A helikopter egy felhőkarcoló emeletébe “akadt bele”. Az azonnal kigyulladt épület adott otthon a francia BNP Paribas bankház irodáinak. A tűzoltók és a mentők nagy erőkkel vonultak a helyszínre, perceken belül megjelent New York állam éppen a városban tartózkodó kormányzója, Andrew Cuomo is.
Donald Trumpot azonnal tájékoztatták a katasztrófáról, leszögezve, hogy nem terrortámadásról, hanem közlekedési balesetről van szó. Az elnök ezt követően Twitteren közölte, hogy a kormányzat készen áll bármiféle segítség megadására.
Az épületet kiürítették, a környező utcákat lezárták. Az amerikai televízióknak nyilatkozó szemtanúk arról számoltak be, hogy a helikopter becsapódásakor az egész épület megingott, sokaknak azonnal a 2001. szeptember 11-i terrortámadás jutott az eszébe.
Az amerikai szövetségi légügyi hatóság közleményben tudatta, hogy széleskörű vizsgálatot indított a baleset körülményeinek felderítésére. Az első információk szerint a katasztrófát valószínűleg a helikopter műszaki meghibásodása okozhatta.
A szlovák védelmi miniszter ezt a négy visegrádi ország – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – valamint Ausztria, Horvátország és Szlovénia védelmi szakminisztereinek hétfői találkozója után mondta. A hét ország közösen alkotja a néhány éve létrehozott Közép-Európai Védelmi Együttműködést (CEDC).
“A visegrádi harci egység kész lesz a beavatkozásra mindenütt, ahol veszélyeztetve lenne az Európai Unió biztonsága” – szögezte le Lubomír Metnar cseh védelmi miniszter, akinek szavait a cseh közszolgálati televízió (CT24) idézte.
Csehország július elsején Szlovákiától átveszi a visegrádi csoport elnöki tisztségét. Az egyéves cseh elnökség a védelmi politika terén kiemelten kíván foglalkozni a visegrádi országok szorosabb együttműködésével, a katonák közös bevetésével a külföldi missziókban, a közös hadgyakorlatokkal és a hadseregek felszerelésének javításával – sorolta a cseh elnökség szakmai célkitűzéseit Metnar.
A hét ország védelmi tárcavezetői megvitatták az illegális migrációval kapcsolatos nemzetközi biztonsági helyzetet, különösen ami az úgynevezett nyugat-balkáni utat illeti, és támogatásukról biztosították a régió országainak igyekezetét, hogy csatlakozzanak az Európai Unióhoz.
Lubomír Metnar szerint a nyugat-balkáni régió egyike azoknak a térségeknek, ahol el tudja képzelni a közös visegrádi harci csoport bevetését szükség esetén.
Első alkalommal vettek részt az amerikai légierő különleges erőinek CV-22-es billenőrotoros gépei magyarországi hadgyakorlaton, a Black Swan 19-en.
Leszállás függőleges üzemmódban.
Zord
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség közleménye szerint a férfi 2007 és 2015 között pénzügyi tanácsadóként kötött ismeretségeket Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Pest megyében, illetve a fővárosban lakó sértettekkel, akiknek a bizalmába férkőzött, és kedvező befektetési lehetőséget, magas kamatot és jelentős hozamot ígért. A rászedett emberektől kicsalt pénz összege 500 ezer forint 42 millió forint között változott. A férfi a büntetőeljárás megindulását követően külföldre szökött. Elfogatóparancs alapján Németországban fogták el.
A Szolnoki Járásbíróság a férfit 61 rendbeli csalás bűntettében mondta ki bűnösnek és vele szemben hat év hat hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztést és 26 millió forintot meghaladó vagyonelkobzást rendelt el. Az ítélet ellen a vádlott és védője, valamint az ügyész is jogorvoslattal élt. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett és indítványozta a bűnügyi felügyelet alatt álló vádlott letartóztatását, de utóbbit a bíróság elutasította, és szabadlábra helyezte a férfit, de ezzel szemben az ügyész szintén fellebbezett.
Az idei előrejelzések alapján megdől a tavalyi a rekord, és várhatóan több mint 215 ezer gyermek táborozik majd.
Tóth Béla, a www.taborfigyelo.hu vezetője azt közölte: a növekvő gyermekszámra a táborszervezők is reagáltak, és ahol megoldható, ott újabb turnusok indítását irányozták elő, ugyanis a legjobb ár-érték arányú táborok már március-áprilisban beteltek, és csak várólistára tudták felvenni a jelentkezőket. Az új turnusok indításával azon gyermekek is esélyt kaptak a legjobb táborokra, akik még nem foglaltak.
A jelenlegi táborkínálat óriási, csak a Táborfigyelőn több mint 1100 táborturnus közül lehet válogatni ár, helyszín és tábortéma alapján is. Azt látni kell – magyarázta -, hogy a hatalmas kereslet, azaz a táborozók megnövekedett száma egyúttal áremeléshez is vezetett. Így tíz százalékkal kell többet fizetni egy vakációs lehetőségért idén, mint tavaly, egy napközis tábor átlagára 35 ezer, míg az ottalvós táborok átlagköltsége ötven ezer forint – ismertette.
A portálon közzétett ismertető szerint a legnépszerűbb tábortéma 2019-ben a sport, míg az angol nyelvi és informatikai táborok holtversenyben a dobogó második fokát foglalják el. A harmadik helyre az egyre dinamikusabban előretörő készségfejlesztő táborok kerültek, míg őket a katonai és honvédelmi- és a kalandtáborok követik a ranglistán. Érdekes újdonság, hogy egyre több Magyarországon a meghökkentő témájú, vagy extrém tábor, amelyekre a kereslet is folyamatosan nő.
A földrajzi eloszlásban a vezető pozíciót, az előző évihez hasonlóan, továbbra is Veszprém megye birtokolja, míg a dobogó további két fokát Pest és Fejér megyék foglalják el. Továbbra is elmondható, hogy a napközis táborok legnagyobb koncentrációja Budapesten figyelhető meg, míg általánosságban kijelenthető, hogy a nagyobb városokban, megyeszékhelyeken a napközis, a kisebb településeken és környékükön az ott alvós táborok viszik a prímet.
Várja táboraiba a Magyar Honvédség is a honvédelem és a katonai élet iránt érdeklődő gyerekeket, fiatalokat – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) korábban az MTI-vel. Idén 72 táborban csaknem 2200-an vehetnek részt.
A június közepétől tematikusan megszervezett, többségében ötnapos táborokban például lovas, túlélő és önvédelmi foglalkozásokat kínálnak, valamint a légierő munkájával és a hagyományőrzéssel ismerkedhetnek meg a fiatalok. Nemcsak az általuk választott témakörökbe nyerhetnek betekintést, hanem például testnevelési, tereptani képességeket és ismereteket is elsajátíthatnak, amelyeket a mindennapi életükben is
hasznosíthatnak.
Az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány a balatoni nyári élménytáborokat június 16. és augusztus 30. között rendezi meg, ezalatt több mint harminc ezren táborozhatnak. A hatnapos, ötéjszakás táborok tíz turnusára gyermekvédelmi intézmények és a köznevelési intézmények 1-8. évfolyamos gyermekekkel jelentkezhettek, a június 30. és július 5. közötti turnusra 6-11. évfolyam közötti diákcsoportok.
Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) múlt pénteken arra szólította a NATO-szövetséges Törökországot, hogy mondja le az orosz rakétarendszer megvásárlását. Patrick Shanahan megbízott miniszter Akarnak címzett levelében határidőt is szabott, és arról tájékoztatta, hogy amennyiben Ankara nem tesz eleget a kérésnek, a Pentagon július 31-vel véget vet a török pilóták kiképzésének, valamint az F-35-ös programmal kapcsolatban álló török személyzetnek el kell hagynia az Egyesült Államokat.
A Pentagon azt is kilátásba helyezte, hogy Washington felbontja az amerikai gyártmányú F-35-ös harci repülőgépek eladására vonatkozó megállapodást, továbbá véget vet a török cégek részvételének az F-35-ösök fejlesztésében.
Az ankarai védelmi tárca szombaton úgy reagált: “a levél azt a várakozást fogalmazza meg, hogy a stratégiai partnerség keretében találjanak megoldást a létező problémára, és tartsák fenn az átfogó biztonsági együttműködést, továbbá hangsúlyozza a tárgyalások folytatásának fontosságát”.
A török védelmi miniszter szerdai nyilatkozatában már úgy fogalmazott: a figyelmeztetést tartalmazó amerikai levél nyelvezete “nem felel meg a szövetségesi szellemiségnek“. Akar jelezte, hogy Törökország napokon belül eljuttatja a választ az Egyesült Államok részére. Hozzátette: csütörtökön telefonbeszélgetést folytat Shanahannel, illetve a hónap végén személyesen is egyeztetni fog vele Brüsszelben a NATO-tagországok védelmi minisztereinek találkozóján.
Az Egyesült Államok és Törökország viszonya az utóbbi hónapokban egyre feszültebb az orosz-török üzlet miatt, miután az ankarai vezetés számos alkalommal leszögezte, hogy nem hajlandó elállni a beszerzéstől. Washington attól tart, hogy az orosz technológia valódi célja adatgyűjtés a NATO katonai képességeiről.
A Pentagon már április elején egy sor megszorító intézkedést helyezett kilátásba Törökországgal szemben. Első lépésként leállította az F-35-ös vadászbombázók törökországi fogadásához és hadrendbe állításához szükséges felszerelések és kézikönyvek szállítását.
Egy hétfői amerikai sajtójelentésből azonban az derült ki, hogy – ellentétben a július 31-ei határidővel – a török pilóták F-35-ös harci repülőgépre való kiképzése az Egyesült Államok Arizona államában lévő Luke légi támaszponton már szünetel is. Az értesülés szerint a döntést egy helyi parancsnok hozta meg, biztonsági megfontolásokra hivatkozva. A Pentagon szóvivője közölte: a minisztérium tudatában van annak, hogy “a Luke légi bázison a török pilóták nem repülnek”.
“A kriminalisztikai, biológiai, daktiloszkópiai és genetikai szakértői vizsgálatok eredménye alapján döntés született az Ivan Golunov elleni büntetőeljárás lezárásáról, mert nem bizonyított a bűncselekményben való részessége” – mondta a tárcavezető.
A Meduza ellenzéki hírportál munkatársát a nap folyamán el fogják engedni házi őrizetéből. Golunovot pénteken vette őrizetbe és bántalmazta a moszkvai rendőrség, azt állítva, hogy a hátizsákjában és lakásán kábítószert találtak. Az ügy széles körű, politikai hovatartozástól független felháborodást váltott ki Oroszországban, mert felmerült a gyanúja annak, hogy a hatóságok hamis vád alapján próbálták meg elhallgattatni az újságírót, aki cikkeiben gátlástalan uzsorásokról és egy, a temetkezési ágazatra rátelepedő szervezetről írt.
A bűnügyeknek az újságíró szerint moszkvai városi tisztségviselők és biztonsági szervek vezetői is részesei voltak.
Kolokolcev – Golunov elengedésének bejelentése mellett – Vlagyimir Putyin elnöknél kezdeményezte Andrej Pucskov vezérőrnagy, Moszkva nyugati közigazgatási körzetének rendőrparancsnoka, és Jurij Gyevjatkin vezérőrnagy, a belügyminisztérium kábítószer-ellenes részlege fővárosi ügyekben illetékes vezetőjének felmentését. Az ügyben lefolytatott belső belügyminisztériumi vizsgálat anyagait átadták a kiemelt bűnügyekben eljáró Nyomozó Bizottságnak (SZK).
A Projekt elnevezésű orosz hírportál hétfőn arról számolt be, hogy az elnöki hivatal a nagy port felvert ügyet le szeretné zárni június 20-ig, amikor Vlagyimir Putyin többórás élő adásban válaszol majd a lakosságtól beérkező kérdésekre. Kedden ezt az értesülést Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő – Kolokolcev bejelentése előtt – megalapozatlannak nevezte.
Szerdára egyébként Golunov melletti szolidaritási tüntetést hirdettek meg, amelyet szervezői a vád elejtése ellenére is meg kívánnak tartani Moszkva belvárosában. A Facebookon csaknem 25 ezren jelezték részvételi szándékukat. A polgármesteri hivatal kifogásolta, hogy a megmozdulás biztosítása kérdésében nem vették fel vele a kapcsolatot és a főügyészséghez fordult panasszal.
A Change.org weblapon kedd késő délutánra meghaladta a 180 ezret az aláírások száma a Golunov szabadon bocsátását kérő petíción.
Nem utasítjuk el a párbeszédet – hangoztatta Putyin. “Dolgozni fogunk” – tette hozzá. A moderátornak arra a kérdésre válaszolva, hogy kész lenne-e előfeltételek nélkül találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel, visszakérdezett: “Miért, talán elutasítottam én bármi ilyesmit? Nekem erre senki sem tett javaslatot.” Putyin egyébként jó színésznek nevezte Zelenszkijt, megjegyezve, hogy az államügyek gyakorlásához szaktudásra és tapasztalatra van szükség.
Az orosz elnök tagadta, hogy Moszkvának lennének olyan tervei, amelyek értelmében egyesítenék Oroszországot és Fehéroroszországot 2024-re, amire az ő mandátuma lejár. “Mély meggyőződésem, hogy mi (oroszok, ukránok, fehéroroszok) egy nép vagyunk, de úgy alakult, hogy különböző országokban élünk, különböző államok jöttek létre” – nyilatkozott Putyin. “De ma semmilyen alapja sincs az államegyesítésre, ilyen terveink, céljaink nincsenek” – tette hozzá. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az államszövetségről megkötött orosz-ukrán szerződés több rendelkezését még nem, teljesítették.
A fórumon, amelynek egyébként részvevője Hszi Csin-ping kínai elnök is, Putyin egyértelműen Peking pártját fogta az amerikai-kínai kereskedelmi vitában. Arra figyelmeztetett, hogy a távol-keleti kommunista nagyhatalom elleni agresszív amerikai taktika, kereskedelmi háborúkhoz vezet majd és esetleg valódi háborúkhoz is.
Az orosz elnök “gátlástalan gazdasági önzéssel” vádolta meg Washingtont amiatt, hogy az szerinte egyebek között kísérletet tesz a kínai Huawei telekommunikációs óriáscégnek a világpiacról való kiszorítására és az Északi Áramlat 2 földgázvezeték megépítésének megakadályozására. A Huawei elleni amerikai fellépést a digitális korszak technológiai háborújának nevezte.
“Olyan államok, amelyek korábban a szabad kereskedelmet, valamint tisztességes és nyílt versenyt támogatták, a kereskedelmi háborúk és a szankciók, a gazdasági lerohanás, a kényszerítés és a megfélemlítés nyelvén kezdtek el beszélni, a vetélytársakat úgynevezett nem piaci eszközökkel kiiktatva” – fogalmazott Putyin. Hangot adott véleményének, amely szerint a hidegháború utáni gazdasági fejlődés “liberális” vagy “euroatlanti modellje”, amely 2008 óta válságban van.
Mint mondta, fennáll a veszélye annak, hogy a világon olyan korszak kezdődik, amelyben az Egyesült Államok az általános nemzetközi szabályokat világszerte a saját törvényeivel igyekszik felváltani. Hangsúlyozta az ENSZ és a nemzetközi szervezetek fontosságát. Szavai szerint a dollár az amerikai nyomásgyakorlás eszköze lett, ami aláássa az ebbe a pénznembe vetett bizalmat.
Putyin egyébként javaslatot tett arra, hogy az alapvető termékeket, gyógyszereket, orvosi, közmű. és környezetkímélő energetikai berendezéseket vonják ki a szankciós korlátozások lehetősége alól “a globális gazdaság és kereskedelem kulcsszféráinak demilitarizálása keretében”.
Hszi a fórumon multilaterális világkereskedelmi rendszer megóvására szólította fel a nagyhatalmakat. Mint mondta, sem Kína, sem az Egyesült Államok nem érdekelt a szakításban. A kínai vezető – csakúgy, mint Putyint – Donald Trumpot is barátjának nevezte.
Hszi egyébként, aki háromnapos állami látogatáson tartózkodik Oroszországban szerdán Moszkvában kijelentette, hogy a világon “felemelte fejét” a protekcionizmus és a hegemonizmus, ezért Oroszországnak és Kínának, az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjaiként, erőfeszítéseket kell tenniük a nemzetközi biztonsági rendszer fenntartása érdekében. Putyin azt hangoztatta akkor, hogy Moszkva és Peking számára elfogadhatatlan a leszerelési és fegyverkorlátozási egyezmények felszámolása.
A bíróság megállapította, hogy Zaharcsenko 2016-ban előkészületben lévő házkutatásokra figyelmeztette Galina Marcsukovát, a Nota-bank pénzügyi igazgatóját. Emellett egy félárú fogyasztásra feljogosító diszkontkártyát követelt ki Mehdi Dussza üzletembertől, amelynek segítségével hárommillió rubel kedvezményre tett szert a La Mare étteremláncnál.
Zaharcsenkóra nem sikerült rábizonyítani, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egy volt munkatársával, Dmitrij Szenyinnel együtt 800 ezer amerikai dollárt kapott Dusszától. Az ügyészség eredetileg 15 és fél évi börtönbüntetés és 495 millió rubel büntetés kiszabását kérte.
A vádlott és az ügyészség egyaránt fellebbezésre készül. Egy moszkvai bíróság egyébként a most lefokozott rendőrezredes apját, Viktor Zaharcsenkót április végén négyévi börtönre és 800 ezer rubelnyi bírságra ítélte. Továbbra sem hozták nyilvánosságra a hatóságok részletesen annak a kilencmilliárd rubelnyi – különböző devizanemekbe és ingatlanokba befektetett – vagyonnak az eredetét, amelyet a Zaharcsenko családnál találtak. A pénzt az államkincstár javára lefoglalták.
A Power Shield Zrt. Magyarország első olyan magántulajdonú vállalkozása, amely 2010-ben a légiközlekedés biztonságának területén kezdte meg a speciális védelmi szolgáltatását a robbanóanyag-kereső kutyák kiképzésével – és alkalmazásával. A társaság már a kezdetektől hatékonyan közreműködött a hatóságokkal az eljárás kidolgozásában, amely eredményeként 2012-ben négy RAK (robbanóanyag-kereső kutya) csapat sikeresen vizsgázott, az első hatóság által szervezett vizsgán.
A társaság jelenleg hét RAK csapattal rendelkezik és már nyolcadik alkalommal teljesítette sikeresen a cargo-átvizsgáláshoz előírt komplex hatósági vizsgát a légiközlekedés biztonság területén.
A Power Shield EDD szakértője, Gál János szerint az elmúlt évek vizsgálatai során gyűjtött tapasztalatokat folyamatosan beépítik a képzési feladatokba, ennek köszönhetően pedig rendkívül „magabiztossá” vált a cég légi úton szállított áruk (cargo) átvizsgálását célzó alaptréningje.
A robbanóanyag-kereső kutyák kiképzése voltaképpen egy olyan speciális képességfejlesztést jelent, amely biztosítja a szolgáltatás magas színvonalon történő zavartalan lebonyolítását, azonban a technológia kifejlesztésére tett erőfeszítés magas fajlagos költséggel biztosítható.
A Power Shield 2016-ban nyert el uniós támogatást a GINOP program keretében, a projekt célja pedig az volt, hogy behatóan tanulmányozzák azokat a tényezőket, amelyek a kutyák képességeit a képzés, illetve a gyakorlati feladatok megoldása során leginkább befolyásolják. Ezek a paraméterek az alapvető külső környezeti tényezőket jelentik: hőmérséklet, páratartalom, kivárási idő, a szagminták fedése, a robbanóanyagok típusa, illetve mennyisége.
A nemzetközi viszonylatban is rendkívül újszerű, innovatív megoldás lényege, hogy az átvizsgálni kívánt személy belép egy a társaság által fejlesztett légátfúvásos vizsgálati fülkébe, majd a levegő áramoltatásával a szagokat a speciálisan kiképzett kutyák orrához vezetik.
A projekt kezdetén ez a technológiai eljárás nem csupán nagy volumenű befektetést, hanem óriási szakmai kihívást is jelentett a Power Shield Zrt. számára. Napjainkra viszont az erőfeszítések és a sikeres hatósági jóváhagyás eredményeként a cég keresőkutyái a személyforgalmi átvizsgálásban is szerepet kaphattak.
Mindemellett a Power Shield fejlesztései azóta is folyamatosan zajlanak, a 2016-ban megkezdett projekt pedig számos további eredménnyel kecsegtet – mondták érdeklődésünkre a társaságnál. A több éves fejlesztés során a szagérzékenységgel és -biztonsággal kapcsolatban megszerzett tapasztalatokat új szolgáltatásokba is integrálnák a jövőben.
A Power Shield képviselői szerint képzési megoldásuk és a cég saját fejlesztésű technológiája nem csupán Magyarországon számít újdonságnak, hiszen a 2019 márciusában, Párizsban megrendezett ECAC workshopon is széleskörű szakmai meglepetést jelentett a magyar cég prezentációja.Bár hasonló technológiák fejlesztésére számos kísérlet volt már világszerte, információink szerint viszont olyan hatékonyságú megoldás még nem született, mint a Power Shield Zrt. innovációja. Mindez persze nem működne a kiemelkedő szagbiztonsággal rendelkező kutyák nélkül.
A Power Shield már most is kiemelt befolyással bíró szereplőnek számít a keresőkutyák kiképzésében, hiszen egyetlen más magántulajdonú vállalat sem rendelkezik ilyen tapasztalatokkal a robbanóanyag-keresésben Magyarországon. Az elmúlt hét év során jelentős tapasztalat gyűlt össze a társaságnál legyen szó tréningről, szagbiztonságról, dokumentációról vagy akár a jogszabályi háttér értelmezéséről.
A Power Shield Zrt. célja, hogy az ágazatban érintett szervezeteket, a hatóságot is támogassák tapasztalataikkal annak érdekében, hogy a szakmai munka minél kifinomultabb, kiszámíthatóbb és megalapozottabb legyen. Az ügyfelek számára egy megbízható szolgáltatás ismérve, hogy objektíven mérhető legyen minden tényező és paraméter. Éppen ezért a Power Shield Zrt. uniós támogatással megvalósított projektje során több ezer jegyzőkönyv született, a dokumentációt számtalan videó melléklet is kiegészíti, a végső szolgáltatási technológia pedig mindezek részletes elemzésével alakul ki.
Fontos szempont, hogy a szolgáltató a szükséges és elégséges mértékben végezze az átvizsgálási feladatokat. Ezt Gál János úgy magyarázta, hogy semmilyen szakmai szabály vagy elv nem sérülhet az átvizsgálás során, de maga a vizsgálat sem tarthat sokkal tovább, mint amennyire az szükséges, mivel a légiközlekedésben és a légi áruszállításban kiemelt jelentősége van a költséghatékonyságnak. A Power Shield szakembere szerint piaci előnyük abban rejlik, hogy a hatékonyságot és a szakmaiságot egyszerre tudják képviselni.
Az szintén egyedülálló a Power Shield projektjében, hogy a kutyák tréningezése alatt kiemelt szerepet kapnak maguk a vezetők is, vagyis azok a szakemberek, akikkel a kutyák később terepen is együtt dolgoznak. Ennek célja, hogy pontosabban tudják a kutya viselkedésváltozását értelmezni, a kommunikáció pedig hatékonyabbá válik.
A robbanóanyag-kereső kutyák kiképzésének fontos eleme, hogy a kívánt célt már a tréning elején rögzítsék. Így meg kell határozni, hogy egy kutyától milyen típusú anyagok, anyagcsoportok felderítését várják, ahogy azt is, hogy milyen környezetben, szituációban teljesít majd szolgálatot az állat. A Power Shield Zrt. hat területen rendelkezik szolgáltatási engedéllyel, így a társaság kutyás csapatai a légi áruk- és postai küldemények mellett, személyek és kézipoggyászok, feladott poggyászok, fedélzeti ellátmány és repülőtéri készlet, járművek és légi-járművek szakterületein végezhet átvizsgálást.A nemzetközi kutyakiképzési gyakorlaton sok szempontból túl is léptek a Power Shield Zrt. megoldásai és tapasztalatai. Ez jól érzékelhető volt az Európai Civil Légiközlekedési Konferencia (ECAC) március közepén, Párizsban megrendezett workshopján, ahol Fanaczán Miluse légiközlekedésért felelős védelmi tiszt képviselte a Power Shield Zrt.-t. Fanaczán Miluse közel 15 éve ismert és elismert légiközlekedés védelmi szakember a magyar főváros repülőterén és 2014-óta nemzetközi felhatalmazású nemzeti auditor, a hatóságok meghívására vett részt az ECAC párizsi workshopján. A biztonsági szakember szerint az ECAC workshopján való részvétel azért is különleges esemény, mert ez volt az első alkalom, hogy egy tagállami magánpiacról érkező szereplő részt vehetett az egyik munkacsoportban. Mint azt a Power Shield Zrt. védelmi tisztje lapunknak elmondta, a rendezvényen a szervezet egy vezető tagországának képviselője az egyik munkacsoportban úgy nyilatkozott, hogy a világon nem létezik olyan kutya, aki kettőnél több szolgáltatási területen is képes megbízhatóan teljesíteni. Komoly megdöbbenést váltott ki, amikor a Power Shield Zrt. védelmi tisztje erre azzal válaszolt, hogy a társaság kutyáinak többsége akár öt vagy hat területen is magabiztosan teljesít szolgálatot, és hatósági jóváhagyással is rendelkeznek. Fanaczán Miluse a tagországok képviselőitől azt az információt kapta, hogy a világban már számos próbálkozás volt ilyen kiképzésre, azonban a tréningek olyan sokáig tartanak, illetve a fejlesztések annyira költségigényesek, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a végeredmény megtérülővé tesz egy-egy ilyen kezdeményezést.
„Azon kívül, hogy büszkeséggel töltött el, hogy megfelelő szakmai úton járunk, kaptunk egy iránymutatást arra is, hogy a szagbiztonság terén az általunk kidolgozott eljárás a zavaró szagok kiküszöbölésének érdekében a jövő robbanóanyag-kereső kutyás képzésnek a legfontosabb tényezője lesz. Emellett a konferencián látottak megerősítettek minket abban, hogy a robbanóanyag-kereső kutyás képzés folyamatos fejlesztését egy pillanatra sem szabad abbahagynunk” – foglalta össze a párizsi tapasztalatokat Fanaczán Miluse. „Az elmúlt időszakban, az ügyfelek, a hatóságok, illetve a nemzetközi szakmai fórumok részéről számos alkalommal kaptunk pozitív megerősítést, támogatást az RAK tevékenység kapcsán. Ennek eredményeképpen, illetve a tevékenység során megszerzett tapasztalatok és a robbanóanyag-maradvány kimutatást érintő technológiai elemzéseink alapján, társaságunk továbbra is elkötelezetten, az ágazat szakmai követelmények maximális érvényesítésével folytatja kutatás-fejlesztési és speciális védelmi szolgáltatási feladatait” – tette hozzá a Power Shield Zrt. védelmi tisztje.
Az eljárási jogokat EU-szerte garantáló hat uniós irányelv közül utolsóként a gyermekekre vonatkozó különleges biztosítékokról szóló, tisztességes és egyenlő bánásmódhoz fűződő alapvető jogot rögzítő direktíva lépett hatályba.
A brüsszeli bizottság közölte: a gyermekek kiszolgáltatott helyzetben vannak, ezért kell különleges védelemben részesülniük a büntetőeljárások során. Az új szabályok szavatolják a gyermekek magánéletének tiszteletben tartását, köztük azt, hogy esetleges fogva tartásuk a felnőttektől elkülönítve történjen, valamint azt, hogy kihallgatásukat audiovizuális eszközökkel vagy más módon rögzíteni kell.
Ezenfelül minden rászoruló költségmentességben részesül. A gyanúsított vagy vádlott költségmentességre, vagyis pénzügyi támogatásra akkor jogosult, ha nem rendelkezik forrásokkal az eljárás költségeinek fedezéséhez – közölték.
A tájékoztatás szerint az új szabályok kiegészítik az EU-n belül már alkalmazandó egyéb jogokat. Az ártatlanság vélelmének fogalma szavatolja például, hogy az EU egész területén a bűnösség megállapításához szükséges bizonyítási teher a vádhatóságra hárul, tehát nem a vádlottnak kell bizonyítania ártatlanságát. A gyanúsítottat vagy vádlottat, bárhol is tartózkodik az EU-n belül, megilleti az ügyvédi tanácsadás igénybevételének joga. Az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog az európai elfogatóparancs eljárására is vonatkozik az azt végrehajtó és a parancsot kibocsátó tagállamban egyaránt. Az érintetteket haladéktalanul tájékoztatni kell arról, hogy milyen bűncselekménnyel gyanúsítják vagy vádolják őket. Haladéktalan szóbeli vagy írásbeli tájékoztatást kell adni továbbá a büntetőeljárásban őket megillető jogokról, és betekintést kell biztosítani számukra az ügy irataiba.
Ingyenes tolmácsolást kell biztosítani a rendőrségi és bármely más kihallgatás, az összes bírósági tárgyalás és esetlegesen szükségessé váló közbenső meghallgatás, valamint a gyanúsított vagy vádlott és ügyvédje közötti legfontosabb megbeszélések során – tették hozzá.
A büntetőeljárásokra vonatkozó új szabályokat és garanciákat mostantól az EU egész területén alkalmazni kell – emelte ki az Európai Bizottság.
“Politikai értelemben elvi jelentőségű, hogy Oroszország és az Egyesült Államok megnyugtassa a világ többi részét, s a legfelső szinten közös nyilatkozatot fogadjon el arról, hogy a nukleáris háború megnyerhetetlen, éppen ezért elfogadhatatlan és megengedhetetlen” – jelentette ki Lavrov a Jevgenyij Primakov volt orosz külügyminiszterről, kormányfőről és akadémikusról elnevezett, évente megrendezett fórumon.
Az orosz diplomácia vezetője emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió vezetői korában már két ízben is tettek hasonló nyilatkozatot, és értetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ezt az állásfoglalást a jelenlegi helyzetben miért ne lehetne megismételni. Mint mondta, az amerikai fél megkapta az erre vonatkozó orosz javaslatot.
Lavrov reagált a Pentagonnak arra a közelmúltbeli bejelentésére, hogy párbeszédet kell kezdeni Oroszországgal, Kínával és Észak-Koreával a nem az Egyesült Államok által kiprovokált, nukleáris eszközök bevetésével járó katonai műveletek kockázatának csökkentéséről. Az orosz miniszter rámutatott, hogy éppen a legfrissebb amerikai katonai doktrína szállította le jelentősen alacsonyabb szintre az atomfegyverek bevetésének küszöbét.
Közölte, hogy Moszkva a hadászati stabilitás egész kérdéskörével kapcsolatban, mind legfelső, mind miniszteri, mind nemzetbiztonsági tanácsadói szinten javaslatokat tett Washingtonnak, amelyekre egyelőre nem kapott választ. Mint mondta, Oroszország arra hívja fel az Egyesült Államokat, hogy vessen véget az ellenfeleivel szembeni katonai, politikai és gazdasági nyomásgyakorlásnak, valamint a tisztességtelen konkurenciaharc eszközei alkalmazásának.
Lavrov azzal vádolta meg “nyugati országoknak az Egyesült Államok vezette kisebb csoportját”, hogy a második világháború után kialakult nemzetközi biztonsági rendszer meggyengítésére, az egyoldalú geopolitikai fölény megőrzésére törekszik.
Az orosz külügyminiszter sürgette továbbá , hogy a nemzetközi közösség dolgozza ki a kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia feletti ellenőrzés biztosításának általánosan elfogadható elveit.
A Hableányt kedden kora reggel kezdték kiemelni a Duna mélyéről, közben többször megálltak. A mentést négy szakaszban hajtották végre: először a kapitányi hídig, majd a fedélzetig, utána pedig a vízvonalig emelték ki a hajót a Clark Ádám úszódaru segítségével, utolsó lépésként pedig elhelyezték az uszály fedélzetén.
Minden állomáson vizet szivattyúztak a hajótestből, illetve búvárok hatoltak be a jármű belsejébe, ez alkalmakkor akadálymentessé tették a hajótestet a holttestek megtalálása érdekében. A mentés során négy holttestet emeltek ki a hajóból, így négyre csökkent az eltűntként kezeltek száma. A helyszínen a szakemberek úgy vélekedtek, lehetnek még holttestek a hajótestben, ugyanis különösen a tati teremben rengeteg hordalék halmozódott fel.
A hajót a csepeli kikötőbe szállítják, ott pedig a Budapesti Rendőr-főkapitányság hajózási, nautikai és műszaki szakértő bevonásával, az ügyészség képviselőjének jelenlétében szemlének veti alá a járművet – mondta Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.
A Hableány 1949-ben épült, a hajó 27,2 méter hosszú, 4,8 méter széles és 5,2 méter magas, a súlya 50 tonna. A turistahajó kiemelésére Komáromból érkezett pénteken a kétszáz tonna emelésére is képes Clark Ádám úszódaru.
A Hableánnyal összeütköző Viking Sigyn szállodahajó ukrán kapitányát vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlanságból elkövetett veszélyeztetése vétségének gyanúja miatt hallgatták ki gyanúsítottként és tartóztatták le.
A rádiókon nem jeleztek veszélyhelyzetet
Egyik hajózási rádiócsatornán sem jeleztek veszélyhelyzetet a május 29-ei dunai hajóbaleset idején – közölte Tolnay Zoltán hajóskapitány, aki szintén szolgálatban volt a Dunán a tragédia idején. A konkrét ütközést nem látták, ők a Lánchíd alatt voltak, a rádión pedig először azt hallották, hogy emberek vannak a vízben – ismertette. A hét ember kimentése szakszerűen zajlott – tette hozzá. Kitért arra is, hogy a Viking Sigynnek kellett volna megkezdenie a kommunikációt a kisebb Hableánnyal.
Az Áttörés 2019 gyakorlat kapcsán, ha nem is ideális lehetőségek keretei között, de ízelítőt kaphattunk az amerikai és a magyar tüzérerők munkájából.
A HIMARS/MLRS sorozatvetők két rakétát indítottak a bakonykúti lőtérrészről tőlünk legalább nyolc kilométer távolságra. A honvédelem.hu keddi anyaga alapján valószínűsíthető, hogy ezek is a rontott aerodinamikájú (ezáltal nagyobb ellenállású és kisebb hatótávolságú) M28A1 Reduced Range Practice Rocket (RRPR) lőtéri gyakorlórakéták voltak. Alattuk jól láthatók a lőtérbe a Bántai-tó felől beékelődött, azt észak-déli irányban jelentősen leszűkítő badacsonyaljai (fajdas-szőlőhegyi) telep házai.
M777 könnyített (CH-47, CH-53, V-22 által külső teherként szállítható) 155-ös ágyútarack a Körös-hegy keleti oldalán tüzel, minimális hajítótöltettel, így torkolattűz nélkül. Ezúttal a 2. páncélos felderítőezred tábori tüzérosztálya (FA/2Cav) példányait láthattuk.
Gyújtóval szerelt, felhasználásra váró lövedékek az amerikai tüzérek FMTV 6x-6-os teherautóján.
A magyar részről a tatai dandár 101. tüzérosztálya volt az együttműködő partner 152-es D-20-asaival az általunk látott harcrend keleti végében.
Alig repül ki a hüvely az eldördült lövést követően, az egyik kezelő már helyezkedik a következő lövedék töltésével.
A figyelő előtti terepszakaszon az ohiói Nemzeti Gárda tüzérei foglaltak tüzelőállást M119-es, 105-ös tarackjaival. Itt közvetlen irányzással tüzelnek (ami lényegében önvédelmi üzemmód).
Az amerikai tüzérek két Strykerből összetolt vezetési pontja mögött feltűnt a szolnokiak 336-os Mi-24P-je
Zord
A férfit véglegesen eltiltották olyan foglalkozás gyakorlásától, amelyben 18 évesnél fiatalabbak felügyeletét, gondozását végezhetné. A férfi a büntetés kétharmad részének letöltése után bocsátható feltételes szabadlábra. Az alsó tagozatosok hitoktatójaként dolgozó tanár 2018-ban fotókat és videofelvételt készített a gyerekekről. Egyikükről lehúzta az alsónadrágját, a másik gyermek fejét pedig a ruhával fedett nemi szerve közelébe húzta.
A nyomozás feltárta, hogy a hitoktató a számítógépen több száz, kiskorúakról készült fotót, illetve videofelvételt tárolt, amelyek a nemi vágy felkeltésére szolgáltak. A férfit korábban a bíróság szemérem elleni erőszak miatt szabadságvesztésre ítélte, amelyből 2015 márciusában szabadult feltételes kedvezménnyel.
A vádlott és védője enyhítésért fellebbezett.
A tárcavezető szerint a temető nemzetközi jellegének megőrzése miatt vennék át a sírkert gondozását, mivel ott magyar, román, német, orosz, szerb, osztrák és olasz katonák is nyugszanak. A miniszter kitért arra is, hogy ezért egyeztetések lesznek szükségesek valamennyi féllel.
“A temető gondozásának feladatát átvevő minisztériumi struktúrák biztosítani fogják minden országnak a jogot, hogy megemlékezzenek a harcban elesett és ott eltemetett hőseikről” – mondta Gabriel Les.
A miniszter szerint a tárca képes arra, hogy megvédje és karbantartsa a sírokat, felújítsa a “nemzetközi temetőben” található emlékműveket összhangban a nemzetközi egyezményekkel és a kétoldalú megállapodásokkal, melyeket Románia azokkal az országokkal kötött, amelyek hősei az Úzvölgyi temetőben nyugszanak.
A Mediafax úgy tudja, hogy a temető átvétele már a következő 30 napban megtörténik, ha valamennyi érintett fél egyetért vele. A temető állami tulajdonba vételének a lehetőségét Viorica Dancila miniszterelnök is megemlítette szombaton.
A Romániában januártól újraindított Szabad Európa Rádió pénteken azt közölte honlapján meg nem nevezett forrásokra hivatkozva, hogy a temetőátalakítás ötlete éppen a védelmi minisztérium főtitkárától származik, aki még Kovászna megye prefektusaként kilátásba helyezte, foglalkozik majd az úzvölgyi sírkerttel. A román védelmi tárca főtitkári tisztségét 2013 óta az a Codrin Munteanu tölti be, aki a Ponta-kormány Kovászna megyei megbízottjaként elindította a székely zászló elleni hadjáratot. Az egykori prefektus perek tucatjait indította el a székely zászlót kitűző önkormányzatok ellen. Gyakorlatát később Hargita, és Maros megye prefektusa is átvette és Kovászna megyei hivatali utódjai is folytatták. 2015-től a Dan Tanasa blogger által alapított Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) foglalkozik a magyar szimbólumok és feliratok elleni pereskedéssel.
Április 30-án, kedden, az Atlanti Tanács kitüntette a NATO-t a kiemelkedő vezetési tevékenységéért, ezzel elismerve az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének szerepét a „béke, stabilitás és biztonság biztosításában Európában és Észak-Amerikában az elmúlt hetven évben”. A díjat Rose Gottemoeller, a NATO Főtitkárhelyettese vette át Washingtonban.
„Mintegy hét évtizeden át a NATO védte mindennapjainkat és értékeinket. Szabadság, demokrácia, jogállamiság: ez tette a szövetséges erők európai parancsnokának posztját az egyik legnehezebb és legfontosabb katonai tisztséggé.” – nyomatékosította a Főtitkár a május 3-i tisztújító ünnepségen a szövetséges erők európai főhadiszállásán, Monsban. A Főtitkár felelevenítette, hogy e cím viselői „vezették a Szövetséget a hidegháborúban, véget vetettek a balkáni háborúknak, segítették az al-Káida elleni küzdelmet Afganisztánban, és terjesztették a szabadságot és a demokráciát Európa népei közt.” Curtis Scaparrotti tábornok 2016-ban kezdődött vezetése alatt a Szövetség széleskörű reformokat vitt véghez. Négy többnemzetiségű harccsoportot állítottak fel, fejlesztették reagálóképességüket, valamint a tábornok úr szakértelmét adta a közel-keleti és észak-afrikai régió folyamatainak megértése érdekében.
Az szövetséges erők új európai parancsnoka Tod Daniel Wolters, az amerikai légierő tábornoka. „Tudom, hogy ugyanazt a szintű kiválóságot fogja tanúsítani az elkövetkezendő időkben is, mint amiről ismertté vált pályafutása során.” – adta útravalónak szavait a Főtitkár.
Jens Stoltenberg, NATO Főtitkár 2019. május 6-án Ankarában az Észak-atlanti Tanács 29 állandó képviselőjével találkozott a Mediterrán Dialógus 25. évfordulója alkalmából. A partnerségi fórumon a hét érintett ország (Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Mauritánia, Marokkó és Tunézia) vezető diplomatái, valamint Észak-Macedónia nagykövete is részt vettek.
„A mediterrán párbeszéd által a NATO egy egyedülálló partnerhálózatot fejlesztett ki a régióban, segítve a tagok közötti bizalom és együttműködés erősítését.” – nyitotta meg az eseményt a Főtitkár. Hangsúlyozta, hogy a NATO a terrorizmus elleni folyamatos küzdelem miatt elkötelezett a közel-keleti és észak-afrikai biztonság előmozdításában, beleértve a NATO szerepvállalását az Iszlám Államot legyőző globális koalícióban és a Szövetség részvételét az iraki helyi erők képzésében.
Hétfőn a Főtitkár külön tárgyalást folytatott Recep Tayyip Erdoğan, török elnökkel és Mevlüt Çavuşoğlu, török külügyminiszterrel a térség biztonsági helyzetéről, valamint a jelentős hozzájárulásról, melyet Törökország nyújt a NATO-nak.
„Törökországra fontos és nagyra értékelt szövetségesként tekintünk, s ö römmel tölt el, hogy az iraki képzési missziónkban kulcsszerepet játszik.” – nyilatkozta Stoltenberg Mevlüt Çavuşoğlu külügyminiszter oldalán a május 6-ai sajtótájékoztatón, mikor Törökországnak az afganisztáni és koszovói NATO-missziókhoz való támogatását említette. Példaként tekint az országra, hogy aktívan hozzájárul a Szövetség kollektív védelméhez.
A Szíriával és Irakkal szomszédos Törökország az a szövetséges, amely leginkább ki van téve a közel-keleti turbulens folyamatok hatásának. Stoltenberg kifejezte őszinte részvételét a déli határon elvesztett török katonák felé. A NATO-szövetségesek Törökországgal közösen komoly biztonsági kihívásokkal néznek szembe. A NATO segít megvédeni Törökországot légi és rakétavédelmi rendszerekkel, és az AWACS felderítő repülő gépeivel folyamatos őrjáratot tart. Az évek során a NATO több mint 5 milliárd dollárral járult hozzá Törökország katonai létesítményeinek javításához. Mindez olyan fontos infrastrukturális fejlesztéseket foglal magában, mint a repülőterek, a haditengerészeti bázisok és a radarállomások.
A Mediterrán Párbeszéd konferenciája után a Főtitkár egy partnerségi fórumot hívott össze, melyen jelen volt 29 szövetséges ország és a Földközi-tenger térségének hét országa.
Május 6-án az ENSZ Biztonsági Tanács Terrorizmus Elleni Bizottságának és Ügyvezető Igazgatóságának küldöttsége látogatást tett a brüsszeli NATO Főparancsnokságon, hogy a nemzetközi szervezetek megvitassák a terrorizmus kapcsán felmerülő legújabb problémákat, fenyegetéseket, valamint tárgyaljanak az együttműködésük szintjének növeléséről.
Az üléseken kiemeltek számos tanulságot a korábbi, összesen több mint 150 helyszíni művelet tapasztalatából, valamint az ENSZ eszközeit és irányelveit, amelyek célja a tagállamok és a nemzetközi partnerek erőfeszítéseinek támogatása a terrorizmus elleni küzdelemben.
Erre reflektálva nyilatkozta Gustavo Meza-Cuadra nagykövet, hogy „[a] vonatkozó biztonsági tanácsi határozatok tagállamok általi teljeskörű és hatékony végrehajtása, és a nemzetközi szintű hatékony együttműködés döntő jelentőségű a terrorizmus, a külföldi terrorista harcosok és a hazatérők által előidézett változások kezelésére.” A nagykövet emellett megemlítette az államok szerepét a terrorizmus globális problémája elleni küzdelemben, és hangsúlyozta, hogy az egyes országoknak folyamatosan figyelemmel kell kísérniük saját bűntetőjogi, rehabilitációs és emberi jogok védelmét szolgáló programjaik hatékonyságát.
A látogatás legfőbb eredménye, hogy megerősítésre került a NATO és az ENSZ közötti kötelezettségvállalási megállapodás, miszerint a komplementaritás szellemében folytatják továbbra is a politikai párbeszédet és gyakorlati együttműködést különböző területeken – például a regionális terrorizmus kihívásai ellen; a bevált gyakorlatok és programok megosztásával; illetve közös technológiák kifejlesztésével a drónok elleni küzdelem segítésére.
Május 7. és 19. között rendezték meg Skóciában a “Formidable Shield” elnevezésű gyakorlatot, melyben a szövetséges hadihajók rakéta- és légvédelmi műveleteket hajtottak végre.
Klienc NATO-tagország (Dánia, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Kanada, Norvégia, Spanyolország) részvételével, valamint belga és német támogatással összesen 13 hajó, 10 repülőgép és 3300 személy közreműködésével hajtották végre a gyakorlatot.
A Formidable Shild megmutatta, hogy a szövetségesek közösen dolgoznak a tagországok lakosságának védelmén és a ballisztikus rakéták okozta fenyegetések ellen. A NATO továbbra is fejleszti erőit annak érdekében, hogy válaszképes legyen a jelen és jövő kihívásaival szemben.
Clare Hutchinson, a NATO Főtitkár “Nők, Béke és Biztonság” programjáért felelős küldötte április végén Kolumbiába látogatott, hogy részt vegyen egy nemzetközi képzésen a társadalmi nemek és a területi biztonság kapcsolatáról. Bogotai tartózkodása alatt Ms Hutchinson bemutatta a NATO „Nők, béke és biztonság“ programját, hangsúlyozva az összefüggést a nemek közti egyenlőség és az országok stabilitása között.
Kolumbia 2017 májusában kötött partnerségi megállapodást a NATO-val, így a Szövetség első latin-amerikai partnere lett. Mostani látogatása során a Küldött találkozott Kolumbia helyettes védelmi miniszterével, Ms. Diana Abaunza-val és a Kolumbiai Hadsereg nemek közti egyenlőségért felelős vezetőjével, Claudia Martinezzel is; megerősítve, hogy a NATO támogatja Kolumbiát a „Nők, béke és biztonság” program védelmi- és biztonsági szektorokra vonatkozó pontjainak megvalósításában.
Jens Stoltenberg Főtitkár a líbiai harcok felfüggesztésére és a tárgyalások folytatására szólította fel az érintett feleket május 13-án Ghassan Salame-val, az Egyesült Nemzetek Szervezetének líbiai különmegbízottjával folytatott megbeszélése után. A Főtitkár kifejezte a NATO-tagállamok mély aggodalmát a líbiai biztonsági helyzettel kapcsolatban, és megerősítette a Szövetség álláspontját, miszerint Líbia problémaira nem a fegyveres harcok, hanem az ENSZ által támogatott tárgyalások és békekötési kísérletek jelentik a megoldást. Stoltenberg emellett kiemelte, hogy amint a helyzet stabilizálódik, a NATO kész támogatni Líbiát hatékony biztonsági intézmények, mint például modern védelmi minisztérium és civil ellenőrzés alatt működő biztonsági szolgálatok kialakításában.
Jens Stoltenberg, NATO Főtitkár és Theresa May, brit miniszterelnök 2019. május 14-én megbeszélést tartott a decemberben esedékes londoni találkozóról, mely során a Szövetség állam- és kormányfőinek lehetősége nyílik majd a NATO előtt álló biztonsági kihívásokkal foglalkozni. Mindketten kiemelték a Szövetségen belüli tehermegosztás fontosságát, illetve a jelenlegi biztonsági helyzet kérdéseit. Londoni látogatása során a főtitkár Jeremy Hunt külügyminiszterrel is találkozott.
„Az Egyesült Királyság jelentősen hozzájárul a közös biztonságunkhoz.” – nyilatkozta a Főtitkár, majd köszönetet nyilvánított a NATO-missziókban való részvételért és támogatásért (erre kiváló példa az állam Irakban, Afganisztánban, Koszovóban és a balti régióban végzett munkája), illetve azért, hogy a GDP 2%-át a védelemre fordítva befektet új katonai képességek kialakításába. A Főtitkár és a miniszterelnök továbbá tanácskozott az afganisztáni béke kilátásairól, kiemelve a helyi erők képzésének jelentőségét a terrorizmus elleni küzdelem érdekében.
A Főtitkár mindemellett részt vett a Wall Street Journal vezérigazgató-tanácsának éves ülésén, ahol hangsúlyozta a transzatlanti kötelék fontosságát és megerősítette, hogy a NATO még mindig a stabilitás pillére az egyre kiszámíthatatlanabb világban.
Május 16-án Tunézia külügyminisztere, Khemaies Jhinaoui a NATO brüsszeli székházában találkozott Jens Stoltenberg Főtitkárral, hogy értékeljék a NATO és Tunézia partnerkapcsolatait. Sajtótájékoztatójukon mindketten kiemelték a felek közötti kapcsolat megerősítésének fontosságát, illetve kifejeztek egyetértésüket, hogy a líbiai válsághelyzet miatti regionális biztonsági kockázatok közös problémát jelentenek, így együttműködésre van szükség a megoldási kísérletek során.
A hétfő óta érvényben lévő korlátozást a TEK javaslatára a légi közlekedésért felelős hatóság vezetője rendelte el. Területig – hozzávetőleg – az Árpád hídtól északra 1 kilométerre kezdődik és délen egészen Paksig, valamint a Dunától keletre és nyugatra változó szélességben átlagosan két-két kilométert tart a korlátozás.
A határokat a TEK honlapján az Aktuális menüpontban közzétett grafikák szemléltetik, valamint a légtérkorlátozás pontos oldalhatárai a HungaroControl Zrt. napi légtérfelhasználási tervében ellenőrizhetők. Mint kiemelték, korlátozás idején a pilóta nélküli légi járművel (drónnal) végzett repülés sem engedélyezett, mert az a mentési munkálatokat, valamint a kutatást akadályozhatja, zavarhatja.
“A korlátozott légtérbe történő engedély nélküli bereptetés közigazgatási hatósági vagy büntetőeljárást von maga után” – írták.
A TEK közleményében kitért arra is, hogy a roncs kiemelésének előkészítése továbbra is folyamatban van, két emelőheveder behúzása már megtörtént, jelenleg azok igazítása és stabilizálása zajlik.
A Mediafax hírügynökség azt közölte, hogy mintegy háromszáz román és magyar nemzetiségű ember gyűlt össze a Mátyás-szoborcsoport előtt a Facebookon meghirdetett rendezvényre. A tüntetők tábláin – többnyire románul, de magyarul is – többek között ilyen feliratok voltak: “Román vagyok, szabadon élek szabad emberek között, nem uralkodok senki fölött”, “A csendőrség egymás ellen uszít”, “Manipulálás és uszítás nélkül” “Szolidaritással a sovinizmus ellen”, “Hargita, Kovászna, emberséges föld”. Utóbbi felirattal arra az úzvölgyi temetőben is skandált román jelmondatra adtak választ, hogy “Hargita és Kovászna román föld”.
Cornel Vilcu, a megmozdulás kezdeményezője a Mediafaxnak elmondta: azt szerették volna megmutatni, hogy normálisan gondolkozó közösségek is vannak Erdélyben, amelyekben az etnikai besorolások nem működnek. A kezdeményező az európai parlamenti választások kampányával és a választások által kirajzolt, átrendeződött politikai erővonalakkal magyarázta az úzvölgyi incidenst.
“Amikor ismertté vált a politikai realitás, olyan etnikumközi feszültségek jelentek meg, amelyek 1990 óta nem léteztek. (.) Románként bocsánatot kérek mindazért, amit a legostobább nemzettársaim tettek” – nyilatkozta a szervező, aki a #rezist mozgalom pólóját viselte. A mozgalom a baloldali-liberális román kormánynak a korrupcióellenes harc ellehetetlenítését célozó intézkedései elleni tiltakozások során alakult ki.
A Mediafax hírügynökség Gáspárik Attilát, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatóját is idézte, aki szerint a normális emberek vannak többségben az országban, de vannak, akik nagyon jól megélnek az uszításból. A szolidaritási tüntetés résztvevői a kolozsvári városháza elé, majd a Béke térre vonultak, ahol befejeződött a megmozdulás.
Regionális politika
Az EU-nak meg kell nyitni a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával – Federica Mogherini szerint világos üzenetet kell küldeni ezeknek az országoknak, és meg kell kezdeni a csatlakozást előmozdító tárgyalásokat. Az európai integrációs folyamattal kapcsolatban mindig két eltérő útvonal körvonalazódott: bővítés és/vagy mélyítés. Az uniós tagállamok kormányfőinek egyhangú támogatása szükséges a folyamatok elindításához, azonban Franciaország és Hollandia eddig ellenezte ezeknek a tárgyalásoknak a megnyitását. A másik két nyugat-balkáni országgal (Szerbiával és Montenegróval) már folynak a csatlakozással kapcsolatos konzultációk.
Az Európai Unió elutasítja az iráni ultimátumot
Hassan Rohani, iráni elnök bejelentette, hogy az ország nem fogja teljesíteni a Közös Átfogó Cselekvési Terv (Joint Comprehensive Plan of Action – JCPOA) egyes részeit. Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini, valamint Franciaország és Németország külügyminiszterei közös nyilatkozatban aggodalmukat fejezték ki Rohani bejelentése miatt. Ebben Mogherini és a külügyminiszterek azt állították, hogy továbbra is erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az Iránnal folytatott jogszerű kereskedelem folytatását, beleértve az INSTEX megvalósítását, mely egy Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság által létrehozott fizetési mechanizmus, ami lehetővé teszi a vállalatok számára üzleti tevékenység folytatását Iránnal, megkerülve az amerikai szankciókat.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke május 29-től háromnapos körutat tett Közép-Ázsiában, meglátogatva Tádzsikisztánt, Kazahsztánt és Üzbegisztánt. Az EU célja megerősíteni a partnerséget ezekkel az államokkal, illetve szeretnék a gyakorlatban megvalósítani az új EU–Közép-Ázsia Stratégiát. Az országok elnökeivel való megbeszélések során főként a klímaváltozás, környezetvédelem, határvédelem, illetve regionális biztonsági kérdések szerepeltek a napirenden.
Tádzsikisztáni sajtótájékoztatóján Tusk elmondta, hogy az EU a régió államainak szuverenitását teljes mértékben tiszteletben tartva javasol együttműködést főként a beruházások, a kereskedelem és az oktatás területén. Tusk ellátogatott a tádzsik–afgán határra, illetve a Pamír gleccsereihez is, ahol szemmel láthatóak a klímaváltozás hatásai. Az EU erősíteni kívánja együttműködését a régió államaival a terrorizmus, a drogkereskedelem és az erőszakos szélsőségek elleni harcban is. Tusk megemlítette, hogy a legfontosabb a biztonság megteremtése, viszont nem szabad megfeledkezni az emberi jogokról és szabadságról sem.
A kazah fővárosban, Nur-Szultanban Donald Tusk kitért az új EU– Közép-Ázsia Stratégiára is, melynek fontos eleme az energiaügyi és szállítmányozási együttműködés erősítése, illetve a digitális kapcsolatok fejlesztése. Ennek fő oka, hogy az EU Kazahsztán első számú kereskedelmi partnere és külföldi befektetője. Emellett a tárgyalásokon szóba kerültek a kazahsztáni politikai átmenet kérdései is, Tusk Tokajevvel, jelenlegi kazah elnökkel, Nurszultan Nazarbajevvel, nemrég lemondott, első kazah elnökkel is találkozott.
Szankciós politika
Az Európai Unió Tanácsa 2019. május 17-én elfogadta a kiberbiztonságra vonatkozó új jogszabálykeretét. Ez lehetővé teszi az EU számára a kibertérben a támadások és behatolások szankcionálását. A korlátozások a külső fenyegetés, a nemzetközi szervezetek vagy harmadik állam ellen elkövetett offenzív tevékenységek esetén lépnek életbe a közös kül- és biztonságpolitika keretein belül. Az új jogszabályi rendszer lehetővé teszi olyan szervezetek vagy személyek szankcionálását, akik a kibertámadásokért felelősek, vagy bármilyen pénzügyi, technikai vagy egyéb eszközökkel támogatják a kezdeményező felet.
Az intézkedések tartalmazzák a vagyoni eszközök befagyasztását, valamint személyek esetében az EU-ba való beutazás tilalmát. Az EU célja a nyílt és stabil, illetve biztonságos kibertér garantálása. Kulcsfontosságú továbbá, hogy a kibertérben felmerülő vitás kérdéseket, konfliktusokat békés módon kell rendezni, amihez az összes nemzetközi partner kölcsönös kooperációja szükséges.
A Tanács 2019. május 17-én meghosszabbította egy évvel a szíriai rezsim és támogatói elleni szankciókat. A tiltólistán jelenleg 269 személy és 69 szervezet szerepel, akikre érvényes az EU-ba való beutazás tilalma, valamint pénzügyi és vagyoni eszközeik befagyasztása. További korlátozások Szíriával szemben: olajembargó, bizonyos befektetésekre vonatkozó korlátozások, a Szíriai Központi Bank Unióban található vagyoni eszközeinek befagyasztása, exportkorlátozás azon berendezések és technológiák esetében, amelyek belső elnyomás céljára is használhatók, illetve amelyek az interneten vagy a telefonhálózaton keresztüli kommunikáció nyomon követésére, lehallgatására is szolgálhatnak. Az Európai Unió célja a szíriai konfliktus tartós és politikailag megfelelő rendezése.
Brexit
Május 2-án részleges helyhatósági választásokat tartottak az Egyesült Királyságban. Összesen 8804 tanácsnoki mandátumról döntöttek a brit választópolgárok. A választás abszolút vesztesei a nagy pártok, különösen a kormányzó Konzervatív Párt, ugyanis a korábbi, közel 5000 mandátumból 1330-t vesztettek, míg az ellenzéki Munkáspárt a korábbi kétezer mandátumból „mindössze” 84 tanácsnoki pozíciót vesztett. A választáson legtöbbet az EU-ban maradással kampányoló Liberális Demokrata Párt nyert, 706 mandátummal növelték a korábbi eredményüket, ezzel megduplázva képviselőik számát. A Zöldek is előretörtek, közel 200 fővel növelték tanácsnokaik számát. Az összesített eredmények az érintett körzetekben a következő:
A választás a Konzervatív Párt súlyos vereségével zárult, emiatt Theresa May kormányfő a tárgyalások lezárására és a Brexit-megállapodás megkötésére sürgette a Munkáspártot. A tárgyalások a két nagy párt között április eleje óta zajlanak annak érdekében, hogy feloldják a patthelyzetet a parlament alsóházában, így megnyitva az utat a rendezett Brexit előtt. A tárgyalások kapcsán felmerült pletykákat, melyek szerint a kormány napirendre vette a Vámunióban maradást, később cáfolta Theresa May. A kormányfő kijelentette, hogy továbbra is szoros és különleges viszonyt kívánnak fenntartani az EU-val, de a kereskedelemért nem hajlandók fizetni, és kizárólag a szabadkereskedelmi megállapodást tudják elfogadni. Nem sokkal ezt követően a Munkáspárt május 17-én befagyasztotta a tárgyalásokat a kormánypárttal.
Az ellenzékkel való kiegyezési kísérletével azonban May a saját párttagjait is maga ellen haragította. A kormányfő pozíciója a belső nyomásnak és sikertelen megoldási kísérleteinek köszönhetően olyannyira meggyengült, hogy az EP-választások másnapján, május 24-én bejelentette, hogy június 7-én távozik a Konzervatív Párt éléről. A kormány élén addig marad, ameddig a toryk megválasztják az utódját.
May bukásának híre után egyből elkezdődtek a spekulációk a következő kormányfő kilétéről. A verseny a kormányfői pozícióért nagyon zsúfolt a Konzervatív Párton belül, ugyanis közel egy tucat jelentkező van, közöttük több korábbi kormánytag és parlamenti képviselő. A 313 tory képviselő június 14-én egy szavazással 2-re fogja csökkenteni az indulók számát, a június 22-i héten pedig a párt 160 ezer tagja fogja megválasztani a két jelölt közül a következő miniszterelnököt. A legesélyesebbnek a korábbi külügyminisztert és a Brexit-kampány emblematikus alakját, Boris Johnsont tartják. Őt követi a korábbi környezetvédelemért felelős miniszter, Michael Gove. Esélyesnek tartják még Jeremy Huntot, a jelenlegi külügyminisztert is.
Szomszédságpolitika
Johannes Hahn, az EU szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa május 6-án Pozsonyba utazott, hogy részt vegyen az informális V4–Keleti Partnerség találkozón. Ez a Keleti Partnerség jövőjére, a regionális biztonságra, a gazdasági együttműködésre, a kapcsolatokra, az infrastruktúrára és az energiára összpontosított. A találkozó során a biztos találkozott a V4-országok külügyminisztereivel, valamint a hat keleti partnerország képviselőivel is.
Május 13-án az EU keleti partnerországainak állam- és kormányfői, valamint az EU-tagországok külügyminiszterei, és a civil társadalom képviselői gyűltek össze Brüsszelben, hogy megünnepeljék a Keleti Partnerség tizedik évfordulóját. Az eseményen felszólalt Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Donald Tusk, az ET elnöke is. A főképviselő asszony beszédében kifejtette a Keleti Partnerség saját hivatali ideje alatt történt fejlődését, valamint reményét fejezte ki a Partnerség további sikeressége iránt is. Donald Tusk beszédében ismertette a Keleti Partnerség történetét és kiemelte, a kezdeményezésben részt vevő hat ország közül már három rendelkezik társulási megállapodással, mely magában foglal több gazdasági könnyítést, valamint a vízummentességet is.
Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője május 13-án találkozott Fayez Mustafa al-Sarraj-dzsal, aki az Elnöki Tanács elnöke és Líbia miniszterelnöke, hogy megvitassák az országban kialakult helyzetet. Mogherini elmondta, hogy az Unió továbbra is elvárja az összes résztvevő féltől, hogy szüntesse be katonai tevékenységét, és folytassa a politikai párbeszédet a líbiaiak érdekében. Mindemellett az országban kialakult humanitárius helyzetről is szó esett, hiszen a Tripolit érő támadások miatt ezreknek kellett elhagyniuk otthonukat. Federica Mogherini hangsúlyozta a humanitárius segítség hozzáférhetőségének biztosítását, illetve a civilek védelmének fontosságát. Továbbá kifejezte az ENSZ Főtitkár líbiai különleges képviselőjének, Ghassan Salamének támogatását az EU részéről.
Május 21-én a hét fekete-tengeri ország – Bulgária, Grúzia, Moldova, Románia, Oroszország, Törökország és Ukrajna – miniszterei találkoznak a román fővárosban, hogy a fekete-tengeri közös tengerészeti terv elfogadásáról döntsenek. Ezzel a régió csatlakozik az EU-val szomszédos tengeri medencékhez abból a szempontból, hogy létrejön egy kezdeményezés a nagyobb és fenntarthatóbb gazdasági növekedés érdekében. Az országok három célt terveznek elérni: az egészséges tengeri és partmenti ökoszisztémát; a versenyképes, innovatív és fenntartható kék gazdaságot; valamint a kék gazdaságba való befektetést. A tervezet során létrejött projektek magukban foglalhatják a halászati és környezetvédelmi kérdésköröket is.
Május 21-én az EU jelentést adott ki Örményország fejlődéséről és az EU–örmény kapcsolatok alakulásáról. A jelentés megállapítja az Unió jelentős szerepét az országban zajló reformfolyamatokban. A kormány ütemterve az EU–Örményország átfogó és megerősített partnerségi megállapodás (CEPA) végrehajtására fontos eszköz lesz a reformtervek előmozdításában.
A májusban kialakult északnyugat-szíriai helyzet kapcsán Federica Mogherini, az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is kifejezte aggodalmát. A légicsapások és a tüzérség célpontjai ugyanis gyakran iskolák és kórházak, és ez sérti a nemzetközi jogot. Továbbá 150 000 civil – főként gyermekek és nők – hagyta el a területet vagy veszítette életét a kialakult helyzet miatt. Mogherini figyelmeztette Oroszországot és Törökországot, mint a szocsi megállapodás garanciavállalóit, hogy az ő kötelességük biztosítani az egyezmény végrehajtását. A résztvevő feleknek továbbá nemzetközi jogi kötelezettségük a humanitárius segítség eljuttatásának biztosítása a lakosság számára. Mogherini kifejezte az Unió részvétét az áldozatok felé, és gyors gyógyulást kívánt a sebesülteknek. Megjegyezte, hogy Szíriában csak a politikai megoldás hozhat tartós békét. Május 17-én a Tanács meghosszabbította 2020. június 1-ig az országot sújtó szankciókat, amely 270 személyt és 70 szervezetet érint. Mindemellett, az EU egy 18 millió eurós programot indított a felszabadított szír területek stabilizálására.