Biztonságpolitika

A Csecsenföldön elkövetetett emberi jogi jogsértéseket ki kell vizsgálni, és nem szabad büntetlenül hagyni – hívta fel a figyelmet pénteki nyilatkozatában Dunja Mijatovic, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa.

A 47 tagállamot tömörítő strasbourgi szervezet biztosa rámutatott, hogy a Novaja Gazeta kormánykritikus orosz napilap az elmúlt években többször számolt be súlyos emberi jogi jogsértésekről, többek között törvénytelen kivégzésekről, emberrablásokról, kínzásokról, megfélemlítésekről jogellenes őrizetbe vételekről.

“Az ilyen esetek azonnali hatályú pártatlan kivizsgálást követelnek az orosz hatóságoktól, minden olyan személyt, akiről kiderült, hogy részt vett ezekben a felháborító bűncselekményekben, bíróság elé kell állítani, hivatalos státuszukra való tekintet nélkül” – hangsúlyozta.

Mijatovic szerint az orosz hatóságok tudnak arról, hogy Csecsenföldön sokszor megsértik az emberi jogokat, és arról is, hogy a legtöbb esetben az elkövetőket nem büntetik meg, annak ellenére, hogy Oroszország elvben elkötelezte magát a nemzetközi emberi jogok tisztelete mellett. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a jogsértésekről beszámoló Novaja Gazeta újságírói gyakran megfélemlítő és lejárató kampányok célpontjai. Ez a helyzet nem fogadható el, az orosz hatóságoknak biztosítaniuk kell számukra a szabad és biztonságos munkavégzést ahelyett, hogy zaklatnák őket – hangsúlyozta.

Az Oroszországhoz tartozó, vitatott jogállású Csecsenföldet, 2005 óta az oroszbarát Ramzan Kadirov elnök irányítja. Az elmúlt évek során emberi jogvédő szervezetek és sajtóorgánumok számtalan, a régióban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésről számoltak be. Brüsszeli források szerint az Európai Unió hamarosan új szankciókat vezet be Oroszország ellen, ezek a Csecsenföldön elkövetett visszaélések felelőseit célozzák.

The post ET: az emberi jogok csecsenföldi megsértéseit ki kell vizsgálni appeared first on .

Az egész világ Izraelre figyel az egyedülálló gyorsasággal és hatékonysággal megszervezett oltási kampánya miatt. Az ország nagy valószínűséggel az első lesz, amely eléri a nyájimmunitáshoz szükséges átoltottsági szintet és feloldhatja a koronavírus miatt bevezetett korlátozásokat. Mindeközben Izrael március 23-án már negyedik választását tartja az elmúlt két évben, miután a korrupcióval vádolt kormányfő, Benjámin Netanjáhú vezette Likud és Kék-Fehér egységkormány működése zátonyra futott egy évvégi költségvetési vitán. Donald Trump választási vereségével egy fontos szövetségest veszített el az izraeli politika mágusa, Netanjáhú; az amerikai elnök hivatali ideje alatt számos lépésével kifejezte támogatását Izrael irányába, legyen szó a nagykövetség Jeruzsálembe költöztetéséről, a Golán-fennsík izraeli annektálásának elismeréséről, vagy éppen a palesztinoknak juttattot segélyek megszüntetéséről. Írásunkban összefoglaljuk az Egyesült Államok elmúlt négy esztendőben követett Izrael-politikáját, továbbá arra is kitérünk mi várható a januárban beiktatott Biden-kormányzat következő éveiben. Donald J. Trump Izrael legjobb barátja

2016 decemberében Samantha Power, az Egyesült Államok ENSZ Biztonsági Tanácsba delegált nagykövete, a több évtizedes amerikai állásponttal szembe menve vétó helyett tartózkodott a BT 2334-es határozatának szavazásán. A hivatalából távozó Obama-adminisztráció egyik utolsó lépéseként ezzel hozzájárult a sokak által Izrael-ellenesnek tartott határozat elfogadásához, amely felszólítja a közel-keleti államot, hogy fejezze be a telepek építését az általa megszállva tartott palesztin területeken (köztük Kelet-Jeruzsálemben).

Három héttel később hivatalba lépett Donald J. Trump, aki a hagyományosan Izrael-barát amerikai elnökök képzeletbeli rangsorában bizonyosan előkelő helyen szerepelne; az Obama-éra fagyos amerikai-izraeli kapcsolatai után Trump elnöksége elhozta a várt támogatást Izraelnek (és miniszterelnökének, Benjámin Netanjáhúnak).

Trump első hivatali útja 2017 májusában Rijádot követően Jeruzsálembe vezetett, ahol az amerikai elnökök sorában elsőként meglátogatta a Nyugat-Falat (Siratófal), majd ezt követően decemberben beváltotta korábbi kampányígéretét; Jeruzsálemet Izrael fővárosaként ismerte el, ezzel egyidejűleg pedig megkezdődött Tel-Avivból az amerikai nagykövetség áthelyezése is.

A Palesztin Hatóság Jeruzsálem elismerésére válaszul megszakította diplomáciai kapcsolatait az Egyesült Államokkal. Az amerikai-palesztin viszony rég nem látott mélypontra zuhant, hogy aztán 2018-ban tovább romoljon.

Májusban megnyílt az új nagykövetség Jeruzsálemben, majd augusztusban az USA törölte több mint 200 millió dollárnyi segély kifizetését, amelyet a Gázai-övezetnek és Ciszjordániának szánt, továbbá megszüntette a hozzájárulását az UNRWA (az ENSZ Segély és Munkaügyi Hivatala a Közel-keleti Palesztin Menekülteknek) finanszírozásához. Mike Pompeo külügyminiszter a Twitteren pazarlással, pénzügyi visszaéléssel és terrorizmus támogatásával vádolta meg a szervezetet, melynek működése nem segíti, hanem épp ellenkezőleg, útjában áll a béke létrejöttének. Kritizálta továbbá a UNWRA menekültjogi irányelvét, miszerint a menekültek leszármazottjainak is megadja a menekült-státuszt, Pompeo (és a Trump-adminisztráció) érvelése szerint mindezt jogtalanul.

A palesztinoknak jutatott amerikai segélyek alakulása (Forrás: Congressional Research Service)

Egyesek szerint ezen döntések valódi motívuma és végcélja is pontosan a palesztin menekültek hazatéréshez való jogának megtagadása volt, a segélyek megvonása pedig nem más, mint befolyásolás a palesztin fél tárgyalóasztalhoz kényszerítéséhez és egy számára előnytelenebb megállapodás elfogadásához. Így gondolta Száeb Erekat (húsz éven át vezette palesztin-izraeli béketárgyalásokat és tavaly novemberben hunyt el, miután megfertőződött koronavírussal) is, amikor azzal vádolta Trump vejét és közel-keleti főtárgyalóját, Jared Kushnert, hogy az a palesztinoktól megvont és átcsoportosított körülbelül évi 300 millió dollárt felajánlotta Jordániának és azon országoknak, amelyek hajlandóak a területükön élő palesztin menekülteket megfosztani a státuszuktól és honosítani.

A segélyek megvonásával párhuzamosan zajlott a PFSZ washingtoni irodájának bezárása (de-facto nagykövetségként működött), amit a külügyminisztérium szóvivője, Heather Nauert azzal indokolt, a palesztin fél anélkül ítélte el az amerikai béke terveket, hogy látta volna azt, továbbá semmilyen módon nem hajlandó kapcsolatot tartani az amerikai kormányzattal és együttműködni a béke előmozdítása érdekében. A döntés egyúttal újabb nyomásgyakorlásként is felfogható az amerikaiak részéről, ugyanis épp ebben az időszakban palesztin tisztviselők a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon (ICC) próbálták elérni, hogy indítsanak vizsgálatot az állítólagosan elkövetett izraeli háborús bűncselekmények ügyében. Ez utóbbival egyébként idén februárban érték el céljukat, amikor is a Nemzetközi Büntetőbíróság több ország (köztük Magyarország) és Izrael tiltakozása ellenére kimondta joghatóságát a palesztin területeken elkövetett háborús bűnök és atrocitások felett. Ha jobban megvizsgáljuk az izraeliek esetét az ICC-vel, azt látjuk, hogy a meglévő jó kapcsolatok mellet az ügy azért sem volt közömbös az amerikaiak számára, mert az Egyesült Államok hasonló vádak elé nézett az afganisztáni szerepvállalása során felmerülő túlkapások miatt.

2019 márciusában az Egyesült Államok jeruzsálemi főkonzulátusa (korábban független diplomáciai misszióként szolgált a palesztinoknál) betagozódott a jeruzsálemi nagykövetség fennhatósága alá és Palesztin Ügyek Egységeként folytatta működését. A palesztin vezetők közül Száeb Erekat és Hanan Ashrawi is hangosan felszólalt a két misszió egyesítése ellen, a palesztin ügy háttérbe szorulását és izraeli érdekeknek való alárendelését látva benne.

Az április elején esedékes izraeli választások előtt Netanjáhú a Fehér Házba látogatott, hogy aztán hatalmas politikai győzelemmel térjen haza. Donald Trump újfent szembement a kialakult nemzetközi konszenzussal (amely a ’67-es háború óta megszállt területnek tekinti) és Izrael részének ismerte el a Golán-fennsíkot. Netanjáhu beszédében a stratégiai (és mezőgazdasági) szempontból fontos területet felbecsülhetetlennek nevezte Izrael számára: „Valóban történelmi nap a mai… fél évszázad kellett, hogy katonai győzelmünket diplomáciai győzelemre váltsuk. Izrael igazságos, önvédő háborúban nyerte el a Golán-fennsíkot, ahol a zsidó nép gyökerei több ezer évre nyúlnak vissza”.

A Golán után novemberben a Trump-adminisztráció ismételten figyelmen kívül hagyta a nemzetközi jog normáit és feladta az Egyesült Államok Carter-adminisztráció (1978) óta követett álláspontját a Ciszjordániában épült izraeli telepek létjogosultságának elismerése kapcsán. Azért is volt ez példátlan lépés, mert ezzel több korábbi BT-határozatot vett semmibe (ezek közül a legutóbbi épp a bevezetőben említett 2234-es volt), amelyek a Genfi egyezmény polgári lakosság védelméről szóló részére hivatkozva tiltják, hogy a megszálló hatalom áttelepítse a saját lakosságát az általa elfoglalt területekre. Nem mellesleg a szóban forgó telepeken élő több százezer izraeli telepes ügye hosszú ideje az egyik legkényesebb pontja az izraeli-palesztin rendezésnek.

Az évszázad megállapodása (?)

Trump alatt Washington egyértelműen elállt a korábban általa betöltött mediátor szereptől a palesztin-izraeli konfliktusban, részrehajló lépéseivel diszkreditálta magát az előbbi szemében, így az amerikaiak vezetésével zajló békefolyamat újra ellehetetlenült. Ezt követően nem okozott meglepetést, hogy a 2020 januárjában bemutatott „évszázad megállapodása”, már eleve hamvába holt. A béketervezettől nem volt elragadtatva egyik fél sem, mind a ciszjordániai izraeli telepeket képviselő Jesa Tanács, mind a palesztin vezetés visszautasította, mert véleményük szerint irreális követeléseket támasztott velük szemben.

A Trump-béketervezet térképe (Forrás: France24)

Felmerül a kérdés: mégis miért tett le az asztalra Jared Kushner egy olyan tervezetet, amiről már előre tudta, hogy biztosan nem lesz sikeres? Ennek megválaszolása a későbbiek tükrében egyértelmű; a béketervnek nem volt célja a palesztin-izraeli megegyezés, az „évszázad megállapodása” csupán ugródeszkaként funkcionált egy másik nagy horderejű megállapodás, az Ábrahám-egyezmények megkötéséhez.

Mindeközben Netanjáhú az amerikaiakra hivatkozva kezdte el hangoztatni, hogy a béketerv feljogosítja Izraelt a telepek és a Jordán-völgyének annektálására. Sokan értetlenül álltak ez előtt, mert még Izraelben is kérdéses volt, hogy megvan-e hozzá a kellő támogatás. A vita három jól körülhatárolható téma mentén zajlott; először is kérdés volt a döntéssel mennyire szigeteli el magát Izrael még inkább a nemzetközi térben, másodszor szóba került a telepesek biztonságának megszervezése, legvégül pedig a palesztinok várható (erőszakos) ellenreakciója.

Amikor Ábrahám fiai üzletelnek

Amíg mindenki a lehetséges forgatókönyvek következményeit számolgatta, Netanjáhú amerikai közvetítéssel beváltotta (ez idáig informális) arab partnereinél azokat a tárgyalási pozíciókat, amelyeket az annektálással (mint fenyegetés) szerzett. Az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein megértette az üzenetet; mindkét monarchia elérkezettnek látta az időt arra, hogy hivatalosan is felvegyék a diplomáciai kapcsolatot Izraellel, cserébe pedig előmozdítsák egyéni érdekeiket és céljaikat. Mint említettük a két ország és Izrael között az együttműködés eddig is nyílt titok volt, de az ún. Ábrahám-megállapodások teljesen új szintre emelték mindazt. Látni fogjuk, hogy Abu Dzabi és Manama mindezzel olyan folyamatot indított el (Egyiptom és Jordánia után), amelyben alapvetően muszlim többségű államok bizonyos engedményekért cserébe hajlandóak normalizálni kapcsolataikat Izraellel. Nehéz megmondani, hogy mindez hosszú távon pontosan hova fog vezetni, az viszont biztosan állítható, hogy a részes felek kölcsönösen profitálnak (több területen) is egy-egy ilyen megállapodásból.

Bahrein és az Emírségek számára ez a politikailag rizikós lépés a gazdaságuk és biztonságuk területén válik majd kifizetődővé; a fejlett technológiákkal rendelkező Izraelnek kitűnő exportlehetőséget jelent mindkét ország, utóbbira pedig részükről is hatalmas (ezt megfizetni kész) igény mutatkozik (gazdaságuk diverzifikálására törekednek, mindez pedig elengedhetetlen hozzá). A megállapodás biztonságot érintő részleteinek hátterében alapvetően irániak regionális térnyerése áll. Ezért az Irán feltartóztatására létrejött, Izraellel kötött stratégiai együttműködéssel párhuzamosan az Emírségek fontosnak tartotta, hogy (Izraelhez hasonlóan) Washingtontól a legmodernebb technológiákat vásárolja meg hadseregének. A megállapodás után tehát azt remélte Abu Dzabi, hogy a térség legfejlettebb hadseregével rendelkező Izrael után megnyílik számára is a lehetőség az F-35-ös harcászati vadászbombázók és MQ-9B Reaper drónok beszerzésére az Egyesült Államokból. Ezen remények novemberben beteljesülni látszottak, amikor az amerikai Külügyminisztérium értesítette a Kongresszust, hogy előbbiből akár ötven (!), utóbbiból pedig mintegy tizennyolc darabot kész értékesíteni az olajmonarchiának.

A két kis területtel rendelkező, az arab világban mégis fontos szerepet betöltő országgal történt kapcsolatok normalizációja hatalmas sikert jelentett Izraelnek és megerősítette Netanjáhú belpolitikai pozícióját. Mindezt egy bizonytalan kimenetelű ciszjordániai annexió elhalasztásért cserébe (egy közvélemény kutatás szerint az izraeliek 80%-a preferálja a megállapodást az Emírségekkel, szemben az utóbbival). Netanjáhú egyébként politikai pályájának kezdete óta ellenezte a „földet a békéért” elvet, ehelyett a „békét a békéért” szorgalmazta, ezen életfilozófia aztán a mostani Ábrahám-megállapodásokban kulminálódott; anélkül kötött Izrael egyezményt arab államokkal, hogy a palesztinok irányába bármilyen engedményt tett volna.

Mindez rávilágít azon tényre, hogy az utóbbi évek arab világában sokat veszített súlyából és mondhatni háttérbe szorult a „palesztin ügy”. Ezzel együtt sokak szemében még mindig népszerűtlen döntés volt a palesztin érdekek erőteljesebb képviseletének elmulasztása az izraeliekkel való tárgyalások során. Igaz, ugyan Abu Dzabi a palesztinok megmentőjeként tetszeleg, mivel úgymond „elhárította” a rájuk leselkedő veszélyt (Ciszjordánia annektálását), azonban élnünk kell a feltételezéssel, miszerint nem ez volt az elsődleges motivációja; sokkal inkább hozadék amellett, hogy a már korábban ismertetett érdekeinek érvényt szerzett.

Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek példáját hamar követte Szudán és Marokkó. A kapcsolatok felvételéért viszonzásul előbbi lekerült a terrorizmust támogató országok listájáról és több milliárd dolláros segélyt kaphat a következő években, utóbbinak pedig az Egyesült Államok elismerte a fennhatóságát a vitatott hovatartozású Nyugat-Szahara felett. Ezen kívül nemrég az izraeli választások kampányfinisében bejelentette Netanjáhú, hogy közeljövőben a már meglévő négy mellett, további négy muszlim ország fogja az Ábrahám-egyezményekhez hasonló módon rendezni diplomáciai kapcsolatát Izraellel.

Új elnök Washingtonban

Választási győzelmét követően januárban Joe Biden váltotta Donald Trumpot a Fehér Házban. Annak ellenére, hogy Bident több évtizedes politikai pályafutása során mindvégig Izrael-barátjaként ismerhették meg, nem volt felhőtlen öröm Jeruzsálemben a hír hallatán. A republikánus elnök újabb négyéves ciklusát váró Netanjáhú kivárt a gratulációjával, viszonylag későn (november 8.-án), és akkor is csak egy tweetben kívánt sok sikert a Biden-Harris párosnak, cserébe viszont a frissen beiktatott elnök sem siette el izraeli kollégájának felhívását, mely több mint egy hónapot váratott magára. Korábban nem volt rá példa, hogy ilyen hosszú ideig ne vegye fel az új adminisztráció első embere a kapcsolatot a szoros szövetségesnek számító Izraellel; a jelzésértékű üzenetet tekinthetjük egy a közvetlenül Netanjáhúnak szánt célzásnak arra vonatkozóan, hogy a Trump alatt bevett, korlátlan és feltétel nélküli amerikai támogatás a személye mögül eltűnt. Másrészt értelmezhetjük az Egyesült Államok külpolitikájának következő éveiben várható hangsúlyok ismertetéseként is;  e szerint elsőként az ázsiai és az európai partnerekhez intézett telefonhívások híven tükrözik a Biden-adminisztráció azon meggyőződését, amely a Kínával és Oroszországgal való konfrontációt, valamint a megsérült kapcsolatok és szövetségek helyreállítását kezeli jelenleg legfontosabb prioritásként, mindezek mögött a Közel-Kelet (és azon belül Izrael) csupán másodlagos szerepet foglal el.

Ezen a ponton fontos megjegyezni, hogy Biden egy minden eddiginél megosztottabb amerikai társadalmat örökölt, továbbá belpolitikai szempontból rengeteg égető problémával kell szembenéznie (koronavírus-járvány kezelése, gazdaság helyreállítása, faji és társadalmi igazságosság, klímaváltozás stb.), tehát nem kell csodálkoznunk, ha a rendelkezésre álló erőforrásokat elsősorban ezekre és nem egy újabb izraeli-palesztin tárgyalás megszervezésére költi (amely nem vezet eredményre). Utóbbival kapcsolatban az új külügyminiszter, Anthony Blinken egyébként úgy nyilatkozott, hogy a felek nem állnak még készen, szerinte sokkal inkább az elért eredmények megőrzésére kell törekedni, továbbá óva intette a feleket olyan egyoldalú lépések megtételével kapcsolatban, amelyek árthatnak a békefolyamatnak.

Blinken ezenfelül világosság tette, hogy az Egyesült Államok továbbra is a kétállami megoldást támogatja és szakít Trump túlzottan Izrael érdekeit néző megközelítésével, ugyanakkor helybenhagyják az előző adminisztráció egyes döntéseit. Így a nagykövetség maradt Jeruzsálemben, (annak ellenére, hogy áthelyezésével nem értett egyet Biden), illetve üdvözölték az arab államokkal megindult normalizációs folyamatokat. Az új külügyminiszter következetes maradt a Nemzetközi Büntetőbíróság kontra Izrael-ügyben is, és megerősítette a mindezidáig képviselt amerikai álláspontot a szervezet tevékenységével kapcsolatban. A Golán kérdésében már árnyaltabban fogalmazott Blinken, amikor kétségbe vonta a terület feletti izraeli szuverenitás elismerésének legalitását, mindemelett hozzátette: a jelenlegi helyzetben Izrael biztonságára nézve szükségesnek tartja a fennsík izraeli ellenőrzését. Válaszul másnap az izraeli Miniszterelnöki Hivatal rövid közleményt adott ki, miszerint „a Golán örökre Izrael állam része marad” és a kérdéses terület nem képezi vita tárgyát.

Biden a kampánya során egyértelművé tette, hogy fent kívánja tartani a régióban Izrael katonai fölényét (qualitative military edge; QME), ennek folyományaként ellenezte a Trump utolsó munkanapján tető alá hozott szerződést az Emírségekkel, amely az F-35-ös vadászbombázók és drónok eladásáról szólt. A tranzakció felfüggesztésének és felülvizsgálatának hírére Kína rögtön bejelentkezett, hogy amennyiben az Egyesül Államok nem hajlandó erre, ő szívesen értékesítné saját drónjait az olajmonarchiába. A hivatalba lépő új adminisztráció jelezte az is, hogy visszatérne a Trump által felmondott 2015-ös atomalkuhoz (Joint Comprehensive Plan of Action; JCPOA), amennyiben Irán hajlandó újabb vállalásokat tenni az erről szóló tárgyalások során. Az Egyesült Államok regionális szövetségeseinek (akik kezdettől fogva nem támogatták az alkut) ez hatalmas arculcsapás, tekintve, hogy mindez éles váltást jelent a Trump-féle „maximum pressure on Iran” szankciós politikától. A bejelentés után Izraelben mind a katonai, mind a politikai vezetés közölte, hogy a hadsereg felkészül egy Irán elleni lehetséges támadó hadműveletre, megakadályozandó a perzsa állam nukleáris fegyverhez jutását (a témáról bővebben lásd cikkünket).

Kiszivárgott külügyminisztériumi feljegyzések szerint Blinkenék és az USAID legkésőbb április elején újraindítja a palesztinok segélyezését, amelyet az előző adminisztráció szüntetett meg. Számítani lehet továbbá arra is, hogy helyreáll a kapcsolat a legfelsőbb szinteken is az Egyesült Államok és a PH között, ez különösen fontos a közelgő palesztin választások tekintetében (15 éve most tartanak először). A négy oldalas dokumentumban ezenkívül szó esik még az izraeli telepes tevékenység elleni határozottabb fellépésről, a palesztin civil társadalom és média szerepének megerősítéséről, illetve azon palesztin gyakorlat beszüntetéséről, hogy a terrorizmus váddal bebörtönzött személyek anyagi támogatásban részesüljenek.

Visszavonuló amerikaiak, felértékelődő helyi szereplők

Az Egyesül Államok számára a Közel-Kelet jelentősége átalakulóban van: az Obama-érában indult, Trump idejében is folytatódó trend eddig úgy tűnik Biden alatt sem lesz másképp; azt mondhatjuk, hogy a térség mindinkább veszít fontosságából (az elmúlt évtized amerikai katonai jelentét változásai is ezt mutatják). Ennek következménye az is, hogy a régió konfliktusaiból csökkenő aktivitással veszi ki a részét az USA, azok megoldását sokkal inkább a közvetlenül érintett szövetségeire hagyja (indirekt részvétel). Az atomalku felélesztésének sikerétől független, egyre inkább az elmúlt években a kapcsolatát egymással elmélyítő szunnita arab-izraeli tengely feladata lesz a további iráni térnyerés megakadályozása, hasonlóan a ’70-es években az amerikaiak által már alkalmazott „twin pillar”-hoz, melyben az akkori két regionális szövetséges, Irán és Szaúd-Arábia felelt a szovjet befolyás feltartóztatásért. Izrael kulcsszereplő és fontos partner az Egysült Államok Közel-Kelet stratégiájában, ezért rövid- és középtávon nagy elmozdulás nem várható Washington Izrael-politikájában, (leszámítva természetesen Trump egyes intézkedéseinek visszavonását, és visszatérést a korábban is képviselt amerikai állásponthoz).

Felhasznált irodalom

Csiki Varga Tamás – Pércsi Dávid: Az amerikai globális katonai jelenlét hangsúlyeltolódása a 2010-es évtizedben, Stratégiai Védelmi Kutatóintézet, Elemzések 2021/3, 2021

Jack Thompson: Trump’s Middle East Policy, Center for Security Studies, CSS Analyses in Security Policy No. 233, 2018

Jim Zanotti: Israel: Background and U.S. Relations in Brief, Congressional Research Service, 2021

Jim Zanotti: The Palestinians: Overview and Key Issues for U.S. Policy, Congressional Research Service, 2021

Jim Zanotti – Jeremy M. Sharp – Kenneth Katzman – Christina L. Arabia – Clayton Thomas: Israel’s Qualitative Military Edge and Possible U.S. Arms Sales to the United Arab Emirates, Congressional Research Service, 2020

Kali Robinson: What Is U.S. Policy on the Israeli-Palestinian Conflict, Council on Foreign Relations, 2021

Kenneth Katzman: The United Arab Emirates (UAE): Issues for U.S. Policy, Congressional Research Service, 2020

Michael S. Doran: The Dream Palace of the Americans, Foreign Affairs, november/december 2019 vol 98., 2019

Nagy Dávid: Trump Közel-Kelete, Danube Institute, 2020

Szalai Máté – Wágner Péter: Ábrahám-megállapodások, Külügyi és Külgazdasági Intézet, E-2020/84., 2020

Varga Gergely – Isabelle Colf: Joe Biden és Donald Trump külpolitikájának összehasonlítása, Külügyi és Külgazdasági Intézet, E-2020/86., 2020

Címlapkép: Jeruzsálem, 2020. december 21. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök (j) és Jared Kushner, Donald Trump leköszönõ amerikai elnök veje és tanácsadója sajtóértekezletet tart Jeruzsálemben 2020. december 21-én. (Forrás: MTI/EPA/Pool/Ronen Zvulun)

A Új időszámítás Izraelben: a Trump-korszak vége, status quo Joe Bidennel bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A 2016 március 22-én elkövetett brüsszeli terrortámadás 19 áldozata keresetet nyújtott be a belga állam ellen arra hivatkozva, hogy Belgium nem adott nekik kellő segítséget történtek után – írta hétfőn a BrusselsTimes helyi napilap.

“Azzal vádoljuk az államot, hogy nem adott megfelelő iránymutatást, jogi támogatást” – nyilatkozta Nic Reynaert az áldozatokat képviselő ügyvéd, aki maga is jelen volt a támadások elkövetésekor. Reynaert keresetét öt évvel a merénylet után kezdi tárgyalni a belga elsőfokú bíróság, április közepén illetve május elején a többi áldozat ügyét vizsgálják ki.

Reynard elmondta, hogy a metrókocsiban éppen a merénylet elkövetője mellett ült, amikor a pokolgép felrobbant. Hozzáfűzte, hogy a történtek emléke még mindig kísértik, fizikai és lelki megpróbáltatásokon megy keresztül.

“Meg vagyok győződve arról, hogy megnyerem a pert. A többi áldozatnak segítséget nyújtok, mert ha a közeljövőben ismét terrortámadások történnek, akkor az emberek újra ebben a helyzetben találják magukat, és ezt szeretném elkerülni” – tette hozzá.

2016. március 22-én Brüsszelben, először a Zaventem nemzetközi repülőtéren, majd fél órával később az európai uniós negyed közelében lévő Maelbeek metróállomáson hajtott végre öngyilkos merényletet egy dzsihadista csoport. A támadásokban 32-en meghaltak – köztük a három elkövető -, 340-en megsebesültek, köztük két magyar. Ugyanez a hálózat csapott le egy évvel korábban Párizsban, a Bataclan koncertteremben, amely következtében 130 ember vesztette életét. Az akciók elkövetőjeként az Iszlám Állam nevű terrorszervezet jelentkezett.

A terrortámadásokról hétfőn Fülöp belga király, Matilda királyné és a belga miniszterelnök Alexander de Croo részvételével tartottak megemlékezést. A királyi pár és a kormányfő a megemlékezés keretében találkozott az áldozatokkal és azok hozzátartozóival. A merényletek színhelyén koszorúkat helyeztek el, az áldozatok emléktáblája előtt, egy perces néha csenddel rótták le tiszteletüket.

A belga igazságügyi kamara január elején tíz személyt utalt esküdtbíróság elé a brüsszeli terrortámadásokkal kapcsolatban, köztük a 2015-ös párizsi merénylet egyetlen életben maradt elkövetőjét Szalah Abdeszlámot is. Abdeszlámot 2016 március 18-án vették őrizetbe Belgiumban, feltételezhetően letartóztatása ösztönözte a brüsszeli terrorista sejt tagjait, hogy pár nappal később véghezvigyék a merényletet. Abdeszlám és bűntársai perét szeptember elején tárgyalják.

The post A brüsszeli terrortámadás áldozatai keresetet nyújtottak be a belga állam ellen appeared first on .

Ukrajna számára folytatott kémkedéssel gyanúsított orosz állampolgárt vett őrizetbe kedden a Krím félszigeten az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB). Az MKU ukrán radikális ifjúsági szervezet egy 14 tagú, a Fekete-tenger partján fekvő Gelendzsikben aktív sejtjének felszámolásáról tett bejelentést az FSZB.

Kémkedéssel gyanúsított férfit vett őrizetbe a Krímben az FSZB
Az FSZB közleménye szerint Vlagyiszlav Jeszipenko fotó- és videofelvételeket készített létfontosságú és forgalmas helyekről az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt félszigeten. A szolgálat tájékoztatása szerint a gyanúsított gépkocsijában találtak egy házi készítésű robbanószerkezetnek tűnő tárgyat.

Az Interfax hírügynökség jól értesült forrásra hivatkozva közölte, hogy a gyanúsított az amerikai finanszírozású, egy 2017-es törvény értelmében idegen ügynök médiumnak minősített Szabadság Rádió helyi leányvállalata, a Krym.Realii munkatársa. Az FSZB azt állította, hogy Jeszipenkót V. Kravcsuk ukrán hírszerző ezredes látta el utasításokkal. A bíróság elrendelte Jeszipenko két hónapos előzetes letartóztatását, ellene büntetőeljárás indult. Emil Kurvegyinov ügyvéd szerint a gyanúsított orosz-ukrán kettős állampolgár.

Ukrán radikális csoportot számolt fel Oroszországban az orosz belbiztonság
A csoport 13 tagját Gelendzsikben, egyiküket pedig Jaroszlavlban vették őrizetbe. Az FSZB szerint a gyanúsítottaktól hidegfegyvereket, kommunikációs eszközöket, náci irodalmat, valamint robbanószerkezetek és lőfegyverek házilagos összeszerelését segítő instrukciókat foglaltak le.

A szolgálat közölte, hogy a csoport Kijevből és Harkivból kapott terrorcselekmények, tömeggyilkosságok és más erőszakos cselekmények elkövetésére szóló utasításokat. Az FSZB szerint a tagok a merényletekre különleges kiképzéssel, valamint hajléktalanok és egyes ifjúsági szubkultúrák képviselőinek fizikai bántalmazásával készültek. Az őrizetbe vettek ellen szélsőséges csoport létrehozása és abban való részvétel címén eljárás indult.

The post Egyre éberebb az orosz belbiztonság appeared first on .

Mintegy ötven olyan katona szolgál a francia hadseregben, akik a közösségi oldalakon nyíltan hirdetik neonáci meggyőződésüket – derül ki a Médiapart tényfeltáró portál írásából. A francia védelmi minisztérium szerdán “nagyon súlyosnak” nevezte a feltárt eseteket, és jelezte, “semmilyen olyan ideológiát nem tolerál, amely ellentétes a köztársaság értékeivel”

Az internetes újság a világhálón bárki által megtalálható nyomok – horogkeresztes zászló előtt posztoló vagy a Waffen SS-t dicsőítő katonák fotói, gyerekeket náci karlendítésre tanító videók, laktanyákban kifüggesztett náci szimbólumokról készült felvételek – alapján arra a következtetésre jutott, hogy mintegy ötven neonáci katona szolgálhat a francia erőknél, elsősorban az Idegen Légióban. A Médiapart azt is kétségbe vonja, hogy ezen ismert esetekkel szemben valamilyen szankciót foganatosított volna a hadsereg.

“A Médiapart nyomozása által feltárt esetek nagyon súlyosak, és alapos elemzés tárgyát képezik” – írta közleményében a védelmi tárca, kiemelve, hogy “minden ártó, romboló, revizionista, szélsőséges ideológia tilos a hadseregnél, és ezen esetekkel szemben nem létezik semmilyen tolerancia”.

A közlemény szerint azonban “ahogy Florence Parly védelmi miniszternek már volt alkalma elmondani, nem létezik teljesen csalhatatlan érzékelő rendszer”. A tárca arra is emlékeztetett, hogy az ötven eset elenyésző a francia hadseregben szolgáló 210 ezer katonához képest. A Médiapart nem először végzett hasonló jellegű nyomozást, s arra is felhívta a figyelmet, hogy az eddig feltárt esetekről szóló információkat mindenki számára hozzáférhető felületeken találták.

A védelmi minisztérium arról is biztosított mindenkit, hogy azt a hét neonáci meggyőződésű katonát, akiknek profilját elsőként 2020 júliusban tette közzé a Médiapart, “szigorúan szankcionálták”, a most feltárt új esetek közül pedig szankcionálni fogják azokat, akik még a hadsereg kötelékében vannak, a megjelölt katonák közül ugyanis tucatnyian, elsősorban az Idegen Légióból, már nem dolgoznak a francia hadseregnél.

The post Nagyjából ötven neonáci katona szolgálhat a francia hadseregben appeared first on .

Súlyosítást indítványoznak az UFO együttes “szexmunkások menedzselésével” vádolt egykori énekese és társai ügyében – jelentette be a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség.

Az eljárás adatai szerint az elsőrendű vádlott, az UFO együttes egykori frontembere és két vádlott-társa 2010-2011-ben hirdetések és személyes kapcsolatok útján egy svájci bordélyba közvetítettek, utaztattak ki fiatal magyar nőket. A bordély vezetője jutalékot fizetett, a popénekes “a kéjnőktől menedzselésükért havi díjat kért és kapott, azok prostitúciós tevékenységéből származó jövedelméből”. Az elsőrendű vádlott három “ügyfelétől” milliós összegeket vett át, amelyeket befektetni ígért, de a pénzt magára és az UFO együttesre költötte – áll az főügyészség közleményében.

A Fővárosi Törvényszék tavaly novemberben első fokon az elsőrendű vádlottat kerítés, csalás és kitartottság miatt két év börtönre és hárommillió forint pénzbüntetésre ítélte. A szexmunkások külföldre utaztatásában közreműködő visszaeső bűntársat, valamint a beszervezésben és a tolmácsolásban részt vevő egykori szexmunkás bűntársat többrendbeli kerítés miatt egy-egy év börtönre, valamint 1,2 millió, illetve kétmillió forint pénzbüntetésre ítélték.

A határozat ellen az ügyész a másod- és harmadrendű vádlott további bűnösségének megállapítása, és mindhárom vádlott esetében a szabadságvesztés időtartamának növelése érdekében fellebbezett. A volt popénekes és védője felmentésért és enyhítésért, egykori szexmunkás bűntársa pedig – aki jogi tanulmányokat folytat – enyhítésért és a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítésért fellebbezett.

A főügyészség a másodfokú eljárást lefolytató Fővárosi Ítélőtáblához a napokban benyújtott indítványában az ügyészi fellebbezést fenntartotta – áll a közleményben.

The post Súlyosítást kér az ügyészség a nőket futtató popénekes ügyében appeared first on .

Magas szintű kínai-orosz együttműködést sürgetett az “amerikai hegemóniával” szemben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki kínai látogatása előtt nyilatkozott a kínai sajtónak videolinken keresztül.

Lavrov hétfőn kezdte meg kétnapos látogatását Kínában, ahol egyebek mellett részt vesz a két ország közötti, a jószomszédi viszonyról és baráti együttműködésről szóló megállapodás aláírásának huszadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

Az orosz külügyi tárca vezetője azt mondta: a nemzetközi helyzet jelentős változásokon megy keresztül, melyek során a gazdaság, pénzügy és politikai befolyás új központjai válnak egyre erősebbé. “Ezeket az objektív fejleményeket, amelyek egy valóban többpólusú és demokratikus világ kialakulásához vezetnek, hátráltatják a nyugati országok, különösképpen az Egyesült Államok” – fogalmazott.

Lavrov úgy vélekedett, hogy Oroszország és Kína elsődleges feladata a magas szintű együttműködésük megerősítése, melynek révén közösen mozdíthatják elő a többpólusú globális fejlődést és a regionális integrációt, miközben méltányos, demokratikus és stabil nemzetközi és regionális rendet biztosíthatnak.

Az orosz külügyminiszter úgy értékelte, hogy az orosz-kínai kapcsolatok történelmi csúcson állnak, “mentesek az ideológiai gátaktól”, valamint nincsenek kihegyezve egyetlen harmadik országgal szemben sem.

The post Lavrov összefogna Kínával Amerikával szemben appeared first on .

A Pest Megyei Főügyészség emberölés kísérlete miatt emelt vádat egy férfi ellen, aki a kertszomszédját próbálta megölni.

A Pest Megyei Főügyészség azt közölte, hogy a férfi és szomszédja között birtokvita miatt haragos volt a viszony. 2019 májusában a sértett megjelent a telkén egy ismerősével, hogy ott kerti munkát végezzenek. A sértett nő az ingatlanon lévő faházba ment, míg ismerőse a telek távolabbi részén kezdett füvet nyírni.

Az elkövető átmászott a kerítésen, és a nőt kétszer, ököllel arcon ütötte, majd egy szerszámnyéllel is kétszer nagy erővel fejbe verte, és fojtogatni kezdte. A földre rogyó sértettet azután bordáinál megrúgta és megütötte, majd tovább folytatta a fojtogatást, amíg a nő elveszítette az eszméletét. Ezt látva a férfi abbahagyta a bántalmazást és az ingatlanról elmenekült.

Az éppen eszméletére térő sértettre a telek túlsó oldaláról visszatérő ismerőse talált rá. A nő a bántalmazás következtében többszörös arccsonttörést, fején több zúzódást és bordatöréseket is elszenvedett. Az ügyészség szerint kizárólag a véletlenen múlt, hogy az elkövető támadása nem járt súlyosabb, akár a sértett halálával bekövetkező eredménnyel.

The post Vádat emeltek egy férfi ellen, aki meg akarta ölni a szomszédját appeared first on .

Tavaly ezermilliárd dollár fölé, a globális GDP több mint 1 százalékára emelkedett a kiberbűnözők által okozott károk összege – írta a Generali Biztosító és az informatikai biztonsággal foglalkozó Black Cell Kft.

Ismertetették: mintegy 667 százalékkal nőtt az adathalász emaileken keresztül indított támadások száma 2020-ban, melyek sok esetben a járványhoz kapcsolódó témákkal igyekeztek csőbe húzni a gyanútlan felhasználókat. A hiányos informatikai védelemmel rendelkező cégek és az egyéni felhasználók mellett ráadásul kereszttűzbe kerültek a pandémiában jelentősen érintett egészségügyi intézmények, logisztikai szolgáltatók, állami szervek, és fokozódik a nyomás a pénzintézetek it-rendszerein is.

Mivel a távoli munkavégzés hosszabb távon is megmarad majd, ezért a vállalatok számára kulcsfontosságú lesz a levelezőrendszerek és az online kommunikációs eszközök védelme – hívták fel a figyelmet. Többek között ezzel összefüggésben az értékes céges információk egyre gyakrabban kerülnek majd felhőbe, így várhatóan élre törnek az ehhez kapcsolódó technológiák, közöttük a kétlépcsős azonosítás. Mivel a szolgáltatóknak gyors és megbízható kommunikációs csatornákat kell működtetniük az ügyfeleik megtartása érdekében, 2021-ben jöhet el az igazi “5G forradalom”.

Becslések szerint minden 39. másodpercben találnak maguknak új célpontot a hackerek, az egyre kifinomultabb módszerekkel pedig nehéz lépést tartani. A legnagyobb veszélynek a szűkösebb forrásokkal rendelkező kis- és középvállalkozások vannak kitéve, őket gyakran a munkatársakon, az egyéni felhasználókon keresztül károsítják meg.

Berényi Dániel, a Generali szakértője a közlemény szerint elmondta: minden eddiginél komolyabb forrásokat kell fordítani a kibervédelemre 2021-ben, mind anyagi, mind HR-oldalról, ráadásul a vállalatok számára elemi érdek lesz a munkavállalók folyamatos és alapos oktatása, speciális tréningek szervezése. Ezzel együtt fontos minden eshetőségre felkészülni, és megfelelő céges vagyonbiztosítást kötni a komolyabb krízisek elkerülésére – tette hozzá.

The post A kiberbűnözők által okozott károk összege meghaladta az ezermilliárd dollárt egy kutatás szerint appeared first on .

Nyílt párbeszédet, nem pedig vitát javasol amerikai hivatali partnerének, Joe Bidennek Vlagyimir Putyin orosz elnök – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

“Természetesen a két elnök között nem lehet vitát rendezni. Ő (Putyin) egyszerűen a két állam közötti párbeszéd folytatására tett javaslatot” – nyilatkozott a szóvivő. Mint mondta, Putyin azért vetette fel, hogy a megbeszélés “nyíltan és gyakorlatilag élőben” folyjon, mert nem szabad hagyni, hogy a Biden részéről elhangzott, “meglehetősen példátlan” kijelentések “végleges kárt okozzanak az amúgy is siralmas állapotban lévő orosz-amerikai kétoldalú kapcsolatoknak”.

“Mivel Biden kijelentései meglehetősen precedens nélküliek voltak, nem szabad kizárni a kommunikáció precedens nélküli formátumait” – fogalmazott Peszkov, megismételve Putyin megjegyzését, miszerint a tárgyalás az orosz és az amerikai lakosság számára is érdekes lenne.

Az orosz vezető azt követően vetette fel csütörtökön az online tárgyalás gondolatát, hogy Biden szerdán az ABC amerikai televíziónak adott interjújában, kérdésre válaszolva, egyetértőleg gyilkosnak minősítette Putyint, és kilátásba helyezte, hogy hivatali partnere “meg fog fizetni” a 2020-as amerikai elnökválasztásba történt állítólagos orosz beavatkozásért. Putyin a tárgyalás lehetséges időpontjául pénteket vagy hétfőt javasolta, hozzátéve, hogy a hétvégét a tajgán kívánja eltölteni. Peszkov ezzel kapcsolatban elárulta, hogy az elnök útitársa a vadonban ezúttal is Szergej Sojgu védelmi miniszter lesz.

Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője Putyin felvetésével kapcsolatban csütörtökön azt mondta, hogy Biden munkalátogatásra megy Georgia államba, és “nagyon elfoglalt” lesz, így ezen a napon a munkarendje aligha teszi lehetővé ezt a megbeszélést.

Peszkov nyugtázta, hogy ezek szerint pénteken nem lesz tárgyalás, de, mint mondta, a vasárnap vagy egy másik, az amerikai elnöknek megfelelő időpont is alkalmas lehet. Közölte, hogy diplomáciai csatornákon megkezdődött az egyeztetés, és a Kreml a világos válasz elmaradását a párbeszéd elutasításaként fogja értékelni. A szóvivő emlékeztetett rá, hogy a két elnök első, telefonos kapcsolatfelvétele röviddel Biden beiktatását követően, az amerikai fél kezdeményezésére történt. Rámutatott, hogy ezúttal Putyin a kezdeményező. A Kreml nevében Peszkov azt javasolta a Fehér Háznak, hogy hagyjon fel a “megafondiplomáciával”. Azt is mondta, hogy Moszkva mindig a legjobbat reméli, de mégis felkészült a legrosszabbra is a Washingtonnal való viszonyában.

Az orosz-amerikai kapcsolatok ügye egyébként téma volt az orosz biztonsági tanács megbeszélésén.

The post Kreml: Putyin párbeszédet, nem vitát javasol Bidennek appeared first on .

A rendőrség továbbra is érvényt szerez a hatályos jogszabályoknak, vagyis fellép a korlátozások megszegőivel, a gyűlések szervezőivel és résztvevőivel szemben – jelentette ki az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője.

Gál Kristóf emlékeztetett, március 22-től a kormány a járványügyi helyzet miatt újabb egy hétre meghosszabbítja a hatályban lévő intézkedéseket, Ennek értelmében – tette hozzá – rendezvényt, gyűlést szervezni és tartani, illetve annak helyszínén tartózkodni továbbra is tilos. A rendőrség információi szerint a közelgő hétvégén magánszemélyek ismét gyűlésre hívják az embereket, nemcsak a főváros területén, hanem országszerte – mondta a szóvivő. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a járványhelyzetben a csoportosulással a résztvevők veszélynek teszik ki a saját egészségüket és másokét is.

A rendőrség ezért mindenkit arra kér, hogy valamennyiünk egészségének védelméért a rendelkezéseket mindenki tartsa be – tette hozzá. Gál emlékeztetett, hétfőtől továbbra is kötelező többi között a maszkviselés lakott területen belül valamennyi utcán és közterületen, érvényben marad az esti kijárási korlátozás, valamint további egy hétig a most zárva tartó üzletek sem nyithatnak ki.

“A járvány harmadik hullámának felszálló ágában vagyunk, a rendőrség továbbra is következetesen érvényt szerez és a későbbiekben is érvényt fog szerezni a hatályos jogszabályoknak” – jelentette ki.

Tájékoztatása szerint a rendőrök csütörtökön 559 emberrel szemben intézkedtek a maszkviselési kötelezettség elmulasztása miatt. Közterületen 546-an, egyéb, a rendeletben szereplő zárt helyen négyen, tömegközlekedési eszközön pedig kilencen nem viseltek maszkot. A kijárási tilalom megszegése miatt 379 esetben kellett eljárni. Az ORFK szóvivője elmondta, egy Somogy megyei presszót a rendőrök nyitva találtak, az üzletben négy vendéget szolgált ki a pultos. A helyszínen tartózkodókat feljelentették, az üzlethelyiséget pedig hat hónapra bezáratták.

A magyarországi tranzitforgalomban csütörtökön 113 ember ellen intézkedtek, mert az utazók nem tartották be a rájuk vonatkozó korlátozó intézkedéseket – ismertette a szóvivő. Az elmúlt napon országszerte 8327 hatósági házi karantént rendeltek el, így jelenleg 50 701 ember járványügyi megfigyelése, illetve elkülönítése van hatályban. Az érintettek közül 4689-en használják az online ellenőrzésre fejlesztett mobilalkalmazást – mondta Gál Kristóf.

The post A rendőrség továbbra is fellép a korlátozások megszegőivel szemben appeared first on .

Az MKU ukrán radikális ifjúsági szervezet egy 14 tagú, a Fekete-tenger partján fekvő Gelendzsikben aktív sejtjének felszámolásáról tett bejelentést pénteken az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

A csoport 13 tagját Gelendzsikben, egyiküket pedig Jaroszlavlban vették őrizetbe. Az FSZB szerint a gyanúsítottaktól hidegfegyvereket, kommunikációs eszközöket, náci irodalmat, valamint robbanószerkezetek és lőfegyverek házilagos összeszerelését segítő instrukciókat foglaltak le.

A szolgálat közölte, hogy a csoport Kijevből és Harkivból kapott terrorcselekmények, tömeggyilkosságok és más erőszakos cselekmények elkövetésére szóló utasításokat. Az FSZB szerint a tagok a merényletekre különleges kiképzéssel, valamint hajléktalanok és egyes ifjúsági szubkultúrák képviselőinek fizikai bántalmazásával készültek.

Az őrizetbe vettek ellen szélsőséges csoport létrehozása és abban való részvétel címén eljárás indult.

The post Ukrán radikális csoportot számolt fel Oroszországban az orosz belbiztonság appeared first on .

Két férfi ellen emeltek vádat, aki Budapesten és Velencén parkoló gépkocsik katalizátorait vágta ki és lopta el – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor közölte: a vádlottak – egy 22 éves és egy 23 éves férfi – tavaly nyár óta tíz parkoló autóból vágták ki a katalizátort egy orrfűrésszel. Főként a főváros XI. kerületében követték el a bűncselekményeket, de emellett Velencén, a IX. kerületben, és XXII. kerületi bevásárlóközpont parkolójában álló autókból is tulajdonítottak el katalizátorokat. A vádlottak ezzel a módszerrel 12 sértettnek összesen csaknem félmillió forint kárt okoztak. A 23 éves férfi a XI. kerületben kerékpárt is lopott, amelyet álnéven akart eladni, de a “vevő” az intézkedő rendőrök egyike volt, így a vádlottat, majd társát is elfogták.

A harmadik vádlott, egy 20 éves nő a vád szerint 2020 júliusában a XI. kerületben jogosulatlanul várakozott autójával egy mozgássérült-parkolóhelyen, ezért a közterület-felügyelők kerékbilincset tettek a gépkocsira. A nő kérésére a 22 éves vádlott a kerékbilincset flexszel levágta, akárcsak az utóbb ismét felszerelt szerkezetet. Mindezzel a kerületi közterület-felügyeletnek több mint 200 ezer forint kárt okoztak.

A Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség az ügyben többrendbeli, bűnszövetségben, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette és rongálás vétsége miatt nyújtott be vádiratot a Budai Központi Kerületi Bíróságra. Az ügyészség a két büntetett előéletű – jelenleg is bűnügyi felügyelet alatt álló – férfira végrehajtandó börtönbüntetés, a nőre pénzbüntetés kiszabását indítványozta.

The post Autókatalizátorokra szakosodott tolvajok ellen emeltek vádat Budapesten appeared first on .

Törökország kilépése az Isztambuli egyezményből veszélyes üzenetet küld a világnak – írta Josep Borrell, az Európai Bizottság alelnöke vasárnapi közleményében, miután az ankarai vezetés szombaton úgy döntött, hogy kilép a nők elleni és családon belüli erőszak megelőzését célzó, az Európa Tanács égisze alatt elfogadott nemzetközi megállapodásból.

A Recep Tayyip Erdogan vezette kormánypárt korábban többször bírálta az egyezményt, amiért az kinyilvánítja a nemek közötti egyenlőséget, és elítéli a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést. Borrell felhívta Törökország figyelmét, hogy az isztambuli egyezmény célja, a nők és a lányok alapvető jogi védelmének biztosítása az egész világon, különösen a járvány idején, amikor a nemi alapú erőszak egyre fokozódik.

“Mélységesen sajnáljuk és értetlenkedésünknek adunk hangot, hogy Törökország kilép ebből az Isztambul által fémjelzett megállapodásból. Ez a döntés veszélyeztetheti a nők és lányok törökországi védelmét és alapvető jogait” – hangsúlyozta. Reményét fejezte ki, hogy a török vezetés visszavonja a határozatot, és újra együttműködik az EU-val a nők és lányok jogainak védelmében, “amely az emberi jogok, a béke, a biztonság és az egyenlőség alapvető eleme a XXI. században.”

2011 májusában, Isztambulban nyitották meg a csatlakozás lehetőségét a strasbourgi, 47 tagállamot tömörítő Európa Tanács által megalkotott nemzetközi egyezményhez. 2012-ban Törökország volt az első, amely ratifikálta a határozatot.

The post Borrell: Törökország kilépése az Isztambuli egyezményből veszélyes üzenetet küld a világnak appeared first on .

 

Ismerősök kérdezték múltkor, hogy az létezik-e, hogy kivontuk az erőinket Afganisztánból. Mondtam, arról biztos tudtunk volna, lett volna hír. 2015 óta konstans 80-100 fő volt a létszám, hogy tavaly még olvastam a HM hírekben, hogy a nyugat-afganisztáni Herátba is kiment talán egy szakasznyi katona egy egyszeri váltásra. 

Múlt héten aztán láttam egy hírt, az új váltásunk kiérkezéséről (Honvédségi Airbus-val, tudom valójában csak ez érdekes sokaknak :)), rákattintottam, és tényleg csak nyolc embert láttam a képben. Ezt többféle képpen lehet értékelni, egyfelől, ha  komolyan vettük az USA és a tálibok megállapodását a május elsejei kivonulásról, arról ez volt az egyetlen felelős lépés, mert az utolsó pillanatban nem lehet felszámolni a jelenlétet. Ugyanakkor az Eltökélt Támogatás misszió többi tagja nem így gondolkodott, hiszen akkor összeomlott volna a misszió. Persze lehet más országok is csökkentették a létszámot, sőt lehetnek országok, akik ugyanígy csináltak, ehhez nem ismerem a többi ország létszámtrendjeit. És természetesen releváns érv (lehet) részünkről az is, hogy novembertől indul a KFOR parancsoki beosztás, ahova extra létszámot kell biztosítani. Ha az USA nem vonul ki május elsejével, és a megkapom a COVID oltásaimat, még teszek egy utolsó kísérletet ennek a nyolc embernek a meglátogatására. Végül is ott voltam a PRT indulásakor is 2006-ban, megnézném a végét is (persze csalok, mert az afgán szerepvállalásunk nem ott kezdődött)

Az Európai Unió Tanácsa rendeletet fogadott el a terrorista tartalom online terjesztésének kezeléséről azzal a céllal, hogy az ilyen tartalmakat gyorsan és hatékonyan el lehessen távolítani az internetről, és ennek érdekében egy közös, minden tagállam által igénybe vehető eszközt hozzanak létre – közölte az uniós tanács.

Az új szabályok az Európai Unióban szolgáltatásokat kínáló tárhelyszolgáltatókra vonatkoznak, függetlenül attól, hogy székhellyel rendelkeznek-e a tagállamok valamelyikében.

Az érintett vállalatokkal jelenleg fennálló önkéntes együttműködés a jövőben is folytatódik, a jogszabállyal ugyanakkor bővül a tagállamok eszköztára, és szükség esetén gyorsan el tudják távolítani a terrorista tartalmakat. A tagállamok illetékes hatóságai jogosultak lesznek arra, hogy eltávolítási végzéseket adjanak ki, amelyekben kötelezik a szolgáltatókat arra, hogy egy órán belül az összes tagállamban távolítsák el vagy tegyék hozzáférhetetlenné az adott terrorista tartalmat. A szolgáltató székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságának ugyanakkor jogában áll, hogy ellenőrizze a más tagállamok által kiadott eltávolítási végzéseket is. A rendelet előírja kapcsolattartó pontok kialakítását, amelyek megkönnyítik az eltávolítási végzések kezelését, és ezzel elősegítik az együttműködést a szolgáltatókkal.

A tagállamok maguk döntenek arról, milyen szankciókat alkalmaznak abban az esetben, ha a szolgáltató megszegi a rendelet szerinti kötelezettségeit.

Azoknak a tárhelyszolgáltatóknak, amelyeknek szolgáltatásai esetében fennáll a terrorista tartalom megjelenésének veszélye, konkrét intézkedésekkel kell védeniük szolgáltatásaikat a visszaélésekkel és a terrorista tartalmak terjesztésével szemben. A rendelet kimondja, hogy ezeket az intézkedéseket a tárhelyszolgáltató maga válaszhatja meg.

A jogszabály világosan meghatározza a terrorista tartalom egységes fogalmát, hatálya pedig egyértelműen körülhatárolt, ezáltal a jogalkotó maradéktalanul tiszteletben tartja az EU jogrendjében védett, és az Európai Unió Alapjogi Chartájában biztosított alapvető jogokat. Nem sérülnek a felhasználók és a vállalkozások jogai, így a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága, valamint a vállalkozás szabadsága sem. Ennek megfelelően a jogszabály panasztételi mechanizmusokról is rendelkezik, amelyek hatékony jogorvoslati lehetőséget kínálnak mind a szolgáltatók, mind pedig azon felhasználók számára, akiknek tartalmát eltávolították – áll az uniós tanács közleményében.

The post Az Európai Unió Tanácsa rendeletet fogadott el az online terrorista tartalom eltávolításáról appeared first on .

A Miskolci Járási Ügyészség sikkasztás és hamis magánokirat felhasználása miatt vádat emelt egy postás ellen, aki kézbesítés helyett ellopta a címzetteknek utalt pénzt – közölte a vádhatóság.

A tájékoztatás szerint a nő a pénz átvételét úgy próbálta valótlanul igazolni a munkáltatója felé, hogy a kifizetési utalványokat a jogosultak tudomása nélkül, helyettük aláírta. A vádlott a cselekményével több mint 80 ezer forint kárt okozott a munkáltatójának. A posta utólag a sértetteknek megfizette a vádlott által eltulajdonított összegeket.

The post A bűn útjára lépett a postás appeared first on .

Megszavazta kedden a nyugat-ukrajnai Lviv (Lemberg) megyei tanács azt a határozatot, amelyben a kormányhoz, valamint a sport- és ifjúsági minisztériumhoz fordulnak azzal a kéréssel, hogy Sztepan Banderáról, az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) alapítójáról nevezhessék el városuk sportarénáját.

A döntést a kormánynak kell meghoznia, ugyanis a stadion állami tulajdonban van. Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint a döntés újabb diplomáciai vihart kavarhat Ukrajna és Lengyelország között. E hónapban ugyanis egy másik nyugat-ukrajnai város, Ternopil az UPA egy másik volt vezetőjéről, annak főparancsnokáról, Roman Suhevicsről nevezte el stadionját.

A ternopili döntés ellen tiltakozott a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete, Ternopil lengyel testvérvárosa pedig bejelentette, hogy felfüggeszti a kapcsolatokat és a közös projekteket az ukrán várossal, valamint Joel Lion, Izrael ukrajnai nagykövete is rosszallásának adott hangot. Az ukrán külügyminisztérium az utóbbira azt válaszolta, hogy a diplomatáknak az ukrán és az izraeli nép közötti barátság és kölcsönös tisztelet erősítésén kell munkálkodniuk, és nem fordítva – emlékeztetett a hírportál.

Az 1942-ben Bandera által alapított Ukrán Felkelő Hadseregnek (UPA) – az ukrán történészek jelenlegi álláspontja szerint – fő célja a független ukrán állam megteremtése volt. Ennek érdekében eleinte együttműködött a náci németekkel, később viszont szembefordult velük, mivel éppúgy, mint a szovjeteket, őket is megszállóknak tekintette, és ezután mindkét hadsereg ellen harcot vívott a második világháborúban. AZ UPA szerepe a második világháborúban azonban sokak által máig vitatott. A lengyelek és az ukránok között komoly vitát okoz a volinyi mészárlás megítélése. A régióban 1943-ban az UPA – lengyelországi történészek szerint – több mint százezer lengyelt mészárolt le. Ukrán kutatók szerint viszont a tragédiát az váltotta ki, hogy a megszálló hitleristák ellen küzdő lengyel földalatti Honi Hadsereg az UPA ellen is harcolt, és ebbe a lengyel civil lakosság is bekapcsolódott. A mészárlás az ő értelmezésükben megtorlás volt UPA-partizánok és vétlen ukrán nemzetiségű civilek haláláért.

The post Banderáról készülnek elnevezni egy sportarénát a nyugat-ukrajnai Lvivben appeared first on .

Nemzetközi együttműködéssel több mint két kilogramm amfetamint foglaltak le egy balatonfüredi férfitól, aki a darkneten kriptovalutáért vásárolta a kábítószert – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI).

A közleményben azt írták, hogy az NNI január óta szoros együttműködésben dolgozik külföldi partnerszervekkel az online, illegális kábítószerkereskedelem visszaszorításáért. Ennek keretében rendeltek el március 5-én nyomozást a 28 éves férfi ellen, aki november óta háromszor rendelt Németországból kábítószert, amelyért bitcoinnal fizetett.

Magyar és külföldi postai szolgálatókkal együttműködve a nyomozóknak sikerült azonosítaniuk az utolsó szállítmányt, és kedden Balatonfüreden rajtaütöttek a férfin. A nála talált 2,1 kilogramm amfetamin feketepiaci értéke több mint hatmillió forint. A férfit gyanúsítottként kihallgatták, őrizetbe vették, és kezdeményezték letartóztatását.

The post Darknetes drogkereskedőt fogtak Balatonfüreden appeared first on .

Az idén a korábbi években megszokottnál előbb, március 24-26-án megkezdik az első biológiai légi szúnyoggyérítést a Balatonnál, valamivel több mint ezer hektáron, ott, ahol elindult a lárvák kikelése – közölte a Balatoni Szövetség (BSZ) által megbízott szakértői csoport vezetője.

Sáringer-Kenyeres Tamás tájékoztatása szerint a kezelés során a parti területekre és a háttérterületek időnként víz alá kerülő mocsaras, nádas részeire koncentrálnak környezetkímélő biológiai módszerrel. Rossz idő estén a beavatkozás március 29-30-ára eltolódik.

A szakember kifejtette: a Balaton térségében 2500-3000 hektárnyi szúnyogtenyészőhelyet tartanak nyilván. A száraz időjárás miatt ennek egyelőre csak egy része került víz alá, ott kedvezőek a körülmények a szúnyogok szaporodásához. A térségben élő mintegy 24 szúnyogfajból 5-7 az embert is támadó csípőszúnyog. Ezek közül néhány, a balatoni szezon szempontjából meghatározó faj szaporodását lehet megfékezni a mostani biológiai beavatkozással.

A Balatonnál több éve bevált intézkedés a gyérítés korai megkezdése – tette hozzá Sáringer-Kenyeres. Arról is beszámolt, hogy az enyhe tél idén sem tizedelte meg jelentős mértékben az áttelelő petéket, imágókat, de ha a következő pár hónap nem lesz túl csapadékos, akkor a légi biológiai és földi kémiai gyérítésekkel – hasonlóan az elmúlt évhez – kezelhető marad a helyzet.

Kitért arra, hogy a tavalyi próbaév volt a balatoni szúnyogirtásban. Az unióban ugyanis betiltották a szúnyogirtó szerek többségét és a légi kémiai szúnyoggyérítést. A korábban megszokott légi kémiai irtás helyett már csak a földi kémiai beavatkozás kapott engedélyt az üdülőrégióban is. A megfelelő szerek használata miatt ez csak a technológiában hozott változást, és így is sikeresnek bizonyult a szúnyogok elleni védekezés a térségben az átlagosan csapadékosnak számító nyáron.

A biológiai védekezésben előrelépést jelentett a tavaly kipróbált és bevált granulátumos kijuttatás. Ez azért jobb a folyékony formánál, mert a vegetáció beindulása, vagyis a fák, bokrok lombosodása után is hatékony, nem marad a leveleken, hanem lepereg a lárvák tenyészőhelyeire – magyarázta Sáringer-Kenyeres.

Elmondta, a korábbi évekhez hasonlóan idén is alapvetően a Balatoni Szövetség végezteti a szúnyogok elleni védekezést az üdülőrégióban. Ezt az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szúnyoggyérítő programja is segíti, általában egy biológiai és két kémiai beavatkozás elvégzésével. Az idei első biológiai kezelés több mint tízmillió forintjába fog kerülni a térség településeinek, ezt a költséget lakosságarányosan állják. A szúnyoggyérítést a szövetség által pályázat útján megbízott Pannónia Központ Kft. szakértői csapatának javaslata alapján a közbeszerzésen kiválasztott Corax-Bioner Zrt. végzi el.

The post Indul a szúnyoggyérítés a Balatonnál appeared first on .