Biztonságpolitika

Komoly biztonsági kockázatot rejtenek magukban az úgynevezett aranyútlevél- és aranyvízum-programok, amelyek keretében egyes európai uniós tagországok állampolgárságot vagy letelepedési engedélyt kínálnak külföldieknek pénzért vagy befektetésekért cserébe – figyelmeztetett az Európai Bizottság (EB).

Állampolgárság kizárólag Bulgáriában, Cipruson és Máltán vásárolható. Bizonyosféle letelepedési kötvényprogramot viszont jelenleg húsz EU-tag működtet: Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország és Litvánia, Luxemburg, Málta, Nagy-Britannia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország és Szlovákia.

Az Európai Bizottság szerint ezek a programok komoly biztonsági kockázatokat jelentenek, aggályosak a pénzmosás és az adóelkerülés elleni küzdelem szempontjából, továbbá nem eléggé átláthatóak. A brüsszeli testület kiemelte, hogy az aranyútlevél-programokat működtető három országban nem előírás az ottani lakóhely vagy a valódi helyi kötelékek megléte az állampolgárság megszerzéséhez.

“Nagyobb átláthatóságot akarunk, hogy mi alapján adják meg az állampolgárságot, és szorosabb együttműködést a tagállamok között. Nem lehet gyenge láncszem az EU-ban” – jelentette ki Vera Jourová uniós igazságügyi biztos.

“Az érintettek nem pusztán valamely tagország, hanem egyúttal az Európai Unió állampolgárává is válnak, az azzal járó minden joggal, köztük a szabad mozgással és a belső piaci hozzáféréssel együtt. Azaz ezen országok olyasmit árulnak, ami nem az övék” – mutatott rá.

Dimitrisz Avramopulosz, az EB uniós belügyekért és polgárságért is felelős tagja arról számolt be, hogy az aranyvízum-programok elég különbözőek. Vannak, amelyek keretében állampapírt, ingatlant kell vásárolni, munkahelyeket teremteni vagy egyszeri hozzájárulást tenni a költségvetéshez. Eltér az is, hogy mekkora beruházást kell eszközölni, egyes államokban már 100 ezer euró alatti összeg is elegendő, máshol viszont ötmillió eurót kell befektetni. A legtöbb hasonló program keretében rövidtávú, 6 hónapos vagy 1-2 éves letelepedési engedélyt kínálnak, de van példa 3-4-5-10 évesre is, utóbbiak ráadásul gyakran végül az állampolgárság megszerzéséhez vezetnek.

“Nem szabad kockára tenni az elmúlt évek közös eredményeit a biztonság és a határvédelem megerősítése terén. Az uniós tagállamoknak teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk a fékekre és ellensúlyokra vonatkozó kötelezettségeiket, és ez alól a letelepedési kötvényprogramok sem jelentenek kivételt” – mondta Avramopulosz.

Tájékoztatása szerint az Európai Bizottság szorosan figyelemmel fogja követni, hogy az érintett országok a közösségi jognak megfelelően járnak-e el. A bolgár kormány előző nap bejelentette, hogy februártól megszüntetik a komoly bírálatokat kiváltó aranyútlevél-programot.

Bulgáriában októberben állami tisztségviselők által működtetett irathamisítói hálózatot számoltak fel a hatóságok. A gyanúsítottak a vádak szerint külföldieknek olyan hamis dokumentumokat értékesítettek, amelyek azt voltak hivatottak igazolni, hogy az irat tulajdonosának egyik felmenője bolgár állampolgár. Az igazolások révén a külföldiek állampolgársághoz, illetve útlevelekhez tudtak jutni, lehetővé téve számukra az Európai Unió területén a lakhatást és a munkavállalást.

Az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét betöltő legfelsőbb bíróság jóváhagyta Donald Trump elnök döntését a transzneműek katonai szolgálatának tiltásáról.

A bíróság döntése 5:4 arányban született meg, a konzervatív bírák az elnöki döntés bevezetése mellett, a liberális bírák pedig ellene szavaztak. A döntést az első kommentárok a Trump-kormányzat egyértelmű győzelmeként értékelték.

Néhány évvel ezelőttig a transzneműeket elbocsáthatták a hadsereg kötelékeiből, de aztán az előző elnök, a demokrata párti Barack Obama idején ez a politika megváltozott: 2016-ban a hadsereg vezetői bejelentették, hogy azok a transzneműek, akik addig a hadseregben szolgáltak, maradhatnak, és egyúttal közölték, hogy 2017. július 1-jétől nyílik meg ismét a lehetőség, hogy a transzneműségüket nyíltan felvállalókat ismét besorozhassák.

Trump elnöki beiktatása után az új kormányzat másként döntött: az elnök először közölte, majd az akkori védelmi miniszter James Mattis hivatalosan is bejelentette, hogy ezt az időpontot módosítják, és a helyzet tanulmányozására hivatkozva a besorozásokat meghatározatlan időre elhalasztják. Trump 2017 júliusának végén azonban közölte: a transzneműek semmilyen körülmények között nem szolgálhatnak az amerikai hadseregben. Az elnök úgy rendelkezett, hogy vissza kell térni az Obama-kormányzat változtatásai előtti politikához.

A transzneműek és a homoszexuálisok érdekeit védő csoportok több helyen is bírósághoz fordultak, és az alsóbb szintű bíróságok nekik adtak igazat. Jogértelmezésükkel arra kötelezték a védelmi minisztériumot, hogy az elnöki döntést az egész országra kiterjedően függessze fel, és 2018. január 1-jéig engedélyezze a transzneműek besorozását.

A legfelsőbb bíróság kedden hozott döntése ezeket a felfüggesztéseket semmisítette meg, egyúttal azonban lehetővé téve az alsóbb szintű bíróságoknak, hogy tovább dolgozzanak az ügyön.

A Trump-kormányzat 2018 márciusában bejelentette, hogy a vizsgálódások eredményeképpen megváltoztatja a politikáját, és transzneműek egyáltalán nem szolgálhatnak a hadseregben, ahová csakis a biológiai nemüknek megfelelő férfiakat és nőket sorozhatják be.

Emberölés miatt emelt vádat az ügyészség Izraelben az ellen a tizenéves izraeli telepes ellen, aki kődobálással egy várandós palesztin nő halálát okozta – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet.

A Sin Bét nevű izraeli belbiztonsági szolgálat nyomozása után azzal vádolják a három hete őrizetbe vett tizenhat éves izraeli fiatalt, hogy egy palesztin rendszámú autóra dobott kővel tavaly október 12-én, péntek este fejbe talált egy nyolcgyermekes, várandós palesztin nőt, aki sebesülésébe a helyszínen belehalt.

A Ciszjordániában, a főúthoz közeli Rehelim telepesfalu Föld Gyümölcse (Prí Haárec) nevű jesivájában, vallási középiskolájában tanuló tizenéves DNS-nyomait megtalálták a halálos sérülést okozó kövön.

A vádirat szerint súlyosbító körülmény, hogy csak palesztin nemzetisége miatt, terror indíttatásból követte el a szándékos vandalizmusként meghatározott bűncselekményt. A kődobálást ideológiai okból, arabokkal szembeni rasszizmus és ellenségesség miatt hajtotta végre.

Aisa Rabi, a 47 éves, nyolcgyermekes palesztin családanya kilencéves lányával és férjével utazott egy autóban, amikor a kő eltalálta. Férje, aki az autót vezette, könnyebb sérüléseket szenvedett. Az ügyészség szerint a számukra ismeretlen, palesztin rendszámtáblás járműre dobott kő közel két kilogramm súlyú volt, és teljes erővel hajították az autó felé, hogy kárt okozzanak az utasok testi épségében, nem törődve egy esetleges halálos sebesüléssel sem.

A kiskorúsága miatt meg nem nevezett izraeli fiatal kihallgatásán hetekig élt a hallgatás jogával, majd amikor szembesítették a DNS-vizsgálat eredményével, ügyvédje tanácsára megszólalt, és azt állította, hogy nyomai azért lehettek a kövön, mert korábban sokat járkált azon a területen, a közeli szikláknál. A rendőrség szerint ez nem zárja ki a feltételezett elkövetők köréből. A nyomozók korábban öt, az úthoz közeli jesivában tanuló fiatalt vettek őrizetbe és hallgattak ki.

Szélsőjobboldali telepesek számos alkalommal tüntettek az elmúlt hetekben a letartóztatások ellen, és kegyetlen bánásmóddal vádolták a Sin Bétet. Izraelben az utóbbi években megszigorították az ilyen támadások elkövetőinek büntetését. Egy 2015-ben elfogadott törvény szerint akár húsz évet is kaphat, aki kővel dobál autókat.

Venezuela megszakította a diplomáciai és politikai kapcsolatait az Amerikai Egyesült Államokkal, Nicolás Maduro, venezuelai elnök 72 órát adott az amerikai diplomatáknak, hogy azok elhagyják az országot.

Az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere, Michael R. Pompeo 2019. január 23-án nyilatkozatot tett közzé, melyben az ellenzéki Juan Guaidót, a venezuelai Nemzetgyűlés elnökét ismerik el Venezuela új, ideiglenes államfőjeként. Ezt a lépést nemcsak a vonatkozó Amerikai Államok Szervezetének határozatára – melyben a nemzetközi szervezet nem ismeri el Maduro elnök hivatalának megújítását 2019. január 10-től és új választásokat kér –, hanem Venezuela Alkotmányának 233 paragrafusára is alapozta a venezuelai Nemzetgyűlés támogatásával, valamint kijelentette, hogy támogatja az önmagát elnöknek kinevező Guaido minden döntését, mely az ország demokratikus rendjét kívánja visszaállítani. A vonatkozó jogszabályhely értelmében (Venezuela Alkotmány 233 paragrafus) 30 napon belül új választásokat kell kiírni.

Juan Guaidó, a venezuelai Nemzetgyűlés elnöke 2019. január 23-án az Alkotmányra hivatkozva kinevezte magát Venezuela ügyvezető államfőjévé. Kép forrása: ichef.bbci.co.uk

Az USA külügyminisztere azt nyilatkozta, hogy mivel az Egyesült Államok a Maduro rezsimet nem ismeri el Venezuela kormányaként, annak sem az amerikai diplomaták kiutasításához, sem a politikai kapcsolatok megszakításárhoz nincs joga. Trump elnök arra a kérdésre, hogy az USA kíván-e katonai erőkkel közbelépni, azt válaszolta, hogy „nem terveznek semmi konkrétat, de nem is vetnek el semmilyen lehetőséget”.

2019. január 24-én újabb sajtóközlemény jelent meg az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumi honlapján, melyben az ország – amint az lehetséges lesz –, készen áll 20 millió dollár értékű humanitárius segélyt bocsájtani a venezuelai emberek segítésére, mindezt étel és gyógyszer pótlására.

Ugyanezen a napon, Pompeo külügyminiszter felszólította az Amerikai Államok Szervezetét, hogy kövesse az Egyesült Államok példáját és nyilvánítsa Maduro elnök kormányát illegitimnek.

A tüntetések Caracas utcáin régóta követelnek emberáldozatokat. Nemcsak a kormánypárti és ellenzéki tüntetők csapnak össze, hanem bizonyos esetekben a büntetés-végrehajtás is erőszak alkalmazásával kívánja megfékezni a tüntetőket. Vladimir Padrino, venezuelai védelmi miniszter azt nyilatkozta, hogy a katonai erők számára Nicolás Maduro a legitim elnök és nem áll szándékukban támogatni egy párhuzamos kormány felállítását, sőt, azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy puccsot akar végrehajtani.

Az események nemcsak a belpolitikai krízist mélyítik, hanem a regionális és nemzetközi közösséget is megosztják. A latin-amerikai államok közül többnek is szembe kell néznie az évek óta tartó válság következményeivel; a szomszédos országok az őket érintő menekültproblémán keresztül kapnak képet arról, hogy mennyire súlyos a helyzet Venezuelában. Az krízis több latin-amerikai országot (és Kanadát) is arra ösztönzött, hogy 2017 augusztusában megalapítsák a Lima-csoportot (The Lima Group), mely alapító nyilatkozatában (Lima Declaration) célul tűzte ki a válság megfékezését; követelte a politikai foglyok elengedését és a szabad, tiszta választások kiírását, emellett humanitárius segélyt ajánlott a hiányt szenvedő állampolgároknak.

Az Egyesült Államok ellenzéki elnököt ügyvezető államfőként elismerő nyilatkozatát követően több ország is támogatását fejezte ki Juan Guaidó felé, többek között Kanada, Argentína, Brazília, Guatemala, Kolumbia, Honduras, Costa Rica, Panama, Peru és Chile is. A latin-amerikai régióban azonban Mexikó Maduro elnökségét támogatja, Bolívia, Nicaragua és Kuba pedig szintén ezen az állásponton vannak.

Nicolás Maduro 2019. január 10-től második elnöki ciklusát tölti, mely újabb hat évet jelent számára Venezuela államfőjeként. Kép forrása: tellerreport.com

A globális nemzetközi közösség dinamikus államai közül Oroszország, Kína, Törökország és Irán is Nicolás Madurot ismerik el Venezuela legitim államfőjeként.

Oroszország nem csak a közel 20 milliárd dolláros befektetések miatt áll ki Venezuela mellett. A diplomáciai kötelék egyik fontos eleme, hogy mindkét állam jelenleg el van szigetelve a nemzetközi közösségtől, emellett Oroszország számára geopolitikai cél az Egyesült Államok közelében lévő államokkal fenntartott jó viszony. A gazdasági kötelék leginkább abban jelentkezik, hogy Oroszország a Venezuelának folyósított kölcsönt nem pénzben, hanem olajban kapja vissza. A Föderáció kijelentette, hogy az Egyesült Államok beavatkozása a venezuelai belügyekbe sérti a nemzetközi jogot, és kategorikusan elítélte még a gondolatát is a külső katonai beavatkozásnak.

Kína szintén több befektetéssel rendelkezik az országban, közel háromszor akkora összeg ez, mint amennyit Oroszország forgatott a latin-amerikai állam gazdaságába. Nemcsak az iparban, hanem a hadikereskedelemben is fontos partnerei egymásnak.

Törökország és Irán felhívta a figyelmet arra, hogy csak még nagyobb káoszhoz vezet az, ha nem hagyják a legitim Maduro kormányt érvényesülni és ellehetetlenítik az ország békéjét az ellenzéki elnök elismerésével. Erdogan elnök az első török elnök, aki ellátogatott Venezuelába, és nemcsak az olajiparba fektetett be, hanem szorosabbra fűzte az ásvány- és energiakereskedelem, valamint a hadiipar szálait is az országgal. A diplomácia másik fontos eleme, hogy Törökország szerint ugyanaz a nyomás nehezedik rájuk a nemzetközi közösség részéről; mindkét ország áldozatul esett puccsnak és vezetőiket ok nélkül nevezik diktátornak. Irán a több évtizedes kapcsolat mellett szintén a közös nyomásra hivatkozik a diplomáciát tekintve. Az Egyesült Államok mind Venezuela, mind pedig Irán ellen kivetett szankciói közelebb hozzák egymáshoz a két országot, ahogy a puccs is, Irán pedig „stratégiai tanácsokkal” látja el a kormányt a „béke fenntartása” érdekében.

Az Európai Unió választások kiírására szólította fel a latin-amerikai államot.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete a következő napokban vitatja meg a kérdést.

A Vatikán nem foglalt állást.

James Bulgernek, a múlt század leghírhedtebb nagy-britanniai gyermekgyilkossága áldozatának a szülei felháborodásuknak adtak hangot amiatt, hogy rövidfilm kategóriában Oscar-díjra jelölték a fiúk megöléséről Vincent Lambe rendezésében készült Detainment (Letartóztatás) című alkotást.

Lambe a harmincperces filmdrámát a rendőrségi jegyzőkönyvek, a két gyermekkorú elkövető, Jon Venables és Robert Thompson kihallgatásairól készül eredeti magnófelvételek alapján készítette el. A két tízéves fiút 1993-ban egy liverpooli bevásárlóközpontból édesanyjától csalták el és egy vasúti töltésen brutálisan megkínozták, majd agyonverték a kétéves James Bulgert.

A Detainment filmdráma számos nemzetközi filmfesztiválon díjat nyert és az amerikai filmakadémia már decemberben kiválasztotta rövidfilm kategóriában Oscar-jelölésre a kilenc filmes rövidlistát meghirdetve.

James Bulger szülei már ekkor a film bojkottjára és a jelölési folyamatból való kizárásra szólítottak fel, mondván a hozzátartozókkal senki nem konzultált a film elkészítéséről. Az általuk indított internetes tiltakozást 98 ezren írták alá. Ráadásul szerintük a film egyfajta szimpátiát kelt a gyilkosok iránt.

“Egy dolog filmet készíteni úgy, hegy nem lépnek kapcsolatba a szülőkkel és nem kérik engedélyüket. A másik viszont, hogy egy gyerekkel eljátszatják James életének utolsó óráit, és engem és családomat arra kényszerítenek, hogy ismét átéljük azt” – idézte az anyát a The Guardian című brit napilap honlapja.

“Hollywoodnak szégyellnie kellene magát. Vannak dolgok, amelyekhez nem lenne szabad nyúlni, és egy kisgyermek megölése ezek egyike. Hollywood számára ez csak egy újabb film, de számomra és családom számára egy élő rémálom. A jelölések mögött állók tudták, hogyan érzünk a film és rendezője iránt” – mondta Ralph Bulger, az édesapa a Daily Mirror című brit bulvárlapnak.

A 38 éves Lambe 2012-ben határozta el, hogy filmet készít a ügyről. “Évek óta eszemben járt a Bulger-ügy horrorja. Tizenkét éves voltam, amikor az eset történt, és nagyon az agyamba vésődött. Nekem mindig azt mondták, hogy azok a fiúk sátánok. Még most is úgy tekintenek erre az ügyre, ami egyértelműen fekete és fehér. Úgy gondolom, szükség van arra, hogy ennél jóval mélyebben megértsük. A szürke egy kis árnyalatát akartam hozzáadni” – nyilatkozta a rendező korábban.

Cáfolta, hogy szimpátiát akart volna kelteni a gyilkosok iránt és mint mondta, mentségeket sem akart találni. Nem akarta azt sem, hogy a családnak újabb szenvedést okozzon.

Thompsont és Venablest annak idején meghatározatlan idejű elzárásra ítélték, majd 2001-ben szigorú feltételekkel szabadlábra helyezték, ami hatalmas felháborodást váltott ki Nagy-Britanniában. Mindkettő új személyazonosságot kapott. Venablest azonban 2010-ben ismét börtönbüntetésre ítélték gyermekpornográfia miatt. 2013-ban szabadulhatott. Jelenleg is börtönben ül, mert tavaly ismét elítélték gyermekpornográfia vádjával.

Több év börtönbüntetésre ítélt garázdaság miatt az Egri Törvényszék kedden három embert, akiket korábban, első fokon közösség tagja elleni erőszak miatt marasztaltak el egy több éve Poroszlón történt verekedés ügyében.

A másodfokú eljárásban a törvényszék megállapította: a Füzesabonyi Járásbíróság 2017. október 26-án meghozott ítélete az eljárási szabályok betartásával született és megalapozott volt, indokoltan mondták ki a vádlottak bűnösségét, ám cselekményüket részben tévesen minősítették.

A 2014. Újév hajnalán Poroszlón történt verekedés ügyében az Egri Törvényszéken jogerősen úgy határozott, hogy a vádlottak az érintett szórakozóhely előtt állókat nem magyarságuk miatt bántalmazták, hanem azért, mert korábban nem engedték be őket a helyiségben tartott szilveszteri zártkörű rendezvényre. Így tettük közösség tagja elleni erőszak helyett garázdaságnak minősül. A törvényszék minden más tekintetben helybenhagyta az elsőfokú eljárásban kiszabott ítéletet mindhárom, a járásbíróság döntése ellen fellebbezést benyújtó vádlott esetében.

Ennek megfelelően az elsőrendű vádlottat társtettesként elkövetett garázdaság bűntette és két rendbeli súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt két év börtönbüntetésre, valamint három év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá az ellene korábban kiszabott és próbaidőre felfüggesztett egy év két hónap börtönbüntetés végrehajtását is elrendelte.

Feleségét mint az ügy másodrendű vádlottját társtettesként elkövetett garázdaság bűntette és társtettesként elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt ugyancsak két év börtönbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá korábbi, próbaidőre felfüggesztett egy év börtönbüntetésének végrehajtását is elrendelte.

A harmadrendű vádlottat társtettesként elkövetett garázdaság bűntette, társtettesként elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérlete, könnyű testi sértés vétsége és garázdaság vétsége miatt két év hat hónap börtönbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte. Ezenkívül esetében is elrendelte az ellene korábban kiszabott és próbaidőre felfüggesztett, összesen 17 hónapnyi fogházbüntetés végrehajtását.

A vádirat szerint 2014. január elsején hajnali két óra körül a vádlottakat nem engedték be Poroszlón az egyik sörözőbe, mert ott zártkörű rendezvényt tartottak. Ezután távoztak, ám később visszatértek a helyszínre; először az épület előtt állókkal kiabáltak, illetve megfenyegették őket, majd ököllel és üvegekkel támadtak rájuk, eközben folyamatosan a magyar nemzetet sértő kijelentéseket tettek. Miután a sértetteknek sikerült bemenekülniük a szórakozóhelyre, az ittas állapotú harmadrendű vádlott az ajtót berúgva követte őket. A bántalmazás következtében a sértettek nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek. közösség tagja elleni erőszakot garázdaságnak átminősítve az Egri Törvényszék kedden másodfokon jogerősen helybenhagyta a Füzesabonyi Járásbíróság korábbi ítéletét a 2014. Újév hajnalán, Poroszlón történt verekedés kapcsán indult büntetőügyben.

Nehéz pontosan elhelyezni az ilyen híreket. Észak-Irakban (Iraki Kurdisztán), kurd tüntetők elfoglaltak egy kisebb török bázist, felgyújottak néhány tankot és egyéb járművet tiltakozásul azért, mert egy korábbi török légitámadásban (ami a PKK fegyveresit célozta) két helyi lakos is meghalt.

Tekintve, hogy a török bázisok mind a Barzani, KDP területen vannak, természetesen jelenlétük bírja a kurd vezetés jóváhagyást, sőt talán az iraki kormányét. Valahol jó, hogy a török hadsereg inkább hagyta azt a pár tankot, és visszavonult, mint hogy vérfürdőt rendezzen a helyi iraki kurdok körében (nem, nem minden kurd utálja Törökországot és szereti a PKK-t, szóval ez nem magától értődő). Hagyni kellett levezetni a feszültséget a helyiek körében, még ha ezen az áron is. Egyébként az török hadsereg iraki bázisairól elég kevés infó van. 11-14-18 darabról beszélnek, amelyek többsége az török-iraki határ közvetlen iraki oldalán van. (itt vannak fotók és térkép is)

Ha valamelyik hírnevet kapott, akkor az nem ezek közül került ki, hanem ami Bashikában van (egy keresztény település egyébként), az kurd-iraki "határ" mentén. 2014-ben, az Iszlám Állam moszuli térnyerése után jöttek ide, hogy az IÁ-val ellenséges szunnita miliíciát képezzenek ki, meg persze másért is. 2015-ben vagy 2016-ban, amikor Erbilben mondtam az egyik török alkonzulnak, hogy szívesen meglátogatnám a bázist, először meglepődött, aztán nagyot röhögött és mondta, hogy sajnos azt nem tartja elképzelhetőnek. Nem is látogattam meg (A logikám az volt, hogy ha a sajtónak megmutatják, akkor a kutatóknak miért ne. Sokszor bejött)

Moszult már rég visszafoglalták, de a török katonák még mindig ott vannak Bashikában. Most már még inkább egy anomália, hogy miért engedi ezt az iraki kormány? 2017 előtt még kurd kézen volt a város, az ok, hogy a KDP engedte, de most már iraki kézen van. Szóval hazaküldhetnék őket. A Bashika bázis ebből szempontból más helyzetben van, mint a többi, a török határhoz közeli bázis, mert azok létét még egy korábbi török-iraki megállapodás tette lehetővé. De Bashikáét? Mélyen bent a Irakban? Nem vágom.

Légijárművek fedélzeti védelmi rendszerének fejlesztéséhez nyert el 298,75 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást a Specimpex Kft., a fejlesztés teljes költsége 543,18 millió forint – közölte a cég.

A beruházás a Széchenyi 2020 program vállalatok kutatás-fejlesztési és innovációs (k+f+i) tevékenységének támogatása kombinált hiteltermékkel elnevezésű pályázatból valósul meg.

A tájékoztatás szerint a tervezett új “Mirázs” fedélzeti védelmi rendszer rendeltetése a helikopterek és repülőgépek védelme lesz az infravörös rávezető fejjel ellátott irányított rakétákkal szemben. A “Mirázs” rendszer fő előnye az analóg rendszerekkel szemben az, hogy ez a rendszer képes lesz egy időben két spektrális tartományban – ultraibolya és infravörös – rögzíteni és elemezni a rakéták sugárzását, ami jelentősen megnöveli a felderítés megbízhatóságát. A jelenleg működő, rakétatámadást felderítő rendszerek többségében csak egy tartományt használnak: vagy az ultraibolyát, vagy az infravöröset. A megbízható rakéta indításjelző berendezések hiánya miatt komoly perspektívát jelent a fejlesztés – olvasható a közleményben.

A várhatóan 2020 április végéig tartó projekt keretében új műszaki, tudományos eredmény kidolgozásával létrejövő “Mirázs” rendszer feladata lesz, hogy pásztázza a környező területet a légijármű alatt, idejében felderítse a rakétaindítást, jelezze a pilóta számára, hogy milyen irányból indították ezt a rakétát, és bekapcsolja az infracsapdákat kilövő rendszert annak érdekében, hogy a repülőgép vagy helikopter felé repülő rakétát ezekre az infracsapdákra vezesse rá. Ekkor a pilóta légelhárítás elleni – kitérő – manővert hajt végre. A rakéta felderítését követően automatikusan kilőtt infracsapdák az infravörös tartományban sugároznak, azonban az a sugárzás nem zavarásként, hanem “csaliként” működik a repülő rakéta számára, hogy a rávezető feje változtassa meg az elfogás tárgyát, átváltson az infracsapdára, és békén hagyja a repülőgépet, vagy a helikoptert – közölték.

Közölték: a repülőeszközök hatékony önvédelme csak a felderítés, észlelés csökkentésével érhető el, és a veszély nemcsak a katonai, hanem a kereskedelmi és utasszállító légijárművekre is ugyanúgy vonatkozik. A fejlesztés eredményeként létrehozandó rendszer számos multi-spektrális tartományban működő adót fog tartalmazni, amely mindegyikében a jelet egy speciális interferenciaszűrőn bontja fel és komplexen dolgozza fel, ennek megfelelően az eredmény is sokkal megbízhatóbb lesz – írták.

Az Egyesült Államok közölte Oroszországgal, hogy véglegesen eldöntötte: felmondja a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövid hatótávolságú nukleáris fegyverek felszámolásáról (INF) szóló szerződést – jelentette be Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerdán, a Moszkvához közeli Kubinkában.

A védelmi tárca képviselőjével közösen megtartott tájékoztatóján Rjabkov elmondta, hogy az orosz félnek amerikai részről egy washingtoni diplomáciai csatornán keresztül erősítették meg a “legmagasabb szinten bejelentett szándékot”.

“Emellett világos magyarázat hangzott el, amely szerint a bejelentett lépés nem jelent felhívást párbeszédre, azt a körülmények összessége alapján hozták meg és véglegesen” – mondta az orosz diplomata a követségi katonai attasék és újságírók számára megtartott, élőben közvetített tájékoztatón.

Rjabkov emlékeztetett rá, hogy Washington korábban jelezte: február 2-tól felfüggeszti az INF-szerződésben rögzített kötelezettségeinek teljesítését, ha Moszkva nem semmisíti meg a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgépét, amely az amerikai fél szerint sérti a megállapodást. A külügyminiszter-helyettes és Mihail Matvejevszkij altábornagy, az orosz rakéta- és tüzérségi erők parancsnoka valótlannak nevezte a szerződésszegésről szóló állítást.

Matvejevszkij azt állította, hogy a 9M729-es “szárnyas rakéta”, amely az Iszkander-M rendszer részét képezi, és műszaki paraméterei alapján nem képes arra, hogy megsértse az INF-szerződést. Mint mondta, az eszköz nem alkalmas annyi üzemanyag hordozására, hogy a hatótávolsága elérje a megállapodásban megszabott ötszáz kilométeres korlátozást.

A szóban forgó manőverező robotrepülőgépet szerdán Kubinkában be is mutatták a katonadiplomatáknak és a médiának.

A tábornok tájékoztatása szerint a 9M728 és a 9M729 típusú fegyvereket gyárilag szerelik fel robbanótöltettel és töltik fel üzemanyaggal, konténerben szállítják a csapategységekhez, ahol az utántöltés már műszakilag megvalósíthatatlan. A tábornok kifogásolta, hogy az Egyesült Államok nem támasztotta alá “objektív adatokkal” azt az állítását, miszerint Oroszország 500 kilométert meghaladó hatótávolságú, szárazföldi indítású manőverező robotrepülőgépet fejlesztett ki, mert a 9M729 kipróbált maximális tesztelt repülési távolsága 480 kilométer volt. Mint mondta, a Kapusztyin Jar-i gyakorlótérről felbocsátott, ennél nagyobb hatótávolságú eszközök mind interkontinentális ballisztikus rakéták voltak.

Rjabov közölte: Moszkva abból indul ki, hogy az INF szerződés végrehajtása abban az időszakban is kötelező marad, amelyre az Egyesült Államok “felfüggeszti” az abban való részességét.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2013 óta azt állítja, hogy Oroszország a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével – amely az Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazza – megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az ötszáz kilométert.

Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szerinte szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Minden valóságalapot nélkülöző, a közvéleményt szándékosan megtévesztő, felesleges pánikkeltésnek nevezte Benkő Tibor honvédelmi miniszter a honvédelmi alkalmazotti jogállás bevezetésével kapcsolatos vádakat az MTI-nek adott nyilatkozatában. A tárcavezető elmondta, hogy a honvédségnél dolgozó mintegy 7200 közalkalmazott több mint 99 százaléka elfogadta az új jogállást, az azzal járó többletjuttatásokat és egyben kötelezettségeket.

Benkő azt mondta, felesleges volt az elmúlt napokban a Honvédkórházzal kapcsolatos hisztériakeltés is, hiszen semmilyen valós alapja nem volt. Közölte: a Honvédkórház mintegy háromezer érintett dolgozója közül 54 közalkalmazott döntött úgy, hogy nem vállalja a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt. Az új státuszt többségében azok nem fogadták el, akik korábban már elhatározták, hogy távozni akarnak az intézménytől – fogalmazott a miniszter, hozzátéve: ők ezzel a döntésükkel kihasználták a lehetőséget, tulajdonképpen időt nyertek, hiszen ezzel az eljárással a felmondási idő letöltése nélkül tudták megszüntetni munkaviszonyukat.

A miniszter leszögezte: így a Honvédkórház minden osztályán továbbra is zökkenőmentes a betegek ellátása. Az ellenzéki politikusoktól önmérsékletet kért, hogy “hamis híresztelésekkel ne kérdőjelezzék meg” a Honvédkórház dolgozóinak elhivatottságát és az egészségügyi ellátás iránti felelősségérzetüket, ezáltal ne nehezítsék a Honvédkórházban dolgozó orvosok és szakápolók elkötelezett munkáját.

Benkő szerint a honvédséggel kapcsolatos változások nemcsak a technikai eszközök fejlesztéséről és az új jogszabályi környezet megalkotásáról, hanem a katonákról és a honvédségnél dolgozó civil munkatársakról való körültekintőbb gondoskodásról is szólnak. Úgy fogalmazott: a honvédelmi tárca vezetése számára fontos valamennyi dolgozójának – legyen katona vagy polgári foglalkoztatott – megbecsülése, a stabil, megbízható munkahely és a versenyképes fizetés megteremtése. “A mostani döntésekkel a dolgozóink tovább erősítették a tárca és a Honvédség egységét” – mondta a tárcavezető.

Sikertelen kényszerleszállást hajtott végre egy orosz bombázó, a legénység két tagja meghalt

Kényszerleszállás közben lezuhant az orosz légierő egy Tu-22M3-as típusú bombázója Murmanszk megyében, a legénység két tagja életét vesztette – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

A moszkvai katonai tárca szerint a gép két másik pilótáját kórházban kezelik. A repülőgép hóviharban próbálkozott meg a leszállással. A manőver közben a Tu-22M3-as a leszállópályához csapódott és megsemmisült.

A repülőgép lőszert nem szállított a minisztériumi tájékoztatása szerint.

Vádat emeltek egy férfi ellen, aki hitközségi megbízottnak kiadva magát több mint 17 millió forintot csalt ki egy nőtől – közölte a Fővárosi Főügyészség.

A közlemény szerint a 63 éves férfi tavaly márciusban telefonon – álnéven bemutatkozva – azzal kereste meg a 89 éves nőt, hogy a hitközség megbízottjaként segít a megtakarítását biztonságba helyezni, mivel lehallgatják, s a pénze a bankban és otthon is veszélyben van.

A nő hitt a férfinak, és a következő napokban beváltotta értékpapírjait, kivette a bankból devizáját, és megtakarításait az útmutatásnak megfelelően – három részletben – a XIV. kerületi Fogarasi úton található parkban lévő kukában helyezte el. A vádlott a letett pénzt elvette, és telefonon mindig megnyugtatta a sértettet, hogy megtakarítása biztonságba került.

A rendőrök végül tavaly májusban, egy utcai telefonfülkénél fogták el a férfit, aki még több pénzt próbált meg kicsalni a nőtől.

A Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség a férfi ellen jelentős kárt okozó, a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett csalás bűntette miatt nyújtott be vádiratot a bíróságra.

Oroszország megerősítette, hogy továbbra is érdekelt a békeszerződés megkötésében Japánnal az 1956-os közös nyilatkozat alapján – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az Abe Sindzó japán kormányfővel a keddi kétoldalú tárgyalások után megtartott közös moszkvai sajtótájékoztatón.

Emlékeztetett rá, hogy az 1956-os dokumentum a békemegállapodás megkötését helyezi előtérbe (a déli Kuril-vonulat Tokió által remélt visszaszolgáltatásával szemben). Az orosz elnök szerint a “gyakorlati és nagyon konstruktív légkörű” megbeszélésen a még “aprólékos munkát igénylő” szerződés ügyének “nem kevés időt” szenteltek. Hangsúlyozta, hogy a megoldásnak kölcsönösen elfogadhatónak és támogathatónak kell lennie, és feladatként nevezte meg a kétoldalú viszony sokoldalú és “új minőségi szinten” való fejlesztését.

Putyin szerint a gazdasági kapcsolatok fejlesztése kapott prioritást, egyebek között a déli Kuril-szigeteken való együttműködés folytatása.

Abe azt hangoztatta, hogy több mint hetven év után nehéz lesz megállapodásra jutni, de vendéglátójával együtt eltökélt aziránt, hogy megoldást találjanak a vitatott hovatartozású szigetek problémájára.

A japán miniszterelnök, Putyinhoz hasonlóan, a gazdasági együttműködés fejlesztésének több területéről tett említést. Egyebek között azt is közölte: a felek megállapodtak abban, hogy az egykori japán helyi lakosok leszármazottai számára nyáron újabb charterjáratot indítanak a déli Kuril-szigetekre. Úgy vélekedett, hogy a sírlátogatás lehetővé tétele újabb bizalomerősítő lépés a békeszerződés felé vezető úton.

Abe említést tett a kétoldalú katonai és határvédelmi együttműködés fejlesztéséről is. Közölte, hogy a két ország külügyminiszterei közötti tárgyalások következő fordulóját februárban fogják megtartani, valószínűleg a müncheni nemzetközi biztonsági fórumon.

A japán miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott az Interfax orosz hírügynökségnek, hogy a békeszerződés hiánya gátolja a kétoldalú kapcsolatok fejlődését. A Kyodo hétfőn azt állította, hogy Abe hajlana a békekötésre abban az esetben, ha Tokió visszakapna Moszkvától kettőt abból a négy szigetből, amelynek hovatartozását vitatja. A japán hírügynökség tudni véli, hogy Japán, eltérve hagyományos, az “északi területek” maradéktalan visszaadását követelő álláspontjától, fontolóra vette, hogy egyelőre megelégedjen Sikotan, valamint a kis szigetekből álló Habomai-csoport visszaszerzésével, Etorofu és Kunasir pedig – a Tokió által eddig igényelt szárazföld 93 százalékával – megmaradna orosz kézen.

Orosz részről korábban Tokió értésére adták, hogy Moszkva a békeszerződés feltételének tekinti a második világháború végeredményének és a Kuril-szigetek feletti orosz szuverenitásnak japán elismerését.

Putyin és Abe zárt ajtók mögött megtartott tárgyalásai több mint három órán át tartottak, ezen belül a TASZSZ szerint az egyeztetés két órán keresztül szűk körben zajlott. Az ezt követő sajtótájékoztatón az újságírók nem tehettek fel kérdést.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, arra a kérdésre, hogy eredményesnek tekinthető-e az újabb orosz-japán csúcs, amely Putyin és Abe 25. tárgyalása volt, így válaszolt: a két vezető még “nem egy tárgyalási fordulót” fog tartani, mert meg kell erősíteniük a kölcsönös bizalmat.

“Ez a légkör teszi majd lehetővé a haladást a fő irányban a békeszerződés megkötése felé” – hangoztatta a szóvivő. Úgy vélekedett, hogy a bizalom légkörének megerősítéséhez “minden lehetséges szférában” fejleszteni kell a kétoldalú együttműködést.

Putyin és Abe novemberben Szingapúrban állapodott meg arról, hogy a két fél aktivizálni fogja a békeszerződésről szóló tárgyalásokat az 1956. október 19-i közös nyilatkozat alapján, amely kimondta a két állam közötti hadiállapot megszüntetését, valamint a diplomáciai és konzuli kapcsolatok helyreállítását.

A békeszerződés megkötésének akadálya a Kuril-szigetek négy déli tagjának – Kunasir, Iturup (Etoforu), Sikotan és Habomai – hovatartozása ügyében fennálló területi vita. A négy szigetet, amelyet Japán az 1855-ös kétoldalú kereskedelmi és határmegállapodás alapján a saját “északi területeinek” tekint, a második világháború végén foglalta el a Szovjetunió. Az 1956-os közös nyilatkozatban a Szovjetunió ígéretet tett két sziget visszaadására a békeszerződés megkötése után. 1960-ban azonban Moszkva, az akkor kötött japán-amerikai biztonsági egyezményre hivatkozva visszavonta ezt a fogadalmát, s közölte, hogy a területek visszaszolgáltatásának feltétele az idegen csapatok kivonása a szigetországból.

Három hónapos előzetes letartóztatásba helyezték és hamis tanúzással gyanúsították meg annak a biztonsági cégnek a vezetőjét, amely a Pawel Adamowicz gdanski főpolgármester elleni gyilkos merénylet helyszínének biztosításáért volt felelős – tájékoztatták a sajtót az illetékes hatóságok.

Pawel Adamowiczot január 13-án késelte meg egy paranoid skizofréniában szenvedő férfi, a főpolgármester másnap belehalt sérüléseibe. A hétvégén tömegek kísérték utolsó útjára. A tragikus kimenetelű szabadtéri rendezvényt biztosító cég ügyvezető igazgatóját, Dariusz S.-t hétfőn vették őrizetbe. Az ügyészség szerint a gyanúsított a merényletet követően két alkalommal hamis tanúvallomást tett.

Közvetlenül Adamowicz megkéselése után Dariusz S. átadott a rendőrségnek egy újságíró-igazolványt, azt állítva, hogy a merénylő, Stefan W. ennek köszönhetően jutott fel a színpadra, ahol a főpolgármester tartózkodott. Az ügyészség az összegyűjtött bizonyítóanyag és a tanúvallomások alapján utóbb megállapította: a gyilkos az átadott újságíró-igazolványt nem használta.

Emellett Dariusz S. az igazolvány kapcsán egy másik biztonsági őrt is hamis tanúvallomásra próbált rábeszélni – derült ki a gdanski kerületi ügyészség közleményeiből. Dariusz S. nem ismerte el bűnösségét. Tettéért nyolc évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Előzetes letartóztatását a hatósági tájékoztatás szerint rossz lelkiállapota miatt a kórházban tölti.

Korábbi hatósági közlések szerint a január 13-i szabadtéri eseményt a szervezők a gdanski főpolgármesteri hivatalban nem tömegrendezvényként jelentették be, amelyre az alkalmazottnál szigorúbb biztonsági szabályok vonatkoztak volna. A helyszín biztonságáért ezért a szervezők által bérelt cég volt a felelős. A cégnél a belügyi tárca által kezdeményezett ellenőrzés során számos szabálytalanságot állapítottak meg, ezért visszavonják működési engedélyét.

A rendezvény biztosítására vonatkozó nyomozás a Adamowicz meggyilkolásával kapcsolatos két ügyészségi eljárás egyike. A másik szál az elkövető személyéhez fűződik.

A haláleset miatt szükségessé vált gdanski főpolgármester-választás időpontját Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő március 3-ra tűzte ki. A lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) a választáson nem állít saját jelöltet. Ezt Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke múlt héten azzal indokolta, hogy a tavaly őszi helyhatósági választáson az ellenzéki Polgári Platform alapító tagja, Adamowicz egyértelmű győzelmet aratott. A tisztségre a korábbi gdanski első főpolgármester-helyettes, jelenleg a város ideiglenes irányításával megbízott Aleksandra Dulkiewicz pályázik az ellenzéki pártok támogatásával.

Sikeresen vizsgázott az izraeli védelmi minisztérium kísérletében a Nyíl-3 nevű, nagy hatótávolságú rakéták megsemmisítésére szolgáló rakétarendszer, amelynek célja az Iránban jelenleg fejlesztés alatt álló precíziós rakéták elleni védelem – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet.

A sikeres kísérletben a radar időben észlelte az Izrael középső részén reggel kilőtt ballisztikus rakétát, amit eltalált és megsemmisített az ellene útnak indított elfogó rakétával. “Ez fontos mérföldkövet jelent Izrael védelmi képességében a jelenlegi és jövőbeli fenyegetésekkel szemben” – hangsúlyozta közleményében a védelmi minisztérium.

A Nyíl-3 rendszerét az izraeli légi hadiipar és a légierő együtt dolgozta ki a Pentagonon belül működő amerikai Rakétavédelmi Ügynökséggel (MDA). Az új rakétarendszer a ballisztikus rakétákat radarral felfedezi, átadja adataikat az irányító központnak, amely azokat elemezve megtervezi az elfogórakéta útvonalát, majd a légkörön kívül megsemmisíti a lövedékeket.

Reuven Rivlin államelnök gratulált a légierőnek a sikeres tesztelés után, amelyre az előzetes tervek szerint, de egy biztonsági szempontból különösen feszült időszakban került sor. A légvédelem Vaskupola nevű rendszere két nappal korábban fogott el egy Golán-fennsíkon lévő izraeli síparadicsomra Szíriából kilőtt iráni rakétát, s a támadást Izrael hétfőn Szíriában lévő iráni célpontok ellen végrehajtott légicsapásokkal torolta meg.

Az izraeli csapásokban az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központjának (OSDH) legfrissebb jelentése szerint 21 ember halt meg, szemben a 11 halottról szóló hétfői közléssel. A halálos áldozatok közül hat a szíriai rezsim katonája volt, de 15 külföldi is életét vesztette, köztük a Szíriában harcoló iráni erők 12 tagja – tette hozzá a nagy-britanniai központú megfigyelő csoport.

Az izraeli hadsereg legutóbb tavaly júniusban hajtott végre rakétavédelmi kísérletet, amelyben ellenőrizték Izrael három szintű, összetett légvédelmének működését: a nagy hatótávolságú rakéták ellen védő Nyíl-3, a közép hatótávolságú rakéták ellen védelmet biztosító Varázspálca, és a néhány kilométerről indított, harcászati rakétákat elfogó Vaskupola nevű védelmi rendszert.

Az Iránból útnak indított rakéták ellen is bevethető Nyíl-3-at tavaly februárban külön is vizsgálták, de akkor nem valódi ballisztikus rakéta, hanem csak szimulált célpont ellen. Ezen kísérlet után az év végéig Alaszkában egy hatalmas és lakatlan területen tovább tesztelték az Izraelben az ország kis területe miatt nem utánozható tényezőket.

Washington és Phenjan hírszerzői egy évtizeden keresztül titkos kapcsolatot tartottak fenn egymással – jelentette internetes oldalán a The Wall Street Journal című lap.

A lap állítása szerint a titkos csatornán keresztül folytatott párbeszéd még a legfeszültebb időszakokban is lehetővé tette a kommunikációt, foglyok szabadon bocsátását és végső soron előkészítette az utat Donald Trump és Kim Dzsong Un tavaly júniusi, történelminek nevezett szingapúri csúcstalálkozójához.

Ez a titkos kapcsolattartást a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) bonyolította, és ennek köszönhetően 2012-ben – tehát az előző elnök, Barack Obama kormányzata idején – két CIA-tisztségviselő is járt Észak-Koreában. A The Wall Street Journal meg is nevezi őket: Michael Morell, a CIA akkori igazgatóhelyettese és legalább egy utódja, Avril Haines utazott el a kelet-ázsiai országba.

Obama elnökségének utolsó szakaszában ez a kapcsolat “elaludt”. Mike Pompeo, jelenlegi külügyminiszter még CIA-igazgatóként élesztette újra, amikor – 2017 augusztusában – két munkatársát Szingapúrba küldte, hogy ott tárgyaljanak észak-koreai kollégáikkal.

2018 elejére az amerikai és az észak-koreai hírszerzés képviselői már egy sor nyilvános megbeszélést is tartottak – írta a The Wall Street Journal, megjegyezve, hogy a hírszerzési kapcsolatoknak fontos szerepük volt az első Trump-Kim csúcstalálkozó létrejöttében, mint ahogyan a hírszerzők most is részt vesznek a második csúcstalálkozó előkészítésében. Az amerikai hírszerzés partnere – a The Wall Street Journal állítása szerint – az a Kim Jong Csol volt, aki korábban az észak-koreai hírszerzést vezette, és akit a múlt héten a Fehér Házban fogadott Trump is.

A lap véleménye szerint azonban nemcsak ezek a különleges kapcsolatok járultak hozzá Washington és Phenjan közeledéséhez. Ebben segített Phenjan és Szöul viszonyának javulása is.

Információi forrásait a The Wall Street Journal nem nevezte meg, csupán általában hírszerzési forrásokról, valamint az Obama-kormányzat és a Trump-adminisztráció tisztségviselőiről írt. Értesüléseit sem a CIA, sem a külügyminisztérium és a Fehér Ház nem kívánta kommentálni.

Hétfőn egyébként a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) közzétett egy tanulmányt, amelyben azt állítja, hogy egy eddig nem ismert ballisztikusrakéta-bázist azonosított Észak-Koreában. Victor Cha, a tanulmány egyik összeállítója az NBC televíziónak azt mondta: “az észak-koreaiak nem fognak tárgyalni olyan dolgokról, amelyeket nem hoztak nyilvánosságra”.

Allergiás reakciót válthatnak ki az arra érzékenyeknél a dennree leveskockák és szárított zöldségkeverékek, a termékek visszahívását már kezdeményezte a német nagykereskedő – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A Nébih – német riasztás alapján – az Európai Unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszerén (RASFF) keresztül értesült arról, hogy a dennree “zellert nem tartalmazó” felirattal ellátott termékeiben zellert találtak. Az osztrák gyártású termékekből több mint tíz uniós országba – köztük Magyarországra is – érkezett, és több forgalmazóhoz is került belőlük.

A német nagykereskedő, a dennree Naturkost GmbH termékvisszahívást kezdeményezett. A visszahívás a minőség-megőrzési időtől, valamint tételazonosítótól függetlenül a Nébih honlapján felsorolt valamennyi termékre vonatkozik.

Az Európai Unióban jogszabály írja élő, hogy az élelmiszerek címkéjén fel kell tüntetni a leggyakrabban allergiát vagy intoleranciát okozó összetevőket, így a zellert is.

Vizsgálatot indított hétfőn az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), miután a dél-urali Magnyitogorszk több közintézménye robbantással fenyegető, névtelen e-mailt kapott.

A Kommerszant című gazdasági napilap weboldala szerint a város egyik iskoláját kiürítették. A város vezetése azt tanácsolta a lakosságnak, hogy ne üljön fel a provokációknak.

Egy magnyitogorszki panelházban december 31-én detonáció – a hatóságok szerint háztartási gázrobbanás – történt, amelynek következtében az épület egyik lépcsőháza a tizedik emelettől a földszintig leomlott. Harminckilencen meghaltak, többtucatnyi embert azonban sikerült élve kimenteni. Másnap a városban kigyulladt egy iránytaxi, az incidensnek három halálos áldozata volt.

A szilveszteri házrobbanást az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet pénteken magára vállalta. A kiemelt ügyekben eljáró orosz Nyomozó Bizottság (SZK) ezzel szemben megerősítette korábbi nyilatkozatát, amely szerint szakértői a robbanás helyszínén robbanóanyagot nem találtak, és a történtekkel kapcsolatban az összes lehetséges verziót mérlegelve, továbbra is azt valószínűsítik elsődlegesen, hogy háztartási gázrobbanás történt.

Az SZK arra hívta fel a média munkatársait, hogy ne higgyenek a terroristáknak, akik köztudomásúlag világszerte magukkal hozzák összefüggésbe az összes nagy figyelmet felkeltő incidenst.

A 74.ru és a Znak.com hírportálok ugyanakkor, saját forrásaikra hivatkozva azt közölték, hogy a hatóságok nem vetették el a terrorcselekmény lehetőségét. Állításuk szerint a Magnyitogorszkban újév napján felrobbant iránytaxi mikrobuszban a merénylet három gyanúsítottja vesztette életét.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Biztonságpolitikai Szakkollégiumának Kelet-Ázsia műhelye interdiszciplináris hallgatói konferenciát szervez 2019. február 27-én „Mérföldkövek és változások Kelet-Ázsiában” címmel, melynek célja előadói lehetőséget biztosítani a téma iránt érdeklődő alap és mesterszakos, illetve doktorandusz hallgatók számára. A konferencia elsősorban aktuális biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkozó témákat kíván bemutatni, de tekintve, hogy 2019-ben több jelentős változás és szimbolikus mérföldkő elé néz Kelet-Ázsia térsége, fontos a történelmi reflexió perspektíváit is felvonultatni, így jelenkori történelmi, valamint társadalom- és politikatörténeti témájú előadásokat is nagy örömmel várnak a szervezők. A konferenciát követően az előadók számára a Szakkollégium igyekszik publikációs lehetőséget biztosítani saját, ISSN számmal ellátott elektronikus publikációs kiadványában.

A konferenciára elsősorban az alábbi témák mentén várjuk a rezüméket:

1. Észak-Korea – A „Remetekirályság”
2. Védelempolitika Kelet-Ázsiában
3. Elöregedés, pontrendszer, „égi mandátumok” – Társadalmi és politikai kihívások
4. „Nagyhatalmak árnyékában” – Geopolitikai kérdések Kelet-Ázsiában
5. Öt évtized után: Az ASEAN
6. Kínai Népköztársaság: 70 év tükrében
7. 2019: Japán a Heiszei korszakban és az után

A konferencia tervezett időpontja: 2019. február 27. (szerda), helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem (1083 Budapest, Ludovika tér 2.). A konferencia magyar nyelvű.

A konferenciára 25 perces előadásokat várunk, amelyeket 5 perces vita követ. A jelentkezéseket 2019. február 10-ig kérjük elküldeni a Bartok.Andras@uni-nke.hu e-mail címre.

A jelentkezésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

• az előadó neve (intézmény, képzés feltüntetésével),
• az előadás címe,
• az előadás 800–1000 leütésnyi terjedelmű, magyar nyelvű absztraktja.

További információkért kövessék a konferencia Facebook-eseményét!

A konferencia nyilvános, minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A magyar rendőrség is csatlakozott az Europol pénzmosás elleni akciójához – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

A közlemény szerint az Europol figyelemfelhívó kampánya a könnyű pénzszerzéssel kecsegtető állásajánlatok mögött megbúvó pénzmosás ellen irányul. Az interneten terjedő vonzó munkalehetőségek ugyanis sokakat megtéveszthetnek, pedig ezek mögött akár olyan bűnözői csoportok is állhatnak, amelyek kábítószer-kereskedelemből, emberkereskedelemből, csalásokból vagy más bűncselekményekből származó pénzt akarnak tisztára mosni.

A bűnözők álláshirdetésnek álcázva olyan munkakeresőknek ajánlanak könnyű pénzkereseti lehetőséget, akiknek bankszámlájuk van vagy az állás betöltéséhez nyitnak egyet. A megbízó a munkavállaló folyószámlájára nagyobb összeget utal, amelyet jutalékért cserébe tovább kell utalni egy másik, jellemzően külföldi számlára, vagy készpénzben felvenni és személyesen átadni egy közvetítőnek.

Az egyszerű pénzügyi tranzakció valójában a bűnszervezetek egész világot behálózó pénzmosási tevékenységében való közreműködés, a jóhiszemű álláskereső általa bűnözők strómanjává, ezáltal bűntársukká válik – írták.

A bűnözők többnyire egy létező céghez megtévesztően hasonló e-mail címről, profilról küldenek álláshirdetésnek látszó üzenetet e-mailen, a közösségi médián vagy csevegő alkalmazásokon keresztül. Általában álláskeresőket, diákokat és anyagi gondokkal küzdő embereket választanak célpontjuknak.

Az ORFK mindenkit óvatosságra int, azt kéri, hogy ha valaki gyanús e-mail címről kap üzenetet, ne válaszoljon és ne nyissa meg az abban található linket, minden esetben nézzen utána a munkalehetőséget kínáló cégnek, és soha ne adja meg a bankszámlája adatait ismeretlennek. Ha pedig úgy érzi, mégis pénzmosásba keverték, ne utalja tovább a pénzt, hanem hívja a rendőrséget a 112-es segélyhívó számon és értesítse pénzintézetét.