A két rokon között 2017-ben romlott meg a viszony, mert a vádlott élettársát az unokatestvér “elszerette”. A vádlott telefonon és interneten is többször megfenyegette a sértettet, valamint több millió forint kártérítést is követelt tőle – közölte a Budapest Környéki Törvényszék. A konkrét esetről az a bírósági közleményben azt írták, hogy 2017 szeptemberében a sértett gépkocsival közlekedett, amikor a vádlott édesanyjával és testvérével ugyanebben az időben szintén arra haladt autóval.
Amint a vádlott észrevette unokatestvérét, 90-100 kilométer/órás sebességgel üldözni kezdte, majd a záróvonalon balról áthaladva szándékosan nekiütközött a járművének, amely emiatt az árokba csúszott és felborult. A sértett életveszélyes sérüléseket szenvedett. A vádlott megállás nélkül továbbhajtott, majd ismeretlen helyre távozott, ezért elfogatóparancsot adtak ki ellene, de másnap önként jelentkezett a rendőrségen.
Az ügyészség aljas indokból elkövetett emberölés bűntettének kísérletével és más bűncselekményekkel vádolta meg a férfit. A bíróság a váddal megegyező tényállást állapított meg, de – a bűncselekmény minősítését módosítva – közúti veszélyeztetés bűntettében mondta ki bűnösnek és öt év börtönre ítélte, valamint öt évre eltiltotta a járművezetéstől.
A döntés ellen az ügyész téves minősítés miatt és a büntetés súlyosításáért, a vádlott és védője a büntetés enyhítéséért fellebbezett – derül ki a közleményből.
The post Öt évre ítéltek egy férfit, aki akarattal nekihajtott unokatestvére autójának appeared first on .
Steffen Seibert berlini tájékoztatóján a német politikában széles körben támogatott javaslatról kérdésre elmondta, hogy a kormányfő szerint helytelen lenne bármit is kizárni a Novicsok nevű, szovjet fejlesztésű harci idegméreggel elkövetett támadásra válaszképpen tehető lépésekről szóló vitából.
Azonban egyelőre nem a nemzetközi közösség egységes reakciója a legfőbb kérdés. Most Moszkván a sor, az orosz vezetésnek választ kell adnia a Navalnij-ügy körüli súlyos kérdésekre – tette hozzá a szóvivő. Kiemelte, hogy a kancellár teljes mértékben egyetért a külügyminiszter, Heiko Maas hét végén tett vonatkozó kijelentéseivel.
A német diplomácia vezetője egy vasárnapi lapinterjúban a többi között elmondta: sok jel utal arra, hogy az orosz állam van a mérgezéses merénylet hátterében. Kifejtette, hogy az egykori szovjet hadsereg által kifejlesztett Novicsokhoz nagyon kevesen férnek hozzá, és “ezt a mérget használták állami szervek a volt hírszerző Szergej Szkripal elleni támadáshoz”.
Ha az orosz kormánynak nincs köze az orosz ellenzék vezető alakjaként számon tartott politikus megmérgezéséhez, akkor ezt a saját érdekében igazolnia kell tényekkel. Ha viszont tovább folytatja a “ködösítést”, akkor csak arra lehet gondolni, hogy “van valami rejtegetni valója” – mondta Heiko Maas, hozzátéve: “az ultimátumok nem segítenek senkinek, de ha az orosz fél a következő napokban nem mozdítja előre az ügy feltárását, tárgyalnunk kell partnereinkkel a válaszról”.
Az orosz földgázt Németországba Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, a Balti-tenger alatt szállító Északi Áramlat földgázvezeték és az újabb vezetékpár, az Északi Áramlat-2 építését kezdettől támogató és a politikai vitákból kivonni igyekvő német szövetségi kormány tagja megjegyezte: “remélem, hogy az oroszok nem kényszerítenek az Északi Áramlat-2-re vonatkozó álláspontunk megváltoztatására”.
Maas egy vasárnapi televíziós interjúban arról is szólt, hogy nélkülözik a valóságalapot azok az orosz állítások, amelyek szerint a német fél akadályozza az orosz hatóságok munkáját. Mint mondta, minisztériuma már régóta tájékoztatta Oroszország berlini nagykövetét, hogy a német hatóságok befogadnák és teljesítenék az ügy feltárását szolgáló orosz jogsegélykérelmeket. Megjegyezte, hogy Moszkva panasza a “ködösítés” részét képezi.
A német hadsereg (Bundeswehr) vegyi fegyverek elemzésére szakosodott laboratóriumában kimutatták, hogy Novicsok típusú mérget juttattak a szervezetébe. A német kormány a Bundeswehr vizsgálati eredményeit értékelve szerdán közölte, hogy az orosz ellenzék vezére mérgezéses támadás áldozata lett a hazájában. Berlin a lehető leghatározottabban elítéli a támadást, követeli az eset kivizsgálását az orosz hatóságoktól és megkezdi az egyeztetést EU-s, illetve NATO-partnereivel a válaszlépésekről – közölték. A Kreml értelmezése szerint nem nyert megerősítést a mérgezés ténye, így nincs miért nyomozást indítani.
The post Merkel is elképzelhetőnek tartja az Északi Áramlat-2 földgázvezeték építésének leállíttatását Navalnij megmérgezése miatt appeared first on .
Hongkongban csaknem egy éve folyamatosak a változó intenzitású, a kommunista pártrezsim befolyását ellenző demonstrációk. A tavaly benyújtott állampolgársági törvényre válaszul kitörő tüntetések sora egy új ellenállási hullámokat indítottak el, amelyek végül megakadályozták a politikai menekültek kiadatását célzó törvénytervezet elfogadását. A megmozdulások eredményeként a kínai központi kormánnyal szemben társadalmi mozgalmak jöttek létre, melyeknek közös céljuk Hongkong különleges státuszának biztosítása az „egy ország-két rendszer” elv alapján. A kínai Wuhan városából kiinduló pandémia következtében világszerte betiltották a nagyobb csoportosulásokat és különleges járványügyi intézkedéseket vezettek be a vírus terjedésének meggátolása érdekében. Az új távolságtartási szabályok és karantén kötelezettség egyet jelentett a hongkongi tüntetések lecsillapodásával, azonban a járványból kilábaló Peking kihasználva a világban tomboló vírust és az amerikai, George Floyd halála következtében kitörő („Black Lives Matter”) demonstrációk keltette zűrzavart, elkezdte növelni befolyását a fontos pénzügyi hídfőként funkcionáló autonóm, különleges jogállású városállamban.
Integráció és szeparatizmus
Megelégelve a hongkongi rendfenntartó hatóságok tehetetlenségét az őszi zavargások során, a pekingi párt elit úgy döntött, nem tűri tovább szó nélkül a „terrorista és az ország biztonságát fenyegető” elemek további akcióit. Május 28-án a Nemzeti Népi Kongresszus elfogadta azt a Hongkongra vonatkozó nemzetbiztonsági törvénytervezetet, amely, hatálybalépését követően, az ország biztonságát és integritását veszélyeztető „terrorista és szeparatista” cselekedetek elfojtásának jogalapját hivatott megteremteni a hatóságok számára. A döntés hatására az 1997-es brit kivonulás óta különleges státuszt élvező városban a kínai központi kormányzat integrációs politikájával szemben újabb tüntetések robbantak ki.
Hongkongban a „nagytestvér” földrajzi közelsége és politikai nyomásgyakorlása következtében mindig is gyakoriak voltak a „szárazföld” (Makaó és Hongkong nélküli Kínai Népköztársaság) elleni társadalmi demonstrációk, amelyek a város egyedi státuszát, az általános emberi és polgári jogok érvényesülését, valamint a demokratikus kormányzást tűzték ki zászlajukra. A törvény sarkalatos következménye a hongkongi társadalmi szervezetek elvágása a külvilágtól, az NGO-k tevékenységének ellehetetlenítése, valamint a kormányzati narratívával szemben elhelyezkedő külföldi újságírók, emberjogi aktivisták munkájának akadályozása a városban. Peking többször is hangoztatta: Hongkong Kína integráns részét képezi és az országon belül különleges státuszt élvez, amelyet a kínai kormány tiszteletben fog tartani.
A törvény megvalósíthatósága azonban alapvető alkotmányossági problémákba ütközik. Az alaptörvény 18. cikkét értelmezve a nemzeti – kínai – törvények csak akkor alkalmazhatóak gyakorlatban, ha azokat a mini alkotmány (Basic Law) III. melléklete is tartalmazza, valamint külügyekkel, védelemmel és város határain kívüli egyéb kérdéseivel kapcsolatosak. A 23. cikk szerint a városállamnak saját nemzetbiztonsági törvényt kellett volna elfogadnia, amely azonban 2003-as a heves tiltakozások következtében egészen mostanáig nem valósult meg. A cikk szerint e jogszabályt csak maga, a hongkongi törvényhozás hozhatja meg, azonban Peking ezt saját maga, önkényesen tette meg, ami összeegyeztethetetlen a 22. cikkel, miszerint a kínai kormány, nem avatkozhat be semmilyen formában a városállam saját, belső, önmagában végzett ügyeibe. Peking részéről gyakori hivatkozási alapként szolgál, hogy a nemzetbiztonsági törvény a város „külső erőktől” való védelme és saját biztonsága érdekében kardinális jelentőségű volt, ezzel legitimálva a hongkongi törvényhozás megkerülését a jogalkotás során.
Carrie Lam hongkongi kormányzó sajtótájékoztatót tart Hongkongban 2019. október 29-én. A Hongkongi Választási Ügyek Bizottsága bejelentette, hogy Joshua Wong ismert demokráciapárti aktivista nem indulhat a novemberben megrendezésre kerülő helyhatósági választásokon. A 23 éves aktivista 2014-ben vált ismertté, az úgynevezett esernyős forradalom egyik vezetőjeként.Hongkong halála?
Az ellenzék kijelentette: a nemzetbiztonsági törvény kihirdetése egyenlő az „egy ország-két rendszer” elv meghiúsításával, valamint egy szabályozatlan, Peking konstruálta jogi rendszer kiépülésének kezdetével, amely egyértelműen a párt érdekeit szolgálná ki az autonóm státuszt élvező városállamban. Figyelmeztettek, a törvény egy olyan eszköz a kínai párt elit kezében, amellyel bárki, aki a hivatalos központi kormány narratívát megkérdőjelezi, vagy ellene felszólal, büntethetővé válik akár kínai bíróságok előtt is.
A minden évben június 4-én megrendezett Tienanmen téri vérengzés áldozatairól való megemlékezés, amely a demokráciához és polgári jogokhoz való erős kötődést jelképezi, a város egy kiváltságos privilégiuma. Az esemény egész Kínán belül csak Hongkongban engedélyezett, azonban az új nemzetbiztonsági törvény életbelépésével félő, hogy betiltásra kerül, hiszen gyakran felhangzanak olyan szeparatista, a város függetlenségét propagáló szlogenek („Liberate Hong Kong, revolution of our times”), amelyek a kommunista karhatalom kínai egységet hangoztató narratívája számára összeegyeztethetetlenek és elfogadhatatlanok. Az idei évben tomboló koronavírus járványra hivatkozva a megemlékezést a hongkongi hatóságok nem engedélyezték, azonban – az egyre növekvő szimpatizáns tömeg miatt – végül mégis megtartásra került. Az este folyamán többen aggodalmukat fejezték ki Peking törekvései kapcsán és egyes csoportok összetűzésbe kerültek a rendfenntartó erőkkel, akik könnygázzal és paprika spray-vel oszlatták a csoportosulókat. A spontán szerveződő eseményen őrizetbe vettek 25 ellenzéki aktivistát, többek között az ellenzék egyik kulcsemberét Joshua Wong-ot és Kína-ellenes hongkongi lap, az Apple Daily tulajdonosát Jimmy Lai-t.
A hatóságok tiltása ellenére gyertyás virrasztással emlékeznek meg az emberek a pekingi Tienanmen téri mészárlás áldozatairól Hongkongban 2020. június 4-én, a demokratikus változásokat követelő kínai diákmozgalom vérbe fojtásának 31. évfordulóján. A Kínai Néphadsereg 1989. június 4-én megtámadta a pekingi Tienanmen téren hat héten át tüntető több tízezer diákot, és kíméletlen, sok halottat követelő beavatkozással véget vetett a tüntetéssorozatnak.A kínai kormány lépésének következtében további békés és erőszakos megmozdulások sora kezdődött meg, amelyek rendkívül negatív gazdasági hatással voltak az ország egyik legfontosabb pénzügyi központjára. A hongkongi tőzsdeindex (Hang Seng) a törvény bejelentésének hírére 5,6%-ot zuhant, amely 5 éve a legalacsonyabb értéknek bizonyult.
A dollárárfolyam esését bemutató diagram, közvetlenül a biztonsági törvény elfogadása előtt és után. (Forrás: Financial Times)A törvény végül június 30.-án – Nagy-Britanniától való elszakadás 23. évfordulója előtt egy órával lépett hatályba, melynek következtében 4 új büntetőjogi tényállást vezettek be:A törvény végül június 30.-án – Nagy-Britanniától való elszakadás 23. évfordulója előtt egy órával lépett hatályba, melynek következtében 4 új büntetőjogi tényállást vezettek be:
A nemzetbiztonsági törvény megfogalmazása nem határolja precízen körül az egyes tényállásokba eső konkrét bűncselekményeket, így azokat – az aktuális helyzethez igazítva – a hatalom szabadon alkalmazhatja bármilyen, a központi kormánnyal ellentétes oldalon elhelyezkedő személy felelősségre vonására, vagy új szabályozás bevezetésére. A tüntetéseken elhangzó különböző szlogeneket és transzparenseket – amelyek eddig a szólás- és véleményszabadság alá tartoztak – rövidesen nemzetbiztonsági kockázatnak ítélték meg és törvényes rendfenntartói intézkedés indult az ezeket hangoztató, vagy birtokló demonstrálókkal.
A törvény hatálybalépésével jelentősen kibővült a helyi hatóságok jogköre. A hongkongi rendőrségen egy külön egységet hoztak létre, amely többek között hírszerzésért, különböző műveletek végrehajtásáért, valamint a nemzetbiztonságot fenyegető bűncselekmények kivizsgálásáért lett felelős A nemzetbiztonsági törvény betartásának és betartatásának garantálása érdekében Peking létrehozott egy, a központból irányított, Hongkong-ban működő hatóságot, amelynek legfőbb rendeltetése a kínai egységet fenyegető szeparatista erők felderítése és kezelése a városállamban. A szervezet tagjai a helyi hatóságok által nem igazoltathatóak és nem is vonhatóak felelősségre, így a kommunista párt hongkongi befolyását és a politikailag kényes elemek kontrollját immár Peking közvetlenül, saját hatáskörében is el tudja látni. A Hongkongban letartóztatott személyek a törvény hatálybalépésével kiadhatóvá váltak– bármilyen elszámolás nélkül – a kínai („szárazföldi”) hatóságok számára, így tárgyalásuk során a párt befolyása alatt működő bíróságok illetékesek az ítélethozatalban.
USA és Kína
A hongkongi eseményeket Washington kiemelt pontként kezeli a Pekinggel való kapcsolatok további alakításában. Mike Pompeo külügyminiszter nyilatkozatában kifejezte, hogy a városállam már nem tekinthető autonómnak a továbbiakban. Különleges státusza miatt az USA-val való export kereskedelem során Hongkong kedvezményes vámtételeket élvez, míg az Államokból importált áruk és szolgáltatások vámmentesen áramolhatnak, így évente átlagosan 67 milliárd amerikai dollár forgalom generálódik.
Az USA megkezdte Hongkong különleges státuszából adódó kereskedelmi és gazdasági engedményeket felfüggesztését, valamint szankciókat vetett ki a kialakult helyzetért felelős természetes személyekre, bankokra, így tovább mélyítve, az amúgy is patthelyzetben lévő, két nagyhatalom között tátongó diplomáciai űrt. Azoknak a vállalatoknak, amelyek eddig Hongkong kedvező exportrendszerén keresztül végezték üzleti tranzakcióikat – az új életbelépő szabályozások miatt – működési változtatásokat kell végrehajtaniuk. Az érintett cégek annak érdekében, hogy nyereségeiket maximalizálni tudják, valószínű, hogy alternatív behozatali, illetve kiviteli útvonalakat fognak kiépíteni, melynek eredményeként felgyorsulhat az ellátási láncok Kínából való kitelepítésének tendenciája. Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy a létfontosságúnak ítélt egyetemi kutatások védelme érdekében, felfüggeszti azon kínai állampolgárok beutazásának jogát, akik potenciális veszélyt jelenthetnek az USA biztonságára nézve.
A kínai állami tulajdonban lévő Global Times az elnök nyilatkozatát „meggondolatlanul önkényesnek” titulálta. A kialakuló kommunikációs harc során Peking előszeretettel hozza fel a George Floyd halálát követően újra reflektorfénybe kerülő „Black Lives Matter” mozgalmat és gyakran hangoztatja az ügy mellett vállalt szolidaritását. A kínai külügy szóvivője, Zhao Lijian nyilatkozata, miszerint „a rasszizmus és a rendőri erőszak jól tükrözi az USA-ban jelenleg uralkodó helyzetet”, egyfajta ellenreakció Peking részéről Washington hongkongi tevékenységére. A kínai narratíva ezzel szemben egy igen sajátos és cinikus üzenetet közvetít az Egyesült Államok felé, mégpedig: „Ha ti nektek szabad, nekünk miért nem?”. A Minneapolisban történt rendőri brutalitást követően számos tüntetés robbant ki, amelyek gyakran torkollottak rendőri túlkapásokba a demonstrálókkal, vagy éppen semleges személyekkel szemben. A kínai pártpropaganda, nem mulasztotta el párhuzamba állítani a hongkongi eseményeket az Államokban zajló rasszizmus elleni tüntetésekkel. A narratíva érdekessége, hogy az ujgur kisebbséget szervezett módon átnevelő táborokba záró pártállamban a koronavírus járvány kitörését követően az afrikai állampolgárokkal szembeni hátrányos diszkrimináció és kínai hatóságok erőszakos fellépése gyakori jelenségnek számítottak.
Összegzés
Az ázsiai városállam sorsa a koronavírus utáni világrendszerben kulcskérdéssé válhat. Az USA szankciós politikájának következtében a hongkongi demokratikus ellenzék magára maradt Pekinggel szemben, a preferenciális kereskedelmi engedmények megvonása egyet jelenthet hongkongi kormánykritikus társadalmi szervezetek ellehetetlenítésével. A koronavírusból kilábaló Kínai Népköztársaság ezen lépésével, azonban kockáztatná a külföldi tőke és befektetések beáramlását az országba, valamint koronavírus opportunista kihasználását tükröző „világmegmentő” szerepe omolhatna le a város önkényes, erőszakon alapuló integrálása következtében, amely a jelenlegi bizonytalan helyzetben beláthatatlan következményekkel járna számára. Peking egyelőre nem tervez visszavonulót fújni és vállalja nyugati vetélytársaival való diplomáciai és gazdasági csatározásokat, miközben lassú térnyeléssel és nyomásgyakorlással igyekszik egyre nagyobb befolyást szerezni a városállamban.
Írta: Zernig Csombor
Rau a beszélgetésben az 1989-es lengyelországi rendszerváltás előtti helyzethez, ezen belül a Szolidaritás független szakszervezet 1980-as megalapításához hasonlította a fehéroroszországi fejleményeket. “Látszik, hogy a változások visszafordíthatatlanok” – jelentette ki, hozzáfűzve: a fehérorosz társadalom megszabadult a félelemtől, “túljutott a beletörődés akadályán is”, a hatalmat már nem legitimálhatja csupán az, hogy “fizikailag képes a kormányzásra”. Rau szerint a társadalom “arra jutott, hogy másfajta felhatalmazásra van szükség”.
A miniszter paradox helyzetnek nevezte, hogy Moszkva egyfelől saját hatalmi szférájában szeretné tudni Fehéroroszországot, másfelől jobb kapcsolatokra törekszik a Nyugattal.
“Ez nagyon nehéz helyzet Vlagyimir Putyin számára” – szögezte le Rau. Emlékeztetett arra is, hogy egyes nyugati országok – köztük első alkalommal Németország – az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezésével kapcsolatos fejlemények nyomán felvetették a német-orosz együttműködésben készülő Északi-Áramlat-2 gázvezeték leállítását.
Oroszország hitelessége csorbát szenvedett, és a projekt létjogosultságát az is megkérdőjelezi, hogy mélyíti az Európai Unión belüli véleménykülönbségeket – jelentette ki.
Navalnij megmérgezését Rau “elfogadhatatlan módszernek” nevezte. Rámutatott, hogy eddig volt orosz ügynököket mérgeztek meg, ami szintén megengedhetetlen, de aktív politikusokkal szemben ilyesmi először fordult elő. A lengyel külügyminiszter szerdán részt vesz a 30. Nemzetközi Gazdasági Fórumon a délnyugat-lengyelországi Karpaczban. Az ez alkalomból Lengyelországba látogató Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezetővel együtt felszólalnak a fehéroroszországi helyzetnek szentelt karpaczi pódiumbeszélgetések egyikén.
Fehéroroszországban az augusztus 9-én tartott, vitatott eredményű elnökválasztás óta rendszeresek a hatodszor is hatalomra került Aljakszandr Lukasenka elleni tömegtüntetések, és az elnök nyugati szankciókkal is kénytelen szembenézni.
The post Lengyel külügyminiszter: visszafordíthatatlanok a fehéroroszországi változások appeared first on .
A Viking Sigyn szállodahajó Budapesten, a Margit híd közelében nekiütközött a Hableány sétahajónak, maga alá gyűrte, így az elsüllyedt. A sétahajón 35-en voltak: 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. Hét turistát sikerült kimenteni, 27 áldozat holttestét megtalálták, egy dél-koreai utast továbbra is eltűntként tartanak nyilván.
A szállodahajó 65 éves ukrán kapitányát az ügyészség vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget eredményező gondatlan veszélyeztetésével és segítségnyújtás elmulasztásával vádolja. Az ügyben márciusban előkészítő tárgyalást tartottak, amelyen a vádlott közölte, nem mond le a tárgyalás jogáról. A kitűzött tárgyalásokat azonban a koronavírus-járvány miatt elhalasztották, így a bizonyítási eljárás csak mos kezdődhetett meg.
A vádlott, Jurij C. a bírósággal azt közölte, hogy egyelőre nem tesz vallomást és kérdésekre sem válaszol, ezért ismertették a nyomozati vallomását. Ebben azt mondta, hogy 2019. május 29-én 20 óra 50 perckor indult az utasokkal az Akadémia nevű hajóállomásról Nürnbergbe, és bár esett az eső és sötét volt, jók voltak a látási viszonyok. A magas vízállás miatt lejjebb engedték a kormányállást, így az csak 6,5 méter magasan volt. Lassan, két-három kilométer/órával haladt, hogy az utasok jól lássák a Parlamentet. A Margit-híd előtt tíz-tizenegy kilométer/órára növelte a sebességet, és az áthaladáshoz a hídnyílás közepén lévő fényt célozta meg. A folyónak ezen a szakaszán más hajók is voltak – közölte.
Tanúvallomásában a férfi azt mondta, látta a kisebb hajót, amely a Viking Sigynt jobbról előzte, 5-6 méteres oldaltávolságot tartva, de utána nem figyelte a Hableányt, mert a híd alatti áthaladásra koncentrált. Rádión senki nem jelezte, hogy előzni fog, a radar pedig nem mutatta a kisebb hajót, valószínűleg azért, mert nagyon közel volt – vallotta.
A kapitány azt mondta, a szállodahajó orrában lévő turisták kiáltottak, hogy “boat” (hajó), majd két-három másodperc múlva ütköztek, egy erős lökést érzett. Ezután leállította a hajó motorját, a matrózok nekiláttak a mentésnek, ő pedig bejelentette a Navinfón a balesetet, majd kikötött – ismertette. Tanúvallomásában még azt mondta a kapitány, hogy a kis hajó megelőzte őket, majd bevágott eléjük. A keddi tárgyaláson ezt azonban úgy pontosította, hogy csak a hajó orrában lévő utasoktól hallotta így.
A kapitány tanúvallomásában kijelentette: szabályosan közlekedett, nem ő okozta a balesetet, és nem tudja, mit kellett volna tennie, hogy ne következzen be. Megjegyezte: a kis hajó megelőzhette, de nem keresztezhette volna az útját, és az öt-hat méteres oldaltávolság sem volt elegendő. A bíróság kedden ismertette az ügyben készült szakértői véleményt, eszerint a Viking Sigyn előzte balról a Hableányt. A szakértői vélemény szerint a Viking kapitánya nem mérte fel, hogy a rendelkezésére álló tér nem lesz elegendő arra, hogy megelőzze a Hableányt a hídig, és ha nem fokozza a sebességet tizenegy kilométer/óráig, akkor elkerülhető lett volna a baleset.
A szakértői vélemény szerint a radaron jól látható volt a Hableány, de rádiókommunikáció nem volt a két hajó között. A Viking kormányállásából a kémény és a ponyva korlátozta a kilátást. A bíróság meghallgatott a szakértői vélemény három készítője közül kettőt. Az egyik szakértő elmondta: a Viking utolérte a Hableányt, és nem a Hableány keresztezte a Viking útját. A szakértő kifejtette, a Viking a vízvonal alatt hegyes orrú, de a vízvonal felett kiszélesedik az orr-rész, és ahogy a Hableány mellé ért, az orrkialakítás fordította be a kisebb hajót a Viking elé. A szakértő szerint a Vikingnek csökkentett teljesítménnyel kellett volna a Hableány után haladnia.
A szakértő arra is kitért, hogy a Hableány alkalmatlan volt a hajózásra, ugyanis a szükségesnél eggyel kevesebb matróz volt rajta. A szakértő a bíróság kérdésére elmondta azt is, hogy ha a Hableány kapitánya körültekintően jár el, láthatta volna, hogy milyen sebességgel közelít a Viking, és ha leveszi a teljesítményt és kitér jobbra, akkor a két hajó csak oldalról ütközött volna, elkerülve a tragédiát.
A szakértők kikérdezését a bíróság várhatóan október 14-én folytatja.
A tárgyaláson a vádlott védője több irat fordításának, kézbesítésének elmulasztására figyelmeztette a bíróságot, és több alkalommal is jelezte, meglátása szerint a bíróság megsérti az eljárási szabályokat.
The post Dunai hajóbaleset: a kapitány vallomásának ismertetésével megkezdődött a bizonyítás appeared first on .
Ukrajna kemény ellenlépéseket tesz minden olyan kísérletre, amellyel a fehérorosz vagy az orosz titkosszolgálatok megpróbálják felhasználni az ukrán határok nyitottságát a fehérorosz ellenzékiek előtt az ukrán-fehérorosz viszony megrontására – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
Kuleba arra reagált, hogy kedd hajnalban két fehérorosz ellenzékit – akiket korábban foglyul ejtettek – akaratuk ellenére arra kényszerítettek, hogy elhagyják Fehéroroszországot, és belépjenek Ukrajnába. Azt, hogy a két férfi – Anton Radnenkav és Ivan Kravcav – nem önként lépett át a fehérorosz-ukrán határon, az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál szerint – a TUT.BY fehérorosz hírportál beszámolója alapján – alátámasztotta egyik ellenzéki társuk, Makszim Znak is, aki hozzájuk hasonlóan szintén az ellenzéki Koordinációs Tanács tagja.
Korábbi hírek szerint három ukrán ellenzéki készült belépni Ukrajnába, végül az ukrán határőrség az említett két férfi megérkezését erősítette meg. Marija Kalesznyikava ellenzéki vezető sajtóértesülések szerint azért nem kelt át az ukrán határon, mert amikor megpróbálták kitoloncolni Fehéroroszországból, szembeszegült, összetépte az útlevelét, ami miatt a fehérorosz hatóságok őrizetbe vették.
“A külföldiek beutazásának korlátozása ellenére az ukrán határ nyitva áll azon fehérorosz állampolgárok előtt, akik legálisan akarják átlépni azt. Ugyanakkor határozott ellenlépéseket teszünk a fehérorosz vagy orosz titkosszolgálatok minden arra irányuló kísérletének, hogy ezt a nyitottságunkat felhasználják a fehérorosz és ukrán nép közötti kapcsolatok megrontására” – írta az ukrán külügyminiszter bejegyzésében.
A koronavírus-járvány terjedése miatt Ukrajna augusztus végén egy hónapra, azaz szeptember végéig újra lezárta határait a külföldiek előtt. A döntés meghozatalakor már jelezte a kormányzat, hogy a Fehéroroszországban kialakult súlyos helyzet miatt azonban kivételt tesznek az onnan érkezőkkel.
The post Fehérorosz válság: Kijev kemény fellépést ígért, ha a fehérorosz ellenzékieket ellene próbálják felhasználni appeared first on .
Hozzátette: A fehérorosz hatóságoknak abba kell hagyniuk a lakosság megfélemlítését, továbbá saját törvényeik és nemzetközi kötelezettségeik megsértését. “A megfélemlítések és az erőszak ellenére Minszkben és más városokban ismét erős tüntetések bizonyítják a fehéroroszok elszántságát szabadságjogaik és a demokrácia kivívása érdekében” – írta. Kiemelte: mindent felet befogadó nemzeti párbeszédre van szükség az országban.
Peter Stano külügyekért felelős uniós szóvivő az mondta, hogy az Európai Bizottság tud arról, hogy Kalesznyikaván kívül más ellenzéki hangadókat és tüntetőket is letartóztattak, elhurcoltak Fehéroroszországban. “Fehéroroszországban folyamatos az erőszak és megfélemlítés az ellenzéki aktivisták, politikusoknak és azoknak ellen, akik más véleményen vannak. Az önkényesen letartóztatott emberek azonnali szabadon bocsátásra szólítunk fel” – jelentette ki.
Továbbá közölte, hogy az EU szankciók előkészítésen dolgozik azok ellen a magas rangú fehérorosz tisztviselők ellen, akik felelősek “a választások elcsalásáért”, és a tüntetőkkel szembeni erőszakért. “Megvan a politikai akarat és elszántság ahhoz, hogy a szankciók előkészítésének hamarosan a végére érjünk” – tette hozzá.
Tudósítások szerint ismeretlenek elrabolták hétfőn Minszkben Kalesznyikavát, a fehéroroszországi ellenzéki Koordinációs Tanács elnökségi tagját. A belügyminisztérium pedig hatszáznál több tüntető őrizetbe vételéről számolt be.
Fehéroroszországban az augusztus 9-én tartott az elnökválasztás óta rendszeresek a hatodszor is hatalomra került Aljakszandr Lukasenka államfő elleni tömegtüntetések, amelyeket a hatóságok kezdetben könyörtelen brutalitással igyekeztek megfékezni. Több tiltakozó meghalt, sokan kínzásokról számoltak be a fogva tartás során, és vannak, akik azóta sem kerültek elő, hogy őrizetbe vették őket.
The post Fehérorosz válság: Borrell szerint elfogadhatatlanok az önkényes letartóztatások és elhurcolások appeared first on .
“A kábítószer-kereskedelem minden formájával foglalkozni kell. A nagy hálózatoktól a lánc végéig, azaz a fogyasztókig. Mindenkit büntetni kell, beleértve a párizsi elegáns negyedeket is” – mondta a belügyminiszter a Le Parisien című napilapban hétfőn megjelent interjúban. Jelezte, hogy általánossá kívánja tenni azt a szeptember 1-től egyes nagyvárosokban kísérleti jelleggel bevezetett intézkedést, amely alapján a kábítószer-fogyasztók kétszáz eurós helyszíni bírsággal sújthatók.
Arra is ígéretet tett, hogy októbertől havonta közzé fogja tenni a közbiztonsági adatokat és eredményeket hat témakörben, amelyek a kábítószer elleni küzdelem, a párkapcsolati és családon belüli erőszak, a gyalogos rendőrök és csendőrök járőrözési órái, a közösségi járműveken előforduló biztonsági problémák, a szekták száma, valamint a bevándorlási és menekültügyi adatok.
Az iszlám szeparatizmus elleni törvényjavaslat, amelynek célja megakadályozni, hogy “vallási vagy etnikai hovatartozás alapján egyes csoportok elkülönülhessenek”, s amelyről már korábban Emmanuel Macron államfő is beszélt, a “véglegesítésénél” tart.
Marlene Schiappa, az állampolgárságért felelős miniszter szintén a Le Parisiennek elmondta, hogy minden állami támogatást élvező egyesületnek el kell magát köteleznie a szekularizáció, azaz a közéletben az állam és a vallás szétválasztása mellett.
“Amennyiben a belügyminiszter azt tapasztalja, hogy a köztársaság értékeit, azaz a férfiak és nők közötti egyenlőséget, a szekularizációt, a vallási szabadságot, a mások méltóságának tiszteletét, semmibe veszik, akkor leállíthatja a szubvenciók folyósítását. Ez vonatkozik minden egyesületre, legyen szó sportklubról, kulturális szervezetről vagy bármi másról – jelezte Marlene Schiappa, utalva arra, hogy szélsőséges iszlamista tanokat hirdető csoportok gyakran egyesület formájában működnek és toboroznak tagokat.
A belügyminiszter büntetni akarja a szüzességi igazolást kiállító orvokat is. “Vannak olyan orvosok, akik még mindig meg merik azt tenni, hogy egy nő szüzességét igazolják vallási esküvőhöz, jóllehet ezt a gyakorlatot az orvosi kamara elítéli. Nem egyszerűen be fogjuk hivatalosan is tiltani, hanem a büntetését is javasolni fogjuk” – mondta a miniszter.
Gérald Darmanin egyébként hétfőn felelőtlennek nevezte Marine Le Pent, a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés elnökét a közbiztonsági kérdésekben. Szerinte a pártelnök soha nem gondolta komolyan a közbiztonság javítását, és a “legrosszabb politikára” játszik. Emlékeztetett arra, hogy Le Pen az elmúlt három évben egyetlen, közbiztonság javítását célzó törvényjavaslatot sem szavazott meg, sem a terrorizmus elleni küzdelemben, sem a rendőrök számának növelését illetően.
“Amikor az Európai Parlamentben volt képviselő (Le Pen), akkor is az európaiak és a franciák biztonságát szolgáló intézkedések ellen szavazott” – mondta a tárcavezető.
Le Pen, aki a 2022-es elnökválasztásra már bejelentkezett, vasárnap a dél-franciaországi Fréjusben elmondott beszédében “ébredésre” szólította fel a franciákat a közbiztonságot illetően, és arra kérte őket, hogy vegyék fel a küzdelmet a “barbarizmussal” szemben. A belügyminiszter szerint Le Pen “olyan kisvállalkozást vezet, amelynek lényege azt remélni, hogy a problémák állandósulnak”.
Miközben a hivatalos adatok azt mutatják, hogy a bűnözési statisztikák az elmúlt évtizedben stagnáltak, Gérard Darmanin az elmúlt hetekben többször is – le Pen nyelvezetét használva – elsősorban a nyár folyamán elkövetett erőszakos támadásokra hivatkozva a társadalom “elvadulásáról” beszélt, amit viszont Eric Dupond-Moretti igazságügy-miniszter határozottan visszautasított.
The post A francia belügyminiszter a kábítószer elleni küzdelmet tartja a legfontosabb közbiztonsági kérdésnek appeared first on .
A tárgyaláson a vádlott videorendszeren keresztül tett nyilatkozatában beismerte a második gyilkosság elkövetését is – közölte Dezső Lili, a bíróság szóvivője.
Emlékeztetett rá: a Pécsi Ítélőtábla idén januárban jogerősen életfogytig tartó fegyházra ítélte a férfit, mert 2016 májusában fejszével megölte 81 éves német állampolgárságú szomszédját, és pénzt, ingóságokat, okiratot vitt magával a házából. Az akkori ítélet szerint a vádlott leghamarabb 25 év múlva bocsátható feltételes szabadságra.
Tavaly nyáron a Készenléti Rendőrség egy budapesti sajtótájékoztatón közölte, hogy újabb emberöléssel gyanúsítják az elkövetőt. Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy – egy már lezárt közigazgatási eljárás megállapításaival szemben – nem baleset okozta egy 2017 februárjában leégett túronyi ház romjai között megtalált 88 éves asszony halálát. A rendőrség megállapította, hogy az akkor 27 éves férfi 2017 februárjában betört az idős nő házába, késsel megszúrta, majd rágyújtotta az épületet. A földre került áldozat szén-monoxid-mérgezés miatt halt meg. Az eset alig két hónappal azelőtt történt, hogy a vádlottat az első gyilkosság miatt elfogták.
A perújításra azért volt szükség, mert a több emberen elkövetett szándékos emberölési cselekmények törvényi egységet alkotnak, ezért külön eljárásban nem bírálhatók el – ismertette a szóvivő. Az idős sértett nővel szemben elkövetett bűncselekmény miatt így a többszöri eljárás tilalma miatt nem vádemelésnek, hanem perújításnak van helye.
A tettét beismerő K. Zsolt ügyében a tárgyalás október 12-én folytatódik, amikor akár ítélet is hirdethet a törvényszék – közölte a szóvivő.
The post Ha már lúd, legyen kövér: a túronyi fejszés gyilkos beismert még egy emberölést appeared first on .
Közleményük szerint tervezetten kedden hajnalban szállítják a Magyar Honvédség újabb két Leopard 2A4 harckocsiját Németországból Tatára. A katonai szállítójárművek a Hegyeshalom határátkelőhely – M1-es autópálya – 1-es számú főút útvonalon közlekednek majd.
A HM arra kéri a lakosságot, hogy az említett útvonalon a közlekedési szabályok betartásával és kellő óvatossággal közelítsék meg a katonai szállítmányokat, mivel azok mérete és sebessége, valamint a konvoj hossza és haladásának módja eltér a mindennapi közúti közlekedésben megszokottól.
Mivel a zárt menetoszlop járművei közé nem hajthat be civil gépjármű, a járművek haladását a konvoj elején és végén kísérőjárművek biztosítják. Arra kérnek mindenkit, hogy a katonai szállítmány közelében minden esetben az aktuális útviszonyok, valamint az időjárási és látási körülmények figyelembevételével közlekedjenek – írta a HM.
The post HM: ismét új harckocsik érkeznek Magyarországra appeared first on .
Dóka Imre emlékeztetett arra, hogy idén április 3-án kezdődött meg a szúnyogok irtása. A szakemberek földi eljárással 730 ezer hektárnyi területet kezeltek. A Nemzeti Népegészségügyi Központ a keleti országrészt sújtó extrém szúnyogártalom miatt engedélyezte a légi irtást is: 180 ezer hektáron permeteztek, elsősorban a Tisza és mellékfolyói mentén. A légi és a földi kezelések mintegy 1100 települést érintettek – közölte Dóka Imre.
The post Befejeződött a szúnyogirtás appeared first on .
A Nyíregyházi Rendőrkapitányság kiskorú veszélyeztetése vétségének megalapozott gyanúja miatt folytat büntetőeljárást egy mezőkeresztesi házaspár ellen. A 34 éves férfi és 37 éves felesége három gyermekükkel érkeztek vasárnap délután Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdőre. A szülők az állatpark közelében parkoltak le autójukkal, amelyben a 14 éves lányukat több órára magára hagyták.
Az apa a család távozása előtt az elektromosan működő ablakokat felhúzta, az autót központi zárral lezárta. A rendőrséget egy arra járó értesítette arról, hogy egy tűző napon parkoló, lezárt autóban tartózkodó lány kért tőle segítséget, mert rosszul van, nem kap levegőt. A lány belülről, segítője kívülről próbálta kinyitni az ajtókat, de nem sikerült. Végül a rendőrök emelték ki a lányt az autóból, miután egy civil villáskulccsal betörte az ablakát.
A fiatalt a mentők kórházba vitték – tették hozzá. A mentés után érkeztek meg a szülők, akik azt mondták, nem gondolták, hogy ilyen baj történhet, és azt hitték, hogy a lezárt autó ajtaját a lány ki tudja nyitni belülről – olvasható a közleményben.
The post Lezárt autóból mentettek ki egy lányt a nyíregyházi rendőrök appeared first on .
A július 27-re virradóan életbe léptetett fegyvernyugvás óta történtek ugyan elvétve provokációk a frontvonal mentén, de azóta eddig egyetlen katona sem sebesült vagy halt meg.
A katonai jelentés alapján előbb a Donyecktől nyugatra fekvő Krasznohorivka közelében gránátvetővel lőtték a szakadárok az ukrán katonák állását, ebben a támadásban sebesült meg egy katona. Ezt követően a frontvonal egy másik szakaszán, a Luhanszk megyei Pricsepilivka település közelében kézi lőfegyverrel leadott célzott lövéstől életét vesztette egy ukrán katona.
A kijevi parancsnokság jelentéséből kiderült, hogy egyelőre mindkét esetet provokációnak minősítették, a tüzet nem viszonozták. Ugyanakkor hozzátették, hogy “készek azonnal reagálni”, amennyiben bármilyen változás következik be a helyzetben.
Kijev jelezte a tűzszünetsértés tényét az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelő küldöttségének. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pedig hétfőn a Facebookon arról tájékoztatott, hogy sürgős megbeszélést kezdeményezett az orosz diplomácia vezetőjével, Szergej Lavrovval a kialakult helyzet megvitatására.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál korábban beszámolt arról, hogy Denisz Pusilin donyecki szakadár vezető a napokban parancsot adott a fegyvereseknek, hogy hétfőn nyissanak tüzet egy Horlivka melletti ukrán erődítményre, amelyet szerintük az ukrán hadsereg jogellenesen, a fegyvernyugvás kezdete után emelt. Az EBESZ megfigyelői missziója a levegőből megvizsgálta az említett területet, és azt állapította meg, hogy semmilyen új építmény nem jelent meg ott a tűzszünet életbe lépése óta. Kijev szerint a szakadárok ürügyet keresnek arra, hogy felrúgják a háromoldalú – Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló – minszki összekötő csoport által tető alá hozott tűzszünetet.
The post Ukrán válság: megsértették a szakadárok a tűzszünetet, egy ukrán katona meghalt appeared first on .
Mivel a fiú az előkészítő ülésen azt nem ismerte be, hogy előre kitervelten támadt rá a neki matematikát és fizikát tanító pedagógusra, az ügyben november 9-ére tárgyalást tűztek ki. Az előkészítő ülésen ismertetett vádirat szerint az akkor 17 éves fiú tavaly december 5-én a második órán megtudta, hogy hármast kapott korábbi matematikadolgozatára. Ez annyira felzaklatta, hogy azt mondta osztálytársainak, le fogja szúrni a tanárnőt. Társai nem vették komolyan a kijelentését, mert már korábban is mondott hasonlókat, és a tízcentis pengéjű kését máskor is a táskájában tartotta.
A következő dupla angolóra végén, miközben osztálytársai a tanár engedélyével az ötödik órában írandó fizikadolgozatra készültek, a fiú zenét hallgatott és azt mondta, nem tanul, mert “nem lesz óra és dolgozat sem”. Az óra végén pedig elajándékozta a fülhallgatóját, mondván, neki arra már nem lesz szüksége – ismertette az ügyész. A vádirat szerint a fizikaóra elején a fiú azt mondta padtársának, “megvan a terv”, majd azt színlelve, hogy szeretne mutatni valamit, kiment a tanárnőhöz és odaadta a füzetét. Ezután a pedagógus mögé lépett és lapockatájékon hátba szúrta.
A tanárnő a földre rogyott, a fiú pedig mellé guggolt, és a feje fölé emelt késsel még kétszer lesújtott a nyaka és a mellkasa felé. Az osztályból ekkor többen is a folyosóra szaladtak. Az egyik diák azonban közéjük lépett, és felszólította a fiút, hogy adja oda a kését. Miután elvette a kést tőle, megkérdezte, hogy ezt miért csinálta. A fiú azt felelte: “majd ebből tanul, elegem van a tanárnőből”. Újabb kérdésre pedig azt mondta, “nem akartam megölni és nem akarok senki mást bántani”.
Az 51 éves tanárnő életveszélyes állapotba került, légmell és vérmell alakult ki nála, bal tüdeje összeesett, több végtagja is megsérült. A vádirat szerint a fiú értelmi képessége az átlagot meghaladja, személyiségében, elmeállapotában nem volt tapasztalható olyan torzulás, amely indokolhatta volna cselekményét és tette következményeinek felismerését. Ugyanakkor erőteljesen szorongó, a késztetéseit elfojtja, ami agresszív cselekedetekben jelenhet meg.
Az ügyész hozzátette, hogy a történteket az iskola folyosóján lévő kamera rögzítette, mert nyitva volt az osztályterem ajtaja.
Az előkészítő ülésen a fiú csak részben ismerte be a vádban szereplő bűncselekmény elkövetését. Azt mondta, hogy nem tervezte el előre tettét, a fülhallgatót pedig nem odaajándékozta az osztálytársának, hanem csak kölcsönadta.
The post Csak részben ismerte be bűnösségét a tanárát megkéselő fiú appeared first on .
Mint írták, a büntetés-végrehajtási szervezet fenntartotta a koronavírus első hullámakor bevezetett védelmi intézkedéseket a munkatársai és a fogvatartottak egészségének megóvása érdekében. Hozzátették: mivel a vírus a zárt közösségekben jobban terjed, a járvány elleni védekezés sikeressége érdekében a börtönökben még inkább indokolt a megelőzést szolgáló szabályok betartása.
A tájékoztatás szerint a BvOP folyamatos felület- és eszközfertőtlenítést rendelt el valamennyi büntetés-végrehajtási intézetben, illetve gondoskodott a személyzet védőeszközökkel való felszereléséről. Minden börtönben kijelölték az elkülönítő helyiségeket, az intézetekbe újonnan érkező fogvatartottak pedig minden esetben járványügyi vizsgálaton esnek át. Rendszeresen tájékoztatják a személyi állományt és az elítélteket a prevenciós higiéniai szabályok betartásáról is. Biztosított a napi többszöri kézmosás és kézfertőtlenítés lehetősége, emellett minden fogvatartottat mosható, fertőtleníthető textil szájmaszkot is elláttak.
Közölték azt is, hogy minden fogvatartott számára elérhetővé tették a Skype-alapú, élő, online telefonálási lehetőséget, és megnövelték a hagyományos telefonos beszélgetések időtartamát is a hozzátartozókkal való kapcsolattartás érdekében. Azoknak a fogvatartottaknak, akik nem rendelkeznek telefonnal, a szervezet saját költségére biztosítja a havi háromszor ötperces telefonálást. Skype felhasználási útmutatót is készítettek a fogvatartottak hozzátartozói részére.
A BvOP több plakátot és tájékoztató videót is készített, amelyek a fogvatartottaknak és a családtagjaiknak is hasznos információkkal szolgálnak a járványhelyzet kezeléséről, a megelőzéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról. Emellett az összes magyarországi börtönben elindult a járványügyi call center, a Börtönújság pedig a járvánnyal kapcsolatos különszámot is megjelentetett.
Kiemelték: az ügyvédi látogatást egyetlen esetben sem korlátozták, a védelemhez való jog érvényesülését – a fertőzés megelőzése érdekében szükséges óvintézkedések szigorú betartása mellett – a járványügyi veszélyhelyzet ideje alatt is teljes körűen biztosítja a büntetés-végrehajtás. A közlemény szerint a fogvatartottak a büntetés-végrehajtási intézetbe történő befogadásuk során egészségügyi vizsgálaton esnek át, a vizsgálatot követően – amennyiben nem tapasztalhatók felsőlégúti tünetek – a korábban bevezetett szabályoknak megfelelően közösségbe helyezésük kizárólag 14 nap elkülönítést követően történik meg.
A büntetés-végrehajtási szervezet által meghozott megelőző intézkedéseknek köszönhetően hazánkban a mai napig egyetlen fogvatartott sem betegedett meg az új típusú koronavírussal – tudatták.
The post BvOP: a hazai börtönök felkészültek a járvány második hullámára appeared first on .
Az Amerikai Egyesült Államok kiberbiztonsággal foglalkozó hivatala (United States Cybersecurity and Infrastructure Security Agency, CISA) egy friss jelentésében a vállalatokat érintő új támadásformára hívja fel a figyelmet. Az interneten már felbukkant a BLINDINGCAN nevű távoli hozzáférést biztosító trójai, amelynek terjesztését az Észak-Korea által támogatott Lazarus csoporthoz kötötték.
Katonai és energetikai információk a fontosak
Az eszközt információgyűjtéshez használják, a támadók kulcsfontosságú katonai és energiaipari információkat keresnek. Ehhez az olyan vállalatok munkatársait támadják célzottan, amelyek külsősként szerződéses munkát végezhetnek ezekben a szektorokban.
Első körben a támadók feltérképezik, hogy kik azok a kulcsfontosságú személyek, akik az információ birtokában lehetnek. A közösségi oldalak és az internet segítségével feltérképezik szakmai és baráti hálózatukat, majd fejvadászoktól érkező megkeresésnek álcázva küldenek kártevőkkel fertőzött állásajánlatokat a megcélzott személyeknek.
Skype-os interjúra is sor kerülhet
A fejvadász álca relatív új taktika, a fertőzött csatolmányok küldése viszont már régóta közismert és bevett fegyvere a támadóknak. Az érdekes az ügyben, hogy az észak-koreai kormányhoz köthető Lazarus csoport augusztusban nemcsak az amerikai, hanem az izraeli katonaságot is megkörnyékezte hasonló módszerekkel.
A fejvadász álcát a hackerek hamis LinkedIn profilokkal igyekeznek fenntartani. A szakmai közösségi oldalon menedzsereknek, ügyvezetőknek vagy a HR osztály vezetőinek adták ki magukat, és így vették fel a kapcsolatot az amerikai és az izraeli katonaságnak szállító vállalatok képviselőivel. A támadók azonban nemcsak e-mailen vették fel a kapcsolatot a célpontokkal, hanem videokapcsolat segítségével (többnyire Skype) személyes interjút is végeztek a bizalom elnyeréséhez, melyek segítségéhez valószínűleg színészek segítségét kérték.
Információra és pénzre utazik
Ha a támadóknak sikerül a BLINDINGCAN nevű trójait telepíteni a kiszemelt személy számítógépére, akkor az a következőkre képes:
Az is érdekes a támadásban, hogy a korábban tapasztaltaktól eltérően a hackerek ezúttal nemcsak információt, hanem pénzt is próbáltak szerezni a célpontoktól. Észak-Koreában a hacker csoportok szakosodnak: egyesek információszerzésre mások pénzszerzésre, de nem szokták keverni a kettőt.
The post Kamu állásajánlatok: fejvadásznak álcázzák magukat a hackerek appeared first on .
Az FSZB társadalmi kapcsolatok osztályának pénteken kiadott tájékoztatása szerint egyikőjük az egyik meghiúsított támadást egy tanévnyitó ünnepség idején szándékozott végrehajtani és ott száz embert megölni. A közlemény a helyszínt nem nevezte meg, mint ahogy azt sem, hogy hol történtek az őrizetbe vételek.
Az FSZB nem ismertette az őrizetbe vettek korát és indítékait sem, de azt igen, hogy 11-en közülük egy zárt közösségimédia-csoport tagjai. A tömeggyilkosságokat a gyanúsítottak robbanószerkezetekkel, gyújtókeverékekkel, valamint lő- és hidegfegyverekkel készültek végrehajtani. Az interneten hasonló támadások elkövetésére buzdítottak másokat is.
A gyanúsítottaktól lefoglaltak négy, roncsoló elemekkel megtöltött, házi készítésű pokolgépet, ilyenek elkészítéséhez szükséges anyagokat és útmutatásokat, valamint támadási terveket tartalmazó naplókat, kommunikációs eszközöket és fegyvereket.
Orosz hírügynökségek szerint az FSZB csak idén nyolc, iskolák elleni támadást hiúsított meg, Kosztromában, Sznyezsinszkben, Szaratovban, Kercsben, Szahalin szigetén, Krasznojarszkban, Tyumeny megyében és Volgográdban. Valamennyi gyanúsított fiatalabb volt húsz évesnél.
Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára áprilisban kijelentette, hogy a fiatalok körében emiatt “fokozott érdeklődés” alakul ki a “schoolshooting” (iskolai lövöldözés) és a Columbine iránt. A tisztségviselő, aki korábban volt az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat igazgatója is, ezzel a Colorado állambeli Columbine középiskolájában 1999. április 21-én történt ámokfutásra utalt, amikor két tizenéves lőfegyverrel, kézigránátokkal és plasztikbombákkal 13 embert ölt meg, majd öngyilkosságot követett el.
A legsúlyosabb támadás az Ukrajnától elcsatolt Krím-félszigeten, Kercs városában történt, ahol a 18 éves Vlagyiszlav Roszljakov 2018 októberében egy műszaki iskolában 15 tanulót és öt felnőttet ölt meg, és önmagával is végzett.
The post Iskolák elleni fegyveres támadásokat hiúsítottak meg Oroszországban appeared first on .
Annak idején először a könyvet olvastam az amerikaiak mogadishui akciójáról, aztán jött a film, a Sólyom végveszélyben, amitől mindenki okos és szakértő lett, hogy hogyan lehettek ilyen bénák és amatőrök az amerikaiak, amikor a "vak is látta"... "mindenki tudja", hogy nem szabad ilyen olyan hibákat elkövetni.
Most olvasgatom M. Durant-nak az egyik könyvét (ő az a pilóta, aki a filmben is szerepel, akinek a helijét kilőtték, társai meghaltak, két Delta-s arc odament megvédeni, ők is meghaltak, őt meg majdnem meglincselték, de a videoja, amint ájultan rángatják Mogadishu utcáin, legalább bejárta a világsajtót), amely a Night Stalkers címet viseli és nem meglepő módon arról a helikopter egységről szól (160th Special Operations Aviation Regiment, becenevükön a Night Stalkers) amelyik talán a kezdetek óta repteti a különleges műveleti egységeket.
És mit látok ebben a könyvben a mogadishui akcióról, amit még nem láttam máshol? Ami még a wikipedia szócikkben sincs benne? És ami magyarázatot ad az elkövetett hibák sorozatára a mogadishui csata alatt? A megszokás. A megszokás hatalma. A Gothic Serpent nem annak az egy kudarcot vallott kiemelésnek az elnevezése volt, hanem Task Force Ranger művelet sorozatának. Mire elértek október 3ához, már két hónapja ott voltak, nyolc sikeres bevetésen voltak túl, ahol kb ugyanazt csinálták mindig. Éjszaka mentek, kiemeltek (vagy likvidáltak), hazatértek. Hiba nélkül, tűzharc nélkül, rálövés nélkül. Ez magabiztosságot adott nekik, rutinná változtatott pár dolgot a tervezés és felkészülés során. Durant leírja, hogy voltak intő jelek, csak nem vették őket észre (ők, a pilóták). Egészen konkrétan az, hogy a szomáliai milíciák kiismerték lassan az eljárásukat és már leszedtek egy vagy két helikoptert RPG-vel (egyet egy héttel korábban, a Gothic Serpent hetedik bevetésén).
Amikor október 3-án parancsot kaptak az akcióra, csak az volt szokatlan, hogy a kiemelés részben járművekkel fog történni, nem csak helikopterekkel, ami kicsit szokatlan volt és veszélyesnek hangzott. A korábbi sikerek és a kialakult rutin miatt az operátorok sem úgy készültek a bevetésre, hogy akár több napra való málhával és lőszerrel menjenek, hanem csak a legszükségesebb felszerelést vették magukhoz, arra a készülve, hogy ez az akció is olyan gyors és "könnyű" lesz, mint a megelőző hét. A rutin miatt az indulás pillanatában nem is okozott fejtörést, hogy a korábbi akcióktól eltérően ez a művelet nem éjjel fog történni (lásd éjjel látok hiánya, vagy pótelemek, akkummulátorok hiánya), hanem késő délután, de mindenki úgy volt vele, hogy hamar visszaérünk.
A különleges bíróság szenátusának elnöknője a felmentő ítéletet elégséges bizonyíték hiányával indokolta, rámutatva arra, hogy a bizonyítási eljárás során nem lehetett “megbízható módon és kétségek nélkül” bizonyítani a vádak helyességét.
“Az, hogy volt indíték, nem elégséges. Elítélni valakit csak törvényellenes cselekmény alapján lehet, ilyenre viszont nincs bizonyítéka a bíróságnak” – idézte Ruzena Sabova szavait a TASR közszolgálati hírügynökség. A bíróság indoklásában rámutatott arra is, hogy a vádlottaknak, az ügyben bizonyítékként használt – a Threema üzenetküldő applikációból külföldről beszerzett – üzenetváltását nem lehet célirányosan a bűncselekmény bizonyítására használni, mert abban az érintettek csak emotikonokat használtak. Hozzáfűzték: kétségeket ébresztett a bíróságban a koronatanú vallomásának több részlete is.
A bazini bíróság ugyanakkor 25 év börtönbüntetésre ítélte Tomas Szabót, aki a vádirat szerint segédkezett a gyilkosság elkövetésében a már áprilisban jogerősen 23 évre ítélt Miroslav Marceknak, illetve egy korábbi gyilkosságot is elkövetett. A most felmentett vádlottak egyikét, a közel két éve vizsgálati fogságban lévő Alena Zsuzsovát már szabadlábra is helyezte a bíróság.
Az oknyomozó újságíró Ján Kuciak és barátnője meggyilkolásának ügyében indult per főtárgyalása idén januárban kezdődött. Az ügy öt vádlottja közül elsőként a vád koronatanújával, Andruskó Zoltánnal szemben született ítélet, őt különálló perben, vádalku keretében ítéltek 15 év letöltendő szabadságvesztésre, amiért kifizette a gyilkosságért járó összeget a gyilkosságot végrehajtó és ezt beismerő Marceknak.
Az ügy nagyjából egy hónapja érkezett a bizonyítási eljárás végéhez, akkor elmondott záróbeszédében a többi vádlott tagadta bűnösségét. A most felmentett vádlottak záróbeszédeikben a bizonyítási eljárás hibáira hivatkoztak, valamint kétségbe vonták több tanú – köztük a volt titkosszolgálati vezető és újságíró, Peter Tóth – szavahihetőségét. Akkor a vádlottak arra is rámutattak, hogy a vád koronatanúja a sajtó által nyilvánosságra hozott információk tükrében többször megváltoztatta állításait.
A perben már augusztus elején ítéletet kellett volna hirdetni, ám nem sokkal a kitűzött időpont előtt a különleges bíróság szenátusának elnöknője elnapolta szeptemberre az ítélethozatalt.
A mostani felmentő ítéletre az eddig megszólaló szlovák politikusok és jogi szakértők többnyire meglepődve, de a bírósági döntést tiszteletben tartva reagáltak. Zuzana Caputová államfő a szlovák hírügynökségnek adott reagálásában azt mondta: sokkolta a döntés, ám elfogadja, és azt várja, hogy a Legfelsőbb Bíróságon folytatódik majd “az igazság keresése.” Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke azt mondta: nincs más lehetőség, bízni kell abban, hogy a bíróság bizonyítékok és tények alapján hozta meg döntését, ugyanakkor felszólította az ügyben érintett hatóságokat: azon legyenek, hogy a társadalom megtudhassa, ki volt az igazi megrendelő. Peter Pellegrini előző szlovák miniszterelnök, aki az újságíró-gyilkosság után került a kormányfői posztra, úgy fogalmazott: az, hogy az ügyben a gyilkosság három elkövetőjét elítélték, azt bizonyítja, hogy a rendőrségnek sikerült feltárnia ezt a bűncselekményt.
Kuciak szlovák oknyomozó újságírót és barátnőjét, Martina Kusnírovát 2018 február végén találta holtan a rendőrség a galántai járásban fekvő Nagymácsédon lévő családi házukban. A gyilkosság közfelháborodást keltett az országban, és sohasem látott méretű tüntetéssorozatot váltott ki, ami belpolitikai válsághoz vezetett, a kormány több tagja távozott, és lemondott Robert Fico kormányfő is.
The post Szlovák újságíró-gyilkosság: felmentették a megrendeléssel vádolt nagyvállalkozót appeared first on .
Azt írták: az ügyészségi vádirat indítványaival egyező elsőfokú ítélet szerint a kábítószer birtoklása miatt 2017-ben letöltendő szabadságvesztéssel büntetett 31 éves elkövető a szabadulása után amfetamint tartalmazó anyagokat szerzett be, amelyeket grammonként négyezer forintos áron adott el az őt telefonon megkereső vevőknek a somogyi megyeszékhelyen.
A nyomozók a férfit 2019 novemberében érték tetten, amikor speedet értékesített otthonának közelében. Az ügyészség tudomásul vette a bíróság döntését, a vádlott enyhítésért fellebbezett, így az ügy a Kaposvári Törvényszéken folytatódik.
The post Hat év szabadságvesztést kapott egy kaposvári drogkereskedő appeared first on .