Biztonságpolitika

Kábítószer-kereskedelem miatt első fokon nyolc és fél év fegyházbüntetésre ítélte és tíz évre kiutasította Magyarországról a Balassagyarmati Törvényszék azt a két holland férfit, aki 2017-ben egy Nógrád megyei zenei fesztiválon drogot árusított.

Bóna Gyula megyei főügyész elmondta: a két holland férfi 2017 júliusában érkezett Nógrád megyébe, azért, hogy kábítószereket árusítson egy fesztiválon. A rendőrök ellenőrizték őket, átvizsgálták a pavilont, ahol tartózkodtak, és nagy mennyiségű – előre csomagolt, árjegyzékkel ellátott amfetamint, LSD-t és kannabiszt – találtak. Az autójukban lévő bőröndben és táskában ugyancsak kábítószerek voltak.

A főügyész közölte: a törvényszék mindkét férfit jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében mondta ki bűnösnek. A letartóztatásban lévő vádlottak felmentésért fellebbeztek.

(A büntetés mértékét érdemes összevetni a Szigeten nagykereskedelmi mennyiségű kábítószerrel elfogott másik holland páros büntetésével. A -szerk- megj.)

The post Rosszabbul jár az, aki nógrádi fesztiválon terjeszt drogot, mint aki a Szigeten appeared first on .

Elnyerte az Európai Unió idei LIFE-díját az éghajlatvédelmi kategóriában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) FIRELIFE erdőtűz-megelőzési projektje – közölte a hivatal. Az idei döntőbe 156 LIFE-projekt kerülhetett be.

A program jutalmazásával az unió elismerte azt a példaértékű, nagymértékben összefogáson alapuló munkát, amelyet a magyar lakosság és szakemberek az erdőtüzek visszaszorítása érdekében tettek – írta Nébih , és emlékeztetett, hogy a program indulása óta egyharmadával csökkent az erdőtüzek száma az országban.

Az Európai Unió a LIFE-díjakkal a LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai uniós program által támogatott leginnovatívabb és legeredményesebb projekteket jutalmazza. Az elismerést három kategóriában – éghajlat, természet- és környezetvédelem – ítélik oda minden évben. Idén a FIRELIFE mellett egy szlovén természetvédelmi, valamint egy portugál környezetvédelmi projekt érdemelte ki az elismerést.

Bár az erdőtüzet általában a közbeszédben és a statisztikai elemzések során is a természeti katasztrófák közé sorolják, a valóságban Európa-, így Magyarország-szerte is sokkal inkább az ember okozta katasztrófák csoportjába tartozik. A tűzesetek 99 százalékának keletkezése az emberhez köthető – hangsúlyozza Nébih.

A Nébih FIRELIFE programjának hatékonyságát jól mutatja, hogy a program létrejötte óta Magyarországon a tűzveszélyes napokra eső tűzesetszám 30 százalékkal csökkent, a károsodott területek kiterjedése pedig kilencven százalékkal mérséklődött.

A Nébih hangsúlyozza, hogy a díj nemcsak közvetlenül az erdész, természetvédő, tűzoltó, pedagógiai és kommunikációs szakembereket felvonultató projektcsapatot illeti meg, hanem ugyanannyira szól mindazoknak az erdőgazdálkodóknak, földműveseknek, kertészkedőknek, erdőjáróknak, dohányzó gépjárművezetőknek, továbbá Magyarország minden lakosának és külföldi vendégeinek is, akik a projekt sikeréhez hozzájárultak akár csak azzal is, hogy a tüzet “óvatosan használva” elkerülték az erdőtűz kialakulását.

The post Uniós díjat nyert a Nébih erdőtűz-megelőzési projektje appeared first on .

Budapest közvetlen közelében, a Budaörsöt Budakeszivel összekötő út mellett helyezkedik el az a sírkert, amely 16 300 német és közel nyolcszáz magyar katona végső nyughelye. A legnagyobb magyarországi katonai temető tervezése 1992-ben kezdődött és tíz évvel később, 2002. október 19-én avatták fel. Magyarország területén közel ezernégyszáz helyszínen és az egyik fővárosi temetőben exhumáltak elhunytakat, akiket azután Budaörsön temettek el. A reggeltől délutánig nyitva tartó temetőt a német kormány támogatásával a Német Hadisírgondozó Népi Szövetség (VDK, Volksbund Deutsche Kriegsgräberfürsorge e.V.) gondozza.

*

A bejárat melletti épületben egy kis múzeumot alakítottak ki, ahol német katonák személyes tárgyaiból, fotókból valamint dokumentum- és levélmásolatokból álló kiállítás látható.

„Csak részben illetve nem minden esetben adható egyértelmű válasz arra a kérdésre, hogy az itt nyugvó halottak, bűnösen vagy elítélhető módon cselekedtek-e, felelősek-e tetteikért vagy egyszerűen csak parancsokat teljesítettek. De minden halottat megillet egy rendezett sír, melyen a neve áll. A személyes élettörténetek ébren tartják az emlékezést a háborúra, az erőszakra és az igazságtalanságra, segítik az egyéni bűnök tisztázását, és erősítik a megértést és a kiengesztelődést. A temető névkönyvében az itt eltemetett katonákon kívül az eltűntek is szerepelnek. A könyv minden áldozatot megnevez és segít a hozzátartozóknak a sír megtalálásában.” (Részlet a kihelyezett tájékoztató tábláról.)

Propaganda fotó és az ultimátum, amelyen a szovjet katonai vezetés kapitulációra szólítja fel a Budapesten bekerített német csapatokat.

A számos tabló közül az egyik Fritz Herschelé, amelyen egy fényképalbum lapja, a kislányának írt mese és 1944-es karácsonyi levele is látható.

Ezt a játéknyulat is Fritz Herschel faragta egyéves gyermekének 1944 karácsonyára. Az ajándék végül eljutott a kislányhoz, de a családapa a következő februárban elesett a magyarországi harcokban.

Wilhelm Riehl azonosító fémcímkéjének a fele. Ha nem volt címke egy üvegbe helyezett cetlit tettek a bajtársak az elhunyt katona sírjába, bár kettős biztosítékként akkor is, ha volt fémcímke. Ezt az eljárást többnyire a kórházban elhunytaknál alkalmazták, vagy mint Wilhelm Riehl esetében is, a hadosztály kötözőhelyen is. 

Egy levél, amely ’44 karácsonya előtt érkezett a Stork családhoz és azt tudatta, hogy fiúk, Josef olyan súlyosan megsebesült a Mátrában vívott harcokban, hogy két nappal később, november 20-án életét vesztette.

A 8. SS Florian Geyer lovashadosztály katonái egy PaK-40-es páncéltörő ágyúval 1944-45 telén. (Bundesarchiv)

Zsidók letartóztatása 1944 októberében. (Bundesarchiv)

Nyilas hatalomátvétel, Szálasi Ferenc vezetésével. A kép jobb szélén Beregfy Károly vezérezredes, a nyilas kormány honvédelmi minisztere áll. Szálasit és Beregfyt 1946. március 12-én felakasztották. (Bundesarchiv)

Királytigris a Várban 1944. október 16-án. (Hadtörténeti Múzeum archívuma)

*

Az épülettől egy szélesebb út vezet az emlékezés terére, a főkereszthez. A főkeresztnél álló névtáblákon azoknak a német katonáknak a nevét tüntették fel, akik a térségben estek el, de maradványaikat nem sikerült feltárni. A névtáblákon feltüntetett névsort a lapozható fémkönyvben folytatták.

*

A katonák közös sorsából adódóan a sírkert kialakítása egységes, de a tizenhárom parcella közül a másodikban kopjafák állnak, rajtuk vékony, piros-fehér-zöld szalag. Ez a parcella a magyar katonák nyughelye.

*

A temetőben egy Békeparkot alakítottak ki, ahol több száz fát ültettek a katonák hozzátartozói, a támogatók és a VDK e.V. finanszírozásával. 

 

„Szembenézünk a német történelemmel: az első világháború és következményei képezték a mértéktelen erőszak és a totalitárius diktatúrák korának eredetét, ami a második világháborúban érte el történelmi csúcspontját. A nemzetiszocialista Németország ezen támadó háborúja katonai és polgári áldozatok millióit követelte és egészen az európai zsidókon elkövetett népirtásig terjedő példátlan bűnök előfeltételét képezte. Ezzel felmerül a személyes felelősség kérdése a diktatúra és a háború feltételei mellett. Tilos az általános bűnössé nyilvánítás: a legtöbben annak a tudatában harcoltak, hogy nemzeti kötelességüket teljesítik. Sokan lettek bűnösök. Mások ki tudták vonni magukat. Kevesen tanúsítottak ellenállást. 

A VDK e.V. kinyilvánítja szilárd akaratát, hogy a háború és erőszak uralmának emlékét ébren tartja, erősíti az emberek és a népek közötti megértést, kiengesztelődést és békét valamint kiáll a szabadság és a demokrácia mellett.” (Részlet a VDK e.V. 2016 szeptemberében, Göttingenben elfogadott vezérelvéből)

 * * *

Fotó: Szórád Tamás. A képek 2019 januárjában és 2020 szeptemberében készültek.

Recep Tayyip Erdogan feljelentést tett Geert Wilders, az iszlámellenes holland Szabadságpárt (PVV) vezetője ellen sértő Twitter-bejegyzése miatt – jelentette az NTV török hírtelevízió.

A panaszt Erdogan egyik ügyvédje, Hüseyin Aydin nyújtotta be. Szerinte Wilders bejegyzései a török államfő becsületét, méltóságát sértik, és nem maradnak a véleménynyilvánítás szabadságának keretein belül. Wilders múlt szombaton a mikroblogján terroristának nevezte Erdogant.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter vasárnap ugyancsak a Twitteren azt írta, hogy Wilders “hasznot próbál húzni az iszlám- és az idegenellenességből”. Egyúttal figyelmeztetett: “eljött az ideje, hogy Európa megálljt parancsoljon fasiszta mentalitású pimasz politikusainak”. Wilders erre úgy reagálta, hogy “a törökök mérgesek, mert terroristának neveztem Erdogant… Az igazság néha kellemetlen, de attól még nem kevésbé igaz” – fűzte hozzá a bejegyzésben.

A török elnök vasárnap azt üzente Wildersnek, hogy “tudnia kellene, hol a helye”.

Erdogan a napokban Emmanuel Macron francia államfővel is összetűzésbe került. A vita kiváltói azok az erőteljes intézkedések voltak, amelyeket Macron az iszlám fundamentalizmussal szemben hozott, miután Franciaországban a közelmúltban brutálisan meggyilkoltak egy tanárt, aki Mohamed-karikatúrákat mutatott be egy órán.

A török államfő szerint Macronnak fogalma sincs a vallásszabadságról, és szombaton azt üzente francia kollégájának, hogy vizsgáltassa meg elmeállapotát. Erre válaszul Párizs hazarendelte konzultációra ankarai nagykövetét, Macron pedig elfogadhatatlanak nevezte Erdogan szavait, és azt követelte, hogy “változtasson politikai irányvonalán, mert minden vonatkozásban veszélyes”.

A török elnök hétfőn már arra szólította fel országa lakosságát, hogy egyáltalán ne vásároljanak francia termékeket.

The post Erdogan feljelentette Geert Wilderst egy Twitter-bejegyzése miatt appeared first on .

Beadvány érkezett az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) a hegyi-karabahi konfliktussal összefüggésben Azerbajdzsán részéről, amelyben az ország egyebek mellett azt érte a bíróságtól: szólítsa fel Örményországot a civil lakosság elleni támadások beszüntetésére – közölte a strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő bíróság.

A tájékoztatás szerint az ideiglenes intézkedés iránti kérelmében Azerbajdzsán kormánya azt kérte az Emberi Jogok Európai Bíróságától, szólítsa fel Örményországot az azeri területeken lakó- és közterületeket, temetőket és egyéb polgári infrastruktúrát célzó hadműveleteinek leállítására.

Azerbajdzsán ezen kívül az követeli Örményországtól, hogy az általa megszállt azeri területeken állítson le mindenfajta katonai, politikai, pénzügyi és egyéb támogatásokat. Hagyjon fel fegyveres erőinek, katonai felszerelésének és önkénteseinek – Azerbajdzsán szerint zsoldosainak – azeri szuverén területre küldésével. Vonja vissza az Azerbajdzsán területén illegálisan állomásozó fegyveres erőit, továbbá tartózkodni az azeri köztársasággal és állampolgáraival szembeni gyűlöletpolitikától.

A bíróság azt közölte, a kérelmet hamarosan megvizsgálja.

Mint emlékeztettek, Örményország szeptember végén hasonló beadványban fordult az EJEB-hez, amely kérelemnek a bíróság helyt adott. Megjegyezték, néhány nappal később hozott ideiglenes határozatában a bíróság a civil lakosság veszélyeztetésével járó harcok beszüntetésére szólította fel mindkét országot a hegyi-karabahi konfliktusban.

A határozat szövege szerint mindkét országnak tartózkodnia kell minden olyan intézkedés meghozatalától, különösen a katonai fellépésektől, amely a polgári lakosság jogainak megsértését, illetve életük vagy egészségük veszélyeztetését vonhatja maga után.

Azerbajdzsán és Örményország, a két egymással szomszédos korábbi szovjet köztársaság között a régóta fennálló területi vita miatt tört ki ismét fegyveres konfliktus szeptember 27-én. A túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah 1996-ban kiáltotta ki függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is.

The post Hegyi-Karabah: Azerbajdzsán az EJEB-hez fordult appeared first on .

A csehek leginkább a hadseregben és a rendőrségben, legkevésbé a pártokban és az egyházakban bíznak – derült ki egy szeptemberi országos felmérésből, amelynek eredményét hétfőn hozták nyilvánosságra Prágában.

A CVVM közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a hadseregben a megkérdezettek 75 százaléka, a rendőrségben pedig 69 százaléka bízik. Mindkét testület bizalmi indexe most a legmagasabb a felmérés 1994-es kezdete óta. Míg a hadsereg iráni bizalom a legutóbbi, márciusi felmérés óta nem változott, a rendőrségbe vetett bizalom 6 százalékponttal csökkent. A másik oldalon mérsékelten emelkedett a két testület iránti bizalmatlanság: a hadseregnél 17 százalékról 20 százalékra, a rendőrségnél 24 százalékról 29 százalékra.

A bizalmi index még a választások eredményénél, a bíróságoknál, a bankoknál, a közvéleménykutatási eredményeknél és a szakszervezeteknél volt mérsékelten magasabb a bizalmatlanságnál. A szakszervezetkben például a megkérdezettek 47 százaléka bízik, míg 36 százalék nem. A médiát tekintve a rádió kapta a legjobb értékelést: az emberek 49 százaléka hisz a rádióknak, 42 százaléka pedig nem. A televíziónak 42 százalék hisz, 55 százalék nem. Az internetben a megkérdezettek 42 százaléka bízik, 49 százalék pedig nem tartja megbízható hírforrásnak.

A legrosszabb értékelést már hagyományosan a pártok és az egyházak kapták. Az egyházakat az emberek 25 százaléka tartja megbízható intézménynek, míg 65 százalék nem bízik bennük. A pártok iránt csak az emberek 20 százaléka van bizalommal, míg 75 százalék nem tartja őket megbízhatónak.

A felmérést mintegy ezerfős országos mintán készítette a CVVM.

The post A csehek leginkább a hadseregben és a rendőrségben, legkevésbé a pártokban és az egyházakban bíznak appeared first on .

Krakkói futballhuligánokhoz kapcsolódó kábítószer-kereskedő nemzetközi hálózat 13 tagját állították elő a lengyel, a spanyol és brit hatóságok, a szervezett bűnözői csoport 2011 óta 15 tonna marihuánát csempészett 88 millió euró értékben – közölte az Európai Unió (EU) rendőrségi együttműködési szervezete (Europol).

A hágai székhelyű szervezet tájékoztatása szerint a három éven keresztül tartó nyomozás arra derített fényt, hogy Krakkó egyik sportklubjának futballhuligánjaiból álló bűnözői hálózat nagy mennyiségű kábítószert, elsősorban hasist, marihuánát és kokaint termelt és vásárolt, majd csempészett és értékesített egy albán bűnözői csoporttal együttműködésben.

A bűnszervezet teherautók rakományába, vagy a járműveken kialakított rejtett rekeszekben szállították a kábítószert több uniós országba, köztük Spanyolországba, Belgiumba, Németországba, Hollandiába, Lengyelországba és az Egyesült Királyságba.

A csoport tagjait a Spanyolországi Alicante városában, illetve Lengyelországban állították elő. Az összehangolt művelet során a hatóságok négy kannabisz-ültetvényre bukkantak, 3,4 tonna kendernövényt, 1,4 tonna hasist, 280 kilogramm marihuánát, különféle fegyvereket, köztük bozótvágó késeket, könnygázgránátokat, lőfegyvereket, elektronikai eszközöket, tizenegy ellopott járművet, ingatlanokat, valamint bankszámlákon tartott több mint hárommillió eurót (mintegy egymilliárd forint) foglaltak le.

The post Europol: Krakkói futballhuligánokhoz kapcsolódó kábítószer-kereskedő hálózatot számoltak fel appeared first on .

Az új NAV-törvénnyel az EU egyik legversenyképesebb hivatalává válhat a magyar Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – közölte a Pénzügyminisztérium, miután benyújtották a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek.

A közlemény szerint a jogszabállyal válik teljessé az adóhatóság szervezeten belüli integrációja, új időszámítás veszi kezdetét a hivatalban, amely elismerve a dolgozók teljesítményét és szaktudását, még hatékonyabbá teszi az adóhivatalt.

Kiemelték: amellett, hogy a költségvetési bevételek 94 százalékát az adóhivatal biztosítja és az adóügyek intézésekor számos szolgáltatással segít, évről évre jelentősen nő feladatainak száma. Idén január 1-től a NAV gyakorlatilag Magyarország univerzális végrehajtó szervévé vált. Még 2018-ban kerültek át a közigazgatási ügyek, idén pedig már az összes törvényszéki ügy végrehajtását is a NAV végzi, ami a korábbiakhoz képest 2020-ban mintegy 300 ezer új ügyet jelent – írták.

Idén július 1-jével újabb feladatot vett át az adóhivatal: az egyéni vállalkozók nyilvántartását. Jelenleg több mint 562 ezer egyéni vállalkozó szerepel az adóhivatali adatbázisban – tették hozzá.

A közlemény szerint a NAV feladatainak repertoárja jövőre még tovább bővül. A gépjárműadóval kapcsolatos adóhatósági ügyek intézése mellett a helyi iparűzés adóbevallást is az adóhivatalhoz kell benyújtani, ez utóbbi mintegy 800 ezer vállalkozásnak jelent adó-adminisztrációs könnyebbséget majd 2021-től. A NAV munkatársai az úgynevezett tényleges tulajdonosi adatbázis nyilvántartásával még nagyobb szerepet kapnak jövőre a pénzmosás elleni küzdelemben is.

Jövőre debütál egy újabb, informatikai adóhivatali szolgáltatás, amely, hasonlóan az eddigiekhez, ugyancsak ösztönzi a cégeket a digitális megoldások egyre szélesebb körű alkalmazására, aminek révén az ország versenyképessége is javul. Ez az új szolgáltatás az áfa-bevallási tervezetek adóhivatali kiajánlása, amivel várhatóan már 2021. második felében számolhat több mint félmillió áfa-bevalló cég – írták.

A közlemény szerint a feketegazdaság elleni küzdelemben is beváltak az online eszközök, illetve az adóhivatal kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési gyakorlata. Az adóelkerülés miatti áfakiesés a korábbi 21 százalékról 7 százalék alá csökkent tavaly, ezzel az értékkel megelőzzük Németországot, Ausztriát és Dániát is. A Pénzügyminisztérium célja a további javulás elérése, ezért jövőre létrehozza a Fenntartható Gazdaságfehéredésért Felelős Bizottságot. Az illegális szféra szereplőinek megfékezéséhez szükség van a NAV szakembereinek tudására és tapasztalatára.

A NAV a lehető legmagasabb szinten, ugyanakkor egyre kisebb létszámmal látja el eddigi és új feladatait egyaránt. Míg 2015 végén több mint 21 ezren dolgoztak a hivatalnál, addig jelenleg mintegy 18 ezren – jegyezték meg.

Mindezek ellenére több unió-szerte példaértékű intézkedést, illetve szolgáltatást valósított meg a szervezet. Már négy éve több mint ötmillió magánszemély helyett dolgozik, a NAV ugyanis mindenkinek elkészíti az szja-bevallási tervezetét. Az adóhivatal szakemberei által kidolgozott program 2017-ben elnyerte a legjobb információs és kommunikációs technológia díjat. A NAV digitális megoldásai mára világszerte elismertek, az online gazdaságfehérítő intézkedések mellett a papírmentes ellenőrzés módszertanát is számos uniós tagállam adóhivatala tanulmányozza – hangsúlyozzák a közleményben.

A benyújtott, új NAV-törvénnyel a szervezet integrációja teljessé válik. A tervezet, ha az Országgyűlés megszavazza, egységes jogviszonyt hoz létre; az úgynevezett adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyt, amely jogállásukat tekintve nem tesz különbséget a civil és a hivatásos állomány között, és egyaránt vonatkozik a kormánytisztviselőkre, a pénzügyőrökre és az ügykezelőkre is.

The post PM: az Országgyűlés előtt az új NAV-törvény appeared first on .

Több mint 55 millió forint értékű speedet foglaltak le a rendőrök múlt szombaton két kőbányai helyszínen – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

A gyanú szerint egy 44 éves férfi és 48 éves társa egy kőbányai lakásban akart kábítószerlabort üzemeltetni. A nyomozók egy X. kerületi lakásban elfogták a 44 éves férfit, akinél 43 gramm speedet, valamint metamfetamin-tartalmú kábítószer készítéséhez alkalmas anyagokat találtak. A lakásban tartott szemle során több mint hétezer euró, illetve több mint egymillió forint került elő, valamint egy gépjármű indítókulcsa is. A közelben parkoló autóban a nyomozók egy fekete táskát találtak, amiben több mint hét kilogramm por állagú speed volt.

Ezzel egy időben egy másik kőbányai helyszínen a férfi társát is elfogták a nyomozók, aki korábban társától több mint tizenegy kilogramm kábítószert vett át. A férfi, hogy a lebukást elkerülje, a kábítószert az autójából kidobta, de a nyomozók egy parkoló autó alatt megtalálták. A rendőrök az elfogáskor az autót is átkutatták, és több mint egymillió forintot találtak.

A 48 éves férfi vidéki lakásán szintén kutatást tartottak, ahol egy műanyag kannában közel száz kilogramm folyékony anyagot, feltehetően kénsavat találtak, amely a lefoglalt kábítószer előállításának egyik alapanyaga. A nyomozók a férfiakat kábítószer-kereskedelem bűntettének gyanúja miatt őrizetbe vették, és kezdeményezték letartóztatásukat.

The post Speed: gyorsan lekapcsolták a kőbányai Walter White-ot appeared first on .

Mielőbbi és tartós tűzszünetet sürgetett Örményország és Azerbajdzsán között keddi telefonbeszélgetés során Szergej Lavrov orosz és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter.

Az orosz külügyminisztérium tájékoztatása szerint a két politikus megengedhetetlennek nevezte a hegyi-karabahi konfliktus nemzetközivé tételét külföldi harcosok odaszállításával. Lavrov és Cavusoglu hangsúlyozta, hogy nincs alternatívája a probléma békés megoldásának, valamint azt, hogy azonnali tűzszünetet kell kihirdetni és fel kell újítani a tárgyalásokat az EBESZ minszki csoportja által kidolgozott mechanizmusok keretében.

A két miniszter a közel-keleti válságövezetekről is egyeztetett. Líbiával kapcsolatban hangot adtak érdekeltségüknek abban, hogy a vezető líbiai politikai erők és egyesülések részvételével induljon átfogó párbeszéd az ENSZ égisze alatt.

Megállapodtak, hogy diplomáciai, katonai és biztonsági szolgálati vonalon folytatják az együttműködést a szíriai helyzet rendezéséért és a politikai folyamat előmozdításáért az ENSZ Biztonsági Tanács vonatkozó határozatai és az asztanai folyamat részvevői megállapodásainak szellemében. A felek emellett eszmecserét folytattak a kétoldalú viszony aktuális kérdéseiről és a Földközi-tenger keleti medencéjében kialakult helyzetről is.

The post Hegyi-Karabah: tűzszünetet sürgetett az orosz és a török külügyminiszter appeared first on .

A délkelet-ázsiai szubkomplexum biztonsági folyamatainak formálásában a társadalmi-politikai változásokat célzó megmozdulások meghatározó szerepet játszanak. A Thaiföldön zajló, alkotmányos reformot követelő tüntetések az elmúlt hónapok során nagyobb hangsúllyal jelentek meg a nyugati médiában. A demokrácia előmozdítását, szabad választások tartását célzó, Maha Vajiralongkorn (X. Ráma) királyt nyíltan kritizáló tömegtüntetések hátterének bemutatása feltétlenül szükséges a demonstrációkhoz vezető út megértéséhez.

Maha Vadzsiralongkorn, azaz X. Ráma király (balra) és felesége, Szuthida királyné távozik a Bhumibol Aduljadedzs, más néven IX. Ráma thaiföldi király halálának negyedik évfordulóján rendezett megemlékezésről a bangkoki Nagy Palotából 2020. október 13-án.
(MTI/AP/Vaszon Vanicsakorn)

Előzmények: elmozdulás az abszolút monarchia irányába

Az elmúlt fél évszázadban hat katonai puccs és hét új alkotmány alakította a délkelet-ázsiai alkotmányos monarchia belső viszonyait. 2014-ben a hadsereg átvette a hatalmat békefenntartás céljából, ám végső soron annak érdekében, hogy előkészítse az akkori koronaherceg, Vajiralongkorn ellenállás nélküli trónra lépését apja, a népszerű Bhumibol (IX. Ráma) király után. A katonai vezetés 2016-ban tartott referendumot az új alkotmányról, amely ellen tilos volt kampányolni, és amely fontos változásokat eszközölt: a kétkamarás parlament 250 fős felsőházát ezt követően a katonai junta választja, ez a pozíció öt évre szól, a miniszterelnököt a felső- és alsóház együtt választja meg; húszéves tervet dolgoztak ki; ezen kívül az új alkotmány lehetővé tette az uralkodó számára a külföldről történő államvezetést. Az új alkotmány megkönnyítette, hogy a puccs vezetője, Prayut Chan-o-cha miniszterelnöki pozícióját megtartsa (2014 óta tölti be a tisztséget).

Vajiralongkorn király személyisége nagyban különbözik apjáétól, ám nemcsak ezt nehezményezik vele szemben. Amellett, hogy lebontatta a múltbéli abszolút monarchiát elítélő emlékműveket, egyre mélyebben avatkozott bele a politikába, amely nem egyezik az alkotmányos monarchia elveivel („a király uralkodik, de nem kormányoz”). A király szinte kizárólag a buddhista ünnepek idejére látogat Thaiföldre, életvitelszerűen Németországban tartózkodik, Garmisch-Partenkirschenben bérel szállodát magának és húsz főből álló „háremének” (eközben negyedik felesége, a korábban légi utaskísérőként dolgozó Suthida királyné Svájcban él). A király Bajorország területén írja alá a Thaiföldet érintő rendeleteket, e tevékenységét a német külügyminiszter, Heiko Maas kritizálta. Annak ellenére, hogy az uralkodó utasította a kormányt a lèse-majesté törvény használatának mellőzésére, amely értelmében a király, királyné, trónörökös vagy régens inzultálása 3-15 évig terjedő börtönnel büntetendő – népszerűsége nem nőtt. A király pénzügyeit vizsgálva elmondható, hogy 2017-ben teljes ellenőrzést szerzett a palota vagyona felett (2018-ban pedig a nevére írták), amely alapot korábban a Pénzügyminisztérium kezelte, és amely becslések szerint 40 milliárd USD-t jelent – emellett Thaiföld legnagyobb vállalatainak is részvényese. A magánbefektetések mellett az állami pénzeszközökkel is támogatják a királyi családot – a monarchia számára (több mint 1,1 milliárd USD értékben) 37 milliárd baht-t különítenek el a 2021-es pénzügyi évre az összeállított költségvetés alapján. A király életmódja, politikai térnyerése, valamint a hadsereg iránti elkötelezettsége egyaránt visszavetette társadalmi támogatottságát.

Az ellenállás jelképének tekintett kézjelet mutatják demokráciát követelő tüntetők a thaiföldi fővárosban, Bangkokban a kormányellenes tiltakozás negyedik napján, 2020. október 17-én.
(MTI/EPA/Diego Azubel)

Tíz követelés az alkotmányos reformért

A demokratikus változásokat célzó, főként fiatalok részvételével zajló demonstrációk vezetői tíz reformkövetelést fogalmaztak meg, többek között a lèse-majesté törvény eltörlését, a király és a monarchia vagyonának elkülönítését, „fékek és ellensúlyok” rendszerének kialakítását, visszatérést a nem politizáló királyhoz, igazságszolgáltatást a monarchia civil áldozatainak, valamint azt, hogy a király ne támogassa a katonai hatalomátvételt. A követelések célja nem a monarchia megdöntése, sokkal inkább a monarchia intézményének demokratikus rendszerbe való integrálása, melyben maradéktalanul érvényesülnek az emberi jogok. Ezek kiegészültek a kormány feloszlatásával és a miniszterelnök, Prayut Chan-o-cha lemondásával.

A thaiföldi törvényhozás 2020. szeptember 24-én, csütörtökön megszavazta az ország alkotmányának módosítására vonatkozó döntés elhalasztását, a tüntetők pedig folytatták a több mint két hónapja tartó, napi rendszerességű demonstrációkat. A halasztás következtében az alkotmánymódosításról leghamarabb novemberben dönthet a parlament, eközben a demokráciapárti tömegtüntetések folytatódtak Bangkok utcáin.

A rendőrség vízágyúval oszlatja a demokráciát követelő tüntetőket a thaiföldi fővárosban, Bangkokban a kormányellenes tiltakozás harmadik napján, 2020. október 16-án.
(MTI/EPA/Rungrodzs Jongrit)

A demokráciáért zajló demonstrációk

Thaiföld történelmétől nem idegenek a politikai tiltakozások, azonban 2020 februárjában új hullám kezdődött, miután a bíróság döntésében feloszlatta a fiatalok körében különösen népszerű, demokráciáért és hadseregreformért kampányoló ellenzéki pártot (Future Forward Party, FFP), mely a 2019-es általános választásokon a harmadik legnagyobb támogatottsággal rendelkezett. A koronavírus-járvány következtében a tüntetések abbamaradtak, azonban júniusban, a Kambodzsába száműzött prominens demokráciapárti aktivista, Wanchalearm Satsaksit eltűnésével új lendületet vettek: a tiltakozók azzal vádolták a thai vezetést, hogy megszervezte az elrablását – a vádat a rendőrség és a kormány is tagadta. A megmozdulások során a tüntetők három ujjukat emelték a magasba, melyet a szabadság és egység szimbólumaként tartanak számon.

Az 1950-es évek óta a hadsereg és a palota közötti szimbiotikus kapcsolat megerősítette a katonai rendszerek legitimitását. Az elmúlt két évtizedben az elit csoportok legnagyobb ellensége Thaksin Shinawatra, a hadsereg által 2006-ban menesztett populista miniszterelnök volt, aki azóta önkéntes száműzetésben él Dubaiban. Támogatói, akik vörösingesekként ismertek, az évek során többször összecsaptak a sárgainges royalistákkal. A sárgaingesek napjainkban is feltűntek a kormányt és a királyt támogatva, azonban megjelenésük önkéntessége erősen kétségbe vonható. Rajtuk kívül nem szabad figyelmen kívül hagyni a változtatások ellenzőit, köztük a Thaipakdee ultraroyalista csoportot, mely különösen aktív az alkotmánymódosítással kapcsolatban: 130 000 aláírást gyűjtöttek össze olyan emberektől, akik elleneznek minden változást, ugyanakkor ezek eredetiségét sokan vitatják. „A jelenlegi alkotmányt népszavazáson 16,8 millió thai hagyta jóvá” – nyilatkozta Warong Dechgitvigrom, a Thaipakdee vezetője. Arra nem tért ki, hogy ellenkampányolásra nem volt lehetőség.

A kormány és a hadsereg nem akadályozta meg, hogy a tüntetések folytatódjanak, de a Prayut-adminisztráció eddig nem mutatott hajlandóságot kompromisszumra. Október 12-én a thaiföldi vezető lényegében a tüntetőket vádolta Thaiföld gazdasági hátránya miatt, azzal érvelve, hogy a gazdaság talpra állása érdekében az országnak „békésnek kell lennie”, kiemelve, hogy a hónapokig tartó kormányellenes tüntetések „feleslegesek” és kontraproduktívak voltak. A koronavírus-járvány következtében a gazdasági visszaesés jelentősebb mértékű és jobban megviseli az országot, mint az 1997-es ázsiai pénzügyi válság.

A demonstrációk kezdetétől egyre növekedett a feszültség, valamint a kettős nyomás a kormányon. Amennyiben Prayut nem intézkedik, a katonaság elveszítheti a royalisták tiszteletét, ha azonban enged a közvéleménynek, és lehetővé teszi a monarchia hatalmának radikális korlátozását, akkor a hadsereg látszólagos, berendezkedést védelmező szerepe el fog tűnni – ezzel együtt a politikába való beavatkozásának legitimitása is megszűnne.

A rendőrség vízágyúval oszlatja a demokráciát követelő tüntetőket a thaiföldi fővárosban, Bangkokban a kormányellenes tiltakozás harmadik napján, 2020. október 16-án.
(MTI/AP/Gemunu Amaraszinghe)

Október

A tüntetéseken résztvevők létszáma az általános feszültséggel párhuzamosan nőtt. Október 14-én, az 1973-mas Kittikachorn-diktatúra (egyetemisták általi) megdöntésének évfordulójára jelentős megmozdulást terveztek. A Ratchadamnoen Nok sugárút mentén zajló tüntetések során a rendőrség biztosította a sárgaingesek és a demokráciapárti aktivisták szétválasztását. A demonstráció során a Nagy Palotában tartott Buddhista szertartásról városon átutazó Suthida királyné és Dipangkorn herceg autója a tüntetés színterén haladt át, A várakozásokkal ellentétben a találkozás békés maradt, a tömeg nem támadta meg a gépkocsit. A tüntetés éjszakába nyúlóan folytatódott a miniszterelnöki épület előtt.

Október 15-én hajnalban kihirdették a veszélyhelyzetet, ezáltal betiltották az öt, vagy annál több résztvevős gyülekezést, valamint engedélyezték a hatóságok számára az emberek mozgásának korlátozását bizonyos területek lezárásával. Megtiltották továbbá „olyan hírek, egyéb média és elektronikus információk közzétételét, amelyek félelmet keltő üzeneteket tartalmaznak, vagy szándékosan torzíthatják az információkat, félreértéseket okozva, amelyek kihatnak a nemzetbiztonságra, a békére és a rendre”. Röviddel a különleges jogrend kihirdetését követően a rohamrendőrök felléptek – az akkor már jóval alacsonyabb létszámmal jelenlévő – tüntetők ellen, legalább három aktivista vezetőt letartóztattak. A veszélyhelyzet kihirdetése és betartatása ellenére október 15-én délután újabb tüntetés kezdődött Ratchaprasong kereszteződésben, a demonstrálók száma 30.000-80.000 fő közé tehető, erőszakmentesen telt a tiltakozás. Másnap a rendőrség lezárta a területet, így a tüntetők a Pathum kereszteződésben gyűltek össze – az esti órákban a rendőrség megkezdte a tömegoszlatást vízzel, majd könnygázzal.

A Thaiföldi Jogászok az Emberi Jogokért (Thai Lawyers for Human Rights) egyesülete arról számolt be, hogy a tüntetések kezdetétől számítva legalább 65 tüntetővel szemben emeltek vádat illegális gyülekezés miatt, a békés tüntetések megtartásáért Bangkokban és más tartományokban. Néhány tiltakozó vezetőt a monarchia reformjával kapcsolatos követelések előterjesztése miatt is vád alá helyeztek, amely zendülésnek minősül, így maximum hétéves börtönbüntetést jelent. A kormány kezdetben célként határozta meg, hogy párbeszédet folytasson a tüntető hallgatókkal a sérelmeikről, azonban az aktivisták letartóztatása nem erről árulkodik.

Prajuth Csan-Ocsa thaiföldi miniszterelnök (középen) sajtótájékoztatót tart Bangkokban 2020. október 16-án. Az előző napokon tartott tüntetések során a tiltakozók a miniszterelnök lemondását, új alkotmány elfogadását, az uralkodó jogkörének megnyirbálását és pénzügyi elszámoltatását követelik.
(MTI/EPA/Narong Szangnak)

Konklúzió

Összefoglalva megállapítható, hogy Vajiralongkorn király politikai térnyerésének következtében a társadalom nyíltan kezdte kritizálni a monarchiát. Idővel a békés gyülekezések tömegtüntetésekké váltak, melyek kezelésében a katonai juntára kettős nyomás nehezedett – a Prayut-adminisztráció végül nem a közvéleménynek engedett. A veszélyhelyzet bevezetésével, a gyülekezéshez való jog korlátozásával és az aktivisták letartóztatásával azonban nem érték el a várt eredményt, ugyanis a demokráciapárti tüntetések folytatódnak. A követelések alapvetően nem a monarchia intézményének eltörlésére vagy gyökeres megváltoztatására irányulnak, hanem a hadsereg befolyásának csökkentésére, a király és a nemzet vagyonának elkülönítésére, a lèse-majesté törvény eltörlésére, valamint az alkotmányos monarchiához való visszatérésre, melyben a király nem politizál. A társadalmi igény a demokrácia felé való elmozdulásra nyíltan megmutatkozik, és annak ellenére, hogy a retorzióktól való félelem (munkahely elvesztése, letartóztatások) miatt nem mernek olyan sokan utcára vonulni, a fiatal demonstrálók száma megdöbbentő. A közvélemény általános elégedetlensége a katonai vezetéssel és a politikába beavatkozó, azonban külföldön élő uralkodóval feltehetően a konfliktus eszkalációjához vezet.

Írta: Györgyi Dominika

Ukrajna megtiltotta két magas rangú magyar tisztségviselő beutazását a helyhatósági választás alatt Kárpátalján folytatott “agitáció” miatt – közölte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

A külügyi tárca vezetőjének szavai szerint az egyik tisztségviselő a magyar miniszterelnökség államtitkára, akit név szerint nem említett, a másikról pedig nem árulta el semmit. Hozzátette ugyanakkor, hogy más olyan magyar állampolgárok beutazási tilalmát is kezdeményezték, akik aktívan “beavatkoztak” Ukrajna belügyeibe a választás idején.

“Partnereinket hamarosan részletesen tájékoztatjuk a választásokba való magyar beavatkozás tényéről, erről már tájékoztattuk az EBESZ megfigyelő misszióját” – emelte ki Kuleba. A miniszter szerint nem lehet a helyzetet különbözőképpen értelmezni, az konkrét beavatkozás volt Ukrajna belügyeibe.

“Nem lehet mindent csak a kollégám, Szijjártó Péter Facebook-bejegyzésére redukálni. Ez általában a magyar politikáról szól. A mi álláspontunk nagyon egyszerű, tegnap értékeltük ezeket a cselekedeteket. Az, ahogyan a magyar kormány a választások előestéjén és a választások napján viselkedett, beavatkozás volt Ukrajna belügyeibe” – szögezte le a miniszter.

A nap folyamán bekérették az ukrán külügyminisztériumba Íjgyártó István kijevi magyar nagykövetet, és tiltakozó jegyzéket adtak át neki.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter nonszensznek nevezte az eljárást, és azt mondta, hogy “nem túl barátságos hangnemben és nem a barátkozás szándékával” kérették be az ukránok Íjgyártó Istvánt.

The post Ukrajna megtiltotta a beutazást két magas rangú magyar tisztségviselőnek appeared first on .

Vlagyimir Putyin azt javasolja a NATO-nak, hogy mondjon le a közepes és rövid hatótávolságú rakéták európai telepítéséről, valamint hogy kölcsönösen ellenőrizhessék a másik fél azon objektumait, amelyek gyanújuk szerint ebbe a kategóriába sorolhatók.

Putyin a Kreml honlapján megjelent közlemény szerint kölcsönösségi alapon, a jószándék jeleként felajánlotta, hogy Oroszország európai területére a továbbiakban nem telepít az Iszkander rendszer részét képező 9M729 (a NATO-kód szerint SSC-8) típusú manőverező robotrepülőgépet, amelyről Washington azt állította, hogy megsérti az INF-szerződést. Ez a megállapodás rendelkezik arról, hogy fel kell számolni az “öreg kontinensen” a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris rakétákat.

Az orosz elnök megerősítette az ismert orosz álláspontot, miszerint a 9M729 megfelel az INF-szerződés követelményeinek. Putyin kezdeményezte az amerikai és NATO-bázisokra telepített, Mk 41-es indítóállásokkal ellátott Aegis Ashore rendszerek és a Kalinyingrád megyébe telepített 9M729-esek kölcsönös ellenőrzését.

Az orosz vezető rámutatott, hogy Moszkva mindaddig elkötelezett a szárazföldi közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták telepítése ügyében meghirdetett moratóriumához, ameddig “amerikai gyártmányú” eszközök valamelyik régióban meg nem jelennek. Putyin hasonló fogadalomra szólította fel a NATO-t. Egyúttal sürgette, hogy a világ országai találjanak megoldást arra, hogyan teremtsenek stabilitást az ázsiai és csendes-óceáni térségben az INF-szerződés hiányában.

Az Egyesült Államok tavaly augusztusban jelentette be, hogy kilép az INF-szerződésből. A Kreml mostani javaslatait azzal indokolta, hogy a feszültség csökkentését és a bizalom erősítését kívánja eléri Európában az amerikai lépés nyomán, amelyet a fegyverkezési versenyt és a konfrontációt erősítő “súlyos hibának” minősített.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes és rövidebb (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2014 óta állította, hogy Oroszország megsértette az INF-szerződést. Washington ezt tavaly úgy konkretizálta, hogy az oroszok a szárazföldi Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazó 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével szegték meg a szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.

Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő Aegis Ashore ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is mondja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Trump 2018 augusztusában jelentette be a szerződésből való kilépés szándékát, ugyanannak az évnek a decemberben pedig Mike Pompeo külügyminiszter ultimátumban követelte Oroszországtól a 9M729-es robotrepülőgép megsemmisítését vagy módosítását. Moszkva ezt elutasította.

Washington 2019. február 1-jén közölte, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és kilép abból, ha Oroszország nem tér vissza annak tiszteletben tartásához. Putyin egy nappal később bejelentette, hogy Moszkva tükörintézkedésekkel válaszol, szintén felfüggeszti részvételét, és tudományos kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére.

Tavaly augusztus 2-án az Egyesült Államok bejelentette a szerződésből való kilépését.

The post Putyin az európai rakétatelepítésről való lemondást és kölcsönös ellenőrzést javasol a NATO-nak appeared first on .

Kinevezték az Információs Hivatal (IH) új vezetőjét. Az erről szóló miniszterelnöki határozat a Magyar Közlöny keddi számában jelent meg.

Eszerint a jelenlegi főigazgatót, Czukor József nemzetbiztonsági vezérőrnagyot október 31-ei hatállyal mentik fel posztjáról. Az új főigazgató, Bunford Zsolt János főigazgatói kinevezése november elsejétől hatályos. Bunford nemzetbiztonsági dandártábornok jelenleg az IH elemző főigazgató-helyettesi posztját tölti be.

Az Információs Hivatal Magyarország polgári hírszerző szolgálata, az öt magyar nemzetbiztonsági szolgálat egyike.

The post Bunford az Információs Hivatal új vezetője appeared first on .

Elindult az ügyészsége Facebook-oldala és YouTube-csatornája – tájékoztatta a Legfőbb Ügyészség.

Naponta többször is aktuális tartalmakkal jelentkezik hétfőtől az ügyészség – közölték. A Facebook-oldalon a legfontosabb, legérdekesebb ügyészségi hírek mellett a szervezet feladatait is közérthető formában mutatják be, a YouTube-csatornán pedig közleményekhez kapcsolódó, illetve más ügyészségi eseményekről készült videókat tesznek közzé.

Az ügyészség Facebook-oldala itt, YouTube-csatornája pedig a itt érhető el.

The post Elindult az ügyészsége Facebook-oldala és YouTube-csatornája appeared first on .

Párizs azt kérte vasárnap a muzulmán országok kormányaitól, hogy állítsák le a felhívásokat a francia termékek bojkottjára és a francia kormány elleni tüntetésekre, amelyeket “egy radikális kisebbség” kezdeményezett. A tárca a francia állampolgárok védelmének szavatolását is kérte a külföldi országoktól.

A muzulmán világban egymást követik a felhívások a francia termékek bojkottjára és tüntetésekre azóta, hogy Emmanuel Macron államfő a kegyetlenül meggyilkolt történelemtanár végső búcsúztatásán kijelentette, hogy Franciaország továbbra is publikálni fog Mohamed-karikatúrákat, és az ország megvédi szekuláris értékrendjét a radikális iszlámmal szemben. A francia elnök korábban azt mondta, hogy az iszlám világszerte válságba került, s a mecsetek és az iskolák szigorúbb ellenőrzését ígérte a külföldi befolyás visszaszorítására.

Samuel Patyt azért gyilkolta meg és fejezte le október 16-án egy csecsen iszlamista Párizs közelében, mert a szólásszabadságról tartott óráján Mohamed-karikatúrákat mutatott a diákoknak. A tettest a rendőrség röviddel a támadást követően lelőtte.

“A bojkott-felhívásoknak semmilyen tárgyi alapjuk nincsen, és azonnal véget kell nekik vetni, ahogy az országunk elleni minden támadásnak is, amelyeket egyébként egy radikális kisebbség kezdeményezett” – olvasható a francia külügyminisztérium közleményében.

A tárca szerint az elmúlt napokban több közel-keleti országban a francia élelmiszeripari termékek bojkottjára szólítottak fel, és a közösségi oldalakon időnként gyűlölködő hangnemben tüntetésekre szólítanak fel Franciaországgal szemben. Ezek a felhívások Párizs szerint “kiforgatták a Franciaország által képviselt álláspontot a lelkiismereti, a vallási és a szólásszabadságról, valami a gyűlöletre való felhívás elutasításáról” – hangsúlyozta a külügyminisztérium.

Vasárnap este Macron több Twitter-üzenetben is jelezte franciául, angolul és arabul, hogy Franciaország elutasítja a gyűlöletbeszédet és a nyitott “az értelmes vitára”.

“A szabadsághoz ragaszkodunk, az egyenlőséget szavatoljuk, a testvériséget mélyen megéljük” – írta az államfő. “Történelmünk a diktatúrák és a fanatizmusok elleni küzdelemről szól. Ezt folytatjuk” – tette hozzá.

Közleményében a külügyminisztérium emlékeztetett arra, hogy az elnök megszólalásai és a készülő törvénytervezet is “a radikális iszlamizmus elleni küzdelmet szolgálja, a franciaországi muzulmánokkal együtt, akik szerves részeit képezik a francia köztársaság történelmének és társadalmának”. A francia külügyminisztérium jelezte, hogy mozgósította a diplomáciai hálózatát annak érdekében, hogy az adott országokban emlékeztesse és magyarázza el Franciaország álláspontját az alapvető szabadságjogok és a gyűlölet elutasításának kérdésében.

The post Párizs a francia termékek bojkottjának leállítására kérte a muzulmán országokat appeared first on .

Háborús bűnök gyanújával két egykori boszniai szerb katonát fogtak el a hatóságok a nyugat-boszniai Banja Luka közelében – közölte a Nezavisne Novine című boszniai napilap.

A férfiakat azzal gyanúsítják, hogy az 1992-1995-ös boszniai háború idején megsértették a genfi egyezményt, civilek ellen követtek el háborús bűncselekményeket.

A nyomozóhivatal azt közölte, hogy az 51 éves Bosko Uncanin és az 56 éves Dragan Despot a boszniai szerb hadsereg tagjaként 1992 júniusában, a nyugat-boszniai Velagiciben részt vett abban a tervszerű támadásban, amelyben legkevesebb 78 bosnyák civilt meggyilkoltak. A holtesteket tömegsírban ásták el, amelyet a hatóságok 1996-ban fedeztek fel.

A boszniai háború idején mintegy százezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.

The post Háborús bűnökkel gyanúsított egykori katonákat fogtak el Boszniában appeared first on .

Ütemterv szerint halad a haderőfejlesztés – jelentette ki a honvédelmi miniszter az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának keddi ülésén.

Benkő Tibor szokásos, éves meghallgatásán azt mondta: a Magyar Honvédségnek a térség egyik meghatározó haderejévé kell válni, hogy Közép-Európa békéjét, biztonságát és stabilitását garantálni lehessen. Ehhez technikai fejlesztésre van szükség, ami a honvédelmi és haderőfejlesztési programban pontosan elkészített tervek és elgondolások alapján és megfelelő anyagi támogatás mellett zajlik.

Felidézte: a program 2017-ben indult Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program néven. Az viszont folyamatosan bővül, alkalmazkodva az újabb kihívásokhoz. Így már 2030-2032-es kitekintéssel folyik a tervezés.

A program honvédelmi része a katonákról szól, minden olyan tényezőről, ami a katonák munkáját, szolgálatát, életét meghatározza. Ide tartozik például a katonai életpálya, a képzés, a társadalmi kapcsolatok, az önkéntes tartalékos rendszer, továbbá a hazafias honvédelmi nevelés. Utóbbi kapcsán elmondta, hogy ezen a területen szép eredményeket értek tavaly, mostanra pedig már 67 középiskola csatlakozott a honvédelmi oktatáshoz. A kadétprogram harmadik, legmagasabb szintű középiskolai képzését biztosító honvédelmi szakközépiskola és kollégiumból jelenleg egy van az országban. Célul tűzték ki, hogy a következő tíz évben 8-10 ilyen középiskolát hozzanak létre.

Benkő részletesen ismertette a haderőfejlesztés eddig megvalósult és egyes várható eredményeit. Példaként említette, hogy 2019-ben megérkeztek az első Airbus H145M típusú harci helikopterek. Ez év végére a megrendelt 20-ból már 16 a Magyar Honvédségnél lesz.

Az Airbus A319-es típusú szállítógépeket – amelyek alapvetően csapatszállítási feladatokat hajtanak végre – úgy alakították át, hogy légimentő feladatokra is használni lehessen őket, ha műveleti területről kell súlyos sérülteket, vagy bajba jutott magyar állampolgárokat kimenteni. Elmondta: további légimentésre alkalmas berendezés vásárlását tervezik.

A hazai fegyvergyártásról szólva közölte: tavaly több mint 14 ezer Kiskunfélegyházán összeszerelt kézifegyvert adtak át a katonáknak. Kitért arra is, hogy ő szándéknyilatkozatot, Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka pedig szerződést írt alá a honvédségi rakétabeszerzésről. Ez első körben 120 – igény esetén további 60 – rakéta beszerzéséről szól.

Benkő beszámolójában hangsúlyozta: a biztonsági környezet negatív irányba változik. Nagy kihívást jelentenek a Közel-Kelet, Ázsia és Afrika különböző térségeiben az instabil, működésképtelenné vált államok. Úgy vélik, ez okozza a tömeges illegális migrációt is. Számtalan példa azt mutatja, hogy ezek az események veszélyt jelentenek a nyugati civilizációra – jelentette ki.

Úgy értékelt: Magyarország 2015 óta nagy erőfeszítéssel, hatékonyan kezeli az illegális migrációs helyzetet. A jogi határzár működése óta a Magyar Honvédség – a Belügyminisztérium igényei alapján – közreműködőként van jelen Magyarország határain. Ez tavaly is kiemelt feladat volt, mintegy 11 ezer katona vett részt határbiztosítási, és -ellenőrzési feladatokban.

Benkő azt mondta: ahogy a NATO biztonság- és védelempolitikai előrejelzése, úgy Magyarország is keleti és déli fenyegetettséggel számol. A keleti fenyegetettség, vagyis Oroszországgal szembeni védekezésben fontos az elrettentés, de a párbeszédet is folytatni kell – közölte.

A déli fenyegetettség komplex kihívást jelent a NATO tagállamok, köztük Magyarország számára is – emelte ki.

Felhívta a figyelmet, hogy a keleti és a déli fenyegetettség metszetében ott van Közép-Európa és Magyarország. Ezért döntöttek arról, hogy felállítanak egy közép-európai többnemzeti hadosztály parancsnokságot. A Székesfehérváron települt parancsnoksághoz már Horvátország is csatlakozott.

A miniszter viszont hozzátette: a térség biztonságának és stabilitásának fenntartása érdekében emellett egy különleges műveleti erő komponens vezető elemére is szükség van. A szolnoki parancsnokság létrehozása – Benkő szerint – 2019 egyik legsikeresebb többnemzeti együttműködése volt.

The post Benkő: ütemterv szerint halad a haderőfejlesztés appeared first on .

Egy Szíriában tartózkodó orosz nyelvű dzsihadistával állt kapcsolatban az a csecsen iszlamista, aki a múlt héten a nyílt utcán lefejezett egy történelemtanárt Párizs közelében, mert az megmutatta a Mohamed-karikatúrákat a szólásszabadságról tartott óráján – erősítette meg csütörtökön a párizsi terrorelhárítási ügyészség a Le Parisien című napilap értesülését.

A dzsihadista személyazonosságát egyelőre nem hozták nyilvánosságra, de a lap úgy tudja, hogy az ip-címe a északnyugat-szíriai Idlib tartományban van bejegyezve, amely az iszlamista harcosok utolsó bástyájának számít.

A 47 éves Samuel Paty történelemtanárt azért gyilkolta meg és fejezte le október 16-án Abdoullakh Anzorov, egy 18 éves csecsen iszlamista Párizs közelében, mert a szólásszabadságról tartott óráján Mohamed-karikatúrákat mutatott a diákoknak.

Egy orosz nyelvű hangfelvételen a csecsen támadó azt mondta, hogy bosszút akart állni a tanáron, amiért “sértő módon mutatta meg a prófétát”. A francia hírügynökség által idézett üzenetben az iszlamista a Koránból idézett, és azt kérte “testvéreitől: imádkozzanak érte, hogy Allah elismerje mártírként”. Az Instagramon terjesztett felvételen Anzorov oroszul utalást tett az Iszlám Állam nevű terrorszervezetre.

Miután a francia terrorelhárítási ügyészség indítványára az illetékes vizsgálóbíró hét ember, köztük két kiskorú ellen emelt vádat terrorista gyilkosságban való bűnrészesség gyanúja miatt csütörtökre virradóan, a nyomozás azt próbálja megállapítani, hogy mikor és hogyan radikalizálódott a 2002-ben Moszkvában született csecsen származású, kisgyermekkorában menekültként Franciaországba érkező orosz állampolgárságú Anzorov.

Az interneten a tanár ellen uszító és az ügyben terrorista gyilkosságban való bűnrészességgel megvádolt iszlamista prédikátor, Abdelhakim Sefrioui ügyvédje azt állítja, hogy ügyfele és az iszlamista gyilkos között nem volt semmilyen kapcsolat. Szerinte “megrendelők állnak a merénylet mögött, akik most feltehetően örülnek, hogy a nyomozás két periférikus figurára koncentrál, akik soha nem akarták ezt a szörnyűséget”. Az ügyvéd szerint a “veszélyes emberek, akik kiképezték Anzorovot, biztonságos helyen vannak és másokat is ki fognak képezni”.

Az elmúlt napokban számos tanár számolt be arról a francia televíziókban arról, hogy nehézségbe ütközik a szekularizáció elvéről és a vallásokkal szembeni kritikai gondolkodásról tanítani az iskolákban.

Az Ifop közvélemény-kutatóintézet által csütörtökön nyilvánosságra hozott felmérés szerint a franciák nyolcvan százaléka indokoltnak tartja, hogy a tanárok használnak a vallásokon élcelődő karikatúrákat a szólásszabadságról tartott óráikon.

Jean-Michel Blanquer oktatási miniszter szerint mindenkinek fel kell ismernie, hogy a tanárok állnak a társadalom középpontjában, ezért a szülőknek, a tanulóknak és minden állampolgárnak tisztelniük kell a tanárokat. A diákszervezetekhez és a baloldali politikai pártokhoz intézve szavait, a tárcavezető a nemzetgyűlésben elítélte azt az “intellektuális cinkosságot”, amely szerinte olyan bűncselekményekhez vezet, mint Paty meggyilkolása.

A támadás óta 15 esetben indult vizsgálat terrorizmus dicsőítése, halálos fenyegetés vagy provokáció miatt olyan emberek ellen, akik nyilvánosan éltették a támadást.

A gyilkosság mélyen megrázta a francia közvéleményt, amely még élesen emlékezik a Mohamed prófétát képrajzokon ábrázoló Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségében öt éve történt mészárlásra. Három héten belül ez volt a második terrorista indíttatású támadás Franciaországban, amely a Mohamed-karikatúrákhoz köthető. A múlt hónapban letartóztattak egy 25 éves pakisztáni férfit, aki egy hentesbárddal megsebesített két embert a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap volt párizsi szerkesztőségének közelében. A férfi az újraközölt Mohamed-karikatúrák miatt azt vette a fejébe, hogy felgyújtja a vicclap szerkesztőségét.

The post Egy Szíriában tartózkodó orosz nyelvű dzsihadistával állt kapcsolatban a francia tanárt lefejező csecsen iszlamista appeared first on .

Az alábbi táblázatban az 2018-as évig történt magyar hadiipari exportot látjuk. 

Gyömbér Béla nyilvános kimutatásokból pazar táblázatokat és ábrákat készített, hogy magyar védelmi ipar néhány trendjéről, úgy is, mint az export és importról. Ebben a táblázatban a magyar hadiipari exportot láthatjuk, élén a lőszereladásokkal, kb. konstans 21-25 millió euro értékben. 

Utána a katonai szoftver és bombák, rakéták, torpedók kategória következik 4,5 és 3 millió euro értékben per év. Hogy ezek mik lehetnek a gyakorlatban, az rejtély nekem, ilyen kor érdemes ezt is a titkosszolgálatokra fogni :) De bombák és torpedók? 

Gyömbér mindenféle érdekes táblázatokba rendezte az adatokat 2010 és 2018 között, és azt írja csak a lőszer és katonai szoftverek volumene erősödött, a többi ingadozott. Van még egy olyan tétel is, hogy tűzvezető rendszer. Várom a megoldást, ha valaki tudja, hogy ez mi lehet :) Az összefoglalás azért nagyon időszerű, mert ha pár éven belül megvalósulnak a hadiipari tervek, akkor utána... Jó, nem annyira időszerű, mert ha megvalósulnak ezek a gyártókapacitások, akkor a magyar félnek fognak termelni. De viszont ha az Airbus rotoragy gyárat veszem, vagy az Nobel Defense Panzerfaust gyárát veszem, azok lehet egyből exportra fognak termelni. Ki érti ezt? 

A cikkben van egy táblázat, ugyanezen forrásokra alapozva a titkosszolgálati eszközök import volumenéről is. Itt van egy kiugrás 2018-ban (majd 8 millió euro a korábbi 2-3 millió euro per év után), amit a szerző azzal hoz összefüggésbe, hogy elkészült az új titkosszolgálati központ (objektumot kellene írnom), és az ottani rendszerek működésével kellhetett.