Biztonságpolitika

Az idén fennállásának 100 évfordulóját ünneplő Libanon egykoron a „Közel-Kelet Svájca”, napjaink híreibe legutóbb a Bejrút kikötőjét megrázó hatalmas robbanással (melyben a Hezbollah érintettsége sem kizárható egyes szakértők szerint), továbbá a mélyülő gazdasági és pénzügyi válságával, illetve az ennek nyomán kitörő tüntetés-sorozataival került be. A korrupció-ellenes és politikai reformokat szorgalmazó demonstrálók jelentős részét nem győzték meg a januárban alakult „technokrata”-kormány ígéretei (melyek javarészt a mai napig ígéretek maradtak, legutóbb a külügyminiszter Nassif Hitti lemondásának okaként is az ország jövőjére vonatkozó elképzelések és a strukturális reformok megvalósításához szükséges hatékony akarat hiányát jelölte meg). Az elmúlt években-évtizedekben libanoni állam életében egyértelműen meghatározó befolyásra szert tevő Hezbollah, a mostani pénzügyi és koronavírus válság hatására hatalmas nyomás alá került és a párt támogatói közül is sokan elégedetlenek a kialakult helyzettel. A továbbiakban azt fogjuk körbe járni, mégis, hogyan válhatott a radikális síita Hezbollah (amelyet a legtöbb nyugati és számos arab ország is terrorszervezetként ismer el), egy vallásilag diverz országban megkerülhetetlen tényezővé.

Hezbollah szimpatizánsok Bejrút utcáin. (Forrás: AFP)

Új frakció a síita oldalon

A Hezbollah (Ḥizbu ‘llāh, Isten pártja) megalakulása az 1975-óta tartó libanoni polgárháború idejére tehető (a pontos dátumról vita folyik, mindenesetre 1982-85 között több síita radikális csoport együttműködéseképp létrejött az amit ma Hezbollahként ismerünk), már az alapításban jelentős szerepet játszottak az Iráni Iszlám Köztársaság Forradalmi Gárdájának egységei, fémjelezve, hogy a radikális síita iszlámot támogató erők 1979-es iráni hatalomra kerülése után, most már Libanonban is számolni kell velük (a Hezbollah és Irán kapcsolata azóta is virágzik, utóbbi hatalmas mennyiségű harcianyaggal és pénzügyi segítséggel finanszírozza a szervezet működését, lehetővé téve a közös fellépést a regionális konfliktusok során, ami például a szíriai és jemeni polgárháborúk esetében is látható).

A libanoni síiták helyzetéről (egyébként az országban legmagasabb népszaporulattal bíró közösség, amely majd a politikai küzdelmekben fog fontos szerephez jutni) általánosan megállapítható, hogy a polgárháborúból és az izraeliekkel való konfliktusokból megerősödve kerültek ki. A szekulárisabb Amal (Ḥarakat Amal) mozgalom után megjelenő Hezbollahra ez különösen igaz, ha azt a tényt vesszük alapul, hogy a polgárháborút lezáró békemegállapodás (1989-es Taif egyezmény) minden keresztény, szunnita és drúz milíciát a fegyvereik leadására kötelezett, az egyedüli kivételt a csupán a síita Hezbollah képezte (amely egyezményben foglaltak megvalósulását aztán a megszálló szíriai csapatok biztosítottak). Ezt katonai téren mutatkozó előnyt pedig a szervezet ki is használta kíméletlen hatékonysággal, egyfelől megerősítette az államon belüli pozícióit, továbbá a 2005-ös szíriai csapatok kivonulása után a különböző politikai folyamatokban is egyre inkább szerepet vállalt, hogy jobban tudja saját (és Irán) érdekeit érvényesíteni és képviselni. Másrészről a dél-libanoni területeket megszállva tartó Izrael elleni küzdelmem élére állt (később nem nyílt módon ez kibővült a ENSZ által Dél-Libanonba kirendelt békefenntartó UNIFIL-egységek elleni fellépéssel), ezzel népszerűségre szert téve nemcsak a síiták, hanem egyes szunniták és keresztények, sőt az egész arab világ körében.

Isten pártja kalasnyikovval

Abbasz al-Muszawi 1992-es meggyilkolása után a főtitkári pozíciót a Legfelsőbb Tanácsban (a Hezbollah legfontosabb döntéshozó szerve) Hassan Nasrallah vette át, aki azóta is vezeti a szervezetet, melynek katonai ereje hozzávetőlegesen 25 ezer harcost számlál, kiegészülve további 20-30 ezer tartalékossal. Szakértők az évek alatt felhalmozott rakéta arzénált 100-150 ezerre teszik (ezek közül több száz nagyhatótávolságú, azaz 200-700 km-re lévő célpontokat is támadhatnak vele), ami kiegészül több ezer tankelhárító (ezek egy része harmadik generációs rendszerű ATGM, amely egyes nyugati országok hadseregei és az IDF által használt páncélzaton is képes áthatolni), továbbá légelhárító és hajóelhárító rakétával is. Az utóbbi időben erőfeszítések történtek a távolról irányított légi képességek bővítése terén is pl.: robbanószerrel felszerelt drónok, felderítő drónok stb. A jelentések szerint a szomszédos szíriai harcok során egyes Hezbollah harcosok orosz gyártmányú harckocsikon kaptak kiképzést és vettek részt az ütközetekben (főként T-55, T-62 és T-72-esekről van szó), továbbá a Hezbollah eszköztárában megtalálhatóak még páncélozott személyszállító járművek, terepjárók, motorkerékpárok
is.

Hezbollah harcosok díszszemlén. (Forrás: Marwan Naamani/ dpa/ Alamy Live News)

A szíriai polgárháborúban való aktív szerepvállalás a kormányerők oldalán, jelentős harci tapasztalattal ruházta fel a Hezbollah harcosait, jóllehet egy az Izraellel való összeütközés esetén, kétséges, hogy bevetnék az ott alkalmazott taktikákat (irreguláris-reguláris ellenség elleni harc különbözősége). A reguláris hadseregek elleni harcban mutatkozó fogyatékosságuk idén májusban az Idlib körüli harcok idején már megmutatkozott, amikor is a  török hadsereg ellen, a Hezbollah elit alakulatát (a Radwan-egységet) súlyos vereség érte.  Az évek során elszenvedett veszteségek ellenére, viszont kétségtelen, hogy szír-orosz hadsereggel történő összehangolt harctevékenység során olyan felbecsülhetetlen operatív tapasztalatot szereztek, amelyek jelentősen javították a Hezbollah addigi szervezési és parancsnoklási képességeit.

A szíriai beavatkozás ugyanakkor, a Hezbollah megítélésének romlásával járt a muszlim világban (a szunnita részén), hiába igyekezett az egészet Libanon érdekének és az ország védelme érdekében tett lépésnek beállítani, a felkelőkkel szembeni harc, mégis azt eredményezte, hogy többen a szervezetet a szunniták elleni felekezeti háborúval vádolták meg.

Elapadó iráni pénzcsap, diaszpóra és drogkereskedelem

A Hezbollah kiterjedt tevékenységének finanszírozása (katonák fizetése, hadianyag vásárlás, szociális kiadások stb.) koránt sem egyszerű feladat, és számos forrásból történik. A legjelentősebb tétel az Irán által nyújtott pénz, ami évi több száz millió dollárt jelent (és ez még kiegészül a hadianyag szállítmányokkal). Hassan Nasrallah pár éve ezt egy nyilvános szereplés alkalmával beismerte, amikor azt mondta: „Nyitottak vagyunk azzal a ténnyel kapcsolatban, hogy a Hezbollah költségvetése, jövedelme, kiadásai, minden, amit iszik és eszik, a fegyverei és rakétái, az Iráni Iszlám Köztársaságból származnak.” A befolyó bevételek második köre, a legális és illegális kereskedelmi tevékenységből származik, utóbbiba drogkereskedelem (pl.: kaptagon és hasis termesztés a Bekaa-völgyben), pénzmosás, csempészet stb. tartozik, továbbá fontos megemlíteni még a libanoni diaszpóra őket támogató tagjaitól kapott adományokat is. Az USA, hogy elvágja a Hezbollahot jövedelmei egy részétől, szankciókat (2015-ben a HIFPA) helyezett kilátásba minden olyan pénzintézettel szemben, amely a radikális síita szervezet pénzét kezeli és azon cégekkel akik üzleti tevékenységet folytatnak vele. A Hezbollah válaszul 2016-ban az egyik vezető libanoni bank bejrúti bankfiókja előtt robbantott, jelezve a bankszektor résztvevőinek, ha elkezdik alkalmazni az amerikai szankciókat, az megtorlást fog maga után vonni. A patrónus szerepét betöltő Irán ellen kivetett nemzetközi szankciók különösen fájdalmasan érintik a Hezbollahot, mivel a romló gazdasági mutatók miatt a irániak is a korábbiakhoz képest kisebb összegeket tudnak rendelkezésre bocsátani, így a párt is kénytelen egyre inkább saját bevételi forrásaira hagyatkozni.

Bombaraktárak nyomában Európában és a koronavírus, kétes ügyek a párt körül

Sokan a Hezbollahot okolják a koronavírus libanoni megjelenésével, ugyanis a párttal szoros kapcsolatot ápoló Iránban már sebesen terjedt a járvány, azonban Libanonban még mindig fogadták a Teheránból érkező repülőgépeket, melyek utasai között bizonyítottan jelentős számú Hezbollah-tag is volt. Az biztos a Hezbollah gyanúsan hallgatásba burkolózott az egész üggyel kapcsolatban, egyes jelentések szerint, fertőzött tagjait a nyilvánosság szemei elől távol helyezte el, a felelősséget kerülendő.

A már korábban említett Bejrútban történt robbanás körülményei már csak azért is figyelemre méltók, mert az ott felrobbant (egyébként mezőgazdaságban is használt), mintegy megközelítőleg 2750 tonna ammónium-nitrát, a terroristák egyik kedvelt alapanyaga robbanószer gyártáshoz (a rakományt szállító hajó kapitánya ugyancsak megerősítette, hogy mielőtt kikötöttek volna Bejrútban az eredeti úti cél egy afrikai robbanószergyár volt Mozambikban, érdekes módon ezt az illetékes mozambiki hatóságok tagadták). Az elmúlt években az izraeli titkosszolgálatok európai kollégáikkal együttműködve többek között Nagy-Brittaniában és Németországban is nagy mennyiségű ammónium-nitrátra bukkantak Hezbollahoz köthető személyeknél (melyet vélhetően a kontinensen európai és zsidó célpontok elleni támadásoknál használtak volna fel).

Bejrút kikötője a robbanás után. (Forrás: Twitter)

A bejrúti robbanásnál ezért is nagy kérdés a felelősségre vonás, hogy megtalálják-e a felelősöket (minden bizonnyal „muszáj lesz” a jelenlegi felfokozott, amúgy is feszültségektől terhes közegben) és ha igen, az elítélésük miként fog zajlani, amennyiben azonban ez elmaradna, az újabb bizonyítékul szolgálna az állami intézményrendszer inkompetenciájának és működésképtelenségének, egyúttal tovább rontaná a már eleve kedvezőtlen megítélését. A kialakult közhangulatot szemléletesen illusztráló párbeszéd zajlott le a helyszínre kitűnő érzékkel látogató francia elnök Emmanuel Macron és a helyi lakosok között: „Segítsen rajtunk, Ön az egyetlen reményünk”, „Kérem ne adjon pénzt a korrupt kormányzatunknak” stb. amely során ilyen és ehhez hasonló kétségbeesett kijelentések hangzottak el.

A deep state kiépülése és működése

A Hezbollah és a hozzá hasonló szervezetek útja a hatalom megszerzéséig három fázisú. A kezdeti szakaszban a katonai-politikai kapacitás kiépítése történik meg külső segítséggel (esetünkben ezt Irán biztosította), hogy aztán ezt kövesse a „beépülés” az állam politikai, gazdasági, adminisztratív, igazságügyi stb. intézményeibe. Utolsó lépésként, pedig megtörténik a közvetlen ellenőrzés és irányítás érvényesítése, amikor a szervezet (illetve az őt finanszírozó idegen ország) érdekeit a nemzet érdekeként tüntetik fel (amelynek természetesen a letéteményesei is ők). Végeredményben tehát megállapítható, hogy az adott állam szuverenitásának mértéke teljesen beszűkül vagy megszűnik.

A Hezbollah előtt álló egyik legnagyobb kihívás épp az volt, amikor a biztonsági és katonai hatalmával a háta mögött megpróbálta az állam intézményeit és politikai rendszerét is az ellenőrzése alá vonni. A maronita (legnagyobb keresztény felekezet Libanonban) Michael Aoun 2016-os elnökké választásával a Hezbollahnak ugyan ezt sikerült elérnie (ők javasolták személyét a jelölésre), viszont egyúttal soha nem látott megpróbáltatások elé nézhetett a párt. Ezzel a Hezbollah olyan útra lépett, ahol a libanoni nemzet és saját szervezete sorsának alakulását összekötötte, továbbá a körülmények megváltozásával az is járt, hogy többé nem hagyatkozhatott kizárólagosan katonai erejére.

A 2018-as parlamenti választások is a Hezbollah és szövetségesei győzelmét hozták, amivel a törvényhozásban kényelmes többséget tudtak szerezni (a számos vele szövetséges kis és közepes méretű párt katonai erő hiányában alá van rendelve a Nasrallah akaratának). A párt befolyását mutatja a tény, hogy a vele szemben álló maroniták jelöltjét sikeresen megvétózta a védelmi miniszteri poszt esetében. A „technokrata” kormány felállása sem hozott változást ezen a téren és továbbra is többségben Hezbollah-barát/báb erők kapták a pozíciókat. Hivatalosan a jelenlegi kormányban közvetlen a Hezbollah csak két tárcát visz, egyik ezek közül az egészségügyi, ami jelenleg a koronavírus okozta válsághelyzetben kulcsfontosságú, ezenfelül a legnagyobb büdzsével rendelkező minisztériumok közé tartozik (szakértők is felhívták rá a figyelmet, hogy a járvány elleni harcra az ENSZ által küldött több tíz millió dolláros összeg és orvosi felszerelés rossz kezekbe kerülhet).

A libanoni fegyveres erők feletti hatalom átvételnek is kiemelt szerepet szánt a Hezbollah, melyek állományának létszáma ugyan meghaladja a terrorszervezet erejét, de a belső kohéziót és egységet tekintve egyértelműen utóbbi az erősebb, ha összehasonlításra kerül sor (a hadsereget már régóta az országra is jellemző szektariánus ellentét és széthúzás gyengíti). Az izraeli hadsereg arról számolt be, hogy Dél-Libanonban a libanoni hadsereg és Hezbollah között mindennapos az együttműködés és többször láttak már, a terrorszervezethez köthető harcosokat a hadsereg egyenruhájában, továbbá, hogy az ország déli részére vezényelt katonák és tisztek jelentős része síita és a Hezbollah szimpatizánsok köréhez tartozik (ezért is volt fontos a védelmi miniszteri poszt biztosítása, amint arról korábban írtunk).

A belső biztonság szempontjából kiemelt szerep hárul a titkosszolgálatokra, melyek közül Libanonban négy is található. A legnagyobb és legfontosabb a GSDG, Abbasz Ibrahim irányítása alatt áll (szintén síita és Hezbollah-párti), aki a libanoni bankok és a párt között játszott fontos közvetítő szerepet még a szankciókat követő robbantás idején. A szolgálatok közti hatalmi harcokban az is megeshetett 2012-ben, hogy az ISF (egy másik, szunnita vezetésű, hezbollah-ellenes titkosszolgálat) vezető kulcsfiguráját Wissam Hassam ezredest autóba rejtett bombával meggyilkolták, vélhetően a szunnita miniszterelnök Rafik Haríri merényletet követő nyomozásban és az egykori információs miniszter Michael Samaha (a szír titkosszolgálatokkal együttműködve csempészett robbanószert az országba) elfogásában betöltött szerepet miatt. Az gyilkosság kitervelése és végrehajtása mögött természetesen a Hezbollahot sejtik.

Kihívások és küzdelem a fennmaradásért

A Hezbollah ha szeretné megvédeni a hatalmát két fronton kell helytállnia. Ez egyrészről jelenti a regionális vetélkedésben való sikeres szereplést (szír polgárháború lezárása, békerendezéssel és kivonulás az országból például ilyen lehetne), másrészről pedig azt, hogy a Libanont érintő gazdasági és belpolitikai problémákra megoldást talál.

Korrupció-ellenes tüntetők Michael Aoun maronita elnök felakasztott papírmásával fotózkodnak. (Forrás: Twitter)

A szakértők felhívták rá a figyelmet, hogy a Hezbollahnak síita támogató bázisára is nagyobb figyelmet kell fordítania, ha elakarja kerülni, hogy elforduljanak tőle (síita oldalon ott van még a jelenleg szövetséges Amal, ami alternatívát tud jelenteni a kiábrándult hívek számára, a polgárháború idején is volt már rá példa, hogy a két síita frakció egymás ellen harcolt). Ez azért is sürgető, mert a jelenlegi gazdasági helyzet kifejezetten hátrányosan érinti a Hezbollah szimpatizánsok körét, akik hozzá voltak eddig szokva a párt pénzügyi és gazdasági támogatásaihoz (amely a szankciók miatt rendelkezésre álló bevételi források szűkülésével egyre nehezebben valósul meg). Ehhez kapcsolódik egy már korábban megjelent probléma is, mégpedig a korrupció, ami mostanra számottevő mértéket öltött, köszönhetően annak, hogy a párt hatalmának növekedésével haladva, egyre kiterjedtebb bürokráciát kénytelen fenntartani. A kétes hírnév, korábban nem volt jellemző pénzügyi szempontból a szervezetre, azonban mostanra a Hezbollah tagjainak belső kohézióját és morálját veszélyezteti a jelenlévő korrupció, amelynek felszámolása csak nagyon nagy erőfeszítések árán érhető el (sokszor nem is sikerül).

Összefoglalás

Áttekintésünk végére érve, összegzésképpen a következő megállapításokat tehetjük a Hezbollahhal kapcsolatban:

-A Hezbollahal szövetséges pártok blokkja a politikai életben egyaránt uralja a törvényhozói és végrehajtó hatalmat, így dominálni tudja a döntéshozatali és döntésvégrehajtási folyamatokat

-A katonai szempontból a legerősebb és legütőképesebb hadsereggel rendelkezik Libanonban és jelentős befolyással rendelkezik szimpatizánsai révén a fegyveres testületekben

-A belső biztonság területén, a legjelentősebb nemzetbiztonsági szolgálat a közvetlen ellenőrzése alatt áll, így ezen a téren is meghatározó szerepe van

-A gazdasági és pénzügyi életben egy hatalmas legális és illegális tevékenységet egyaránt folytató gazdasági birodalom élén áll

Az itt felvázolt nagymértékű összefonódás az állami intézményekkel és hatalom átvétel a politikai élet (és a libanoniak mindennapi élete) felett, a jelenlegi konfliktusokkal és megoldatlan problémákkal terhelt időkben a visszájára fordulhat és Libanon bukása (bizonyos mértékig) egyúttal a Hezbollahét is jelentené.

Írta: Hende Olivér

Oroszország működésbe hozza nukleáris potenciálját egy területe ellen intézett rakétatámadás esetén – figyelmeztetett az orosz védelmi minisztérium hivatalos lapjában, a Krasznaja Zvezdában pénteken közölt cikkében Andrej Sztyerlin vezérőrnagy, az orosz vezérkar operatív főcsoportfőnökségének vezetője és Alekszandr Hrjapin, a vezérkari akadémia katonai-stratégiai kutatóintézetének munkatársa.

“Bármely támadó rakéta nukleáris robbanótöltettel felszerelt rakétaként lesz pozícionálva. A rakéta indítására vonatkozó információ automatikusan Oroszország katonai-politikai vezetése elé kerül, amely a kialakult helyzet függvényében állapítja meg a nukleáris erők válaszlépésének nagyságrendjét” – írták. A szerzőpáros szerint most először konkretizálták nyilvánosan a nukleáris fegyver Moszkva általi bevetésének feltételeit azóta, hogy Vlagyimir Putyin június elején jóváhagyta az orosz nukleáris elrettentési politika alapjait.

Sztyerlin és Hrjapin szerint ezekben az alapelvekben Oroszország kijelölte azokat a határokat, amelyeket senki sem léphet át, ellenkező esetben a potenciális ellenségnek azzal kell számolnia, hogy “a válasz kétségtelenül megsemmisítő lesz”.

“Az első feltétel az Oroszország és (vagy) szövetségesei területét támadó ballisztikus rakéták indítására vonatkozó hiteles információ beérkezésévek áll összefüggésben. Magát a ballisztikus rakéta indítását rögzíti majd a rakétatámadásra figyelmeztető rendszer. Emellett nem lesz mód megállapítani felszereltségének (nukleáris vagy nem nukleáris) típusát” – áll a publikációban.

“Arra a feltett kérdésre, hogy mi a célja a jelentős nukleáris potenciállal rendelkező Oroszország elleni agressziónak, konkrét válasz adható: Oroszország mint állam megsemmisítése” – írták a szerzők.

Szerintük éppen ezért fognak orosz részről minden rakétát nukleárisnak tekinteni, ezért a válasz felől nem lehet kételye egyetlen szakértőnek sem, de annak mértékét az orosz vezetés fogja meghatározni.

Putyin június 2-i, Oroszország nukleáris elrettentési politikájának alapjait megfogalmazó rendelete értelmében Moszkva atomfegyverrel válaszolna egy, az ország kritikus fontosságú kormányzati vagy katonai infrastruktúráját célba vevő, hagyományos fegyverrel végrehajtandó csapásra is. Az orosz hadászati tervezés alapját jelentő dokumentum mindemellett leszögezte, hogy a nukleáris feltartóztatás orosz politikája védelmi jellegű, célja a nukleáris erők képességének olyan szinten tartása, amely elégséges a potenciális ellenség feltartóztatására. Egyúttal szavatolja az ország szuverenitásának és területi épségének védelmét.

A Putyin által jóváhagyott politika értelmében Moszkva akkor is kész nukleáris fegyvert bevetni, ha az ellenség “hatást gyakorol” a kritikus fontosságú állami és katonai objektumaira, amelyek kiiktatása a nukleáris erők válaszlépéseinek meghiúsításához vezet, valamint olyan, hagyományos fegyverekkel végrehajtott agresszió esetén, amely az orosz állam létét veszélyezteti.

Sztyerlin és Hrjapin rámutatott, hogy a júniusi dokumentum a Szovjetunió és jogutódja, az Oroszországi Föderáció történelme során első alkalommal fejtette ki nyilvánosan Moszkvának a nukleáris feltartóztatásra vonatkozó hivatalos álláspontját. A szerzőpáros emlékeztetett rá, hogy július 27. és 30. között Bécsben orosz-amerikai szakértői konzultációkat tartottak a kétoldalú stratégiai párbeszéd keretében.

The post Nagyon retteghetnek: atomcsapással fenyeget az orosz vezérkar appeared first on .

Két, terrortámadásokra készülő fegyverest likvidáltak, egy harmadikat pedig elfogtak az orosz rendvédelmi szervek Ingusföldön – közölte pénteken az orosz Nemzeti Terrorelhárító Bizottság.

A hatóság szerint a terroristákat Nazran városban és a Malgobek járásbeli Szagopsi községben kísérelte meg őrizetbe venni a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), de ők fegyveres ellenállást tanúsítottak. Az összecsapások helyszínén a hatóságok fegyvereket, lőszert és egy robbanószerkezetet foglaltak le. Az akcióban részt vevő kommandósok nem szenvedtek veszteséget.

Alekszandr Bortnyikov, az FSZB igazgatója júliusban közölte, hogy Oroszországban az elmúlt tíz évben csaknem 160, tavaly pedig 43 terrorcselekményt sikerült megakadályozni. A szolgálat az elmúlt hetekben az ország több régiójából és a fővárosból is merényletkísérletek megakadályozásáról számolt be.

The post Ismét terroristákat likvidáltak Ingusföldön az orosz hatóságok appeared first on .

Csütörtök után pénteken is halálra ítéltek egy kanadai állampolgárt Kínában kábítószer előállításának és szállításának bűntette miatt.

A dél-kínai Kuangtung Fosan városának középfokú bírósága pénteken egy internetes oldalon közzétett közleményben jelentette be az ítéletet, amelyet a legfelsőbb bíróságnak még jóvá kell hagynia. A közlemény szerint a Ye Jianhui néven azonosított kanadai állampolgárt egy kínai társával együtt ítélték halálra és vagyonelkobzásra kábítószerek előállítása és szállítása miatt. Négy társukra hét évtől életfogytig tartó börtönbüntetést, vagyonelkobzást, illetve pénzbírságot szabtak ki.

Csütörtökön a tartomány székhelyén, Kantonban (Kuangcsou) egy másik kanadai állampolgárt is halálra ítéltek kábítószer előállításának bűntette miatt. Tavaly szintén két kanadai állampolgárt ítéltek halálra két, egymástól független kábítószeres ügyben. Az ítélet ellen mindkét esetben fellebbezést nyújtottak be.

Kína és Kanada kapcsolata feszültté vált, miután a kanadai hatóságok 2018 végén amerikai kérésre őrizetbe vették Meng Van-csout, a Huawei kínai telekommunikációs vállalat pénzügyi igazgatóját. Röviddel Meng elfogását követően Kínában két kanadai állampolgárt vettek őrizetbe, de Peking tagadja, hogy ennek köze lenne Meng ügyéhez. Michael Kovrig korábbi diplomata és Michael Spavor üzletember ellen idén júniusban kémkedés miatt emeltek vádat.

The post Kínában nem sokat teketóriáznak, ha kanadai állampolgárt kell halálra ítélni appeared first on .

Közismert kelet-magyarországi élelmiszerlánc- és szállodatulajdonost vettek őrizetbe a napokban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói Debrecenben – tájékoztatta a hatóság észak-alföldi bűnügyi igazgatóságának sajtóreferense, Simon Béla.

A vállalkozó egy év alatt 3,6 milliárd forint osztalékot vett fel vállalkozásaiból, ami után nem fizetett adót. A milliárdos üzletember letartóztatásban van, ügyvédje is gyanúsított – közölte.

Kelet-Magyarország egyik meghatározó élelmiszerláncának tulajdonosa 2017-ben több gazdasági társaságtól 3,6 milliárd forint osztalékot vett fel. Az ügyvédje segítségével az Egyesült Arab Emírségekben szerzett letelepedési jogot, arab fedővállalkozást és hivatalos lakcímet, hogy ezekkel a hamis adatokkal elkerülje több mint 540 millió forint személyi jövedelemadó befizetését Magyarországon – írta a referens.

A nyomozás kiderítette, hogy a vállalkozó külföldi életvitele csak álca, valójában itthon él, Magyarországról irányítja üzleteit, így az adómentességre sem jogosult. A számos élelmiszer-áruház és egy hajdúszoboszlói négycsillagos wellness-szálloda tulajdonosát balatoni villájában fogták el a NAV munkatársai. Az akcióban ingatlanokat zároltak és bankszámlákat foglaltak le, a biztosított vagyon értéke megközelíti az egymilliárd forintot. Vizsgálják ugyanakkor más évek milliárdos osztalékfelvételeit is – olvasható a közleményben.

A vállalkozó vadászházában tartott házkutatáson több doboz engedély nélküli éles lőszer és mintegy ezer liter, tisztázatlan eredetű gyümölcspálinka is előkerült.

A vállalkozót és ügyvédjét bűnszövetségben, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt hallgatták ki gyanúsítottként. Az üzletember letartóztatásban van – írta a sajtóreferens.

The post Milliárdost vettek őrizetbe a NAV nyomozói appeared first on .

Az amerikai szenátus megszavazta azt a kétpárti törvényjavaslatot, amely megtiltja a TikTok kínai videómegosztó alkalmazás telepítését és használatát kormányzati munkatársak és a kongresszus tagjainak telefonjain és számítógépein.

A javaslat republikánus társszerzője, Josh Hawley a voksolás előtt a Twitteren azt írta: “a TikTok nagyobb nemzetbiztonsági kockázatot jelent, s ezért nincs helye kormányzati telefonkészülékeken”. Később kiadott közleményében a politikus bátorítónak nevezte a szenátorok egyetértését az ügyben, s leszögezte, hogy döntésével a szenátus “felelősségre vonhatónak tartja a Kínai Kommunista Pártot, s mindazokat a vállalatokat, amelyek csak eleget akarnak tenni Kína ajánlatának”.

A képviselőház már júliusban megszavazta a tiltást, mely szerint a szövetségi alkalmazottak nem tölthetik le kormányzati informatikai eszközökre a TikTokot. A kongresszus mindkét házának szavazása után a törvényjavaslatot Donald Trump amerikai elnöknek kell aláírnia, hogy törvényerőre emelkedjék.

A TikTok ellen, amely a Bytedance kínai cég leányvállalata, több kormányzati kifogás merült fel, s mind Trump, mind Mike Pompeo külügyminiszter nyíltan bírálta a céget. Álláspontjuk szerint ugyanis az alkalmazás révén a TikTokhoz amerikai állampolgárok adatai kerülnek, s egy 2017-ben Pekingben elfogadott törvény értelmében a kínai vállalatok kötelezhetőek arra, hogy együttműködjenek a kínai nemzetbiztonsági szervekkel.

A múlt héten Satya Nadella, a Microsoft amerikai informatikai óriáscég elnök-vezérigazgatója bejelentette, hogy tárgyalásokat folytat a Bytedance-szal a TikTok megvásárlásáról. Az ügyletet – némi habozás után – Trump elnök is támogatásáról biztosította, igaz, hozzátette, hogy az üzletkötés hasznából a pénzügyminisztériumnak, vagyis a kincstárnak is részesülnie kell.

A The Washington Post című lap a csütörtöki számában arról közölt Seattle-ből, tehát a Microsoft székhelyéről keltezett információkat, hogy a Microsoft azért akarná felvásárolni a TikTokot, mert a videómegosztó több milliárdnyi videója segíthet a beszédet és képeket értelmező és alapvető feladatok ellátására alkalmas mesterséges intelligencia kifejlesztésében. A TikTok több milliárdnyi videóját különböző etnikumú és különböző foglalkozást végző emberek töltötték fel, s ez lehetőséget ad a Microsoftnak a mesterséges intelligencia “tanítására” szolgáló modellek kialakítására. A cég nagy vetélytársainak, a Google-nak és az Amazonnak már megvan a maguk videós adatbázisa: a Google-nak a Youtube, az Amazonnak pedig a Twitch.

The post Egységfrontba tömörült az USA szenátusa appeared first on .

Újabb kanadai állampolgárt ítéltek halálra Kínában kábítószer előállításának bűntette miatt.

A dél-kínai Kanton (Kuangcsou) középfokú bírósága csütörtökön ismertetett közleményben jelentette be az ítéletet, amelyet a legfelsőbb bíróságnak kell jóváhagynia.

A helyi sajtó beszámolói szerint a Xu Weihong névű elítélt társával 2016. októbere óta ketamint állított elő, amelyet Xu otthonában tároltak. A rendőrség az ügy kapcsán több mint 120 kilogramm ketamint foglalt le az elítélt otthonában és egy másik címen. Xu társát, a kínai állampolgárságú Ven Kuang-hsziongot életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.

Kínában tavaly két másik kanadai állampolgárt ítéltek halálra két, egymástól független kábítószeres ügyben. Az ítélet ellen mindkét esetben fellebbezést nyújtottak be. Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő a legújabb eset kapcsán úgy vélekedett, hogy az nem fogja befolyásolni a kínai-kanadai kapcsolatokat.

A két ország kapcsolata feszültté vált azt követően, hogy a kanadai hatóságok 2018 végén amerikai kérésre őrizetbe vették Meng Van-csout, a Huawei kínai telekommunikációs óriásvállalat pénzügyi igazgatóját. Röviddel Meng elfogását követően Kínában két kanadai állampolgárt vettek őrizetbe, de Peking tagadja, hogy elfogásuknak köze lenne Meng ügyéhez. Michael Kovrig korábbi diplomata és Michael Spavor üzletember ellen idén júniusban kémkedés miatt emeltek vádat.

The post Nem jó most kanadainak lenni Kínában appeared first on .

Nyomozást indított a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség egy büntetés-végrehajtási felügyelő és társai ellen, mert pénzért cserébe mobiltelefonokat juttattak be a bv-intézetbe egy, a készülékeket továbbértékesítő fogvatartottnak – jelentette be a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője.

Keresztes Imre azt írta: az ügyészség indítványozta a büntetés-végrehajtás hivatásos állományú tagjának letartóztatását, a Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa pedig a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása érdekében és katonai fegyelmi okból elrendelte a kényszerintézkedést.

A gyanú szerint egy nő 2020 júliusa előtt abban állapodott meg egy fogvatartottal, hogy mobiltelefonokat juttat be neki továbbértékesítés és személyes használat céljából. A készülékek bevitelét a bv-intézetben dolgozó munkáltatási felügyelő vállalta, aki öt készülék beviteléért alkalmanként 150 ezer forintot kapott. A készülékeket és a pénzt a fogvatartott megbízásából ismeretlenek küldték el a nőnek, aki továbbadta a felügyelőnek.

Az ügyben a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség összehangolt akcióban, több helyszínen tartott kutatást. A két gyanúsított nem élt panasszal a gyanúsítás ellen: a felügyelő nem tett vallomást, civil társa elismerte a bűncselekmények elkövetését, ám érdemi védekezést terjesztett elő – áll a közleményben.

The post Korrupció gyanúja miatt letartóztattak egy bv-dolgozót Szegeden appeared first on .

A Fehéroroszországban őrizetbe vett 33 orosz állampolgárnak haza kell térnie Oroszországba – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

“Még egyszer megismételjük: az Fehéroroszországban őrizetbe vett állampolgárok bűnösségét semmi sem bizonyítja. Vissza kell térniük Oroszországba” – hangoztatta.

A 33, orosz útlevéllel utazó férfit, Moszkva szerint egy biztonsági magáncég alkalmazottait, július 29-én vették őrizetbe egy Minszk környéki szanatóriumban. Előbb a Wagner orosz zsoldoscsoport tagjainak, majd katonáknak minősítették és csoportos rendzavarások előkészítésével vádolták meg őket. A minszki orosz konzul szerint a csoport Minszk és Isztambul érintésével egy latin-amerikai országba tartott, csak “lekéste” a repülőjáratát, amelyet július 25-én kellett volna elérnie. Az orosz külügyminisztérium bekérette a moszkvai fehérorosz nagykövetet.

Fehéroroszországban a tervek szerint augusztus 9-én elnökválasztás lesz. A Minszkben megfogalmazott vád a gyanúsítottak megjelenését az ország területén ezzel hozta összefüggésbe. Az ukrán főügyészség 28 embert az elfogottak közül azzal gyanúsította meg, hogy a szakadárok oldalán részesei voltak a Donyec-medencei konfliktusnak.

Ajakszandr Lukasenka fehérorosz elnök azt mondta, hogy a Fehéroroszországban őrizetbe vett orosz állampolgárok ügyét a fehérorosz, orosz és ukrán főügyészeknek közösen kellene megoldaniuk.

The post Orosz zsoldosok Minszkben: Moszkva szerint az őrizetbe vett zsoldosoknak haza kell térnie appeared first on .

Jogtalanul kiadott sportcélú fegyverengedélyek miatt emelt vádat a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség 29 ember ellen – közölte Fürcht Pál.

A fővárosi főügyészhelyettes közölte: a vádirat szerint egy hatvannégy éves férfi sportlövő-egyesületet működtetett. Több társával 2014-től sportlövő-egyesületek, klubok tagjainak segített sportcélú fegyvertartási engedélyt szerezni vagy meghosszabbíttatni úgy, hogy az érintettek nem teljesítették a szükséges jogszabályi feltételeket. Így a – közokiratnak minősülő – fegyvertartási engedélyek a lőfegyverek tartására és használatára vonatkozó jogosultságot valótlanul tanúsították. A vádlottak között van egy ötvenegy éves orvosnő is, aki úgy adta ki az orvosi igazolásokat, hogy a klubtagokat meg sem vizsgálta.

Az ügyben a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatta le a nyomozást – írta a főügyészhelyettes.

Az ügyészség 29 ember ellen nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságra lőfegyverrel visszaélés és közokirat-hamisítás bűntette miatt. Huszonöt vádlott esetében felfüggesztett börtönbüntetést, négy esetben letöltendő szabadságvesztést indítványoz az ügyészség, és az orvost határozott időre eltiltaná foglalkozása gyakorlásától. A letöltendő büntetések próbaidőre felfüggesztésére csak akkor lát lehetőséget az ügyészség, ha a négy vádlott az előkészítő ülésen beismeri bűnösségét és lemond a tárgyaláshoz fűződő jogáról – írta Fürcht.

The post Jogtalanul kiadott fegyverengedélyek miatt emeltek vádat 29 ember ellen appeared first on .

New York főügyésze, Letitia A. James perkeresetet nyújtott be a befolyásos fegyverlobbi, az Országos Fegyverszövetség (NRA) ellen, azzal vádolva a szervezet elnökét és csúcsvezetőit, hogy dollármilliókat tulajdonítottak el a szervezettől. A főügyész egyúttal az NRA feloszlatását is javasolta.

James “a kapzsiság, a visszaélés és az égbekiáltó törvénytelenség táptalajának” minősítette az NRA-t, amely szerinte “évtizedeken keresztül ellenőrzés nélkül tevékenykedett, miközben csúcsvezetői milliókkal tömték meg a saját zsebüket”.

A 148 évvel ezelőtt alapított és több mint ötmillió tagot számláló NRA az amerikai politikai élet rendkívül befolyásos fegyverlobbija. Ennek ellenére nem lobbiszervezetként, hanem jótékonysági egyesületként jegyezték be, illetve az e csoportokra érvényes törvények szerint működhetett. Vezetője Wayne LaPierre, akit a többi vezetővel együtt a vádirat szerint eltulajdonított összegek – több tízmillió dollár – megtérítésére kötelezné a New York-i ügyészség.

A vádiratban LaPierre mellett a szervezet három másik vezetője szerepel: Josh Powell volt elnökhelyettes, John Frazer, a szervezet főtanácsnoka és Woody Phillips, a volt kincstárnok. Valamennyien “több állami és szövetségi törvényt sértettek meg”, s nemcsak önmaguknak, hanem családtagjaiknak, barátaiknak és szövetségeseiknek is tekintélyes summákat juttattak. A vádirat szerint az elmúlt három évben mintegy 64 millió dollárt tulajdonítottak el a szervezettől.

A manhattani legfelsőbb bíróságon benyújtott kereset polgári pert irányoz elő, de James büntető pert is indítványozhat, bár egyelőre nem derült ki, hogy ez lenne a szándéka.

“Az NRA befolyása olyan erőteljes, hogy a szervezetet évtizedeken keresztül nem ellenőrizték” – olvasható az ügyésznő csütörtökön közzétett közleményében. Letitia James leszögezte, hogy mivel a szervezet a csalás és a visszaélés melegágya, ezért a feloszlatását is szorgalmazza. “Egyetlen szervezet sem állhat a törvények felett” – hangsúlyozta az ügyésznő. A New York-i ügyészség 2019 februárja óta folytatott nyomozást az NRA-nél feltételezett visszaélések ügyében.

Az Országos Fegyverszövetség közleményben reagált a perkeresetre, alaptalannak minősítette a vádakat és azt hangsúlyozta, hogy az ügyész “előre megfontolt szándékkal támadta meg” a szervezetet, s ezzel egyben az amerikaiaknak azt az alkotmányban rögzített jogát is, hogy fegyvert tartsanak és viseljenek.

Donald Trump újságíróknak azt fejtegette: az NRA-nek – amelyet New Yorkban jegyeztek be jótékonysági szervezetként – New Yorkból Texasba kellene átköltöznie. A szervezet központi irodája egyébként a virginiai Fairfax városában van.

The post New York főügyésze keresetet nyújtott be az Országos Fegyverszövetség feloszlatására appeared first on .

A fellebbviteli főügyészség indítványával egyezően helybenhagyta az ítélőtábla az anyja életére törő békés megyei férfi letartóztatását.

Korábban a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség indítványozta azzal a kondorosi elkövetővel szemben hozott letartóztatást fenntartó határozat helybenhagyását, akit a Gyulai Törvényszék nem jogerős elsőfokú ítéletében emberölés bűntettének kísérlete miatt hét év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és hét év közügyektől eltiltásra ítélt. Az ítélettel szemben az ügyészség valamint a vádlott és védője jelentett be fellebbezést.

Az ítélet szerint a terhelt 2019 nyarán a vele egy háztartásban élő sértettet egy vascsővel bántalmazta és forró vízzel leöntötte, aki ennek következtében többszörös töréses és égési sérüléseket valamint testszerte zúzódásokat szenvedett. Az ítélet kihirdetését követően az elsőfokú bíróság fenntartotta a vádlott letartóztatását, aki ez ellen fellebbezést jelentett be.

A Szegedi Ítélőtábla osztotta a fellebbviteli főügyészség azon álláspontját, hogy a vádlott vonatkozásában a szökés, elrejtőzés valamint a bűnismétlés veszélye továbbra is fennáll, esetében kizárólag a letartóztatás tekinthető szükséges és arányos kényszerintézkedésnek. Az elsőfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezések tárgyában a Szegedi Ítélőtábla a másodfokú eljárás keretében fog dönteni.

The post Vascsővel bántalmazta és forró vízzel öntötte le az anyját appeared first on .

Öt katasztrófavédelmi szakértőt ajánlott fel Magyarország Libanonnak, hogy támogassák a bejrúti robbanás okozta helyzet felszámolását – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A közlemény szerint a Brüsszelben működő Veszélyhelyzet-kezelési Koordinációs Központ (ERCC) az Európai Unió közös polgári védelmi csapatához csapatvezető, csapatvezető-helyettes, kutatás-mentési koordinátor, valamint logisztikai, informatikai, statikus, környezetvédelmi, hulladékkezelési, egészségügyi szakértő, illetve technikai támogató csapat felajánlását kérte a tagállamoktól.

Magyarország öt szakértőt – csapatvezetőt, csapatvezető-helyettest, kutatás-mentési koordinátort, logisztikust és egészségügyi szakértőt – kész küldeni a katasztrófa sújtotta országba – tették hozzá.

A katasztrófavédelem állományából kijelölt szakemberek tapasztaltak, a Hunor hivatásos mentőszervezet vezetője például korábban Japánban, Ukrajnában, Srí Lankán, Indonéziában, Szerbiában és Máltán vett részt hasonló misszióban. Rajta kívül a Huszár közepes városi kutatási és mentőcsapat önkéntese, egy fővárosi, egy Tolna és egy Bács-Kiskun megyei szakember, valamint az Országos Mentőszolgálat oxiológus szakorvos és katasztrófaorvos végzettségű vezető főorvosa tagja a szakértői csapatnak – áll a közleményben.

Legkevesebb százharmincöt ember életét vesztette, nagyjából ötezer pedig megsérült a keddi, bejrúti kettős robbanásban a legfrissebb információk szerint.

The post Bejrúti robbanás: Magyarország katasztrófavédelmi szakértőket is felajánlott Libanonnak appeared first on .

Az Európai Bizottság több mint 33 millió eurót (mintegy 11,6 milliárd forint) mozgósít a sürgős egészségügyi igények kielégítésére, az orvosi ellátás támogatására és a szükséges felszerelések beszerzésére Libanonban – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

Az uniós bizottság elnöke Hasszan Diab libanoni miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetését követően kiadott közleményében arról tájékoztatott, hogy a tűzoltók, a túlélők után kutató keresőkutyák és az unió Kopernikusz műholdas rendszerének rendelkezésre bocsátása mellett az unió a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok területén jártas szakértői csoportok szolgálatait ajánlja fel. Katonai hajókat, helikoptereket küld a térségbe a gyógyellátás gördülékenyebbé tétele, a sebesültek és rászorulók, valamint az orvosi és védőfelszerelések szállításának megkönnyítése érdekében.

Azt közölte, hogy az uniós bizottság fontolóra veszi a folyamatban lévő humanitárius segítségnyújtás fokozását a szükségletek értékelésétől függően. Szakértők és a felszerelések lehetséges mozgósítását a keletkezett kár mértékének felmérésére, valamint a veszélyes anyagok, például azbeszt és egyéb vegyi anyagok kezelésére.

Von der Leyen kiemelte, hogy az uniós bizottság készen áll, hogy megvizsgálja, miként fokozhatná kereskedelmi kapcsolatait, egyebek mellett a vámkezelés területén. Felajánlotta az EU segítségét a Bejrút újjáépítéséhez szükséges teljes körű értékelés elvégzéséhez, valamint az ahhoz szükséges gazdasági támogatás felszabadításához.

Az uniós bizottság elnöke hangsúlyozta, az Európai Unió nagy jelentőséget tulajdonít Libanon egységének és stabilitásának, amelyek szavai szerint mind az ország, mind pedig a régió szempontjából rendkívül fontosak. Kiemelte, Libanon számára a tragikus esemény alkalmat kell teremtsen arra, hogy a politikai erők egyesítésék erejüket az országot érő kihívások kezelése érdekében.

The post Bejrúti robbanás: az EU több mint 33 millió eurós egészségügyi segélyt ajánl fel Libanonnak appeared first on .

Három tizenéves fiú véletlenül épp Donald Trump floridai üdülőjének kertjébe mászott be rendőrök elől menekülve, ráadásul hátizsákjukban egy Kalasnyikov karabéllyal és 14 töltött tárral – adta hírül a Palm Beach-i rendőrség.

A 15 éves fiúk autóban ücsörögtek Trump Mar-a-Lago üdülőjétől három kilométerre, amikor felfigyelt rájuk egy gépkocsis rendőrjárőr. A villogó – avagy a megkülönböztető -fényjelzés bekapcsolására a fiúk azonnal gázt adtak és elszáguldottak az elnöki üdülő felé. Odaérve észrevettek egy másik, éppen igazoltatást végző rendőrjárőrt, és azt hitték, hogy már útzárat is elrendeltek ő miattuk.

Vészfékezéssel megálltak és kiugorva kocsijukból, lélekszakadva bemásztak Trump üdülőjének kertjébe. A rendőrség nem vette félvállról a dolgot: helikoptert és kutyát is bevetve hamarosan elfogta a triót, amely nem tanúsított ellenállást.

The post Le is lövethette volna… kalasnyikov volt a Trump rezidencián megbújó tiniknél appeared first on .

A török hatóságok csak részben hajtották végre az Európa Tanács kínzásellenes bizottsága (CPT) ajánlásait, a büntetés-végrehajtási intézmények többsége ugyanis még mindig túlzsúfolt, a fogvatartottaktól pedig gyakran tagadják meg a jogot, hogy rokonaik vagy ügyvédjeik meglátogathassák őket – áll a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) illetékes bizottságának jelentésében.

A tanács törökországi börtönviszonyokat vizsgáló szakbizottsága 2019-es látogatásának eredményeit összegző jelentés szerint a legtöbb bv-intézmény jelentős hiányosságokkal küzd, a feltételek csak rövid távú, legfeljebb 24 órás fogva tartáshoz megfelelőek. Néhány kivételtől eltekintve a meglátogatott intézmények celláiba nem vagy csak korlátozottan jut természetes fény. Nem minden intézményben teszik lehetővé a fogvatartottak szabadtéri mozgását, és van olyan, ahol zsúfolt cellákban helyezik el őket.

A küldöttség által megkérdezett fogvatartottak többsége szerint a személyzet megfelelően bánik velük, de nagy számban voltak olyanok, akik arról számoltak be, hogy túlzott erőszakot alkalmaztak vele szemben. Néhányan azt is állították, hogy a rendőrök a verés mellett áramütést is alkalmaztak, különösen kihallgatáskor, az általuk elvárt vallomások vagy információk kikényszerítésére. A nők között volt olyan, akit veréssel és nemi erőszak elkövetésével fenyegettek meg.

A CPT aggodalmát fejezte ki az ország börtönszükségleteinek az elmúlt években tapasztalt növekedése miatt. Azt közölték, hogy amíg 2005-ben mintegy 56 ezer embert tartottak fogva Törökországban, addig számuk 2013-ra 132 ezerre, 2019-ben pedig 221 ezerre emelkedett. A török hatóságok szerint az elkövetkező években a fogvatartottak száma növekedni fog, ezért 2021-ig 228 börtön épül az országban.

Az idegenrendészeti törvény alapján fogva tartott külföldi állampolgárok esetében a jelentéstevők elismerték a török hatóságok előtt álló, a migráció okozta kihívásokat és erőfeszítéseket a menekültek befogadását illetően. Megjegyezték, hogy több, lakhatásra alkalmatlan központot bezártak, és a megkérdezett külföldi állampolgárok többsége pozitívan nyilatkozott az intézményi személyzet bánásmódjáról. Néhány fogvatartott azonban fizikai és verbális bántalmazásról számolt be.

Az Európa Tanács szakértői jelentésükben arra szólították fel a török hatóságokat, hogy tegyenek összehangolt intézkedéseket a börtönök túlzsúfoltságának felszámolására, biztosítsanak legalább négy négyzetméteres területet egy-egy ember számára. Ezenkívül az ügyészséggel és az igazságügyi hatóságokkal közösen hozzanak megfelelő intézkedéseket a szükségtelen letartóztatások elkerülésére.

The post ET: a török börtönök többsége még mindig túlzsúfolt appeared first on .

Másfél kilogramm amfetamint és félkilónyi kábítószergyanús tablettát foglaltak le a rendőrök a főváros XIV. kerületében – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

Kábítószer-kereskedelem bűntette miatt ismeretlen tettes ellen indult nyomozás – írták -, miután egy férfi feljelentést tett az ügyben. Az ügy előzménye, hogy a férfit Rotterdamban megkérték, vigyen el egy csomagot Budapestre. Neki azonban gyanús volt a küldemény, ezért kinyitotta, és édesség meg illatszer mellett több fémdobozt, valamint több mint háromkilónyi “paszta állagú anyagot” talált.

A férfi bevitte a csomagot a XIV. kerületi kapitányságra, a nyomozók pedig megtalálták benne a tablettákat és az amfetamint. A nyomozás során három férfi és egy nő került a rendőrök látóterébe, akik drogot akartak Hollandiából behozatni. Az ügy szereplői közül három embert elfogtak és gyanúsítottként hallgattak ki, egy ellen pedig elfogatóparancsot adtak ki – derül ki a rendőrségi közleményből.

The post Kétkilónyi drogot foglaltak le a rendőrök Budapesten appeared first on .

A haza védelme nemzeti ügy, “mindannyiunk közös ügye, bármilyen korosztályhoz tartozzunk, bármilyen pártállásúak is legyünk” – hangoztatta a Honvédelmi Sportszövetség elnöke a Székesfehérvárhoz tartozó börgöndi repülőtéren rendezett honvédelmi sporttáborban.

Simicskó István a repülőtáborban tartózkodó húsz kadét előtt tartott beszédében Kossuth Lajost idézve hangsúlyozta: a haza védelme mindennapos szolgálat, minden nap tenni kell azért, hogy a hazát, a szülőföldet megvédjék mindenféle bajtól, veszélytől.

Emlékeztetett arra, hogy honvédelmi miniszterként ő indította el a kadétképzést, amelynek célja, hogy a fiatalok megfelelő képességet, tudást kapjanak, amivel képesek megfelelni a jelenkori és a jövőbeni kihívásoknak. Óriási dolognak nevezte, hogy polgári gimnáziumok a haza védelme ügyében egy-egy osztályt indítanak, és az ott tanulókat különleges adottságokkal vértezik föl.

Simicskó a Honvédelmi Sportszövetség és az Albatrosz Repülő Egyesület által szervezett táborral kapcsolatban megemlítette: a kadétok az egy hét alatt a különböző próbatételeken keresztül még jobban megismerik önmagukat, saját képességeiket.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő felbecsülhetetlen értéknek nevezte, ha az ember olyan munkát talál, amit szeret; ez a honvédelem esetében fokozottan igaz. Itt kizárólag akkor működhet ez jól, a művelője akkor lehet sikeres, ha három jellemző birtokában van: tudás, akaraterő, hazaszeret. A kormány célja, hogy azok, akik a katonai pályát választják, a kor színvonalának megfelelő és ütőképes hadsereg tagjai lehessenek az ország védelmében.

Hangsúlyozta, a honvédelem szavatolja Magyarország függetlenségét és biztonságát, továbbá a hazai haderő Európa biztonságának megőrzésében is kulcsszerepet játszik. A kormányszóvivő fontosnak nevezte a honvédkadét-programot, amely a megfelelő tárgyi tudás mellett a gyakorlati ismeretek elsajátítására is nagy hangsúlyt fektet. Hozzátette: az utánpótlás-nevelés szempontjából hiánypótló nyári táborban a résztvevők napokon keresztül hódolhatnak szenvedélyüknek, elsajátíthatják a repülés tudományát, elméleti és gyakorlati szinten egyaránt.

The post A honvédelem szavatolja Magyarország függetlenségét és biztonságát appeared first on .

Vádat emelt a Monori Járási Ügyészség egy férfi ellen, aki a fegyházból, fogva tartása idején telefonon csalt ki pénzt több embertől – közölte a Pest Megyei Főügyészség.

A férfi 2017 júliusa és októbere között, amikor fegyházbüntetését töltötte, engedély nélkül tartott magánál egy mobiltelefont. Véletlenszerűen hívott fel embereket, és banki ügyintézőnek, végrehajtói iroda munkatársának vagy ügyvédnek kiadva magát arra szólította fel őket, hogy fizessék meg állítólagos tartozásukat. Azt mondta, csak így kerülhetik el, hogy foglalást tartsanak náluk – ismertették.

Ha sikerült megtévesztenie a felhívottakat, akkor egy hozzátartozója bankszámlájára utaltatta át a 30 ezer és 130 ezer forint közötti összegeket. Az ügyészség 19 rendbeli csalás miatt emelt vádat a férfi ellen – áll a közleményben.

The post Fegyházban ülve csalt ki pénzt egy férfi többektől, vádat emeltek ellene appeared first on .

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán telefonon beszélt Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfővel, és reményét fejezte ki, hogy Minszk kiadja Kijevnek azokat a Fehéroroszországban őrizetbe vett orosz zsoldosokat, akik korábban harcoltak a Moszkva-barát Donyec-medencei szakadárok oldalán – hozta nyilvánosságra az ukrán elnök sajtóosztálya.

A közlemény szerint, amelyet az UNIAN ukrán hírügynökség ismertetett, Zelenszkij kifejezte meggyőződését, hogy azok, akik részt vettek a Donyec-medencei illegális fegyveres alakulatok mellett a harcokban az ukrán fegyveres erőkkel szemben, nem kerülik el a felelősségre vonást. Utalt arra is, hogy ez összhangban van a nemzetközi jogi normákkal.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) múlt csütörtökön közölte, hogy Kijev kezdeményezi Minszknél a Fehéroroszországban őrizetbe vett orosz zsoldoskatonák közül azoknak a kiadatását, akik harcoltak a Donyec-medencei fegyveres konfliktusban a szakadárok oldalán. A közlemény szerint a kiadatás kérdéseivel közvetlenül az ukrán főügyészség foglalkozik.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy Fehéroroszágban múlt szerdán hozták nyilvánosságra, több mint 33 olyan külföldit vettek őrizetbe, akik a Wagner csoport elnevezésű magán orosz zsoldoshadsereg tagjai. A minszki hatóságok gyanúja szerint azért érkeztek Fehéroroszországba, hogy destabilizálják a helyzetet közvetlenül az augusztus 9-i fehérorosz elnökválasztás előtt. Az őrizetbe vettek Oroszországból érkeztek és egy Minszk környéki szanatóriumban szálltak meg. A fehérorosz hatóságok ott vették őrizetbe őket. Korábbi sajtóhírek szerint a férfiak orosz turistákra nem jellemző magaviseletükkel és egyforma terepszínű gyakorlóruhájukkal keltettek gyanút.

A 33 őrizetbe vett többségének a neve szerepel az ukrán Mirotvorec (Béketeremtő) elnevezésű szervezet adatbázisában, mint olyanok, akik részt vettek a Moszkva-barát kelet-ukrajnai szakadárok mellett az ukrán erők elleni harcokban a Donyec-medencében. Múlt szerdán Minszkben Andrzej Rjaukou, a fehérorosz nemzetbiztonsági tanács titkára maga is elismerte, hogy 14 őrizetbe vett zsoldos valóban harcolt a Donyec-medencében – írta az ukrán hírportál a BelTa fehérorosz hírügynökségre hivatkozva. Később az ukrán főügyészség közölte: a 33 őrizetbe vett személy közül 28-ról tudják úgy, hogy részt vett a Donyec-medencei harcokban.

A Wagner csoport finanszírozójaként orosz és ukrán források a Vlagyimir Putyinhöz közel álló, a “Kreml szakácsaként” emlegetett étteremtulajdonos oligarchát, Jevgenyij Prigozsint említik.

A Wagner zsoldoshadsereg először a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban tűnt fel a Moszkva-barát szakadár fegyveresek oldalán, majd megjelent Szíriában, a Közép-afrikai Köztársaságban, később Líbiában is.

Az SZBU 2017 októberében kezdett információkat nyilvánosságra hozni a Wagner ukrajnai tevékenységéről. A honlapjukon egyebek mellett hangfelvételeket tettek közzé a Wagnerhez tartozó fegyveresek és az orosz hadsereg tisztjei között lezajlott, rögzített beszélgetésekről, amelyek az ukrán titkosszolgálat megfogalmazása szerint “nem hagynak kétséget afelől, hogy a Wagner zsoldosai az Oroszország által az egész világ ellen indított hibridháború eszközei”. A Wagner csoport zsoldosai videofelvételek tanúsága szerint nagy valószínűséggel részt vettek egyebek mellett a Donyeck megyei Debalceve városának a szakadár erők által végrehajtott elfoglalásában is 2015 elején.

The post Végtelenül naiv: Zelenszkij reméli, hogy Minszk kiadja Ukrajnának az orosz zsoldosokat appeared first on .