Biztonságpolitika

A bíróság két év börtönbüntetésre ítélte – végrehajtásában öt év próbaidőre felfüggesztve – azt a zaklató férfit, aki bombák robbantásával fenyegetőzött – közölte a Budapest Környéki Törvényszék.

Azt írták, hogy a férfi január 31-én álnéven, a saját mobiltelefonjáról tárcsázta a 112-es segélyhívót, majd közölte a diszpécserrel, hogy bombát helyezett el egy bevásárlóközpont, egy hajléktalanszálló és a vöröskereszt egy intézményének területén. Hozzátette, hogy ha egy általa megnevezett nő – aki állítása szerint tönkretette az életét – nem jelenik meg meztelenül, 30 ezer forinttal egy megjelölt helyen, akkor felrobbantja a bombákat.

A közlemény szerint a veszélyhelyzet elhárítására a rendőrség nagy erőkkel vonult ki a megjelölt helyszínekre, amelyeket kiürítettek. Az intézkedés 180 embert érintett, de bombát egyik helyszínen sem találtak. A férfit még aznap “intézkedés alá vonták” – tették hozzá.

A tárgyaláson a vádlott elismerte a cselekmény elkövetését, lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. Ezt a bíróság elfogadta, és a férfit három rendbeli közveszéllyel fenyegetés bűntettében mondta ki bűnösnek, és a vele szemben korábban zaklatás vétsége miatt hozott büntetővégzésének próbára bocsátó rendelkezését hatályon kívül helyezte.

A felfüggesztett börtönbüntetés mellett elrendelték a vádlott pártfogó felügyeletét is. Az indokolásban a bíróság kiemelte, hogy a köznyugalom súlyos megzavarása amiatt valósult meg, mert a bombariadó három helyszínt érintett, amelyek kiürítéséről a hatóságnak kellett gondoskodnia.

Az intézkedésben 32 rendőr vett részt 14 szolgálati gépkocsival több, Pest megyei település rendőrkapitányságáról, valamint a katasztrófavédelem és a mentőszolgálat. Enyhítő körülményként értékelte a bíróság egyebek mellett a beismerést, a megbánást, a vádlott rossz életkörülményeit.

Súlyosító körülmény volt a többszörös halmazat, a próbára bocsátás hatálya alatti elkövetés, ahol ugyanaz a nő szerepelt sértettként hasonló fenyegetésekkel, valamint a nagy erők mozgósítása. Az ítéletet az ügyész, a vádlott és a védő is tudomásul vette, így az jogerős – áll a bírósági közleményben.

The post Úgy tűnik lassan bármit meg lehet úszni felfüggesztett börtönnel appeared first on .

Hiba volt leépíteni a hadiipart 1990-ben, de a kormány ezt a hibát kompenzálni fogja – jelentette ki az innovációs és technológiai miniszter. Palkovics László szerint, a védelmi ipari stratégia egyik legfontosabb eleme az ágazati klaszterrendszer kiépítése, amely hat csoportban, az adott szektorban érdekelt iparvállalatokat is tömöríti, irányításuk pedig az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozik majd. Hozzátette, a klaszterek egyike a harcjárműfejlesztésre irányul, de lesz – egyebek mellett – légi, lőszereket előállító, illetve kiberrendszerek fejlesztésére szolgáló védelmi ipar centrum.

The post Az ITM iráníyyítja majd a védelmi ipar klaszterrendszerét appeared first on .

Az orosz rendőrség 1408 embert vett őrizetbe Alekszej Navalnij ellenzéki politikus perének keddi tárgyalása és az ítélet kihirdetését követő spontán tüntetések alatt – közölte az OVD-Info jogvédő szervezet.

Moszkvában 1145, Szentpéterváron pedig 246 embert vettek őrizetbe. A rendőrség a fellépés során az ellenzéki média helyszíni jelentései és a részvevők felvételei szerint gyakran erőt és kényszerítő eszközöket – gumibotot és elektromos sokkolót – alkalmazott.

Az illetékes moszkvai bíróság kedden letöltendőre változtatta a Navalnijra az úgynevezett Yves Rocher-ügyben korábban kiszabott három és fél éves, felfüggesztett szabadságvesztést, a büntetés feltételeinek szisztematikus megszegése miatt. A szabadságvesztésbe beszámít majd az az idő, amelyet a politikus házi őrizetben töltött, így a ténylege büntetés két év 8 hónap. A politikus a tárgyaláson a felmentését kérte, a védői bejelentették, hogy fellebbezni fognak.

Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) szerint Navalnij két gazdasági bűncselekménnyel kapcsolatban – az Yves Rocher- és a Kirovlesz-ügyben – rá kirótt büntetés alatt 60 alkalommal sértette meg a felfüggesztett szabadságvesztés feltételeit. A politikus tavaly, még a nyugati laboratóriumok által egyhangúlag megállapított mérgezését megelőzően hat alkalommal nem jelentkezett az előírt időpontban a büntetésének végrehajtását felügyelő hatóságnál.

A bíróság elvetette Navalnij védőinek azt az érvét, hogy nem lehet letöltendőre változtatni egy olyan felfüggesztett szabadságvesztést, amelynek a hatálya tavaly év végén lejárt. A testület rámutatott, hogy az elítélt még annak érvényessége alatt megtagadta, hogy ellenőrzésre jelentkezzen.

A bíróság kifogásolta, hogy Navalnij csak két hónappal a berlini Charité klinikáról való kiírását követően jelentkezett be az FSZIN-nél, amivel szintén megsértette a feltételes szabadlábra helyezésének feltételeit. A politikusnak az Emberi Jogok Európai Bíróságára (EJEB) történő hivatkozása az ítélet szerint nem állja meg a helyét, mert Strasbourg nem ítélte törvénytelennek az Yves Rocher-ügyben kimondott ítéletet, az orosz legfelsőbb bíróság elnöksége pedig úgy ítélte meg, hogy nem indokolt megsemmisíteni a verdiktet.

Az EJEB 2017 októberében “önkényesnek” és “nyilvánvalóan észszerűtlennek” minősítette az ítéletet, azt állítva, hogy a Navalnij fivérektől megtagadták a tisztességes eljáráshoz való jogukat, egyúttal felülvizsgálatot kért. Az orosz legfelsőbb bíróság ezután mégis helybenhagyta a bírósági döntést.

Az úgynevezett Kirovlesz-ügyben Navalnijt és Pjotr Oficerov üzletembert 2013-ben azon a címen ítélték el, hogy 16 millió rubelt sikkasztottak el a Kirovlesz állami fakitermelő vállalattól. A politikus ötévi börtönt és pénzbírságot kapott, az EJEB azonban kifogásolta az eljárást, az orosz legfelsőbb bíróság pedig 2016-ban elrendelte a perújrafelvételt. A második eljárás a letöltendőt 2017-ben próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre változtatta, de meghagyta az eredetileg meghatározott 2 millió 264 ezer rubeles pénzbírságot. Ebben az ügyben Navalnij felfüggesztett szabadságvesztésének próbaideje 2019 júliusában lejárt.

A politikus támogatói szerint mindkét ügyben politikai verdikt született. Az orosz Központi Választási Bizottság egy, a Kirovlesz-ügyben kirótt felfüggesztett ítélet miatt nem jegyezte be jelöltnek Navalnijt a 2018-as elnökválasztásra. Az indoklás szerint tíz évig nem indulhat választásokon. Navalnij ezzel szemben azzal érvelt, hogy az EJEB neki adott igazat az elítéltetése ügyében, és nem vesztette el passzív választójogát. Egy 2020-ban elfogadott alkotmánymódosítás értelmében az Oroszországi Föderáció alkotmányának van prioritása, amikor az alkotmány és a nemzetközi jog ellentmondásba kerül egymással.

The post Tömegeket vettek őrizetbe Navalnij “tárgyalásának” napján appeared first on .

Rekordmagas Japán védelmi költésvetése 2021-ben

A japán kormány rekordmagas, 5,34 billió jenes (51,7 milliárd amerikai dolláros) védelmi költségvetést hagyott jóvá az áprilisban kezdődő 2021-es pénzügyi évre. Az előző évhez képest ez egy 1,1%-os növekedést jelent, így már kilenc éve folyamatosan emelkednek Japán védelmi kiadásai. A kormánypárt által dominált törvényhozás várhatóan az év elején megszavazza a tervezetet. A cél nem más, mint hogy az ország megfelelő képességekkel rendelkezzen Kína és Észak-Korea potenciális fenyegetéseinek elhárítására.

Egy új, saját lopakodó vadászgéptípus, az F-X létrehozására 706 millió dollárt szánnak, amely az F-2-es gépeket cserélné. A projekt teljes költségét 40 milliárd dollárra becsülik, és a 2030-as évekre várják az elkészültét. A főkivitelező a Mitsubishi Heavy Industries lesz, az amerikai Lockheed Martin cég segítségével. Ezen felül 630 millió dollárból további két F-35B és négy F-35A vadászbombázó repülőgép kerülhet beszerzésre Japán által.

323 millió dollárt költenének egy új, nagyhatótávolságú rakéta kifejlesztésére, amelynek Okinava prefektúra védelmében lehet kiemelkedő szerepe. Az elképzelések szerint a fegyver képes lenne az ellenséges hajókat azok fegyverzetének hatótávolságán kívülről megsemmisíteni. Az Aegis program keretein belül 16 millió dollár juthat két új hadihajó építésének megkezdésére, melyeknek működtetése a tervek szerint kisebb legénységet igényel majd, mint az eddigi rombolóké.

A világűrbe telepítendő képességekre 1,15 milliárd dollárt különítenének el. A tervek között szerepel, egy optikai teleszkóp, amely ismeretlen objektumok megfigyelését végezné, valamint egy műholdrendszer, amely hiperszonikus fegyvereket lenne képes észlelni, mint amilyeneket Kína és Oroszország jelenleg is fejleszt. A kibertérre 291 millió dollár juthat, melyből a védelmi erők egy új, körülbelül 540 fős kibervédelmi egységét állítanák fel. További 27 millió dollárt pedig egy nagyteljesítményű lézer kifejlesztésére fordíthatnak, amelyet többek közt drónelhárításra lenne alkalmazható.

Írta: Varga Domonkos Bálint

 

Japán a jövő légiharcaira készül

A japán védelmi minisztérium tervei szerint az ország F-X néven új, 6. generációs pilóta nélküli vadászrepülőgép fejlesztésébe kezd. Elsősorban a 2035-től fokozatosan kivonásra kerülő F-16C típuson alapuló Mitsubishi F-2 vadászgépeket kívánják az új típussal leváltani. A fejlesztések során arra törekednek, hogy közeljövőben minőségben tudják ellensúlyozni a Kínai Népköztársaság fegyveres erői által jelentett mennyiségi erőfölényt. Kína jelenleg több mint 1000 db bevethető 4. generációs harci géppel rendelkezik, amely mintegy háromszorosa a Japán Légi- és Tengerészeti Véderő rendelkezésére álló eszközök számának. Ezen felül Kína folyamatos erőfeszítéseket tesz a hazai gyártású 4+ illetve 5. generációs típusok hadrendbe állítása terén.

A felvázolt követelményeknek megfelelően az új vadászgépet már alacsony észlelhetőségűnek tervezik. A pilóta nélküli eszközök nélkülözni fogják a pilótafülkét, amely révén jelentős súlyt takaríthatnak meg, valamint kisebbre építhetik őket. Az emberi tényező hiánya lehetővé teszi, hogy olyan helyzetekben és olyan módon vessék be őket, ahol azt a pilóta által vezetett eszközöket egyébként nem lehetne.

A jövő vadászrepülőgépének megtervezése 2010-ben kezdődött, amikor felvázolásra került egy magas szinten digitalizált, intelligens és azonnali válaszadásra képes, un. „i3 FIGHTER” koncepciója. Ezt követően épült meg 2016-ban a Mitsubishi X-2 tesztrepülőgép, amelyet számos új technológia kipróbálására használtak. A Védelmi Minisztérium tervei szerint 2024-ben kerülhet sor az első tesztrepülésekre, majd 2025-ben választanák ki a sikeres prototípust, amit végül 2035-ös határidővel állítanának hadrendbe. Egyes becslések szerint teljes program több ezer milliár yenre rúghat.

Japán három lépcsőben tervezi a pilóta nélküli eszközök bevezetését: 1) egyéni távvezérléssel, 2) egy ember vezette repülőgép irányítása alatt álló drónrajok (teaming), valamint 3) teljesen önállóan működő négygépes drónrajok formájában. Az autonóm fegyverek biztonságos alkalmazásához nélkülözhetetlen a fejlett mesterséges intelligencia (MI) megalkotása. A japán fejlesztések első körben a „teaming” technológiára fognak koncentrálni 2035-ös határidővel.

A pilóta nélküli repülőgép tervezését és gyártását elsősorban a hazai erőforrásokra támaszkodva tervezik megvalósítani, de nem tartják kizártnak a külföldi (elsősorban amerikai és angol) vállalatokkal történő együttműködést sem. Hazai oldalon elsősorban repülőgépek tervezésben már jártas Mitsubishi Heavy Industries, a Mitsubishi Electric, valamint a Subaru fog részt venni a programban. A lehetséges külföldi vállalatok között az amerikai Lockheed-Martin, a Boeing, valamint az angol BAE Systems lett megnevezve. Ezek közül a Lockheed-Martin már komoly tapasztalatokkal rendelkezik 5. generációs repülőgépek fejlesztésével kapcsolatban. Erről várhatóan 2021 nyaráig születik majd döntés.

Írta: Szomolányi Szabolcs

 

India oltása

Zajlanak a COVID-19 járvány elleni tömeges oltások megkezdésének főpróbái. A dél-ázsiai országban január 2-án 4 államban tesztelték a tömeges oltások megkezdéséhez szükséges képességek tesztelését. Ezen alkalomból kinevezett oltók és oltandók bevonásával követték végig, hogy az oltóanyag megfelelő feltételek teljesülésével kerül kiszállításra, a célhelyen tárolásra, majd beadásra. Az oltóanyag állandó és megfelelő hőmérsékleten való tartásán túl komoly hangsúlyt kap egy ilyen eljárásban az oltásra jogosultak igazolása, az oltás beadása, a használt oltótűk és további elhasználódó orvosi eszközök megfelelő kezelése, illetve az egész folyamat hátterében álló logisztika megszervezése. Az első alkalom tanulságai közé tartozik, a távoli helyszínek megfelelő lefedésének biztosításának fontossága, az események gyors és széleskörű jelentésének fokozása és a személyzeti képzések gyorsításának szükségessége. Hasonló teszt vette kezdetét január 8-án is.

Indiában kettő oltóanyagot fognak használni. Az első a Covaxin a Bharat Biotech India által kifejlesztett oltóanyag melynek tesztelését már 2020 nyarán átfogóan megkezdtek, és egy feszített eljárásban kapta meg a megfelelő engedélyeket a tömeges oltásokhoz való felhasználáshoz. A második pedig a Covishield, ami az Oxford AstraZeneca egyik variánsa, melyet a Serum Institute of India fejlesztett ki. Mindkét oltóanyag feszített tempójú eljárásban kapta meg a megfelelő engedélyeket a tömeges oltásokhoz való felhasználáshoz.

Indiában január 6-ig több mint 10 millió igazolt fertőzöttje volt a vírusnak, melyből 224 ezer a jelenleg is aktív beteg, míg összesen 150 ezer elhunytat követelt. A vírus Egyesült Királyságban mutálódott verzióját 73 főnél mutatták ki. A COVID-19 által kritikusan értintett déli államok esetében érdekes módon Új-Delhinek kellett felszólítania a helyi vezetést a járványügyi intézkedések fenntartásáért bizonyos esetekben. Ezen túl, Pandzsáb és Gudzsarát államokban a kislétszámú osztályok (előbbinél 5-12 fő, utóbbinál 10-12 fő) számára újranyitják az iskolákat.

Az indiai miniszterelnök Narendra Modi Angela Merkellel is tárgyalt, mely során Modi beszámolt az Indiában fennálló helyzetről, illetve előre vetítette az indiai képességek nemzetközi szolgálatba állítását, a belső viszonyok rendezését követően.

Írta: Kertai Zoltán Péter

 

Az IDF betiltása Indonéziában

Az indonéz kormány betiltotta az Iszlám Védelmi Front (Islamic Defender’s Front-IDF) nevű, jelentős politikai befolyással rendelkező fundamentalista csoport működését A szervezet nevéhez számos olyan terrorcselekmény fűződik, amellyel ellentétet próbáltak szítani az ország többségi népességét adó muszlimok és más kisebbségi csoportok között. Omar Sharif Hiariej igazságügyi miniszter kiemelte, a főbb jelenlegi és korábbi vezetők közül 30 személyt terrorizmussal vádoltak meg, valamint az IDF vezetőjét, Rizieq Shihab-ot 455 támogatójával együtt december 18-án őrizetbe vették, miután a koronavírus-járvány következtében tiltott tömegrendezvényen vettek részt.

A szervezetet hivatalosan már a tavalyi évben feloszlatták, ennek ellenére továbbra is működött, az utóbbi időben támogatásának növelése érdekében jótékonysági programokat is szervezett. A csoport 1998-ban jött létre, legfőbb céljukként a saría törvények bevezetését tűzték ki. A 2016-os, Jakartában kirobbanó tüntetéshullám fő résztvevőjeként tagjai fontos szerepet játszottak a város akkor keresztény kormányzója, Basuki Tjahaja Purnama megbuktatásában, aki egy beszédében kifogásolta, hogy a Korán nem tesz említést a nem iszlám vallásúak politikai szerepvállalásáról.

Írta: Zernig Csombor

 

Női elnökjelölt a mongol választásokon?

Január 2-án Oyungerel Tsedevdamba, a mongóliai parlament korábbi képviselője bejelentette, hogy indul a Demokrata Párt elnökjelölti pozíciójáért. Mongóliában 2021 júniusában rendezik az elnökválasztást, az ország történetében ezt megelőzően egyszer, 2013-ban láthattunk női elnökjelöltet, Udval azonban nem járt sikerrel.

Az idén 55 éves Oyungerel közgazdász diplomáját a Szovjetunióban szerezte, 2004-ben a Stanford Egyetemen végzett, majd 2011-ben részt vett az Eisenhower Fellowship Programban, illetve ő írta a „A zöld szemű láma” című bestsellerkötetet is. Az 1990-es és 2000-es években különböző közalkalmazotti pozíciókat töltött be, a korábbi elnök (Elbegdorj) tanácsadójaként az emberi jogokkal és az állampolgárok részvételével kapcsolatos politikákkal foglalkozott. a parlamentben 2012-től képviselő. Amellett, hogy emberi jogi aktivista, a Mongóliai Demokratikus Nőszövetség vezetője is, publikációival nemcsak a társadalom legfontosabb kérdéseit érinti, hanem a szociális jóléttel kapcsolatos kezdeményezésekben is élenjár – ehhez köthető a Local Solutions Foundation szervezettel történő köztisztasági kezdeményezése.

Az elnökjelöltséggel kapcsolatban felmerültek bizonyos kérdések Oyungerel személyét illetően. Egyrészt mivel a korábbi elnök, Elbegdorj tanácsadója volt, feltételezik, hogy még mindig része holdudvarának, másrészt kritikusai azt hozzák fel ellene, hogy férje amerikai állampolgár (a külföldiekkel való házasságkötés vitatott kérdés Mongóliában).

Nem garantált, hogy Oyungerel valóban eljut az elnökválasztásig, mivel elsőként a Demokrata Párt jelölését kell megkapnia – ehhez azonban a jelenlegi elnököt, Battlugát kéne legyőznie – ezt követően pedig a Mongol Néppárt jelöltjével kellene versenyeznie (aki feltehetően a jelenlegi miniszterelnök, Khurelsukh lesz).

Írta: Györgyi Dominika

Szerkesztette: Györgyi Dominika

Címlapkép: A Japán Önvédelmi Erők (JSDF) egyik egysége a Tokiótól északra fekvő aszakai támaszponton rendezett katonai díszszemlén 2018. október 14-én. (Forrás: MTI/EPA/Franck Robichon)

A Ázsia 04 – Ázsia hírfigyelő, 2020. december bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

 A japán védelmi minisztérium rendszeresen közzé teszi  milyen gyakran kell megemelnie a készültséget légtérsértések miatt. A dokumemban még az is benne van, hogy hol történnek a sértések. Évi 500-600 légtérsértés Kína felől igen masszív, minden napra jut majdnem kettő. De persze mielőtt még lándzsát törnék Peking felett eszembe jut, hogy görög-török eset, amikor 2018 vagy 2019-ben a feszkó növekedésével kijöttek egy görögök egy brutális számmal valami 1600 vagy 16000 egy év alatt. Igen, az sok, de ha ránézünk a térképre, hogy látjuk, hogy görög szigetek közvetlenül a török tengerparttal szemben sorakoznak, akkor még jóindulat mellett is (ami nincs ebben a viszonyrendszerben) össze lehetne szedni pár ezer légtérsértést azzal, hogy egy mp. alatt áthúz egy török gép egy görög szikla felett. Kína és Japánnak is vannak ilyen közel fekvő pontjai, szóval elképzelhető, hogy nem Okinawa vagy Tokio fölé próbálának beröpöködni a kínai gépek. https://www.mod.go.jp/js/Press/press2020/press_pdf/p20200710_02.pdf

Letartóztatott a Budakörnyéki Járásbíróság kedden egy hónapra egy Pest megyei férfit, aki a gyanú szerint súlyosan bántalmazta az élettársát, de fenyegetéssel rávette a nőt arra, hogy a kórházban azt mondja, rablótámadás okozta a sérüléseit.

A Budapest Környéki Törvényszék azt közölte: a férfi ellen a nagykőrösi rendőrkapitányság indított eljárást aljas indokból vagy célból, védekezésre képtelen személy sérelmére, különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértés bűntette és más bűncselekmény miatt. A közlemény szerint a pár nyolc éve él együtt, két gyermekük született, akiket a gyámhivatal nevelőszülőknél helyezett el. Emiatt és a férfi féltékenysége miatt a kapcsolatuk megromlott. Januárban a nő néhány hétre különköltözött, majd múlt csütörtökön visszatért az élettársához.

A férfi ekkor egy pohárral fejbe dobta, bezárta az ajtót, majd egy kalapáccsal többször megütötte élettársát, követelve, hogy árulja el, kivel csalta meg. Ezután leszaggatta a nő ruháit, késsel megvágta őt, megkötözte és órákon át úgy tartotta – áll az írásos összegzésben. A nő a vérveszteségtől többször elájult, a férfi azzal a feltétellel kísérte el a kórházba, ha ott élettársa azt állítja, hogy rablók okozták a sérüléseit.

A tájékoztatás szerint a férfi letartóztatását a bűnismétlés és a bizonyítás megnehezítésének veszélye miatt rendelték el. A végzés nem végleges, de végrehajtható.

The post Brutális: letartóztattak a kegyetlen “férfit”, aki rablótámadásnak akarta beállíttatni élettársa bántalmazását appeared first on .

Felmentését és azonnali szabadon bocsátását követelte kedden Alekszej Navalnij azon a tárgyaláson, amely azt hivatott eldönteni, hogy letöltendővé változtassa-e a bíróság az ellenzéki politikus ellen az úgynevezett Yves Rocher-ügyben meghozott felfüggesztett ítéletet.

Érvelésében Navalnij rámutatott, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) az ügyében nem állapított meg bűncselekményt, és törvényellenesnek nevezte az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálatnak (FSZIN) a felfüggesztett börtönbüntetésének letöltendőre változtatását szorgalmazó keresetét. “Ellenem olyan ügyben folyik bírósági eljárás, amelyben ténylegesen ártatlannak mondtak ki. Emlékeztetek arra, hogy az Yves Rocher-ügy minden oroszországi fázisán átjutva az EJEB-hez fordultam, a strasbourgi bíróság pedig a tetteimben nem látott bűncselekményt. Oroszország közvetve elismerte ezt az ítéletet azzal, hogy kártérítést fizetett ki a számomra” – mondta. Az EJEB 2017 októberében “önkényesnek” és “nyilvánvalóan észszerűtlennek” minősítette az ítéletet, azt állítva, hogy a Navalnij fivérektől megtagadták a tisztességes eljáráshoz való jogukat, egyúttal felülvizsgálatot kért. Az orosz legfelsőbb bíróság mégis helybenhagyta a bírósági döntést.

Navalnij a tárgyaláson az augusztusi kómába kerülésével kapcsolatban, amely nyugati laboratóriumok egybehangzó szakvéleménye szerint mérgezés miatt történt, ismételten azt állította, hogy sikerült bebizonyítani: “éppen Putyin követte el ezt a gyilkossági kísérletet”, mert számára ez a küzdelem egyetlen eszköze.

“És ez megőrjíti a bunkerében ezt a lopós kis embert” – hangoztatta Navalnij. Hozzátette: Putyin fő bánata az, hogy igyekezete ellenére nem nagy geopolitikusként, hanem mérgezőként, “Alsónadrágmérgező Vlagyimirként” fog bevonulni a történelembe. A bíró felszólította Navalnijt, hogy ne térjen el a tárgyalás tárgyától.

Navalnijt és öccsét, Oleget az Yves Rocher Vostok-ügyben 2014 decemberében csalás és pénzmosás címén ítélték el, amiért szállítmányozási cégük a vád szerint túlszámlázott a francia kozmetikai cég oroszországi leányvállalatának. Az Yves Rocher az ítélethirdetést megelőzően közölte, hogy anyagi kár nem érte. Alekszejre három és fél év, öt évre felfüggesztett, öccsére, Olegre pedig ugyanennyi időtartamú, de letöltendő börtönbüntetést szabott ki a bíróság. A politikus fivére a büntetést le is töltötte. Az ítélet szerint a fivérek 26,8 millió rubel (a rubel jelenleg mintegy 3,90 forintot ér) kárt okoztak az Yves Rocher cég oroszországi leányvállalatának, és további 4,5 milliót egy másik cégnek. Navalnij támogatói szerint az ügyben politikai verdikt született.

 

The post Felmentését kérte Navalnij a bírósági tárgyaláson appeared first on .

Megkezdték a francia képviselők a radikális iszlám elleni törvénytervezet vitáját a nemzetgyűlésben, amelyet a szöveget bemutató Gérald Darmanin belügyminiszter olyan betegségnek nevezett, amelyre szerinte a legjobb gyógyír a szekularizáció lehet.

“Hazánk egy olyan szeparatizmus betege, amely közül a legjelentősebb, az iszlamizmus, a nemzeti egységet támadja” – fogalmazott a két hetesre tervezett vitát megnyitó beszédében a tárcavezető. “Néven kell nevezni a betegséget, és meg kell rá találni a gyógyszereket” – tette hozzá.

A szövegben nem szerepel sem az iszlamista szeparatizmus kifejezés, amelyet Emmanuel Macron államfő használt, amikor október 2-án tartott beszédében bemutatta a javaslatot, s az állam és egyház szétválasztását jelentő szekularizáció fogalma sem. A törvénytervezet a “köztársaság elveinek megerősítését” célozza annak érdekében, hogy megakadályozza, hogy vallási vagy etnikai hovatartozás alapján egyes csoportok elkülönülhessenek a társadalmon belül.

Az elmúlt hetekben a köztársasági elnök jelentős nyomást gyakorolt a muzulmán szervezetek képviselőire, hogy nyilvánosan is vegyék fel a harcot az iszlám radikalizmus ellen a Charlie Hebdo szatirikus napilapban szeptember elején újból közzétett Mohamed-karikatúrákat követő terrortámadások, Samuel Paty történelemtanár lefejezése és a nizzai katedrálisban három áldozatot követelő merénylet után.

“Ezzel a szöveggel a kormánytöbbség nem a vallások, hanem az iszlamista nyomulás ellen harcol” – mondta a belügyminiszter, akit a baloldali ellenzék egy része azzal vádol, hogy megbélyegzi a muzulmánokat, miközben a jobboldali ellenzék szerint pedig nem elég szigorú a tervezet.

Gérald Darmanin egyébként bejelentette, hogy a Párizshoz közeli Pantin település nagymecsete, amelyet azért záratott be a rendőrség hat hónapra, mert októberben továbbították az utóbb lefejezett tanár ellen az interneten megjelent uszító felhívásokat, kinyithat, miután “a mecsetet látogató hívek rendet raktak a köreikben”.

Eric Dupond-Moretti igazságügyi miniszter szerint a törvény “megfelelő, gyors és rendszerszerű” büntetőjogi választ ad ahhoz, hogy “szankcionálni lehessen azokat, akik a köztársasági kereteken kívül próbálnak bandázni”.

Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke pénteken egy ellentervezetet nyújtott be a parlamentnek az iszlamista ideológiák betiltására, amelyben a muzulmán fejkendő viseletének betiltását is javasolja minden nyilvános helyen.

A kormány tervezete elsősorban technikai eszközökkel kívánja az állam és a közélet világnézeti semlegességét megerősíteni. A törvény lehetőséget fog biztosítani azok megbüntetésére, akik a közösségi oldalakon oly módon tesznek közzé személyes adatokat, és ezzel veszélyeztetik mások életét, mint ahogy az a meggyilkolt Samuel Paty esetében történt.

Az intézkedések közül az egyik legfontosabb, hogy minden állami támogatást élvező egyesületnek el kell magát köteleznie “a köztársaság értékei és elvei mellett”. A 10 ezer euró feletti külföldi adományokat ezentúl be kell jelenteni az adóhivatalnak. Ennek célja a külföldi fenntartású mecsetek jobb ellenőrzése. Külön passzus foglalkozik az illegális egyesületi iskolák elleni küzdelemmel, és 3 éves kortól minden gyereknek kötelezővé teszi az óvodába járást, amely alól csak a gyermek betegsége vagy a család speciális helyzete jelenthet kivételt, nagyon korlátozott módon.

Az olyan, elsősorban vallási alapítványi iskolák ellenőrzését is megszigorítja az állam, amelyeknek nem kötelező a közoktatási programot követniük, és “kihágások” esetén elrendelheti egy adott intézmény azonnali bezárását. A törvény büntetni fogja a szüzességi igazolást kiállító orvosokat, és megerősíti a poligámia és a kényszerházasság elleni intézkedéseket is.

The post Megkezdődött a radikális iszlám elleni törvénytervezet vitája a francia nemzetgyűlésben appeared first on .

Őrizetbe vettek hétfőn egy férfit a dél-franciaországi Toulonban, miután a lakása ablakából kidobtak egy emberi fejet. A helyszínre kiérkező kommandósok a lakásban megtalálták az áldozat, egy hajléktalan holttestét – közölték rendőrségi források.

Hétfő délután fél 3 órakor járókelők riasztották a rendőrséget, miután Toulon belvárosában egy emberi fejet találtak az utcán egy dobozban. Amikor a rendőrök kiérkeztek a helyszínre, az egyik lakóépület harmadik emeleti lakásában egy férfi jelent meg véres kézzel. A fegyvertelen férfi elbarikádozta magát a lakásban, amelynek ajtaját betörték a kommandósok, és bent megtalálták az áldozat holttestét. A kommandósok délután 3 órakor őrizetbe vették a férfit az otthonában. Az első vizsgálatok azt állapították meg, hogy a fejet a lakás ablakából dobták ki az utcára.

“Semmi nem utal arra, hogy ez a cselekmény bármilyen terroreseménnyel hozható összefüggésbe” – mondta a nyomozást megindító helyi rendőrség az AFP hírügynökségnek. A források szerint a gyanúsított az előző éjszaka két hajléktalant szállásolt el a lakásában. A rendőrséget riasztották is egy verekedéshez a lakásba. A lefejezett ember az egyik hajléktalan, a másikat még keresi a rendőrség. Az őrizetbe vett gyanúsított egy 45 éves, válófélben lévő volt katona, aki haditengerészetnél szolgált.

“Ez a minősíthetetlen cselekmény annak a kifejeződése, amelyet a legszélsőségesebb emberi őrület képes megtenni” – írta Hubert Falco, Toulon polgármestere közleményében. Jelezte azt is, hogy “a barbár cselekményt elkövető férfi indítékai egyelőre nem ismertek”.

The post Horror: őrizetbe vettek egy férfit, aki kidobta egy lefejezett hajléktalan fejét az ablakán appeared first on .

Juval Steinic izraeli energiaügyi miniszter szerint Iránnak mintegy fél évre van szüksége ahhoz, hogy képes legyen atombombát előállítani – jelentette a Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újság internetes kiadása.

Az izraeli miniszter majdnem kétszer annyi időt becsült az első atombombához szükséges hasadóanyag létrehozásához, mint amire a Joe Biden vezette amerikai kormány külügyminisztere, Anthony Blinken számít. Izrael tisztában van a Biden-kormány szándékával, hogy ismét érvényesítsék a 2015-ben Iránnal megkötött nemzetközi nukleáris megállapodást, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök mindig is ellenzett.

Washington azzal érvel, hogy az előző, Trump-adminisztráció kilépése az egyezményből visszaütött, mert arra késztette Teheránt, hogy hagyjon fel nukleáris tevékenységének korlátozásával.

Blinken amerikai külügyminiszter múlt hónapban, a hivatalba lépése előtti napon azt mondta, hogy a “kitörési idő” – azon időszak, amelynek során Irán a bombakészítéshez megfelelő tisztaságúra dúsíthatja a rendelkezésére álló uránt – az egyezményben meghatározott egy évről mintegy három-négy hónapra csökkent. Blinken a nyilvánosan elérhető jelentésekre alapozta ezt a véleményét.

Steinic szerint a Trump-kormány súlyos károkat okozott Irán nukleáris projektjének és arzenálja kiépítésének. “A dúsításban fél évre van szükségük az áttöréshez, ha mindent elkövetnek érte” – nyilatkozta a Kan közszolgálati rádiónak, közel kétszer annyi időre becsülve ezt a időtartamot, mint Blinken. “Ahhoz, hogy több nukleáris fegyverük legyen, egy vagy két évre van szükségük” – tette hozzá.

Teherán tagadja, hogy nukleáris fegyverek gyártására törekedne, de a közelmúltban felgyorsította urándúsítással az egyezmény megsértését. A megállapodást 2019-ben kezdte áthágni, miután az Egyesült Államok 2018-ban visszalépett az alkutól és ismételten szankciókat vezetett be az iszlám köztársaság ellen.

The post Izraeli információk szerint Iránnak fél év kell az atombombához appeared first on .

Magyar rendőrök indultak Észak-Macedóniába és Szerbiába, hogy segítséget nyújtsanak a határőrizeti feladatok ellátásában – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

A közleményben azt írták: a magyar rendőrség elkötelezett a mellett, hogy megakadályozza az illegális bevándorlók bejutását Magyarországra, az Európai Unió területére, ezért felajánlotta támogatását a nyugat-balkáni országoknak. A Szerbiába induló 45. és az Észak-Macedóniába induló 57. magyar rendőri kontingens tagjait Balázs László, az ORFK határrendészeti főosztályának vezetője búcsúztatta Budapesten, a Készenléti Rendőrség központi objektumában.

A magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzésére és felderítésére, továbbá közreműködnek az embercsempészek előállításában. Nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítenek szolgálatot, hanem az ország belsejében is. A kontingens terepjárókkal, éjjellátó készülékekkel és hőkamerákkal segíti az érintett határszakaszok védelmét. Az észak-macedón kontingensben szolgálatot teljesítő 30 és a szerb kontingensben szolgálatot teljesítő 20 rendőr magyar szolgálati felszereléssel látja el feladatait, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják.

Az Észak-Macedóniából és Szerbiából hazatérő kontingens tagjai – a magánútról hazatérő magyar állampolgárokhoz hasonlóan – járványügyi megfigyelés alatt maradnak, amíg koronavírustesztjük eredménye nem érkezik meg. Erre az időre szolgálatmentességet kapnak. Esetükben a teszt költségét a rendőrség állja – olvasható a közleményben.

The post Magyar rendőri kontingens indult Észak-Macedóniába és Szerbiába appeared first on .

Kedden elhunyt Sir Tom Moore, a brit hadsereg veteránja, aki tavaly csaknem 33 millió fontot gyűjtött a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) számára a koronavírus-járvány elleni küzdelemre. Sir Tom koronavírus-fertőzésben szenvedett, halálát a fertőzés miatt kialakult Covid-19 betegség okozta.

A “Captain Tom”, vagyis Tom százados néven világszerte ismertté vált egykori katonát – aki a második világháború idején az ázsiai hadszíntéren szolgált és századosi rendfokozatban szerelt le – életének 101. évében érte a halál. Lánya, Hannah Ingram-Moore vasárnap közölte a Twitteren, hogy édesapját kórházba kellett szállítani, mivel koronavírus-fertőzést kapott és légzéssegítő kezelés vált szükségessé. Sir Tom Moore akkor már néhány hete tüdőgyulladással küszködött, de egészen vasárnapig otthonában ápolták.

Halálát kedden két lánya, Ingram-Moore és Lucy Teixeira közös sajtóközleményben jelentette be. A dél-angliai Bedford városának kórháza, ahol az agg veteránt kezelték, már hétfő este közölte: a koronavírus-járvány miatt elrendelt látogatási tilalom ellenére engedélyezte, hogy családja felkereshesse betegágyánál Sir Tom Moore-t.

Sir Tom tavaly arra tett fogadalmat, hogy századik születésnapja előtt százszor körbesétálja házának jókora kertjét. Ennek fejében azt kérte, hogy aki teheti, adományokkal támogassa az NHS által a koronavírus-járvány megfékezésére kifejtett áldozatos erőfeszítést. Kezdeti célkitűzése az volt, hogy ezer fontot gyűjtsön össze az NHS-t támogató jótékonysági alap számára.

Tom százados tavaly április 30-án ünnepelte századik születésnapját, de a századik kört már két héttel korábban megtette kertjében egykori alakulata, a yorkshire-i ezred katonáinak díszsorfala között. Tom Moore naponta tíz kört teljesített kerekes járókerete segítségével kertjének egy kijelölt, 25 méter kerületű része körül a délkelet-angliai Marston Moretaine községben lévő otthonában.

Az adományok azonban ezután is folyamatosan ömlöttek az NHS-segélyalap elkülönített számlájára, amelyen végül 32,8 millió font – több mint 13 milliárd forint -, vagyis az eredeti célkitűzésben megjelölt ezer fontnak csaknem a 33 ezerszerese gyűlt össze. A több mint másfél millió adományozó között volt Vilmos herceg, II. Erzsébet királynő unokája, aki majdan maga is az Egyesült Királyság uralkodója lesz. A jótékonysági sétával összegyűjtött tízmilliókkal Sir Tom négy évtizedes Guinness-rekordot döntött meg. Ráadásul még egy Guinness-rekord is fűződik nevéhez: ő a legidősebb ember, aki a brit slágerlisták élére került: Michael Ball énekes You’ll Never Walk Alone című dalának új felvételén szerepelt, amely szintén az adománygyűjtő akció része volt.

A királynő – Boris Johnson miniszterelnök soron kívüli, egyedi felterjesztését jóváhagyva – tavaly nyáron a Sir előnév viselésére jogosító lovagi rangra emelte, a brit hadsereg pedig ezredessé léptette elő a hatalmas adományt összegyűjtő veteránt. Szeptemberben bejelentették, hogy film is készül Sir Tom életéről.

The post Elhunyt a 101 éves veterán, aki a brit egészségügynek milliókat gyűjtőt appeared first on .

Őrizetbe vettek két férfit, akitől negyedmilliárd forint értékű kábítószert foglaltak le Budapesten – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI).

A közlemény szerint nyomozók tudomására jutott, hogy a fővárosban kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó bűnözők jelentős mennyiségű drog átadására készülnek egymás között, ezért összehangolt akciót szerveztek péntekre. A kereskedők két külön autóval egy XIII. kerületi társasház mélygarázsába hajtottak, ahol több sporttáskát tettek át egyik kocsiból a másikba. A nyomozók ekkor fogták el a két férfit, akiknek autójában 22 kilogramm marihuánát találtak.

A nyomozás során a rendőrök felderítették a többi, szintén eladásra szánt kábítószer deponálására szolgáló járművet és tárolóhelyet, ahonnan 59 kilogramm marihuánát, 2020 gramm kokaint és két fegyvert foglaltak le. A 36 és a 37 éves férfinél összesen 24 millió forint értékű eurót találtak – írták. Kiemelték: a lefoglalt kábítószer feketepiaci értéke mintegy negyedmilliárd forint, ami az elmúlt évek egyik legnagyobb mennyiségű, magyarországi drogfogása.

A kábítószer átadását a közelből felügyelte a drogügylet szervezője, egy 33 éves férfi, aki a rendőri intézkedés elől elmenekült. Az ő elfogására a KR NNI a Terrorelhárítási Központ műveleti egységeit kérte fel. A férfi kézre kerítésére pénteken Baranya megyében jelentős rendőri erőt vontak össze. A férfi a szökéshez használt autóját – amelyet később a rendőrök megtaláltak – hátrahagyta, és elrejtőzött a hatóságok elől. A rendőrség elfogatóparancsot adott ki ellene.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai jelentős mennyiségű kábítószer-kereskedelem miatt folytat eljárást a két férfit ellen, akiket kihallgattak, majd őrizetbe vettek. Az egyik férfi esetében letartóztatást, a másik esetében bűnügyi felügyeletet kezdeményezett a rendőrség – olvasható a közleményben.

The post Negyedmilliárd forint kábítószert foglaltak le appeared first on .

Oroszország jogi és műszaki szempontból is felkészült a globális internetről való lekapcsolására, de egyelőre nincs előjele annak, hogy ez be fog következni – jelentette ki Dmitrij Medvegyev.

“A technológia készen áll erre. A törvényhozás szintjén is megszületett már minden döntés, de ez nem lenne egyszerű és én nagyon nem szeretném. Én egyelőre, őszintén szólva, nem látom előjeleit ennek, mert ez kétélű fegyver” – nyilatkozott a volt elnök és ex-miniszterelnök.

Álláspontját azzal indokolta, hogy egy ilyen lépés intézkedéseket váltana ki orosz részről is, emellett az ország valódi és idézőjeles barátai az internetet aktívan használják a saját nézeteik terjesztésére és aligha mondanának le erről az eszközről.

Medvegyev szerint Oroszországnak kész terve van arra az esetre, ha az Egyesült Államok lekapcsolná az orosz internetet. Emlékeztetett rá, hogy a világháló irányításához szükséges “kulcsjogok” amerikai kézben vannak.

Példaként hozta fel, hogy régóta felmerült már Oroszországnak a SWIFT nemzetközi bankközi tranzakciós rendszerről való leválasztásának gondolata, ezért, erre az esetre felkészülve kénytelen volt egy saját informatikai rendszert kiépíteni.

“Potenciálisan ugyanez megtörténhet az internettel és akkor nem lesz hozzáférésünk a háló fő csomópontjaihoz” – mondta.

Medvegyev elmondta, hogy Oroszország törvényt dolgozott ki annak érdekében, hogy szuverén módon irányíthassa saját szegmensét az interneten. Rámutatott, hogy az államigazgatás és rengeteg társadalmi funkció a világhálóra támaszkodik.
Mint mondta a törvény szükség esetén lép életbe. Elismerte, hogy a hatályba lépése problémákat okoz majd, mert az átállítás időbe fog telni, de megfogalmazása szerint a Runet (az internet orosz szegmense) “működésének autonómiáját helyre lehet állítani, vagy létre lehet hozni”.

Medvegyev azt mondta, hogy Oroszországban jelenleg az összes közösségi oldal blokkolás és forgalomlassítás nélkül működik, ám ha ezek magatartása barátságtalanná válik és elutasítják az orosz információk közlését, akkor Moszkvának van eszköze ahhoz, hogy hatást gyakoroljon rájuk. A hozzáférés megakadályozását “nagyon kemény, radikális” lépésnek nevezte, a lelassítást “potenciálisan működőképesnek”, hozzátéve, hogy nem szeretné, ha ilyesmihez kellene folyamodni. Megjegyezte, hogy hasonló megoldásokon más országokban is gondolkodnak.

Valójában egyébként a Microsoft tulajdonában álló LinkedIn szakmai közösségi oldal 2016 óta nem érhető el Oroszországból, miután egy helyi bíróság szerint megsértette az adattárolásra vonatkozó, 2015-ben elfogadott törvényt, amelynek értelmében Oroszországon belül kell tárolni az orosz állampolgárokra vonatkozó összes adatot.

The post Medvegyev: Oroszország felkészült a világhálóról való lekapcsolására appeared first on .

Az Oroszországi Föderáció minden évben rotációs elv alapján nagyszabású hadgyakorlatot tart: 2017-ben az ország nyugati részén került rá sor (Zapad 2017), ezt követte a keleti területek mozgósítása (Vosztok 2018), majd tavaly az ország középső részén szervezték meg (Centr 2019). Jövőre az egész rendszer újraindul a Zapad 2021-gyel. Idén pedig 2020. szeptember 21-26. között került megrendezésre az ez évi legnagyobb orosz hadgyakorlat, a Kaukázus 2020. Így az idei hadgyakorlat jelentősége véleményem szerint abban keresendő, hogy a korábbiaktól eltérően az orosz egységeken kívül – összesen tíz ország – stratégiai partnerek és szövetségesek is részesei voltak az eseménynek. A résztvevők – még India és Azerbajdzsán visszalépése mellett is – igen impozáns listáján olyan államok szerepelnek, mint Kína, Pakisztán, Irán vagy Fehéroroszország.  

Jelen elemzésem célja, hogy részletes összefoglaló anyagot készítsek a Kaukázus 2020 hadgyakorlatról, annak információiból kiindulva pedig megállapítást tegyek arra nézve, hogy mennyire képes ellátni a Déli katonai körzet az Oroszországi Föderáció dél-nyugati védelmét, illetve megválaszoljam a külföldi katonai erők részvételét a gyakorlaton.

A Déli katonai körzet és Asztrahán régió

A téma részletekbe menő elemzése előtt az átláthatóság érdekében fontosnak tartom tisztázni az orosz katonai közigazgatás egy alapfogalmát. A katonai körzetek az Oroszországi Föderáció fegyveres erőinek földrajzi-adminisztratív egységei, amelyek védelmi szempontból az országot öt részre osztják. Az öt egység: a Nyugati Katonai Körzet, a Központi Katonai Körzet, a Keleti Katonai Körzet, az Északi Flotta és a Déli Katonai Körzet.

Mint korábban említettem az éves orosz hadgyakorlatokat rotációs elv alapján szervezik, így idén a Déli katonai körzet került sorra. A katonai közigazgatási egység az ország dél-nyugati felén terül el, így határos Ukrajnával, Georgiával, Azerbajdzsánnal és Kazahsztánnal. Továbbá olyan területeket ölel fel, mint például a Csecsen Köztársaság, és az Észak-Oszét Köztársaság. A Kaukázus 2020 helyszínéül a körzeten belül, az Európa és Ázsia határán és a Kaszpi-tengeri torkolatához közel fekvő Asztrahán régió szolgált.

A terület számos ok miatt jelentős Oroszország számára: kedvező geopolitikai fekvés, stratégiai jelentőség, instabil régió. A kedvező geopolitikai fekvésének köszönhetően innen kiindulva könnyen elérhető mind a Közel-Kelet, mind pedig Nyugat-Ázsia. Továbbá a tengeri közelsége fontos kereskedelemi lehetőségeket rejt magában. Emellett köztudott, hogy a terület stratégiai jelentőségű a Déli katonai körzethez kapcsolódó műveletek – védelem és támadás – tekintetében, amit jól igazol, hogy 2015-ben Oroszország innen indított sikeres rakétatámadást Szíria ellen. Azonban véleményem szerint a legfontosabb az, hogy a Kaukázus Oroszország leginstabilabb területe. Ezt igazolja az elmúlt évtizedekben a régiót jellemző számos vallási és etnikai ellentét, illetve a területen található két befagyott konfliktus is: az Örményország és Azerbajdzsán közötti hegyi-karabahi háború, valamint a Georgiától elszakadt abháziai és oszétiai területek helyzete. Ezek alapján nem véletlen a hadgyakorlat igen magas részvételi száma és az sem, hogy a Déli katonai körzetben állomásoznak a legmagasabb harcértékű csapatok.

Miért éppen a Kaukázus?

Ahogyan azt már a korábbi fejezetekben említettem az Oroszországi Föderációban az éves hadgyakorlatokat rotációs elv alapján szervezik: egyik évben a Nyugati, majd a Déli és így sorban a Keleti a Központi katonai körzet vagy az Északi flotta került sorra.
Így a tavalyi Centr 2019 után, idén a Déli katonai körzet következik.

A hadgyakorlat helyszínéül a Kaukázus szolgált, melynek országon belüli területei köztudottan Oroszország leginstabilabb régiója. Emellett pedig szomszédos terület, így az orosz „közel-külföld” külpolitikai nézetre alapozva fontos a Föderáció számára az ingatag térség stabilizálása. Másrészt pedig az sem titok, hogy Oroszország úgy tekint a Dél-Kaukázusra, mint amely természetes érdekszférájára. Bár a katonai gyakorlat nagy része Észak-Kaukázusban zajlik, Oroszország a helyszínválasztással valójában rejtett üzenetet is küld a Dél-Kaukázusnak – különösen Azerbajdzsánnak és Grúziának.

A részes felek és a két lemondó: India és Azerbajdzsán:

Mint a bevezetésben említettem, a hadgyakorlat résztvevőinek listája és száma egyaránt igen impozáns. Hiszen Oroszország mellett, további hat ország hadseregének mintegy 80.000 tagja gyakorlatozott együtt.  Jelentőségét továbbá igazolja, hogy az észak- és dél-kaukázusi régióban, illetve a fekete-tengeri vizeken rendezett hadgyakorlaton közel 250 harckocsit, majdnem 500 páncélozott szállítóeszközt, mintegy 200 darab tüzérséget, valamint az orosz és az iráni haditengerészet hajóit is bevonták. Ezekkel a számokkal a Kaukázus 2020 lett – a Zapad 2018 után – a második legnagyobb orosz hadgyakorlat a 21.században.

A nagyszabású orosz hadgyakorlat részes állama lett volna India, illetve Azerbajdzsán is, ezek az országok azonban az utolsó pillanatban lemondták a részvételt. A hivatalos álláspont szerint ennek oka a COVID-19-hez kapcsolódó aggály volt. Vélhetően azonban Azerbajdzsán azért maradt távol, mert a szeptemberben újra felerősödő Hegyi-Karabahban zajló konfliktusban Oroszország Örményországot támogatta. Indiának alapvetően két oka is volt a visszalépésre. Hivatalosan azzal indokolta távolmaradását, hogy Azerbajdzsánhoz hasonlóan aggódik a jelenlegi pandémiás helyzet miatt. Azonban a feltételezések szerint az igazi ok az volt, hogy kiéleződött a határvita az ország és – a szintén részes fél – Kína között, így nem kívánta lekötni csapatait a gyakorlaton. Emellett India közelmúltban tett külpolitikai lépéseit tekintve az a be nem vallott ok is szerepet játszhatott a lemondásban: az elmúlt időben látványosan javította kapcsolatát az Amerikai Egyesült Államokkal.

A gyakorlatot megelőző felkészülés

Az orosz gyakorlatokra való felkészülés jóval szeptember előtt megkezdődött, és három fő szakaszból állt. Az első, június közepén az orosz déli katonai körzet erőinek – 150 000 katonai személyzet, 400 különböző típusú légi jármű, több mint 26 000 katonai felszerelés és több mint 100 különböző típusú hajó a Fekete-tengeri flottából és a Kaszpi-tengeri flottából – magas szintű harckészültségbe állításával kezdődött meg. A második szakaszban július végén, több mint 10 000 katona vett részt előkészítő gyakorlatozáson Volgograd, Rosztov, Dagesztán, Krím, valamint Abházia és Dél-Oszétia tesztterületein. Az augusztus 21-én indított, „speciális kiképzésnek” minősített harmadik szakaszban mintegy 6000 fő és 750 különböző katonai eszközt alkalmaztak a már említett területeken.

A gyakorlatok megkezdése előtti hivatalos tájékoztatón Alexander Fomin védelmi miniszterhelyettes két fontos szempontról tett nyilatkozatot. Először is a közelgő esemény „szigorúan védekező jellegét” hangsúlyozta. Másodsorban kitűzte a Kaukázus 2020 fő célkitűzéseit „az orosz fegyveres erők harci készültségének értékelése a dél-nyugati szárnyon” és a „terrorizmusellenes akciók ennek megoldások tesztelését”.

A gyakorlat legfontosabb elemei

Úgy gondolom, hogy a Kaukázus 2020 hadgyakorlat kapcsán öt kiemelten fontos aspektust és tényt lehet elkülöníteni, melyek a következők:

1. A helyi és regionális konfliktusokban szerzett tapasztalatok felhasználása. Amint azt Oroszország vezérkari főnöke, Valerij Geraszimov tábornok megjegyezte, „a gyakorlat alapjául a modern fegyveres konfliktusok tapasztalatai szolgáltak, ideértve a Szíriában szerzetteket is”. Egészen pontosan az alakulatok egy új elhelyezkedését – az úgynevezett „mobil echelont formation” – mutattak be működés közben. Továbbá a szíriai és líbiai konfliktusokban szerzett tapasztalataiból kiindulva különös nagy figyelmet fordítottak a cirkáló rakéták és a pilóta nélküli légi járművek (UAV) elleni küzdelemre
2. A pilóta nélküli légijárművek (UAV) használatának hangsúlyozása. A gyakorlatok során három, egy csoportban működő drón modellt – Forpost, Orlan-10 és Eleron-3 – alkalmaztak a Kapustin Yar teszttartományban. Egyes orosz források szerint az orosz erők először használták fel a drónok rajtechnikáját „ellenséges” erőkkel szemben.
3. A haditengerészet különleges szerepe. Az augusztus 3–31-i Ocean Shield 2020 haditengerészeti gyakorlattól eltérően a haditengerészetnek nem volt döntő szerepe a Kaukázus 2020 során, de ennek ellenére jelentőségét nem szabad leértékelni. A Fekete-tengeri flotta, több mint 20 hajójával vett részt első sorban megelőző terrorizmusellenes feladatokban. Mindez magában foglalta a fegyverek és felszerelések, nemzetközi terroristákhoz történő eljuttatására irányuló kísérleteket a Krasznodarszk határterületen.
4. Az olyan komplex rakéta- és légvédelmi rendszerek, mint az S-400, a Buk-M2 és a Pantsir-S tömeges alkalmazásának fontossága. Ezt a következtetést elsősorban az Ashuluk tesztterén végzett gyakorlatok alapján állapították meg. Fontos kiemelni, hogy a szárazföldi platformokon kívül, a tengeren is végeztek műveleteket a Moszkva névre keresztelt cirkálóval, a Visnyij Volochek és Orekhovo-Zuyevo korvettekkel, valamint négy rakétahajóval.
5. A precíziós légicsapások fontossága, melyek alapvetően a Fekete-tengeri flotta erőin alapulnak. Ezt igazolandó egy Kilo osztályú, főként tengerhajózási és tengeralattjáró-ellenes műveletekre szánt dízel-elektromos tengeralattjáró, elindított egy Kalibr cirkálórakétát, amely 185 kilométeres távolságban megsemmisített egy parti célt. Hasonlóképpen a Bal és a Bastion rakétarendszereket használták az „ellenséges” erők elleni csapásokra a gyakorlat során.

A gyakorlatból levonható megállapítások

Úgy gondolom, hogy a Kaukázus 2020 hadgyakorlat kapcsán három fő konklúzió állapítható meg.  Az első, hogy az esemény – diplomáciai szempontból – alapvetően megosztotta a nemzetközi közösség véleményét. Egyrészt Oroszországnak sikerült igen impozáns erők összefogását véghez vinni, amely magában foglalta – mindenki legnagyobb meglepetésére, tekintettel az ország „állandó semlegességére” – Türkmenisztánt.

Ezt Ashgabat növekvő megértéseként értelmezték, miszerint Moszkvával fenntartott kapcsolatai komoly javulást igényelnek, hiszen az Oroszországgal fenntartott kapcsolat lehetne a kiút a társadalom és a gazdaság fenntarthatatlan állapotából, melyben jelenleg az ország a folyamatos gazdasági válság következtében van. Ugyanakkor Szerbia részvételének elutasítását a vezető orosz katonai szakértők aggasztó jelként tartották számon implicit módon arra utalva, hogy Oroszország helyzete a Balkánon romlik, és az Egyesült Államok túllépheti Moszkvát ebben a stratégiai régióban.

Másodsorban, a gyakorlatok utolsó szakasza, amelynek csúcspontja az „ellenséges” erők veresége volt, világosan megmutatta, mely Oroszországokat tekinti szövetségeseinek a katonai-politikai területen: Kína, Fehéroroszország és Örményország.

Végül a hivatalos kijelentéssel ellentétben, amely szerint a gyakorlat „szigorúan védekező” jellegű volt, inkább ellentámadó műveletek kiképzésének tekinthető. Ez egyértelműen megmutatkozott az utolsó szakaszban, amikor „a védelem ellentámadásos műveletekké alakult át”, ami a koalíciós erők ellentámadását eredményezte.

Erődemonstráció, szövetségi rendszer erősítése és stabilizáció

Véleményem szerint a Kaukázus 2020 hadgyakorlatot hiba lenne csupán az ország bizonyos területének katonai képességeit ellenőrző gyakorlatként értelmezni. Ismerve Oroszország expanzív külpolitikai hozzáállását, a gyakorlat kitűzött célrendszere három szóval fémjelezhető a legjobban: erődemonstráció, szövetségi rendszer, stabilizáció.

Napjaink konzisztensen változó biztonsági környezetben az Oroszországi Föderációnak számos területen van szüksége az erődemonstrációra. A média elmondásai szerint az egységek védelmi taktikákat, hadszíntéri irányítást és bekerítést fognak gyakorolni. Véleményem szerint azonban a gyakorlatot részben az Amerikai Egyesült Államok nagyhatalmiságának és Kína gazdasági, katonai és már egyre erősebb politikai pozíciójának ellensúlyozására rendezték meg. Hiszen a Kaukázus 2020 hatóköre széles: éles lőgyakorlatokat tartottak a harckocsik és a tüzérség bevonásával, ejtőernyős ugrásokat végeztek, tesztelték a legújabb drón technológiákat, valamint a Fekete-tengeren és a Kaszpi-tengeren is sor került manőverekre.

Ezek alapján elmondható, hogy a hadgyakorlat méretei és a haderőnemek széles spektrumára való kiterjedése bizonyítja Oroszország igyekezetét a fegyveres képességének bemutatására. amelyet akár a Déli katonai körzet dél-nyugati határán fekvő Ukrajna is közvetett üzenetként értelmezhet. Hiszen a nagyszabású gyakorlatra főként Oroszország déli katonai körzetében kerül sor, amely az oroszok által elfoglalt Krímtől nyugaton, a Kaszpi-tengerig terjed, és középen az ingatag Észak-Kaukázusig terjed. Az említett elképzelést igazolja az ukrán államfő a médiának tett nyilatkozta is, miszerint az orosz hadgyakorlat kérdését megvizsgálta és megvitatta a hadseregparancsnokkal, a vezérkari főnökség és a Védelmi Minisztérium képviselőivel. Továbbá ennek nevében azt hangoztatta: „Készen állunk erre a kérdésre, semmitől nem félünk, teljesen fel vagyunk készülve”. Véleményem szerint Ukrajna felkészültsége megalapozott, ismerve az orosz expanzív külpolitikai törekvéseket és a Krím-félsziget 2014-es annektálásának tényét.

Ezen kívül a Kaukázus vagy oroszul a Kavkaz 2020 gyakorlat ténye riasztóan hathat Azerbajdzsán számára is. Hiszen a hadgyakorlat egy része Oroszország határain kívülre került – Örményországba – számos nemzet csapatainak bevonásával. Így mintegy 1500 orosz és örmény katona gyakorolt együtt az Azerbajdzsán határtól nem messze fekvő területeken.

A szeptemberben eszkalálódó Hegyi-Karabah konfliktus és a Moszkva-Baku kapcsolatok közelmúltbeli felszínessége nyomán egy ilyen katonai gyakorlat felhívja magára Azerbajdzsán figyelmét.

A hadgyakorlat egyúttal arra is lehetőséget biztosított az Oroszországi Föderáció számára, hogy felvonultassa a nemzetközi közösség előtt milyen széleskörű szövetségi rendszerrel rendelkezik. Például Irán, mint potenciális atomhatalom, illetve Kína, a világ egyik legnagyobb gazdasági befolyással rendelkező országa. Emellett képes volt megerősíteni a szövetségi rendszeren belül fennálló politikai-katonai kapcsolatokat. Úgy gondolom, hogy ennek reményében akarta Oroszország bevonni többek között Indiát, Azerbajdzsánt, Iránt, Szíriát, Törökországot, Mongóliát, további öt közép-ázsiai államot, valamint két de facto államot (Abházia és Dél-Oszétia). Ezzel a lépéssel -amely jóval meghaladta a gyakorlatok hivatalosan deklarált célkitűzéseit– és így erősítse saját imázsát, mint erős geopolitikai közvetítő az eurázsiai régióban. Így kimondható, hogy a gyakorlatok kezdeti vagy rejtett, illetve valós orosz céljai egyesítették a katonai és a geopolitikai célkitűzéseket.

Konklúzió

Összefoglalva tehát kimondható, hogy a Déli katonai körzet képes ellátni Oroszország dél-nyugati részének védelmét. Mi több ezen területen összpontosul az orosz hadsereg legmagasabb harcértékű csapatainak jó része, hiszen egy stratégiailag fontos és egyben instabil régióról van szó. Nem csak a Kaszpi-tengerhez fekszik közel, hanem számos olyan területhez is, amelyeket Oroszország az elmúlt években – a nemzetközi közösséget erősen megosztó módon – csatolt országához vagy vonzáskörzetéhez.

Ezzel a lépéssel Vlagyimir Putyin elnök nemcsak megerősítette saját belpolitikai pozícióját, hiszen egy nemrégiben „bővített” régiót stabilizált, egyúttal Oroszország szövetségi rendszerén belüli vezető pozícióját is, mert mindezt az orosz állam széleskörű szövetségi rendszerének segítségével tette. Ezzel pedig képes volt a politikai, katonai és gazdasági kapcsolatait, továbbá biztosította geopolitikai pozícióját a területen, mindemellett erőt is demonstrált az Amerikai Egyesült Államok és Kína mellett, olyan aktuális szemben álló országoknak, mint Azerbajdzsán vagy Ukrajna.

Írta: Haiszky Edina Julianna

Címlapkép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (középen), Szergej Sojgu védelmi miniszter (jobbra) és Valerij Geraszimov, az orosz hadsereg vezérkari főnöke (balra) a Kavkaz-2020 fedőnevű nemzetközi hadgyakorlatra érkezik az Oroszország Asztraháni területén lévő Kapusztyin Jar gyakorlóterén 2020. szeptember 25-én. (Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Mihail Klimentyev)

A Kaukázus 2020 – demonstratív hadgyakorlat a Déli katonai körzetben bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Európai uniós vezetők felszólították a mianmari hatalomátvételért felelősöket a 2020 novemberében tartott választások eredményének tiszteletben tartására, az alkotmányos rend visszaállítására és a hétfőn kihirdetett szükségállapot nyomán őrizetbe vettek szabadon bocsátására.

A mianmari hadsereg február 1-jén egy éven át tartó szükségállapotot hirdetett azt követően, hogy több társával együtt őrizetbe vette az ország de facto vezetőjét, Aung Szan Szú Kjit és Vin Mjintet, az ország elnökét. A fegyveres erők tulajdonában lévő Mijavadi televíziós csatorna bejelentette, hogy a hatalmat erre az időre Min Aung Hlaing, a hadsereg főparancsnoka veszi át.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében elítélte a katonai puccsot, és “az országszerte tartott razziák során jogellenesen őrizetbe vettek” szabadon bocsátására szólított fel. “A választások eredményét tiszteletben kell tartani, és vissza kell állítani a demokratikus rendet” – fogalmazott.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitika főképviselője közleményében kiemelte, hogy a korábbi évtizedek fájdalmas emlékeit idéző államcsíny sérti az ország alkotmányát. Aláhúzta, hogy a szükségállapot kihirdetésével a katonaság meg kívánja hiúsítani a mianmari nép novemberi választásokon kinyilvánított akaratát, és fel akarja számolni erős kötődését a demokráciához. Kijelentette: a demokráciának érvényesülnie kell, ezért azonnal helyre kell állítani a mianmari legitim polgári kormány és a parlament működését. Mianmar népe demokráciát akar – tette hozzá Borrell.

Peking a politikai és társadalmi stabilitás fenntartását sürgette
A politikai és társadalmi stabilitás fenntartását sürgette a kínai külügyminisztérium szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján a mianmari puccs hírére reagálva. Vang Ven-pin külügyi szóvivő elmondta: Kína azt reméli, hogy a mianmari felek az alkotmányos és jogi kereteknek megfelelően kezelik az ellentéteiket, és fenntartják a politikai és társadalmi stabilitást. Hozzátette: Peking igyekszik további információkat gyűjteni a Mianmarban kialakult helyzetről.

The post Mianmari puccs: uniós vezetők a novemberi választások eredményének tiszteletben tartására szólítottak fel appeared first on .

Az ügyészi indítvánnyal egyezően a Székesfehérvári Törvényszék – első fokon, részben jogerősen – különösen nagy értékre elkövetett pénzmosás bűntette és további bűncselekmények miatt ítélt el tíz embert; a vádlottak 2013-at követően egy német cég sérelmére elkövetett csalásból származó több százmillió forintot mostak tisztára.

A Fejér Megyei Főügyészség a közleményében azt írta, egy vádlott börtönbüntetést és közügyektől eltiltást, hét vádlott próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést, míg egy-egy vádlott pénzbüntetést, illetve közérdekű munka büntetést kapott.

Az elsőfokú ítélet négy vádlott esetében nem jogerős ügyészi fellebbezés, illetve az ítélethirdetéskor a vádlottak és védőik távolmaradása miatt, míg a további hat vádlottal szemben jogerőre emelkedett.

A vádlottakat irányító személy 2013-ban állapodott meg ismeretlen személyekkel abban, hogy egy németországi cég sérelmére ismeretlenek által elkövetett csalásból származó vagyoni előnyt egy magyarországi, e célból alapított gazdasági társaság számlájára továbbítják, majd onnan a pénz egy részét tovább utalják egy kínai számlára, míg a további összeget a számláról felveszik vagy más módon felhasználják.

Csaknem háromszázmillió forintnyi euro átutalása megtörtént, amelyből a vádlottak valamelyike tovább utalt mintegy 180 millió forintot egy kínai számlára, mintegy húszmillió forintot pedig különböző dunántúli városokban készpénzben vettek fel. A fennmaradó százmillió forintot a gyors nemzetközi bűnügyi együttműködés eredményeként a nyomozó hatóság zárolta, majd visszautalta a sértett cég részére.

További két vádlott hasonló pénzmosásban állapodott meg ismeretlen társaikkal, a csalást egy francia cég sérelmére valósították meg, az okozott kár mintegy 26 millió forint volt. A sértett cég képviselője azonban észlelte a bűncselekményt, arról értesítette a hatóságot, amely az összeget zárolta és visszautalta.

A vádlottak egyike a fentieken túl három összeszerelt kézigránátot is tartott magánál, amelyeket a nyomozóhatóság lefoglalt.

The post Több százmilliós pénzmosás ügyében született ítélet appeared first on .

Az Európai Unióban növekszik a szervezett bűnözői csoportok által elkövetett erőszakos cselekmények száma, és ez a jelenség egyre inkább veszélyezteti a közbiztonságot – hívta fel a figyelmet legfrissebb jelentésében az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol).

Az uniós tagországok közti bűnüldözési együttműködést koordináló hivatal elemzésében rámutatott: a hozzá eljuttatott beszámolók szerint a bűnszervezetek egyre többször alkalmaznak halálos végkimenetelű fizikai erőszakot, nemcsak rivális szervezetekkel vagy saját tagjaikkal szemben, hanem olyan állampolgárokkal szemben is, akik gátolják őket céljaik elérésében. A jelentés szerint a közelmúltban több oknyomozó újságíró, ügyvéd, a bűnüldöző szerveknek dolgozó tisztviselő vagy a bűnbandákkal együttműködni nem hajlandó személy vált fizikai erőszak áldozatává.

A jelentéshez az Europol nem csatolt statisztikát, és jelezte, hogy olyan adatokról van szó, amelyek sok esetben titkosak vagy csak a hírszerzés szintjén ismertek. Az Europol beszámolója szerint növekszik a nappal elkövetett erőszakos cselekmények száma, a tapasztalatlan és könnyen “megvásárolható” fiatalok bevonása az bűncselekményekbe, valamint bűnözői csoportok egyre könnyebben jutnak lőfegyverekhez, robbanóanyagokhoz, és egyre több a bandaháború is.

A szervezett bűnözésnek leggyakrabban az unió tengeri kikötői biztosítanak teret, amelyeket a szervezetek általában drogkereskedelmi csomópontként használnak. Ezeken a területeken a bűnözőcsoportok között kábítószer-terjesztési versengés folyik, amelynek része az is, hogy megvesztegetik vagy megfélemlítik azokat a dolgozókat, akik fontos szerepet játszanak a tiltott áruk kirakodása és tárolása szempontjából.

A bűnszervezetek által elkövetett halálos és súlyos erőszak legnagyobb részéről a kokain- és a kannabiszpiacokon számoltak be – áll a beszámolóban. A jelentést az Europol részéről ismertető Jari Liukku hangoztatta, hogy a bűnszervezetek fokozottabb tevékenysége miatti veszély elleni küzdelem sikeréhez elengedhetetlen, hogy az egyes országok hatóságai regionális, illetve nemzetközi szinten is folyamatosan együttműködjenek.

The post Europol: egyre több erőszakot alkalmaznak a bűnszervezetek appeared first on .

Az orosz főügyészség támogatni fogja a keddi moszkvai tárgyaláson a büntetés-végrehajtás kezdeményezését, hogy a bíróság változtassa letöltendőre Alekszej Navalnij ügyében az úgynevezett Yves Rocher-ügyben kiszabott felfüggesztett szabadságvesztést.

Ezt a főügyészség sajtószolgálata közölte hétfőn az orosz fővárosban. A hatóság rámutatott, hogy Navalnij több alkalommal megsértette a felfüggesztett büntetés feltételeit: 2020. január 13-án és 27-én, február 3-án, március 16-án, július 6-án és augusztus 17-én sem jelent meg a kötelező ellenőrzésen. A Rosszija 24 hírtelevízió szerint a politikus minden alkalommal hivatalos figyelmeztetést kapott arról, hogy a szabadságvesztését letöltendőre változtatják.

A hatóság rámutatott, hogy Navalnij augusztus 17. és december 29. között sem jelentkezett a nyilvántartáson, de az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) figyelembe vette azt a tényt, hogy gyógykezelésen volt a berlini Charité klinikán.

Az ellenzéki aktivistát augusztus 20-án Omszkban kómás állapotban szállították kórházba, mert több nyugati laboratórium egybehangzó szakvéleménye szerint megmérgezték. Onnan a berlini Charité klinikára szállították gyógykezelésre. Navalnij azt állította -és a tények ezt alá is támasztják-, hogy Vlagyimir Putyin utasítására a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) próbálta meggyilkolni. A Kreml ezt az állítását és a mérgezés vádját is valótlannak minősítette.

A főügyészség szerint az ellenzéki vezető a kórházból való kiírását követően nem reagált az FSZIN-nek az október 23-i megjelenésre szóló idézésére, és csak egy hónap múlva közölte, hogy egy berlini szállodában lakik, és rehabilitációs gyógykezelésben részesül. A FSZIN szerint maga a kúra nem jelent jogalapot a meg nem jelenésre, és Navalnij nem is igazolta iratokkal, hogy kezelést kap.

Navalnijt január 17-én a moszkvai repülőtéren vették őrizetbe, amikor visszatért Németországból, két napra rá pedig elrendelték 30 napos előzetes letartóztatását.

Ezt követően a Navalnij alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) a világhálón közzétett egy dokumentumfilmet, amely szerint Vlagyimir Putyin elnök egy 100 milliárd rubelt (mintegy 400 milliárd forintot) érő titkos uradalmat építtetett fel magának a Fekete-tenger partján, Gelendzsik üdülőváros közelében. A YouTube számlálója hétfő délelőtt több mint 106 millió megtekintést mutatott. A Kreml a közlést valótlannak minősítette.

Navalnij és híveinek felhívására január 23-án és 31-én országos, hatósági engedély nélküli tiltakozást tartottak. Az első megmozduláson az OVD-Info jogvédő szervezet szerint több mint négyezer, a másodikon pedig több mint 5400 embert vettek őrizetbe.

A saját tudósítóira hivatkozó TASZSZ hírügynökség szerint a legnépesebb megmozdulás, 2300 fővel Jekatyerinburgban volt, a fővárosban pedig négyről kétezerre csökkent a részvevők száma. Az OVD-Info 1802 moszkvai őrizetbevételről tud.

A vasárnap átmenetileg őrizetbe vett Julija Navalnaját, a letartóztatott politikus feleségét hétfőn 20 ezer rubelre bírságolta meg egy moszkvai bíróság, nem engedélyezett tüntetésen való részvétel címén (a rubel jelenleg 3,90 forintot ér). Navalnij követői a keddi bírósági tárgyalás napjára újabb tüntetést hirdettek meg.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak azt mondta, hogy az orosz rendőrség “az illegitim akciók” alkalmával szigorúan a törvény keretei között lép fel a vele szemben kisebb-nagyobb mértékben agresszív “huligánokkal” és a “provokátorokkal” szemben. Úgy vélekedett, hogy a hatósági erőszak alkalmazását minden egyes esetben külön kell kivizsgálni.

Peszkov hangsúlyozta: az FBK azzal, hogy Joe Biden amerikai elnökhöz fordulva szankciókat sürgetett orosz tisztségviselők ellen, megerősítette külföldi ügynöki státusát. Leszögezte, hogy Moszkva az oroszországi tüntetések ügyében nem fog Washington intelmeire hallgatni.

The post Az orosz főügyészség támogatja, hogy Navalnij büntetését letöltendőre változtassák appeared first on .

Február elsejével életbe lépett a robbanószerkezetek házi előállításához felhasználható vegyszerek használatára és forgalmazására vonatkozó, megszigorított uniós jogszabály – közölte az Európai Bizottság.

Az új szabály – felszámolva a meglévő joghézagokat – egyértelmű engedélyezési és nyomonkövetési rendszereket hozott létre a veszélyes vegyszerek, a potenciális robbanóanyag-prekurzorok értékesítésének területén. A robbanóanyag-prekurzorok olyan vegyi anyagok, amelyek törvényes célokra felhasználhatók, de vissza lehet élni velük házi készítésű tiltott robbanóanyagok előállítása céljából.

Az új szabály az ilyen vegyszerek internetes kereskedelmére is vonatkozik. Az szabály életbelépésével az unió új vegyszereket, a kénsavat és az ammónium-nitrátot vette fel a betiltott szerek listájára. Az intézkedést az indokolta, hogy az Európai Unió területén 2015 és 2017 között elkövetett terrorista támadások közel 40 százalékához házilag készült robbanószerkezeteket használtak, ami egyértelműen rámutatott a vonatkozó uniós szabályozás hiányosságaira – közölték.

A rendelet a robbanóanyag-prekurzorok két különböző kategóriáját határozza meg. A korlátozott prekurzorok nem bocsáthatók a lakosság rendelkezésre, a lakosság nem hozhatja be az unió területére, nem birtokolhatja, és nem használhatja fel őket. A korlátozott anyagok vásárlására vonatkozó engedély esetleges kiadása előtt a tagállamoknak biztonsági átvilágítást kell végezniük, beleértve a bűnügyi ellenőrzést is. Az úgynevezett szabályozott, azaz szigorú feltételek mellett engedélyezett anyagok esetében a gazdasági szereplőknek jelenteniük kell a gyanús tranzakciókat. Az új szabályok tehát jelentősen korlátozzák az ilyen anyagok lakossági elérhetőségét, és biztosítják, hogy a gyanús tranzakciók az ellátási lánc minden pontján, még az interneten is megfelelő módon ellenőrizhetőek legyenek – közölte az uniós bizottság.

The post Életbe lépett a robbanóanyagok alkotóelemeihez való hozzájutást szigorító uniós jogszabály appeared first on .