Elmondta, hogy a két külügyminisztérium kérdések széles körében tárgyalásokat fog indítani. A felek megállapodtak, hogy konzultációkat kezdenek a kiberbiztonságról is. Putyin a tárgyalásokat konstruktívnak nevezte, amelyeken nem volt ellenséges a hangulat. Közölte, hogy a felek igyekeztek megérteni egymás álláspontját, ugyanakkor óvott az illúzióktól.
Közölte, hogy kielégítette az a magyarázat, amelyet Biden április 13-án telefonon adott neki arra, hogy egy márciusi televíziós interjúja során igenlően válaszolt arra a riporteri kérdésre, vajon gyilkosnak tartja-e őt. Az amerikai elnök ekkor tett javaslatot a csúcstalálkozóra.
A két nagykövet egyébként a Biden-interjú után utazott haza konzultációra, ami a kapcsolatok megromlásának látványos jele. A “gyilkos” kifejezéssel kapcsolatban Putyin a szerdai sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az Egyesült Államok minden nap megöl valakit, és egy csapással százakat ölt meg Afganisztánban.
“Azt hiszem, egészében véve ugyanazt a nyelvet beszéljük, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy feltétlenül egymás lelkébe és a szemébe kell bele néznünk, és örök szerelmet és barátságot esküdnünk. Egyáltalán nem” – nyilatkozott az amerikai elnökről.
“Ha megkérdeznék tőlem, hogy milyen tárgyalópartner és partner Biden elnök, azt mondhatnám, hogy nagyon konstruktív, kiegyensúlyozott személyiség, ahogyan azt vártam. Nagyon tapasztalt, ez azonnal meglátszik” – tette hozzá.
Leszögezte, hogy az Egyesült Államok és Oroszország különleges felelősséget visel a világ stratégiai stabilitásáért, aminek mindkét fél tudatában van. A kibertámadások ügyében Putyin felhívta a figyelmet, hogy a világon a legtöbb ilyen attak az Egyesült Államokból indul ki. Mint mondta, Oroszország nem szerepel azon országok között, amelyek kiberteréből a legtöbb ilyen támadást végrehajtják.
Beszámolója szerint az az Egyesült Államok tavaly 14, idén pedig két alkalommal fordult felvilágosításért Oroszországhoz kibetrámadás miatt, amelyekről kimerítő információt kapott. Azt hangoztatta, Moszkva nem gondolja úgy, hogy az amerikai területről kiinduló támadások Washington érdekeit képviselik.
Elmondta, hogy a kiberbiztonság témáját a csúcson mindkét fél egyformán rendkívül fontosnak nevezte. Putyin értelmezése szerint Biden egyetértett azzal, hogy az ukrajnai rendezés alapját csakis a minszki megállapodások képezhetik. Azt mondta, hogy az ukrán NATO-tagság kérdéséről csak érintőlegesen esett szó.
Alekszej Navalnij ügyéről szólva Putyin azt mondta, hogy az ellenzéki politikus tudatosan cselekedett úgy, hogy őrizetbe vegyék. Szerinte Navalnij – akit csak “kétszer elítélt személyként” és “állampolgárként” emlegetett – szándékosan sértette meg a törvényt azzal, hogy a felfüggesztett börtönbüntetése alatt nem jelentkezett az rendőrségi ellenőrzésen, s tudatosan tért haza külföldről úgy, hogy tudta: körözést adtak ki ellene.
Elmondta, hogy az emberi jogok kérdése Biden kezdeményezésére került szóba a csúcson. Az “külföldi ügynöknek” minősített orosz szervezetekkel kapcsolatban rámutatott, hogy Oroszországot az Egyesült Államokban hivatalosan ellenségnek minősítették, ezért a Moszkva így ítéli meg az amerikaiak által támogatott politikai szervezeteket. Szót ejtett az amerikai belpolitikai helyzetről is.
“Amerika nemrégiben nagyon súlyos eseményekkel szembesült (…) egy afroamerikai férfi meggyilkolása és a Black Lives Matter mozgalom létrejötte után. Ezt most nem fogom kommentálni, csak azt akarom mondani, hogy láttunk pogromokat, láttunk törvényszegéseket és így tovább, és így tovább. Együttérzünk az amerikaiakkal és az amerikai néppel, de nem akarjuk, hogy a mi területünkön is ez történjen. És mindent megteszünk, hogy ez ne történhessen meg” – mondta.
Putyin lehetségesnek vélte a kompromisszumot a másik fél fogva tartott állampolgárainak ügyében.
A genfi Villa La Grange-ban megrendezett csúcs nettó három és fél órán át – a szünettel együtt négy és fél órán át – tartott. A két elnök először egy szűkkörű, mintegy kétórás megbeszélésre ült össze, a külügyminiszterek társaságában, majd a két delegáció másfél órán át folytatott eszmecserét. A felek megvitatták a stratégiai stabilitás, a kiberbiztonság, a regionális konfliktusok, a kereskedelmi kapcsolatok és az északi-sarkvidéki együttműködés kérdéseit.
Putyin és Biden: egy nukleáris háborúnak nincsenek győztesei
Egy nukleáris háborúnak nincsenek győztesei – szögezte le Putyin és Biden a szerdai genfi csúcstalálkozón a hadászati stabilitásról kiadott közös közleményben. “Ma megerősítjük elkötelezettségünket azon elv mellett, hogy a nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei, és ilyen háborút soha nem szabad azt kirobbantani” – hangsúlyozta a Kreml sajtószolgálata által ismertetett kommüniké. A közlemény szerint két ország nukleáris fegyverzetellenőrzés iránti elkötelezettségének bizonyítéka a hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött Új START-szerződés közelmúltbeli meghosszabbítása. “E célok elérése érdekében Oroszország és az Egyesült Államok hamarosan átfogó kétoldalú párbeszédet indít a stratégiai stabilitásról, amely érdemi és erőteljes lesz” -hangzott a dokumentum.
The post Visszatér állomáshelyére az orosz és az amerikai nagykövet appeared first on .
“Feladataimat becsületesen, hűségesen, pártatlanul és lelkiismeretesen fogom végezni” – ígérte Khan a hágai bíró testület előtt tett esküjében.
Khan a nemzetközi sajtónak tett rövid nyilatkozatában elmondta, hogy hatékonyabbá szeretné tenni az ügyészségi eljárásokat, és sikeresebbé a bíróság előtt folyó tárgyalásokat.
“A büntetőbíróság az igazságszolgáltatás reményét testesíti meg egy olyan modern XXI. században, amelyben középkori bűnöket követnek el: nemi erőszakot, kínzásokat, tömeggyilkosságokat” – jelentette ki.
Khan az ICC számára kényes időszakban veszi át a főügyészi teendőket. A törvényszék ugyanis masszív politikai nyomás alatt áll a palesztin területeken, illetve Afganisztánban elkövetett állítólagos háborús bűncselekmények ügyében tervezett vizsgálatok miatt, amelyek az amerikai és az izraeli hadsereg tagjai elleni perekhez vezethetnek.
A háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására 2002-ben megalakított Nemzetközi Büntetőbírósághoz 123 ország csatlakozott, az Egyesült Államok, Oroszország, Izrael és Kína azonban nem fogadja el a testület joghatóságát. Az ICC a világ első állandó törvényszéke, amely a háborús és emberiesség elleni bűnöket akkor is vizsgálja, ha az adott ország erre nem képes, vagy nem hajlandó.
The post Letette a hivatali esküt Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság új főügyésze appeared first on .
A vádirat szerint az ügy egyik vádlottja valótlanul azt ígérte különböző magánszemélyeknek, hogy anyagi előnyért vagy egy sportegyesületnek nyújtandó támogatásért cserébe az őket, illetve a cégüket érintő egyes hivatali ügyekben, illetve projektekben – magas szintű kapcsolatrendszere révén – eléri, hogy számukra kedvező döntések szülessenek.
Négy társa közreműködött a hivatalos ügyekben és projektekben érdekelt magánszemélyekkel való kapcsolattartásban, illetve esetenként a jogtalan anyagi előny átvételében is. A befolyás vásárlásából származó anyagi előnyből részesedést kaptak.
Az egyik konkrét ügyben egy férfi a cégének zárolt, illetve lefoglalt pénzeszközei feloldása érdekében akart befolyást vásárolni, jogtalan előny megfizetéséért cserébe. További négy esetben az érintettek vagy valamilyen munkára, illetve tevékenységre vonatkozó megbízás megszerzése (például egy környezetszennyezés felszámolásával kapcsolatos munkára, vagy egy épületbontáshoz és terület újraműveléséhez kapcsolódó tevékenységre), vagy valamilyen üzleti elképzelés megvalósulása érdekében akartak befolyást vásárolni. Ennek során a befolyással üzérkedő vádlottak minden esetben magas szintű kapcsolatrendszerükre hivatkoztak, és több esetben készpénzt is átvettek tőlük.
A vádlottaknak – akik a vád szerinti bűncselekményeket 2014-2015-ben követték el – az ígért befolyás megszerzésére ténylegesen nem volt lehetőségük.
A Fővárosi Főügyészség a valótlan befolyásokra hivatkozó, illetve abban segédkező öt üzérkedő, valamint a befolyást megvásárolni kívánó öt ember ellen emelt vádat. Mind a tíz vádlott esetében végrehajtandó szabadságvesztést, valamint pénzbüntetés kiszabását és közügyektől eltiltást indítványoztak – olvasható a közleményben.
The post Ez felháborító: többen is befolyással üzérkedtek appeared first on .
Mint azt az lhsn.hu jóvoltából pár napja tudhatjuk, sor került az első, függesztett fegyverzettel történő repülésekre a Multipurpose (MP) konfigurációban Szolnokra leszállított H145M HForce gépekkel. Mivel a képességkialakítás tekintetében egy repülés nem repülés, így a kíváncsiság a hír "harmadnapjára" a szolnoki tengelybe vitt. És lőn!
A harmadik-negyedik fordulót lecsapva jön be a 13-as, a jobb felfüggesztőn a Nexter NC 621 20 milliméteres gépágyúkonténerrel, a bal oldalon pedig a 12 darab 70 milliméteres rakéta hordozására alkalmas Thales Belgium FZ231-es rakétakonténerrel.
Ebből a szögből jól látszik a rakétakonténer, a túloldalon az ágyú is kikandikál, de az L3 Wescam MX-15-ös szenzortorony is ott van a többi "attribútummal" egyetemben.
Hi vagy lo? Jó kérdés a helikopterek harctéri alkalmazása szempontjából. (A 12-es "besunnyogós", nem standard bejövetele jó illusztrálja az utóbbit :-) Ha az ellenfél reguláris, organikus légvédelemmel rendelkezik, nem biztos, hogy opció a kézifegyvertűztől óvó magas profil. Újabb példa, hogy az afganisztáni, iraki okkupációs tapasztalatok nem, vagy csak részben relevánsak egy 21. századi "szimmetrikus" küzdelemben.
Zord
Borrell az Oroszországgal fennálló uniós kapcsolatok helyzetéről készített bizottsági jelentés bemutatásakor hangsúlyozta, jelenleg rosszak az EU és Oroszország közötti megújított partnerség kilátásai, pedig ez tehetné lehetővé a szorosabb együttműködést Moszkvával.
Aláhúzta: az EU-nak reálisnak kell lennie, és fel kell készülnie az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok további romlására. Noha a kapcsolatok romlanak, az unió kiszámíthatóbb viszony kiépítésében érdekelt Oroszországgal. Tervei szerint az EU egyszerre fogja visszaszorítani és korlátozni Moszkva barátságtalan fellépéseit, de törekedni fog arra, hogy kapcsolatai javuljanak Oroszországgal.
“Célunk, hogy feltárjuk azokat a lehetőségeket, amelyek elősegíthetik a fokozatos, kiszámíthatóbb és stabilabb kapcsolat kialakítását” – fogalmazott.
Azt mondta, az unió érdekei elleni orosz támadások leküzdése érdekében az EU-nak azonban erőteljesebbé és ellenállóbbá kell válnia. Az új, Oroszországgal kapcsolatos EU-stratégia közös és szisztematikus fellépést rögzít Moszkva fenyegetéseinek és káros cselekedeteinek megfékezésére olyan partnerekkel, mint a NATO és a G7 országai – közölte. Hangsúlyozta, az uniónak fejlesztenie kell kiberbiztonsági és védelmi képességeit, meg kell erősítenie a hibrid fenyegetésekre való reagálási képességét.
Oroszország gyakran kérdőjelezi meg és ássa alá a nemzetközi jogot, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európa Tanács legfontosabb elveit. Megpróbálja befolyásolni, beavatkozni és destabilizálni az EU-t és tagállamait, valamint partnereit. Oroszország egyre növekvő politikai elnyomást gyakorol az emberi jogokra és az alapvető szabadságokra is, hogy megőrizze jelenlegi politikai és gazdasági rendjét – mondta.
“Az EU elkötelezi magát az emberi jogok megsértésének elutasítása mellett, folytatja az orosz civil társadalom támogatását, és vállalja, hogy a demokrácia értékeinek szóvivőjévé válik a nemzetközi fórumokon” – fogalmazott.
Kijelentette: az unió továbbra is támogatja Ukrajna területi egységét és önállóságát, továbbá arra szólítja fel Oroszországot, hogy vállalja felelősségét a kelet-ukrajnai konfliktusban játszott szerepéért, és teljes mértékben hajtsa végre a minszki megállapodásokat.
Borrell reményét fejezte ki, hogy az EU nem kényszerül az Oroszországgal szemben hozott szankciók fokozására. Véleménye szerint ez a kapcsolatok romlásához vezetne. Az EU vonakodik attól, hogy a gazdasági korlátozó intézkedéseket fegyverként használja Moszkvával szemben, azok ugyanis hatással vannak az ország állampolgáraira is – mondta.
Az Európai Unió egységet mutat annak ellenére, hogy Oroszország megpróbálja megosztani a tagállamokat. Az egység továbbra is az unió legnagyobb értéke, melyet még erősebbé kell tenni – tette hozzá. Borrell tájékoztatása szerint az uniós tagországok vezetői jövő hét második felére tervezett brüsszeli csúcstalálkozójukon vitatják meg a bizottsági jelentést, melynek alapján közös megközelítést alakítanak ki Oroszországról.
The post Borrell reményvesztett appeared first on .
A zavargás a német főváros Friedrichshain nevű városrészében tört ki egy társasháznál, amelyet a kilencvenes évek eleje óta úgynevezett foglalt házként működtetnek a berlini tartományi alkotmányvédelmi hivatal által militáns szélsőbaloldaliként jellemzett aktivista csoportok. A tulajdonosok és a hatóságok, valamint az ingatlan részben bérleti szerződéssel rendelkező, részben jogcím nélküli használói között több évtizede tartó és időnként erőszakba torkolló konfliktus annak révén újult ki, hogy a kerületi önkormányzat utasította a tulajdonosokat az épület tűzvédelmi ellenőrzésére.
A tulajdonosok képviselői évek óta nem tudják elvégezni a felmérést, és a lakók és támogatóik előre jelezték, hogy a csütörtökre tervezett kísérletnek is ellenállnak. Szerda délelőtt az épületnél barikádokat emeltek, amelyek egy részét fel is gyújtották.
A rendőrség vízágyúval oltotta el a tüzet és páncélozott járművel bontotta el a torlaszokat. Becsléseik szerint nagyjából kétszáz ember rájuk támadt, az utcáról és a környező háztetőkről kövekkel, palackokkal, tűzijátékokkal dobálták őket. A rendet délutánra állították helyre.
A tűzvédelmi bejárás csütörtök reggel kezdődik. A rendőrség szerda délutántól péntek estig lezárta a környéket és gyülekezési tilalmat rendelt el az elzárt területre.
The post Rendőrökre támadtak házfoglalók appeared first on .
Azt írták: a vádlott, miután szabadult a korábbi barátnője elleni emberölési kísérlet miatt kiszabott tízéves fegyházbüntetésből, megismerkedett egy másik nővel, akinek álnéven mutatkozott be, nem fedte fel előéletét sem. Rövid idő alatt hozzáköltözött, sőt el is jegyezte a nőt, azonban egyre gyakoribb dühkitörései miatt a sértett szakított vele.
A férfi ezt nem tudta elfogadni, 2020 januárjában felment a nő lakására, ahol éppen egy lakatos cserélte ki a bejárati ajtó zárját annak érdekében, hogy a vádlott ne tudjon az ingatlanba bemenni.
Az elkövető, miután bejutott a lakásba, az éppen rendőrt hívni próbáló sértett kezéből kiütötte a mobiltelefont, dulakodni kezdett vele, majd késsel többször meg is szúrta. A lakatos a segélykiáltásokat meghallva a nő védelmére kelt. Az elkövető elmenekült a lakásból és otthonában öngyilkosságot kísérelt meg. A sértett a bántalmazás miatt nyolc napon túl gyógyuló, illetve maradandó sérüléseket is szenvedett.
A bíróság az elkövetési eszköz, a támadott testtájék, a szúrások száma illetve ereje, továbbá a férfi korábban erre vonatkozó kijelentései miatt egyértelműnek látta az ölési szándékot. A vádlottat húsz év fegyházbüntetésre, valamint tíz év közügyektől eltiltásra ítélték, kizárva a feltételes szabadulás lehetőségét.
Az ítélettel szemben az ügyészség súlyosításért, míg a vádlott és védője téves jogi minősítés és enyhítés miatt fellebbezett, így az nem végleges. Hozzátették: a bíróság fenntartotta a vádlott letartóztatását.
The post Leszúrta élettársát, húsz év fegyházra ítélték appeared first on .
A 23 rendőrből álló egység – amelyet később 52 főre terveznek növelni – illegális bevándorlással és emberkereskedelemmel kapcsolatos műveletekben, valamint a határokon átnyúló bűncselekmények elleni küzdelemben vesz részt. Járművekkel, éjjellátó kamerákkal és drónokkal ellenőrzi majd a határt.
Ales Hojs belügyminiszter a helyszínen elmondta: bár a bevándorlás látszólag csökkenő tendenciát mutat, a menekültkérdés globális alakulása arra utal, hogy ez meg fog változni. “A határ ezen része különösen veszélyeztetett. Itt az ideje megfelelően felkészülni” – fogalmazott a tárcavezető. Hozzátette: az Európai Unióban tárgyalások folynak arról, hogyan lehet megfelelően ellenőrizni a schengeni külső határokat és visszaküldeni a menekülteket a nem uniós országokba.
“Amíg azonban nem születik ilyen megállapodás, önökre kell támaszkodnunk” – mondta a miniszter a szolgálatot teljesítő rendőröknek.
A szlovén rendőrség ez év első öt hónapjában 2440 illegális határsértőt tartóztatott fel, ami több mint negyedével kevesebb, mint az előző év ugyanezen időszakában volt.
The post Szlovéniában új határrendészeti egység kezdte meg tevékenységét appeared first on .
Utoljára az első világháború alatt volt a német hadseregben tábori rabbi, a náci korszakban teljesen megszűnt a tisztség, a holokauszt pedig rendkívül megtizedelte a zsidóságot az országban, a közösség létszáma a szovjet blokk összeomlását követő bevándorlás nyomán indult ismét növekedésnek. Száz év után először idén választottak ismét tábori rabbit, s a posztra az ortodox zsidóságot képviselő Németországi Zsidók Központi Tanácsa a 42 éves férfit javasolta.
Balla hangsúlyozta, ez a lépés fontos, és világos jele annak, hogy a zsidóknak “van jövőjük Németországban”. Bár hozzátette, megérti, ha egyesek értetlenül fogadják, hogy tisztséget vállal annál az intézménynél, amely lehetővé tette a holokausztot. A férfi, aki közel két évtizeddel ezelőtt költözött el Budapestről, Berlinben tanult rabbinak, 1938 óta ő az első Németországban végzett és kinevezett ortodox rabbi.
Ballát június 21-én avatják tábori rabbivá a lipcsei zsinagógában.
The post Balla Zsolt lesz száz év óta az első tábori rabbi a német hadseregben appeared first on .
Juhász Roland, a Miniszterelnöki Kormányiroda állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt évtizedben a rendőrség hivatásos állománya több ezer fővel bővült, állandó rendőri jelenlét van minden településen, míg a kormány kemény, de igazságos, a tisztességes embereket védő törvényi környezetet alakított ki. Úgy vélte, a tisztességes emberek és a rend védelme megbecsülést érdemel, aminek alapvető eleme az ehhez méltó munkakörülmények megteremtése.
Az államtitkár elmondta, hogy a zöldmezős beruházásban épülő, több mint 1200 négyzetméter alapterületű kapitánysági épületben mintegy százan dolgoznak majd a kor igényeinek megfelelő körülmények között. Jelezte, hogy a környezettudatosság is a fő szempontok között van, hiszen geotermikus víz- és hőszivattyú, napelemes kiserőmű működik majd a létesítményben.
Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára arról beszélt, hogy az emberek életében rendkívül fontos a biztonság, legyen szó gazdasági, egészségügyi vagy közbiztonságról. Ezért is igyekezett a kormány 2010 óta minden téren biztonságot teremteni, ami nem ment volna az emberek szorgalma nélkül – tette hozzá.
Az államtitkár rámutatott, hogy a közbiztonság 2013 táján mutatta a legrosszabb számokat, azóta határozott javulás látható, az ismertté vált bűncselekmények száma 60 százalékkal csökkent, a felderített bűncselekmények száma és a felderítési mutatók is folyamatosan javulnak. Hangsúlyozta, ennél is fontosabb, hogy a polgárok rendőrségbe vetett bizalma, hite rendkívüli mértékben megnőtt, ezt minden felmérés megerősíti.
Pogácsás rámutatott, hogy a rendőrség, a rendőrök munkájának megítélése elsősorban szorgalmukon, emberségükön, kitartásukon múlik, amihez Sárbogárdon 2022 őszétől a modern környezet és munkakörülmények is adottak lesznek.
Sükösd Tamás polgármester emlékeztetett, legalább harminc-negyven éve terv az új rendőrkapitánysági épület megépítése, hiszen a jelenlegi épület, az egykori főszolgabírói hivatal régóta nem alkalmas a rendőri munka teljes körű segítésére. A megoldásra az önkormányzatnak nem volt anyagi lehetősége, a területet azonban biztosították az új épülethez, ingyenesen átadták az államnak – fűzte hozzá.
The post Letették a sárbogárdi rendőrkapitányság épületének alapkövét appeared first on .
Ibolya Tibor közleménye szerint a 41 éves férfi különféle kábítószerek – amfetamin, kokain, marihuána, MDMA, hasis és ketamin – kereskedelmével foglalkozott Budapest területén, különösen a XI. kerületben. A kábítószereket bérelt lakásában tárolta és porciózta.
A vádlott 2019. április 11-én a társasház mélygarázsában egy válltáskában csaknem 400 MDMA-tartalmú tablettát, 50-50 csomagba porciózva amfetamint, illetve marihuánát és még több csomagban kokaint tartott magánál, amelyeket értékesítésre szánt – írta a főügyész, hozzátéve: a férfi a lakásában nagykereskedelmi és fogyasztói kiszerelésekben több mint másfél kilogramm MDMA-tartalmú tablettát, több mint egy kilogramm amfetamint, mintegy nyolc kilogramm marihuánát, fél kilogramm kokaint, továbbá ketamint és kannabisz-gyantát is tartott.
Ibolya közlése szerint a nyomozók a vádlottól ezen felül csaknem 9 millió forint értékben készpénzt és a kábítószerek csomagoláshoz, kiméréséhez szükséges eszközöket is lefoglaltak.
A Fővárosi Főügyészség a férfival szemben kábítószer-kereskedelem miatt vádat emelt, illetve végrehajtandó fegyházbüntetést, pénzbüntetést, valamint vagyonelkobzást indítványozott ellene – olvasható a közleményben.
The post Vádat emeltek egy újbudai kábítószer-kereskedő ellen appeared first on .
Joe Biden az Európai Tanács épületében hangsúlyozta: Amerika visszatért, noha soha sem távolodott el igazán. “Most újra kiváló lehetőségeink vannak a szoros együttműködésre az Európai Unióval és a NATO-val” – mondta. “Amerika érdeke az, hogy kiváló kapcsolatai legyenek az EU-val a NATO-val, másként, mint az elődöm idejében volt” – tette hozzá az amerikai elnök.
Charles Michel, az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács elnöke azt hangoztatta: Amerika visszatért a nemzetközi porondra. “Ez jó hír a szövetségeseknek és az egész világ számára” – mondta. Hozzátette, várakozással tekint a számos fontos kihívás megoldását célzó közös munkára az Egyesült Államokkal. Twitter-üzenetében kijelentette: az EU és az Egyesült Államok közötti partnerség megújul, és erősebbé válik, mint valaha. “Ma megújítjuk partnerségünket, ami a jövőbeni jólétünkbe és biztonságunkba való befektetést jelenti” – fogalmazott.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette: az, hogy Biden a mandátuma ilyen korai szakaszában Brüsszelbe látogat, személyes elkötelezettségét mutatja Európa iránt. Ezt Európa nagyra értékeli – közölte. Azt mondta, a megelőző négy év nem volt könnyű, a világ drámaian változott, ahogy Európa is, de az EU meg szeretné erősíteni barátságát és szövetségét Washingtonnal – tette hozzá Ursula von der Leyen.
Biden a brüsszeli programja keretében kedden találkozott Fülöp belga királlyal, a látogatáson részt vett Alexander De Croo belga miniszterelnök, Sophie Wilmes belga, és Antoni Blinken amerikai külügyminiszter is.
A belga miniszterelnök a Twitter-oldalán közölte: Belgium és az Egyesült Államok hosszú, baráti és gazdasági kapcsolatokkal teljes múltra tekint vissza. “Lelkesen fogadjuk el Biden elnök kinyújtott kezét, hogy a koronavírus-járvány után rugalmasabb világot építsünk közösen, amely a kölcsönös tiszteleten, szabadságon és fenntartható gazdasági növekedésen alapul” – fogalmazott De Croo.
Wilmes az üzenetében aláhúzta: a találkozó szemlélteti Belgium és az Egyesült Államok mint szövetségesek, partnerek és barátok kiváló kapcsolatait.
Biden kétnapos látogatásra érkezett Brüsszelbe, ahol hétfőn részt vett a NATO csúcsértekezletén, kedden a belga királlyal folytatott megbeszélését követően az Európai Unió intézményeinek vezetőivel tárgyal.
The post Biden: az Egyesült Államok visszatér és megújítja kapcsolatait az EU-val és a NATO-val appeared first on .
A következő napokban a Duna teljes szakaszán: a Szigetközben, Komárom térségében, a Dunakanyarban, a fővárosban, a Csepel-sziget településein, Dunaújváros, Szekszárd, Baja és Mohács környékén; a Tisza mentén pedig a szekszárdi régióban, a Tisza-tónál, ezen kívül az Ipoly környéki településeken, valamint a Körösök vidékén végeznek földi kémiai gyérítést – közölték.
A beavatkozások 318 települést, mintegy 90 ezer hektárt érintenek.
Az országos szúnyoggyérítési program idén április 22-én indult; azóta folyamatos volt a lárvák elleni biológiai védekezés. Ugyanakkor az elmúlt hetekben lehullott jelentős mennyiségű csapadék miatt számos ideiglenes tenyészőhely alakult ki, amelyekben a meleg időjárás hatására a lárvákból rövid idő alatt kifejlődtek a szúnyogok.
A kifejlett szúnyogok gyérítésére szolgáló készítményt földi úton, platós terepjáróra vagy kisteherautóra szerelt berendezésekkel juttatják ki, elsősorban a települések lakott belterületén – írták.
Kétféle módszert használnak a szakemberek: a melegköd-képzéses technológia során az apró cseppekre bontott irtószer terjedését hő hozzáadása is segíti. Ez a módszer főként növényzettel erősebben borított környezetben előnyös, de a munka során létrejövő köd rövid időre korlátozza a látási viszonyokat, ezért forgalmas helyeken kevésbé alkalmazható. Az ULV eljárás során szintén apró cseppekben juttatják ki az irtószert, de hő hozzáadása nélkül. A permetfelhő csak kismértékben észlelhető, a közlekedést nem zavarja, ezért forgalmasabb, városias területeken elsősorban ezzel az eljárással találkozhatunk – ismertették.
A felhasznált készítmény a kijuttatott mennyiségben emberekre, melegvérű állatokra, növényekre ártalmatlan, és néhány óra alatt lebomlik. A földi kezeléseket napnyugta után kezdik, így a méhekre, és más nappal aktív rovarokra nem jelent veszélyt a szúnyoggyérítés – tartalmazza a közlemény.
The post Szorgosan irtják a szúnyogokat a katasztrófavédelmisek appeared first on .
A kanadai rendőrök gyanúja szerint egy 28 éves szlovákiai születésű kanadai állampolgár és 26 éves kanadai barátnője február végén a kanadai Hamiltonban megölt egy 39 éves férfit, valamint több lövéssel életveszélyesen megsebesítette az ő 26 éves barátnőjét. A páros – Oliver K. és Lucy L. – a bűntettet követően elmenekült, hónapok óta illegalitásban élt.
A kanadai hatóságok feltételezték, hogy mindkét szökevény elhagyta Kanadát és Európában próbál elrejtőzni, ezért nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellenük, valamint sajtófelhívást is közzétettek. A körözöttek menekülésének a KR NNI vetett véget. Együttműködve a kanadai és több európai rendőrséggel, hosszas hajsza után a magyar rendőrök azonosították a szökevények feltételezhető rejtőzködési helyét. Szombat este Budapest VI. kerületében, az utcán elfogták mindkét embert.
Oliver K.-t és Lucy L.-t őrizetbe vették, kiadatásukról később döntenek – olvasható a közleményben.
The post Kanadai gyilkosokat fogtak el Magyarországon appeared first on .
“A találkozó közben az elnökök ha nem is megállapodásra, de megértésre fognak jutni. Természetesen ez hatással lesz az orosz-amerikai kapcsolatok alakulására, amelyek mára zsákutcába jutottak, és amelyek állapota közel van a válságoshoz, és ebben az összefüggésben nyilván valamit tenni kell majd” – mondta Usakov.
Hozzátette, hogy mivel mindkét fél tudja, hogy “szét kell szedni a beomlásokat” a kétoldalú kapcsolatokban, “praktikus optimizmussal” tekint a találkozó elé, de nem naggyal. Usakov szerint minden megállapodás, ha egyáltalán sikerül majd ilyet elérni, kompromisszumos lesz, és hasznára válik majd a viszonynak.
Usakov a Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök szerdán esedékes tárgyalásainak napirendjén szereplő témakörök között említette meg az amerikai-orosz viszony állapotát és fejlődési kilátásait, a stratégiai stabilitás, információbiztonság valamint a kiberbűnözés elleni küzdelem, a gazdasági együttműködés, az éghajlat, az Északi-sarkvidék és a koronavírus elleni küzdelem problémáit. Usakov szerint felek “desszertnek” a regionális kérdéseket hagyták meg, köztük a Közel-Kelet, Szíria, Líbia, az iráni atomprogram, az afganisztáni rendezés, a Koreai-félsziget, Hegyi-Karabah és Ukrajna ügyét.
“Az elnökök bármilyen témát felvethetnek” – válaszolta a tisztségviselő arra a kérdésre válaszolva, hogy a terítékre kerül-e Alekszej Navalnij elítélt orosz politikus és Fehéroroszország kérdése.
Úgy vélekedett, hogy noha a napirendet nem volt nehéz összeállítani, tartalmilag nagyon nehéz tárgyalások várhatók. A kétoldalú kapcsolatban megoldatlan kérdésnek nevezte, hogy az amerikaiak a világ minden részén orosz állampolgárokat “fogdosnak össze”, és a 2014 után bevezetett szankciók közepette sok indokolatlan lépést tettek az orosz diplomáciai képviseletek ellen. A történteket a tanácsadó az orosz tulajdon ellopásának nevezte.
Usakov arra utalt, hogy az Egyesült Államok 2017. szeptember 2-án bezáratta a San Franciscó-i orosz főkonzulátust, valamint a washingtoni kereskedelmi képviseletet és annak New York-i kirendeltségét. (Az első két ingatlan diplomáciai mentességet élvező orosz tulajdon, a harmadik bérlemény.) A történteket Moszkva nyíltan ellenséges lépésként értékelte, és követelte a vagyontárgyak visszaszolgáltatását. Fél évre rá, 2018. március 26-án Washington bezáratta a seattle-i orosz főkonzulátust (bérlemény) és a főkonzul rezidenciáját (orosz tulajdon) is.
Usakov megerősítette, hogy a tárgyalásokat követően a két elnök a hagyományoktól eltérően nem közösen, hanem külön tart majd sajtóértekezletet. Megemlítette, hogy az együttes tájékoztatókat a szovjet időktől kezdve az amerikai fél szorgalmazta aktívabban.
Elmondta, hogy Putyin szerdán érkezik majd Genfbe, a Biden által kezdeményezett csúcstalálkozóra, és elutazása előtt találkozik Guy Parmelin svájci elnökkel is. Usakov a tárgyalások menetétől tette függővé azok időtartamát. Elmondta, hogy a csúcsot fokozott járványvédelmi óvintézkedések mellett fogják megtartani, a küldöttségek tagjai számára kötelező a PCR-szűrés.
Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő keddi tájékoztatása szerint a tárgyalások mintegy négy-öt órán át fognak tartani, a szüneteket is beleszámítva. A TASZSZ genfi keltezéssel azt jelentette, hogy Putyin sajtótájékoztatója helyi idő szerint várhatóan 18 órakor kezdődik majd.
A hírügynökség úgy értesült, hogy a csúcs 13 óra 15 perckor szűkkörű megbeszéléssel kezdődik majd a két elnök és a két külügyminiszter részvételével. Ezután mintegy háromnegyed órával a két küldöttség két, mintegy kétórás fordulóban ül tárgyalóasztalhoz bővített létszámban.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Izvesztyija című napilapban kedden megjelent nyilatkozatában nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a csúcs után a washingtoni orosz és a moszkvai amerikai nagykövet visszatérjen állomáshelyére. A két misszióvezető azt követően tért haza konzultációra, hogy Biden egy márciusi televíziós interjúban igenlően válaszolt arra a kérdésre, hogy gyilkosnak tartja-e Putyint, és azt hangoztatta, hogy Moszkvának “meg kell fizetnie” az amerikai választásokba való beavatkozásáért.
“Feltételezem, hogy az eredmények egyike a vezetők azon döntése lesz, hogy a nagykövetek visszatérnek, és hozzáfognak az egyetértés vagy a csúcson elérendő megállapodások megvalósításához. Ez fontos jelzés lenne, hogy egy nehéz oldalt átlapoztak, és valami új kezdődik” – mondta lapnak a magas rangú diplomata.
Rjabkov azt mondta, hogy amerikai részről nem tapasztalt készséget a külképviseletek normális munkájához való visszatérésre, ám ha ennek jelét adják, Moszkva nyitott a tárgyalások haladéktalan elindítására. Kijelentette: az a feltétele Egyesült Államok eltávolításának az Oroszországgal szemben barátságtalan országok listájáról, hogy Washington felhagy az orosz ügyekbe való durva beavatkozással.
Kifejezte Moszkva készségét, hogy az Európa Tanács vonatkozó egyezménye és a kölcsönösség alapján Oroszországban elítélt amerikai állampolgárokat szolgáltasson ki az Egyesült Államoknak, de, mint mondta, a névsorban a kémkedés címén börtönbe zárt Paul Whelan volt tengerészgyalogos nem szerepel. Peszkov azt mondta, hogy a fogolycsere konkrétumairól mindaddig, amíg a csúcson szóba nem kerül, ha szóba kerül, “nem helyénvaló” beszélni.
The post Kreml: az orosz-amerikai csúcsnak elő kellene mozdítania a megértést néhány kérdésben appeared first on .
A határozat mellett a 453 jelenlévő képviselő közül 452-en szavaztak, egyetlen politikus – a kisebb ellenzéki tömörülés, a Kukiz´15 elnöke, Pawel Kukiz – adott le ellenszavazatot. A dokumentum azt követően született, hogy Joe Biden májusban bejelentette, Washington visszavonja a Balti-tenger alatt, Lengyelország és Ukrajna megkerülésével épülő projektet kivitelező cégek ellen kivetett amerikai szankciókat.
A lengyel képviselők az EU alapját jelentő értékekre, “az orosz terjeszkedés által fenyegetett közép-európai szomszédországokkal”, különösen Ukrajnával vállalt szolidaritásra hivatkozva fordulnak az EU-hoz és a NATO-hoz. Érvelnek emellett az európai stabilitással és biztonsággal, az EU-ra irányuló orosz nyomásgyakorlással szembeni ellenállóképességgel is.
Mindezek alapján arra szólítják fel az EU és a NATO tagállamait, hogy vonják vissza a gázvezetéknek nyújtott “összes támogatást”, és tegyenek lépéseket, amelyek a projekt azonnali és hatékony leállítását eredményezik. Úgy ítélik meg, hogy további politikai és gazdasági nyomásgyakorlás az Egyesült Államok részéről hozzájárulhat a gázvezeték építésének leállításához.
A szénhidrogének exportja az orosz fegyverkezés finanszírozásának fő forrását jelenti, e kereskedelem Oroszország “agresszív, nemcsak a szomszédországok, hanem más EU-tagállamokkal folytatott politikájának fontos eszközévé vált” – áll a határozatban.
A dokumentumban figyelmeztetnek arra, hogy a jelenlegi ukrajnai gáztranzit megszűnése esetén Oroszország előtt szabad út nyílik Ukrajna nagyszabású fegyveres megtámadásához, anélkül, hogy Moszkva viselné a nyugatra irányuló gázszállítás megszakításának költségeit.
Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, évi összesen 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővül a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat. Nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig tart. A mintegy 1200 kilométer hosszú új vezeték befejezéséhez még 80 kilométer hosszúságban kell lerakni csöveket.
The post Lengyelország felszólítja az EU-t és a NATO-t az Északi Áramlat-2 gázvezeték befejezésének megakadályozására appeared first on .
A Magyar Honvédség Bakony Harckiképző Központ lő- és gyakorlóterén tartott bemutatót követően a miniszter kiemelte, a hétfőn zárult brüsszeli NATO-csúcson elhangzott, hogy “nemzeti ellenálló képességre van szükség”, amelyet szavai szerint Magyarország 2018-ban kezdett fejleszteni a honvédelmi és haderőfejlesztési programnak köszönhetően. Ez adja Magyarország biztonságát – jelentette ki.
Az április 19-én kezdődött gyakorlatsorozat első fázisában nyolc nemzet részvételével zajlottak bemutatók. A keddi tematikus napon a Magyar Honvédség különleges műveleti képessége és a légierő együttműködését mutatták be magyar katonák részvételével.
Benkő hangsúlyozta: Magyarország regionális különleges műveleti parancsnokság létrehozásába kezdett, “amely a NATO-n belül egy képességhiány”. Azt mondta, ezt a képességet “vizsgáztatták” néhány héttel ezelőtt, több nemzet részvételével. Az ellenőrök megállapították, hogy elérték a műveleti alkalmazás kezdő szintjét, a teljes képességet pedig 2023 végére kell elérni.
A miniszter közölte: amit Magyarország célul tűzött ki maga elé, azt teljesítette. Ezen az úton kell tovább haladni egyre több fiatallal, akik megtalálhatják helyüket és számításukat a korszerű honvédségnél – húzta alá.
Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka azt mondta, a magyar katonák bizonyították a gyakorlat során, hogy az Afganisztánban és az Irakban szerzett tapasztalatokat képesek kamatoztatni. Hozzátette, bízik a magyar katonákban, akik a haderőfejlesztési programot valós képességekkel és valós tartalommal töltik meg. A katonák kiképzését folytatják, a technikai eszközökből a lehető legtöbbet igyekeznek kihozni – közölte.
The post Benkő: a magyar katonák felkészültek appeared first on .
Magyarországon nem könnyű agyunkat rászorítani, hogy egy repülő (ehelyütt jobban mondva csapatrepülő) alakulatnak nem mondjuk kettő, abból egy üzemképes repülőeszköze van, hanem lehet akár sok is. Én a megboldogult szentkirályi "nyilvános kiképzési napok" óta nem láttam annyi honvédségi helikoptert "műveletben", mint ezekben a napokban Újdörögdön, ahol a különleges műveletiek kiszolgálásában vettek részt - úgy a képességet jelenleg biztosító szovjet gépek, mint a szerepüket lassan, részben átvevő H145M-ek. Bízzunk benne, hogy az immár újra megjelenő volumen (repülőeszköz harcérték) mellé a szubsztancia (ember, fegyverzet, rendszer) is mihamarabb felzárkózik.
Új és régi a Cseket-hegy alatti helikopterleszállókon.
A kicsit szélesebbre vett látószöggel készített képen a ma részt vett gépek szinte mindegyike látható.
A mai technikai újdonság: Rover 6i.
A lesugárzó.
Zord
Tavaly december 10-én, reggel fél 6 előtt támadták meg az I. kerületi otthonából induló cégvezetőt, akinél az esedékes bérkifizetés miatt nagy összegű készpénz volt. A férfit a símaszkos rablók lefújták gázspray-vel, többször megütötték, és elvettek tőle több mint 33 millió forintot – ismertették. A BRFK jelentős értékre, csoportosan elkövetett rablás miatt ismeretlen tettesek ellen indított eljárást.
Hozzátették: a rablási osztály hónapokig tartó, minden részletre kiterjedő nyomozásának eredményeként azonosították a feltételezett elkövetőket. A 39 éves L. Ferencet június 1-jén Monoron fogták el. A fővárosi nyomozók lefoglalták a valószínűleg a bűncselekményből származó pénzen vett gyorsasági motorkerékpárt, autóverseny-szimulátort és más értékeket.
Ugyanazon a napon a rendőrök Győrben ütöttek rajta az 52 éves K. Csabán és a 46 éves M. Krisztiánon. Előbbinél három paprikaspray-t, valamint egy gáz- és riasztófegyvert is találtak. Mindhárom férfit gyanúsítottként hallgatták ki, őrizetbe vették, a bíróság pedig azóta letartóztatta őket. Az elfogott rablók negyedik társát még körözik – tették hozzá.
The post BRFK: 33 millió forintos rablást derítettek fel appeared first on .
A közlemény szerint évről évre folyamatosan csökken az OLAF magyar ügyészséghez eljuttatott igazságügyi ajánlásainak a száma, és az OLAF egyre többször olyan ügyben tesz igazságügyi ajánlást, amelyben már folyik Magyarországon nyomozás. Emlékeztettek: az OLAF az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez, erre sem felhatalmazása, sem pedig eszköze nincs.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – a mindig követett protokoll szerint az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták.
Az OLAF 2020-ra vonatkozó éves jelentéséből kitűnik, hogy a magyar ügyészség az OLAF-ügyek 67 százalékában emelt vádat. Ez a szám kimagasló eredmény, hiszen közel a duplája a 37 százalékos uniós átlagnak – írták.
Hozzátették: 2020-ban az OLAF összesen két igazságügyi ajánlást tett az ügyészi szervezetnek. Mindkét igazságügyi ajánlást már folyamatban lévő nyomozásban értékelte a hatóság. Az igazságügyi ajánlások száma évről évre csökken: 2016-ban tíz, 2017-ben hat, 2018-ban négy, 2019-ben három, míg 2020-ban két ajánlás érkezett – közölték.
Emlékeztettek arra is, hogy 2020. január 31-én Polt Péter legfőbb ügyész hivatalában fogadta az OLAF főigazgatóját, Ville Italát. A találkozón a felek megerősítették, hogy az uniós pénzeket érintő bűnügyi visszaélések kapcsán a szervezetek közötti hatékony információcserét és együttműködést továbbra is kiemelten fontosnak tartják. Emellett megállapodtak abban, hogy az eddig is jól működő szakmai kapcsolat további elmélyítése érdekében együttműködési megállapodást dolgoznak ki, amelynek véglegesítésére rövidesen sor kerül.
A magyar ügyészség és az OLAF szorosan együttműködik, mind vezetői, mind szakértői szinten rendszeresek a találkozók – hangsúlyozták.
The post Az uniós átlagot lényegesen meghaladó arányban emel vádat a magyar ügyészség az OLAF igazságügyi ajánlásai nyomán appeared first on .