Biztonságpolitika

Egy hónapos letartóztatásba helyezett a Szekszárdi Járásbíróság egy 44 éves férfit, aki kirabolt és szexuálisan bántalmazott egy védekezésre képtelen embert a Tolna megyei Pálfán – közölte a Tolna Megyei Főügyészség.

A nyomozás adatai szerint a gyanúsított március 20-án fát aprított a betegsége miatt nehéz munkára képtelen sértett udvarán, majd a kocsmában nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztott. Elhatározta, hogy pénzt szerez a beteg férfitől, ezért este visszament hozzá. Többször ököllel fejen ütötte a sértettet, és azzal fenyegette, hogy megöli. A sértett átadta a pénztárcáját, amelyből a támadó ötvenezer forintot vett el, ezután a tiltakozó és védekezni igyekvő sértettet szexuálisan is bántalmazta, miközben késsel fenyegette – írták.

A sértett súlyos sérülést szenvedett. A Paksi Rendőrkapitányság még aznap este őrizetbe vette az elkövetőt, akit a bűncselekmény elhárítására fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett rablással, súlyos testi sértéssel, valamint szexuális erőszakkal gyanúsítanak.

A férfi 2018-ban szabadult hatéves fegyházbüntetéséből, a járási ügyészség szerint fennáll a bűnismétlés veszélye, és tartani lehet szökésétől is. A járásbíróság a veszélyhelyzet miatt távmeghallgatás keretében tartott ülést, és rendelte el hétfőn a gyanúsított letartóztatását április 23-áig – közölte a főügyészség.

Kiadta Lengyelország Oroszországnak kedden Vjacseszlav Visnyevszkijt, a Kemerovóban két éve leégett üzletközpont társtulajdonosát, akit azzal vádolnak az orosz hatóságok, hogy az objektum átalakítása idején megvesztegette az építésfelügyelet illetékesét, hogy hunyjon szemet a biztonsági szabályok megsértése felett.

Visnyevszkijt az orosz főügyészség igénylése alapján, Kalinyingrádnál közúton szállították át a lengyel-orosz határon. A koronavírus-járvány miatt orosz oldalon a vádlottat és kísérőit egyaránt 14 napos karanténba helyezték.

A 2018. március 25-i kemerovói plázatűzben hatvan ember, köztük 41 gyermek vesztette életét, 79-en pdig megsérültek. A Zimnyaja Visnya üzletközpontban lángok a felső szinten, a mozitermekben lobbantak fel. Az önműködő tűzjelző berendezés nem működött, a manuálisan beindíthatót pedig az üzletközpont rendésze nem kapcsolta be. Az épületegyüttes tűzlépcsőin való mozgás akadályoztatva, több vészkijárat pedig zárva volt.

A vád szerint Visnyevszkij hétmillió rubel (29 millió forint) csúszópénzt adott Tanzilja Komkovának, a Kemerovo megyei építésfelügyelet volt vezetőjének.

A történtek után a megye kormányzója, Aman Tulejev lemondott, a helyére addigi helyettesét, Szergej Civiljovot nevezte ki Vlagyimir Putyin.

A lényeg, hogy a lakosság a veszélyhelyben is biztonságban érezhesse magát – jelentette ki a Magyar Honvédség Rendészeti Központjának parancsnoka.

Mergancz Sándor elmondta: a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetben a katonai rendészeknek alapfeladataikon felül most további két komoly feladatuk van. Az egyik a közlekedési folyosó közbiztonságának fenntartása. Mint kiemelte: az úgynevezett korridor lényege, hogy a rendészet az átmenő forgalmat azon keresztül biztosítsa. A rendőrség kilenc benzinkutat jelölt ki, ahol az átengedett külföldi állampolgárok megállhatnak pihenni. Öt helyen a katonák is ott vannak – tette hozzá.

Emellett a rendészek 15 városban járőrszolgálatot is teljesítenek, hogy jelenlétükkel erősítsék a lakosság biztonságérzetét. A dandártábornok elmondása szerint a többség pozitívan fogadja jelenlétüket.

A dandártábornok azt is közölte, az operatív törzs döntésének megfelelően, szükség esetén, tudják emelni a feladatokban résztvevő katonák számát.

2019 decemberében kezdődött minden egy Vuhan nevű városban, Közép-Kínában. Akkor még senki se gondolta, hogy világjárvánnyá válik a Covid-19 elnevezésű vírus, amely megfertőzött több százezer embert, és több ezer ember halálát okozta. Gazdaságilag megbénította Ázsiától egészen Amerikáig a világot, és senki se tudja, mikor fognak újra beköszönteni a boldog, egészséges mindennapok. Jelenleg Európa majdnem összes országa lezárta a határokat, az Amerikai Egyesült Államok beutazási tilalmat rendelt el április végéig.

Európában, Olaszországban terjedt el a járvány a leggyorsabban, és jelenleg ebben az országban végzett legnagyobb pusztítást. De már Spanyolországban, Németországban és Franciaországban is egyre több a fertőzött, túllépve ezzel az iráni és dél-koreai fertőzöttek számát. Mégis hogyan alakult ki ilyen tragikus helyzet, és miért nem csökken a betegek száma?

Katonai járművekkel szállítják el Bergamo városából, a vírus legsúlyosabb gócpontjából a halottakat, miután már sehol sem férnek el
(Forrás: Business Insider)

Az egyik leggazdagabb történelmi múlttal rendelkező Olaszország messze túlszárnyalta a kínai esetek számát is. Tudósok szerint, még csak most fogja elérni az ország a tetőpontot, kutatásaik szerint a megbetegedések tetőpontja március 23-25-e közé esik, azonban a napokban minimálisan csökkentek a halottak száma, majd újra drasztikusan emelkedett. Az Appennini-félszigeten két hete rendelték el a karantént, bezártak a boltok, szórakozóhelyek, éttermek, szállodák. Csak az élelmiszerboltok, gyógyszertárak, bankok, posták állnak rendelkezésre, minden más „hétköznapi” szórakozási lehetőséget egyáltalán nem tud a lakosság kihasználni. Félbeszakították a velencei karnevált, amelyre évente több ezer turista érkezik szerte a világból. Bezárták az iskolákat, egyetemeket, a dolgozók átálltak a „home office” -ra. A statisztikák szerint a halálos áldozatok között túlnyomórészt idős, 60 éves kor feletti embereket azonosítottak, közülük sokuk már más krónikus betegséggel szenvedtek korábban is. Milyen utóhatása lesz a vírusnak az ország gazdaságra? [1]

Olaszország fő bevételi forrása a turizmus. [2] Ez az iparág több munkalehetőséget teremt különböző területen: szállodák, éttermek, autókölcsönzők, utazási irodák, idegenvezetők a nagyvárosokban stb.  A járvány az olasz gazdaságnak egyáltalán nem kedvező, elképzelhető, hogy recesszióba vezet.[3] A COVID-19 megjelenése előtt is nagyon magas államadósággal rendelkezett Olaszország. A vírus az egész félsziget „éléskamrájánál” ütötte fel a fejét, pontosabban az északi olasz tartományoknál. Lombardia, Veneto a legfertőzöttebb tartományok, ami az olasz GDP 31 %-át adja. [4]Áprilistól egészen augusztusig tartó időszak a legforgalmasabb és a legtöbb bevételt termelő turisztikai időszak az olaszok számára.[5] Idén kétségkívül nem fognak sok bevételt hozni a konyhára, sőt [6] az olasz szakértők a járvány miatti teljes veszteséget 7,4 milliárd euróra becsülik.  Ez egy olyan folyamat, aminek a végét egyelőre a legjobb szakértők, politikus és elemzők sem tudják megállapítani, de egyelőre az is bizonytalan mikor fog a világ kilábalni ebből a krízisből.  [7]

Spanyolországban már mozgósították a hadsereget. Katonák, illetve rendőrök felváltva járőröznek az utcákon, hogy a lakosság betartsa a kijárási tilalmat. [8]Az olasz helyzethez hasonlóan zajlott a forgatókönyv ebben az országban is.  Egyik napról a másikra ugrásszerűen megnőtt a fertőzöttek száma, bezártak a bárok, éttermek, szórakozóhelyek, csak az élelmiszerboltok és gyógyszertárakba tartanak nyitva. A spanyol kormány is később hozta meg ezeket a szankciókat, jelenleg az ország területén napról napra egyre több a halott, és annál is több a fertőzött. A vírus itt is sajnos a gazdaság mozgatórugóját, Madridot illetve a Baszk tartományokat sújtotta a legjobban, valamint Katalónián belül Barcelona és környékét. [9]

Aktuális térkép az európai koronavírus járvány hatásairól (2020.03.26., 10:28)
(Forrás: Gisan Data)

Németországban is most kezdődött el a betegek számának a növekedés, ugyanígy a Franciaországban is. Egyetlenegy nyugati országban nem nőtt annyira drasztikusan a fertőzöttek száma ez nem más, mint Portugália. Talán azért is van most jobb helyzetben, mert nem vártak több napot, vagy akár heteket azzal, hogy kicsússzon a védekezés és az irányítás a portugál kormány kezéből.[10] Hamarabb vezették be a kijárási tilalmat, mint a szomszédos Spanyolország, mégis március 26. adat szerint 2995 fertőzöttről tudnak[11], hamarabb tiltottak be minden rendezvényt, közösségi eseményt, mint bármelyik más nyugat- európai ország. [12]

Minden egyes tisztviselő, orvos, ápoló és mentős azon dolgozik, hogy a vírus ne szedjen további áldozatokat, és több embert gyógyítsanak meg. [13] Nagyon nehéz időszak vár ránk és a XXI. század egyik legsúlyosabb krízisének is nevezhetjük a koronavírus elnevezésű világjárványt. Lesz egyáltalán olyan állam, amelyik nem szenved  komoly gazdasági, pénzügyi károkat?

Írta: Németh Csenge

 

[1] https://mandiner.hu/cikk/20200307_koronavirus_miert_eppen_italia

[2] https://www.merateonline.it/public/pub_immagini/2014/Gennaio/elaborato_Vigano.pdf

[3] https://www.weforum.org/agenda/2020/03/italy-coronavirus-econoic-slow-down-virus-outbreak

[4] https://www.thelocal.it/20200320/more-than-50000-people-in-italy-charged-with-breaking-quarantine-rules

[5] https://www.statista.com/statistics/1101025/impact-of-coronavirus-covid-19-on-tourist-arrivals-in-italy-by-region/

[6] https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200316/ime-a-koronavirus-lancreakcioja-amitol-bedolhet-az-olasz-gazdasag-es-beleremeghet-az-eurozona-419595

[7] https://mfor.hu/cikkek/makro/osszeszedtuk-mik-lehetnek-a-koronavirus-gazdasagi-hatasai.html

[8] https://es.usembassy.gov/covid-19-information/

[9] https://www.20minutos.es/noticia/4163436/0/ultimas-noticias-coronavirus-espana-italia-europa/

[10] https://www.elplural.com/sociedad/portugues-confirma-caso-coronavirus_233838102

[11] Koronavírus térkép: https://gisanddata.maps.arcgis.com/apps/opsdashboard/index.html?fbclid=IwAR2GIyd10JL3UtX3sw_NTJQC9nrs30ktbRTuSrL5ILUXY4O_9MXxzQGFD1o#/bda7594740fd40299423467b48e9ecf6

[12] https://www.elplural.com/sociedad/portugues-confirma-caso-coronavirus_233838102

[13] https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200316/ime-a-koronavirus-lancreakcioja-amitol-bedolhet-az-olasz-gazdasag-es-beleremeghet-az-eurozona-419595

Távollétükben vádat emelt az isztambuli főügyészség húsz szaúdi gyanúsított ellen Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró 2018 őszi meggyilkolásának ügyében – jelentette a Demirören török hírügynökség.

A beszámoló szerint az ügyészség lezárta a nyomozást. Tizennyolc embert előre kitervelten és különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel, kettőt pedig bűnpártolással vádolnak.

Hasogdzsit 2018. október 2-án minden valószínűség szerint egy szaúdi halálbrigád gyilkolta meg brutális módon Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán. A török titkosszolgálat felvételei szerint a Rijádból érkező csapat már az épületben várt a hatvanéves újságíróra, akit szinte azonnal legyűrtek és megfojtottak, holttestét pedig feldarabolták és eltüntették.

Az isztambuli ügyészség szerdai közleményében azt írta, hogy a “kivégzőosztagot” Ahmed al-Aszíri, a szaúdi hírszerzés akkori helyettes vezetője, valamint Szaúd al-Kahtáni, Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös bizalmasa és volt tanácsadója bízta meg a gyilkossággal, illetve látta el utasításokkal. A halálbrigád 18 tagjára súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetést kértek, Al-Aszírit és al-Kahtánit pedig szintén szabadságvesztéssel sújtanák.

A vádirat szerint a gyanúsítottak kezdettől fogva egyetértettek abban és közösen el is határozták: ha Hasogdzsi ellenzi, hogy hazavigyék, végeznek vele.

A szaúdi királyi körökben bennfentesnek számító, de rendszerkritikus újságíró azért ment az isztambuli külképviseletre, hogy hivatalos dokumentumokat intézzen közelgő esküvője előtt. Akkori menyasszonya, a török állampolgárságú Hatice Cengiz, kint várakozott, de már nem látta kijönni az újságírót.

Az eset nemzetközi felzúdulást váltott ki. Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA és nyugati kormányok úgy vélik, hogy az újságíró eltüntetésére valószínűleg a trónörökös adta ki a parancsot.

Rijád kezdetben mindent tagadott, majd végül azt állította, hogy a gyilkosság a Hasogdzsi hazahurcolására küldött osztag tagjainak önkényes döntése volt, és az újságíró dulakodás közben halt meg. Rijádban tavaly januárban 11 ember ellen eljárás indult. Decemberben öt vádlottat halálra ítéltek, további háromra pedig 24 év börtönbüntetést róttak ki. A szaúdi főügyész szerint nem találtak elegendő bizonyítékot ahhoz, hogy vádat emeljenek Szaúd al-Kahtáni ellen, továbbá elengedték al-Aszírit, valamint Ahmed al-Otejbít is, aki a gyilkosság idején az isztambuli főkonzulátus vezetője volt.

Szeptember végén Szalmán koronaherceg még úgy fogalmazott: ő viseli a felelősséget Hasogdzsi meggyilkolásáért, mert az ő vezetése alatt történt a dolog, azt viszont továbbra is tagadta, hogy ő rendelte volna el a gyilkosságot. Az ENSZ “független és pártatlan vizsgálatra” szólított fel az ügyben.

A katonák is tevékenyen segítik az egészségügyi intézményeket a koronavírus elleni védekezésben – hangsúlyozta a Magyar Honvédség parancsnoka.

Korom Ferenc hozzátette: a katonák a budapesti Szent László Kórház udvarán is segítettek egy mobil egészségügyi létesítményt felépíteni. Emellett a katonai rendészek múlt hét óta 15 olyan településen teljesítenek szolgálatot, ahol helyőrség van. Az ő feladatuk elsősorban a nyugalom fenntartása, a lakosság bizalmának erősítése.

A katonák továbbra is segítik a határok védelmét: háromszázzal növelték a déli határon szolgálatot teljesítő katonák létszámát – közölte a vezérezredes.

Több éves szabadságvesztésre ítélték kedden Németországban egy szélsőjobboldali terrorista csoport több tagját.

A nyolc férfira két év három hónap és öt év hat hónap közötti büntetést szabott ki a Drezdában működő Szászország tartományi felsőbíróság. Egyiküket terrorista szervezet létrehozása és terrorszervezetben viselt tagság miatt, a többieket a szervezetben viselt tagság miatt ítélték el. Öten garázdaság és súlyos testi sértésért is kaptak büntetést.

Az ítélet nagyjából megfelel a szövetségi legfőbb ügyészség indítványának, amely három év és öt év hat hónap közötti szabadságvesztést irányzott elő.

A bíróság bizonyítottnak találta, hogy a vádlottak a Revolution Chemnitz (Forradalom Chemnitz) elnevezésű szélsőjobboldali szerveződésben tevékenykedtek. Céljuk a demokratikus jogállam felszámolása volt. Azt tervezték, hogy céljuk elérése érdekében támadásokat és fegyveres merényleteket hajtanak végre “külföldiek és politikailag másként gondolkodók” ellen.

A csoport öt tagja 2018. szeptember 14-én más elkövetőkkel együtt különböző eszközökkel külföldiekre támadt Chemnitzben. Az akció a felkészülést szolgálta egy október 3-ára – a német nemzeti ünnepre – tervezett nagyobb szabású műveletre.

A szászországi nagyvárosban akkoriban igen erős volt a fesztültség. Augusztus végén megkéseltek három német állampolgárt, egyikük belehalt sérüléseibe. A hatóságok szerint a bűncselekményeket az országba menedékkérőként érkezett külföldiek, egy szíriai és egy iraki állampolgár követte el. A szíriai férfit elfogták, 2019-ben kilenc év hat hónap szabadságvesztésre ítélték.

Az eset demonstrációk sorozatához vezetett 2018 augusztusában és szeptemberében. A tüntetéseken számos erőszakos bűncselekmény történt, amelyeket a német nyilvánosságban az elkövetők idegenellenességének és szélsőjobboldali nézeteinek tulajdonítanak. Ebben a környezetben érlelődött meg helyi szélsőjobboldali körökben a Forradalom Chemnitz megalapítása. A csoport tagjait 2018 októberében fogták el, perük 2019 szeptemberében kezdődött.

A Mitteldeutscher Rundfunk regionális közszolgálati médiatársaság beszámolója szerint a pert azért nem szakították meg a korornavírus-járvány miatt, mert tíz napnál hosszabb felfüggesztés esetén újra kellett volna kezdeni.

Kézigránátokat, lőfegyvert, lőszereket, kábítószergyanús növényeket és növényszármazékot foglaltak le a rendőrök Nyugotszenterzsébeten egy férfi házában – közölte Baranya Megyei rendőr-főkapitányság.

A rendőrség közlése szerint a Terrorelhárítási Központ segítségével még hétfő hajnalban fogták el a férfit a falu külterületén, mert felmerült annak a gyanúja, hogy engedély nélkül tart lőfegyvert.

A rendőrök a gyanúsított házában két kézigránátot, egy lőfegyvert, lőszereket, tizenhat tő kábítószergyanús növényt, valamint közel három és fél kilogramm kábítószergyanús növényi származékot találtak.

A férfi ellen “robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés és kábítószer birtoklása” miatt nyomoz a Pécsi Rendőrkapitányság. A Kaposvári Törvényszék korábban elfogatóparancsot bocsátott ki a férfi ellen, ezért kihallgatását követően átszállították a büntetés-végrehajtási intézetbe – közölte a rendőrség.

A bíróságokra érkező iratok hét napra karanténba kerülnek a koronavírus-fertőzés megelőzése érdekében, a halaszthatatlan ügyek iratait pedig speciálisan kezelik. Az ügyfeleknek érdemes a halaszthatatlan ügyintézést igénylő iratokon ezt a tényt jól láthatóan jelezni – tudatta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) közleményben.

Különleges iratkezelési szabályok betartását ajánlja az OBH Veszélyhelyzeti Kabinetje a bíróságoknak a rendkívüli törvénykezési szünetben a koronavírus-fertőzés megelőzése, az ügyfelek és a dolgozók védelme érdekében. Az úgynevezett iratkaranténra vonatkozó előírások a bírósági szervezeten belüli és az ügyfelektől érkező küldeményekre egyaránt vonatkoznak.

A postai vagy kézbesítői úton érkezett, illetve a bírósági gyűjtőládákba helyezett iratok átvételekor maszkot és kesztyűt kell viselniük a bírósági dolgozónak. Valamennyi átvett iratot bontatlanul kell papírzsákba vagy papírdobozba rakni, ami az iratok érkezési dátumának feltüntetésével hét napra iratkaranténba kerül. Az iratok ezután már haladéktalanul az iratkezelést végző irodához kerülnek.

Az iratkarantént akkor nem lehet alkalmazni, ha a boríték felbontása nélkül, vagy az átvétel során megállapítható, hogy az iratok olyan ügyre vonatkoznak, amely a rendkívüli ítélkezési szünet alatt halaszthatatlan ügyintézést igényel. Az ilyen iratokat a legnagyobb körültekintéssel, szájmaszkban, kesztyűben, a higiéniai előírások betartásával kell kezelni.

Az OBH ajánlása tartalmazza azt is, hogy az iratkaranténba nem helyezhető, halaszthatatlan ügyintézést igénylő iratokat egy erre kijelölt helyiségben kizárólag erre a célra biztosított lapolvasóval, védőeszközök viselése mellett digitalizálják, majd a már digitalizált iratokon végzik el az iratkezelés következő fázisait.

Az OBH azt tanácsolja az ügyfeleknek: figyeljenek arra, hogy már a keresetlevél fejlécéből egyértelműen kiderüljön a beadvány tárgya. A halaszthatatlan elintézést igénylő ügyek papíralapú iratain jól látható kiemeléssel tüntessék fel, milyen ügyben fordulnak a bírósághoz. De a legcélszerűbb az, ha elektronikus formában nyújtják be kérelmeiket az ügyfelek.

Csökkent a regisztrált bűncselekmények száma Németországban 2019-ben a szövetségi belügyminisztérium statisztikája szerint.

A kimutatás szerint tavaly 5 436 401 bűncselekményt regisztráltak, ami 2,1 százalékos csökkenés az egy évvel korábbi 5 555 520-hoz képest. Százezer lakosra 6548 bűncselekmény jutott, ami 2,4 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi 6764-nél. A felderítési arány 57,7 százalékról 57,5 százalékra mérséklődött.

A tárca közleményében rámutattak, hogy a regisztrált bűncselekmények száma 2017 és 2018 után sorban a harmadik éve csökkent, miközben a lakosság folyamatosan növekedett, tavaly például több mint 225 ezer fővel.

“Németország ismét biztonságosabb lett egy fokkal” – emelte ki Horst Seehofer belügyminiszter, hozzátéve, hogy a rendőrség “jól és hatékonyan dolgozik”, az utóbbi években bevezetett törvényi szigorítások pedig elrettentő hatást fejtenek ki, és segítik a bűncselekmények következetes feltárását. “Németország a világ legbiztonságosabb országai közé tartozik”, és “a számok megmutatják, hogy az intézkedéseink működnek” – jelentette ki Seehofer.

Az országos bűnözési és bűnüldözési statisztika szerint csökkent a többi között a lakásbetörések száma (éves összevetésben 10,6 százalékkal 87 145-re), a gépkocsilopások száma (10,2 százalékkal 222 129-re), a zsebtolvajlások száma (9,7 százalékkal 94 106-ra) és a halált okozó erőszakos bűncselekmények száma (6,3 százalékkal 2315-re).

A bűnelkövetés gyakoribb típusait tekintve a legnagyobb mértékben az informatikai vagy számítógépes bűnözés nőtt, a kategóriába tartozó esetek száma 12,1 százalékkal 100 814-re emelkedett. A gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények száma 10,9 százalékkal 13 670-re emelkedett. Az egyéb szexuális bűncselekmények száma 2,1 százalékkal 9426-ra nőtt. A kábítószerrel visszaélés különböző típusait együttvéve az esetek száma 2,6 százalékkal 359 747-re emelkedett.

A regisztrált bűncselekményekkel kapcsolatban 2 019 211 gyanúsítottat azonosítottak, ami 1,6 százalékos csökkenés az egy évvel korábbi 2 051 266-hoz képest. A gyanúsítottak túlnyomó többsége, több mint másfél millió ember férfi. A gyanúsítottak között 699 261 külföldi állampolgár volt, ez 1,3 százalékos csökkenés az egy évvel korábbi 708 380-hoz képest.

A gyanúsítottak között a kriminalisztikai statisztika módszertanában úgynevezett bevándorlóként besorolt személyek – menedékkérők vagy más menekültügyi jogállás révén Németországban tartozkodó külföldiek – száma 151 009 volt 2019-ben, ami 8,9 százalékos csökkenés az előző évi 165 769-hez viszonyítva.

Az Országgyűlés kedden alkotmánybíróvá választotta Juhász Miklós jogászt, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökét.

A képviselők 134 igen szavazattal, 22 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett döntöttek az új alkotmánybíró személyéről szóló titkos szavazáson. Juhász április 15-étől tölti be a posztot.

Juhász hétfői igazságügyi bizottsági meghallgatásán elmondta, jogi diplomájának megszerzése után az 1980-as évek első felében a Pesti Központi Kerületi Bíróságon volt bíró, ahol megtanulta, hogy csak a törvényeknek és a saját lelkiismeretének alárendelve végzi munkáját. A rendszerváltás időszakában képviselt vállalatokat és önkormányzatot is. Megismerte a közigazgatás logikáját, a közpénzekkel gazdálkodást, már tíz éve pedig a GVH elnöke, és ez a munkakör is inspirálta jogi gondolkodását.

Képviselői kérdésre válaszolva elmondta: álláspontja szerint a digitális világ túlzottan felforgatta a magánszférát, amelyet ezért nagyobb védelemben kellene részesíteni, csakúgy, mint a közösségeket. A GVH is több döntésében foglalkozott ezzel a problémával, például a személyes adatok olyan jellegű felhasználásával, amelyről a fogyasztókat nem tájékoztatták.

Juhász 1976-ban szerzett jogi diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1976-1985 között a Pesti Központi Kerületi Bíróságon dolgozott fogalmazóként, majd bíróként. 1983-tól 1984 végéig megbízott elnökhelyettese volt a XVIII-XIX. kerületi bíróságnak. 1985-től négy éven át egy magyar-nyugatnémet vegyes vállalat jogtanácsosaként tevékenykedett, később a vállalat vezérigazgató-helyettese lett. 1990-től a Budapesti 1. sz. Ügyvédi Iroda ügyvédje, 1997-től társaival, majd 2001-től saját néven ügyvédi irodát működtetett.

Közterületi és külterületi szolgálattal segíti az Országos Polgárőr Szövetség a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet enyhítését.

A szövetség közleménye szerint Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke arra kérte az egyesületeket, hogy lehetőségeikhez mérten fokozott közterületi és külterületi szolgálattal segítsék a rendőrség munkáját és a lakosságot, különösen az időskorúakat. Ennek érdekében pedig országszerte akciócsoportokat hoztak létre.

A polgárőrök legfőképpen élelmiszerek, gyógyszerek beszerzésével és kiszállításával segítenek az időseknek. Továbbá a tanítási szünet miatt kiemelt figyelmet fordítanak a közterületeken csoportosuló gyermek- és fiatalkorúakra, szükség esetén pedig jelzik ezt a társszerveknek – írták.

Hangsúlyozták: az egyesületek tagjai a megfelelő védőintézkedések betartásával látják el feladataikat, hogy a vírusveszéllyel kiemelten fenyegetett korosztály tagjai kisebb kockázatnak legyenek kitéve.

Az önkéntes munkát sok helyen helyi vállalkozók és más civil szervezetek védőfelszerelésekkel, élelmiszer-felajánlásokkal és eszközadományokkal is támogatják – tették hozzá.

Az Egyesült Államok egymilliárd dollárral csökkenti az Afganisztánnak nyújtott támogatása összegét, és további mérsékléseket is kilátásba helyez, amennyiben a dél-ázsiai országban továbbra sem sikerül kormányt alakítani – jelentette be Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a Kabulban folytatott tárgyalásai után kiadott közleményében.

Az amerikai diplomácia irányítója leszögezte, hogy Washington felülvizsgálja valamennyi programját és tervezetét, minthogy további támogatás-csökkentéseket akar végrehajtani, sőt átgondolja azokat a jövőbeli felajánlásait is, amelyeket az Afganisztán számára rendezett donorkonferenciákra tervezett. Jövő évben Washington ismét egymilliárd dollárral tervezi csökkenteni a támogatást a tájékoztatása szerint.

Pompeo a döntést az Asraf Gáni elnök és a választás után az államfői hivatalt szintén magáénak mondó Abdulla Abdulla közötti vitával indokolta. A két afgán politikus ugyanis nem tudott – mint Pompeo fogalmazott – “egymást elfogadó” kormányt alakítani. Szokatlanul éles nyilatkozatában a külügyminiszter leszögezte, hogy az Egyesült Államok “mélységesen sajnálja”, hogy Gáni és Abdulla nem tudott egyetértésre jutni, és ezáltal veszélyeztetik az esetleges békemegállapodást a tálibokkal.

Gánit két héttel ezelőtt iktatták be újra a hivatalába, de vetélytársa, Abdulla Abdulla azóta sem hajlandó elfogadni a szeptemberi választás eredményeit, s ugyancsak az ország megválasztott elnökének tartva magát, külön beiktatási ünnepséget is rendezett.

Pompeo előre be nem jelentett villámlátogatásra érkezett az afgán fővárosba, hogy közvetíteni próbáljon a két fél között egy egységkormány létrehozásáról. A tárcavezető mindössze nyolc órát tartózkodott Kabulban, és ezalatt mindkét politikussal tárgyalt, az amerikai külügyi közlemény szerint arról, hogy rávegye őket “az afgán nép érdekében kötendő kompromisszumokra”. A kudarcot Washington “az amerikai nemzetbiztonsági érdekeket érintő közvetlen veszélyként” értékelte, ezért “azonnali hatállyal” csökkentette egymilliárd dollárral az országnak nyújtott segély összegét.

A külügyminiszter ugyanakkor arról számolt be, hogy folytatódni fog az Afganisztánban állomásozó amerikai katonák létszámának csökkentése az Egyesült Államok és a tálibok között létrejött februári végi megállapodásnak megfelelően.

Pompeo már a katari fővárosban volt, ahol a tálibok képviselőivel, köztük Abdul Gáni Baradar mollával tárgyalt ezen egyezmény tiszteletben tartásáról.

Donald Trump elrendelte a Nemzeti Gárda bevetését az új típusú koronavírus által leginkább sújtott három tagállamban, Washingtonban, Kaliforniában és New Yorkban.

A Gárda tagjai gyógyászati segédeszközök és gyógyszerek kiosztásában, valamint mobil orvosi rendelők és vírustesztet végző állomások felállításában segédkeznek. Mark Esper amerikai védelmi miniszter hétfő délelőtti sajtótájékoztatóján közölte: a hadsereg felkészült, és készen áll részt venni a vírusellenes harcban. Tudatta: a tárca egészségügyi egységeket küld több amerikai nagyvárosba, ahol mobilkórházakat állítanak fel.

Ezen kívül kórházhajók indulnak Los Angelesbe, New Yorkbe és Seattle-be. Mint mondta: a kórházhajók és a mobilkórházak személyzetét nagyrészt a hadsereg tartalékosai adják majd. A tartalékosok egy részét már mozgósították. A hadsereg soraiban nem végeznek vírustesztet, csak akkor, ha valaki a fertőzés tüneteire panaszkodik. Eddig 133 fertőzött katonát találtak – tette hozzá Esper.

Az amerikai politikusok körében újabb fertőzöttet regisztráltak: Rand Paul kentuckyi republikánus szenátort. Korábban Mario Diaz-Balart floridai republikánus képviselőnél és Ben McAdams, Utah állam demokrata párti képviselőnél mutatták ki a fertőzést.

Andrew Cuomo, New York állam kormányzója hétfői sajtókonferenciáján azt sürgette, hogy az Egyesült Államok egész területére terjesszék ki a kijárási tilalmat. A kormányzó minden nap sajtókonferenciát tart, ezt az országos televíziók is sugározzák, és részben ennek köszönhetően rendkívül megnőtt a népszerűsége. A The New York Post című lap már egyenesen azt vetette fel, hogy a Demokrata Pártnak őt kellene indítania elnökjelöltként Trump vetélytársaként.

Az Egyesült Államokban – a Johns Hopkins Egyetem adatai szerint – hétfő délelőtti 41 ezer 511 koronavírusos fertőzést diagnosztizáltak, és a fertőzés nyomán kialakult betegségbe 499-e haltak bele.

Egy karácsonyi mulatozás vezetett halálos késeléshez huszonöt évvel ezelőtt, a Fővárosi Főügyészség vádat emelt a tavaly elfogott gyilkos ellen.

Az ügyészség azt közölte, hogy a vádlott, egy negyvenkilenc éves koszovói férfi – aki 1994 szeptemberétől Budapesten lakott álnéven – 1994. december 25-éről 26-ára virradó éjszaka néhány ismerősével előbb egy étteremben, majd egy XVI. kerületi panzió bárjában szórakozott. A vádlott ittas állapotba került, és több vendéggel kötekedett.

A vádlott és a szintén jugoszláv állampolgársággal rendelkező sértett a panzió bárjában hajnali öt óra körül szóváltásba keveredett, és dulakodni kezdtek. A vendégek szétválasztották őket, de a vádlott – a fogásból kiszabadulva – a sértetthez lépett, és egy késsel háromszor mellkason szúrta, majd elmenekült. A sértett a helyszínen életét vesztette.

A hatóságok megkezdték a férfi felkutatását, a büntethetőségének elévülése emiatt többször megszakadt, végül 2019-ben Szlovéniában fogták el európai elfogatóparancs útján. A Fővárosi Főügyészség a férfi ellen emberölés bűntette miatt emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyészség indítványozta, hogy a bíróság ítélje a vádlottat letöltendő börtönbüntetésre, ennek végrehajtását követően pedig a férfit utasítsa ki Magyarország területéről.

A vádlott letartóztatásban van – áll a közleményben.

A biztosítókra vonatkozó adatszolgáltatási standard, az IFRS 17 az eredetileg tervezettnél egy évvel később, 2023. január 1-től lép életbe a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) döntése alapján.

A Deloitte adótanácsadó vállalat hétfői tájékoztatása szerint a szabvány eredeti hatályba lépésének fenntartása azzal a kockázattal járt volna, hogy a nemzetközi biztosítási csoportok egy időszakra különféle követelmények szerint készítenek jelentéseket. Ez sok zavart okozhat, illetve akadályozhatja a biztosítók eredményeinek megértését és összehasonlítását.

A közlemény szerint a testület döntése nem volt egyhangú, komoly szakmai viták előzték meg. A halasztási javaslat elfogadása mellett szólt az egyre növekvő bizonytalanság, hogy az IFRS 17 egyidejű végrehajtását tudják-e biztosítani az egész világon.

A Deloitte szerint a magyar biztosítók az IFRS 17-re való felkészültségben nagyon eltérő helyzetben vannak, így a piac egy részének várhatóan jelentős könnyebbséget okoz a bevezetés elhalasztása.

Újat, vagy legalábbis újabb oldalról. Vagy legeslegalábbis ritkát. Ez bátran lehet minden valamire való médium jelmondata. Ezért is érdemes néha elmenni "hátra" a jól ismert reptereken :-)

Indul az egyik Gripen 12-es irányba teljes utánégetővel.

Bár ennek a hosszú expozíciónak az eleje kissé megcsúszott, arra éppen jó, hogy az egyik felszállás pályáját végigkövessük a forszázsos szakasztól az utánégető kikapcsolását követően az első bal fordulóig.

Zord

Immár három hónap telt el az első koronavírusos hírek megjelenése óta. Negyed év, aminek távlatából időszerűvé válik visszatekinteni, helyzetet elemezni. Ez az a legrövidebb idő, amely után széleskörű információkkal rendelkezünk mind az intézkedéseket, mind azok hatásait, mind a különböző kormányok hozzáállásának összevetését tekintetve. Mostanra a közbeszédben is elegendő helyes információ terjedt el a vírusról és a járványról ahhoz, hogy mindenki képet alkosson róla; és elegendő helytelen ahhoz, hogy aktuálissá váljon helyre tenni, megmagyarázni azokat. Cikksorozatunk első részében a vírus kiindulópontjával, Kínával kapcsolatban világítok rá a – sokszor rasszista beütésű ‑ féligazságok helytelenségére, a kínai hatóságok és társadalom berendezkedésére.

 

A kínai viszonylatok jobb megértésére először néhány alapvető tényt kell szemléznünk. Kínában számos etnikum él együtt, de még a Han népcsoporton belül is, amely a népesség nagyjából 92%-át adja, számos jól megkülönböztethető embercsoport található. Épp úgy, ahogy Európában is feltűnő különbséget látunk egy skandináv és egy mediterrán ember közt, legyenek bár mindketten kaukázusiak. Európa teljes területe 10,18 millió négyzetkilométer, egymagában Kínáé 9,6 millió. Előbbi népessége a 750 millió főt sem éri el, utóbbié 1,4 milliárd felett jár. Ezekre az adatokra érdemes gondolni, mielőtt „kínai vírusnak” bélyegezzük meg a Covid-19-et, vagy a teljes kínai népet, esetleg a Távol-Kelet összes népét együttesen hibáztatjuk a járvány kialakulásáért. Fordított esetben, például egy portugáliai eredetű járvány idején értetlenül és (joggal) felháborodva állnánk az előtt, ha egy kínai undorral és félelemmel kerülne ki minket az utcán. Végül, mindezek mellett objektívan látni kell, hogy egy világjárvány kiindulási pontja jó eséllyel lesz Kína. Ez már csak valószínűségi alapon is így van a fenti népességi és területi szárazadatok alapján, továbbá fontos szempont, hogy a szintén nagy területű és népességű Indiával vagy éppen Afrikával ellentétben a kínai gazdaság és a világszerte jelenlévő diaszpórák is olyan helyzetben vannak, amely rendkívül jelentős utasforgalmat generál Kína és a világ többi része között. Emellett az erősen és dinamikusa átalakuló kínai gazdaság, valamint társadalom növeli a belső egyenlőtlenségeket és a belső migrációt is.

 

A járványhelyzet kezdeti palástolását tekintve is érdemes objektív elemzést végeznünk a felháborodás helyett. Egyéni ítélőképességünkre van bízva, hogy mennyire fogadjuk el magyarázatként, de a kínai kormány a kezdetekben nem akarta széles nyilvánosság elé tárni a járványveszélyt. Mi több, amíg fel nem fedezték, hogy teljesen új vírustörzzsel van dolguk, nem volt lehetőségük a fertőzöttek számának felmérésére sem, ahogy a terjedés akadályozása is váratott magára. Azt is tudni kell, hogy a vírustörzsek folyamatosan mutálódnak, azonban az elváltozások elsöprő többsége olyan új vírust eredményez, ami teljesen életképtelen. Még ha életképes is lesz, általában elhal, mielőtt terjedni tudna, vagy olyan kis csoportban tud elterjedni, hogy a világ sosem szerez róla tudomást. A világ közvéleménye csak néhány évente értesül egy-egy ilyen esettel, amikor az új vírus komoly járványt okoz. A wuhani egészségügyi felügyelet is csak december 26.-án küldte meg az egyik beteg mintáját a shanghai kollégáiknak felülvizsgálatra, ugyanis ekkorra lett egyértelmű számukra, hogy új típusú koronavírussal találkozhattak. Ennek ellenére itt éles kritikát fogalmazhatunk meg a Xi Jinpinggel (Si Csinping) és a teljes kínai vezetéssel szemben, hiszen ha egy nyugati típusú demokráciában tapasztaltunk volna hasonlót, nagy valószínűséggel az adott ország egészségügyi hatóságai azonnal jelezték volna az epidémiát (közösségben terjedő járványt), és külföldi szakértők meghívásával kezdték volna azt vizsgálni, legyőzni. Az autoriter kínai vezetésnek igenis komoly felelőssége van abban, hogy a járvány pandémiává (népek között terjedővé) nőhette ki magát.

Sajnos azonban Nyugaton is számos országban tapasztalhattuk, hogy a elnök vagy miniszterelnök valótlan állításokkal nyugtatta népét, hivatkozva az elegendő mennyiségű védőfelszerelés és teszt meglétére, holott kijelentése távol állt a valóságtól. Ráadásul ezek a nyugati politikusok kisebb nyomás alatt állnak kínai kollégáiknál, hiszen csak a második hullámban kellett becsatlakozniuk a válságkezelésbe. Sosem fogjuk megtudni, miként jártak volna el az illetékesek, ha a járvány origója San Francisco, Dortmund, vagy mondjuk Szombathely lett volna. Donald Trump amerikai elnök még arról is beszélt, hogy néhány hónapon belülre elkészülhet a vakcina a Covid-19 ellen. A témát érintő optimista sajtótájékoztatói végén rendszerint szakemberek is röviden felszólalnak, kiegészítve az elnök nyilatkozatát szigorúan a szakmai szempontoknak megfelelő tényállításokkal.

Következő lépésként bontsuk ki az autoriter kínai vezetés személyiségjegyeit. Volt szerencsém középhosszú ideig Kínában élni, így kísérletet teszek saját tapasztalataimat és kínai ismerőseimmel az elmúlt napokban folytatott beszélgetések tanulságait segítségül hívni. Számomra emlékezetes eset, amikor 2017-ben Dél-Kínában a hosszas esőzések után földcsuszamlás végzett sok ezer emberrel. Erről napokkal hamarabb értesültem, mint lakhelyemen, Qingdao (Csingtao) városában élő kínai ismerőseim – annak ellenére, hogy főként rendőrtisztek, orvosok, üzletemberek voltak. Az állami kézben lévő média csak néhány nappal később, akkor tárta nagynyilvánosság elé a történteket, amikor már a köré tudták felhúzni a szomorú hírt, hogy a környező falvak védelmére védfalat emeltek. Ez a jelenség nem csak Kínában, de világszerte megfigyelhető. Minél erősebb kézzel kormányoznak egy országot, minél hajlamosabbak autoriter eszközökhöz nyúlni és szigorúan szabályozni, annál inkább elvárja a társadalom a megbízható és óvó vezetés működését. Egyszerűbben, egy liberálisabb jegyekkel rendelkező ország, ahol szabadabb és szabadosabb az élet, fejlett és felelős társadalmat kíván meg, az egyének pedig nagyobb beleszólást és nagyobb felelősséget is éreznek a rend fenntartásának irányába. Ahol viszont az élet különböző területein szigorúan szabályozva élnek, ott elvárják, hogy engedelmes életvitelükért cserébe a vezető megvédje őket.

A kínai nép elől azonban a Covid-19 terjedését nem lehetett addig takargatni, amíg megoldják valahogy a problémát. Először Li Wenliang wuhani orvos próbálta megkongatni a vészharangokat, minek okán rövid úton a fogdán találta magát (ez utólag már nem is hangzik annyira rosszul, ha ahhoz viszonyítjuk, hogy később meghalt), de addigra elszabadult a hír. Az emberek félni kezdtek, és haragra gerjedtek a kormánnyal szemben mind az elhallgatás, mind az elhallgattatás miatt. Olyan feladat volt ez a Xi-adminisztrációnak, amellyel ritkán kell szembenézniük. Az elnöknek nemrégiben így is komoly csatát kellett megnyernie a Kommunista Párton belüli ellenzékével szemben. 2017 számára annak bizonygatásáról szólt, hogy nem túl öreg a kínai fejlődés következő lépéseinek levezényléséhez. A régi idők pártkatonájaként a konzervatív vonalat képviseli. Egyik oldalt ott vannak az amerikai gyorséttermek, az egyre szabadabb társadalom (nem ritka látvány az utcán az amerikai zászlós, New York feliratú pólóban sétálgató fiatal, és a nemzetközi utazás is egyre nagyobb tömegek számára elérhető), az exportkereskedelem egyre nagyobb ütemű élénkítésének feladata, a kínaiak munkakörülményeinek folyamatos javítása. A másik oldalt pedig az e mellett fenntartani kívánt olcsó és hatékony termelés, a szigorából semmit sem engedő cenzúra és a hatalom tévedhetetlenségének látszatát fenntartó politikusmatuzsálemek. Végül Xi akarata érvényesült, még az elnökségét 10 évben maximáló rendelkezést is sikerült eltörölnie, így elméletileg 2022 után is pozíciójában maradhat.

Xi Jinping, a Kínai Kommunista Párt főtitkára és a Kínai Népköztársaság elnöke (forrás: Quartz)

A jelenlegi helyzet azonban neki is új volt, ezúttal a széleskörű népharagot kellett legyőznie. Ide már nem volt elég a Wechat alkalmazáson figyeltetni egyes kulcsszavakat, most bő egymilliárd ember haragját kellett levezetnie, és visszanyerni a bizalmat. Rég túl voltak azon a ponton, amikor ki lehet bújni a felelősség alól, valakinek „el kellett vinni a balhét”. Abban pedig biztosak lehetünk, hogy az nem ő akart lenni. Nem is kellett sokat várni a drákói lépésekre. A Wuhan központú Hubei tartományban több magas rangú politikai és egészségügyi tisztviselő vált kegyvesztetté és – rövid időre ‑ munkanélkülivé. Az állam eszméletlen erőforrásokat csoportosított válságkezelésre, természetesen nem csupán a politikai kármentés reményében, hanem természetesen azzal a céllal, hogy utolérjék és megfékezzék a járványt. Nagyon jól tudták, hogy elébe menni már nem tudnak. A legszigorúbb intézkedések léptek életbe, amelyek segítségével lelassították a terjedést, a járvány méreteit sikerült behatárolni és minimalizálni a veszteségeket. Ekkorra viszont már késő volt megakadályozni egy teljes Kínát, valamint legnagyobb valószínűség szerint az egész világot érintő járványt. Az időzítés sem lehetett volna tragikusabb, hiszen a január 25-i kínai holdújév alkalmából kínaiak tízmilliói, valamint a külföldi diaszpórákban élők milliói utaztak szülővárosukba, hogy tágabb családjuk körében ünnepeljenek. A járványnak ennél hatékonyabb katalizátorát valószínűleg elképzelni sem lehetne 2020-ban a Föld bolygón, talán a tokiói olimpia szurkolóinak érintkezése érhetett volna a közelébe.

A feladat tehát adott volt Xi elnök és hivatalnokai előtt. Ők pedig energikusan vetették bele magukat az építésbe, szervezésbe, a helyes irány kijelölésébe, és az elmúlt hónapok tanúsága alapján azon végig is vezették a kínai népet. A nép legnagyobb része pedig utólag csak erre emlékszik. Vagy azért, mert csak erre akar, vagy azért, mert olyan jól dolgozott az állami propaganda, hogy az elmúlt negyed évet akár sikertörténetként is meg lehessen élni. A korlátlan anyagi javak és emberi erőforrás ráfordítása mellett ugyanis ez is egy nagyon kézenfekvő eszköz volt az amúgy is összetartó kínai társadalomban. Legyen szó rendőrtisztekről, üzletemberekről, étteremtulajdonosról, egyetemi oktatókról, vagy éppen egy jelenleg 15 éves, annak idején a focipályán megismert kisfiúról, a napokban minden beszélgetőpartnerem a leghangsúlyosabban emelte ki számomra, hogy az emberek összefogtak, egységbe kovácsolódtak, és együtt sikerült legyőzniük a vírust. Kialakult véleményükben, legyen az írott vagy szóbeli, egyértelműen tetten érhetőek a Xinhua hírügynökség és a Kommunista Párt véleményvezéreinek előre csomagolva tálalt vezérgondolatai. Az „összefogás” és „együtt legyőzni valamit” pedig olyan kifejezések, amik az elmúlt évszázadban fontos elemeivé váltak az autoriter rendszerek retorikájának.

Így el is érkezünk a társadalmi mentalitás a társadalmi fegyelem kérdésköréhez. Olyan pontok ezek, amelyek méltán jelenthetnének számunkra követendő példát, a keleti társadalmakhoz idomulás azonban mégsem jelentheti a helyes utat számunkra. Egyszerűen lehetetlen lenne, mert túl rég óta fejlődik más irányba a nyugati típusú demokrácia. Amíg megtörténhet, hogy a késő este bejelentett és másnap reggel 8-tól hatályos észak-olaszországi karantén hírére tízezrek kelnek útra déli rokonaikhoz, nem gondolkodhatunk ebben. Amíg megtörténhet, a szűk kéthetes otthonlétet megunó olaszokat naponta sok ezrével bírságolja a rendőrség, nem gondolkodhatunk ebben. Amíg megtörténhet, hogy a magyarországi korlátozó intézkedések hatására a Balaton partján egyes falvakban a polgármester nyári forgatagról számol be a nyaralóikat megrohamozók miatt, addig nem gondolhatjuk komolyan, hogy az európai társadalmak többsége képes fegyelmezetten viselkedni. „Szerencsére a kormány megmondta, mit csináljunk, és hinnünk kell nekik, mert nem tudunk annál jobbat” – hangzott divattervező kínai barátomtól. „Nekem ne mondják meg, hova mehetek” – hallhattunk mindnyájan az elmúlt két hétben itthon.

Elnéptelenedett utcák Wuhanban (forrás: The Atlantic)

A kínai társadalom otthon maradt, mert azt mondták nekik. Ha kimentek, kivétel nélkül maszkot viseltek. Ezeket a korlátozásokat be lehetett vezetni, mert az emberek engedelmeskedtek a saját érdekükben. Ennek köszönhető, hogy Kína három hónap alatt győzte le az új típusú koronavírust, úgy, hogy még olyan tartományokban is, ahol nem regisztráltak nagyszámú megbetegedést, 1-2 hónapig teljesen leállt az élet. Az ország végül közel 82000 igazolt beteggel és közel 3500 ismert áldozattal zárja a járványt – ez utóbbiban a hivatalos statisztikák szerint tehát az 1,4 milliárdos ország jobban tudott teljesíteni, mint a 60 milliós Olaszország, ahol még javában tombol a járvány. Számos városban tegnapelőtt nyitották meg a közösségi használatú futballpályákat, játszótereket. A munkahelyeken, gyárak nagy részében már folyik a munka. Az iskolák továbbra is zárva tartanak, az intézményektől most már bármelyik nap kaphatnak friss tájékoztatást a diákok. Az első kísérleti vakcinát múlt hét végén beadták 108 önkéntesnek Wuhanban (miközben egy amerikai cég fejlesztése is elérte az emberi tesztelés szakaszát Seattle-ben), eredmény a hathónapos tesztidőszak után várható. Megfeszített és tiszteletreméltó munkával, valódi összefogással megfékezték a járvány továbbterjedését, az új esetszámok mindenhol napról-napra zuhannak és közelítenek a nullához. Az egészségügyi dolgozók már rendezvényeken, virágcsokrok és tapsvihar közepette ünneplik a járvány végét. Az utcákat alakzatba állva járja seregnyi védőruhás munkás, akik óriási permetfelhőt zúdítanak mindenre. A szakemberek véleménye finoman szólva is megoszlik arról, hogy az utca hetek-hónapok óta használatlanul álló aszfaltjának fertőtlenítése bármit is segítene a vírus legyőzésében, de a kínai vezetést ez most nem érdekli. Xi Jinpingnek és politikai vezérkarának most az a legfontosabb, hogy az emberek ablakaikon kinézve látványos és biztonságérzetet nyújtó eseményeknek legyenek szemtanúi. A történet végén ugyanis, egy autoriter rezsim azért mégis csak autoriter rezsim marad.

 

Hivatali visszaélés bűntette miatt vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) Ihász Sándor volt fővárosi főügyész ellen, akit azzal vádolnak hogy a Fenyő-gyilkosság ügyében bizonyítékokat tárolt a hivatalában, amelyeket nem adott át a nyomozóhatóságnak.

A KNYF vezetőjének közleménye csak monogrammal jelöli a volt főügyészt. Keresztes Imre azt írta: a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentésére indított eljárásban a KNYF 2018. április 20-án gyanúsítottként hallgatta ki a volt főügyészt, aki nem ismerte el bűncselekmény elkövetését. Dr. I. S. P. – aki ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróságon nyújtották be a vádiratot – szabadlábon védekezik – tette hozzá.

A főügyészség 2018 áprilisában azt közölte: a gyanú szerint a volt főügyész 2017 októberében hivatalában átvette a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatos beszélgetésekről készült hangfelvételek leiratát. Az átadó az utóbb felbujtással meggyanúsított egyik férfi volt, aki azért fordult az általa ismert főügyészhez, hogy tanácsot kérjen tőle.

A KNYF szerint Ihásznak fel kellett ismernie, hogy a leiratban foglaltak olyan új bizonyítékok, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az emberölés felbujtójának azonosításához, felelősségre vonásához. Ennek ellenére, ügyészi kötelességét megszegve, a bizonyítékokat nem adta át a nyomozóhatóságnak, hanem hivatali helyiségében tárolta.

Papp Gábor, Ihász Sándor ügyvédje még 2018 áprilisában azt mondta: védence nem csupán visszautasítja a gyanút, “hanem olyan tényekkel is szolgál, amelyek önmagukban is cáfolják a gyanúsítást”.

Jelenleg összesen 139 684 embert tudnak igénybe venni rendfenntartásra a koronavírus járvánnyal összefüggésben Magyarországon – közölte Orbán Viktor napirend előtt az Országgyűlésben.

A miniszterelnök ismertette: a bevethető egyenruhások – akik 65 év alattiak – 70 275-en vannak, az önkéntesek – köztük a polgárőrök – 46 573-an. A katonai védekezésről kiemelte: emelt szinten vesznek részt a határvédelemben. Közlése szerint 23 950 hivatásos katona van, 9381 tartalékos katona áll rendelkezésre, és van 10 649 az olyan katona, aki öt éven belül szerelt le. Mindösszesen 139 684 embert tudnak igénybe venni rendfenntartásra. Ha baj van, ezzel gazdálkodhatnak – mondta.

Kitért arra is, hogy az emberség parancsa még ilyen nehéz körülmények között is iránytű marad, a szomszédainkat a barátainkká is akarjuk tenni. Így most is számíthatnak ránk, ha most együtt harcolunk, később fegyverbarátokká lehetünk – fogalmazott Orbán. Hozzátette: a románoktól garanciákat kért, amilyen ütemben ők beengedik a Magyarországról érkezőket, olyan ütemben engedjük át az osztrák-magyar határon a Románia felé tartókat. A rendőrök ezt a “zsilipelést” eddig sikeresen megoldották – értékelt a kormányfő.