Biztonságpolitika

A Magyar Honvédség Modernizációs Intézete Digital Soldier 2.0 - „FÓKUSZBAN A KATONA” címmel rendezi meg következő angol nyelvű, nemzetközi konferenciáját.
Időpont: 2019. április 30. 09:00 - 15:00  Helyszín: Stefánia Palota Honvéd Kulturális Központ

• 8:00 – 9:00 Regisztráció
• 9:00 – 09:25 Adminisztratív tudnivalók, programismertetés
• 9:25 – 10:00 Dr. Böröndi Gábor altábornagy – MHP, parancsnokhelyettes 
  Megnyitó előadás: Lépéstartás a virtuális generációval – a digitális világ a haza szolgálatában
• 10:00 – 10:20 Prof. Dr. Szilvássy Zoltán – Debreceni Egyetem, rektor 
  Tájékozódás és rövidtávú memória
• 10:20 – 10:40 Dr. Tóth László – Szegedi Tudományegyetem, egyetemi docens 
  A mély neuronhálók beszédtechnológiai alkalmazásai
• 10:40 – 11:00 A kiállítók bemutatása
• 11:00-11:30 Szünet (frissítők, a kiállítók megtekintése)
• 11:30 – 11:50 Dr. Amy A. Kruse – Chief Scientific Officer, The Platypus Institute, Arlington, VA, USA 
  Katona 2.0: A katonai teljesítmény fejlesztése a neurotechnológia által
• 11:50 – 12:10 Dr. Dávid Roland – Innoria Kft., társalapító és ügyvezető 
  Coherence & Team Flow: egyéni és csapatszintű képességfejlesztő EEG technológiák
• 12:10 – 12:30 Vécsey Zsadány – ALEAS Simulations, társalapító 
  Vezetésfejlesztés szimulációs alapokon – Egy Navy SEAL fejlesztő projekt tanulságai
• 12:30 – 13:00 Dr. Porkoláb Imre ezredes – HM Nemzeti Fegyverzeti Igazgató Kutatás-fejlesztésért és Innovációért Felelős Helyettese
• Küldetés alapú vezetés 2.0 – Miért szükséges a digitális transzformáció emberi aspektusaira koncentrálni?
• 13:00-14:00 Szünet (ebéd, a kiállítók megtekintése)
• 14:00 – 14:30 Panelbeszélgetés
• 14:30 Zárszó – Dr. Porkoláb Imre ezredes
  
  

Az előzetes adatok szerint 2019 első két hónapjában a születések száma 5,1 százalékkal kevesebb, a halálozásoké 11 százalékkal több volt, mint 2018 azonos időszakában. Ennek következtében a természetes fogyás 36 százalékkal, 3230 fővel nőtt 2018 január–februárjához képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal statisztikáiból.

2019 februárjában az élveszületések száma 4,7 százalékkal csökkent, a halálozásoké pedig 1,8 százalékkal nőtt az előző év azonos havi értékéhez képest. A születések száma csökkent, miközben a halálozásoké emelkedett, ennek következtében a havi természetes fogyás a 2018. februári 5162-vel szemben 5695 fő volt, ez tíz százalékos növekedést jelent.

A házasságkötések száma lényegében változatlan maradt, 1872 pár lépett frigyre, ami 0,4 százalékkal, mindössze 7 házasságkötéssel kevesebb a 2018 februárinál.

Az idei év első két hónapjában összesen 13 891 gyermek jött világra, ami 745-tel, 5,1 százalékkal elmaradt a 2018. január–februári születésszámtól. Januárban 5,4 százalék, februárban 4,7 százalékkal kevesebb volt az élveszületések száma 2018 azonos hónapjaihoz képest. A teljes termékenységi arányszám egy nőre számított becsült értéke 1,43 volt, az előző év első két hónapjára számított 1,49-hoz képest.

Betett az influenza
26 106-an haltak meg, 11 százalékkal, 2485-tel többen, mint az előző év azonos időszakában. A jelentős többlet a kiemelkedően magas januári elhalálozásból adódott, amelynek hátterében az idei évben a tavalyinál korábban tetőző influenzajárvány állhatott. 2019. januárban 20, februárban 1,8 százalékkal többen hunytak el, mint egy évvel korábban.

Az élveszületések számának csökkenése, valamint a halálozások számának jelentős emelkedése következtében a természetes fogyás a 2018. január–februári 8985-tel szemben 12 215 fő volt, ami 36 százalékos növekedést jelent. 3319 pár kötött házasságot, ami 2,1 százalékkal, 72 friggyel kevesebb volt az előző év azonos időszakához képest.

Ezer lakosra 8,8 élveszületés és 16,5 halálozás jutott. Az előbbi 0,5 ezrelékponttal alacsonyabb, az utóbbi 1,6 ezrelékponttal magasabb volt a 2018. január–februárinál, ennek eredményeként a természetes fogyás két ezrelékponttal, 7,7 ezrelékre emelkedett. 2019 első két hónapjában ezer élveszületésre 3,3 csecsemőhalálozás jutott, ez 0,4 ezrelékpontos növekedés az előző év január–februárhoz viszonyítva. A házasságkötési arányszám 2,1 ezrelékes értéke nem változott az egy évvel korábbihoz képest — írja a Biztositasiszemle.hu online biztosításszakmai újság.

A Száhil-öv, vagy Száhel-övezet, mely földrajzi értelemben Szenegáltól Eritrea keleti részéig terjed, nem hiába tekinthető napjaink egyik, ha nem a legszegényebb térségének. A néhány ezer évvel ezelőtt még erdős szavannaként létező terület jelentős része mára már gyakorlatilag „beleolvadt” a tőle északra elhelyezkedő Szaharába. A déli irányba történő, rekordokat döntő terjeszkedése (2500 km2/év), valamint területének mintegy 30%-ának (1,17 millió km2) sivataggá válása a 2010-es évekre mind egyre nagyobb nehézségeket okoznak a térség lakosainak.

A Száhel-övezet földrajzi kiterjedése napjainkban, forrás: google.com.

Kihívások a Száhel-övezetben

A jelenlegi szárazság még az 1970-es években kezdődött el, és azóta – néhány év kivételével – az évi csapadékmennyiség a korábbi átlagot (455 mm/év) sosem haladta meg.  Ez, az egyébként Afrika első számú termőföldjeiből egy olyan terméketlen földet eredményezett, mely milliók megélhetését, lakhelyét és ezzel párhuzamosan életét fenyegeti napról napra. Hogy közvetlenül pontosan hány millió emberről is van szó, nem lehet tudni. a Száhel-övezet folyamatos terjeszkedésével és a megközelíthetetlen területek miatt egyre nehezebb konkrét adatokkal szolgálni: a G5 országai (Burkina Faso, Csád, Mali, Mauritánia és Niger) vonatkozásában egyes helyeken 80, máshol 90 millió főről írnak. Ez a szám számos szakértő szerint a következő 20 évben (2040-re) a duplájára nőhet, mely várhatóan fokozni fogja a térségben uralkodó válsághelyzetet.

Az ábra a Száhel-övezet évi csapadékmennyiség-változását mutatja 1901-től 2017-ig, forrás: http://research.jisao.washington.edu/data/sahel/. Az ábrán a Száhel-övezet népesség-és hőmérsékletváltozásának jelenlegi és jövőbeli becsült értékét láthatjuk, forrás: google.com.

Az utóbbi évek, évtizedek alatt az emberi tevékenységből  adódóan a levegőbe juttatott üvegházhatású gázok nagymértékben hozzájárultak a Száhel-övezet rendkívüli felmelegedéséhez, és a korábban ember által nem tapasztalt szeszélyes időjárási viszonyokhoz. A termőföldek mintegy 80%-a terméketlenné vált, a hőmérséklet pedig a globális átlagnál mintegy másfélszer nagyobb mértékben emelkedik, mely 2050-re akár 4-5 Celsius fokos hőmérséklet-növekedést is jelenthet. Az éghajlatváltozás mellett jelentős szerepe van a termőföldek pusztulásában a túllegeltetésnek is. Jelenleg mintegy 33 millió embert érinthet közvetlenül a szárazság okozta éhínség, akik nemhogy a jobb megélhetés érdekében, de már a túlélésért hagyják el otthonukat. Sokuk, a hiedelmekkel ellentétben nem külföldi országokban, hanem saját államuk egyik nagyvárosában keres menedéket, megélhetést. A fejletlen infrastruktúra, a szakképzetlenség, a megfelelő munkahelyek hiánya, a korrupció és a térség országaira közösen jellemző gyenge „demokratikus” kormányzás következtében nagy részük illegális munkát kényszerül vállalni. Ez a termőföldek elkobzásán át a nyílt utcai rablásokon keresztül a bűnszervezetek és más, szélsőséges csoportokhoz való csatlakozást eredményez.

A menekülés egyik legfőbb oka a fegyveres konfliktusok. A felmelegedés következtében rendkívül összezsugorodó Csád-tó és környéke az utóbbi években egyre több nyilvános figyelmet kapó Boko Haram terrorszervezetnek ad otthont. Az utóbbi 9 évben megközelítőleg 2,5 millió helyi lakos kényszerült elhagyni otthonát a Csád-medencében. Ugyancsak súlyos gondot okoz a pásztorok és farmerek közötti feszültség. Az előbbiek a részben a túllegeltetés során kialakuló elsivatagosodás hatására kényszerültek más, még termékeny és legeltetésre alkalmas földekre menni. Így kerülnek folyamatos összetűzésekbe a teljesen más mezőgazdasági eszközöket alkalmazó farmerekkel. A konfliktus kiváltó okai a természeti erőforrásokért való küzdelem, a gyors és szabályozatlan népességnövekedés, valamint az éghajlatváltozással és gazdasági átalakulással fokozódó ingerültség, melynek eredményeként 2011 és 2016 között évenként csak Nigériában 2000 ember vesztette életét, további 300 000 pedig menekülni kényszerült.

Regionális összefogási kísérletek

Bár problémáik jelentős része lokális eredetű, a súlyos természeti és ember generálta csapások egyaránt arra késztették a térség államait, hogy regionális szinten igyekezzenek megoldást találni mindezen nehézségekre. Az utóbbi évtizedekben a Száhel-övezet országai számos együttműködési tervet dolgoztak ki. Ilyen volt például a 2019. február 25-én, 17 térségbeli állam aláírásával létrejövő egyezmény is, mely hat projekt keretében igyekszik szabályozni a résztvevő országok üvegházhatás-kibocsátásának mértékét, ezzel enyhíteni az éghajlatváltozás helyi hatásain. Mahamadou Issoufou, nigeri elnök a klímacsúcson azonban kiemelte, hogy a 350 milliárd eurónak megfelelő támogatás nem tekinthető végleges megoldásnak, hiszen ők csak elszenvedői, nem közvetlen okozói a környezet gyors léptű változásának. A Csád-medence Boko Haram által ellenőrzött területeinek felszabadításáért, illetve annak későbbi újjáépítésének céljából a Lake Chad Basin Commission (LCBC) 2018. augusztus 30-án egy regionális szintű stratégiát dolgozott ki. December 6-án, egy Nouakchottban tartott adománygyűjtő konferencián 2,4 milliárd eurót sikerült összegyűjteni mintegy 40 különböző fejlesztési program kivitelezésére. Ez a G5 országainak korábbi, 1,9 milliárd eurós célkitűzését messze fölülmúlta.

Az egyik legnagyobb előrelépést a Száhel-övezet jövőjére vonatkozóan a 2013-ban publikált ENSZ-tervezet adta (UN Integrated Strategy for the Sahel). A tervezet elsősorban a jelenleg legsürgetőbb nehézségek kérdéseire ad kielégítő és megvalósítható válaszokat három fő területen: kormányzás, biztonság és újjáépítés. A kormányzás területe mindenekelőtt azt a célt tűzte ki, hogy a lakosság többségének akarata megegyezzen az adott ország prioritásaival, és fordítva. A biztonság elsősorban a határvédelem biztosítására utal, mely nemcsak a bűncselekmények és terrorista akciók visszaszorulását eredményezné, hanem a legitim gazdasági tevékenység kialakulásának feltételeit is előidézheti. A tervezet harmadik pillére pedig a sebezhető háztartások támogatását, az élelmiszerbiztonság megteremtését, valamint a hosszú távú újjáépítés feltételeinek biztosítását szeretné elérni. A 2013-as publikálás óta a térség számos állama, NGO-ja, intézménye, valamint jónéhány nemzetközi szervezet és intézmény (például: Afrikai Unió, Világbank, Afrikai Fejlesztési Bank) ígéretet tett a dokumentumban foglaltak kivitelezésének megsegítésére.

A „Nagy Zöld Fal” mozgalom

A Nagy Zöld Fal (Great Green Wall) kiépítésének ötlete minden eddigi regionális szintű együttműködési elképzelést felülmúlt. Az ötlet még az 1970-es években fogalmazódott meg a nagy szárazság következtében tömegével terméketlenné váló talaj feljavítására. Az 1980-as évekre már mozgalommá nőtte ki magát az ötlet, majd végül az Afrikai Unió égisze alatt, 2007-ben a Száhel-övezet érintett államai közösen kezdték el megvalósítani ezen régi álmukat. A kezdetben aláíró 11 állam létszáma mára már 20-ra emelkedett. A Nagy Zöld Fal mozgalom célja egy olyan zöld terület kialakítása, mely 8000 km (!) hosszan szeli ketté Afrikát Szenegáltól Dzsibutiig. 2019-ig, bő tíz év leforgása alatt becslések szerint az eredeti szakasz mintegy 15%-át sikerült kiépíteni, míg 2030-ra a következő célokat tűzték ki a résztvevő országok: 100 millió hektár jelenleg terméketlen földterület helyrehozása, 250 millió tonna széngáz elnyelése az atmoszférából, illetve 10 millió új munkahely megteremtése a mezőgazdasági és vidéki területeken. Amennyiben sikerrel jár a ’Fal’ kiépítése, úgy az rengeteg problémát képes lenne enyhíteni, mint az elsivatagosodást, talajpusztulást, éhínséget, migráció mértékét, illetve helyi konfliktusokat oldhat meg, munkahelyet teremtene millió ember részére.

Összességében stabilitást hozhat a térségre, mindemellett lényegesen hozzájárulhat az ENSZ által 2015-ben megfogalmazott Fenntartható Fejlődés célok eléréséhez is. A Nagy Zöld Fal építését 2014 óta többek között az ENSZ és az Európai Unió is támogatja: előbbi az ENSZ Sivatagosodás Elleni Konvenciója (United Nations Convention to Combat Desertification, UNCCD) keretein belül kidolgozott projekt által, utóbbi ennek finanszírozásával segíti a Fal megépülését. Csak az ír kormány eddig 1,2 millió eurót biztosított a zöldesítésre. Az UNCCD által elindított kampány, a „Growing World Wonder” egyre több figyelmet kap világszerte a médiának köszönhetően, melynek elsődleges célja globális figyelemfelhívás a térség problémáira. Reményeik szerint a kampánnyal – anyagi támogatások folytán – sikerül majd elérni a 2030-ra kitűzött céljaikat.

A Nagy Zöld Fal kiépítésének tervezete, forrás: google.com

Írta: Tóth Milán

Hagyományteremtő céllal első alkalommal rendeztek honvédelmi és rendvédelmi napot Csepelen a Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Weiss Manfréd Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma területén.

Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára köszöntőjében kiemelte: a rendezvény célja, hogy mindenki megismerhesse, a mindennapokban mit jelent a haza védelme, “a belső békénk, biztonságunk fenntartása”. Úgy fogalmazott: a békeidőben elvégzett hősies munkának lehettünk tanúi akkor, amikor a magyar tűzszerészek és hadihajózók a közelmúltban két egytonnás éles bombát kiemeltek Csepel és Budafok között a Dunából, majd hatástalanították és elszállították azokat.

Ahhoz, hogy öt-hat kilométeres sugarú körben az ott élő 3500 ember és a csepeli gyárakban dolgozó több száz munkás biztonságát garantálják, mintegy kilencszáz embernek – katonáknak, rendőröknek, polgári védelmiseknek és hivatalnokoknak – kellett a több hónapos előkészítő munka során összefogni – mondta az államtitkár.

György István fővárosi kormánymegbízott, a budapesti védelmi bizottság elnöke a társszervek közti együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Rámutatott: Magyarországon eltelt több évtized, amikor katonának vagy rendészeti dolgozónak lenni nem jelentett igazán komoly presztízst. Ezért a kormánymegbízott szerint “vissza kell hozni” a területen dolgozók iránti tiszteletet.

Az első alkalommal megtartott csepeli honvédelmi és rendvédelmi napra a honvédség mellett a társszervek is bemutatókkal készültek. Megtekinthető a NATO 70 éves és a magyar NATO-csatlakozás húszéves jubileumára készült vándorkiállítás, valamint ügyességi versenyek is várják a fiatalokat.

Üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével vádol a Kisvárdai Járási Ügyészség egy kisvárdai férfit, aki egy nem létező szlovákiai pénznyereményre hivatkozással kért a sértettektől több mint 32 millió forintot, és a pénzt nem fizette vissza – tájékoztatta a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség vezetője.

Martossy György megbízott főügyész közleményében azt írta: a szintén csalás miatt kapott börtönbüntetéséből 2012-ben kiszabaduló vádlott rendszeresen kijárt Szlovákiába, ahol sportfogadásokat kötött, de nem nyert sokat. Szabadulása után két évvel ismerkedett meg egy szintén kisvárdai lakossal, akinek azt hazudta, hogy Szlovákiában nagyobb összeget nyert, de a lehívásához pénzre van szüksége.

A sértettől – 92 millió forintot ígéretével – 2017 májusáig részletekben több mint 26 millió forintot csalt ki a vádlott, aki ezt a pénzt fogadásokra és egyéb célokra elköltötte – ismertette a főügyész. Másik két sértettől ötmillió és másfél millió forintot kért a nem létező nyereményre hivatkozva, és azt a pénzt is elköltötte.

A bűncselekmények elkövetését tagadó vádlottra az ügyészség börtönbüntetést kiszabását érte a bíróságtól.

Megújul a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ moduláris katasztrófa-egészségügyi képességét támogató háttérlaboratóriuma – közölte a Honvédelmi Minisztérium.

A közleményben azt írták, az esetleges ipari katasztrófákat követő kár elhárításakor használt laboratórium fejlesztésével a Magyar Honvédség fenntartja a jelenlegi, katasztrófavédelmi közreműködőképességeit, bővíti azok kapacitását, valamint új képességekkel is gazdagodik.

A projekt célja, hogy pontosabban meg tudják határozni a katasztrófa méretét, csökkentsék a személyi és a vagyoni veszteségek mértékét, és növeljék a mentési és mentesítési feladatok támogatásának mértékét – tették hozzá.

A 650 millió forint vissza nem térítendő uniós forrásból megvalósuló projekt várhatóan 2020 tavaszáig tart majd.

Vasból készült, csaknem 700 éves robbanószerkezetet tártak fel kínai régészek az ország délnyugati részén fekvő Csungking városnál folytatott ásatások során – jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség.

A szakértők szerint a Szung dinasztia idejéből (960-1279) származó bomba maradványai Kínában és talán az egész világon eddig feltárt legkorábbi robbanószerkezethez tartozhattak.

A maradványok egy Szung-kori kormányzati hivatal romjai közül kerültek elő, mely a kutatók szerint egy a 13. században a mongol és a Szung-seregek között zajló háborúban fontos védelmi szerepet betöltő, Tiaojü nevű városban állt.

Jüan Tung-san, a csungkingi kulturális örökségek intézetének igazgatóhelyettese elmondta: a vasból készült bomba az egyik legfontosabb lelet, amely Tiaojü város romjai közül előkerült. Ez a kor legfejlettebb fegyvere, ami az akkori legkorszerűbb technológia felhasználásával készült – tette hozzá.

A bombamaradvány 11 centiméter széles és 9,7 centiméter magas, 0,8 centiméter vastag héjjal rendelkezik, és egy gyújtózsinórral robbantható.

Csung Sao-ji, a kínai néphadsereg hadtudományi akadémiájának kutatója elmondta: a világ legkorábbi vasból készült robbanószerkezete egy 1341-es költeményből ismert úgynevezett Vaságyú volt az ókori Kína legjelentősebb hadtudományi fejlesztése, de eddig nem létezett megbízható tárgyi bizonyíték a létezésére, ezért a mostani lelet kulcsfontosságú a hadtörténeti kutatások szempontjából.

Az agyhártyagyulladás ellen egyedül a védőoltás nyújt hatékony védelmet – közölte a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke szerdán, az agyhártyagyulladás világnapján.

Póta György azt mondta, van védőoltás a betegség B- és a C-típusa ellen is, de mivel az egyik nem ad védelmet a másikra, érdemes mind a kettőt beadatni.

Az agyhártyagyulladások kétharmada a gyerekek első három és fél évében, főleg egy-másfél éves korban jelentkezik. A betegséget kiváltó meningococcus baktérium először a torokflórába kerül be, majd onnan a véráramba jut. A felnőtt szervezet már képes ezt meggátolni, de a kisgyerekek szervezete nem elég erős hozzá, ezért nagy veszélyt jelent rájuk – ismertette.

Az esetek hatoda, ha időben felismerik is, halállal végződik, a túlélők pedig nagy valószínűséggel egész életre kiható, maradandó károsodást (például járászavar, elbutulás) szenvednek – mondta Póta.

Új eszközöket, köztük járőrautókat és védőruházatot kaptak a Magyar Honvédség tűzszerészei.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter az ünnepélyes átadáson elmondta: a tűzszerészek évente mintegy 2500 riasztást kapnak, vagyis naponta öt-hat járőrt kell helyszínre küldeni szerte az országban. A Magyar Honvédség hadikikötőjében tartott rendezvényen Benkő Tibor közölte: még mindig számtalan feltárt és feltáratlan hely van Magyarországon, ahol a tűzszerészek munkájára van szükség.

A tűzszerészek naponta járják az országot, hogy az előkerült bombák, robbanószerkezetek ne veszélyeztessék a magyar állampolgárok biztonságát. Mégis – a miniszter szerint – méltatlanul keveset szólnak arról, hogy milyen áldozatvállalással végzik munkájukat a tűzszerészek minden nap. Benkő megemlékezett arról is, hogy az elmúlt húsz évben 11 katona halt meg tűzszerész feladatok ellátása közben.

Fontos, hogy méltó módon elismerjék a katonák mindennapi helytállását és szolgálatát – jegyezte meg a miniszter, kiemelve: kötelességük, hogy a legjobb, legkorszerűbb, a legnagyobb biztonságot nyújtó eszközöket adják nekik. Ezzel együtt viszont fontos a katonák megfelelő kiképzése is, a katonák megfontolt gondolkodása, felkészültsége. Benkő elmondta, a most és a közelmúltban átadott új eszközök mellett további terveik vannak arra, hogy a tűzszerészeket még jobban ösztönözzék.

A rendezvényen kiosztott sajtóanyag szerint a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében az elmúlt időszakban több hasznos eszközt: buszokat, tehergépjárműveket, járőrautókat, védőruházatot, generátoros robbantógépeket, aknakutató műszereket, önjáró tűzszerész felderítő robotokat, búvár felszereléseket kaptak a katonák.

Tavaly összesen több mint 36 ezer robbanótestet találtak Magyarországon. Idén, április közepéig 552 bejelentés érkezett a Magyar Honvédség 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred ügyeletére. Ebből több mint százszor soron kívül kellett intézkedniük a katonáknak. Eddig összesen több mint 3300 robbanótest került elő.

Április 10-én például a fővárosi BAH-csomópontnál egy 203 milliméter átmérőjű, száz kilogrammos szovjet gyártmányú rombológránátból szerelték ki a gyújtószerkezetet, amit a helyszínen meg is semmisítettek. Hatástalanítottak egy ötven kilogrammos magyar gyártmányú bombát, valamint elszállítottak több különböző típusú és nemzetiségű robbanótestet és gyújtószerkezet maradványt.

Papp Károly rendőr altábornagy, a BM közbiztonsági főigazgatója (b), Pintér Sándor belügyminiszter (b2), Áder János köztársasági elnök (k) Balogh János rendőr vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány (j) Terdik Tamás budapesti rendőrfőkapitány (j2) dandártábornoki kinevezésén, a Sándor-palotában 2019. április 24-én. MTI/Máthé Zoltán

Nagyon nagy ára lehet egy hibának vagy egy tévedésnek, amikor nincsenek katonai kapcsolatok Oroszország és a NATO között – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szedán a 8. Moszkvai Nemzetközi Biztonsági konferencián.

“Kitartóan arra ösztönözzük (nyugati) partnereinket, hogy vessék el a konfrontációt, és tartsák tiszteletben azt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a NATO-Oroszország Tanács csúcstalálkozóin vállalt kötelezettségüket, hogy nem mások rovására törekednek saját biztonságukat megerősíteni” – mondta Lavrov.

“Olyan körülmények között, amikor a Nyugat szeszélyéből nincsenek rendszerszerű orosz-NATO kapcsolatok, elsősorban katonai vonalon, a véletlen hiba, az egyszerű félreértés ára nagyon nagy lehet” – tette hozzá.

Lavrov sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a globális és a regionális biztonság “azok geopolitikai játékainak túszává vált, akik bármi áron egyeduralomra törnek, nem elismerve a kialakulóban lévő, az ENSZ Alapokmányára támaszkodó, többközpontú világrend realitását”.

Az orosz diplomácia vezetője azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy egy sor egyezmény felmondása után most az atomsorompó egyezmény létét kockáztatja. Lavrov egyebek között azt is hangsúlyozta, hogy az ENSZ égisze alatt komoly, átfogó terrorellenes frontot kell létrehozni.

Hangsúlyozta: Oroszország arra számít, hogy az új ukrán vezetés maradéktalanul végre fogja hajtani minszki megállapodásokat. Szavai szerint Németországra és Franciaország komoly szerep hárul annak megakadályozásában, hogy revideálják az Ukrajna délkeleti részén kialakult válság rendezését célzó, az ENSZ BT által jóváhagyott egyezségeket, amelyek valóra váltásáért az EBESZ-nek is egyre nagyobb a felelőssége.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a tanácskozáson arra figyelmeztetett, hogy Moszkva asszimmetrikus ellenintézkedéseket fog életbe léptetni a NATO-nak az Oroszország határainál megnövekedett katonai tevékenységére reagálva. Kifogásolta, hogy a szövetség meghatározó politikájává vált az a törekvés, hogy Oroszországot a Nyugattal szembeni fő kockázatként állítsa be.

Felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok rögzítette: rakétavédelmi rendszere Oroszország (és Kína) feltartóztatására irányul. A miniszter szerint a szerződéseket felmondó és a nemzetközi jogot szerinte semmibe vevő Washingtonnal szemben Moszkva maradéktalanul betartja a fegyverzetcsökkentési egyezményeket.

Gennagyij Geraszimov orosz vezérkari főnök szerint a “globális és a regionális biztonságra az Egyesült Államok és szövetségesei agresszív irányultságú politikája által meghatározott szubjektív természetű tényezők gyakorolják a legnagyobb hatást”. Tagadta azokat a sajtóban megjelent állításokat, amelyek szerint Oroszország katonai előkészületeket hajt végre. Azt hangoztatta, hogy Oroszország egyelőre nem tervez nagyszabású hadgyakorlatot tartani az északi sarkvidéken, mert a térségben nincsen számottevő fenyegetés, de figyelemmel követi a NATO ottani tevékenységét.

A moszkvai tanácskozáson 111 ország több mint ezer képviselője vesz részt, 35 delegáció élén védelmi miniszter áll, további 19-et pedig tárcavezető-helyettes vagy vezérkari főnök vezet. A NATO-országok a Moszkvában akkreditált attaséi hivatalok vezetői és munkatársai révén képviseltetik magukat. Az észak-atlanti szövetség, amely a szervezők szerint meghívást kapott a fórumra, szervezetként nem vesz részt a tanácskozáson.

A bűnözés csökkenését jelző adatok ellenére egyre több embert helyeznek előzetes letartóztatásba Németországban egy szerdán ismertetett felmérés szerint.

A Nordeutscher Rundfunk (NDR) regionális közszolgálati médiatársaság a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) adatai alapján kimutatta, hogy 2014 és 2018 között 25 százalékkal nőtt az előzetes letartóztatásba helyezettek száma, holott ebben az időszakban csökkent a regisztrált bűncselekmények, a bűncselekménnyel gyanúsítottak, az elítéltek és a letöltendő szabadságvesztésre ítéltek száma.

Az NDR a tartományi igazságügyi minisztériumoktól kért felvilágosítást a jelenségről. A 16 tartományból befutott válaszok szerint a növekedés több lehetséges tényező összhatása: szerepe lehet annak, hogy emelkedik a külföldi állampolgárságú gyanúsítottak száma, a rendőrség erősebben küzd a bűncselekmények bizonyos típusai ellen, és hosszú ideig tartanak az eljárások.

A közszolgálati médiatársaság beszámolójában kiemelte, hogy az előzetes letartóztatás nem előrehozott büntetés, hanem a nyomozás és az esetleges bírósági eljárás lefolytatásának biztosítását szolgáló intézkedés, amelyet gyorsan meghoz az illetékes bíró, ha jelentősnek tartja a szökés, elrejtőzés vagy bűnismétlés kockázatát.

Hozzátették: az előzetes letartóztatásba helyezett külföldiek száma 2017-ben 26 százalékkal meghaladta a 2014-es szintet, az előzetesben lévő német állampolgárok száma viszont nyolc százalékkal csökkent 2014-hez képest. A hamburgi tartományi bíróság szóvivője, Kai Wantzen ezzel kapcsolatban elmondta: olyan külföldi gyanúsítottakról van szó, akik a helyi társadalomhoz fűződő kötelékek – családi, baráti, szomszédsági, munkatársi kapcsolatok – és állandó lakóhely nélkül élnek Hamburgban vagy általában véve Németországban, így “kézenfekvő, hogy eltűnnének és nem állnának rendelkezésre az eljárás folytatásához”, ha szabadlábra helyeznék őket.

Hamburg igazságügyi szenátora – a tartományi rangú város vezetőségének igazságügyért felelős tagja -, Till Steffen kiemelte: az előzetesben lévők számának emelkedését az is magyarázza, hogy a rendőrség erőteljesebben lép fel a betörők és az utcai drogterjesztők ellen. Amikor pedig “valóban eredményes ez a munka, sok esetben indokolt az előzetes letartóztatás, mert igen mobilis elkövetőkről van szó, akiknél fennáll a szökés veszélye” – mondta Zöldek politikusa.

Az eljárások időtartamával kapcsolatban az NDR kimutatta, hogy 2014 óta 25 százalékkal emelkedett mindazok száma, akik 6 hónapnál hosszabb ideje vannak előzetes letartóztatásban. Hozzátették, hogy a nyomozások és büntetőeljárások egyre hosszabbak és összetettebbek, és nem ritka, hogy a gyanúsítottakat egészen a jogerős ítéletig előzetesben tartják.

Christine Morgenstern, a greifswaldi egyetem büntetőjoggal foglalkozó kutatója kiemelte, hogy más tényezők is befolyásolhatják az előzetes letartóztatásba helyezett emberek számának alakulását. Az arányosság elvét ugyan érvényesíteni kell – meg kell vizsgálni, hogy elég súlyos-e az adott ügy a szabadságot korlátozó intézkedéshez -, de az illetékes bírók mozgástere jelentős, és van szerepe külső hatásoknak, például a nyilvánosság nyomásának – fejtette ki a szakértő, hozzátéve, hogy a göttingeni egyetem kutatásai szerint megfigyelhető egy hullámzó mozgás, vagyis időnként gyakrabban, máskor ritkábban rendelnek el előzetes letartóztatást Németországban.

Éles hangvételű közleményben cáfolta szerdán az elektronikus kommunikáció lehallgatására szakosodott brit figyelőszolgálat (GCHQ), hogy segített volna Barack Obama akkori amerikai elnök kormányának a 2016-os elnökválasztási kampány idején a republikánus jelölt, Donald Trump és kampánystábja elleni kémkedésben.

A jelenlegi amerikai elnök szerdán közzétett Twitter-üzenetében az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egy volt elemzőjére hivatkozva vádolta meg a brit hírszerzést azzal, hogy segített az Obama-kormánynak az ellene folytatott kémtevékenységben. “Már csak idő kérdése, hogy kiderüljön az igazság, és ha ez megtörténik, az gyönyörűséges lesz” – áll Trump szerdai Twitter-bejegyzésében.

Az amerikai elnök által idézett egykori CIA-alkalmazott, Larry Johnson a Daily Mirror című baloldali brit napilap online kiadásának szerdai beszámolója szerint már több mint negyedszázada távozott a CIA kötelékéből, és azóta számos, hamisnak bizonyult nyilvános kijelentéséről, vádaskodásairól vált hírhedté.

A GCHQ szóvivője szerdai nyilatkozatában “képtelen és egészen nevetséges” állításnak nevezte a Trump ellen folytatott kémkedés vádját. A brit szolgálat szóvivője szerint ezeket az állításokat egyszerűen figyelmen kívül kell hagyni. A GCHQ illetékese utalt arra is, hogy a szolgálat nem először kénytelen cáfolni hasonló vádaskodásokat.

Az állítás, hogy Obama megbízásából a brit figyelőszolgálat a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány idején lehallgatta volna Trump és kampánystábja telefonjait, először 2017 márciusában az amerikai Fox News hírtelevízió egyik kommentátorától hangzott el, majd Sean Spicer, a Fehér Ház akkori szóvivője is szó szerint idézte nem sokkal későbbi sajtótájékoztatóján.

A GCHQ akkori – a szerdaival gyakorlatilag megegyező hangvételű – közleményében “képtelenségnek” nevezte az állítást, és közölte, hogy a Fox News kommentátorának “mérhetetlenül nevetséges” kijelentéseit “egyszerűen figyelmen kívül kell hagyni”.

Annak idején a brit kormány is szót emelt az ügyben Washingtonnál, és biztosítékokat kapott arra, hogy ez az állítás hivatalos amerikai részről nem hangzik el többé. A mostani újabb incidens előtt alig egy nappal jelentették be Londonban, hogy Donald Trump június 3-án állami látogatásra, vagyis II. Erzsébet királynő vendégeként háromnapos látogatásra érkezik a brit fővárosba.

A meghívást Theresa May brit miniszterelnök adta át az uralkodó nevében 2017. januári washingtoni látogatásán, alig egy héttel Trump elnöki beiktatása után. A nagy-britanniai állami látogatásra meghívott külföldi államfők hivatalosan az uralkodó vendégei, és a királynő valamelyik rezidenciáján, a Buckingham-palotában vagy a windsori kastélyban szállásolják el őket. Az állami látogatás része az is, hogy az uralkodó és vendége díszes hintón végighajtat a Buckingham-palotához vezető, vörös aszfaltjáról híres Mall sugárúton.

Az udvar évente csak egy-két alkalommal hív meg külföldi államfőket, és a brit diplomáciai gyakorlatban komoly megtiszteltetésnek számít egy ilyen meghívás.

Az interszexuális – sem nőként, sem férfiként meg nem határozható – emberek becsült számához képest egyelőre kevesen jegyeztetik be magukat Németországban az úgynevezett harmadik nem tagjaként egy friss felmérés szerint.

A legnagyobb német városok önkormányzataitól kapott adatok alapján legfeljebb néhány tucatnyira tehető mindazok száma, akik az új jogintézmény bevezetésének első hónapjaiban kérelmezték, hogy a nő vagy a férfi helyett a különböző, különféle jelentésű divers kifejezés szerepeljen anyakönyvi kivonatukban.

A nem a teljesség igényével készült, szúrópróbaszerű kutatás alapján januártól április közepéig Berlinben kérelmezték a legtöbben – kilencen – a divers nem bejegyeztetését. A második helyen Köln áll hat kérelemmel, majd Nürnberg következik öt, és Regensburg három kérelemmel. Erfurtban, Essenben, Hamburgban, Lipcsében és Münchenben két-két ilyen kérelmet nyújtottak be. Több nagyvárosban egy kérelem érkezett, sokhelyütt még nem regisztráltak kérelmet – jelentették német hírportálok.

A szövetségi parlament (Bundestag) a kormány javaslatára tavaly decemberben módosította a személyi állapotról szóló jogszabályt, aminek révén az anyakönyvekben a nem megjelölésére a nő és a férfi mellett a divers kifejezés is használható. A kérelemhez a főszabály szerint mellékelni kell egy orvosi szakvéleményt, kivételes esetekben eskü alatt tett nyilatkozat is elégséges.

A kormány szerint a reform méltóságot és pozitív önazonosságot ad mindazoknak, akik úgy érzik, hogy nem tartoznak az eddig bevett nemek valamelyikéhez. A kormány és a Bundestag az alkotmánybíróság egy 2017 novemberében hozott döntése alapján hajtotta végre a törvénymódosítást. Az alkotmánybíróság egy interszexuális ember ügyében döntött, aki az anyakönyvi hivatalnál kérelmezte, hogy anyakönyvi kivonatában a nő megjelölést helyettesítsék a köztes/többféle vagy a többféle kifejezéssel. A hivatal elutasította a kérést, arra hivatkozva, hogy a német személyiségi jogi szabályozás csak azt engedi meg, hogy valakit nőként vagy férfiként anyakönyvezzenek, vagy ne jelöljék meg a nemét.

Az alkotmánybíróság szerint a nemnek ez a “negatív” meghatározása nem megfelelő, lehetővé kell tenni, hogy mindenki “pozitív” módon bejegyeztethesse nemét. Kiemelték: nem igazolható mások érdekeivel, hogy a hatályos személyiségi jogi szabályozásban nincs lehetőség “egy harmadik nem pozitív bejegyzésére”, hiszen senkit sem akadályozna alkotmányos jogainak gyakorlásában, ha lenne ilyen lehetőség. Továbbá egy újabb nem bejegyeztetésének lehetősége “önmagában nem kényszerít senkit arra, hogy ehhez a nemhez sorolja magát” – hangsúlyozta a német alkotmánybíróság.

Az alkotmánybíróság a döntés indoklásában arra is hivatkozott, hogy becslések szerint nagyjából 160 ezer interszexuális ember él Németországban.

Közel húszmillió forintot kísérelt meg igazolni fiktív számlákkal, a kerületi ügyészség eredményes vádemelése folytán jogerősen elítélték.

A vádirat szerint az ügy vádlottja, egy 37 éves férfi az alapításától, 2014. január 7-étől elnöke volt egy politikai pártnak. A párt a Parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt nem érte el, a választásra a Magyar Államkincstártól 149 millió forint támogatást kapott. Az elnök ebből az összegből közel húszmillió forinttal nem tudott elszámolni, ezért egy külföldi cég nevében kiállított, fiktív számlákat állított be a párt könyvelésébe, és az Állami Számvevőszék felé valótlan nyilatkozatot tett.

A férfi ellen a Budapesti IX. Kerületi Ügyészség költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási kötelezettség elmulasztásának bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságra. Az új büntetőeljárási törvény által bevezetett, eljárást gyorsító szabályokat alkalmazva, a bíróság által tartott előkészítő ülésen a vádlott a terhére rótt bűncselekmény elkövetését beismerte, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról.

A bíróság a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadta, és nyomban ítéletet hirdetett; őt kemény 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, amelyet meg nem fizetése esetén háromszáz napi szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

Az ítélet jogerős.

Fehéroroszország felfüggesztette a Lengyelországba, a balti államokba és az Ukrajnába irányuló benzin- és dízelolaj-kivitelét, mert az Oroszországból érkező nyersolaj-szállítmányok szerves klórvegyülettel szennyezettek – közölte Szergej Grib, a Fehérorosz Olajvállalat (BNK) vezérigazgató-helyettese kedden Minszkben.

Az oroszországi olajimport minőségének hirtelen romlásáról a Belnaftahim fehérorosz olajfeldolgozó és -szállító vállalat számolt be, egyúttal korlátozva az exportszállításokat. Orosz partnere, a Transznyefty megerősítette a probléma létezését – a szennyezés forrását Szamara megyében találták meg – és megígérte, hogy azt április 22-re vagy 23-ra elhárítják.

Minszk arra kérte a Transznyeftyet, hogy növelje az olajszállítást a Barátság vezeték északi ágán, ahol a nyersanyag minősége megfelel a szabványoknak. Andrej Verigo, a Gomletransznyefty Druzsba vállalat főmérnöke hétfőn úgy vélekedett, hogy – a csővezeték hosszát figyelembe véve – a fehérorosz olajfeldolgozó üzemek nyolc-tíz nap múlva kaphatnak ismét minőségi nyersolajat Oroszországból.

Vlagyimir Szizov, a Belnaftahim elnökhelyettese kedden közölte, hogy a magas szerves klórvegyület-tartalmú kőolaj a fehérorosz-lengyel határon vett minta szerint elérte az EU-tag Lengyelország, valamint Ukrajna területét. Mint mondta, Minszkben mérlegelik, hogy mekkora kárt okozhatott az olajfinomítók berendezésében a szennyezett olaj. A fehérorosz fél korábban említést tett egy több százmillió dolláros, Oroszországnak benyújtandó kártérítési igény lehetőségéről.

Grib egyébként azt is elmondta, hogy Fehéroroszország az év végig szeretné megtalálni az orosz olajimport alternatíváit, a balti államok vagy Ukrajna kikötőin keresztül. A BNK vezérigazgató-helyettese kijelentette, hogy az Ukrajnába irányuló kőolajtermék-export június elején esedékes leállatása esetén Fehéroroszországnak lehetősége van arra, hogy a kieső sötét olajtermékek egy részét helyettesítse és hogy egyebek között bitument szállítson az Oroszországgal konfliktusban lévő szomszédos országba.

Idén újabb fejezet nyílt a magyar Mi-24-es üzemeltetés történetében. Miután mind a nyolc, 2017-ben nagyjavításra Oroszországba szállított harci helikopter visszakerült Szolnokra, megkezdődhetett a képesség-visszaállítás.

Bár sokan biztosra vették, hogy 2013-tól véget ért a Mi-24-esek magyarországi története, a típus valójában sosem volt kivonva. A helikopterek leállítását az érintettek keserűen vették tudomásul és ez a keserűség csak akkor enyhült valamennyire, amikor megkezdődött az átképzésük a szállító helikopterekre. A közösség reménykedett, hogy lesz folytatás, a harci helikopter zászlóalj megőrizte a nevét, és úgy vették, hogy a történet nincs lezárva. Repültek és adták a szolgálatokat Mi-8-ason, de a Mi-17-es átképzést a kevés hadra fogható helikopter miatt nem kezdték el.

Mi-24P géppár 2012 őszén

A harci helikopterek nagyjavítását és visszaállítását célzó politikai döntés előtt egy évvel már érezni lehetett, hogy talán lesz valami pozitív változás. Volt, aki hitt benne és volt, aki kevésbé. A típus leállítását követő években a hajózók és műszakiak típusjogosításai is lejártak. Csak azok tudták fenntartani jártasságukat, akik a 2010 és 2013 közötti afganisztáni Air Mentor Team kilenc váltásának valamelyikében repültek az afgán Mi-24-eseken illetve kiszolgálták, karbantartották azokat. Ezért a nagyjavítási szerződésben volt egy rész, ami a visszaképzésről, helyreállításról szólt. Szolnokon kiválasztottak öt hajózót és tíz műszakit, akiknek a gyár helyreállította a képzését addig a szintig, hogy itthon segíthessenek visszaállítani a rendszert műveleti és üzembentartó szinten egyaránt. Ez az öt hajózó kint a gyárban a már nagyjavítás után lévő magyar helikopterekkel repült (más gép nem is volt erre a célra). Valamennyien helyreállították a szakszolgálati engedélyüket, amit a magyar hatóság oktató-berepülő jogosítással fogadott el. Ezzel mind az öt fő jogosult lett arra, hogy a nagyjavított helikoptereket berepülhesse, majd hazatérésük után az itthon maradt helikoptervezetőket oktathassa.

Két új dolog adott plusz feladatot: az új navigációs berendezések berepülése, amit még az oroszok végeztek el illetve az éjjellátó készülékre (NVG) történő kiképzés, amire már Szolnokon került sor. Ezt a képzést egy orosz oktató-helikoptervezető, egy tolmács és egy fedélzeti technikus segítségével mind az öt visszaképzett helikoptervezető megkapta. Egyikük NVG-oktató képzést is kapott, így ő átképezhet és megadhatja a jogosultságokat a többieknek. Műszerrepülést korábban is végeztek a Mi-24-es személyzetek, erre külön nem kellett oktatót képezni.

Mivel a szerződés szerint összeszerelt, üzemképes állapotú helikoptereket kellett átadni a magyar félnek, a 2018 októberében és 2019 januárjában An-124-es és Il-76-os szállító repülőgépekkel visszaszállított helikoptereket az orosz gyári műszakiak szerelték össze, majd az összeszerelt gépeket orosz gyári berepülő pilóták repülték be. Ezt a vegyes magyar-orosz személyzetes berepülés, azután a teljes magyar személyzetes berepülés, végül a hatósági berepülés követte. A típus ezután kapta vissza légialkalmassági bizonyítványát, azokkal a kiegészítésekkel, amelyek a beépített új berendezések miatt váltak szükségessé. A nagyjavított gépek fejlettebb kommunikációs rendszert kaptak valamint egy integrált navigációs rendszert, ami képes együttműködni a mostani repülőtéri berendezésekkel illetve egy ugyancsak integrált, GPS alapú navigációs rendszert. A navigációs rendszerrel VOR/ILS és GPS bejöveteleket lehet végrehajtani és a régi ARK rádióiránytűvel is együtt tud dolgozni.

Az orosz gyári szakemberek szerepe ezután véget ért. A nagyjavított Mi-24-eseket ismét a szolnokiak üzemeltetik, és az időszakos munkákat ugyanúgy elvégzik, mint régen. Ha ezek során olyan meghibásodásra derül fény, ami a garancia körébe tartozik, akkor az információ megy az oroszokhoz, ők pedig jönnek, és kijavítják a hibát.  

Mire a gépek megérkeztek, az itthon maradt hajózók és a műszakiak is elvégezték a helyreállító tanfolyamokat, ami típustanfolyamot és szakszolgálati engedélyt megszerző tanfolyamot jelentett. A tanfolyamokat vizsgák és helyreállítás követte azoknak a helikoptervezetőknek és műszakiaknak a felügyeletével, akik kint az oroszoknál megkapták az oktatói és a mérnöki visszaellenőrző jogosultságot. A légiüzemeltetési utasítások hasonlóak a régihez, de vannak benne új elemek a megváltozott fedélzeti berendezések és az időközben kiadott gyári bulletinek miatt. Ezek bizonyos technológiai utasításokat is magukkal hoztak; egyes munkapontokat töröltek és átstrukturálták az üzemeltetést. Korábban a repülés előtti előkészítés volt a legrészletesebb, most a repülés utánin van a hangsúly.

*

A hajózók kiképzési szakutasításának átdolgozása tulajdonképpen már 2007-ben elkezdődött, de a befejezés nem volt égetően szükséges, hiszen 2012-ben már tudható volt, hogy a Mi-24-esek leállnak. Az új kiképzési szakutasítás, amelynél már figyelembe vehették az új fedélzeti berendezésekkel végrehajtandó műszerrepülési eljárásokat és az éjjellátó használatát, tavaly készült el, és mire a jóváhagyása is megtörtént, már kezdődhetett is a kiképzés. 

A korábbi kiképzési rendszerben, mivel a Mi-24-es nem az első forgószárnyas típusa volt a hajózóknak, rögtön a hátsó ülésbe, gépparancsnoknak képezték a fiatalokat. A helikoptervezető-lövész (operátor) képzés az első ülésbe, amolyan mellékág volt. Ez később változott. Már a Mi-24-es leállítása előtt, a harci helikopter zászlóaljnál tett 2012-es látogatásunkkor is úgy vázolták fel a képzést, hogy az újonc pilóták helikoptervezető-lövészként kezdik. Ez így lesz ez ezután is, mindenki az első ülésben kezd. Megismeri a helikopter rendszereit és megtanulja a gép vezetését az első ülésből. Ha ez már jól megy, akkor egy gépparancsnoki átképzést követően hátraülhet a helikoptervezető ülésbe, és szakszolgálati engedélyét is eszerint bővítik.

A Mi-24-es fedélzetén a munkamegosztás úgy történik, hogy a hátsó ülésben ülő gépparancsnok vezet, a helikopter rendszereit kezeli, és meghatározza a célokat. A harci alkalmazási feladatoknál az első ülésben ülő helikoptervezető-lövész kezeli a fegyverrendszert; indítja a rakétákat, lő a géppuskával és felderíti a célokat. A gépágyúval alaphelyzetben a helikoptervezető lő. A nyugati helikoptereken ez másképp történik: a parancsnok elől ül, ő határozza meg és pusztítja a célokat, a hátsó ülésben ülő pilóta „csak” vezet. A nálunk is használt módszer előnye, hogy a helikoptervezető gyorsan a célkörzetbe vezetheti a gépet és ott elmagyarázhatja az operátornak, hogy melyik célt pusztítsa. Ez talán könnyebb, mint amikor a lövész kéri, hogy hogyan repüljenek rá a célra. Hátránya viszont, hogy nagy a munkaterhelése, hiszen vezeti a gépet, a célok meghatározásáért felel, és rádiózik. Ezért jelent sokat az a tapasztalat, amit az első fülkében, operátorként szereznek a fiatalok. Ez sokat segíthet később, amikor gépparancsnokok lesznek.

A hajózóknál egyelőre még arra az állományra lehet alapozni, amely már a leállítás előtt is repülte a Mi-24-est. Korukból adódóan bennük még 10-15 aktív év van. Közben jönnek majd a kanadai NFTC-n tanult fiatalok, akik közül szintén kerülhetnek a Mi-24-esre, hiszen a H145-ösök ettől az évtől, a H225-ösök majd csak 2023-tól érkeznek a honvédséghez. Átfedések lesznek és ebben az időszakban úgy kell beosztani az embereket, hogy a hadrafoghatóság megmaradjon, amíg az új típusok rendszerbe állnak.

A harci helikopter zászlóalj képesség-helyreállítása fokozatosan halad előre. A tavaszi árvizekre készülve a szállító helikopteresek mellett a Mi-24-es személyzetek is helyreállították a külső teher emelésére vonatkozó jártasságot és arra az esetre, ha a Mi-8-asokat és Mi-17-eseket lekötik az egyéb feladatok, felkészültek a kutató-mentő szolgálat átvételére is.

*

A visszaállítást követő első, gépágyús éleslövészetet április első felében hajtották végre a harci helikopteresek. Ezt megelőzően hét éve volt éleslövészet a típussal.

16 óra 16 perc 20 másodperc, 25 másodperc, 3-2-1, hack! Meteorológia, gépek, oldalszámok, lőtéri adatok, frekvenciák, ruházat, különleges eljárások – eligazítás.

A nyolc nagyjavított Mi-24-esből hat a 30 milliméteres, kétcsövű gépágyúval felszerelt P változat. A fokozatosság elvét követve ezzel a gépágyús változattal kezdték a lövészetet, a pontosság miatt csökkentett tűzgyorsasággal.

Az SPH-4-es sisak és a ráhelyezhető AN/AVS-9 típusú, harmadik generációs éjjellátó készülék. Repülés előtt minden hajózó úgy állítja be magának, hogy a végtelenbe fókuszálva egyetlen kört lásson. Hátránya, hogy a perifériás látást beszűkíti, olyan mintha viselője egy csőbe nézne. A gépátvétel és indítás az NVG nélkül folyik, aztán amikor minden kész, a külső fényszórót átkapcsolják a szabad szemmel nem látható üzemmódba, lehajtják az éjjellátót, amin keresztül olyan, mintha igazi fényszóró lenne. 20-30 óra NVG-idő elegendő arra, hogy felkészítse a pilótákat az éjjellátóval végzett repülésre.

A magyar harci helikopteresek bő tíz éve kezdtek dolgozni az előretolt repülésirányítókkal, a JTAC-ekkel. Először két szomszédos tanteremben, ahol egy-egy pilóta és JTAC rádióval a kezében gyakorolt. Aztán a Mi-24-esek leálltak, a magyar JTAC-ek pedig a térség egyik legjobb, oktatói és vizsgáztatói jogosítással is rendelkező előretolt repülésirányítóivá nőtték ki magukat.

A JTAC-ek alá dolgozó amerikai TACP (Tactical Air Control Party) katonák. Az átmeneti (alkonyati) lövészetet a Körös-hegyi figyelőből nézték végig, majd a magyar JTAC-ekkel együtt kitelepültek a lőtér távolabbi pontjára.

Mi-24-es érkezik. A géppár parancsnok elosztja a célokat, a személyzet pedig eldönti, hogy milyen irányból, milyen profillal, milyen tűzkiváltási távolságból lője a célt.

"Cleared hot, cleared hot”

"Winchester". Lőszerkészletének felhasználása után a Mi-24-es egy alacsony áthúzással elköszön és visszaindul az újmajori FARP-ra.

Amíg a pilóta le nem kapcsolja a helikopter külső fényeit, addig a villogó és a forgószárny lapátok végén levő kontúrfény kirajzolja a tüzelés végén kiforduló és földközelbe süllyedő gép pályáját.

A lövészetet gyakorló pilóták nem tudják, hogy hol a cél. Nappal könnyű összetéveszteni az egymástól kis távolságban harcoló feleket, de éjjel meg lehet jelölni az ellenséget. 

Az NVG kinyitja az éjszakai harci alkalmazási lehetőséget (a célzókészülék is NVG-kompatibilis). A szárazföldi parancsnok által kijelölt célra az előretolt repülésirányító egy infranyalábbal tesz egy pöttyöt és jelzi, hogy megjelölte a célt. Az elsötétített helikopterrel a személyzet a célra fordul, beteszi a célt a célhálóba, megteszi a szöghelyesbítést és a saját csapatokra figyelve zuhanó támadást végez a célra.

Pop up. Ugrás földközelből egy gyors támadáshoz.

*

A képesség visszaállítás utolsó lépcsőfoka a manőverező légi cél elfogásának gyakorlása lesz. A tervek szerint a nyár folyamán ez is meglesz. Amellett, hogy az itthoni gyakorlatokon is szerepelnek majd, ebben az évben külföldön is megmutatják magukat a szolnoki Mi-24-esek: májusban a Dark Blade és szeptemberben az Ample Strike gyakorlatokon Csehországban, és júniusban az Adriatic Strike-on Szlovéniában.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Nyitókép: Rozgonyi Cecília

A bejegyzés az Aeromagazin 2019. áprilisi számában megjelent cikknek az éjszakai éleslövészettel kiegészített változata. 

Az elmúlt néhány évtizedben nemzetközi epidemiológiai vizsgálatok bebizonyították, hogy a közönséges talajokban, illetve építőanyagokban viszonylag csekély mennyiségben jelen levő természetes eredetű radioaktív izotópok bomlásából származó radon megjelenik a lakóépületek belsejében is, amelynek következménye, hogy a népesség minden tagja a teljes élettartamára ki van téve radontól eredő belső sugárterhelésnek.

Egyértelmű összefüggés van a lakások légterében mérhető radon-aktivitáskoncentráció és a tüdőrák gyakorisága között. E tudományos eredmények ismeretében az Európai Unió Tanácsa a 2013/59/EURATOM irányelvében nagy hangsúlyt fektetett a radonnal szembeni, valamint a természetes eredetű forrásokból származó egyéb sugárterhelések elleni védekezésre, amelynek központi eleme egy nemzeti cselekvési terv kidolgozása a beltéri radontól, valamint az építőanyagoktól származó sugárterhelés kockázatának hosszú távú csökkentése érdekében.

A kormány a lakosság egészségének védelme érdekében és egyben megfelelve az Európai Unió Tanácsa a 2013/59/EURATOM irányelvében foglaltaknak, elkötelezett a természetes sugárforrásokból származó expozíció hosszú távú csökkentése mellett. A feladat teljesítése érdekében az Emberi Erőforrások Minisztériuma koordinálásával kidolgozásra került Magyarország Nemzeti Radon Cselekvési Terve (NRCST).

Amikor a radon bomlása a levegőben történik, az először keletkező polónium a levegőben lebegő porszemcsék (aeroszolok) felületére tapad ki. A levegővel belélegezett porszemcsék a tüdő hörgőinek a falára ülepednek ki és így a szemcsékre tapadt leányelemek radioaktív izotópjai közvetlen közelről, nagy intenzitással sugarazzák be a tüdő hámsejtjeit, amelyet a radioaktív izotóp szervezetbe kerülése miatt belső sugárterhelésnek nevezünk. A tüdő hámszövetének besugárzása pedig a besugárzás dózisával arányosan megnöveli a tüdőrák kialakulásának a kockázatát. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) európai, észak-amerikai és ázsiai epidemiológiai vizsgálatokra alapozott számítása alapján a tüdőrákos megbetegedések 3-14 százalékáért a radon felelős, és mint ilyen, manapság a dohányzás után a második legjelentősebb kockázati tényezőnek minősül.

Az Európai Közösség Joint Research Center-e (EC JRC) által készített európai beltéri radon térkép szerinti éves átlagos radon szint 100 Bq/m³ Magyarországon az eddigi felmérések szerinti átlag csak csekély mértékben haladja meg ezt, és földrajzilag is csak néhány térségben lehet számítani magasabb értékre. Jelenleg mindössze csak néhány olyan kis kiterjedésű földrajzi területről van tudomásunk, ahol nagyobb lélekszámú lakosság él és kiugróan magas beltéri radon-koncentrációk mérhetők (pl. a mátrai Mátraderecske és a mecseki Kővágószőlős-Kővágótöttös térsége). Munkahelyek vonatkozásában három olyan intézmény ismert, ahol a munkavállalók radon-expozíciója olyan mértékű, amely már hatósági felügyelet alá esik: a Tapolcai Tavasbarlang Látogatóközpont, a Tapolcai Deák Jenő Kórház és Rendelőintézet, és szintén a tapolcai tavasbarlangokban gyógybarlangot üzemeltető Hungest Hotel Pelion szálloda.

Figyelembe véve az állampolgárok egyenlő életesélyhez, a jó egészségi állapothoz, valamint az egyenlő bánásmódhoz fűződő alkotmányos jogait, nem indokolható semmi olyan, az állampolgárok szempontjából negatív diszkriminatív elv, amely megengedné, hogy valaki akár a munkahelyén, akár egy középületben történő megjelenés során a végzetes kimenetelű tüdőrákos megbetegedésnek egy magasabb kockázatát legyen kényszerű elviselni ahhoz képest, mint ami a saját lakásában is éri. Ezek alapján Magyarország stratégiai alapelve az, hogy nem tehető különbség a lakáscéllal, középületként, illetve munkahelyként hasznosított környezetből származó radon és építőanyagból származó expozíciók között, ezért az ország egészére nézve egyenletesen törekedni kell e kockázatok minél kisebb szintre történő csökkentésére.

A fentiekre tekintettel Magyarországon a beltéri radon-koncentráció vonatkoztatási szintje az Irányelvben foglalt maximális értéken, azaz 300 Bq/m³ éves átlagos aktivitáskoncentrációban került meghatározásra mind lakó- és középületekben mind pedig munkahelyek tekintetében, amelyet e nemzeti cselekvési terv szerinti országos radon-felmérés eredményeire alapozva legalább öt naptári évente felül kell vizsgálni.

Az építőanyagokból származó beltéri külső gamma-sugárterhelés vonatkozásában a magyarországi szabályozás szintén átvette az irányelv erre vonatkozó rendelkezéseit, amely szerint az építőanyagok által kibocsátott beltéri külső gamma-sugárzás vonatkoztatási szintje a kültéri külső sugárterhelésen felül nem haladhatja meg az évi egy mSv-et. Továbbá tiltásra került azon építőanyag-típusok forgalmazása, amelyek beépítése a vonatkoztatási szintnél nagyobb dózist eredményezhetnek.

Kutatások szerint a genetika csak öt-tíz százalékban felelős a rák kialakulásáért – mondta Gundy Sarolta kutató. Az örökletes rákszindrómák elmondása szerint jellemzően nagyon fiatal korban jelennek meg, a rákot gyermekkorban az ivarsejtek mutációja, fiatalkorban pedig hajlamosító gének okozzák. Elmondta: a daganatos megbetegedések száma folyamatosan nő, és a legnépesebb munkavállalói korosztályba tartozók, a 40 és 59 év közöttiek közül többen halnak meg rákban, mint szív- és érrendszeri megbetegedésben. Gundy hangsúlyozta: a kutatások szerint rák kialakulásáért 90 százalékban környezeti ártalmak okolhatók. A környezeti ártalmak egyik legveszélyesebbike a dohányzás – fűzte hozzá.

Április 15-ével hivatalosan is lezárult az év eleji fűtési szezon, ez azonban nem jelenti azt, hogy elmúlt volna a szén-monoxid-mérgezések veszélye.

Sokan tévesen a fűtési szezonnal hozzák kapcsolatba a veszélyes gáz kialakulását, holott létrejöttének kockázata egész évben fenyeget. A fűtési időszakban valóban megemelkedik a mérgezéses esetek száma, de a fűtés mellett más napi rutintevékenység is végződhet tragédiával, ha valaki nem figyel oda a szén-monoxid veszélyére.

A mérgezéssel járó esetek fele a fürdőszobában történik. Az otthoni fürdők és zuhanyzók általában kis méretű helyiségek, ezért kevés bennük a levegő is. A nyílt égésterű vízmelegítők, kazánok, cirkók, bojlerek működés közben elhasználják a fürdőszoba levegőjét. Aki zárt ajtó mellett sokáig engedi a meleg vizet, és nincs semmilyen szellőzés a helyiségben, az életével játszik. A víz melegítése során mérgező gáz is keletkezik, ha nem biztosított a levegő cseréje, akkor a felhalmozódó szén-monoxid veszélyes helyzetet teremt, magas koncentrációban egy-két percen belül halált okoz. Miután színtelen és szagtalan, ezért lehetetlen érzékelő nélkül észrevenni.

Három egyszerű módszerrel megelőzhetőek a tragédiák:
– Biztosítani kell a nyílt lánggal égő vízmelegítők, kazánok, cirkók, bojlerek levegő-utánpótlását! Nem elég kinyitni az ajtót vagy az ablakot, egy résszellőzőt kell beszereltetni az ablakba. Tilos letakarni, vagy megszüntetni a szellőzőnyílásokat.
– A vízmelegítőt évente egyszer szakemberrel kell ellenőriztetni.
– Egy megfelelő minőségű szén-monoxid-érzékelő életet menthet, hiszen jelez, ha veszélyes mennyiségű szén-monoxid keletkezik. Ezen a linken érhető el az érzékelők pozitív és negatív listája.

Idén már 261 esetben riasztották a tűzoltókat szén-monoxid miatt. 191 ember szenvedett mérgezést, nyolc emberen pedig már nem lehetett segíteni.

Megkezdődtek a gyöngyösi katasztrófavédelmi kirendeltség és hivatásos tűzoltóság laktanyája építésének előkészítő munkálatai. A több mint egymilliárd-háromszázmillió forintból korszerű, jól felszerelt, gazdaságosan fenntartható és üzemeltethető ingatlanegyüttes épül Gyöngyösön.

A gyöngyösi katasztrófavédelmi kirendeltség és a hivatásos tűzoltóság mind a személyi állományt, mind a rendelkezésre álló gépjárműállományt alapul véve az ország legjelentősebb szervezeti egységei közé tartozik. A kirendeltség 64 településért felel, a hivatásos tűzoltóság 48 település mentő tűzvédelméről gondoskodik.

A tűzoltók feladatai egyre összetettebbek, munkavégzésükhöz speciális járművekre és gépekre van szükség. Ezeket az eszközöket a nap 24 órájában készenlétben kell tartani, azokra bármikor szükség lehet. Ahhoz, hogy valamennyi használatban lévő gépet és szerszámot megfelelő módon tudják tárolni a tűzoltók, egy új, nagyobb, a jelenleginél jobb adottságokkal rendelkező laktanyára van szükség. Az új ingatlanegyüttes ezért egy új helyen, a Bethlen Gábor utcában, a volt honvédségi laktanya területén épül fel.

A csaknem egy hektáros területen megépülő új laktanya alapterülete több mint 1600 négyzetméter lesz, amely két funkcionális egységből áll majd. Az irányítási, hivatali épületrész mellett egy, a szertárakat magába foglaló, a készenléti állomány elhelyezésére szolgáló épületszárnyat is kialakítanak, több mint 1003 négyzetméteren. Itt az összes szükséges technikai építmény (mászóház, sportpálya, kismotorfecskendő-szerelő pálya és így tovább) helyet kap, továbbá az összes szerállás áthajtó rendszerű lesz. A káreseményhez riasztott szerek két irányba hagyhatják el a laktanyát, a visszatérő járművek pedig útvonal-keresztezés nélkül juthatnak vissza a szerállásba. A létesítményben összesen tizenkét gépjármű helyezhető el.

Az épületegyüttest korszerű építési anyagokból, a modern építési technológiák alkalmazásával alakítják ki, amely a kor kihívásainak megfelelő, komfortos környezetet biztosít majd az állomány számára. A tetőn elhelyezett napelemes erőmű a villamos energiát, a négy napkollektor a meleg víz előállítását biztosítja.

A beruházásra azért van szükség, mert a jelenlegi tűzoltóság nem bővíthető és gazdaságos átalakítására sincs lehetőség, a tűzoltójárművek, speciális technikai eszközök és berendezések szakszerű tárolása és üzemeltetése helyhiány miatt korlátozott. A jelenlegi épület egyes helyiségei szűkösek, az ügyfelek fogadására használt épületrész akadálymentesítése nem megoldott. Ezzel szemben az új épület minden szempontból megfelel a mai kor kihívásainak és a szakmai elvárásoknak.

Az építési munkálatok előreláthatóan 2020 második felében fejeződnek be.