Biztonságpolitika

Jászapáti méltó helye lesz a kormány szándékai szerint Magyarország minden járásában megépülő honvédelmi sportközpontok egyikének – közölte a Honvédelmi Sportszövetség elnöke a beruházás tervezett helyszínén.

Simicskó István kiemelte: öt településen – Újfehértón, Balassagyarmaton, Szarvason, Baján és Szigetváron – már tart az építkezés, a sportközpontok közül az ősszel remélhetően többet át is adhatnak.

Jászapátit járási székhelyként a politikus a fejlesztésre kijelölt területtel együtt ideálisnak nevezte. Hangsúlyozta, fontos, hogy örömmel fogadják ezt a létesítményt, amely a fiatalok hazafias és honvédelmi nevelését segítve “a hazaszeretet szellemiségét hordozza majd”. Azt üzeni: a haza mindannyiunk pótolhatatlan értéke, és ebben a rohanó, globalizált világban kiemelten fontos tudnunk, honnan jöttünk és hová tartozunk – tette hozzá.

Simicskó Klebelsberg Kunó egykori minisztert, politikust idézve rámutatott, háromféle hazafiság létezik: a szónokló, a kesergő és az alkotó. A kormány ez utóbbi szerint végzi munkáját – mondta.

Közölte: a kabinet döntése értelmében a honvédelmi sportközpontok hálózata első ütemben országszerte – Jászapátival együtt – 40 helyszínt foglal magában. A központok mindegyike egy “típusterv” alapján valósul meg, és egyebek mellett egy 712 négyzetméteres közösségi teret, valamint egy korszerű technikával felszerelt, tíz lőállásos, 50 méteres lőteret is magában foglal – ismertette.

Pócs János, a térség országgyűlési képviselője az eseményen arról beszélt: a fejlesztés eredményeként “Jászapáti egy ranggal előbbre léphet”.

A városban az elmúlt időszakban megvalósult és folyamatban lévő számos beruházás legfontosabb üzenete a fiatalokkal való törődés – fogalmazott, hozzátéve: ebbe a sorba illik a honvédelmi sportközpont építése is, amely tovább javítja a település és térsége életminőségét, új, színvonalas infrastruktúrával bővítve az ott lakók sportolási és szabadidős lehetőségeit.

Farkas Ferenc, Jászapáti polgármestere köszöntőjében kijelentette: ismét nagy lehetőség kapujában áll a város azzal, hogy a közelmúltban jelentős fejlesztésen átesett helyi ipari parkban egy modern sportcentrum is kialakulhat. A beruházás gondolata összhangban áll a település gimnáziumának azzal az elképzelésével is, hogy az intézmény képzési palettáját kadétprogram elindításával bővítsék – jegyezte meg.

The post Simicskó: Jászapáti méltó helye lesz az egyik honvédelmi sportközpontnak appeared first on .

Meg kell védeni az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségeket saját régióikban, beleértve a magyar kisebbséget, annak érdekében, hogy ne ismétlődjenek meg a Krím félszigeten és a Donyec-medencében történtek – szögezte le Volodimir Zelenszkij ukrán államfő csütörtökön Kijevben, a két éve tartó elnökségét értékelő sajtóértekezletén.

“Szeretném, ha ukránok lennének, de nem felednék, hogy magyar nemzetiségűek, például azok, akik Beregszászban élnek” – emelte ki az UNIAN ukrán hírügynökség. Ugyanakkor Zelenszkij szerint ehhez arra van szükség, hogy ne vegyék fel a magyar útlevelet. Utalt arra, hogy a magyar útlevelek osztogatása Kárpátalján már évek óta zajlik. Az elnök hasonló különleges lehetőségeket ígért Kárpátaljának, mint a Donyec-medencének. Utalt arra, hogy “érzi más államok befolyását”.

Meggyőződése szerint ahhoz, hogy az országban élő nemzetiségiek ukránnak érezhessék magukat, pénzt kell befektetni az általuk lakott régióba, javítani kell életkörülményeiken, főként infrastrukturális befektetésekkel, hidak, utak építésével és a gazdasági, üzleti élet előmozdításával.

A tájékoztatón Zelenszkij oligarcháktól és háborútól mentes, a törvény előtti egyenlőséget mindenki számára biztosító Ukrajna felépítését nevezte meg fő prioritásokként. Zelenszkij leszögezte, hogy a jelenlegi vezetés olyan országot épít, amely nem függ más államok szankciós politikájától, hanem képes maga megvédeni szuverenitását.

A Vlagyimir Putyinnal tervezett négyszemközti tárgyalásával kapcsolatosan megismételte, hogy kész vele a Donyec-medencei frontvonalnál ukrán ellenőrzésű oldalon vagy bárhol, semleges területen találkozni. Közölte, hogy a találkozóról a két elnöki hivatal már megkezdte az egyeztetést. Kijelentette, hogy addig kell törekedni a Donyec-medencei háború befejezésére, amíg Putyin Oroszország elnöke. Kiállt továbbá a rendezésre irányuló párbeszédnek a “normandiai négyek” (Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország) formátumában való folytatása mellett is, mondván, hogy egyelőre nincs más alternatíva. Hozzátette, hogy a rendezésbe szeretné, ha bekapcsolódna valamilyen formában az Egyesült Államok is.

Kifejezte aggodalmát amiatt, hogy az orosz csapatok visszavonása az ukrán határok közeléből lassan zajlik, szerinte ez az orosz hadgyakorlatok befejezéséig, legalább szeptemberig eltart. Megjegyezte, hogy eddig mindössze 3500 orosz katonát vontak ki a Krímből, az összes többi alakulat a helyén maradt.

Joe Biden amerikai elnök és Putyin esetleges találkozójával kapcsolatosan úgy vélte: fennáll a veszélye, hogy olyan egyeségre jutnak, aminek következtében az Egyesült Államok Moszkva nyomására törli az Északi Áramlat-2 gázvezeték építése miatt Oroszországra kiszabott szankciókat. Ezzel viszont szerinte az Egyesült Államok és személyesen Biden elnök veszít.

Arra vonatkozóan, hogy indul-e másodszor is az államfői posztért, Zelenszkij közölte, hogy ez majd az ukrán társadalom felé irányuló bizalmától függ majd.

The post Zelenszkij: a magyar nemzetiségüek ne vegyék fel a magyar útlevelet appeared first on .

A Colonial Pipeline 4,4 millió dollár váltságdíjat fizetett a kiberbűnözőknek, mert az amerikai cégnél nem voltak biztosak abban, hogy a számítógépes támadás mennyire súlyosan érintette a rendszereiket, és mennyi időbe telhet a csővezeték újraindítása – mondta Joseph Blount, a vállalat vezérigazgatója a The Wall Street Journal című napilapnak adott interjújában.

A cég vezetése most először ismerte el, hogy fizettek a hackereknek. Blount szerint meg kellett hoznia ezt a döntést, figyelembe véve, hogy milyen kockázatokkal járhat az energetikai infrastruktúra egy ennyire fontos elemének leállítása. “Tudom, hogy ez egy nagyon ellentmondásos döntés. Nem könnyen hoztam meg. Bevallom, hogy nem éreztem jól magam, amikor azt láttam, hogy ömlik ki a pénz az ajtónkon ilyen emberek zsebébe ” – fogalmazott a vezérigazgató.

“De ez volt a helyes döntés az ország érdekében” – tette hozzá Blount, aki arról is beszámolt, hogy a kibertámadás végül több tízmillió dollárjába kerül majd a vállalatnak. Elmondása szerint hónapokba telhet egyes üzleti rendszerek helyreállítása. Példaként említette, hogy továbbra sem tudnak számlázni az ügyfeleiknek.

A vezérigazgató interjújában megerősítette azokat a sajtóinformációkat, amelyek szerint május 7-én, azaz a támadás napján a váltságdíjat a bitcoin nevű kriptovalutában teljesítették. Mint mondta: a tranzakcióhoz olyan szakértők segítségét kérték, akik “korábban már foglalkoztak azzal a bűnszervezettel, amely a támadás mögött állt”.

Sajtóinformációk szerint miután a hackerek megkapták az összeget, egy úgynevezett visszafejtő eszközt küldtek a vállalatnak, amellyel fel lehet oldani a zárolásokat. Ez az eszköz azonban annyira lassú volt, hogy a vállalat továbbra is saját biztonsági mentéseit használta a rendszer helyreállításához.

A vezérigazgató a kibertámadást a hurrikánok okozta pusztításhoz hasonlította, azonban – tette hozzá – “ez bizonyos szempontból pusztítóbb volt. A Pipeline csővezetékeit még soha nem kellett egyszerre lezárni.”

A Colonial Pipeline csaknem 9000 kilométeres vezetékhálózatán benzint, gázolajat, repülőgép-üzemanyagot és egyéb finomított kőolajszármazékokat szállít, naponta mintegy 2,5 millió hordó mennyiségben, és összeköti a Mexikó-öböl partján fekvő finomítókat a déli és a keleti parti tagállamokkal. A cég május 7-én kapcsolta le a hálózatát, miután tudomást szerzett a kibertámadásról. Emiatt az üzemanyag-szállítás az egész hálózaton leállt, és a vállalat informatikai rendszerét is részben le kellett kapcsolni.

A leállást követően üzemanyaghiány alakult ki az Egyesült Államok keleti partvidékén, emiatt az emberek pánikba estek és felvásárolták a maradék benzint is. Vasárnap estig körülbelül 12 466 töltőállomás volt, ahol nem lehetett üzemanyagot venni, és a szövetségi fővárosban a benzinkutak csaknem 90 százaléka üres volt. A történtek következtében az üzemanyagok ára hat és fél éve nem tapasztalt csúcsra emelkedett.

A vállalat a múlt héten helyreállította a szolgáltatást. Hétfőn már arról számoltak be, hogy a csővezetékrendszer ismét teljes kapacitással működik, azonban időbe telhet, amíg teljesen helyreáll az ellátási lánc.

Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) információi szerint profi kiberbűnözői csoport, a DarkSide állhat az incidens mögött. A DarkSide rendszeresen hajt végre zsarolóvírusos támadásokat, és vélhetően Oroszországban vagy Kelet-Európában van a székhelye. A zsarolóvírusok zárolják és titkosítják a kiszemelt áldozat számítógépes rendszerét, és pénzt követelnek azért, hogy tulajdonosaik visszakaphassák az ellenőrzést informatikai rendszereik, számítógépeik, hálózatuk felett.

The post A Colonial Pipeline vezérigazgatója elismerte, hogy váltságdíjat fizettek a hackereknek appeared first on .

Tíz év fogházbüntetésre ítéltek szerdán Oroszországban egy fiatalt férfit, aki vérengzésre készült egy burjátföldi iskolában – közölte a régió Nyomozó Bizottsága.

A RIA Novosztyi hírügynökség által idézett közlemény szerint a húszéves férfinak emellett 15 ezer rubel (58 ezer forint) pénzbüntetést kell fizetnie. Az ítélet szerint a férfi 2018 novemberében kezdte meg az előkészületeket a tömeggyilkosságra, rendszeresen nézett az interneten ezzel kapcsolatos híreket és videofelvételeket. Egy ulan-udei műszaki szakközépiskola elleni támadásra készült, és ehhez távirányítású pokolgépet és lőfegyvert is akart használni. Ulan-Ude Burjátföld fővárosa.

A mészárlásra készülve legkevesebb 15 pokolgépet készített és robbantott fel, és egy ilyen alkalommal egy faluban levegőbe röpített egy üresen álló lakóházat.

Tette elkövetéséhez társakat is keresett. Három ismerősével lépett kapcsolatba, de mindnyájan elutasították. Ennek ellenére folytatta az előkészületeket. Hogy akadálytalanul bejusson az épületbe, felvételizni is próbált a középiskolába, és érettségizőnek adva ki magát többször járt ott. A merénylethez gázpisztolyt, katonai felszereléseket, gázálarcot és más tárgyakat is vásárolt, de a tervét nem tudta megvalósítani, mivel a burjátföldi belügyminisztérium a hírszerző szervekkel együttműködve idejekorán leleplezte, és őrizetbe vette.

A Nyomozó Bizottság hangsúlyozta, hogy a bűnvádi eljárás során a férfit beszámíthatónak minősítették. Az ítélethirdetés néhány nappal az egyik kazanyi iskolában végrehajtott mészárlás után történt. Ott az iskola volt diákja, a 19 éves Ilnaz Galjavijev a múlt kedden automata fegyverből nyitott tüzet, és kioltotta kilenc ember, köztük hét gyerek életét. Kéttucatnyian megsebesültek, jórészt gyerekek.

Az eset után vita bontakozott ki Oroszországban a fegyverekhez való hozzáférésről és az erőszakot dicsőítő internetes tartalmakról. Vlagyimir Putyin elnök a fegyvertartás szigorítására szólított fel. Egy három évvel ezelőtti mészárlás után az orosz elnök még a globalizációt tette felelőssé, arra utalva, hogy az elkövetők az Egyesült Államokban történt iskolai mészárlásokat tartják követendő példának.

The post Tíz évet kapott egy fiatal férfi, aki vérengzésre készült egy iskolában appeared first on .

A sokadik alkalommal rendezték meg az európai NATO- és amerikai gyakorlatmenetrendbe illesztve az Adriatic Strike CAS/JTAC/JFO fókuszú rendezvényt Szlovéniában. A bloggernek sem ez az első jelentése innen, de mint korábban, most is meg tudom állapítani: igenis lehet jó hozzáférést adni a médiának éleslövészet, VIP-jelenlét és egyéb nehezítő körülmények közepette. 

Már ha van rá akarat. Legkisebb szomszédunknál, ismét és újólag, van.

BDU gyakorlóbombákat dob a szlovén PC-9M. Az AS21 ugyanazzal a csapadékos idővel szenvedett a héten, mint mi odahaza, de Postojna környékén, a Pocek lőtéren mára gyönyörű idő kerekedett.

A korszerűsített M-84-esek éltetik tovább a szlovén páncéloskultúrát. Érdekes, náluk a szárazföldön sem volt "minek a Trabantba színes display".

Egy kicsi haderőnek pláne nem lehet célja, hogy close combatban daráltassa le magát. Ezért is van jelentősége az olyan korszerű irányított páncéltörő rakétáknak, mint a Spike. (gyengébbek kedvéért: ez a kategória soha, semmilyen körülmények között nem téveszthető össze semmilyen irányítatlan pct rakétagránatavetővel, vállról használható hsn eszközzel, ha keleti, ha nyugati, ha mezítlábas-lesajnált, ha nyálcsorgatós-divatos). Az IPTR anno forradalmat hozott a hadviselésbe és köszöni szépen, máig jól tartja magát: stand-off, precíziós, ma már nlos, top attack. Minden ami egy RPG-féleség soha nem lesz - ahogy egy höki ágyú sem)

Zord

Az Európai Unió támogatásával fejlesztette mintegy 6,1 milliárd forint értékben az eszközparkját az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) – jelentette be az OKF.

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében 59 új gépjárművel és számos technikai felszereléssel gyarapodott a szervezet – írták. A projekt célja a hazai tűzvédelem erősítésén túl a klímaváltozás káros hatásainak enyhítése – tették hozzá.

A 2013-ban megkezdett és most befejeződött program nyomán az ország valamennyi megyéjében és a fővárosban is gyarapodott és fejlődött a jármű- és eszközállomány. A többi között 16 szimplafülkés vízszállító járművet, 14 duplafülkés vízszállító járművet, három konténerszállító járművet, három nehézterepi erdőtűzoltó járművet, 21 erdőtüzes gyorsbeavatkozó járművet és két üzemanyagszállító-töltő gépjárművet állítottak szolgálatba – közölték.

A fejlesztés nyomán – folytatták – a modern járműveknek köszönhetően csökken a vonulási idő, hatékonyabbak és gyorsabbak a beavatkozások, a nehezen megközelíthető, külterületi, erdős területeken is megoldott a vízutánpótlás, valamint az üzemanyag- és áramellátás.

A nagy kiterjedésű szabadtéri tüzek mielőbbi megfékezésével csökken a környezetszennyezés, épségben marad a természeti környezet, hosszabb távon pedig mindez csökkentheti a klímaváltozás hatásait is – olvasható a közleményben.

The post OKF: hatmilliárdos fejlesztés valósult meg az erdőtüzek megfékezéséért appeared first on .

A Központi Nyomozó Főügyészség “vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette” és más bűncselekmény miatt folytat nyomozást, az ügyben több száz millió forintot kértek egy vállalkozótól ügyvédek közreműködésével; két ügyvédet őrizetbe vettek.

A Központi Nyomozó Főügyészség azt közölte, hogy a megalapozott gyanú szerint egy férfi 2019 szeptembere és 2020 márciusa között több társával, köztük két ügyvéddel egy vállalkozótól megközelítőleg 800 millió forintot kapott. Az elkövetők valótlanul arra hivatkoztak, hogy ezen összegből a belügyminiszternek, rendőröknek, NAV-osoknak és más hivatalos személyeknek kell fizetni annak érdekében, hogy a vállalkozó ellen ne induljon adóhatósági és büntetőeljárás.

Amikor mégis nyomozás indult a vállalkozóval szemben, további százmillió forintot kértek tőle azért, hogy az eljárást hivatalos személyek segítségével számára kedvezően befolyásolják. A fentieken túl a vállalkozót közvetítőtökön keresztül egy további ügyvéd is megkereste azzal, hogy 150 millió forintért eléri a büntetőeljárás számára megfelelő lezárást.

Az ügyvéd – szintén valótlanul – arra hivatkozott, hogy az ügylethez a miniszterelnök, a legfőbb ügyész és egy magas beosztású adóhatósági vezető befolyását kérik, és ezért a kért pénzből nekik is kell fizetni. A nyomozó főügyészség további bizonyítékok beszerzése és az elkövetők elfogása érdekében kedden tizenkét helyszínen összehangolt akciót hajtott végre, majd hét embert gyanúsítottként hallgatott ki.

A hatóság közreműködésével több száz millió forint értékben biztosítottak vagyontárgyakat. A nyomozó főügyészség elrendelte valamennyi elkövető őrizetét és indítványozza letartóztatásukat – áll a közleményben.

The post Korrupciós bűncselekmények miatt vett őrizetbe ügyvédeket appeared first on .

A fehérorosz hatóságoknak be kell szüntetniük a független újságírók megfélemlítését és zaklatását, az összes őrizetbe vett sajtómunkást szabadon kell engedni, a többi politikai fogollyal együtt – írta szerdai sajtóközleményében Peter Stano az Európai Unió Külügyi Szolgálatának szóvivője.

Stano közleményében összefoglalta: az elnyomó fehérorosz rezsim – mint hangsúlyozta – újra lecsapott a független újságírókra és médiaorgánumokra, kedden a TUT.by internetes hírportál 15 munkatársát tartóztatták le a fehérorosz hatóságok, többek ellen bűnvádi eljárás indult, irodáikat, lakásaikat átkutatták, a honlapot letilttatták.

Kijelentette: fehérorosz hatóságok legutóbbi fellépései más független médiaorgánumok ellen, azt jelzi, hogy a minszki vezetés teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a véleménynyilvánítás szabadságát. Példaként említette, hogy a rendvédelmi szervek pár nappal ezelőtt őrizetbe vették Alekszandr Burakovot a német közszolgálati adó a Deutsche Welle riporterét, Vlagyimír Lapcevicset a Mogilev Region helyi hírportál újságíróját, és Tatjána Kapitonova szabadúszó médiamunkást.

“Az EU felszólítja a fehérorosz hatóságokat, a békés tüntetőkkel, az emberi jogok védelmezőivel, a kisebbségek képviselőivel, valamint a politikai ellenzék tagjaival szembeni erőszak és elnyomás megszüntetésére” – írta a szóvivő. Hozzátette: Az emberi jogi visszaélések nem maradhatnak büntetlenül, az unió a nemzetközi közösséggel együtt erőfeszítéseket tesz, az elkövetők elszámoltatása érdekében.

“Az EU továbbra is a fehérorosz nép mellett áll és továbbra is támogatja a civil társadalmat és a független médiát” – húzta alá.

The post Uniós szóvivő: A fehérorosz hatóságoknak be kell szüntetniük az újságírók megfélemlítését appeared first on .

Több ezer francia rendőr tartott szerdán tiltakozó megmozdulást a nemzetgyűlés épülete előtt a közelmúltban őket ért támadások ellen. A rendezvényen a teljes politikai elit, köztük Gérald Darmanin belügyminiszter is részt vett.

“A rendőrség problémája az igazságszolgáltatás!” felkiáltással vonult utcára a szervezők szerint az a 35 ezer rendőr, akik a törvényhozás épülete előtt elsősorban a bíróktól követeltek szigorúbb fellépést a radikális politikai csoportokkal, a terrortámadások elkövetőivel és a kábítószer-kereskedőkkel szemben, a rendőrség védelmében.

A megmozdulást 14 rendőri szakszervezet közösen szervezte egy rendőri razzia során egy kábítószer-kereskedő által két héttel ezelőtt Avignonban megölt rendőr emlékére. Ez az első alkalom, hogy valamennyi rendőri szakszervezet közösen tartott megmozdulást. A tiltakozók legfőbb céltáblája Eric Dupond-Moretti igazságügyi miniszter volt, akitől szigorúbb büntetéseket követelnek a rendőrökre támadó állampolgárokkal szemben.

A tárcavezető nem volt jelen a megmozduláson, de a nemzetgyűlésben azt kérte a tüntetőktől, hogy ne állítsák egymással szembe a köztársaság két alapintézményét: a rendőrséget és az igazságszolgáltatást. A tüntetésen eközben Fabien Vanhemelryck, az Alliance rendőri szakszervezet vezetője kifütyültette a tömeggel a korábban sztárügyvédként praktizáló igazságügyi minisztert, amiért egyszer azt mondta, hogy ő a “fogvatartottak és a fegyházak minisztere”.

Grégory Joron, az Unité SGP Police-FO képviseltében “kötelező minimumbüntetést” követelt a támadókkal szemben.

“Egy ilyen intézkedés nem jogellenes és nem alkotmányellenes, hanem sürgős és szükséges” – mondta a szakszervezeti vezető. A megmozduláson felszóltak a támadásokban megsebesült rendőrök és a hozzátartozóik is. A szakszervezetek azt szerették volna, ha egyetlen politikai párt sem próbálja meg saját céljaira felhasználni a megmozdulást, miközben a közbiztonság kérdése az egy hónap múlva esedékes regionális választások egyik legfőbb kampánytémája.

Az ellenzék és több rendőri szakszervezet is előzetesen bírálta a rendőrséget felügyelő belügyminisztert, aki jelezte, hogy részt fog venni a tüntetésen. Álláspontjuk szerint ugyanis a kormány kudarcot vallott a rendőri erők megvédésében a mindennapos agressziókkal szemben. Jóllehet többen füttyel és dudálással fogadták, mások büszkén szelfiztek Darmaninnel, akinek jelenléte nem vezetett rendbontáshoz a tüntetésen.

“Azért jöttem, hogy támogassam a rendőröket, mint minden francia” – mondta érkezésekor a belügyminiszter. A France Inter közrádióban nyilatkozva Darmanin természetesnek nevezte, hogy részt vesz a megmozduláson, miután – mint mondta – mindig is támogatta a rendőrséget. A bírók szakszervezete viszont közleményben tiltakozott a megmozdulás követelései ellen.

“A rendőri követelésekhez csatlakozó minisztereink és képviselőink által felrajzolódó új horizont egy olyan társadalom képe, amelyben a rendőrség önálló hatalommá válik, ahelyett, hogy az állampolgárok szolgálatában álló közerő lenne” – fogalmaztak a bírók.

A két héttel ezelőtti avignoni rendőrgyilkosságot megelőzően egy tunéziai dzsihadista április 23-án egy rendőrségi alkalmazottat ölt meg a Párizshoz közeli Rambouillet rendőrőrsén. Jean Castex miniszterelnök május 10-én jelezte, hogy egy rendőr vagy csendőr elleni támadás életfogytiglanra ítélt elkövetőjének legalább harminc évet mindenképpen börtönben kell töltenie. A kormány ennek érdekében szerdán törvényjavaslatot nyújtott be, amelyről a héten szavaz a nemzetgyűlés. A kormányfő azt is jelezte, hogy támogatja a büntetéselengedés lehetőségének szigorúbb korlátozását azok számára, akik rendőrökre támadnak. A szakszervezetek követelését a rendőri erőkre támadók kötelező minimumbüntetéséről viszont nem vette figyelembe a kormány.

The post Több ezer rendőr tüntetett a francia nemzetgyűlés előtt az őket ért támadások ellen appeared first on .

Gumilövedékkel arcon lőttek egy férfit Józsefvárosban, a rendőrség azonosította a támadás elkövetésével gyanúsított férfit – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

Azt írták, a rendőrség felfegyverkezve elkövetett garázdaság miatt folytat eljárást.

A rendelkezésre álló adatok szerint O. Pál szerda este Budapesten, a VIII. kerületi Nagy Templom utcán vitát követően gumilövedékes pisztollyal arcon lőtt egy másik férfit, aki könnyebben megsérült. Az elkövetéssel gyanúsítható férfi elmenekült, a józsefvárosi rendőrök elfogatóparancsot adtak ki ellene, jelenleg is nagy erőkkel keresik – közölte a rendőrség.

A 25 éves férfi önként jelentkezett a VIII. Kerületi Rendőrkapitányságon, ahol a nyomozók felfegyverkezve elkövetett garázdaság megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vették. A férfi elszámoltatása folyamatban van – tették hozzá.

The post Gumilövedékes támadás Józsefvárosban appeared first on .

Szerbia újabb két MiG-29-es vadászgépet kapott Fehéroroszországtól, így tovább növelte az orosz gyártmányú gépekből álló légierejét – közölte a belgrádi sajtó.

A szállítmánnyal tizennégyre növekedett Szerbia MiG-29 vadászrepülőgép-flottája. A gépek közül tizenegyet MiG-29SM szintre emelnek, azaz többfunkciós harci repülőgépekké válnak – közölte a védelmi minisztérium.

Belgrád néhány éve hat MiG-29-est kapott Oroszországtól, amelyeknek szintén csak a javítási költségeit kellett a szerb félnek állnia. Fehéroroszországtól a mostani kettővel együtt pedig nyolc MiG-29-est kapott Szerbia.

A szerb, illetve a jugoszláv haderő a korábbi évtizedekben is orosz haditechnikával rendelkezett, ám az elmúlt harminc évben alig volt példa korszerűsítésre, valamint új eszközök beszerzésére. Elemzők szerint Moszkva ezekkel az intézkedésekkel szeretné tovább erősíteni jelenlétét a Balkánon, abban a térségben, ahol egyre több ország csatlakozik a NATO-hoz.

The post Szerbia újabb két MiG-29-es vadászgépet kapott Fehéroroszországtól appeared first on .

Tűzeset a bagdadi kórház COVID-osztályán

Április végén az iraki főváros egyik, koronavírussal fertőzött betegeket kezelő kórházában tűz ütött ki, amelyben 82 ember veszítette életét és hozzávetőlegesen 100 ember sérült meg. A tüzet feltehetőleg egy felrobbant oxigéntartály okozta. A történtek hatására al-Kadhimi miniszterelnök felfüggesztette az egészségügyi minisztert, Hassan al-Tamimit, aki május elején le is mondott tisztségéről.

Irak, ahogy a világ egésze, folyamatosan küzd a COVID-19 járvány ellen. Az iraki kormányt számos kritika éri az elmaradott egészségügyi ellátórendszer miatt. Emellett az utóbbi hónapokban ismét emelkedett a fertőzöttek és a koronavírusban elhunytak száma, ugyanis hiába van március óta lehetőség az oltásra, ezt sokan nem hajlandóak beadatni. A vakcikát övező félelem és a vírus körüli apátiát az csökkentheti, ha az elöljárók iránymutatást adnak, ahogy ezt a híres síita politikus és vezető, Muktada asz-Szadr tette, aki április végén beoltotta magát. Ennek eredménye már most látszik; ugrásszerűen megnőtt a vakcinára regisztráltak száma.

Orosz légicsapások Szíriában

Az orosz Védelmi Minisztérium bejelentette, hogy április közepén légicsapásokat hajtottak végre Palmyrától nem messze. A közlemény szerint a támadás során kettő terrorista rejtekhelyet számoltak fel és közel 200 fegyveres veszítette életét.

Izraeli-szír légitámadások

Április végén Izrael bejelentette, hogy szír rakéták hatoltak be az ország területére, amelyek beindították a riasztórendszert a becsapódás környékén található atomreaktor közelében. Válaszképpen Izrael légicsapásokat intézett több szír légvédelmi bázis ellen. A szír hatóságok szerint a támadás során megsemmisült a térségben található légvédelmi ütegeket.

Szíria területén az elmúlt években az Izrael felől érkező támadások célpontjai főleg az Iránhoz köthető létesítmények voltak. Az Izrael és Szíria között növekvő feszültség is inkább Iránhoz köthető. Április elején ugyanis szabotázs érte a Natanzban található iráni nukleáris létesítményt, amelyet az iráni média izraeli kibertámadásnak ítélte meg.

Figyelmeztető lövések a Hormuzi-szorosban

Május 10-én az iráni Iszlám Forradalmi Gárda gyorsnaszádjai ismét túl közel hajóztak amerikai hadihajókhoz. Az amerikai kötelék a nemzetközi jognak megfelelően eljárva kísérte a felszínen haladó USS Georgia (SSGN 729) harcászati robotrepülőgép-hordozó tengeralattjárót a Hormuzi-szorosban, amikor azt 13 iráni gyorsnaszád nagy sebességgel megközelítette. Az iráni gyorsnaszádok közül kettő kivált a csoportból, majd nem reagálva az amerikai hadihajók figyelmeztető üzeneteire mintegy 137 méterre közelitette meg az amerikai köteléket. Az USS Maui-ról 12,7 mm-es géppuskával több figyelmeztető lövést is leadtak, mire a gyorsnaszádok végül irányt váltottak. Az amerikai haditengerészet veszélyesnek és szakszerűtlennek nevezte az iráni akciót, valamint kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem agresszor, és továbbra is szándékában áll a világon bárhol hajózni, ahol azt a nemzetközi jog engedi.

Áprilisban iráni gyorsnaszádok két alkalommal is megzavartak a Perzsa-öbölben közlekedő amerikai hajókat, így a mostani esettel együtt az elmúlt egy hónapban ez már a harmadik. Az esetek különösen aggasztóak annak fényében, hogy a felek a múlt héten ismét találkoztak Bécsben a 2018-ban felmondott atomalku újratárgyalása érdekében. Teherán számára egyre sürgetőbb az ország gazdaságát megbénító nyugati szankciók feloldása. Iránban egy hónap múlva választások lesznek, és ha a felek között addig nem születik megállapodás, nem tudni, hogy a választások utáni politikai helyzet mennyiben fogja befolyásolni a közel-keleti ország jövőbeni tárgyalási hajlandóságát.

Katari emír látogatása Szaúd-Arábiában

Katar emírje és vezetője, Tamim bin Hamad Al Táni sejk május 10-én Szaúd-Arábiába látogatott a szaúdi uralkodó, Szalmán király személyes meghívására. A sejk Dzsiddában találkozott Mohammed bin Szalmán koronaherceggel, ahol megbeszélést folytattak a két ország közötti kapcsolatok rendezéséről. A találkozó a két monarchia közötti több éves diplomáciai válság lezárásának is tekinthető.

Szaúd-Arábia vezetésével az Egyesült Arab Emirátusok, Bahrein és Egyiptom még 2017 nyarán szakította meg diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatait Katarral. A koalíció tagjai többek között azzal vádolták meg Katart, hogy az több terrorszervezetet is nyíltan támogat, valamint túl közeli kapcsolatokat ápol Szaúd-Arábia térségbeli riválisával, Iránnal. A négy ország Katar számára 13 pontban fogalmazta meg követeléseit, melyek között szerepelt a szélsőséges csoportok támogatásának teljes leállítása; az Iránnal való kapcsolatok csökkentése; az iráni Iszlám Forradalmi Gárda kiutasítása Katarból; valamint az épülő török katonai bázis bezárása. A követelések között szerepelt a Szaúd-Arábiának igen kényessé vált katari híroldal, az Al Jazeera és társoldalainak teljes felfüggesztése is. Természetesen a vádakat Doha hevesen tagadta, és a követeléseket teátrálisan elutasította. Az enyhülések 2021 elején kezdődtek meg, amikor január 4-én a felek Al-’Ula sivatagi városában egy közös nyilatkozatban vetettek véget az évek óta húzódó válságnak.

A milíciák állama, Líbia

Líbiában a márciusban létrejövő átmeneti egységkormánynak talán az egyik legnagyobb kihívás, amivel szembe kell néznie, az egyes paramilitáris alakulatok helye és jövőbeli szerepe az állam biztonsági szervezetében. Az legfőbb gondot a Tripoliban szerveződött brigádok jelentik, akik még a város 2019-es ostromakor alakultak, annak védelmére. Az Operation Flood of Dignity elnevezésű műveleteben Khalifa Haftár az akkori keleti kormányzatot támogató tábornok akarta bevenni a fővárost ezzel egyesítve az országot.

A korábbi októberi fegyverszünetnek és a genfi tárgyalásoknak is egyik sarkalatos pontja volt a milíciák lefegyverzése és visszaintegrálása a társadalomba. A mai napig a közrend fenntartsa sok helyen, ezeken a félkatonai szerveződéseken múlik.

Május elején az egyik ilyen csoport tagjai-az Elnöki Tanács szóvivője szerint fegyvertelenül- behatoltak a Corinthia szállodába, ahol az Elnöki Tanács állandó székhely hiányában ülésezni szokott. A tüntetés és a tettlegesség kiváltó oka Najla Mangoush külügyminiszter kijelentése volt, aki a török külügyminiszterrel, Mevlüt Cavusogluval tartott közös sajtótájékoztatón követelte a külföldi erők és a zsoldosok kivonását az országból. A török haderőt nem emelte ki külön, de ez a kommunikációs hiba feltüzelte a törökökkel szimpatizáló lakosság és milíciák egy részét, és ez csapódott le egy tüntetés formájában. Törökországnak meglehetősen nagy a presztízse a fővárosban, hiszen a Tripoli elleni offenzíva megállításában és az ellentámadásba való átmenetben  nagy szerepe volt a török légi támogatásnak és a tanácsadásnak. A harcok vége óta pedig a líbiai fegyveres erők kialakításában és képzésében van tevékeny szerepe. A török külügyminiszter szerint jelenlétük nem hasonlítható az egyéb külföldi szereplőkéhez, mivel őket az ENSZ által is elismert Egységkormány kérte fel segítségnyújtásra.

Marokkó hazahívta németországi nagykövetét

Marokkó visszahívta nagykövetét Németországból. A lépés része a már hónapok óta zajló diplomáciai csatározásnak, amit az Egyesült Államok váltott ki miután elismerte Marokkó Nyugat-Szahara feletti szuverenitását. Az észak-afrikai ország kiszorítva érzi magát Líbia stabil jövőjének kialakításában is. Ugyanis a januári berlini tárgyalásokra sem hívták meg Marokkót. Az ország korábban központi szerephez jutott a Líbiai béke kialakításához kapcsolódó tárgyalásokban. A mostani visszahívás annak a döntésnek a része, aminek a során a marokkói kormány minden német politikai szervvel megszakítják a kapcsolatot.

A meroni-tragédia

Legalább 45 ember meghalt és több mint 150 megsérült, köztük sokan válságosan, egy ünnepség során a Meron-hegyen. Benjamin Netanjahu miniszterelnök szörnyű katasztrófának nevezte az esetet, alapos vizsgálatot ígért, és közölte, hogy nemzeti gyásznapot hirdetnek.

A hadsereg rádiója arról számolt be, hogy a halottak és a sérültek között gyerekek is vannak. Az esetet a modern izraeli történelem legsúlyosabb békeidőben bekövetkezett tragédiájának tartják.

A Magen David Adom mentőszolgálat szerint a tragédiát a zsúfoltság és a túlzsúfoltság okozta. Egy rendőrségi tisztviselő szerint az incidens középpontjában egy csúszós, fémpadlóval ellátott járda állt, amelynek környékén nagy volt a tömeg. Az esti koncert résztvevői nagy számban haladtak át a lejtős sétányon, sokan közülük megcsúsztak, és az alattuk lévőkre estek, ami dominóhatást váltott ki a tömegben.

A szervezők becslése szerint mintegy 100 ezer ember tartózkodott a helyszínen. Más becslések szerint mintegy 50 ezren voltak. A rendőrség a halálos baleset után az egész rendezvényt lezárta, és az éjszaka folyamán segített az összes résztvevő evakuálásában.

Elhalasztják a palesztin választásokat

A palesztin vezető Mahmúd Abbász a Jeruzsálem körüli vitát okolta a késedelemért, miután találkozott a palesztin frakciókkal.

„Szembenézve ezzel a nehéz helyzettel, úgy döntöttünk, hogy elhalasztjuk a parlamenti választások megtartásának időpontját, amíg Jeruzsálem és lakossága részvétele nem biztosított” – mondta Abbász a palesztin televízióban elhangzott beszédében.

„Jeruzsálemet nem fogjuk kompromittálni, és jeruzsálemi népünk nem fog lemondani arról, hogy gyakorolja demokratikus jogait”.

A palesztinok ragaszkodnak ahhoz, hogy mind a 150 ezer választásra jogosult palesztin választópolgár Kelet-Jeruzsálemben és annak külvárosaiban adhassa le a szavazatát. Az Izraellel kötött korábbi, a város palesztin szavazati jogát szabályozó megállapodás szerint azonban csak legfeljebb 6300-an szavazhattak ott a kijelölt postahivatalokban.

Múlt héten egy magas rangú palesztin tisztviselő, Husszein al-Sejk azt mondta, hogy Izrael arról tájékoztatta a Palesztin Hatóságot, hogy álláspontja a kelet-jeruzsálemi választások megtartásával kapcsolatban „továbbra is elutasító”. Izrael nyilvánosan nem kommentálta a kérdést, bár a külügyminisztérium azt nyilatkozta, hogy Izraelnek „nem áll szándékában beavatkozni [a palesztin választásokba] … sem megakadályozni azokat”.

Ugyanakkor egyre több spekuláció látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy Abbász igazából azért mondja le a választásokat, mert saját pártján belül népszerű riválisai kijelentették, saját listával indulnak a voksoláson.

Írta: Ács Nóra, Hende Olivér, Kovács Ádám, Szomolányi Szabolcs

Szerkesztette: Hende Olivér

Címlapkép: Tragédia egy zsidó ünnepségen. Jeruzsálem, 2021. április 30.
Eliezer Goldberg rabbi holttestét viszik gyászolók a temetésén Jeruzsálemben 2021. április 30-án. A rabbi elõzõ nap az Izrael északi részén fekvő Meron-hegyen halt meg, ahol a tömeg a lág báómer zsidó ünnepségen kialakult tolongásban legalább 45 embert agyontaposott. A sérültek száma elérte a 150-et. Az ünneppel a Kr. u. 2. században élt Simon bár Joháj rabbi halálának évfordulójáról emlékeznek meg, aki halála előtt ezen a napon felfedte a zsidó miszticizmus, a kabbala titkait.
(Forrás: MTI/AP/Ariel Schalit)

A MENA 06 – MENA térség hírfigyelő, 2021 április bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Orbán Viktor fogadta Armin Pappergert, a német Rheinmetall AG autó- és védelemipari cégcsoport elnökét, akivel az újgenerációs Lynx gyalogsági harcjárművek magyarországi gyártásáról, a hadiipari kutatás-fejlesztésről valamint Magyarország védelmi és gazdasági megerősítéséről tárgyaltak.

A düsseldorfi székhelyű vállalat első számú vezetője a stratégiai partnerségi viszony bővítéséről tárgyal Magyarországon. A látogatás során a felek együttműködési megállapodásokat írtak alá kis hatótávolságú légvédelmi fegyverrendszerek, valamint toronylőfegyverek, továbbá speciális közepes kaliberű gránátok közös fejlesztéséről és gyártásáról.

A miniszterelnökkel folytatott keddi megbeszélésen, amelyen részt vett Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Maróth Gáspár kormánybiztos is, megvitatták a közös tulajdonú Rheinmetall Hungary vegyesvállalat regionális stratégiáját. Megvizsgálták, miként lehetne partnerként más országokat is bevonni az Európában egyedülálló kezdeményezésbe.

A felek egyetértettek abban, hogy az eddig megkezdett közös beruházások, így a Zalaegerszegen épülő Lynx harcjárműgyár nagy mértékben elősegítik Magyarország gazdasági, ipari-technikai fejlődését és a munkahelyteremtést. Ezek a projektek nemcsak hazánk szuverenitásához, hanem az európai védelmi képességek fejlesztéshez, ezáltal a stratégiai autonómia megvalósításához is jelentősen hozzájárulnak – mondta a sajtófőnök.

The post Magyarország bővíti az együttműködést a Rheinmetallal appeared first on .

Fél évig tartó bujkálás után rendőrkézre került a szász uralkodók drezdai palotájának világhírű kincstárából történelmi ékszerritkaságokat elrabló csoport utolsó feltételezett tagja – jelentette be a drezdai ügyészség.

A tavaly november óta körözött Abdul Majed Remmo az utóbbi hónapokban kétszer is elmenekült a razziázó rendőrök elől. A szervezett bűnözés számos területén érdekelt berlini Remmo-klán tagját végül Berlinben fogták el, a szövetségi rendőrség egy különleges bevetési egységének közreműködésével. Ikertestvérét, Mohamed Remmót még tavaly decemberben, három feltételezett társukat novemberben fogták el.

A hatóságok gyanúja szerint az öt fiatalemberből álló csoport tört be 2019 novemberében a szász választófejedelmek és királyok múzeumként működő drezdai palotájának (Residenzschloss) kincstárába, a Grünes Gewölbe (Zöld boltozat) elnevezésű épületrészbe, amelyben páratlan történelmi emlékeket és felbecsülhetetlen értékű műtárgyakat állítottak ki.

A Remmo-klánhoz más nagyszabású betörések is kapcsolódnak, köztük a Big Maple Leaf nevű 100 kilogrammos, színarany kanadai érem ellopása a berlini Bode Múzeumból.

A klán drezdai műveletében drágakövekkel díszített tárgyakat zsákmányoltak, köztük Amália Auguszta bajor királyi hercegnő több mint 600 briliánssal kirakott mellszalagját és briliánsokból álló nyakéke egyes részeit. Ez volt a második világháború utáni német történelem legnagyobb szabású műkincsrablása. A tizenegy műremekből álló zsákmánynak nyoma veszett.

A klánoknak nevezett, általában több ezer fős németországi szervezett bűnözői csoportok azután alakultak ki, hogy a nyolcvanas években jelentős számban menekültek emberek Libanonból a polgárháború (1975-1990) elől az akkori Nyugat-Németországba. A felnőttek évekig nem vállalhattak munkát, gyermekeikre nem vonatkozott az iskolakötelezettség. A bűnöző életmód főként ennek hatására terjedt el körükben. A klánok a szervezett bűnözés számos területén érdekeltek, ilyen például a kábítószer-terjesztés, a zsarolás, a védelmi pénz szedése és a prostitúció. Jelenlétük leginkább Berlin nyugati részére és Észak-Rajna-Vesztfália tartomány nagyvárosaira jellemző.

The post Elfogták a drezdai kincstárrablás utolsó gyanúsítottját appeared first on .

A Gyöngyös melletti pipishegyi repülőteret kiképzési vagy tankolási céllal rendszeresen igénybe veszik a honvédség, a rendőrség és a civil üzemeltetők helikopterei. Május 15-én, az ötnapos Tour de Hongrie nemzetközi országúti kerékpáros versenyt a levegőből közvetítő MBB Bo 105-ös helikopter szállt le üzemanyagért a gyönyörű mátrai környezetben elhelyezkedő reptéren. A két hajtóműves, HA-BOC lajstromjelű, narancssárga forgószárnyas a típus meghosszabbított törzsű, megnövelt maximális felszálló tömegű CBS-5-ös (Super Five) változata. Korábban a német belügyminisztérium helikoptere volt, jelenleg pedig az egyetlen olyan Bo 105-ös, amely magyar lajstromban van, így ebből a szempontból egy igazi ritkaságról beszélhetünk.

A HA-BOC nem egyedül dolgozott; a fedélzetéről közvetített képet egy nagyobb magasságban várakozó Beech 200-as repülőgép továbbította a televíziós társaságoknak.

* * *

Fotó: Colin Penny

Két thaiföldi vendégmunkás meghalt kedden Izraelben a Gázai övezet szomszédságában lévő, Ohad nevű faluban az iszlamista szervezetek rakétatámadásában.

Ketten életüket vesztették, tíz thaiföldi mezőgazdasági vendégmunkás pedig megsebesült egy farmon, a mezőgazdasági termékeket csomagoló épületnél, amikor az övezetből rakétákat indítottak a szomszédos izraeli településekre. A Walla hírportál értesülése szerint két thaiföldi vendégmunkást nagyon súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba.

Délután is folytatódtak hullámokban a rakétatámadások Izrael déli részén, egy rakéta becsapódott Asdódon egy félig kész sokemeletes épületbe, ahol senki sem sebesült meg. Izrael humanitárius segélyt, egyebek mellett üzemanyagot szállított Gázába a civil lakosság számára. A szállítmány megérkezése után a gázai iszlamista szervezetek, a Hamász és az Iszlám Dzsihád felújította a rakétatámadásokat.

Jakov Sabtaj rendőrfőkapitány Askelonban a 11-es csatornának azt mondta, hogy az utóbbi két napban helyreállt a nyugalom az arabok és zsidók által vegyesen lakott izraeli településeken a korábbi, négy napon át tartó zavargások után.

Az Izrael mintegy ötödét kitevő arab kisebbség keddre általános sztrájkot hirdetett, tiltakozásul az arab közösségek szerintük hátrányos helyzete miatt, de több munkahelyen, elsősorban az építőiparban és a közlekedésben válaszul elbocsátották őket munkahelyeikről sajtóértesülések szerint.

A ciszjordániai palesztinok a gázaiakkal vállalt szolidaritásuk jeleként meghirdették a “harag napját” keddre, és Ciszjordánia számos pontján erőszakos tüntetések és összecsapások zajlottak az izraeli rendfenntartókkal. Rámalláh közelében két izraeli rendőr könnyebben megsebesült, lábukon lőtt sebekkel szállították őket kórházba.

Kelet-Jeruzsálemben az óváros damaszkuszi kapujánál és Sejk Dzsarra lakónegyedben nyolc embert őrizetbe vettek a rendőrséggel való összecsapások során, miután az izraeli biztonsági erők tömegoszlató eszközökkel, villanógránátokkal és vízágyúval próbálták eltávolítani az ott tüntető arabokat.

The post Ketten meghaltak egy rakétatámadásban a Gázai övezet mellett appeared first on .

Bocsánatot kért a szerb nemzettől Jugoszlávia 1999-es NATO-bombázásáért Milos Zeman cseh államfő szerdán Aleksandar Vucic szerb elnökkel folytatott prágai tárgyalásain.

A NATO Jugoszlávia elleni bombatámadását Zeman már korábban is hibának és hatalmi arroganciának nevezte. “A magam nevében szeretnék bocsánatot kérni a szerb nemzettől” – jelentette ki a cseh államfő a tárgyalások utáni sajtótájékoztatón.

Csehország – fejtette ki Zeman – akkoriban szövetségeseket keresett a bombázások elutasításához, de sikertelenül. Azt, hogy Csehország végül is nem volt képes elutasítani a bombázást, Zeman, aki 1999-ben kormányfő volt, a bátorság hiányának nevezte. Megjegyezte: sokéves traumától szabadult meg, hogy mindezt nyilvánosan elmondhatta. “A vezeklés felszabadít” – szögezte le Zeman.

A cseh államfő emlékeztetett: a szerb nemzet 1938-ban és 1968-ban is bizonyítékát adta a csehek iránti szolidaritásának. “Mi pedig ezt bombázással köszöntük meg. Ezért most szeretnék a magam nevében elnézést kérni az akkori Jugoszlávia bombázásáért” – szögezte le Zeman újságírók előtt.

Elmondta: Jugoszlávia NATO általi lebombázása 1999-ben hiba volt, amely azóta is bántotta őt. “Utolsóként egyeztünk bele, kétségbeesetten kerestünk legalább egy országot, amely mellénk állt volna és a bombázás ellen lett volna, de sikertelenül. Magunkra maradtunk. Ez azonban nem ment fel bennünket hiányzó bátorságunkért” – fejtette ki a cseh államfő.

Aleksandar Vucic újságírók előtt köszönetet mondott cseh kollégájának a gesztusáért. “A szerb nemzet ezt soha nem fogja elfelejteni” – hangsúlyozta Vucic. Ilyen nyilatkozat a bombázások ügyében eddig még egyetlen politikustól sem hangzott el – tette hozzá a szerb államfő.

A NATO 1999-ben 78 napig bombázta Szerbiát, hogy rákényszerítse a szerb hadsereget Koszovó elhagyására. A Human Rights Watch szervezet szerint a bombázások mintegy 500 civil ember életét követelték Szerbiában.

Csehország – Lengyelországgal és Magyarországgal együtt – nem sokkal Jugoszlávia bombázása előtt lett a NATO tagja.

Jakub Kulhánek cseh külügyminiszter a sajtótájékoztató után a közszolgálati rádióban magánvéleménynek nyilvánította Milos Zeman nyilatkozatát, amely szerinte nem befolyásolja a hivatalos cseh álláspontot ez ügyben.

The post Zeman bocsánatot kért Jugoszlávia bombázásáért appeared first on .

Az orosz főváros lakosságának körében az elmúlt két év alatt 15 százalékra csökkent a szavazási hajlandóság a kormányzó Egységes Oroszország pártra. A biztos pártválasztók esetében ez az arány 28 százalék – derült ki a Jurij Levada Független Elemzőközpont felméréséből.

A Levada szerint a választási esélyeket latolgatni – Oroszországban szeptember 19-én választják meg a szövetségi parlament alsóházát – a biztos pártválasztók véleménye alapján érdemes. Közülük az orosz fővárosban 28 százalék az Egységes Oroszországra, 19 százalék pedig a Vlagyimir Zsirinovszkij vezette, a liberális demokrata elnevezést viselő, de valójában konzervatív és nacionalista pártjára szavazna.

A kommunisták tizenkét százalékot, a magát szociáldemokratának valló Igazságos Oroszország tizenegy százalékot, a liberális Jabloko pedig nyolc százalékot kapna.

Az összlakosság körében a voksolási hajlandóság az Egységes Oroszország esetében az elmúlt két év alatt 25-ről 15 százalékra csökkent. A kommunisták 2019 áprilisában mért tizenkét százalékos népszerűsége hat százalékra esett vissza. A liberális demokraták és az Igazságos Oroszország tábora gyakorlatilag változatlan maradt. Egyedül a Jabloko támogatottsága nőtt.

A politikusok közül a legnagyobb támogatást Pjotr Tolsztoj (Egységes Oroszország), valamint három ellenzéki, Alekszej Navalnij, Ljubov Szobol és Ilja Jasin élvezi. Ugyanakkor a börtönbüntetését töltő Navalnij az első helyen áll az elutasítottság szempontjából.

A főváros lakosainak 21 százaléka biztos benne, hogy elmegy szavazni, további 17 százalékuk pedig hajlik a voksolásra. Húsz százalék biztosan nem fog megjelenni az urnánál, 17 százalék pedig hajlik a távolmaradásra. A felmérésből az is kiderült: a moszkvaiak 56 százaléka nem tudja, hogy mikor lesz a parlamenti választás.

The post Moszkvában 15 százalékra csökkent az orosz kormánypárt támogatottsága appeared first on .

Jogerősen hét év fegyházra ítéltek egy budapesti férfit, aki rendszeresen pénzt csalt ki idős debreceni emberektől — tájékoztatta a Debreceni Törvényszék szóvivője.

Dobó Dénes kiemelte: a másodfokú bíróság – a Debreceni Járásbíróság határozatát helybenhagyva – társtettesként elkövetett csalás és háromrendbeli, bűnsegédként elkövetett csalás kísérlete miatt a vádlottat hét év fegyházra ítélte, két évre eltiltotta a közúti járművezetéstől, és kimondta, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A férfi emellett köteles az egyik sértettnek több mint hatmillió forint kártérítést fizetni.

Az ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a budapesti vádlott ismeretlen társai 2020 júniusában egy angol körzetszámú telefonról felhívták a hetvenéves sértettet, és azt állították, hogy férje közlekedési balesetet szenvedett. Ezután egy férfi síró hangon a sértett férjének adta ki magát, és kérte, hogy az asszony tegyen meg mindent, amit a hívók kérnek.

A csalók megkérték a sértettet, számolja össze, mennyi pénze van otthon, és később adja át a lakására érkező rendőrnek. A megtévesztett asszony összeszedte a különböző valutákban tartott pénzt, több mint hatmillió forint értékben, majd átadta az 55 éves vádlottnak, akit rendőrnek gondolt.

A vádlott néhány hét múlva ismét Debrecenbe érkezett, hogy megtévesztett emberektől pénzt vegyen át. Ismeretlenül maradt társai előzőleg három idős sértettnek is azt állították telefonon, hogy közeli hozzátartozójuk balesetet okozott, de ha elegendő pénzt adnak majd át, akkor nem tesznek feljelentést.

A beszélgetés két idős sértettnek is gyanús lett, ezért a telefonálók megszakították a hívást. A harmadik, egy 75 éves asszony azonban hitt nekik, és bankautomatából felvett 2,7 millió forintot, majd otthon várta, hogy menjen valaki a pénzért.

Az időközben beérkezett segélyhívások alapján azonban a rendőrök Debrecen belvárosában elfogták és őrizetbe bevették az autójában a pénz átvételére várakozó vádlottat.

The post Idősektől csalt ki pénzt: hét év fegyházat kapott appeared first on .

A NATO teljes mértékben elkötelezett a Belgrád és Pristina között kialakult helyzet rendezését szolgáló folyamat és az előremutató párbeszéd folytatása mellett – jelentette ki a NATO főtitkára Aleksandar Vucic szerb elnökkel folytatott megbeszélését követően.

A sajtótájékoztatón Jens Stoltenberg hangsúlyozta: a Belgrád-Pristina-párbeszéd a legjobb fórum a minden közösség jogait tiszteletben tartó megoldás megtalálására, valamint a hosszantartó béke megteremtésére.

“Csakis a párbeszéd révén biztosítható jobb és boldogabb jövő mindenki számára. Mivel az előremutató párbeszéd fenntartása kulcsfontosságú a régió békéjéhez és stabilitásához, arra szólítom fel a feleket, hogy kötelezzék el magukat a dialógus mellett” – fogalmazott.

Kiemelte továbbá, hogy a NATO elkötelezett az erős partnerség kiépítése mellett Szerbiával, miközben teljes mértékben tiszteletben tartja az ország semlegességét. Szerbiának mint önálló országnak joga van megválasztani jövőjének irányát – mondta a NATO-főtitkár. A közös biztonsági kihívások kezeléséhez a NATO-val ápolt partnerség valódi előnyöket hozhat Szerbia és polgárai, valamint a tágabb régió számára – tette hozzá.

Stoltenberg kijelentette: a NATO évtizedek óta elkötelezett a Nyugat-Balkán stabilitása mellett és a KFOR békefenntartó missziója révén a továbbiakban is fenntartja támogatását a régióban. A misszió biztonságos környezetet biztosít a térségben, és szabad mozgást valamennyi ott lakó közösség számára – mondta.

Egy arra irányuló kérdésre, hogy Horvátország további katonákat készül Koszovóba telepíteni a KFOR-misszió megerősítésére, Stoltenberg azt válaszolta, a békefenntartó misszióban a horvát csapatokra pontosan ugyanazok a szabályok érvényesek, mint az összes többi NATO-tagország katonáira. A koszovói műveletben valamennyi tag- és partnerország alakulata szigorúan meghatározott iránymutatások és keretek között működik – tette hozzá a NATO-főtitkár.

Vucic mindenekelőtt elégedettségét fejezte ki a NATO-főtitkár Szerbia semlegességét és önállóságát elismerő szavai miatt. Kijelentette: az ország továbbra is meg kívánja őrizni semlegességét, ugyanakkor jobb együttműködésre törekszik a katonai szövetséggel.

Azt mondta, elégedett a brüsszeli találkozó eredményeivel is, ugyanis a megbeszélés során Stoltenberg megértette a régió és Szerbia helyzetét, megértette problémáikat, és azok kezelésének módját.

Kijelentette: Belgrád teljes mértékben elkötelezett a Pristinával megkezdett párbeszéd folytatása mellett. Szerbia mindent meg fog tenni a folyamat sikere, a kompromisszumok és a megoldások elérésére – mondta. Vucic reményét fejezte ki, hogy mindkét félnek elegendő ereje lesz ahhoz, hogy a párbeszéd pozitívan zárulhasson.

“Jó úton haladunk, hogy fenntartsuk a nyugalmat és stabilitást a teljes régióban” – tette hozzá a szerb elnök.

The post Stoltenberg: a NATO elkötelezett a Belgrád-Pristina-párbeszéd fenntartása mellett appeared first on .