Biztonságpolitika

Az Európai Unió külügyi szolgálata bekérette Fehéroroszország brüsszeli képviseletének ideiglenes vezetőjét, hogy felszólítsa Minszket arra, ne használja a litván határhoz érkező bevándorlókat eszközként politikai céljai elérésére – közölte az Európai Bizottság.

“A külszolgálat magas rangú képviselője tolmácsolta a fehérorosz ügyvivőnek az EU határozott aggodalmait, miszerint a bevándorlók és a menekültek felhasználása teljességgel elfogadhatatlan” – jelentette ki Nabila Massrali szóvivő a brüsszeli testület sajtótájékoztatóján.

Hozzátette: “ennek a gyakorlatnak véget kell vetni, és Fehéroroszországnak tiszteletben kell tartania nemzetközi kötelezettségvállalását az illegális migráció, az emberkereskedelem és a menekültek elleni küzdelem terén”.

Az EU azzal vádolja a fehérorosz hatóságokat, hogy szándékosan beengedik az illegális bevándorlókat Litvánia területére. Vilnius pedig azt veti a minszki vezetés szemére, hogy Bagdadból és Isztambulból közvetlen repülőjáratokon utaztat be – többségében iraki – menekülteket, hogy aztán a szankciók miatt egyfajta revansként illegálisan átküldje őket az EU területére.

Josep Borrell, az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője a múlt hónapban arra figyelmeztetett, hogy az Európai Unió kész további, akár keményebb szankciókat bevezetni a fehérorosz kormány ellen, amennyiben az nem hagy fel az emberi jogok szisztematikus megsértésével.

Az EU legutóbb június végén határozott arról, hogy a Fehéroroszországgal szemben bevezetett megszorító intézkedések hatályát kiterjeszti, illetve gazdasági szankciókat hagy jóvá. A célzott gazdasági korlátozások a fehérorosz olaj-, műtrágya- és cigarettaipart érintenék, és kiterjednének a távközlésre, az energia-, olaj- és vegyiparra, valamint Fehéroroszország hamuzsír exportjára és a pénzügyi szektorra is.

Az unió szankciós listáján már 166 személy szerepel, köztük Aljakszandr Lukasenka elnök és két fia, valamint tizenöt olyan vállalat és ügynökség, amely közvetlen kapcsolatban áll a fehérorosz vezetéssel.

The post Az EU bekérette Fehéroroszország brüsszeli képviseletének vezetőjét appeared first on .

Felújítják a Zalaegerszegi Rendőrkapitányság épületét mintegy 160 millió forintból – közölte Zala megye rendőrfőkapitánya.

Vereckei Csaba elmondta: 1990-ben került a rendőrséghez az addig pártházként funkcionáló zalaegerszegi belvárosi épület, de azóta csak kisebb felújításokat végeztek benne.

Most a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program pályázatán elnyert közel 160 millió forintból zajlik energetikai felújítás, amelynek keretben szigetelik a homlokzatot, kicserélik a nyílászárókat, továbbá új fűtési és világítási rendszert alakítanak ki a november közepéig tartó munkálatok során – tette hozzá.

The post Felújítják a Zalaegerszegi Rendőrkapitányság épületét appeared first on .

Vádat emeltek egy kábítószer-kereskedő csoport, köztük egy család ellen, amely maga is termesztett kannabiszt – közölte a fővárosi főügyész.

A vádirat szerint egy 54 éves férfi 2019-2020-ban marihuánával kereskedett Budapesten és Pest megyében. A férfi a kábítószer egy részét egy 32 éves ismerősétől szerezte be, aki kokaint is kínált. Másik beszerzési forrása egy család három tagja volt, akik több helyen maguk termesztették a kannabiszt, egyebek mellett egy katonai jellegű konténerben – áll Ibolya Tibor közleményében.

Egy idő után az 54 éves férfi és unokatestvére is termesztettek kendert, ez volt az ellátás harmadik pillére. Az ültetvényekhez világító, szellőző és tápanyagellátó rendszert építettek ki. A vádlottak a termesztéshez szükséges áramot – két helyszínen is – a fő elektromos vezeték megbontásával, áramlopással biztosították – olvasható a közleményben.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói és a készenléti bevetési rendőrök 2020 júniusában felszámolták az elkövetői kört, hármukat őrizetbe vették. A Fővárosi Főügyészség hat férfi és egy nő ellen emelt vádat kábítószer-kereskedelem alap-, és egyes vádlottaknál – a jelentős mennyiségre figyelemmel – minősített esete miatt. A főügyészség hármukat üzletszerű lopással is vádolja – olvasható a közleményben.

Az ügyészség a vádlottakkal szemben fegyház- és börtönbüntetést indítványoz, emellett pénzbüntetést is, továbbá közügyektől való eltiltást és vagyonelkobzást a lefoglalt több százezer forintra. A vádlottak közül ketten letartóztatásban vannak.

The post Vádat emeltek egy kábítószer-kereskedő csoport ellen appeared first on .

Szeptember 3-ig 24 orosz diplomatának kell elhagynia az Egyesült Államokat vízumának lejárta miatt – jelentette ki Anatolij Antonov washingtoni nagykövet a National Interest amerikai folyóiratnak.

A TASZSZ hírügynökség által ismertetett nyilatkozatában a misszióvezető nehezményezte, hogy a Biden-kormányzatnak a stabil kétoldalú kapcsolatok kialakításáról szóló szándéknyilatkozatai ellenére tovább fokozódnak az Egyesült Államokban szolgálatot teljesítő diplomatákkal szemben foganatosított “példátlan szigorítások”. Antonov szerint az amerikai fél “kitartó és leleményes” az orosz diplomáciai jelenléttel szembeni fellépésben.

A diplomata szerint Washington “kitalált indokkal” utasít ki orosz diplomatákat. Elmondta, hogy az amerikai külügyminisztérium tavaly decemberben egyoldalúan három évben korlátozta az orosz képviseletek személyzetének kiküldetési idejét. Mint mondta, ezt a gyakorlatot tudomása szerint egyetlen más országgal szemben sem alkalmazzák.

“Megkaptuk annak a 24 diplomatának a listáját, akinek 2021. szeptember 3-ig el kell hagynia az országot. Szinte mindannyian váltás nélkül távoznak, mert Washington hirtelen megszigorította a vízumkiadási eljárást” – mondta Antonov.

Közölte, hogy Moszkva a fegyverzetellenőrzési rendszerekkel szemben a kibertérben jelentkező fenyegetések megvitatását javasolta Washingtonnak és kifejezte reményét, hogy a felek átfogó párbeszédbe bocsátkoznak a kiberbiztonságról. Mint mondta, a szakértő szintű konzultációk már megkezdődtek.

Közölte, hogy Oroszország az idei első félévben 35 megkeresést intézett az amerikai hatóságokhoz az Egyesült Államokból érkező kibertámadások ügyében. Tavaly az orosz fél 45 ilyen megkeresést intézett a tengerentúlra. Amerikai részről tavaly tíz, idén pedig két hasonló ügyben fordultak Moszkvához a nagykövet szerint.

Kifogásolta, hogy a sajtóban megszellőztetett állítólagos orosz hackertámadásokra Washington “soha” nem szolgáltatott bizonyítékot. A nagykövet azt hangoztatta, hogy az orosz fél nyitott bármilyen kérdés megvitatására.

A nagykövet szerint Washington rávehetné Kijevet arra, hogy tárgyszerű párbeszédbe bocsátkozzon a délkelet-ukrajnai szakadárokkal és visszavonja nehézfegyvereit a demarkációs vonal közeléből. Ugyanakkor nehezményezte, hogy az amerikai külügyminisztérium “néhány tisztségviselője” az ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodások előmozdítása helyett – amelynek fontosságában a genfi csúcstalálkozón az orosz és az amerikai elnök egyetértett – mindenért Oroszországot teszik felelőssé “agresszornak” minősítve Moszkvát.

Hangsúlyozta, hogy ezekre a problémákra “kizárólag diplomáciai úton, propaganda nélkül” lehet megoldást találni.

The post Orosz nagykövet: szeptember elejéig 24 orosz diplomatának kell elhagynia az Egyesült Államokat appeared first on .

Az Európai Ügyészség által vezetett nyomozás keretében öt országban, Németországban, Hollandiában, Szlovákiában, Bulgáriában és Magyarországon tartottak házkutatást áfacsalás ügyében – közölte a luxembourgi székhelyű Európai Ügyészség (EPPO) közleményében.

Az Európai Ügyészség közölte: a szerda reggeli órákban végzet akció egy 14 millió eurót (mintegy ötmilliárd forint) meghaladó értékű, nemzetközi áfacsalás felderítését célozta. A közlemény Marcus Paintingert, az ügyészség müncheni delegáltját idézte, aki szerint az EPPO nélkül hónapokig tartott volna a művelet lebonyolítása, így azonban hetek alatt sikerült.

Az EPPO június 1-jén kezdte meg működését. Feladata az uniós költségvetés terhére elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozások és vádhatósági eljárások lefolytatása. Az új uniós szerv bármely más olyan jogellenes tevékenységet is kivizsgálhat és vádhatósági eljárás alá vonhat, amely “elválaszthatatlanul összekapcsolódik” az uniós költségvetés elleni bűncselekményekkel.

Az EPPO a nyomozásait és a vádhatósági eljárásait az Európai Bizottságtól, más uniós intézményektől és szervektől, valamint a tagállamoktól függetlenül folytatja. Más uniós szervekkel és ügynökséggel együttműködve, azok munkáját kiegészítve tevékenykedik.

Az Európai Unió tagországai közül 22 csatlakozott az EPPO-hoz. Magyarország nem vesz részt az együttműködésben.

The post Az Európai Ügyészség Magyarországon tartott házkutatást áfacsalás ügyében appeared first on .

Beni Ganz izraeli védelmi miniszter szerint Irán hetekre van attól, hogy az atombombához szükséges mennyiségű hasadóanyagot állítson elő – jelentette a Háárec című újság.

Ganz szerint Irán megszegte a 2015 -ös nukleáris egyezményben meghatározott összes irányelvet, és körülbelül 10 hétre van szüksége az atomfegyverhez nélkülözhetetlen minőségű hasadóanyagok előállításához. A védelmi miniszter az ENSZ Biztonsági Tanácsában részt vevő országok nagyköveteivel tartott találkozóján beszélt, melyet a két emberéletet követelő, izraeli működtetésű teherhajó ellen Omán térségében elkövetett támadás miatt hívtak össze.

Ganz az iráni Forradalmi Gárda két magas rangú tagját, a drón-hadviselést irányító Szaid Ardzsanit, és a légierőt vezető Amir Ali Hadzsizadét nevezte meg felelősnek a Mercer Street nevű hajó elleni támadásért, amelyben meghalt a legénység két tagja, egy brit és egy román állampolgár. Izrael, Románia, Nagy -Britannia és az Egyesült Államok Iránt okolja az incidensért, igaz Teherán tagadja, hogy köze lenne hozzá.

Az izraeli politikus szerint Irán megszegte a korábbi nukleáris egyezményben meghatározott határértékeket, és Teherán ismét bebizonyította, hogy olyan nemzetközi és regionális kihívást jelent, amely Izraelt is fenyegeti. Ganz hangsúlyozta, hogy Irán több tucat terrorcselekményért felelős a Közel-Keleten, és milíciákat működtet Jemenben, Irakban és más országokban.

A 2015-ös nemzetközi megállapodás értelmében Teherán korlátozta atomprogramját, cserébe a nemzetközi közösség feloldotta az Iránt sújtó szankciók nagy részét. Donald Trump előző amerikai elnök viszont kilépett a megállapodásból, és visszaállította a büntetőintézkedéseket. Válaszul Teherán is fokozatosan felmondta a szerződésből fakadó kötelezettségeit.

Az újabb egyezményről folytatott, áprilisban megkezdett megbeszéléseket júniusban felfüggesztették, miután a keményvonalas Ebrahím Raiszi megnyerte az iráni elnökválasztást, és egyelőre nincs kitűzve a folytatás időpontja. Az izraeli védelmi miniszter egy nappal Raiszi beiktatása előtt beszélt Teherán nukleáris fejlesztéseiről.

The post Ganz: Irán hetekre van attól, hogy az atombombához szükséges mennyiségű hasadóanyagot állítson elő appeared first on .

Újabb járványügyi szigorításokról döntött és szeptemberi zárlatra készül az izraeli kormány – jelentetté a helyi lapok.

A koronavírus-járvánnyal foglalkozó kabinet a kedd esti ülésén döntött az újabb korlátozásokról a delta variáns okozta negyedik hullám megfékezésére. Az augusztus 8-án életbe lépő korlátozások szerint Izraelben minden zárt térben kötelező lesz a “zöld címke”, vagyis csak a beoltottak és gyógyultak, illetve friss negatív teszttel rendelkezők léphetnek be a nyilvános helyekre.

A 12 év alatti gyerekekre is vonatkozik a “zöld címkéről” szóló szabályozás, és augusztus 20-tól szabadtéren is kötelező lesz a maszk a száz fősnél nagyobb rendezvényeken.

Az állami hivatalokban jövő héttől csak a dolgozók felé lesz jelen, a többiek otthonról dolgoznak, és az otthoni munkavégzést javasolták a magánszektor számára is. A kézfogás, az ölelések és testi kontaktust mellőzését kérik a lakosságtól, és ezentúl karanténba kell mennie a 12 év alatti fertőzöttekkel törődő felnőtteknek.

Fokozzák az otthoni karantén betartásának és a maszkviselés megszegésének ellenőrzését, és a 60 év felettieket arra kérték, hogy ne találkozzanak oltatlan emberekkel zárt térben.

Tilos a “piros” besorolású, vagyis erősen fertőzött országokba utazni, és a közepesen fertőzött “narancssárga” országokból visszatérőknek karanténba kell vonulniuk egy hétre akkor is, ha oltottak vagy gyógyultak. A zöld államokból érkezőknek csak a reptéri tesztek negatív eredményének kézhez kapásáig kell otthon tartózkodni.

A koronavírus-kabinet ülésén az egészségügyi szakemberek kijelentették, hogy a jelenlegi járványügyi adatok alapján már elkerülhetetlennek tűnik a zárlat bevezetése szeptemberben, hogy megállítsák a súlyos betegek számának növekedését, mert a kórházak már nem lesznek képes fogadni őket.

A szeptemberi zárás gazdasági költségei viszonylag alacsonyak lesznek az őszi zsidó ünnepek, a zsidó új év és a sátoros ünnep miatti kevés munkanap nyomán. A zárlat a szakértők szerint a betegek számát 10 napon, a súlyos betegek számát két -három héten belül befolyásolja. “Valószínűleg nincs menekvés az országos zárlat elől – kivéve, ha a harmadik oltás jelentősen csökkenti a betegek számát” – mondta az ülésen Naftali Bennett miniszterelnök.

“Célunk Izrael nyitva tartása, és ez még mindig lehetséges”- hangsúlyozta a kormányfő szerdán egy jeruzsálemi oltóközpont megnyitásán. “De nem kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy a kórházaknak egy napon azt kelljen mondaniuk: nincs nálunk hely, nem jöhet ide a beteg. Tudni fogjuk, mikor kell fékezni”- tette hozzá, miután már két egymást követő napon háromezer fölött volt az azonosított új fertőzöttek száma.

“Kudarcot, katasztrófát jelent, ha bejelentjük a zárlatot az őszi ünnepekre, mindent el kell követni ennek megakadályozására. Még lehetőségünk van rá, keményebb ellenőrzésre van szükség” – vélekedett Nicán Horovic egészségügyi miniszter, aki a rádió szerint meglehetősen magára maradt véleményével a koronavírus-kabinetben.

A szigorítások mellett az oltások rohamos növelésével, a még mindig oltatlan mintegy egymillió, 12 évnél idősebb izraeli vakcinázásával, valamint a hatvan éven felüliek harmadik dózissal történő újraoltásával próbálják elkerülni az újabb országos zárlatot. Szerdán 3280 új vírushordozót azonosítottak az elvégzett több mint százezer teszttel, a pozitív esetek aránya 3,34 százalék volt az egészségügyi minisztérium honlapja szerint.

Már 443-ra emelkedett a kórházi ellátást igénylő esetek száma, akik közül 236-an súlyos betegnek számítanak, és 49-en lélegeztetőgép segítségére szorulnak. Ezen a héten megkezdték a 60 év fölöttiek újraoltását, közülük már 182 444-en vették fel a harmadik adag vakcinát. A Jediót Ahronót című újság hírportáljának, a ynetnek az elemzéséből kiderül, hogy a nem oltottak 4,5-ször nagyobb valószínűséggel kerülnek a súlyos betegek közé.

A december végén kezdődött oltási kampányban Izrael mintegy 9,3 millió lakosából eddig 5 796 466-ot (tizenkét évesnél idősebbeket) már legalább egyszer beoltottak a Pfizer vakcinájával. Ez az ország lakosságának 62,33 százaléka, azonban ez nem bizonyult elégnek a sokkal fertőzőbb delta vírusváltozat okozta járvány megfékezésére. A pandémia megjelenése óta 884 933 koronavírus-fertőzöttet azonosítottak. A SARS-CoV-2 koronavírus okozta betegségben (Covid-19) tavaly február óta 6497-en haltak meg Izraelben.

The post Izraelben szigorításokról döntött, és szeptemberi zárlatra készül a kormány appeared first on .

Állandó rendőrségi védelmet kapnak a lengyelországi oltópontok, mert az utóbbi időben több helyen megtámadtak ilyen létesítményeket a koronavírus elleni vakcinázás ellenzői – közölte a lengyel miniszterelnök.

Sajtótájékoztatóján Mateusz Morawiecki elmondta, hétfőre virradóra a kelet-lengyelországi Zamosc városában egy egyelőre ismeretlen tettes felgyújtotta az egyik mobil oltópontot, majd az állami egészségügyi felügyelet helyi székhelyét is. A rendőrségi közlemény szerint a tűzben senki sem sérült meg, az elkövetőt keresik. Morawiecki kilátásba helyezte: a hatóságok nagyon szigorúan fognak hozzáállni az ilyen tettekhez.

Lengyelországban az utóbbi időben több oltópontoknál is történtek különböző súlyosságú incidensek. Július 25-én például a fővároshoz közeli Grodzisk Mazowiecki községben ki kellett hívni a rendőröket a Lengyel Sárgamellényesek nevű, önmagát “a kormányzati és rendőrségi jogsértéseket ellenzőnek” minősítő, a koronavírus elleni oltást is bíráló mozgalomhoz tartozó egyik csoport miatt. A csoport az oltópontba próbált betörni, a rendőrségi beavatkozás során két személyt vettek őrizetbe.

A Grodzisk Mazowieckiben történt incidens után Mariusz Kaminski belügyminiszter utasítására már megerősítették az oltópontok rendőrségi felügyeletét. Az újabb események hatására a védelmet ki kell terjeszteni 24 órásra – közölte hétfőn Jaroslaw Szymczyk lengyel rendőrfőkapitány.

Adam Niedzielski egészségügyi miniszter úgy értékelte, hogy a támadások célja a lakosság eltántorítása az oltásoktól, ez pedig a közeledő negyedik járványhullám kapcsán növeli egy újabb gazdasági lezárás kockázatát.

Lengyelországban jelenleg nem számít rossznak a járványhelyzet, hétfői adatok szerint egy nap alatt 91 új fertőzést mutattak ki, senki nem hunyt el. Hétfőig Lengyelországban közel 34,5 millió oltást adtak be, teljes – egy- illetve kétdózisú vakcinával történő – oltásban közel 17,5 millió ember részesült, vagyis a felnőtt lakosság több mint fele. Az oltási hajlandóság azonban az utóbbi hetekben csökkenő tendenciát mutat, a kormány ezért népszerűsítő kampányt folytat.

Az egészségügyi miniszter a múlt héten kizárta, hogy kötelezővé tennék az oltásokat minden felnőtt számára. Nem zárta ki azonban, hogy az egészségügyi dolgozók esetében bevezetik az ilyen kötelezettséget. Lengyelországban jelenleg nem korlátozzák különféle szolgáltatások igénybevételét a be nem oltottak számára.

A wpolityce.pl lengyel konzervatív hírportál megrendelésére készített, pénteken közzétett felmérés szerint a nyugat-európai országokban már jelentkező új járványhullám kapcsán például Franciaországban elrendelt, a be nem oltott embereket érintő szigorítások esetleges bevezetését a lengyelek 42 százaléka támogatná, 48 százalék pedig ellenzi az állampolgárok ilyen jellegű megkülönböztetését.

A be nem oltottakat érő szigorításoknak több híve van a fő ellenzéki erőt, a Polgári Koalíciót támogatók csoportjában (70 százalék), de a kormánytábor hívei közül is viszonylag sokan – a válaszadók 46 százaléka – támogatná az ilyen intézkedéseket.

The post Idiocracy: rendőrségi védelmet kapnak a lengyelországi oltópontok appeared first on .

A tálibok erőszakos cselekedeteire hivatkozva az Egyesült Államok bővíti a befogadható afgán menekültek számát – áll az amerikai külügyminisztérium közleményében.

A tárca közölte, hogy az új, “kettes prioritás” nevet viselő intézkedés értelmében “kiterjesztik az Egyesült Államokba való végleges letelepedés lehetőségét sok ezer afgán állampolgárra és közvetlen családtagjaikra, akik veszélyeztetettek lehetnek amerikai kapcsolataik miatt, de nem jogosultak a Speciális Bevándorló Vízum (SIV) igénybevételére.”

A külügyminisztérium tájékoztatása szerint egyes afgán állampolgárok mostantól az Egyesült Államok menekültügyi programján keresztül folyamodhatnak végleges letelepedési engedélyért. Az új szabályozás vonatkozik például azokra, akik egy az amerikai kormány által finanszírozott programban dolgoznak, vagy dolgoztak Afganisztánban, illetve akik az Egyesült Államokban működő médiavállalatoknak, vagy nem kormányzati szervezeteknek a jelenlegi vagy volt alkalmazottai. Ezen kívül azok is pályázhatnak, akik vállalkozóként, tolmácsként vagy fordítóként dolgoztak az Egyesült Államok és a NATO afganisztáni katonai műveletében.

Az amerikai és a NATO vezette szövetséges haderő májusban megkezdett kivonulásával párhuzamosan a tálibok az utóbbi két hónapban nagyszabású hadműveleteket indítottak, és jelentős területeket foglaltak el a közép-ázsiai országban, ugyanakkor még nem került kezükre egyetlen tartományi főváros sem. A biztonsági helyzetre tekintettel több ország is felszólította Afganisztánban tartózkodó állampolgárait, hogy haladéktalanul hagyják el az ország területét a leghamarabb elérhető kereskedelmi járatokkal.

A Joe Biden vezette adminisztráció hivatalosan júliusban indította el azt a kimenekítési hadműveletet, amelynek során azokat az afgán állampolgárokat mentik ki az ázsiai országból, akik a háború során segítették az amerikai erőket és ezért fennáll a veszélye, hogy a tálibok áldozataivá válnak, miután az Egyesült Államok kivonult az országból.

Az amerikai erőkkel együttműködő afgán állampolgárok első, több mint 200 fős csoportja pénteken érkezett meg az Egyesült Államokba. Az első evakuációs járattal 221 afgán állampolgár érkezett a különleges vízumprogram keretében, köztük 57 gyerek és 15 csecsemő.

Biden a járat megérkezését “fontos mérföldkőnek” nevezte, egyúttal közölte, hogy szeretné elismerésben részesíteni azokat a háborús veteránokat, diplomatákat és egyéb amerikai állampolgárokat, akik szószólói voltak az afgán állampolgároknak. Az elnök köszönetet mondott az afgánoknak amiatt, hogy az Egyesült Államok “oldalán állnak”, s úgy fogalmazott: büszke arra, hogy “otthon üdvözölheti őket”.

Az amerikai kongresszus csütörtökön hagyta jóvá azt a jogszabályt, amely további 8000 vízumot és 500 millió dollárt tesz elérhetővé az afgán vízumprogram számára.

The post Az Egyesült Államok bővíti a befogadható afgán menekültek számát appeared first on .

Előkészítő eljárást indított a rendőrség annak érdekében, hogy kiderüljön: történt-e bűncselekmény, kell-e nyomozást elrendelni Óbudán, ahol lakótelepi lépcsőházakban kihelyezett szórólapok lakásmaffia tevékenységére figyelmeztetik a lakókat. Állítólag ugyanis több idős ember gyanús körülmények között elhunyt, miután eltartási szerződést kötött – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

Azt írták, hogy a BRFK-ra egyetlen ilyen bejelentés érkezett; az idős ember halálának körülményeit szakértők bevonásával vizsgálják, idegenkezűség gyanúja eddig nem merült fel.

A rendőrök meghallgatták az ügyben az óbudai lakosokat szórólapon figyelmeztető lakásszövetkezeti elnököt, a BRFK közlése szerint “a sajtónyilatkozatokkal ellentétben konkrét információt nem, csak feltételezéseket hozott a nyomozóhatóság tudtára”. Hozzátették: az előkészítő eljárásban ezt is ellenőrzik a nyomozók.

A közlemény arra is kitér, hogy a rendőrök a lakótelepen csaknem kétszáz embert hallgattak meg, de eltartási szerződéssel kapcsolatos gyanús halálesetről nem találtak adatot. Újra elővették a korábbi években természetes úton bekövetkezett halálesetek aktáit is, de egyelőre ezekben sem akadtak gyanús körülményekre – tették hozzá.

A rendőrség azt kéri, hogy ha bárkinek bűncselekményről vagy annak akár a leghalványabb gyanúját felvető konkrét esetről van tudomása, haladéktalanul tegyen bejelentést bármelyik rendőri szervnél, hívja a 112-őt, vagy – akár névtelensége megőrzése mellett – a Telefontanú 06-80-555-111 zöldszámát.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy egy előnytelen szerződés megkötése önmagában nem feltétlenül büntetőjogi kategória. A BRFK azt tanácsolja, hogy egy ilyen döntést csak jól átgondolva, hozzátartozókkal, barátokkal megbeszélve, lehetőleg saját ügyvéddel konzultálva, ingatlanszakértő véleményét kikérve hozzanak meg – írták.

The post Vizsgálják, kell-e nyomozni óbudai eltartási szerződések és halálesetek miatt appeared first on .

Már négyen követtek el öngyilkosságot azon rendőrök közül, akik az amerikai törvényhozás, a Capitolium épületét védték annak januári ostromakor – erről számolt be kedden a Washington Times című amerikai napilap.

A WUSA9 nevű televíziós csatorna szerint a fővárosi rendőrség hétfőn erősítette meg, hogy véget vetett életének egy 26 éves rendőr, Kyle DeFreytag.

DeFreytag az ostrom után elrendelt kijárási tilalom betartásáért felelt, amelyet azután vezettek be, hogy tüntetők rendőrökkel csaptak össze, és betörtek a kongresszus épületébe, azt követően, hogy Donald Trump előző amerikai elnök az elektori szavazatok hitelesítésének leállítására szólított fel.

A rendőrség nem sokkal azután tudatta DeFreytag halálhírét, hogy megerősítette: a múlt csütörtökön szintén öngyilkosságot követett el Gunther Hashida rendőr. “Hashida rendőr hős volt, aki életét kockáztatta a Capitoliumunk, a kongresszusi közösség és demokráciánk védelméért” – fogalmazott Nancy Pelosi demokrata párti házelnök. “Minden amerikai hálával tartozik neki a január 6-án és az egész, önzetlen szolgálata során tanúsított nagyfokú bátorságáért és hazafiasságáért” – tette hozzá.

A Capitoliumot védő rendőrök közül elsőként Howard Liebengood követett el öngyilkosságot, 51 éves korában. Halálának hírét a capitoliumi rendőrség januárban erősítette meg. Néhány héttel később önkezével vetett véget életének Jeffrey Smith washingtoni rendőr is.

A Capitolium január 6-i ostromának kivizsgálásával megbízott kongresszusi bizottság a múlt héten kezdte meg munkáját. A első, múlt keddi ülésen az egyik rendőr, Michael Fanone – akit az ostrom során összevertek – bírálta a Republikánus Párt egyes tagjait. “A kollégáimmal szembeni közöny szégyenteljes” – fogalmazott Fanone. A bizottság tagja, Adam Kinzinger illinois-i republikánus képviselő közölte: a vizsgálat során alaposan szemügyre veszik, hogy mit csinált és milyen beszélgetéseket folytatott a republikánus hívekkel Trump.

Az amerikai törvényhozás épületét január 6-án ostromolták meg, Trump gyújtó hatású beszéde után. Az előző elnök nem ismerte el vereségét, és arról írt a közösségi oldalain, hogy a választást elcsalták. A Capitoliumban a szenátus épp a demokrata párti Joe Biden győzelmét hozó novemberi elnökválasztás eredményeit készült hitelesíteni.

Az összecsapásokban öten életüket vesztették, köztük a biztonsági erők egyik tagja. Brian Sicknick összeesett, amikor összetűzésbe került a támadókkal, és meghalt. Az igazságügyi orvos szakértő később megállapította, hogy halálát természetes ok idézte elő.

The post Öngyilkossági hullám tört ki a Capitoliumot védő rendőrök között appeared first on .

Letartóztattak egy férfit, aki kisebb “robbanószerarzenált” rejtegetett otthonában – közölte a Budapest Környéki Törvényszék.

Közleményük szerint a férfi és testvére több hónappal ezelőtt egy lakatlan ingatlannál szedett össze csaknem 880 tételnyi robbanóanyagot, robbanószert és lőszert. A hatóságok hétfőn kutatták át a férfi ingatlanát, ahol megtalálták az eltulajdonított eszközöket.

Az ügyben a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság robbanóanyag és robbanószer engedély nélküli megszerzésével elkövetett robbanóanyaggal és robbanószerrel visszaélés és más bűncselekmény miatt nyomoz.

A törvényszék kiemelte: figyelemmel a férfi terhére rótt bűncselekmény tárgyi súlyára és a várható büntetésre – 2-12 év szabadságvesztés -, fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye. Mindemellett a férfi a közvetlen családtagjai által lakott ingatlanon rejtette el a robbanószereket, bűntársa pedig ismeretlen helyen tartózkodik. Így a férfi szabadlábon hagyása esetén a tanúk és mások befolyásolásával veszélyeztethetné a bizonyítást. Továbbá a bűnismétlés veszélye is fennáll, ezért az ügyészi indítvány szerint a letartóztatása indokolt.

A Budakörnyéki Járásbíróság nyomozási bírója meghallgatta a férfit, majd elrendelte letartóztatását az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig, de legfeljebb szeptember 4-ig.

A döntést az ügyész tudomásul vette, míg a gyanúsított fellebbezett ellene. A végzés nem végleges, de végrehajtható – olvasható a közleményben.

The post Olyat gyűjtött, amit nem kellett volna: tetartóztatták appeared first on .

Megvizsgálja szeptemberben az orosz kultuszminisztérium társadalmi bizottsága, hogy a színházak repertoárpolitikája összhangban áll-e nemzeti fejlesztési és a nemzetbiztonsági stratégiával – jelentette ki Mihail Lermontov, a testület elnöke az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva.

Lermontov szerint a bizottsághoz több panasz érkezett be az állami finanszírozásban részesülő orosz színházak repertoárpolitikájával kapcsolatban. Mint mondta, társadalmi vitára kell bocsátani, hogy vajon ez összhangban áll-e a Vlagyimir Putyin elnök által nemrégiben elfogadott nemzetbiztonsági stratégiával.

A vitát a tisztségviselő szerint a színházak, a társadalom és a kulturális minisztérium képviselőinek bevonásával szándékoznak lebonyolítani. Az eljárás határidejét Lermontov nem nevezte meg.

A színházi repertoárokat mások mellett Szvjatoszlav Ribasz író is bírálta, aki egy, a múlt hónapban a Lityeraturnaja Gazeta hasábjain megjelent cikkében úgy vélekedett, hogy egyes bemutatott darabok nincsenek összhangban a július 2-án kiadott, a nemzetbiztonsági stratégiát taglaló elnöki rendeletben is megfogalmazott nemzeti eszmével.

Ribasz emlékeztetett az 2015-ben kirobbant botrányra, amikor Borisz Mezdricset, a Novoszibirszki Állami Akadémiai Opera- és Balettszínház volt igazgatóját és Tyimofej Kuljabint, a Tannhäuser opera rendezőjét a hívők érzelmeinek megsértésével vádolták. Felidézte a 2016-ban a vorkutai bányászati és közgazdasági főiskola 53, a Soros Alapítvány által kiadott történelem tankönyvével kapcsolatban kirobbant vitára is.

“A mindenütt jelen lévő Soros szellemében való értelmezési szabadságnak csak azután lett vége, hogy az egyikben (a könyvek egyikében) az orosz elnök elleni sértések szerepeltek” – írta.

Ribasz szerint Prokofjev Háború és béke operájának a brit Graham Vick által a szentpétervári Mariinszkij Színházban színre vitt változata eltorzította Tolsztoj karaktereit, Natasa Rosztovát például prostituálnak állította be. Az amerikai John Neumeiert, aki a moszkvai Bolsoj Színházban rendezte meg az Anna Karenyinát, a cselekmény eltorzításával vádolta meg, amiért Karenyinből elnökjelöltet csinált.

Nehezményezte a Konsztantyin Bogomolov rendezésében a Csehov Moszkvai Művészszínházban színre vitt Muskétások a modern Oroszországban élnek, és “egyszerűen lubickolnak a mindent legyőző közönségességben”. Ribas ennek fényében pusztán figyelemelterelésnek minősítette, hogy a moszkvai Gorkij Művészszínház botrányt kavart azzal, hogy a Sztálinról szóló, A csodálatos grúz című darabban felléptette Olga Buzova felkapott hírességet.

Az író az orosz klasszikusok, a nemzetközi eszme “határozott és visszavonhatatlan” védelmére szólított fel. Követendő példaként a (második világháborús szovjet) “Győzelem” melletti kiállást nevezte meg.

Orosz kulturális miniszter: a tárcánál nem merült fel a színházi repertoárok cenzúrázása

Az orosz kulturális minisztériumban nem merült fel a színházak repertoárja feletti ellenőrzés, az ország alkotmánya tiltja a cenzúrát – idézték szerdán orosz lapok Olga Ljubimova tárcavezetőt. A miniszter hangsúlyozta, hogy a társadalmi bizottság “egyes tagjainak elképzelései és eszmefuttatásai” nem tévesztendők össze a tárca állásfoglalásával. Ljubimova szerint a Lermontov által vázolt javaslatokat nem vitatták meg a misztériummal. “Az Oroszországi Föderáció jogszabályaival összhangban az orosz kulturális minisztériumnak nincs joga beavatkozni a kulturális intézmények alkotó tevékenységébe, ez egy független folyamat”- jelentette ki a miniszter újságíróknak a sajtóbeszámolók szerint. Hozzátette, hogy ha a kultúra területén megsértik a hatályos jogszabályokat, az illetékes hatóságoknak jogukban áll ezt értékelni. Ljubimova szerint a kulturális minisztérium feladata az, hogy biztosítsa az átfogó párbeszédet, amelyben minden fél megszólalhat, hogy szükség esetén közösen lehessen megalapozott döntést hozni a nyilvánosságot érintő aktuális kérdésekben.

The post Agyrém: nemzetbiztonsági szempontból vizsgálná az orosz színházak repertoárját a kultuszminisztérium társadalmi bizottsága appeared first on .

Nem egy, hanem két teherkocsi szabadult el a felújítás alatt álló 3-as metró alagútjában múlt pénteken. A halálos áldozattal járó balesetben megsérült két ember még aznap elhagyhatta a kórházat – közölte a BKV Zrt.

A közlemény szerint a metró középső szakaszának munkaterületén, a Corvin-negyed és a Kálvin tér között történt a baleset július 30-án. A Nagyvárad téren elszabadult két teherkocsi, amelyen két ember tartózkodott. A kocsik három embert elsodortak, egyikük meghalt, a másik kettő megsérült. Őket kórházba vitték, de aznap elhagyhatták az intézményt.

A baleset halálos áldozata és sérültjei is a felújítást végző vállalkozó szakemberei, akik a kezelésükben lévő munkaterületen dolgoztak saját eszközeikkel. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szakértők bevonásával vasúti közlekedés veszélyeztetése miatt indított büntetőeljárást ismeretlen tettes ellen – írták.

A 3-as metró felújításának koordinálását végző Metró Felújítási Projekt Igazgatóság munkatársai és a BKV dolgozói együttérzésüket fejezték ki.

The post BKV: nem egy, hanem két kocsi szabadult el a múlt heti balesetben appeared first on .

Az Európai Unió és a NATO is elítélte kedden a Mercer Street tartályhajó ellen szándékosan elkövetett, két emberéletet követelő dróntámadást, és a hajózás biztonságának szavatolására hívták fel a figyelmet.

Az EU és a NATO arra reagált, hogy a múlt héten az Arab-tengeren támadás ért egy tartályhajót, és életét vesztette a hajó román nemzetiségű parancsnoka és a legénység egy brit tagja. A NATO közleményben hangsúlyozta, a hajózás szabadsága minden szövetséges ország számára létfontosságú, meglétét a nemzetközi joggal összhangban biztosítani kell.

Emlékeztettek: az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Románia arra a következtetésre jutott, hogy nagy valószínűséggel Irán a felelős az incidensért. Ezzel összefüggésben kijelentették, a szövetségeseket továbbra is aggasztják Irán destabilizáló lépései, és felszólítják Teheránt, hogy tartsa be nemzetközi kötelezettségeit.

Nabila Massrali, az Európai Bizottság illetékes szóvivője a testület szokásos sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva kijelentette: elfogadhatatlan minden olyan fellépés, ami a hajózás biztonságát és szabadságát korlátozza. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a támadás “összetett körülményeinek” kivizsgálására van szükség, az érintett országoknak pedig kerülniük kell minden olyan lépést, ami veszélyeztetheti a békét és a térség stabilitását.

A támadást a múlt csütörtökön hajtották végre az Arab-tengeren a libériai zászló alatt közlekedő, japán tulajdonú, izraeli üzemeltetésű, közepes méretű tartályhajó ellen. A Mercer Street nevű hajó a tanzániai Dar es-Salaamból tartott az egyesült arab emírségekbeli el-Fudzseirába, és éppen a középkelet-ománi Dukm kikötővárostól körülbelül 280 kilométerre északkeletre tartózkodott. Teherán tagadta érintettségét az ügyben.

The post Az EU és NATO is elítélte a Mercer Street tartályhajó elleni támadást appeared first on .

Felakasztva találtak rá egy fehérorosz aktivistára Kijev egyik parkjában, nem messze a lakóhelyétől – jelentette be az ukrán rendőrség.

Vitalij Sisav – akinek eltűnését hétfőn közölték – egy Kijevben bejegyzett nonprofit szervezet, az Ukrajnai Fehérorosz Ház vezetője volt, amely aktívan segítette a fehérorosz hatóságok által üldözött ellenzékieket.

A rendőrség szándékos gyilkosság, illetve öngyilkosságnak álcázott emberölés ügyében indított nyomozást. A hatóságok lefoglalták az áldozat személyes tárgyait, köztük a mobiltelefonját. A kijevi rendőrség arra kért mindenkit, aki ismerte Sisavot, hogy adjon tájékoztatást a férfi életének utolsó heteiről, pszichés, érzelmi állapotáról, az őt ért esetleges fenyegetésekről. A teljes kép a történtekről a tanúk kihallgatása, a térfigyelő kamerák felvételeinek elemzése, a szakértői vizsgálatok és a nyomozati munka alapján áll össze – tették hozzá a rendőrségnél.

Ihor Klimenko országos rendőrfőnök tájékoztatóján elmondta, hogy a holttest megvizsgálásakor horzsolásokat találtak az orrán, a térdén és a mellkasán. “Ilyen sérülések szakértők szerint általában eséstől keletkeznek” – mondta. Hozzátette, hogy hámsérülést találtak a felső ajkán is. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az igazságügyi orvosszakértői vizsgálat állapítja majd meg, hogy a sérüléseit okozhatta-e ütlegelés.

Ukrán hírportálok emlékeztettek arra, hogy Sisak eltűnését hétfőn jelentette be szervezete a rendőrségen kívül az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak (SZBU) és a határőrségnek is. A férfi szokásához híven reggel futni indult, de nem tért vissza. Az Ukrajinszka Pravda értesülései szerint a mobiltelefonjáról több úgynevezett “süket” hívást indítottak, azaz a kapcsolat felvétele után a hívó fél nem szólalt meg, később pedig már nem volt elérhető a mobilszáma.

Az Ukrajnai Fehérorosz Ház közlése szerint a telefonját egy Google-fiókon keresztül leválasztották a helykövetésről. A rendőrség előző nap kutyás rendőrök bevetésével is átkutatta azt az erdős részt, ahol futni szokott, de nem akadtak a nyomára. A telefonját is nyomon követték az adótornyokon keresztül, de ez alapján túl nagy területet kellett volna átkutatniuk. Sisav szervezetének tagjai még 22 óra után is folytatták a kutatást eltűnt vezetőjük után az erdős területen.

Az Ukrajnai Fehérorosz Ház kedden közölte, hogy Sisav tavaly ősszel volt kénytelen elhagyni Fehéroroszországot, mert részt vett az Aljakszandr Lukasenka elnök elleni ellenzéki tüntetéseken. A szervezet közölte, hogy Kijevben megfigyelték őt, amiről többször tettek bejelentést az ukrán rendőrségen. Helyi ér fehéroroszországi forrásaik több ízben figyelmeztették őket lehetséges provokációkra, egészen az emberrablásig és a gyilkosságig, de maga Sisak nem tulajdonított ezeknek komoly jelentőséget: általában elviccelte, mondván, hogy legalább a szervezetük “kitör az információs vákuumból”. Meggyőződésük, hogy a fehérorosz “rezsim” áll meggyilkolása mögött – írták közleményükben.

Kijev tavaly augusztus végén csatlakozott az Európai Unió nyilatkozatához, és úgyszintén nem ismeri el, hogy a 2020-as fehéroroszországi elnökválasztás megfelelt volna a demokratikus normáknak. Ukrajna a koronavírus-járvány ellenére megkönnyítette a beutazást, és számos menekültet fogadott be Fehéroroszágból, miután ott ellenzéki tüntetések kezdődtek, amelyeken a választások Aljakszandr Lukasenka elnök javára történt állítólagos elcsalása ellen tiltakoztak, a fehérorosz hatóságok pedig számtalan ellenzékit vettek őrizetbe vagy jogellenesen eltávolítottak az országból. Tavaly szeptemberben két ellenzéki – Anton Radnenkav és Ivan Kravcav – érkezett Ukrajnába, akik kijevi tájékoztatójukon azt mondták, hogy nem önszántukból hagyták el hazájukat, hanem a fehérorosz hatóságok kényszerítették őket erre.

Ukrán híradások hétfőn számoltak be arról, hogy Kriszcina Cimanouszkaja, a Lukasenka rendszerét többször bíráló fehérorosz olimpikon férje is Ukrajnába menekült. Magát Cimanouszkaját, aki a tokiói olimpián vett részt, edzői a Fehérorosz Olimpiai Bizottság utasítására arra próbálták rákényszeríteni, hogy visszatérjen Minszkbe, miután néhány nappal ezelőtt bírálta az edzőket, amiért három fehérorosz futó téves nevezés miatt nem indulhatott az olimpián. Szymon Szynkowski vel Sek lengyel külügyminiszter-helyettes hétfőn közölte: az atléta a tokiói lengyel nagykövetségen jelentkezett, lengyel humanitárius vízumot kap, és a legközelebbi napokban Varsóba utazik.

The post Ukrajnában holtan találtak egy fehérorosz aktivistát appeared first on .

Ukrán közéleti személyiségek, ellenzéki parlamenti képviselők, újságírók és aktivisták levelet küldtek Joe Biden amerikai elnöknek, arra kérve őt, hogy vizsgálja felül azt a döntést, miszerint az Egyesült Államok nem vezet be szankciókat az Északi Áramlat-2 orosz gázvezetéket üzemeltető vállalatokkal szemben – számolt be az Ukrajinszka Pravda című hírportál.

A levélben – amelyet 47-en írtak alá – rámutattak arra, hogy s gázvezetékről nemrég született amerikai-német egyezség veszélyezteti a transzatlanti biztonságba és az ukrajnai reformokba már befektetett amerikai támogatásokat, és nem nyújt megfelelő biztonsági garanciákat a projekt által érintett országok számára.

“A két ország által az Északi Áramlat-2-ről kiadott nyilatkozatban foglaltak az orosz állami költségvetésbe juttatnak több pénzt, amelyet az Egyesült Államok elleni cselekményekre és az Ukrajna elleni katonai agresszió finanszírozására fordíthatnak. Ezt a pénzt önkényuralmi rendszerek támogatására és az ukrán nép mellett a fehéroroszok, a grúzok és Oroszország többi szomszédja ellen fordítják annak megakadályozására, hogy maguk dönthessenek a saját sorsukról” – hangsúlyozták.

Az amerikai elnök közbenjárását kérők úgy vélik, Oroszországnak lehetősége nyílik arra, hogy Ukrajnát és Európát a gázellátás leállításával vagy megszüntetésével zsarolja, illetve szabotálja, és ellehetetlenítse az Ukrajnán keresztüli gázszállítást.

Az aláírók ezért azt szorgalmazzák, hogy töröljék el azt az előírást, amely szerint a szankciókról szóló jelentéseket augusztus végéig be kell nyújtani az amerikai kongresszushoz, vonják vissza az Északi Áramlat-2 elleni szankciók indokolatlan lemondását, és követeljék meg a gázvezeték beindításához szükséges összes tanúsítvány megszerzését.

Kiemelték: az Északi Áramlat-2 olyan európai üzleti körök gazdagodásához is hozzájárul, amelyek védelmezik Vlagyimir Putyin orosz elnök szerintük önkényuralmi politikáját. “Ez nem az az út, amelyhez Amerika vissza kívánt térni. Nagyon nehéz lesz hinni a demokrácia hatalmának helyreállításában anélkül, hogy átgondolnák a döntésüket” – fogalmaztak levelükben.

A levél aláíró között van két képviselő a Petro Porosenko volt elnök vezette Európai Szolidaritás és kettő a Hang párt frakciójából, valamint Aljona Hetymancsuk, az “Új Európa” elemzőközpont igazgatója, vagy Mihajlo Zsernakov, a DEJURE Alapítvány vezetője.

Az Egyesült Államok és Németország másfél hete jelentette be, hogy hivatalosan megállapodott a gázvezeték építésének befejezéséről. Erről közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben Ukrajnának is tettek néhány ígéretet. Berlin például pénzügyi segélyt ígért.

Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővül a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat. Nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig tart. Kiépítésével Oroszország elvileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát.

The post Ukrán közéleti személyiségek Bidenhez fordultak az Északi Áramlat-2 ügyében appeared first on .

Hetvennégy éves korában elhunyt Furkó Kálmán, a Magyar Honvédség nyugállományú ezredese, a magyar kyokushin karate egyik megalapítója – közölte kedd délelőtt Facebook-oldalán a Honvédelmi Minisztérium.

A honvedelem.hu oldalon kiemelték: Furkó Kálmán “mind a Magyar Honvédségen belül, mind a magyar harcművészeti életben felbecsülhetetlen jelentőségű örökséget hagyott maga után”.

Furkó 1947. január 2-án született Nyírbátorban. Tehetséges, sportszerető gyermekként a Testnevelési Főiskolára (TF) készült. Minden álma volt, hogy olimpiai bajnok súlylökő lesz. Elsőre nem vették fel a TF-re, így az Északi Járműjavítóban technikusként dolgozott. Másodjára úgy vették fel a főiskolára, hogy előtte el kellett mennie tizenegy hónap katonai szolgálatra az egri felderítő zászlóaljhoz. Ott találkozott először a közelharccal, ami óriási hatással volt rá, de ekkor még az atlétikában képzelte el a jövőjét – ismertették.

A főiskolán Galla Ferenc vezette be a test-test elleni küzdelem rejtelmeibe. Az áttörést 1972-ben egy főiskolai karatebemutató hozta el a számára. “A judo- és karateedzéseken tapasztaltaknak köszönhetően olyan komplex szemléletre tett szert, ami hiánypótló volt az akkori sorkatonai kiképzésben” – fogalmaztak.

Amikor 1971-ben végzett a TF-en, előbb Vácra küldték, később a szolnoki felderítő zászlóaljhoz került. “A következő években felderítő katonák ezreit tanította az önvédelem fortélyaira, a magyarországi kyokushin karate egyik alapítójaként pedig elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy a stílus nemcsak megvetette a lábát Magyarországon, hanem a legnépszerűbb távol-keleti harcművészeti ággá fejlődött” – hangsúlyozták, hozzátéve: “a haderőben évtizedeken át az ő szellemisége dominálta a közelharckiképzést, a jelenlegi rendszer is sokban merít örökségéből”.

Furkó 1976-tól már nemzetközi karateversenyeken is részt vett. 1977. október 24-én alapította meg Szolnoki LTE néven saját klubját. Mesterként válogatott versenyzők sorát nevelte évtizedeken keresztül. Hosszú ideig volt a Magyar Kyokushin Karate Szervezet elnöke, a Magyar Karate Szakszövetség alenöke és a Magyar Fullcontact Karate Szervezet elnöke, emellett az Európai és a WKO Világszervezet övvizsgabizottságának is tagja volt – írta a honvedelem.hu.

Az 1980-as évek végén forgatott népszerű magyar katonai tévésorozat, az Angyalbőrben több epizódjában is szerepelt a közismert katonatiszt.

Furkó Kálmán számos sport- és állami kitüntetésben részesült: 2016-ban a honvédelmi minisztertől életműdíjat kapott, 2017-ben pedig a karate-világszövetség, a WKO – a világon negyedikként – 8. mesterfokozatot (dant) adományozott neki.

The post A legenda távozott: elhuny Furkó Kálmán ezredes appeared first on .

A rendőrség fokozott jelenlétének köszönhetően nem történt bűncselekmény a Hungaroring területén és a környező kempingekben sem – közölte a Pest megyei Rendőr-főkapitányság a rendőrség honlapján. Azt írták, a rendőrök szabálysértési feljelentést és helyszíni bírságot négy-négy esetben, közigazgatási bírságot kétszer szabtak ki. Szabálysértés miatt négy embert állítottak elő, két embert pedig körözés alapján elfogtak.

The post Magyar Nagydíj: nem történt bűncselekmény a Hungaroring területén appeared first on .

Biztonságos? – talán emlékeznek a Maraton életre-halálra című film többször és hátborzongató módon feltett kérdésére. A Dustin Hoffman által megformált főszereplő nem tudta, mire vonatkozik a kérdés, így nem is tudott érdemben felelni rá kínzás hatására sem. Nem túlzás azt állítani, hogy a munkahelyek esetében sem könnyű a válasz a fenti kérdésre. Mert mihez képest? Egy magas szintű munkavédelmi kultúrával rendelkező nagyvállalat, ahol lehet, kockázatot csökkent. Az üzletmenet stabilitása, a jó hírnév megőrzése arra készteti, hogy törekedjen erre a beszállítói, alvállalkozói körében is. De képessé tehető hasonló biztonsági színvonal fenntartására egy kisvállalkozás? Elvárható tőle egyáltalán? És elvárják? A Magyar Munkavédelmi Akadémia két alapítótagjának segítségével kutattunk a válaszok és a lehetséges megoldás után.

Megvalósítható egyáltalán egy valóban biztonságos munkakörnyezet? Igen. Ez 100 százalékos biztonságot jelent? Nem. Az adminisztratív elemek, a képzések, a munkaszervezési, műszaki, megoldások nélkülözhetetlenek, de nem elégségesek. Sőt, ha kicsit tágabban értelmezzük a munkahelyek biztonságát, testi és lelki egészségre gyakorolt hatását, akkor már a szociális szempontokat, a jó közérzetért felelős munkahelyi légkört, a szervezeti kulturális elemeket is figyelembe kell venni.
Óriási feladat a mindig véges idő, anyagi-, és humánerőforrások mellett egy nagyvállalat keretein belül is kialakítani a termelőképesség és biztonság egyensúlyát, holott a feltételek jellemzően adottak. Sőt, merész kijelentésnek tűnik, de egy biztonságos működés, egyúttal jó üzletmenet feltételeiből jó pár megvan, meglehet a kis-, és középvállalkozások egy részénél is. Néhány tényező megléte azonban nem elégséges ahhoz, hogy egyértelműen biztonságos legyen, és annak is látszódjon egy kkv.
Az elmúlt két évben – nagyvállalati megbízásból teljesített – beszállítói biztonsági auditok sora mutatott rá arra, hogy a kkv szektorból érkező alvállalkozók, beszállítók oldalán aggályos a munkavédelem helyzete – válaszolta megkeresésünkre Csitkó Csaba környezetvédelmi, munkaegészségügyi és munkabiztonsági szakember. A Magyar Munkavédelmi Akadémia alapító tagja kiemelte, még a legveszélyesebb tevékenységeket végző vállalkozások között is többségben voltak azok, amelyek nem rendelkeztek munkavédelmi szakemberrel/szolgáltatóval, vagy olyan külsős szolgáltatásra szerződtek, amelynél a munkavédelmi szaktevékenységre fordított keretösszeg nem haladta meg havonta a 8000 forintot. Csakhogy a helyzet abszurditását megvilágítsuk: havi 40-120 óra, jogszabályban kötelezően előírt munkavédelmi szaktevékenység igénybevételéről beszélünk, ami ilyen díjazás mellett teljesen életszerűtlen, irreális.
Ha csak a rendelkezésünkre álló hivatalos adatokat nézzük, akkor is hasonlóan lesújtó képet kapunk. A KSH adatai szerint 2019-ben a munkavállalók 72 százalékát foglalkoztatták a kkv szektorban (a járványhelyzet torzító hatásai miatt nem a 2020. évet vettük alapul). Ugyanebben az évben az Innovációs és Technológiai Minisztérium Munkavédelmi Főosztályának baleseti statisztikája szerint az összes regisztrált munkabaleset 73 százaléka történt ebben a szektorban, ahol sajnos közismerten nagy az eltitkolt, nem jelentett esetek száma. Mondhatnánk, hogy ez az adat önmagában nem ad okot az aggodalomra.
Ha azonban a jogi, hatósági, gazdasági hatások szempontjából is sokkal drasztikusabb következményekkel járó, súlyos munkabaleseteket nézzük, akkor már 94 százalékért tehető felelőssé a kkv szektor, a halálos eseteknél ez az arány 97 százalék. Igen, a kedvező árak, a rugalmasság és az egyéb előnyök mellett ezt a „kockázati apportot” is beteheti a közös munkába egy kis-közepes méretű beszállító, alvállalkozó. Egyértelmű, hogy ez a helyzet nem csupán az ott dolgozók valós biztonsága szempontjából problémás, de jelentős piaci hátrányt is okoz az adott kisvállalkozásoknak és közvetett kockázatot a megbízóknak.

A multik valós kockázatnak látják
Egy 2020 decemberében, nagyvállalatoknál dolgozó, munkavédelemért is felelős vezetők megkérdezésével végzett kutatás szerint a beszállítói körben az extrém alacsony munkavédelmi ráfordítások gyakorlatát a megkérdezettek 92 százaléka valós kockázatnak tartja, mondta el Révész András, a Magyar Munkavédelmi Akadémia alapító tagja, munka-, és tűzvédelmi szakember, a kutatás egyik szervezője. Ugyanakkor hasonlóan nagy arányban érzékelik azt is, hogy egyre kevesebb speciális tudású, gyakorlott szakmunkással kénytelenek dolgozni a nagyvállalatok alvállalkozói. Ez szintén növeli azt a biztonsági és minőségi rizikót, ami a beszállító mellett a megrendelő üzletmenetét, reputációját is veszélyezteti. És e kockázat messze nem elméleti, hiszen a megkérdezett szakembereket foglalkoztató nagyvállalatok több mint háromnegyedénél csúszott vagy hiúsult meg fontos teljesítés, amelynél többlet erőforrások árán kellett menteni a menthetőt.

A megrendelő kezében a megoldás?
A kutatásba bevont vezetők háromnegyede – saját meglátásuk szerint – egyenrangú partnerként tárgyalnak a vállalat menedzsmentjével, mint a munkavédelem területét legjobban ismerő és arra befolyást is leginkább gyakorolni képes vezetők. Ez azt jelenti, hogy megvan a lehetőségük a beszállítókra is vonatkozó biztonsági elvárások meghatározására és betartására. Biztató arány, de sajnos árnyalja a képet, hogy ugyanezen vezetőknek csupán a felét vonják be valóban az üzleti döntésekbe. Ez magyarázatot ad arra, hogy tízből négy válaszadó szerint mégis elképzelhető, hogy munkáltatójánál olyan alvállalkozók jelennek meg, akik nem képesek az általuk elvárt biztonsági követelmények betartására és mindössze hatoduk tartja kizártnak ezt a lehetőséget.
Tízből nyolc megkérdezett szakember, mint a munkavédelem szakmai irányításáért felelős személy felvállalná, hogy a feladatkiírásokba, tenderanyagokba ajánlásként és pozitív bírálati szempontként szerepeltesse munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszer (MEBIR) kiépítését, működtetését. Egyszerűnek tűnik. Mégsem általános gyakorlat, hogy kritériumként meghatározzák a nagyvállalatok a MEBIR rendszereket a kkv szektorból érkező beszállítók számára, mivel alig néhányan rendelkeznek azzal, jelentős részük vélhetően bele sem fogna ennek kialakításába. Révész szerint a kisebb cégek vezetői közül a tapasztalatok szerint sokan elegendőnek hiszik, hogy „nálunk már két éve nem volt baleset”, ám ez önmagában nem túl erős lap egy beszállítói, partneri megállapodás megtárgyalásánál.

A MEBIR lényege
A biztonsági feladatok ellátását és a működést a MEBIR egyszerre teszi szabályszerűvé és életszerűvé, egyformán kezeli a felmerülő valós kockázatokat és a túlzó vagy szükségtelen biztonsági intézkedések, beszerzések kérdését.

Az ISO 45001 főbb jellemzői
• A nagyvállalati szektorban a legtöbb beszállítói szerződésnél feltételként határozzák meg a szabvány alapján biztosított munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot, így a közbeszerzéseknél, tendereknél versenyelőnyt jelent, ha alkalmazzák.
• A munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszer alapkövetelménye a felsővezetői részvétel. Ez nem csupán rábólintást, hanem aktív szerepvállalást jelent felelősségvállalással, a szükséges források biztosításával, aktív kommunikációval, a munkahelyi egészség és biztonság stratégiai szintre emelésével és szervezeti kultúrába illesztésével.
• Bevezetése jelentősen csökkenti a balesetek és foglalkozási megbetegedések számát. Ezzel együtt, a munkáltatót terhelő költségeket is, például a táppénz, a munkaerő pótlás, az esetleges kártérítés terheit, továbbá a termeléskiesésből adódó veszteséget.
• A munkavállalók és vezetők biztonság- és egészségtudatossága nő. Viselkedésükben, döntéseikben és cselekedeteikben markánsabban jelenik meg a saját és munkatársaik biztonságának, egészségének védelme. Szabálykövetőbbé válnak, így a vállalkozás jelentős csökkenést ér el a balesetek, bírságok és jogi költségek terén.
• A rendszer részeként működő ellenőrzési és javítási folyamatoknak köszönhetően a kisvállalkozások is egyszerűbben és hatékonyabban tudják menedzselni munkavédelmüket. Biztonságosabbá, kiszámíthatóbbá és hatékonyabbá válik a termelés, ami növeli a vállalkozás jövedelmezőségét, versenyképességét.
• Elemi része a munkavállalók és képviselőik bevonása. A velük folytatott rendszeres konzultáció, az intézkedések és várható fejlesztések, változások kommunikációja, ami jelentősen hozzájárul a képzett munkaerő megtartásához, bővítéséhez.

Akkor lehet biztonságos. De megéri?
A nagyon sokféle tevékenyégű, működésű, termelőképességű kis-, és középvállalkozás miatt erre nincs egyértelmű válasz. Csitkó hangsúlyozta, hogy ezek a kisebb cégek különböznek az erőforrásaikban, ideértve a tudást, a szervezési kapacitást, az időt és nem utolsó sorban a gazdálkodás módját, az anyagi hátteret. Nem kétséges, hogy egy biztonsági irányítási rendszer bevezetése költségekkel jár, emellett szükségessé teszi a közvetlen vezetői részvételt és a valódi együttműködést a rendszer bevezetésével megbízott szolgáltatóval, szakemberrel. Mindez a fejlődés, a minőségi működés melletti elkötelezettséget, formálódó biztonságkultúrát feltételez, ami önmagában is egy szűrőt jelent. Ugyanakkor látható a Magyarországon működő multinacionális nagyvállalatokkal dolgozni akaró, ambiciózus kisvállalkozások azon csoportja is, amelyeknél előbb-utóbb e lépés létkérdéssé válhat. Számukra ajánlott a tájékozódás, tervezés, hiszen megfelelő szolgáltató esetén egy multinacionális környezetben kipróbált biztonsági rendszert kaphatnak a saját vállalkozásuk működéséhez és költségviselő képességhez illesztve.

The post Ha nincs biztonságirányítási rendszer, nem lesz megrendelés appeared first on .