Biztonságpolitika

Megszavazta a természeti katasztrófák kezelését célzó, RescEU nevű rendszer létrehozását kedden az Európai Parlament, hogy gyorsabbá és hatékonyabbá váljon az árvizek, erdőtüzek, földrengések vagy járványok sújtotta országok támogatása.

A strasbourgi plenáris ülésen csaknem ellenszavazat nélkül jóváhagyott tervezet az Európai Unió katasztrófavédelmi rendszerét hivatott erősíteni az erőforrások hatékonyabb megosztása által. A RescEU csak kiegészíti, nem pedig helyettesíti a nemzeti katasztrófavédelmet, csakis akkor lép közbe, ha egy adott tagállamnak már nem áll elegendő erőforrás rendelkezésére a helyzet kezelésére.

A cél az, hogy ne ismétlődhessen meg a 2017-es portugáliai és a 2018-as görögországi katasztrófa. Az életmentéshez hatékony eszközökre van szükség. A munka során a szolidaritás és az európaiak biztonságának megőrzése volt a vezérelvünk” — mondta Elisabetta Gardini néppárti jelentéstevő.

Az új szabályok a tagállami szakminiszterekből álló tanács végső jóváhagyását követően lépnek életbe. A RescEU költségeit és kapacitásait teljes mértékben közösségi finanszírozásból fogják fedezni, és az Európai Bizottság dönt majd az eszközök bevetéséről.

A jelenlegi európai polgári védelmi mechanizmus magában foglal minden uniós tagállamot, illetve számos más résztvevő harmadik országot is, nevezetesen Izlandot, Norvégiát, Szerbiát, Macedóniát, Montenegrót és Törökországot. A RescEU így kiterjed majd ezekre az országokra is.

Mintegy tizenegy kilogramm marihuánát találtak a pénzügyőrök egy szerb férfi autójában elrejtve Röszkén – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Némedi-Varga Éva, a NAV Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatóságának sajtóreferense közölte, a pénzügyőrök egy szerb autót ellenőriztek Röszkén, és kockázatelemzés alapján a jármű tételes átvizsgálása mellett döntöttek.

Az ülések háttámlájából 13 csomagban összesen 10 843 gramm növényi törmelék – a gyorsteszt szerint marihuána – került elő – tudatta az alezredes.

A pénzügyőrök a több mint 21 millió forint fekete piaci értékű kábítószergyanús anyagot, valamint a sofőrt – feljelentéssel – átadták a rendőrségnek.

Az Országos Tudományos Diákköri Tanács, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Tudományos Akadémia fővédnökségével és az Innovációs és Technológiai Minisztérium, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, valamint a TDK-ért Közhasznú Alapítvány támogatásával zajló szekciókban, a nevezések lezárultával az OTDT képviselő látogatást tettek az Óbudai Egyetemen.

Weiszburg Tamás tanszékvezető egyetemi docens, az OTDT általános alelnöke, Gherdán Katalin, a Határok Nélküli TDK koordinátor és munkatársa, Kocsis Edina részvételével zajló találkozón a szekciók általános szervezési kérdései mellett egyeztetésre kerültek az OTDK határon túli magyar képzőhelyek hallgatói fogadásának kérdései.

Réger Mihály rektor megnyitó szavait követően Weiszburg tájékoztatta a szekciók szervezőbizottságának megjelent tagjait a XXXIV. Országos Diákköri Konferencia szervezésének állásáról, a találkozó céljairól. Rajnai Zoltán dékán, a Had- és Rendészettudományi Szekció ügyvezető elnöke adott áttekintést az előkészítés helyzetéről. Vetített képes előadással tájékoztatta a jelenlévőket többek között a január 9-én lezárult nevezési határidőre beérkezett dolgozatokról, az április 16-18. között Óbudán megrendezésre kerülő szekció programjáról, a tagozatok beosztásáról, zsűrijének összeállításáról, a további elvégzendő feladatok ütemezéséről.

Vámossy Zoltán intézetigazgató egyetemi docens, az Informatika Tudományi Szekció ügyvezető elnöke prezentáció segítségével számolt be az előkészítés állásáról, a Had- és Rendészettudományi Szekcióval egy időben zajló Informatika Tudományi Szekció szervezésének állásáról, a beérkezett pályázatok számáról, a tagozatokról, a szekció szakmai és szabadidős programjáról, a zsűrik tagjainak felkéréséről, valamint a határon túlról és a hazai középiskolákból meghívásra kerülők fogadásáról.

A beszámolókat követően Gherdán adott áttekintést a határon túli magyar képzőhelyek hallgatói fogadásának egyes kérdéseiről, majd konzultációra került sor az aktuális szervezési feladatokról.

Az internetes szolgáltatók jelenleg 24 órán belül értékelik a bejelentett gyanús tartalmak 89 százalékát, és a jogellenes gyűlöletbeszédnek tekintett tartalmak 72 százalékát eltávolítják, az adatok mintegy kétszeres hatékonyságot mutatnak a 2016-os adatokhoz képest – közölte Vera Jourová, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős tagja.

A jogellenes online gyűlöletbeszéddel szembeni fellépést rögzítő uniós magatartási kódex éves jelentésének bemutatásakor Jourová elmondta, hogy 2016-os indulása óta a kódex folyamatos haladást eredményez, és a közelmúltbeli értékelés megerősíti, hogy az informatikai vállalatok gyors választ adnak a nekik bejelentett rasszista és idegengyűlölő gyűlöletbeszédre. Ugyanakkor fejlődniük kell a felhasználóknak adott visszajelzéseikben, és nagyobb átláthatóságot kell biztosítaniuk a hivatalos felszólítások és eltávolítások terén.

Noha a vállalkozások egyre gyorsabban távolítják el a jogellenes tartalmakat, ez nem vezet túlzott mértékű törléshez. Az eltávolítási arány azt jelzi, hogy a vállalatok által végzett felülvizsgálat továbbra is tiszteletben tartja a véleménynyilvánítás szabadságát – emelte ki a cseh biztos.

A 2016-ban elfogadott, a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni harcról szóló kerethatározat bűncselekménnyé nyilvánítja az erőszakra vagy gyűlöletre uszítást faji, bőrszín szerinti, vallási, származás szerinti vagy nemzeti, illetve etnikai hovatartozásuk alapján meghatározott emberek csoportjával vagy ezen csoport valamely tagjával szemben. A kerethatározat szerint a gyűlöletbeszéd akkor is bűncselekménynek számít, ha az interneten jelenik meg.

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az uniónak és tagállamainak, a közösségi médiát üzemeltető vállatoknak és más platformoknak kollektív felelősségük van a véleménynyilvánítás szabadságának előmozdításában és megkönnyítésében az online világban. Ugyanakkor a szereplők feladata annak biztosítása is, hogy az interneten se burjánozhasson szabadon az erőszak és a gyűlöletbeszéd – hangsúlyozták.

A boszniai rendőrség lelőtte kedden azt a többszörös gyilkost, aki nyolc nappal ezelőtt egy zöldségest, a múlt hét végén pedig egy rendőrt ölt meg látszólag minden ok nélkül.

A hatóságok hétfőn indítottak hajtóvadászatot a 42 éves Edin Gacic ellen, és ötvenezer konvertibilis márka (több mint nyolc millió forint) értékű nyomravezetői díjat ígértek annak, aki érdemi információval tud szolgálni a férfi hollétét illetően.

Mevludin Halilovic, a szarajevói rendőrség nyomozója kedd esti sajtótájékoztatóján közölte: reggel kezdték el átfésülni azt a területet, ahol feltételezték, hogy a gyilkos tartózkodik, késő délután pedig meg is találták a férfit egy erdőben, körülbelül húsz kilométerre Szarajevótól. Gacic nem akarta megadni magát, tűzharcban a rendőrök lelőtték. Egy rendőr megsérült. Az akcióban mintegy 1200-an vettek részt.

Gacic 2017-ben szabadult a börtönből, ahol húszéves büntetését töltötte emberölésért, a büntetés kétharmadát ülte le. A férfi az 1992-1995-ös boszniai háború idején a mudzsahed harcosokhoz tartozott, 1998-ban egy korábbi társát, 2002-ben pedig saját anyját gyilkolta meg.

Webshopos csalókat fogtak el az angyalföldi rendőrök; a pár elektronikai cikkeket kínálva csaknem 25 millió forintot csalt ki 150-nél több vásárlótól – közölte a rendőrség.

A közlemény szerint egy esztergomi nő és társa, egy dorogi férfi egy weboldalon elektronikai termékeket kínált, de a vásárlók a megrendelt és kifizetett termékeket nem kapták meg, a pénzt pedig a csalók nem utalták vissza. A nyomozók szerint 153 vásárlót károsíthattak meg.

A rendőrök a nőt és a férfit csalás bűntett miatt hallgatták ki gyanúsítottként, majd őrizetbe vételük mellett javasolták letartóztatásuk indítványozását.

Kábítószer-kereskedelem bűntette miatt vádat emeltek két férfi ellen, aki kannabiszültetvényt alakított ki a fővárosban, és marihuánával, illetve egyikük amfetaminnal kereskedett – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor a közleményében azt írta, a vádlottak magas technikai színvonalú ültetvényt alakítottak ki légszűrővel, világítással, automatikus hő- és páratartalom-szabályozó egységgel egy bérelt Határmalom úti műhelyben a XVII. kerületben. A vádirat szerint a két barát, egy 28 és egy 29 éves férfi az interneten tájékozódott a kannabisztermesztésről, a megfelelő kellékeket és alapanyagokat – köztük a magvakat – Bécsben, illetve Budapesten vásárolták meg.

A vádlottak a 2016-ban alakították ki az ültetvényt, majd 2017-ben elfogták őket. A hatóságok a készleten levő kábítószert és több mint nyolcszázezer forintot is lefoglaltak a helyszínen. Az értékesítést a jelenleg letartoztatásban lévő 28 éves férfi végezte, aki amfetamin tartalmú tablettákat is beszerzett, árult, és ilyen tablettákból gyűjteményt tartott – írta a fővárosi főügyész.

A Brassó megyei feketehalmi (Codlea) börtönbe szállítják át kedden Beke Istvánt, a terrorizmus vádjával elítélt székelyek egyikét – közölte a felesége, Beke Csilla.

Tájékoztatása szerint a büntetés-végrehajtás szabályzata szerint azok az elítéltek, akik magatartása megfelelő volt, egy idő után enyhébb fogva tartási kategóriába kerülnek. A csíkszeredai börtönben január végén döntöttek arról, hogy Beke Istvánt “félig nyitott” rendszerbe helyezik át, az ilyen típusú büntetés-végrehajtásra azonban Csíkszeredában nincsen lehetőség, ezért kérésének megfelelően a lakhelyéhez legközelebb eső börtönbe, a feketehalmiba kerül.

Beke közölte: tudomása szerint a félig nyitott rendszer azt jelenti, hogy napközben a börtöncellák ajtói nyitva vannak, és a fogvatartottak szabadon mozoghatnak a börtön területének egy részén. Beke István családja számára az lesz az egyik érzékelhető változás, hogy a havonkénti látogatások esetén már nemcsak üvegfal mögött láthatják a családfőt.

Az asszony hozzátette: a terrorvád másik elítéltje, Szőcs Zoltán egy hónappal később került előzetes letartóztatásba, ezért számára csak később nyílik meg annak a lehetősége, hogy “félig nyitott” fogva tartási rendszerbe kerüljön. Beke hozzátette: elméletileg a zárt rendszer is lehetővé tette volna, hogy dolgozzanak, de a csíkszeredai börtönben ezt csak rövid ideig engedték a két kézdivásárhelyi férfinek. Hozzátette: reményei szerint Feketehalmon a munkára is lehetőség nyílik.

Beke tájékoztatása szerint a román legfelsőbb bíróság február 26-án dönt arról, hogy befogadja-e Beke István és Szőcs Zoltán rendkívüli jogorvoslati kérését. Ha befogadja, és az ügy újratárgyalásáról dönt, arról is határoznia kell, hogy elfogadja-e a két férfi arra vonatkozó kérését, hogy szabadlábon védekezhessenek az ügyük újratárgyalása során.

Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt 2018 júliusában öt-ötéves börtönbüntetésre ítélte terrorizmusért a román legfelsőbb bíróság. Azért állították őket bíróság elé, mert lehallgatott beszélgetéseikből, és az előbbi lakásán talált petárdákból a román hatóságok arra következtettek, hogy házi készítésű bombát akartak robbantani Kézdivásárhely főterén 2015-ben, a december elsejei román nemzeti ünnepre szervezett katonai parádén. A legfelsőbb bíróság általános meglepetést okozott határozatával, hiszen az első fokon eljáró Bukaresti Táblabíróság korábban megsemmisítette a terrorizmus vádját, és csak annyi börtönbüntetést szabott ki a vádlottak ellen, amennyit vizsgálati fogságban töltöttek.

Az ukrán főügyészség hivatalosan meggyanúsította Vladiszlav Manhert, a Herszon megyei tanács elnökét a Katerina Handzjuk helyi aktivista ellen tavaly nyáron kénsavval elkövetett támadás megszervezésével – közölte hétfőn Jurij Lucenko fűügyész a Facebookon.

A 33 éves herszoni aktivistanőt tavaly júliusban lakása előtt öntötte le támadója kénsavval. A támadás következtében Handzjuk testének több mint harminc százalékán szenvedett égési sérüléseket, és november 4-én meghalt abban a kijevi kórházban, ahol a támadás óta ápolták.

Az aktivista halála komoly visszhangot váltott ki Ukrajnában és nemzetközi szinten is, az utóbbi hetekben pedig az elnökválasztási kampány részévé vált, miután kiderült hogy Porosenko- és Timosenko-párti helyi tisztségviselők is érintettek lehetnek a bűnügyben. Nemrég kiderült ugyanis, hogy a főügyészség a merénylet megszervezésében való részvétellel egy sorozatgyilkosságért korábban 15 évre ítélt, de amnesztiával 2016-ban szabadult férfit, egy bizonyos Olekszij Moszkalenkót – alvilági nevén Levint – gyanúsít, aki állítólag dolgozott Manhernek és Andrij Horgyejev herszoni kormányzónak is, utóbbit Petro Porosenko elnök nevezte ki a posztra. Ellene nemzetközi körözést adtak ki, mert a merénylet elkövetőinek őrizetbe vétele után elmenekült az országból, a feltételezések szerint a Dominikai Köztársaságban tartózkodik. Ukrán aktivisták, újságírók többször felvetették, hogy az aktivistanő elleni merénylet megrendeléséért és megszervezéséért nem egy ember felelős, hanem sokan, és magas beosztású herszoni tisztségviselők érintettek a szövevényes gyilkossági ügyben.

Manhert egyébként szombaton a Julija Timosenko vezette Haza (Batykivscsina) párt helyi szervezetének vezetése kizárta a pártból. A tanácselnök “hírbe kerülése” a Handzuk-ügyben nem vetett jó fényt Timosenko elnökválasztási kampányára, ugyanis az államfőjelölt rendezvényein rendre jelentek meg aktivisták “Ki ölette meg Handzjukot?” feliratú transzparensekkel. Mellesleg Porosenkót is hasonló plakátokkal várják azóta mindenhol.

A most meggyanúsított tanácselnök a főügyész tájékoztatása szerint Handzjuk iránt “amiatt táplált személyes ellenszenvet”, mert az aktivista erdőtüzekkel álcázott illegális fakivágások és más hasonló, helyi alvilági személyek ellenőrzése és irányítása alatt megvalósított jogtalan haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekményeket igyekezett feltárni.

A meggyanúsításról szóló dokumentumot Jurij Sztoljarcsuk helyettes főügyész személyesen kézbesítette Manherának a tanácselnök otthonában.

A magyarországi vállalatok 78 százalékát érte valamilyen IT-biztonsági incidens az elmúlt 12 hónapban – közölte EY, mintegy ötven vállalat- és IT-vezető körében végzett felmérése alapján.

A társaság kimutatása szerint az óvatlan munkavállalók jelentik a legnagyobb kiberkockázatot a vállalatoknak, a támadások leggyakrabban az ügyfelek vagy felhasználók adataira irányulnak (75 százalékban), ezt követik a pénzügyi információk és a stratégiai tervek megszerzését célzó akciók.

Az EY felmérésében válaszolók 28 százaléka úgy látta, cége elavult biztonsági protokollokkal rendelkezik, 38 százalékuk szerint munkavállalóik nincsenek tudatában annak, hogyan kerülhetik el a kényes információk kiszivárogtatását. A legtöbb szervezetnek nagy mértékben fejlesztenie kellene biztonsági felkészültségét, ebben pedig negyven százalék szerint a vezetői elkötelezettség, 25 százalékban a szükséges technológiai ismeretek, 22 százalékban pedig a szakemberek hiánya jelenti az akadályt – fejtették ki.

Zala Mihály, az EY kibervédelmi üzletágának vezetője a közleményben kiemelte, a dolgozók megfelelő és folyamatos képzése akár 80 százalékkal is emelheti egy vállalat biztonsági szintjét.

A közelgő futószezonra tekintettel ingyenes önvédelmi oktatást szerveztek nőknek Budapest XII. kerületében.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), a Hegyvidéki Önkormányzat és a MoM Sport támogatásával három alkalmas, februári vasárnapokon tartandó önvédelmi oktatáson vehetnek részt az érdeklődők. A részvétel a Hegyvidéken élőknek ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A kezdeményezést egy tavaly nagy sajtóvisszhangot kapott eset kapcsán indították, amikor egy futónőt ért támadás.

A sajtótájékoztatón az önkormányzat által fejlesztett Pánikgomb elnevezésű applikációt is bemutatták. Az ingyenesen letölthető okostelefonos alkalmazás segítségével két gombnyomással tárcsázható a Hegyvidéki Rendészet segélyhívó száma, miközben az alkalmazás automatikusan megküldi a bejelentő aktuális tartózkodási helyének címét és GPS-pozícióját a rendészet, valamint a hívó által korábban beállított emberek számára. További információ található erről a www.hegyvidek.hu oldalon.

Sárfalvi Péter, az Emmi sportlétesítményekért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkára kiemelte: mindenkit sokkolt a tavaly októberi hír, miszerint egy magyar bajnok futónőt megtámadtak. Azt mondta, mind az önvédelmi oktatás, mind az applikáció óriási segítség lehet a magányosan sportolóknak. Reményét fejezte ki, hogy a kezdeményezés országos szintűvé fejlődik majd.

Váczi János alpolgármester azt mondta, a XII. kerület “sportos kerület”, itt nagyon népszerű a futás, a Városmajorban, a Gesztenyéskertben és a Normafánál is van futókör. Hozzátette, biztonságos is a kerület, nagyon jó a kapcsolatuk a helyi rendőrséggel, van külön rendészetük, polgárőreik.

Közölte, az emberek még nagyobb biztonsága érdekében fejlesztették ki a mobiltelefonos alkalmazást, amelyet a XII. kerület területén bárki használhat vészhelyzet esetén.

Buranits Ildikó, a MoM Sport ügyvezető igazgatója azt mondta: nagyon fontosnak tartja, hogy a nők és férfiak, gyermekek és idősek rendelkezzenek önvédelmi ismeretekkel. Elmondta, hogy múlt vasárnap lezajlott az első önvédelmi oktatás, teltházzal.

Mezei György muay thai, thaibox szakoktató arról beszélt: olyan önvédelmi programot állítottak össze, amellyel a szabadban sportoló nők nagyobb eséllyel háríthatnak el egy esetleges támadást.

Fél kilogramm kokaint és 320 gramm hasisgyantagyanús anyagot találtak a rendőrök egy irodában Budapest XIX. kerületében. Elfogtak négy férfit, lefoglaltak négymillió forint készpénzt és egy nagy értékű luxusterepjárót is – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata.

Azt írták, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást a 49 éves budapesti I. Zoltán és társai ellen. A magyar férfi rendszeresen értékesített kokaint a XIX. kerületi irodájában.

Szerdán összehangolt akciót tartottak a nyomozók a Terrorelhárítási Központ (TEK) műveleti egységével közösen. Elfogtak egy 41 éves magyar férfit, aki korábban az irodában járt. Az autójában a nyomozók 25 gramm kokaint találtak, amit lefoglaltak.

A TEK munkatársai az épület előtt elfogták az onnan távozó I. Zoltánt és 23 éves szír bűntársát, valamint az irodában elkaptak egy 59 éves szintén szír állampolgárt, aki ugyancsak a bűnözői csoport tagja volt.

A KR NNI munkatársai átkutatták az irodahelyiséget, ahol 500 gramm kokaint és 320 gramm hasisgyantagyanús anyagot találtak. A kábítószer hígításához és porciózásához szükséges eszközökön és 4 millió forint készpénzen túl az I. Zoltán használta nagy értékű luxusterepjárót is lefoglalták.

Az elfogott négy férfit gyanúsítottként hallgatták ki. I. Zoltánnak és 23 éves szír társának kezdeményezték a letartóztatását, a két másik férfi szabadlábon védekezik – olvasható a közleményben.

Adatgyűjtési gyakorlatának megváltoztatására kötelezte a Facebookot a német szövetségi versenyhivatal (Bundeskartellamt), a hatóság csütörtökön kihirdetett döntése szerint a német felhasználók megakadályozhatják, hogy az amerikai társaság korlátlanul gyűjtse adataikat.

A versenyhivatal közleményében rámutatott, hogy a jelenlegi szabályok szerint a felhasználó csak azzal a feltétellel léphet a Facebook közösségi portál tagjai közé, hogy az üzemeltető összekapcsolhatja és egy közös felhasználói profilba szervezheti a portál használata révén keletkező adatait a társaság más termékeinek (például Instagram, WhatsApp) használatával keletkező adataival, és úgynevezett harmadik – nem a Facebook-vállalatokhoz tartozó – honlapok, alkalmazások, szolgáltatások használata során keletkező adataival is.

A hatóság szerint ezen két ponton változtatni kell. A Facebook továbbra is szabadon gyűjthet adatokat különböző termékein, de csak akkor szervezheti össze az egyazon személyről, de más-más termék használata révén keletkező adatokat egy egységes Facebook-profilba, ha az adott felhasználó ehhez hozzájárul. Továbbá a nem a Facebook-vállalatokhoz tartozó honlapokról, alkalmazásokról származó adatokat is csak a felhasználó hozzájárulásával rendelheti hozzá az illető Facebook-profiljához.

A versenyhivatal “az adatok egyfajta belső szétválasztására” kötelezi a Facebookot. A társaság így már nem kötelezheti a felhasználókat arra, hogy hozzájáruljanak a közösségi portálon kívül keletkezett adataik “gyakorlatilag korlátlan gyűjtéséhez és hozzárendeléséhez a felhasználói profilokhoz” – emelte ki a közleményben Andreas Mundt, a hatóság vezetője.

Aláhúzta, hogy Németországban a Facebook uralja a közösségi portálok piacát, részaránya a naponta aktív felhasználók körében meghaladja a 95 százalékot. Ezért különleges versenyjogi kötelezettségek vonatkoznak rá, és figyelembe kell vennie, hogy “a Facebook-felhasználók gyakorlatilag nem tudnak áttérni más közösségi portálra”.

Az internetezők a jelenlegi szabályok szerint vagy elfogadják a társaság rendkívül kiterjedt adatgyűjtési és adatfelhasználási gyakorlatát, vagy nem használhatják a Facebookot. Ez pedig “kényszerhelyzet”, amelyben “szó sincs az adatfelhasználási feltételek önkéntes elfogadásáról” – hangsúlyozta Andreas Mundt.

Az ARD országos közszolgálati televízió szerint a versenyhatósági döntésnek egyelőre nincsenek gyakorlati következményei. A Facebook várhatóan kifogást emel a Bundeskartellamt határozatával szemben, és hosszadalmas jogi vita kezdődik. Közben a társaság tovább dolgozik majd portáljai, alkalmazásai üzenetküldő szolgáltatásainak egyesítésén, aminek következtében még nehezebb lehet a különböző helyeken keletkező adatok szétválasztása egymástól.

Az amerikai elnök helyett Mike Pompeo külügyminiszter tájékoztatta az amerikai kongresszust a Dzsamál Hasogdzsi szaúd-arábiai újságíró törökországi meggyilkolásával kapcsolatos vizsgálatokról – jelentette be péntek este a külügyminisztérium egyik szóvivője, aki azonban részleteket nem hozott nyilvánosságra a külügyminiszter tájékoztatójából.

A kongresszus február 8-áig, péntekig adott határidőt Donald Trumpnak, hogy beterjessze jelentését arról, kit tart felelősnek az amerikai kormányzat Hasogdzsi meggyilkolásáért, és tervez-e a kormány szankciókat bárki ellen. Péntek délutánig a kongresszus nem kapott erről szóló jelentést a Fehér Háztól, és mint kiderült, Trump helyett a külügyminiszter tájékoztatta a törvényhozókat.

A CNN hírtelevízió a kormányzat egyik, neve elhallgatását kérő tisztségviselőjét idézve azt közölte: “Az elnök fenntartja magának a jogot, hogy csakis arra alkalmas időben tegyen lépéseket a kongresszusi bizottság kérésére.”

A Fehér Ház egy nappal azt követően döntött így, hogy a The New York Times című lap a hírszerzési jelentéseket közvetlenül ismerő amerikai és külföldi forrásokat idézve azt állította: Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös 2017-ben azt mondta egyik főtanácsadójának, hogy “golyót eresztene” Hasogdzsiba.

Rijád azt elismerte, hogy a rendszerkritikus újságírót 2017 novemberében előre megfontolt szándékkal, a trónörökös közvetlen környezetében tevékenykedő emberek egy csoportja gyilkolta meg Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán. Azt azonban mindig cáfolta, hogy a bűncselekményre Szalmán herceg adott volna parancsot, vagy ő egyáltalán tudott volna a gyilkosságról. A The Washington Post című lap ugyanakkor a Központi Hírszerző Ügynökségre (CIA) hivatkozva arról írt, hogy a trónörökös rendelte el az újságíró megölését.

Csütörtökön az ENSZ különleges jelentéstevője, Agnes Callamard – aki nemzetközi emberi jogi vizsgálatot folytat az ügyben – azt közölte, hogy “a brutális gyilkosságot szaúdi állami tisztviselők tervezték el és hajtották végre”. Callamard továbbá megállapította, hogy a szaúdi hatóságok akadályozták a vizsgálatokat.

Adel al-Dzsubeir, aki tavaly decemberig a sivatagi királyság külügyminisztere volt, pénteken Washingtonban Pompeo külügyminiszterrel tárgyalt. Az egyeztetés után tartott sajtóértekezleten Al-Dzsubeir azt állította: nem Szalmán herceg adott utasítást Hasogdzsi meggyilkolására. Kijelentette: azt szeretné, ha az amerikai kongresszus megvárná a szaúdi büntetőeljárás végét.

“Azt tesszük, amit tennünk kell, elismertük a tévedésünket, nyomozást folytatunk, vádat emelünk, felelősségre vonások vannak” – fogalmazott a szaúdi politikus. Úgy vélekedett, hogy az amerikai kongresszusban a Szaúd-Arábiának címzett bírálatokat politikai megfontolások motiválják.

Szaúd-Arábiában január eleje óta tart a gyilkossággal megvádolt tizenegy személy pere, közülük öt emberre a főügyész halálbüntetést kért.

MiG-29 Szimulátor Bajnokság, pizsamaparti, koncert, piknik mellett kiállítások és előadások is szerepelnek a RepTár Szolnoki Repülőmúzeum idei programjában.

Marsi Gabriella, a RepTár Szolnok Nonprofit Kft. marketing igazgatója az MTI-nek elmondta: március 9-én második alkalommal rendezik meg a MiG-29 Szimulátor Bajnokságot. A zsűrizést idén is neves repülős szakemberek vállalták, a versenyt a látogatók kivetítőn keresztül követhetik.

Március 15-én Minyó 50 címmel kamarakiállítás nyílik a RepTárban a Mi-8 helikopter magyarországi szárnyalásának 50 évéről. Ezen a napon a RepTár Esték előadásának témája a Mi-8-as helikoptercsalád elmúlt öt évtizede a Magyar Légierőben lesz, előadó Lente Zoltán, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis századosa.

Április 13-án pizsamapartira hívják a családokat, ahol a résztvevők élményeken keresztül, szórakoztató módon ismerkedhetnek meg a helyszínekhez kapcsolódó tematikákkal.

Május 26-án a gyermeknap alkalmából izgalmas programokkal várják a látogatókat. A meglévő élményelemek mellett – akadálypálya, 4D mozi, szimulátorok, játszótér, pilótapont – további meglepetéseket kínálnak az érdeklődőknek.

Június 22-én, a Múzeumok éjszakáján hosszabb nyitva tartás mellett tartanak tárlatvezetéseket. Emellett a RepTár Esték keretein belül az Eltérített, lelőtt, elszabadult, eltűnt repülőgépek című előadást hallhatják az érdeklődők Kositzky Attila nyugállományú repülő altábornagytól.

Augusztus 31-én piknik keretében a látogatók kipróbálhatják az akadálypályát, a 4D-s mozit, a szimulátorokat, a játszóteret és a pilótapontot. Emellett további repülős tematikájú meglepetésekkel, izgalmas programokkal várják az érdeklődőket.

Október 23-án Roncsok új élete címmel nyílik kiállítás. A második világháború idején mintegy háromezer repülőgép zuhant le a mai Magyarország területén. A lezuhant roncsokat tilos volt a civil lakosságnak elszállítania, ennek ellenére nagyon sok esetben a helyi lakosok szinte teljesen újrahasznosították a lezuhant repülőgépek darabjait, ezáltal repüléstörténeti értékmentést hajtottak végre. Sok esetben az eltett roncsdaraboknak köszönhetően sikerült egy-egy történetet kideríteni. Ezeknek a történeteknek a nyomába eredt Magó Károly roncskutató, az este előadója.

Marsi arról is beszámolt, hogy ritkaságokkal bővült a RepTár kiállítása. A múzeum megnyitása óta folyamatosan érkeztek értékes felajánlások, amelyek felölelték a repüléstörténetet a korai aviatikától (Ujvári-hagyaték) a második világháborún át (Zoltay-hagyaték) egészen napjainkig. A felajánlások mellett a RepTár megvásárolt második világháborús tárgyi emlékeket és különböző könyvgyűjteményeket. A Magyar Katonai Repülés Története kiállítás a felajánlásoknak és a vásárlásoknak köszönhetően olyan ritkán látható tárgyakkal bővült, mint a Taube modellje, a Magyar Aviatikai évkönyv 1929-ből vagy a MALERT tablója 1939-ből.

Kiemelte: repüléstörténeti szempontból is jelentős gép került a RepTár hangárjába, amely a Lepke, a Június és a Góbé mellett negyedikként hirdeti a vitorlázórepülés szépségét. A Délvidéki Aero Club Vitorlázórepülőgép Szakosztálya ajánlotta fel “nyugdíjazott” kedvenc fagépét, a Piratot.

Megütötte az ittas sértettet, aki elesett, beütötte a fejét, amelybe később belehalt; a Fővárosi Főügyészség halált okozó testi sértés bűntette miatt emelt vádat.

A vádirat szerint a vádlott, egy 49 éves férfi 2017. november 20-án, a kora délutáni órákban a III. kerület, Miklós téren és környékén sétált a kutyáival. A Harrer Pál utcában a férfi felfigyelt a 62 éves, ittas állapotban lévő sértettre, aki az utcán vizelt. A vádlott ezt szóvá tette a sértettnek, ami miatt rövid szóváltásba keveredtek egymással, majd a sértett elindult a Miklós tér irányába. Az azonos irányba tartó vádlott kissé lemaradva követte. A 62 éves férfi útközben hangosan és trágár módon szidalmazta a 49 éves férfit, aki felgyorsítva utolérte, és folytatták a korábbi szóváltásukat.

A vita hevében a vádlott egy alkalommal fejen ütötte a sértettet, aki hanyatt esett, beütötte a fejét, elveszítette az eszméletét. A sértettet a mentők kórházba szállították, ahol szakszerű ellátást kapott, azonban a sérülése miatt 2018. elején elhunyt. A Fővárosi Főügyészség a férfi ellen halált okozó testi sértés bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre, amely bűncselekményt a törvény kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni.

A Fővárosi Főügyészség felhívja a figyelmet arra, hogy a tipikus és sokak által egyszerű indulati cselekménynek tartott egyszeri ütés is könnyen végződhet tragédiával.

A budapesti rendőrök a Terrorelhárítási Központtal együttműködve fogtak el egy férfit, aki ellen három elfogatóparancs volt érvényben; gáz-riasztó fegyvert, kést és boxert is találtak nála – közölte a rendőrség.

A közlemény szerint a 35 éves W. Péter ellen a BRFK VIII. kerületi rendőrkapitánysága kábítószer birtoklás miatt bocsátott ki elfogatóparancsot, a Fővárosi Törvényszék pedig azért kereste, mert csalás és sikkasztás miatt kiszabott büntetésének letöltésére nem vonult be a büntetés-végrehajtási intézetbe. W. Pétert a rendőrök átszállították a kijelölt büntetés-végrehajtási intézetbe – tették hozzá.

Csehország is kivonja katonáit Afganisztánból, amennyiben az amerikai hadsereg erői távoznak az országból – közölte Lubomít Metnar cseh védelmi miniszter.

A amerikai katonák kivonását Afganisztánból Donald Trump vetette fel a napokban. Metnar azt mondta, ha az Egyesült Államok kivonja vagy csökkenti katonái számát Afganisztánban, Prága is követni fogja.

“Amennyiben (Afganisztánban) változásokra kerül sor, például az amerikai katonák számának csökkentésére vagy kivonására, mi is hasonló módon fogunk reagálni. Ha az amerikaiak távoznak Afganisztánból, mi úgyszintén” – mondta a cseh védelmi tárca vezetője az interjúban.

Metnar ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikaiak még nem döntöttek, s jelenleg csak mérlegelik az Afganisztánból való távozás lehetőségét. Úgy vélte, bárhogy is alakulnak a dolgok, hosszú és bonyolult folyamatra kell számítani.

Afganisztánban 2018 végén mintegy 350 cseh katona teljesített szolgálatot. A tavalyi év folyamán öt cseh katona vesztette életét az ázsiai országban, s többen megsebesültek. Ezekkel az áldozatokkal együtt a cseh hadsereg 1989 utáni külföldi missziói során már 29 katonáját veszítette el.

A tragikus afganisztáni események kapcsán Csehországban újra fellángolt a politikai és a társadalmi vita arról, hogy szükséges-e a cseh katonák részvételére a külföldi missziókban.

A kormányzat és a politikai pártok többsége szerint a csehek részvételére a külföldi katonai missziókban továbbra is szükség van, ezt a parlamenti pártok közül csak Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja, valamint a Szabadság és Közvetlen Demokrácia mozgalom ellenzi.

A cseh lakosság jelentős része a prágai sajtóban megjelent információk szerint azonban megkérdőjelezi a katonák külföldi bevetésének szükségességét.

Mostantól egyedi kóddal azonosítják a legtöbb gyógyszert a patikákban és a kórházakban – közölte a HUMVO Magyarországi Gyógyszer-azonosítási Nonprofit Zrt.

A közlemény szerint két biztonsági elemet vezettek be a gyógyszerek eredetiségvizsgálatára: a már említett egyedi azonosítót és az úgynevezett manipulálás elleni eszközt (dézsmazárat). Az utóbbi a doboz sértetlenségét garantálja, az azonosító pedig egy kétdimenziós kódban elhelyezett adatsor, amely minden egyes dobozon egyedi, és amelynek adattartalmát elsősorban a gyógyszerészek és gyógyszer-nagykereskedők ellenőrzik.

Az adatok ellenőrzéséhez szükség van az európai gyógyszerellátási lánc digitalizálása, vagyis uniós és tagállami szinten üzemeltetett, egymással összekapcsolt adattároló rendszereket létrehozására. Ezek együttesen alkotják az európai gyógyszer-azonosítási rendszert. Az európai rendszer 28 országban működik, kétezer gyógyszergyártót és -forgalmazót, hatezer gyógyszer-nagykereskedőt, 140 ezer közforgalmú gyógyszertárat és ötezer kórházi gyógyszertárat kapcsol össze.

Mint írták, a HUMVO alapítói a Generikus Gyógyszergyártók és Forgalmazók Magyarországi Érdekvédelmi Egyesülete, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete, a Magyar Gyógyszerészi Kamara, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége és a “VÉDETTSÉG” Oltóanyag és Immunbiológiai Termék Gyártók és Forgalmazók Egyesülete.

Rendőr lőtt le tévedésből egy nőt a nyílt utcán az erdélyi Maros megye Magyaró településén – közölte szombaton az Agerpres hírügynökség.

A szerencsétlen eset péntek este történt, amikor a rendőrök egy olyan gépkocsit próbáltak megállítani, amelyik sofőrje egy korábbi ellenőrzőpontnál elmenekült a rendőrök elől. A száguldó gépkocsi sofőrje az elfogására Magyaróra kirendelt rendőröknek sem engedelmeskedett, ezért az egyik rendőr fegyvert rántott, és lőtt, ám nem az autót, hanem az utcán gyalogosan közlekedő asszonyt találta el.

Az 59 éves nőt előbb a marosvásárhelyi, majd a kolozsvári sürgősségi kórházba szállították, az orvosok küzdenek az életéért.