hogy az afgán kormány mellett az összekötő aktívan együttműködik a NATO Eltökélt Támogatás missziójának (Resolute Support Mission) vezetőségével és parancsnokaival is.

2018. december 6.: Jens Stoltembergnek, a NATO Főtitkárának nyilatkozata a szerb–koszovói helyzetről (Lendvai Tünde)

Jens Stoltenberg a NATO nyugat-balkáni külügyminiszteri szintű találkozóját követően fogalmazta meg álláspontját Szerbia és Koszovó részére a koszovói rendfenntartó erők mandátumának megváltoztatása kapcsán. Stoltenberg támogatta ugyan a rendfenntartó erők haderővé transzformálásának célkitűzését, azonban arra az álláspontra helyezkedett Ramus Haradinaj, koszovói miniszterelnökkel folytatott megbeszélésén, hogy ennek egyelőre még nem érkezett el az ideje, az érintetteknek tartózkodnia kellene a további provokatív akcióktól és kijelentésektől. A Főtitkár arra is figyelmeztetett, hogy a koszovói biztonsági erők hivatalos haderővé alakítását számos NATO-tagállam ellenzi, és ez Pristina euroatlanti integrációs ambícióit is hátráltatja. Emellett szükségessé válik az is, hogy a NATO felülvizsgálja a koszovói rendfenntartó erőkkel való közreműködésének kereteit, a KFOR békefenntartó misszió célkitűzéseit azonban mindez nem befolyásolja. Stoltenberg Aleksandar Vučić, szerb államfőt is felszólította, hogy a jelenlegi feszültséget csökkentse, és mindkét felet informálta arról, hogy az EU közvetítésével zajló Belgrád–Pristina párbeszéd az egyetlen módja a hosszú távú béke és stabilitás elérésének a nyugat-balkáni régióban.

2018. december 10.: Kulcsszerepet kap a kritikus infrastruktúra védelme (Lendvai Tünde)

A NATO brüsszeli főparancsnokságán került megrendezésre a kritikus infrastruktúrát érintő interdependencia veszélyeire fókuszáló workshop a tagállamok, partnerországok, valamint civil szakértők és az Európai Bizottság képviselőinek együttműködésével. A szemináriumon résztvevők, a NATO által kategorizált 7 rugalmassági faktor (NATO’s seven resilience baseline) mentén elemezték a kockázatokat, amelyek az energia-, élelem- és ivóvízellátás, kommunikáció, tömegközlekedés, állami szervek működésének folytonossága, lakossági megmozdulások és tömeges áldozatokat követelő katasztrófák miatt kialakult krízishelyzetek összefüggéseiben nyilvánulnak meg. A beszélgetés központjába ezen szektorokat érintő közös információmegosztás és helyzetelemző-képesség kialakítása került. Ennek fontosságára Dr. John Manza, a NATO műveletekért felelős főtitkár asszisztense hívta fel a figyelmet a sajtónak tett nyilatkozatában: a NATO 2016-os varsói csúcstalálkozóján meghatározott elvek mentén (Resilience Commitment) a kritikus infrastruktúra védelmének kontinuitása (vagyis a rugalmasság biztosítása a szektorok közt) az első védvonalát képezi az államok működése ellen irányuló támadások kivédésének (pl.: hibrid eszközök), ezáltal kulcsszerepet játszik a NATO védelempolitikájában.

2018. december 11.: Együttműködési megállapodást kötött a NATO és az EU a jó kormányzás támogatására (Vas Beatrix)

December 10-én a NATO politikai és biztonságpolitikai ügyeinek titkára, Alejandro Alvargonzález és Maciej Popowski, az Európai Bizottság Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatóságának főigazgató-helyettese, együttműködési megállapodást írtak alá, hogy megerősítsék mindkét szervezet elköteleződését a jó kormányzati gyakorlatok támogatására. A megállapodás értelmében az Európai Unió 2 millió euróval fog hozzájárulni a NATO integritást fejlesztő programjának (Building Integrity) alapjához 2019 és 2022 között. A 2007-ben indult BI program, amiben NATO tag- és partnerállamok vehetnek részt, eddig is hasznos eszköznek bizonyult az átláthatóság, számonkérhetőség és becsületesség értékeinek megerősítésére a résztvevő országok védelmi és biztonsági szektoraiban. Az EU ezzel a hozzájárulással a 2016-os varsói EU–NATO együttes nyilatkozatban vállalt kötelességeinek tesz eleget, miszerint támogatja az Európai Szomszédságpolitika keleti és déli országaiban a jó kormányzást és a biztonsági ügyeket.

2018. december 12.: A NATO Főtitkár találkozója Jordánia királyával a brüsszeli NATO-központban (Ibrahim Imre)

Jens Stoltenberg és II. Abdullah király december 12-én találkoztak a NATO székhelyén, hogy megbeszéljék a Szövetség partnerségi programját Ammánnal. A jordán király részt vett az Észak-atlanti Tanács egyik értekezletén is, melyen a közel-keleti és észak-afrikai térség biztonsági kihívásai és a terror elleni küzdelem volt a fő téma. A tábornok kifejezte elismerését Jordánia felé az aktív szerepéért az Iszlám Állam elleni koalíciós harcban. Megjegyezte továbbá, hogy Jordáni magas szinteken vett részt NATO-műveletekben a Balkántól Afganisztánig, és megköszönte a király hozzájárulását, hogy a NATO a II. Abdullah Király Speciális Műveleti Kiképző Központjában képezhette ki az új iraki erőket.

2018. december 13.: A NATO és az Európai Unió közösen küzdenek a növekvő kiberfenyegetettség ellen (Vas Beatrix)

A NATO és az Európai Unió magas rangú képviselői, köztük a NATO Főtitkár kiemelkedő biztonsági kihívásokért (emerging security challenges, ESC) felelős asszisztense, Dr. Antonio Missiroli és Pawel Herczynski, az Európai Külügyi Szolgálat biztonságpolitikai ügyekért felelős vezetője december 10-i találkozójukon megvitatták a kibervédelem területén az idei, júliusi brüsszeli NATO-csúcs óta elért eredményeket. Ezek közé tartoztak például azon előrelépések, hogy a NATO kiterjessze az operatív hadviselés területét a kibertérre is, és teljesítse egyéb vállalásait a 2016-os Kibervédelmi Nyilatkozattal (Cyber Defence Pledge) kapcsolatban, illetve az EU által összeállított kiberdiplomáciai eszköztár alkalmazásával. Az utóbbi években a két szervezet többször rendezett közös gyakorlatokat, például a 2018. novemberi, Észtországban tartott Kiber Koalíció elnevezésű hadgyakorlatot, amin több mint 700 kibervédelemmel foglalkozó szakember vett reszt.

A tárgyaló felek ismét megerősítették a NATO és az EU közötti együttműködés folytatásának jelentőségét a kibervédelem területén, kiemelten az információk és sikeres gyakorlatok megosztásának tekintetében, hogy ezáltal a jövőben jobban felismerhetőek, megelőzhetőek, és megválaszolhatóak legyenek a rosszindulatú támadások a kibertérben.

2018. december 13.: Találkozott a NATO Főtitkára és Porosenko, ukrán elnök (Szilágyi Laura)

Jens Stoltenberg, NATO Főtitkár és Petro Poroshenko, ukrán elnök december 13-án találkoztak, hogy megbeszéljék az Azovi-tenger körül forgó kérdéseket. Mr. Stoltenberg megerősítette, hogy Ukrajna számíthat a szövetséges erők teljes támogatására országuk területi egységének és szuverenitásának védelme érdekében, melyet a Kercsi-szoros felé épített orosz híd is sért. Ehhez 40 millió eurós támogatást folyósítanak a NATO–Ukrajna Bizalmi Alap keretében, emellett kommunikációs felszerelésekkel látják el az ukrán hadsereget az év végéig.

A Főtitkár dicsérte Poroshenko elhatározását abban, hogy folytassa a kulcsfontosságú reformok megvalósítását országában, mint például civil kontroll létrehozását a biztonsági és hírszerző szolgálat felett, vagy a korrupcióellenes és kisebbségi jogok megerősítéséért folytatott programokat. Stoltenberg hozzátette, hogy egy jó kormányzat és reformok közelebb hozzák Ukrajnát a NATO-hoz való csatlakozás lehetőségéhez, mely iránti törekvéseket a szövetségesek elismerik az ukrán részről.

2018. december 19.: A NATO-szövetségesek megállapodtak a 2019-es költségvetésekről (Györgyi Dominika)

Az Észak-atlanti Tanács 2018. december 18-án tartott ülésén határozták meg a költségvetést, melyben 250,5 millió eurós polgári költségvetést és 1,395 milliárd eurós katonai keretet kötöttek 2019-re. A tagok ehhez a GDP-jük alapján elfogadott költségmegosztási képlet szerint járulnak hozzá. Jens Stoltenberg üdvözölte a  költségvetési döntést, kiemelve a NATO alkalmazkodásának fontosságát a felmerülő kihívások és fenyegetések legyőzése érdekében, és hangsúlyozta, hogy a szervezet elkötelezett annak biztosításában, hogy továbbra is biztonságban tartsa az embereket „hatékony és pénzügyileg felelős módon”.

A polgári költségvetés a személyzeti, működési költségeket és a programok kiadásait finanszírozza a brüsszeli központban; 1,9%-kal haladja meg a tavalyi szintet, tartalmazza a NATO-központ funkcionális felülvizsgálatának végrehajtására szánt összeget, magában foglalja a NATO hírszerzési képességeit erősítő intézkedéseket is; a kiberfenyegetések és hibrid kihívások előrejelzését és tervezését; javítja a Szövetség stratégiai eszközként történő adatkezelésének módját; növeli a partnerekkel folytatott védelmi együttműködést. Ezen intézkedések végrehajtása érdekében a NATO 2019-ben harminc új álláshelyet hoz létre. A katonai költségvetés fedezi a NATO parancsnoki központjainak és programjainak, misszióinak és műveleteinek költségeit a világ minden táján, 7,2%-kal haladja meg a 2018-as szintet. Tartalmazza a jelenleg alkalmazandó parancsstruktúra finanszírozását is.

A polgári és katonai elem mellett ki kell emelni a harmadik fő közös finanszírozású területet: ez a NATO Biztonsági Beruházási Program (NSIP), költségvetésének felső határa 2019-ben 700 millió euró a főbb építési, irányítási és ellenőrzési rendszerekre vonatkozó beruházások esetében.

A floridai oktatási intézmények tanárainak felfegyverzését javasolja a tavalyi parklandi iskolai mészárlásról készült végleges jelentés – jelentette a CBS amerikai televízió floridai csatornája.

A több mint 400 oldalas jelentés az oktatási intézmények védelmének teljes és mélyreható reformját javasolja.

Ennek jegyében a többi között állást foglal a tanárok nem kötelező érvényű, de ajánlott felfegyverzése mellett és szorgalmazza úgynevezett menedékövezetek, vagyis olyan terek kialakítását az iskolákban, ahol egy lövöldözés, tömegmészárlás vagy kisebb incidens idején a diákok és a tanárok meghúzhatják magukat. A javaslat szerint ezeket a helyeket a termek bejárati ajtóból nem látható részein lenne célszerű kialakítani.

A jelentést a floridai kormányzó megbízásából egy rendőrökből, valamint az igazságszolgáltatás és az oktatásügy szakembereiből álló különleges vizsgálóbizottság állította össze nyolc hónapig tartó alapos feltáró munka után.

A Florida déli részén – Miami mellett – fekvő Parkland városka középiskolájában tavaly február 14-én az iskola egyik korábbi diákja kezdett lövöldözni. Az iskola területén ugyan voltak rendőrök, de a félautomata fegyverrel felszerelt ámokfutót nem sikerült megfékezniük: a 19 éves Nikolas Cruz 17 embert megölt és többeket megsebesített. Később kiderült: az elkövető mentális betegséggel küszködött, ám ennek ellenére jogszerűen fegyverhez juthatott.

A mészárlás után ismét fellángolt az országos vita az Egyesült Államokban a fegyvervásárlás és -tartás szigorításáról és az iskolák biztonságának további megerősítéséről. Donald Trump – aki akkor a Fehér Házban fogadta a lövöldözést túlélő diákok egy csoportját – már akkor jelezte: felfegyverezné a tanárokat, hogy így vegye elejét hasonló tragédiáknak. Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy a tanárok felfegyverzése csak akkor hozhatna eredményt, ha az oktatók tudnák kezelni is a tűzfegyvereket.

A bizottság jelentését, amelyet szerdán sajtókonferencián ismertettek, eljuttatják a kormányzóhoz, majd az elkövetkező hónapokban a bizottság azon fog dolgozni, hogy az ajánlásokat minél több helyen érvényre juttassák.

Tíz magyar rendőr utazott Szerbiába, hogy a fogadó országgal közös határrendészeti műveletekben vegyen részt – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata.

A közlemény szerint a kontingens tagjait Halmosi Zsolt rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes búcsúztatta Budapesten, a Készenléti Rendőrség központjában.

A rendőrök a szerb-bolgár határon járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzéséért és felderítéséért, valamint közreműködnek az embercsempészek és a Szerbia területére belépő migránsok előállításában. A kiutazók nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítenek szolgálatot, hanem az ország belsejében is – írták.

A kontingens terepjárókkal, éjjellátó-készülékekkel és kézi hőkamerákkal támogatja a határszakasz védelmét. A magyar rendőrök saját szolgálati felszerelésükkel látják el feladataikat, intézkedési jogosultságukat a szerb fél irányítása, felügyelete mellett gyakorolják – olvasható a közleményben.

Erőszakkal eltávolítottak háromszáz fiatal zsidó telepest egy illegális ciszjordániai kolóniáról, amelyet két évvel ezelőtt már egyszer felszámoltak egy izraeli bíróság határozatára; huszonhárom rendőr és három civil megsebesült – jelentette a Jediót Ahronót című izraeli újság honlapja, a ynet.

A telepes fiatalok úgy tiltakoztak az utóbbi hónapokban az újabb ciszjordániai palesztin terrorakciók miatt, hogy a már két éve felszámolt Amóna kolónia helyére költöztek két lakókocsiba. Nem távoztak a felsorakozott rendőri és határőrosztagok felszólítására sem. Kövekkel és fémtárgyakkal dobálták a csütörtök reggel evakuálásukra érkezett izraeli rendfenntartó erőket, gumiabroncsokat gyújtottak fel, és olajat öntöttek az oda vezető útra. Az erőszakos evakuálás során a rendőrök letartóztattak hét telepest. A rendfenntartók többnyire könnyebb sérüléseket szenvedtek a kődobálásban, egyiküket egy éles tárggyal megszúrták.

A Békét Most nevű izraeli békemozgalom egy friss jelentése szerint Donald Trump hivatalba lépése óta példátlanul intenzívvé vált Izraelben a telepesek tevékenysége, újabb kolóniák tervezése és építése a megszállt területeken, mert a kormány és támogatói – a mozgalom szerint – úgy érzik, “bármit megengedhetnek maguknak”.

A hivatalos kormányzati forrásokból összegyűjtött adatok szerint 2018-ban valóban nőtt az építkezések száma, és nagyon intenzívvé vált az újabb telepeslakások tervezése. Ez a tendencia tovább növelte a palesztinok bizalmatlanságát a Trump-kormánnyal szemben, mert Rámalláh szerint minden új településbővítés tovább rontja annak esélyét, hogy Izrael mellett egy palesztin állam is létrejöjjön.

A telepesek támogatói és ellenfelei egyformán megerősítik: megváltozott a légkör azóta, hogy Trump lett az amerikai elnök Barack Obama után, aki még megpróbált gátat vetni a zsidó telepépítéseknek a megszállt területeken. A palesztinok és a nemzetközi közösség túlnyomó többsége illegálisnak és a béke akadályának tekinti ezeket a zsidó kolóniákat Ciszjordániában.

Jelenleg több mint 400 ezer zsidó él Ciszjordániában, kétszázezer pedig a szintén 1967-ben annektált Kelet-Jeruzsálemben. A palesztinok mindkét területre jövendő államuk részeként tekintenek. Az amerikai elnökök Trump előtt – mind a republikánusok, mind a demokraták – elítélték Izrael telepespolitikáját.

Ma hazaérkezett Szentpétervárról a 419. ARZ-ben nagyjavított magyar Mi-24-esek második csoportjának negyedik gépe, összességében a nyolcadik mihu, melyekkel hat év kihagyás után ismét szolgálatba áll a harcihelikopter típus a honvédségben - a Zrínyi 2026 program keretében. Akárcsak a csütörtök óta megérkezett másik három gép (331, 332, 334), a 338-as is most először áll csatasorba, miután az egykori NDK örökségéből Németország a kilencvenes években Magyarországnak ajándékozta. Ezek a gépek alig (pár száz órát) repültek eredeti hazájukban, nálunk pedig még semennyit, így - bár a naptár szerint harminc évesek - repülési élettartamuk jóformán egésze potenciálisan rendelkezésre áll.

Kuriózumok a Lima előtéren. A második négyest megbízható Szentpétervár-Kecskemét ingázással január 4-7 között hazaszállító "kandahári túsz", illetve az egykori NVA "utolsó" harci helikoptere, immár magyar felségjellel.

Háromnegyed órával korábbi pillanat: az Iljusin darupályája alatt lóg a mihu orra a kirakodási koreográfia első mozzanatában.

Ugyanez egy másik szögből.

Második lépés: a mellső szárnycsonk-bekötéseken lógva, főfutóin a rámpán legördítve a gép eddig levegőben lévő orrfutója is betont fog.

Lent a rámpa alján.

A céges szakemberek és a magyar katonák együtt tolják el a Mi-24-est az Il-76-ostól.

Orosz vendég a Gripenek fészkében.

Posztszovjet "giccsművészet", kecskeméti iskola, kora XXI. század :-)

Zord 

Ukrajna arra készül, hogy újabb hadihajókat indít útnak a Fekete- és az Azovi-tenger között a Kercsi-szoroson keresztül – erősítette meg csütörtökön egy televíziós interjúban Jurij Birjukov, Petro Porosenko ukrán elnök és a védelmi miniszter tanácsadója.

Ugyanezt mondta Olekszandr Turcsinov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Bizottság (RNBO) titkára tavaly decemberben a BBC ukrajnai kiadásának adott interjújában. A politikus érvelése szerint ugyanis ha Kijev nem indítana több hajót, akkor elismerné Oroszország fennhatóságát a Krím és a Kercsi-szoros fölött, ezt pedig nem teheti és nem is teszi meg.

Turcsinov szavait magyarázva Birjukov kifejtette, hogy a nemzetközi megállapodások értelmében az ukrán hajóknak joguk van akadálytalanul közlekedniük oda-vissza a Fekete- és az Azovi-tenger között.

“Mi pedig ezt folytatjuk is, akár tetszik ez az oroszoknak, akár nem” – szögezte le. Hozzátette: “következő alkalommal nemzetközi megfigyelőket is viszünk magunkkal. Próbáljanak csak még egyszer olyasmit tenni az oroszok, mint legutóbb” – mondta, utalva a november 25-én történt incidensre, amikor az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra a Krím félsziget partjaitól 13-14 tengeri mérföldre, majd elfoglalta őket, a haditengerészeket pedig letartóztatta tiltott határátlépés címén. Az incidenst Kijev katonai agressziónak minősítette.

A novemberben törtétekkel kapcsolatosan a tanácsadó kijelentette: az orosz fél vélhetően arra számított, hogy az ukrán hajók visszalőnek. “Ez esetben ugyanis Oroszország bizonyítani tudta volna, hogy mi agresszívan léptünk fel” – magyarázta.

Kiemelte annak fontosságát, hogy az ukrán hadihajókat nemzetközi vizeken foglalták el. “Vagyis ez nem fedi az oroszok meséjét arról, hogy egyetlen hajónk is megsértette volna a területi vizüket. Ráadásul a Krím területi vizeit? A Krím Ukrajna része. Ezért igen, a hajóink továbbra is közlekedni fognak. Nem mondhatjuk azt, hogy megijedtünk, ezért többet nem indulunk el” – fejtette ki.

A Krím félszigetet 2014-ben önkényesen csatolta el Oroszország Ukrajnától, amit a világ országainak zöme – beleértve az Európai Unió és a NATO tagállamait – nem ismer el legitimnek. Oroszország viszont a Krím körüli 12 tengeri mérföldes övezetet saját felségvizének tekinti, a Kercsi-szoroson való áthaladást pedig a nemzetközi és az ukrán-orosz kétoldalú megállapodásokkal ellentétesen saját engedélyéhez köti.

Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet – ráadásul nemzetközi vizeken a már Odessza felé visszafordult hajóikra – megsértve ezzel az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros közös használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást Moszkva engedélyhez köti. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.

Kijev az incidenst fegyveres agressziónak minősítette, és Ukrajna tíz megyéjében harminc napra – december 26-ig – hadiállapotot vezettek be, ami a rendkívüli állapot egy formája.

A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta meg Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot és követelte az ukrán haditengerészek elengedését, akiket jelenleg is Moszkvában tartanak fogva.

Az 1991-ben alapított RIEL Kft. történetében már megtörtént az első generációváltás, 2017 elején Farkas Bálint és Farkas Máté vette át édesapjuktól a családi vállalkozás vezetését. Az indulás óta a cég termékpalettája jelentősen kibővült, ma már a biztonságtechnikai eszközök széles skálája található kínálati listájukon. Az utóbbi öt évben a létszámot megduplázták, bevételeik pedig dinamikusan növekednek.

– Mikor és hogyan indult a társaság?
– Klasszikus garázscégként indult Solymáron, a kezdetekben egyetlen szervizmérnök dolgozott a szüleim mellett. Riasztóberendezésekhez használt passzív infraérzékelőket gyártottunk, a kiegészítőket pedig importáltuk. Később a videotechnikai eszközök forgalmazása felé tolódott a hangsúly, ma is ez a fő irány. Mindig a minőségre fókuszáltunk, fontos volt, hogy kizárólag megbízható termékek legyenek a portfóliónkban – foglalta össze a cég történetének első évtizedét Farkas Máté ügyvezető.

– A kezdetekkor mennyire volt fontos a terméktámogatás?
– Sohasem álltunk meg a „doboztologatós” cégprofilnál, mindig kiemelt szempont volt, hogy hozzáadott értéket, minőségi támogatást, magas szintű terméktámogatást és szervizt biztosítsunk. 2000-ben átköltöztünk a Röppentyű utcai telephelyünkre, azonban kezdjük kinőni ezt az épületet is.

– Egyenletes volt a fejlődés?
– Voltak zökkenők, a gazdasági válság után sok kihívással néztünk szembe. Az akkori projekt jellegű értékesítés mára erősen eltolódott a disztribúció irányába. Arra az időre tehető a két fő beszállítónkkal – a Dallmeierrel és a Hikvisionnel – kötött kapcsolat kezdete. Az igazán dinamikus növekedés azonban az elmúlt öt évre tehető, ma már közel 40-en dolgoznak a RIEL csapatában.

– Minek köszönhető ez a látványos növekedés?
– A piaci igények is bővültek, de sokkal nagyobb jelentősége van a belső erőforrások fejlesztésének, a minőségre való törekvésnek. A szervizben és a terméktámogató gárdában szinte kizárólag mérnökök dolgoznak, és a kereskedelmi csapatban is magasan képzett szakemberek vannak.

– Milyen irányba fejlődik a piac?
– Érezhető, hogy ez a piac is kezd telítődni, a technológia pedig egyre erősebben összefonódik az informatikai megoldásokkal. A videotechnika egyre inkább beintegrálódik az internet világába, és azon keresztül a klasszikus IT-rendszerekbe. Példaként mondhatnám az intelligens házakat vagy az okostelefonos alkalmazásokat. A technikai újdonságokat és trendeket mi is naprakészen figyeljük, de a kiemelt beszállítóinktól közvetlenül is megkapjuk a legfrissebb információkat.

– Merre tart a videotechnika fejlődése? Tart még a pixelháború?
– A kamerák felbontásának növekedése állandó, a pixelhajhászás itt is megjelenik, akárcsak például a kameráknál vagy a mobiltelefonoknál. Az igazi fejlődés azonban a rendszerszemléletben mutatkozik. Ezt jól példázza a Dallmeier megközelítése, ami például szó szerint a „nagypályás” irányba indult: multiszenzoros, multifókuszos kamerarendszereket építenek, amelyeket főként stadionok, nagy nyílt területek megfigyeléséhez fejlesztettek ki. Egyetlen kameraegységben akár nyolc szenzort is elhelyeznek, így biztosítva a közel egyenletes pixel/méter felbontást a teljes képtartományon. Németországban például az Allianz stadionban a lelátókat is ilyen rendszerrel figyelik. Több egység is összeköthető, így végül egy olyan panorámakép áll össze, amelynek minden képi információja rögzíthető, tárolható. Másik fő irány a mesterséges intelligencia betörése a videotechnikai rendszerekbe. Sok képtartalom-változáson alapuló riasztási megoldás fejlődik olyan megbízható szintre, hogy széles körben elterjedtté váljon az általános videós megfigyelésben.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Mindig vicces egy kicsit a Wagner csoportról írnom, de ez nem lehet akadály. Az hivatkozott cikk egy kis kellemes rövid összefoglalás a Wagner-csoportról, amiben két újdonság, az egyik azoknak is az, akik már talán olvastak róla. A fő probléma ezzel a szervezettel, hogy állandóan a nyugati PMC-khez hasonlítják, ami nem állja ki a valóság próbáját. Ha van is hasonlóság, akkor az is csak a nyugati/amerikai PC-k korai időszakára hajaz, mert azóta szerinte megregulázták ezeket a szervezetetek, legalábbis nem találkozunk olyan túlkapásokkal, mint a Blackwater esetében Irakban. ezt írja az elemzés:American Private Military Contractors (PMCs) such as Academi (formerly Blackwater USA), Triple Canopy, and DynCorp typically work under contract in support of larger military missions and have served in logistics, escort, personal protection, or in a training and advisory role, rather than exclusively on the front lines of conflict. These are support missions that are fundamentally different from Wagner’s role. Wagner partners with the Russian military for issues of transportation and logistics, similarly to their western counterparts. However, in both Ukraine and Syria members of Wagner served at times to augment Russian and/or local forces or have served as an “elite infantry“, in direct-action operations, not merely as advisors or trainers. Wagner is also reported to suffer unusually high numbers of casualties for a PMC, which suggests that in some theaters Wagner serves in primarily a combat role, rather than less hazardous non-combat tasks like training and advising.In CAR and perhaps in Libya, Wagner’s primary mission appears to be the extraction of mineral wealth, securing arms deals, and training local specialist forces, rather than pursuing discernable foreign policy objectives in line with those of their country of origin. This differentiation is important when considering the role of the aforementioned western PMCs, who typically do not operate as independently as Wagner seems to, but are more closely bound to national objectives.Ennek a szabadságnak a másik ára, hogy a nyugati PMC-k azokról a nehézfegyverekről, amelyet a Wagner csoport használhat, csak álmodhattad, és ez mindjárt megjelenít egy másik fontos különbséget, hogy az állami támogatás milyen is a nyugati és az orosz PMC-k között. Mert harckocsihoz, nehéztüzérséghez hozzáférni azért nem lehet csak úgy, az továbbra is állami monopólium.A cikk másik érdekessége, hogy már foglalkozik a Wagner csoport afrikai jelenlétével. Erről eszembe is jut egy video, amelyet meg akartam osztani, majd előkeresem. A Közép-Afrikai Köztársaságban való jelenlét a legzavarosabb, mert ott annyi szereplő harcol egymás ellen, miközben az orosz kiképzők a kormányerők támogatására vannak ott. 
A cikk azt írja: With the consent of the UN Security Council Committee created pursuant to UNSC Resolution 2127, an allocation of small arms and ammunition from the stocks of Russia’s Defence Ministry was made available to the Central African Army in late January – early February. Five military [sic] and 170 civilian instructors from Russia were sent to train CAR service personnel with the knowledge of this committee.… ami azt implikálja, hogy erről az USA-nak vag Franciaországnak alapos ismeretei vannak, az ő hozzájárulásukkal törént a katonai segély és a 5 katonai és 170 civil kiképző érkezése hiszen az ENSZ BT döntött róla, ahhoz pedig az öt állandó tag jóváhagyása vagy tartózkodása kell). Talán csak azt nem kötötték az orrukra, hogy a 170 civil egy PMC lesz? Valószínű.

A brit külügyminiszter szerint a Nyugatnak egyelőre bele kell törődnie, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök hatalmon marad.

Jeremy Hunt a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva csütörtökön kijelentette: London régóta vallott álláspontja az, hogy a jelenlegi szíriai rezsimmel nem teremthető tartós béke Szíriában. “Sajnálkozással kell megállapítanunk azonban, hogy (Aszad) még egy ideig hatalmon lesz a neki nyújtott orosz segítség miatt” – tette hozzá.

Hunt szerint Oroszország úgy értékelheti a helyzetet, hogy Szíriában befolyási övezetet nyert magának. “A mi válaszunk erre az, hogy ez így van, de (Oroszország) ezzel felelősséget is magára vett”. Ha ugyanis Moszkva részese akar lenni a szíriai folyamatoknak, akkor neki kell biztosítania a tényleges béke megteremtését Szíriában, és ez annak garantálását is jelenti, hogy Aszad nem vet be vegyi fegyvereket saját népe ellen – mondta a brit külügyminiszter.

Brit kormánytisztviselő most első ízben beszélt nyilvánosan arról, hogy a Nyugat ez idő szerint kénytelen beletörődni Aszad hatalmon maradásába, London azonban már korábban egyértelmű utalásokat tett arra, hogy Oroszország feladatának tartja a szíriai rezsim féken tartását és a békés rendezés előmozdítását.

Hunt hivatali elődje, Boris Johnson tavaly a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: kizárólag Oroszország tudja a tárgyalóasztalhoz kényszeríteni a szíriai elnököt, “és nagyszerű lenne, ha ezt meg is tenné”.

Johnson a szíriai katonai létesítmények ellen tavaly áprilisban végrehajtott, összehangolt amerikai-brit-francia légitámadás után, egy újságcikkben külön is hangsúlyozta: a nyugati katonai akció résztvevői nem Oroszország szíriai stratégiai célkitűzéseinek akadályozására tettek kísérletet, és a légicsapások nem jelentették Nagy-Britannia vagy általában a Nyugat szíriai szerepvállalásának eszkalációját.

A tavaly áprilisi nyugati légitámadás előzményeként a nyugati szövetségesek szerint a szíriai hadsereg vegyifegyver-támadást követett el a Damaszkuszhoz közeli Dúma városában, ezt azonban a szíriai kormány és Oroszország is tagadta.

Könnygázt vetettek be az amerikai határvédelmi szervek az amerikai-mexikói határon, miután mintegy 150 közép-amerikai migráns megpróbált áttörni a határon. Az amerikai belbiztonsági minisztérium szóvivője szerdán a migránsok csoportját “erőszakos csőcseléknek” nevezte.

A migránsoka mexikói Tijuana város felől próbáltak meg áttörni a határon kedden este . Az amerikai határvédelmi szervek közölték: a könnygázt csak azt követően vetették be, hogy a migránsok kövekkel dobálták őket, miközben megpróbáltak bejutni az Egyesült Államokba.

Az incidens során 25 embert – köztük két fiatalt – letartóztattak, a többi migráns pedig visszafordult Tijuanába.

Az amerikai belbiztonsági minisztérium szóvivője, Katie Waldman szerdán közleményben azt hangoztatta, hogy a migránsok csoportja “erőszakos csőcselék” volt, és a határőrök “a minimális erőt alkalmazták önmaguk védelmében”. A szóvivő egyúttal arra sürgette a kongresszust, hogy “teljes egészében finanszírozza a határon építendő falat”.

A mexikói külügyminisztérium szóvivője szintén közleményt adott ki, amelyben sajnálkozását fejezte ki a történtek miatt és egyúttal felszólított a törvények tiszteletben tartására.

A Los Angeles Times című lap a hét végén arról közölt riportot, hogy várhatóan január közepén mintegy 15 ezer főt számláló, újabb migránskaraván indul Hondurasból az amerikai határ felé. “Ezt még nagyobb és még erősebb karavánnak jelzik, mint a legutóbbi volt” – idézte a lap Irma Garridót, a Reactiva Tijuana Foundation nevű, migránsokat segítő civil szervezet képviselőjét.

A Moszkvában kémkedéssel vádolt amerikai állampolgár azonnali szabadon bocsátását követelte Mike Pompeo külügyminiszter

Az amerikai diplomácia vezetőjének nyilatkozatát a washingtoni külügyminisztérium hozta nyilvánosságra. Pompeo közölte: az amerikai kormányzat magyarázatot vár Moszkvától arra is, hogy miért tartóztatták le Paul Whelan volt tengerészgyalogost. Mint mondta: az Egyesült Államok reméli, hogy konzulátusának munkatársai rövid időn belül kapcsolatba léphetnek az őrizetbe vett Whelannal.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) december 31-én közölte hogy őrizetbe vettek egy amerikai állampolgárt, akit kémkedéssel gyanúsítanak. Az FSZB közleménye részletekről nem számolt be, de tudatta: Whelant december 28-án érték tetten és fogták el, és az orosz hatóságok megindították ellene a bűnügyi eljárást.

A kémkedést Oroszországban tíz évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatják.

Az orosz külügyminisztérium Pompeo nyilatkozata után bejelentette: lehetővé tették, hogy az amerikai konzulátus munkatársai találkozhassanak Whelannal.

Korábban Whelan családja közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta, hogy a 48 éves volt tengerészgyalogos – aki jelenleg egy autóalkatrészeket gyártó michigani cég biztonsági vezetője -, ártatlan, és csupán azért érkezett Moszkvába, hogy részt vegyen egy esküvőn. A családtagok felvették a kapcsolatot az amerikai külügyminisztérium tisztségviselőivel és kongresszusi politikusokkal is.

A huszonöt éves férfit rablás miatt vette őrizetbe a rendőrség 2018 nyarán Győrben. Az őrizetből harmadnap, a délelőtti órákban szabadon bocsátották. Aznap délután lopási céllal bement egy étterembe, ahol betört egy ablakot, majd elmenekült.

Az elkövetőt azért vette őrizetbe a rendőrség, mert alkalmi ivótársát 2018 nyarán Győrben egy éjjeli időpontban, távozása során hátulról, nagy erővel fellökte, majd a földön fekvő férfit megfenyegette, hogy megöli, ha nem adja oda a pénztárcáját. A pénztárcát a sértett a benne lévő hatezer forinttal és okmányaival együtt átadta a támadójának.

Miután az elkövető szabadult az őrizetből, még aznap bement egy étterembe, amelynek a teraszáról megkísérelt eltulajdonítani egy nyolcezer forint értékű melegszendvicssütőt. A hóna alatt a melegszendvicssütővel éppen betörte az épület egyik ablakát, mikor a tulajdonos tetten érte, ezért elmenekült a helyszínről.

A Győri Járási és Nyomozó Ügyészség a jelenleg letartóztatásban lévő férfit rablás bűntettével és lopás vétségének kísérletével vádolja. Vele szemben tíz évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.