Biztonságpolitika

“Felszólítjuk minden partnerünket, hogy haladéktalanul ítélje el a minszki megállapodások Oroszország általi súlyos megsértését, amelyet az amúgy is feszült biztonsági helyzet közepette követett el” – hangsúlyozta a tárcavezető a Twitteren.

Az ukrán Egyesített Erők Parancsnokságának közleménye szerint csütörtökön tüzérségi támadás érte a Luhanszk megyei frontvonalnál fekvő, ukrán ellenőrzés alatti Sztanicja Luhanszka települést. Nehéztüzérségi lövedékek csapódtak be egy óvodába és egy vasútállomásba is, a település felében megszakadt az áramellátás. Az előzetes információk szerint két polgári személy szenvedett könnyebb sérüléseket. Az ukrán katonák a településen haladéktalanul menedékhelyekre menekítették a civil lakosokat.

Az úgyszintén Luhanszk megyei Scsasztya település vezetése az Ukrinform hírügynökség jelentése szerint arról számolt be, hogy a nap folyamán két környező falut lőttek szakadár oldalról, a két településen megszakadt az áramellátás. Egy másik településen, a Popaszna közelében fekvő Vrubivkában lövedékek csapódtak be egy iskolába és lakóházakba, továbbá eltört egy nagy nyomású gázvezeték.

A parancsnokság később kiadott közleményében arról számolt be, hogy jelentősen megnőtt a támadások száma a Donyec-medencei frontvonalon: az “orosz megszálló erők” éjfél óta 29-szer sértették meg a tűzszünetet, nagyrészt a minszki megállapodásokban tiltott nehéztüzérség bevetésével. A támadásokban már két katona sebesült meg. Még később a parancsnokság arról adott hírt, hogy nap közben tovább folytatódtak a tüzérségi támadások a frontvonal mentán az ukrán oldal ellen: helyi idő szerint 14 óráig 29-2ől 34-re nőtt a csütörtökön végrehajtott tűzszünetsértések száma, és 26 települést vettek tűz alá a szakadár erők.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellátogatott Donyeck megyébe, ahol kiment a frontvonalhoz is – tájékoztatott az elnöki iroda. Arra nem tértek ki, hogy pontosan melyik településen járt. A közlemény szerint az államfő mintákat tekintett meg az ukrán fegyveres erők egységeinek átadott legújabb külföldi fegyverekből, köztük Javelin és NLAW hordozható páncéltörő rakétarendszerekből, továbbá egy M141-es gránátvetőt is megnézett. Megismerkedett a hadműveleti és taktikai helyzettel a frontvonalnál, és elbeszélgetett az ott szolgálatot teljesítő ukrán katonákkal, akikkel együtt is ebédelt.

Sztanicja Luhanszka kulcsfontosságú település, ott van az egyetlen átkelőhely Luhanszk megyében a szakadár és az ukrán ellenőrzésű területek között. 2019 nyarán csapatszétválasztást hajtottak végre a településnél a szemben álló felek – azaz egy-egy kilométerre vonták vissza csapataikat és fegyverzetüket -, ennek köszönhetően Kijevnek sikerült helyreállítania azt a gyalogoshidat, amely az egyetlen átkelési lehetőség a polgári lakosság számára a szakadár területről.

The post Kuleba a minszki megállapodások súlyos megsértésének minősítette a Donyec-medencei támadásokat appeared first on .

Ezt tartalmazza egyebek között az Egyesült Államoknak az orosz garanciaigényekre adott reagálására összeállított írásos viszontválasz, amelyet csütörtökön kapott kézhez Moszkvában John Sullivan moszkvai amerikai nagykövet. A 11 oldalas dokumentumot az orosz külügyminisztérium nyilvánosságra hozta.

Az orosz viszontválasz szerzői nehezményezték, hogy Washington szerintük nem adott konstruktív választ Moszkvának a biztonsági garanciákra vonatkozó alapvető javaslataira.

„Amennyiben az amerikai fél nem kész tárgyalni az Egyesült Államok és szövetségesei részéről a biztonságunkat garantáló szilárd, jogi értelemben kötelező erejű garanciákról, Oroszország kénytelen lesz válaszlépéseket tenni, egyebek között katonai és technikai intézkedések megvalósításával” – áll a dokumentumban.

“A NATO további bővítésről való lemondásról, a «bukaresti formula» visszavonásáról van szó, amelynek értelmében «Ukrajna és Grúzia a NATO tagjává válik», valamint a volt szovjet szövetséghez nem tartozó államok területén katonai bázisok létesítéséről való lemondásról, beleértve infrastruktúrájuk bármilyen katonai tevékenységre való felhasználását, valamint a NATO katonai potenciáljának – beleértve a csapásmérőt is – és infrastruktúrájának 1997-es állapotba való visszaállítását” – így a szöveg.

Az orosz viszontválasz szerint az amerikai fél „figyelmen kívül hagyta az orosz javaslatok csomagjellegét, amelyekből szándékosan «kényelmes» témákat válogatott ki, amelyeket viszont úgy «forgatott ki», hogy előnyt teremtsen az Egyesült Államok és szövetségesei számára”. Ez a megközelítés az orosz fél szerint megerősíti a kétségeket Washington elkötelezettségével kapcsolatban az európai biztonsági helyzet javítása iránt.

Az orosz viszontválasz szerint Ukrajnában nincs „orosz invázió”, és Moszkva nem is tervez ilyet, szemben az Egyesült Államok és szövetségesei által tavaly ősz óta hivatalos szinten ismételgetett vádakkal. Ezért az arra irányuló kísérletek, hogy az eszkalációért Oroszországot tegyék felelőssé, „nem tekinthetők másnak, mint kísérletnek nyomásgyakorlásra és a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatok leértékelésére”.

A moszkvai diplomáciai tárca felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok és a NATO egyre intenzívebb katonai tevékenységet folytat az orosz határok közelében, miközben továbbra is figyelmen kívül hagyja az orosz „vörös vonalakat” és alapvető biztonsági érdekeket, valamint Oroszország szuverén jogát ezek védelmére. Elfogadhatatlannak nevezte azt a – szankciófenyegetésekkel kísért – követelést, hogy Oroszország vonja ki csapatait a saját területéről, az ukrán határ közeléből.

Mindemellett a dokumentum szerint Moszkva lehetőséget lát arra, hogy megállapodjon az Egyesült Államokkal a nehézbombázóknak a felek országhatárai közelében végzett repüléseivel kapcsolatos kockázatok csökkentéséről, mert az erre irányuló orosz javaslat iránt Washington érdeklődést mutatott. A dokumentum szerzői emlékeztettek rá, hogy az orosz csomagban ugyanilyen fontos a felszíni hadihajókra vonatkozó javaslat.

Az orosz diplomácia szerint nem lehet anélkül tárgyalni a fegyverzet-ellenőrzésre és a katonai kockázatok csökkentésére vonatkozó, fenntartható megoldások kidolgozásáról, hogy a NATO felhagyjon az Oroszország biztonságát veszélyeztető lépésekkel. A viszontválasz irreálisnak és egyoldalúnak nevezte Washingtonnak azt a megközelítését, hogy a katonai feszültségek csökkentése érdekében „át kell világítani” az orosz fegyveres erők tevékenységét, és át kell dolgozni a bécsi dokumentumot.

„Ami a fegyverzetellenőrzés kérdéseit illeti, azokat kizárólag a biztonsági garanciák problémája rendezésének átfogó, csomagban történő megközelítésének általános összefüggésében vizsgáljuk” – közölte az orosz külügyminisztérium.

Rámutatott, hogy Moszkva célja egy biztonsági architektúra stabil alapjának megállapodásos megteremtése arról, hogy a NATO lemond az Oroszország biztonságát veszélyeztető további lépésektől, ami Moszkva számára „megváltoztathatatlan alapkövetelmény marad” – állt a dokumentumban.

„Ilyen erős alap hiányában az egymással összefüggő fegyverzet-ellenőrzési és katonai kockázatcsökkentési intézkedések, amelyek bizonyos területeken a katonai tevékenység visszafogottságát és kiszámíthatóságát biztosítják, még ha sikerül is megállapodni róluk, hosszú távon nem lesznek fenntarthatók” – hangzott a moszkvai válasz.

The post Moszkva ismét háborúval fenyegetőzik appeared first on .

A jelenleg 47 éves férfit több emberen, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében mondták ki bűnösnek. A táblabíróság döntött arról, hogy a vádlott legkorábban 30 év leteltével bocsátható feltételes szabadságra. 2004. november 16-án Makón, a Szegedi utca egyik házában holtan találtak egy 78 esztendős asszonyt és a hozzá látogatóba érkező 51 éves lányát.

A vádlott a szomszédos ingatlanba hatolt be, majd a kerítésen átmászva jutott be a sértett házába. A nyári konyhában összetalálkozott az idős asszonnyal, akit vascsővel bántalmazott, majd elvágta a torkát. Ezután még másfél-két órát tartózkodott a lakásban, evett, ivott, átkutatta a házat, de nem találta meg a sértett elrejtett pénzét. Ekkor találkozott össze a nő lányával, akit ugyanúgy bántalmazott és ölt meg, mint az anyját. A holttesteket újságpapírral betakarta, majd a vascsövet hátrahagyva távozott.

Az elkövető azonban vénás sérülést szenvedett, a vért még a házban lemosta, ehhez azonban levette cérnakesztyűjét, így ujjlenyomatokat hagyott hátra. A rendőrség 2019-ben ezeket összevetette a Makón és Csongrád megye területén élet és vagyon elleni, erőszakos bűncselekményeket elkövetők ujjlenyomataival, így találtak rá tavaly februárban a vádlottra, aki a mórahalmi járásban élt, nőtlen, gyermektelen, vagyontalan, hajléktalan.

Később a házban talált kesztyűből, a vascsőről és az egyik áldozat körme alól vett mintából is kimutatták a vádlott DNS-ét.

Az írni, olvasni nem tudó férfi a táblabíróság előtt nem élt az utolsó szó jogával. Korábban tagadta bűnösségét, azt állította, a bűncselekmény idején a Csongrád megyei Bordányban dolgozott napszámosként. Bár abban az időben gyakran meglátogatta barátnőjét Makón, azt mondta, azon a napon is Bordányban tartózkodott, az áldozatok házában pedig soha nem járt.

A szakértői vélemény szerint a vádlott bár aluliskolázott, képességei közelítenek az enyhe értelmi fogyatékosság szintjéhez, nem szenved elmebetegségben és a beszámítási képessége sem korlátozott.

Döntésével a táblabíróság helybenhagyta az első fokon eljáró Szegedi Törvényszék ítéletét. Hegedűs István tanácsvezető bíró az ítélet indoklása során hangsúlyozta, a bizonyítékokból csak az a következtetés vonható le, hogy a bűncselekményt a vádlott követte el. A táblabíróság az elkövetéskor érvényben lévő jogszabályokra és bírói gyakorlatra figyelemmel arányosnak találta a törvényszék által kiszabott büntetést.

The post Életfogytiglanra ítélték a tizenhét évvel ezelőtti makói kettős gyilkosság elkövetőjét appeared first on .

A moszkvai katonai tárca szerint a páncélosokat előre tervezett hadgyakorlaton való részvétel után vagonírozták be. A szűkszavú közlemény azon kívül, hogy a haditechnika mintegy ezer kilométert fog utazni, más részletet nem közöl. Azt sem, hogy honnan hová tart a szerelvény.

A minisztérium a haditechnika szállításáról sötét napszakban, behavazott terepen készített videofelvételeket is közzétett. A tárca korábban arról adott ki tájékoztatást, hogy a nyugati és a déli katonai körzet alegységei a gyakorlatozást befejezve megkezdték a visszatérést állandó bázisukra, egyebek között a Krímből is.

A NATO korábban közölte, hogy nem észleli a feszültség csökkenését az orosz-ukrán határon. A Kreml szóvivője erre azzal vádolta a szövetséget, hogy gondjai vannak a helyzetértékeléssel. Az orosz vezetés többször hangsúlyozta, hogy nincsenek agresszív szándékai Ukrajnával kapcsolatban.

Az Interfax hírügynökség hivatalos adatokra hivatkozva közölte, hogy az első tankhadsereg csapatai Moszkva, Ivanovo, Szmolenszk és Nyizsnyij Novgorod megyében állomásoznak. A hadsereg főhadiszállása a Moszkva megyei Bakovkában található. Szergej Sojgu védelmi miniszter hétfőn azt jelentette Vlagyimir Putyinnak, hogy az orosz haderő több gyakorlatot folytat, amelyek közül egyesek véget értek, mások pedig a befejezéshez közelednek.

Az orosz déli katonai körzet parancsnoksága csütörtökön bejelentette, hogy a Kaszpi Flotta mintegy húsz hajója futott ki gyakorlatra a mahacskalai hadikikötőből. Korábbi bejelentés szerint január és február folyamán az orosz haditengerészet 140 hadihajója vesz részt a légierővel koordinált manővereken különböző tengereken. A gyakorlatokba emellett több mint hatvan légi járművet, ezer egységnyi katonai technikát és mintegy 10 ezer katonát is bevonnak.

The post Orosz védelmi tárca: páncélosok indultak vissza a helyőrségükbe vasúton appeared first on .

A bíróság különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek a 23 éves, székelyudvarhelyi születésű, román-magyar kettős állampolgárságú vádlottat.

2020. január 4-én éjjel két óra után az ittas vádlott felkereste 17 éves öccsét a korábbi közös családi házukban Mórahalmon. A testvérek vitatkozni, majd dulakodni kezdtek. A fiatalabb fivér késsel megsértette bátyja kezét. A jóval erősebb vádlott ekkor elvette a kést és hátba szúrta testvérét. A vádlott ezután magához vette öccse mobiltelefonját, az udvarról benzint hozott, szétlocsolta a házban és a melléképületben, majd meggyújtotta. A két épület szinte teljesen leégett.

A vádlott a ház felgyújtása után hazament, másnap a helyi rendőrök vették őrizetbe. A vádlott azt állította, hogy öccse kábítószer-fogyasztása miatt szólalkoztak össze, és elismerte, hogy felgyújtotta a tanyát. A táblabíróság előtt is azt mondta, nagyon bánja testvére halálát. A tűzvizsgálati jelentés szerint a tűz ott égett legintenzívebben, ahol a sértett elhagyhatta volna az ablaktalan helyiséget.

A szakértői vélemény szerint a fiatal férfi még legalább 15 percig élt a tűz keletkezése után, a szúrás a háta baloldalán érte, és a tüdejét sértette meg. Halálához a vérveszteség mellett a füstmérgezés is hozzájárult. Kiderült az is, hogy az áldozat korábban amfetamint fogyasztott. A táblabíróság súlyosította az első fokon eljáró Szegedi Törvényszék által kiszabott tíz év fegyházbüntetést.

Benedek Tibor tanácsvezető bíró az indokolásban kifejtette, a dulakodás megkezdésekor a vádlott jogos védelmi helyzetben volt, de ez megszűnt, amikor a kést elvette fivérétől, majd a háta mögé került. A vádlott hat-nyolc centi mély szúrt sérülést okozott öccsének, majd tüzet gyújtott úgy, hogy súlyosan sérült testvére még életben volt. Az áldozat tűzhalált halt, így a bűncselekmény különös kegyetlenséggel elkövetettnek minősül. Az ítélőtábla a vádlott fiatal felnőtt korára és a sértetti közrehatásra tekintettel nem látta szükségesnek az ügyészség által indítványozott életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását.

The post Tizenhat évre ítélték a testvérét meggyilkoló mórahalmi férfit appeared first on .

A kneszetben (izraeli parlamentben) tett látogatásán Pelosi kijelentette, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatni fogja Izrael biztonságát és stabilitását az iráni fenyegetés közepette. Leszögezte továbbá, hogy megítélése szerint a nukleáris Irán globális fenyegetést jelent.

“Együtt harcolunk az Irán gerjesztette terror és Teherán nukleáris fejlesztései ellen” – mondta Pelosi. “Ez a világot fenyegeti, s Izrael közelsége Iránhoz mindannyiunkat veszélyeztet, és ez mindannyiunk felelőssége”- tette hozzá az amerikai politikus.

“Izrael a XX. század legnagyobb politikai vívmánya, és az Egyesült Államok büszke arra, hogy a legrégebbi szövetségese”- hangsúlyozta az újságíróknak a demokrata párti Pelosi az izraeli kneszetben két év óta első hivatalos látogatásán.

Pelosi a Háárec című újság honlapjának értesülése szerint külkapcsolatokkal és hírszerzéssel foglalkozó amerikai kongresszusi képviselők küldöttségét vezeti. Az amerikai házelnök hangsúlyozta, hogy az amerikai delegáció egységesen támogatja a palesztin és izraeli megbékélés “két népnek két államot” ígérő tervét, és továbbra is e cél érdekében fog dolgozni. Azt is kiemelte, hogy létfontosságúak az izraeli kneszet és a Egyesült Államok kongresszusa közötti kapcsolatok.

“Izrael hálás a biztonságáért folytatott, megalkuvás nélküli küzdelméért”- üdvözölte Miki Levi, a kneszet házelnöke Pelosit, és külön köszönetet mondott a rövid hatótávolságú rakétáktól védő vaskupola légvédelmi rendszer pénzügyi támogatásáért.

“Ön sok éven át védte jogunkat, hogy megvédjük állampolgárainkat, és mellettünk állt a legnehezebb időkben is, ahogyan azt a legutóbbi gázai hadművelet során is láthattuk” – mondta Levi. “Örökre Önhöz kötődik a vaskupola rendszer elfogórakéta-készleteinek utántöltését finanszírozó törvény elfogadtatása, amely mindig az amerikai nép és az Egyesült Államok képviselőházának egyik legnagyobb támogatása lesz Izraelnek. Izrael Állam nem is kívánhatott volna Önnél jobb barátot” – tette hozzá az izraeli házelnök.

Pelosi korábban “diplomáciai remekműként” méltatta az akkori izraeli kormány súlyos bírálatát kiváltó, 2015-ös iráni nukleáris megállapodást, Jelenlegi látogatása egybeesik az Egyesült Államok erőfeszítéseivel a megállapodáshoz történő visszatéréshez.

Pelosi néhány nappal azután érkezett Izraelbe, hogy Naftali Bennett miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök telefonon Iránról egyeztetett. Ezt Ejal Hulata izraeli nemzetbiztonsági tanácsadó gyors washingtoni látogatása követte Washingtonba, ahol találkozott amerikai kollégájával, Jake Sullivannel és Wendy Sherman külügyminiszter-helyettessel.

The post Pelosi: globális fenyegetést jelentenek az iráni nukleáris fejlesztések appeared first on .

Sajtótájékoztatóján – amelyről az IRNA iráni hírügynökség számol be – Szaíd Hatibzadeh elmondta: a tárgyalások jelenlegi szakaszában fontos politikai ügyek kerültek napirendre, s emlékeztetett: Teherán meghozta a maga döntését azzal, hogy nem mondta fel az atomalkut Washington kilépése után sem.

“Ám ahogyan az amerikaiak és az európai trojka befolyása nő, úgy csökken az esély a megállapodásra is” – fogalmazott Hatibzadeh, ám hozzátette azt is, hogy lehetséges a megállapodás, mégpedig hamarosan, amennyiben Teherán jogait tiszteletben tartják.

A szóvivő kitért továbbá az Irán és az Egyesült Államok közötti fogolycserére is, amelyről a nukleáris tárgyalásokkal egy időben folynak egyeztetések. Elmondta, egyelőre nem jutottak dűlőre, s hozzátette, hogy Washington vélhetően a nukleáris tárgyalások eredményére vár.

Hatibzadeh bírálta Washingtont Joe Biden amerikai elnök múlt heti, az Egyesült Államok által befagyasztott afgán vagyon felszabadításáról szóló döntése miatt is. A pénteken aláírt rendelet szerint az ott lévő, mintegy hétmilliárd dolláros vagyonból 3,5 milliárd dollárt szabadítanának fel afgán segélyezésre, az összeg másik fele pedig a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások amerikai áldozatainak családjaihoz kerülne.

Hétfői sajtótájékoztatóján az iráni külügyminiszter is a mielőbbi megállapodás mellett szállt síkra. “Teherán mihamarabb alkut akar kötni Bécsben, de csakis nemzeti érdekei figyelembe vételével” – fogalmazott Hoszein Amirabdollahián, aki egyúttal arra intette a nyugati delegációkat, “ne húzzák az időt”.

A külügyi tárca vezetője leszögezte azt is, hogy a síita állam továbbra is ragaszkodik az összes, Irán elleni szankció feloldásához.

Mindeközben az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács főtitkára azt vetette a bécsi egyeztetésen résztvevő nyugati delegációk szemére, hogy szándékosan késleltetik a megállapodást. Ali Samháni vasárnap este közzétett Twitter-üzenetében azt írta: a Bécsben tárgyaló iráni küldöttség vezetőjével, Ali Bakeri Kánival folytatott telefonbeszélgetése meggyőzte őt arról, hogy az iráni fél dolga “napról napra nehezebb”, a nyugati felek pedig “igyekeznek kibújni a kötelezettségeik alól”.

Az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió weboldalán hétfőn megjelent elemzésben szakértők úgy vélték, az ukrán válságnak komoly kihatásai lehetnek az osztrák fővárosban zajló megbeszélésekre. Nem zárták ki, hogy Washington igyekszik felgyorsítani a tárgyalásokat, miközben az orosz fél – lekötendő az Egyesült Államok figyelmét – az egyeztetések lassításán fog dolgozni.

The post Iráni atomprogram: az iráni külügyi szóvivő szerint a bécsi egyeztetések nincsenek zsákutcában appeared first on .

Jens Stoltenberg a NATO-tagországok védelmi minisztereinek szerdán kezdődő kétnapos tanácskozására érkezve hangsúlyozta: az orosz bejelentéssel ellentétben úgy tűnik, hogy Oroszország folytatja a katonai tevékenységet, erősíti jelenlétét az Ukrajnával közös határán.

“Amit látunk, az az, hogy Oroszország növelte a csapatok számát, és újabb csapatok vannak úton” az ukrán határ felé – mondta. Oroszország minden figyelmeztetés nélkül megtámadhatja Ukrajnát, az ahhoz szükséges katonai képességek, köztük több mint százezer katona a helyükön vannak – figyelmeztetett. A NATO továbbra is figyelemmel kíséri a helyzetet, és diplomáciai megoldást szorgalmaz a helyzet megoldására – mondta.

“Moszkvától hallottuk, hogy hajlandó folytatni a diplomáciai erőfeszítéseket, Oroszországnak ugyanakkor további lépést is tennie kell: ki kell vonnia erőit a térségből és enyhítenie kell a feszültséget. Valódi és tartós kivonulást akarunk látni, nem csak a csapatok szakadatlan mozgását. Készek vagyunk együttműködni Oroszországgal, de felkészülünk a legrosszabbra is” – tette hozzá a NATO főtitkára.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter érkezésekor hangsúlyozta: az Egyesült Államok továbbra is szilárdan támogatja a NATO-t és a szövetségeseket.

“Biztosíthatom önöket arról, hogy Washington elkötelezettsége a NATO-t alapító egyezmény központi elemének számító, a kollektív védelem elvét rögzítő 5. cikkhez továbbra is rendíthetetlen marad” – fogalmazott.

Oroszország haditechnika visszavonását jelentette be a Krímből
Áthaladt a Krími hídon egy vasúti szerelvény, amely az orosz déli katonai körzet haditechnikáját szállítja az alegységek állandó állomáshelyére – közölte az orosz védelmi minisztérium. A tájékoztatás szerint a vonat lánctalpas páncélozott járműveket szállít, visszavonásukat a hadgyakorlat befejezése után kezdték meg. A szerelvény áthaladásáról a hídon a tárca videofelvételt tett közzé. A Szputnyik orosz állami hírügynökség szerdán egy nem nevesített informátorra hivatkozva közölte, hogy Oroszország nem készül Ukrajna valamelyik más városába – Harkivba vagy Odesszába – áttelepíteni a nagykövetségét, nyugati országok példáját követve. Korábbi tájékoztatás szerint ugyanakkor Kijevben az orosz diplomáciai képviselet létszámát csökkentették.

The post Stoltenberg: Oroszország folytatja csapatösszevonását Ukrajna közelében appeared first on .

Még mindig tart a kedden kezdődött kibertámadás az ukrán állami bankok és weboldalak ellen, de már nem akadályozza azok működését – közölte szerdán Viktor Zsora, a Speciális Kommunikációs és Információvédelmi Állami Szolgálat helyettes vezetője.

“A támadás több mint egy napja tart, de nem tarthat örökké. Sikerült jelentősen csökkenteni a rosszindulatú hamis forgalom szintjét a vonatkozó hozzáférés-felügyeleti listák korlátozásával és működnek a tisztítóközpontjaink is. Annak ellenére, hogy a támadás folytatódik, azt látjuk, hogy azok a webes erőforrások, amelyek a támadások célpontjai, továbbra is működnek” – mondta a tisztségviselő.

Zsora kifejtette, hogy először a banki szolgáltatások munkájában voltak fennakadások, késő délután pedig az állami hatóságok, köztük a fegyveres erők és a védelmi minisztérium webhelyein. Hozzátette ugyanakkor, hogy számos webhelyet lekapcsoltak a kibertámadás lokalizálása és terjedésének megakadályozása érdekében.

A védelmi minisztérium a Facebookon szerdán arról számolt be, hogy az Egyesült Államoktól kaptak azonnali segítséget a kibertámadáskor. “A támadók biztosan tudták, hogy az oldal védett a klasszikus DDOS támadásokkal szemben, ezért magának az oldalnak a kódjában kerestek sebezhetőséget. Megállapíthatjuk, hogy ez, sajnos, sikerült nekik. Szakértőink – felismerve, hogy az oldal DDOS támadásnak van kitéve -, keresztülküldték a teljes forgalmat egy, az Egyesült Államokban található kiegészítő védelmi szolgáltatáson” – fejtette ki a védelmi tárca.

Mihajlo Fedorov digitális fejlesztési miniszter a mostani kibertámadást a kormányzati oldalak és a bankszektor elleni eddigi “legnagyobb DDOS-támadásnak” nevezte Ukrajna történelmében. A hatóságok szerint a támadók célja Ukrajna belső helyzetének destabilizálása és pánikkeltés volt.

A tárcavezető szavai szerint ilyen kibertámadás költsége több millió dollárt tesz ki.

Illja Vityuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kiberbiztonsági osztályának vezetője az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint kijelentette, hogy egyetlen hacker vagy hackercsoport nem engedhet meg magának ekkora összeget. “Az ilyen támadásokat államok, titkosszolgálatok vagy bűnszervezetek hajtják végre. Az egyetlen ország pedig, amely érdekelt az államunk elleni ilyen imázsromboló támadásban, az sajnos, Oroszország” – tette hozzá. Az SZBU-nál ezen kívül azt is elmondták, hogy külföldi hírszerző szolgálatok nyomait rögzítették, és a támadás mutat hasonlóságokat a januári – minisztériumi oldalak elleni – hackertámadással.

Kedden DDOS, azaz elosztott szolgáltatás-megtagadással járó túlterheléses kibertámadás érte az ukrán védelmi minisztérium, a fegyveres erők, valamint két állami pénzintézet, a Privatbank és az Oscsadbank weboldalait. Az oldalak órákon át nem voltak elérhetők, a pénzintézetek internetes szolgáltatásaihoz a kliensek nem tudtak hozzáférni és tranzakciókat végrehajtani. Csaknem pontosan egy hónappal korábban, január 14-én, ismeretlenek meghackeltek több ukrán minisztériumi honlapot, amelyeken fenyegetőüzenetet helyeztek el.

The post Még mindig tart az ukrán weboldalak elleni kibertámadás, de már működnek az oldalak appeared first on .

A szövetségi meteorológiai szolgálat (DWD) előrejelzése szerint az Ylenia nevű viharfront szerda este érkezik északnyugat felől, és óránként 120-140 kilométeres sebességű széllökésekkel vonul át az ország északi része felett. Csaknem egy napig, csütörtök délutánig tombol, a tengerparton vihardagállyal fenyeget, a belső területeken kitéphet fákat, felkaphat tárgyakat, megrongálhat tetőszerkezeteket, vezetékeket.

A néha nagyon hirtelen jelentkező széllökések a közlekedést is akadályozhatják. Azonban nemcsak az utazást, hanem “általában a szabadban tartózkodást is érdemes kerülni, amennyire csak lehetséges” – emelte ki a közleményében a DWD.

Mint írták, az Ylenia után pénteken a Zeynep nevű légköri képződmény következik. Ez “egy úgynevezett gyorsan mozgó vihar, azaz kisméretű és a felsőbb légköri áramlással együtt nagyon gyorsan mozgó ciklon, amelynek előrejelzése hagyományosan bizonytalanabb, mint a nagy orkánoké”. Az viszont biztos, hogy a vihar eléri Németországot, de még nem világos, hogy pontosan hol és milyen szélerősséggel. Ugyanakkor az orkánerejű széllökések veszélye “nagyon is valós”, legalábbis regionálisan és különösen az ország északi része felett.

Az ország legnépesebb tartományában, Észak-Rajna-Vesztfáliában csütörtökre rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el az iskolákban. Berlinben és a főváros körül elterülő Brandenburg tartományban a hatóságok azt kérik, hogy szerda délutántól mindenki igyekezzen távol maradni az épületektől, fáktól, állványzatoktól, nagyfeszültségű távvezetékektől, és figyeljen a lehulló ágakra. A legokosabb otthon maradni, és zárva tartani az ajtókat és ablakokat – tanácsolják a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaság beszámolója szerint.

A legnagyobb fővárosi parkot, a 198 hektáros Tiergartent is magában foglaló berlini kerület, Mitte önkormányzata külön figyelmeztetést adott ki arról, hogy kerülni kell a fás területeket. “A parkokban és zöldterületeken tartózkodó embereket életveszély fenyegeti” – írták. Az óvintézkedések között arról is rendelkeztek Berlinben, hogy csütörtökön mindkét állatkertet zárva tartják. Pénteken ismét fogadják majd a vendégeket, ha nem keletkeznek komolyabb károk – jelentette az RBB.

The post Életveszélyes viharok közeledtére figyelmeztetnek a német hatóságok appeared first on .

Az uniós ügynökség tájékoztatása szerint 2022 első hónapjában legkevesebb 14 642-en próbáltak meg illegálisan az Európai Unió területére jutni, az adat meghaladja a koronavírus-járvány előtti szintet.

Januárban a nyugat-balkáni útvonalon 5826 illegális határátlépés esetében léptek fel az illetékes hatóságok, 148 százalékkal többször, mint egy évvel korábban. Ezen az útvonalon Szíria, Afganisztán és Törökország volt a legtöbb menekült származási országa.

A Földközi-tenger középső medencéjében, a főként Olaszországot érintő migrációs útvonalon 2150 illegális határátlépést jegyeztek fel, 107 százalékkal többet, mint az előző év azonos hónapjában. Háromból két menekült Líbián át, a többi Tunézián keresztül érkezett. A Líbiából érkezők többségét egyiptomiak, bangladesiek és elefántcsontparti állampolgárok képviselték, a Tunéziából csónakokon érkezett bevándorlók mintegy 67 százalékát tunéziaiak tették ki – közölték.

A Földközi-tenger keleti medencéjében kialakult, főként Görögország tengeri és szárazföldi határait érintő migrációs útvonalon a feljegyzett illegális határátlépések száma az egy évvel ezelőttihez képest 28 százalékkal 1163-ra emelkedett. A Ciprusra illegálisan érkezett illegális bevándorlók száma szintén nőtt, az év első hónapjában 850 belépést észleltek, 48 százalékkal többet, mint tavaly. Ebben a térségben főként kongóiak, szíriaiak és nigériaiak kíséreltek meg az unió területére jutni.

A Földközi-tenger nyugati, főként Spanyolországot értinő migrációs útvonalán az illegális határátlépések száma egyéves viszonylatban 55 százalékkal 693-ra csökkent. Ez megfelel az időjárási viszonyokhoz kapcsolódó szezonális tendenciáknak – írták. Ezen az útvonalon a regisztrált menekültek közel hatvan százaléka algériai állampolgár volt.

A Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken az illegális bevándorlás ötven százalékos növekedéséről számoltak be 3007 feljegyzett esettel. Itt főként marokkóiak kerültek nyilvántartásba.

A jelentésből kiderült, hogy az EU keleti, főként Fehéroroszországgal közös határára nehezedő migrációs nyomás közel 79 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjában feljegyzett adatokhoz képest, noha a 2021 májusától különösen erősödő nyomás az előző évhez képest több mint tízszeresére nőtt.

Az uniós ügynökség jelentése kitért arra is, hogy az év első hónapjában az európai kontinens és Nagy-Britannia között az illegális határátkelések jelentős növekedését tapasztalták. Januárban a tengeri átkelések száma 273 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti adatokat. Több mint 2500 illegális bevándorlót tartóztattak fel a La Manche csatorna partjain – közölték.

The post Frontex: a Nyugat-Balkánon figyelték meg a migrációs nyomás legjelentősebb növekedését januárban appeared first on .

Az ügyészek állítása szerint a droghálózat, amelynek élén egy volt bolgár birkózó állt, 146 millió svájci frankot mosott át a Credit Suisse-en keresztül 2004 és 2008 között.

A hétfőn kezdődött, várhatóan négy hétig tartó tárgyaláson a kokaint csempésző hálózat két feltételezett tagja és a Credit Suisse, valamint a Julius Baer bankház két volt bankára ül a vádlottak padján. A Credit Suisse-t is azzal vádolják, hogy szerepet játszott a feltételezett összeesküvésben. Ez az első nagy svájci bank, amely pénzmosási perben szerepel az országban – írta a svájci közszolgálati televízió portálja, az SRF.

“A Credit Suisse őszintén, megalapozatlanként visszautasítja az ügyben ellene felhozott valamennyi vádat, és meg van győződve arról, hogy volt alkalmazottja ártatlan” – hangsúlyozta a bank a Reuters brit hírügynökséghez is eljuttatott közleményében.

A bírósági ügy a sorban az utolsó a Credit Suisse-t sújtó botrányok sorában – emlékeztetett a Swissinfo, felidézve, hogy a bank elnöke a múlt hónapban kényszerült lemondani, miután figyelmen kívül hagyta a koronavírus-járvány miatti korlátozásokat. Tavaly a bank dollármilliárdokat veszített összeomlott befektetési konstrukciókon, valamint azért, mert a mozambiki korrupciós botrányban történt részvétele miatt hatalmas bírságot kapott.

Más svájci bankok, mint például az UBS, a Falcon, a Julius Baer és a BSI, szintén büntetéssel vagy elmarasztalással szembesültek az elmúlt években különböző vétségek miatt. A korrupció elleni harcra és a vállalati szervezetek visszaéléseire szakosodott Public Eye nevű svájci civil szervezet hétfőn úgy vélekedett, hogy a legutóbbi bírósági ügy rávilágított a svájci pénzügyi felügyelet hiányosságaira.

“Ez azt bizonyítja, politikai igény van arra, hogy jelentősen megerősítsék a nem megfelelő felügyeleti eszközöket és szankciókat” – derült ki közleményükből.

The post Pénzmosási perben szerepel vádlottként Svájc második legnagyobb bankja, a Credit Suisse appeared first on .

Scholz a vendéglátójával közösen megtartott sajtóértekezleten hangsúlyozta a háború elkerülésének, valamint annak fontosságát, hogy minden biztonsági problémára tárgyalások révén találják meg a megoldást, bármilyen nehéz is a feladat. Mint mondta, egy olyan nemzedékhez tartozik, amely nem tudta elképzelni, hogy háború legyen Európában.

Putyin elmondta, hogy ugyanannak a generációnak a tagja, és Moszkva nem akar háborút, éppen ezért terjesztett elő javaslatokat a Nyugatnak a biztonsági garanciákról. Ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a NATO a kontinensen a 90-es években háborút folytatott Jugoszlávia ellen.

A német kormányfő hangot adott álláspontjának, hogy a tartós európai biztonságot nem Oroszország ellenében, hanem vele együtt kell kiépíteni. Mint mondta, Moszkvával az elvek feladása nélkül kell megegyezni, és ismételten súlyos következményeket helyezett kilátásba egy Ukrajna elleni orosz agresszió esetére.

Az orosz elnök leszögezte, hogy Moszkvát nem elégítik ki a NATO-nak azok az ígéretei, amelyek szerint Ukrajna a közeli években nem lesz a szövetség tagja. Megismételte az orosz fél által gyakran hangoztatott kifogást, miszerint harminc éve megígérték Moszkvának, hogy a blokk nem fog Oroszország határai felé terjeszkedni.

“Oroszország azt hallja, hogy Ukrajna nem kész a NATO-belépésre, halljuk ezt a tézist. És rögvest hozzáteszik, hogy nem holnap fogják felvenni, hanem akkor, amikor felkészítik erre. De számunkra az már lehet, hogy késő lesz” – fogalmazott az orosz vezető. “Éppen ezért ezt a kérdést most, éppen most, a közeljövőben, tárgyalási folyamat eredményeképpen, békés eszközökkel akarjuk megoldani” – tette hozzá.

“Bővítést nem tervezünk, nem tárgyalunk róla, nem szerepel a napirenden. Ezt mindenki tudja” – hangoztatta a maga részéről Scholz, aki kifejezte reményét, hogy a német vezetőknek nem kell majd ezzel a kérdéssel foglalkozniuk, amíg hivatalban vannak.

Putyin hangot adott meggyőződésének, hogy a Donyec-medence kérdése még mindig rendezhető a minszki megállapodások végrehajtása révén. Az elnök arra reagált, hogy az orosz parlament alsóháza a nap folyamán korábban határozatban javasolta neki a két délkelet-ukrajnai szakadár “népköztársaság” elismerését. Kifejezte reményét, hogy Németország és Franciaország hatni fog Kijevre a minszki megállapodások végrehajtása érdekében. Putyin “népirtásnak” nevezte a Donyec-medencében zajló eseményeket.

A német kancellár hangsúlyozta, hogy az ukrajnai szakadárok orosz elismerése a minszki megállapodások megsértése lenne, és “politikai katasztrófához” vezetne.

Putyin elmondta, hogy Oroszország kész a bizalomerősítésről tárgyalni az Egyesült Államokkal és a NATO-val, ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a Washingtonból és Brüsszelből az orosz garanciaigényekre kapott válasz nem volt kielégítő, mert Oroszország alapvető aggályaira nem adott választ. Scholz azt mondta, hogy az orosz követelések némelyikéről érdemes tárgyalni, és helyesnek nevezte, hogy az EU és a NATO válaszolt az Oroszországból kapott levelekre.

“Miközben Oroszország nem ért egyet a válasszal, jó jel, hogy van néhány jó pont benne. Hasonlóképpen mi, a NATO és az EU, nem értünk egyet Oroszország követeléseivel, de úgy hisszük, hogy néhány pontot érdemes közülük megvitatni” – mondta.

Putyin emlékeztetett arra, hogy a “politikai felhangok” nélkül megépített Északi Áramlat-2 gázvezeték már december óta készen áll a működésre, és szorgalmazta, hogy helyezzék üzembe Európa energiabiztonsága értelmében.

Megerősítette, hogy gazdasági célszerűség esetén Oroszország kész Ukrajnán keresztül is folytatni a gázszállítást 2024, vagyis a kétoldalú hosszú távú szerződés lejárta után is.

Scholz leszögezte, hogy az Oroszországban betiltott Deutsche Welle német állami médiaszolgáltatónak – amelynek újságírója jelen volt és kérdezhetett a sajtótájékoztatón – újra kell indítania tevékenységét. Hangsúlyozta, hogy Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus elítélése összeegyeztethetetlen a jogállamisággal.

Szergej Lavrov orosz és Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden ismét telefonon beszélt egymással. A kapcsolatfelvételről beszámoló RIA Novosztyi hírügynökség az eszmecsere tartalmáról nem közölt részleteket.

The post Scholz: jó jel az orosz csapatcsökkentés bejelentése appeared first on .

Szén-monoxid-mérgezés miatt halhatott meg két ember az V. kerületi Deák téren egy aláírásgyűjtő sátorban – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság. A két fiatal biztonsági őr halálát szén-monoxid-mérgezés okozhatta; holttestüket szerda reggel találták meg a sátorban – írták. A Budapesti Rendőr-főkapitányság jelenleg helyszíni szemlét tart, a körülményeket szakértők bevonásával vizsgálják – közölték.

The post Meghalt két biztonsági őr egy aláírásgyűjtő sátorban Budapesten appeared first on .

Varga Judit hangsúlyozta, az Igazságügyi Minisztérium által 2017-ben elindított program ezt próbálja fizikai szempontból is megvalósítani, vagyis az áldozatsegítő központok révén “láthatóvá válik” a bűncselekményeket elszenvedő és emiatt krízishelyzetbe került embereknek nyújtott segítség.

“Nagyon fontos, hogy az áldozatsegítés terén is az ország előre menjen és ne hátra, hiszen itt is van mit veszítenünk” – fogalmazott a miniszter, megjegyezve, az áldozatsegítő központok és a kormányhivatalokban működő szolgálat 2020-ban együttesen csaknem 15 ezer, 2021-ben pedig több mint 17 ezer áldozatnak tudtak segítséget nyújtani.

Közölte, Budapest, Miskolc, Szeged, Pécs, Kecskemét, Szolnok, Veszprém, Szombathely és Nyíregyháza után már a cívisvárosban is működik ilyen központ, ezeket a tervek szerint 2025-re országos hálózattá fejlesztik majd. Emellett – a helyi rendőrkapitányságokkal együttműködve – áldozatsegítő pontok nyíltak meg Érden és Salgótarjánban – tette hozzá.

Varga a debreceni központra kitérve azt mondta, ennek megvalósítása példamutató együttműködés a város és a kormány között, ami azt is mutatja, hogy az elmúlt tizenkét év az építkezés időszaka volt Magyarországon.

Azt látjuk, ahol az államnak felelőssége van, hogy odaálljon az elesettek mellé, ott is zajlik ez az építkezés és az együttműködés – hangoztatta a tárcavezető. Mint kifejtette, ezek a központok a bűncselekmények oda betérő áldozatai vagy érintettjei számára testreszabott, azonnali és hatékony segítséget nyújtanak, összekapcsolják a kormányzat, az önkormányzat és a társadalmi szféra segítségnyújtó lehetőségeit, amelyeket megkaphat a segítséget kérő állampolgár.

“Biztonságos környezetet igyekszünk teremteni, amely megnyugvást hoz és reményt ad” – jelentette ki a miniszter, hozzátéve, nem elég az adott krízishelyzetet orvosolni, tudni kell, hogyan kaphat egy könnyebbnek ígérkező jövőt a krízishelyzetbe került áldozat. Megemlítette, a minisztérium fenntartásában külön áldozatsegítő telefonvonal is az állampolgárok rendelkezésére áll.

Utalt arra, holland mintára 2021-től bevezették áldozatelérési rendszert, amelynek segítségével a bűncselekmények érintettjeinek nem szükséges személyesen felkeresniük az áldozatsegítő központokat, a feljelentés megtételét követően – a személyes adatok kezeléséhez történő hozzájárulás esetén – a központok maguk fognak bejelentkezni az érintetteknél.

A kabinet által meghozott több jogszabály-módosítás jól tükrözi a konzervatív kormányzat büntetőpolitikájának lényegét, amely az áldozatot helyezi a középpontba, vagyis a sértett a segítségkérés mellett könnyebben tudja a jogait is érvényesíteni – mondta Varga Judit.

Papp László, Debrecen polgármestere elmondta, az elmúlt tíz évben Debrecen óriásit lépett előre a közbiztonság területén, 2010-ben több mint 21 ezer bűncselekmény történt a városban, 2020-ban viszont már ennek csak egytizede. A javulás ellenére még többet kell tenni a személy elleni bűncselekmények megelőzése és felderítése érdekében, az áldozatok fizikai és mentális sérülésének nyomon követése, gyógyulásuk támogatása, valamint a közreműködés a lelki egyensúlyuk helyreállításában pedig legalább ilyen fontos feladat – közölte a városvezető.

Töreki Sándor bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes a sajtótájékoztatón arról beszélt, a 2021-ben regisztrált bűncselekményeknek több mint 84 ezer sértettje volt, ez az adat 2020-ban a 94 ezret is meghaladta.

The post Varga: az államnak kiemelt feladata a bűncselekmények okozta anyagi, erkölcsi és lelki károk csökkentése, enyhítése appeared first on .

Fordította és kommentekkel ellátta: Végh Ferenc ny. vezérezredes, a Magya Honvédség vezérkari főnöke (1996-1999)

Feeding the beer: A closer look at Russian Army logistics and the fait accomply

Alex Vershinin

War on Rocks 2021. november 23.

Forrás: https://warontherocks.com/2021/11/feeding-the-bear-a-closer-look-at-russian-army-logistics/?fbclid=IwAR02pm4J4iyTwt9gK1Acthd09z6QRmA4pVzsJeI1x0v2miCligqt9U7yiy8

A medve etetése: Az orosz hadsereg logisztikájának és a megmásíthatatlan tényeknek az alapos vizsgálata

A cikk szerzője Alex Versinin alezredest 2002-ben avatták harckocsizó hadnaggyá. Koreában, Irakban és Afganisztánban 10 éves frontvonali tapasztalattal rendelkezik, ebből négy év harci bevetés. 2014 óta elemző és szimulációs tisztként teljesít szolgálatot a NATO és az Egyesült Államok hadseregének koncepciófejlesztési és kísérleti területein, beleértve az amerikai hadsereg fenntartásának harci laboratóriumát, ahol a kísérleti forgatókönyvek készítésének csoportját vezette. A cikk szerzője az orosz hadsereg logisztikai lehetőségeinek vizsgálatával próbál választ keresni arra a kérdésre, hogy indíthat e Oroszország nagy mélységű inváziót vagy csak korlátozott mélységű, logisztikailag támogatható műveletekbe kezdhet. 

Oroszország katonai felvonulása az ukrajnai határ mentén Kijevtől Washingtonig egyértelműen felkeltette a politikai döntéshozók figyelmét. Bill Burns, CIA igazgatója Moszkvába repült, hogy megpróbálja elérni a válság elkerülését, míg az amerikai hírszerzés tisztviselői figyelmeztették a NATO szövetségeseit, hogy nem zárható ki egy nagy orosz invázió, amely Ukrajna nagy részére is kiterjedhet.

Az Ukrajna elleni orosz agresszió lehetősége súlyos következményekkel járna az európai biztonságra nézve. Talán még aggasztóbb lenne egy NATO-tag ellen irányuló orosz támadás. Lehet, hogy Moszkva alá akarja ásni a biztonságot például a balti államokban vagy Lengyelországban, de vajon az orosz kormány végrehajthat-e sikeresen nagyszabású inváziót ezekben az országokban? Mivel a közelmúltbeli hadijátékok erre utalnak, a válasz határozott igen – és ez elég könnyen megvalósítható. Az orosz hadsereg három napon belül képes lerohanni a balti államokat. A legtöbb ilyen hadijáték, mint például a RAND (kutatóintézet) balti tanulmánya, a kész tényként kezeli az orosz kormány támadását, amelynek célja a terület birtokba vétele – majd megtartása. Ez dilemmát jelent a NATO számára: indítson költséges ellentámadást, és kockáztasson súlyos veszteségeket, esetleges nukleáris válságot, vagy fogadja el kész tényként az orosz megszállást, ami aláásná a szövetség hitelességébe vetett hitet. Egyes elemzők azzal érvelnek, hogy ezek az orosz támadások nagyobb valószínűséggel korlátozottak, egy vagy két városra terjednek ki. Noha ezt a forgatókönyvet természetesen tanulmányozni kell, továbbra is fennáll az aggodalom a jelentősebb invázió megvalósíthatóságával kapcsolatban.

Míg az orosz hadseregnek határozottan megvan a harci ereje ezeknek a forgatókönyveknek a megvalósításához, vajon Oroszország rendelkezik-e megfelelő logisztikai struktúrával, hogy támogassa ezeket a műveleteket? A kezdeti offenzíva során –a harcok kimenetelétől függően – az orosz erők teljesíthetik a közelebbi célokat, de a logisztikai felépítése megköveteli a műveleti szüneteket. Ennek eredményeként egy kész tényként elfogadott nagy mélységű területfoglalás valószerűtlen. Az orosz hadseregnek megvan a harci ereje ahhoz, hogy megvalósítsa a forgatókönyvben elképzelt célokat, de nincsenek meg a logisztikai erői ahhoz, hogy ezt egyetlen lépésben, logisztikai szünet nélkül megtegye. Az Orosz Repülő Erők (nagy erőt képviselő harcászati bombázókkal és támadó repülőerővel) a támadóhelikopterek tűztámogatásával elérhetik a tüzérségi lőszerfogyasztás mérséklését. A NATO-tervezőknek olyan terveket kell kidolgozniuk, amelyek az orosz logisztikai kihívások gyengeségeinek kiaknázására összpontosítanak, ahelyett, hogy a harci erőviszonyok egyenlőtlenségét próbálnák kezelni. Ez a terv magában foglalja az orosz hadsereg mélységbe történő előretörését a NATO területére, az orosz utánpótlási vonalak maximális megnövelését, miközben megcélozza a logisztikai és szállítási infrastruktúra, például a teherszállító oszlopok, vasúti hidak és csővezetékek támadását. A határ menti harcok az oroszok számára kedvezőek, mivel a rövidebb utánpótlási távolság kompenzálja a logisztikai hiányosságaikat.

Vasutak és az orosz logisztikai képességek

Az orosz hadsereg logisztikai erőit nem tervezték a vasutaktól távoli nagyszabású szárazföldi offenzívákra. A harcoló egységeken belül az orosz ellátó és kiszolgáló erők mérete kisebb, mint nyugati társaiké. Csak a dandárok rendelkeznek egyenértékű logisztikai képességgel, de ez nem pontos összehasonlítás. Az orosz alakulatoknak mindössze háromnegyed annyi harcjárműve van, mint amerikai társaiknak, de csaknem háromszor annyi tüzérséggel rendelkeznek. Papíron (nem minden dandárnak van teljes számú zászlóalja) az orosz dandároknak dandáronként két tüzérosztálya, egy rakétaosztálya és két légvédelmi rakétaosztálya van, szemben az egyesült államokbeli dandáronként egy tüzérosztállyal és egy megerősítő légvédelmi rakétaüteggel. Az extra tüzérségi és légvédelmi osztályok eredményeként az orosz logisztikai igények sokkal nagyobbak, mint amerikai társaiké. Ezenkívül az orosz hadseregnek az összfegyvernemi hadseregeiken belül nincs elegendő számú ellátó dandárja – vagy anyagi-technikai támogató dandárja, ahogyan ők nevezik ezeket.

A Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete által közzétett Military Balance tíz anyagi-technikai támogató dandárt ismertet, amelyek tizenegy összfegyvernemi hadsereget, egy harckocsi hadsereget és négy hadtestet támogatnak. Oroszország nyugati és déli parancsnoksága három-három hadsereggel és három anyagi-technikai támogató dandárral rendelkezik. Védelmi műveletekben egy orosz dandár közvetlenül a kirakóállomásoktól tud vételezni. (Én: az orosz dandár a hadosztálytól vételez) Az oroszok ütőkártyája a tíz vasúti dandár, amelyeknek nincs nyugati megfelelője. Szakterületük a vasútbiztonság, az építés és a javítás, míg a gördülőállományt polgári állami cégek biztosítják.

Az ok, hogy Oroszország egyedülálló a vasúti dandárok tekintetében az, hogy logisztikailag az orosz erők a vasúthoz kötődnek a gyártól a katonai körzet raktárakig, valamint az összfegyvernemi hadseregekhez, és ahol lehetséges hadosztály/dandár szintig. Egyetlen másik európai nemzet sem használ olyan mértékben vasutat, mint az orosz hadsereg. Ennek részben az az oka, hogy Oroszország hatalmas – több mint 6000 mérföld az egyik végétől a másikig. A baj az, hogy az orosz vasutak széles nyomtávúak. Csak a volt szovjet köztársaságok, - magában foglalva a balti államokat is - és Finnország alkalmazza még mindig az orosz szabványt. A balti fővárosok előtt több átrakóállomás is létezik, de még így is több napba telhet a vasútállomások elérése és a kirakás megkezdése. Az előretolt átrakóállomásokon folyó műveletek többet jelentenek, mint pusztán a rakomány átrakodása a vonatról a szállítójárművekre. Magában foglalja a rakomány átvételét és válogatását, meghatározott készletekre történő bontását és a tartalékok földön történő tárolását. A katonai rakomány veszélyessége miatt a terepet elő kell készíteni, hogy a rakomány biztonságos, széttagolt környezetben tárolható legyen. Ez a folyamat egy-három napig tarthat. A helyszínnek az ellenséges tüzérség hatótávolságán kívül kell lennie, és biztosítani kell a partizánoktól is. Egyetlen lövedék vagy egy rakéta becsapódása komoly robbanást eredményezhet, és aránytalanul befolyásolhatja egy egész hadosztály tevékenységét. Az eredményességhez hozzátartozik, hogy a kulcsfontosságú hidak, mint például az orosz-észt határon lévő Narva híd, nem pusztulnak el, és nem kell javítani őket.

Lengyelországnak csak egy széles nyomtávú vasútvonala van, amely a Krakkó régiótól Ukrajnáig tart, és nem használhatják az orosz erők anélkül, hogy előbb elfoglalnák Ukrajnát. Fehéroroszországból Varsóba nincsenek széles nyomtávú vonalak. A határokon áthaladó vasúti forgalom a határnál általában leáll, amíg vagonokat átállítják keskeny nyomtávúra, (átállítható vasúti kocsikat használnak), a mozdonyok nem állíthatók át. Háborús időkben nagyon valószínűtlen, hogy az orosz hadsereg elegendő nyugati mozdonyt szerezne be a hadsereg támogatásához, és ez arra kényszerítené őket, hogy tehergépjárművekre támaszkodjanak. Ez azt jelenti, hogy az orosz hadsereg vasúti szállítási képessége véget érhet a volt Szovjetunió határainál. Ha az orosz hadsereget az orosz nyomtávú vasúthálózaton túl próbálják ellátni, az arra kényszerítené őket, hogy leginkább a tehergépjárművekre hagyatkozzanak, amíg a vasúti csapatok át nem állítják a vasutat vagy újat építenek. (ezzel az állítással lehet vitázni!!)

Oroszország tehergépjármű-logisztikai támogatását, amely kulcsfontosságú lenne Kelet-Európa inváziójában, korlátozza a teherautók száma és a műveletek kiterjedése. Egyszerű matematika segítségével kiszámítható, hogy a teherautók milyen távolságig tudnak működni. Feltéve, hogy a meglévő úthálózat 45 mérföld/órás (kb. 72km/ó) sebességet képes biztosítani, egyetlen teherautó naponta három utat tud megtenni akár 45 mérföldes (70-80km-es) hatótávolságig: egy óra a berakodás, egy óra az utazás a támogatott egységig, egy óra a kirakodás és egy másik óra, hogy visszatérjen a bázisra. A ciklus háromszori megismétlése összesen 12 órát vesz igénybe. A nap hátralévő részét a járműkarbantartás, az étkezés, a tankolás, a fegyverkarbantartás és az alvás tölti ki. Növelve a távolságot 90 mérföldre (145km), a teherautó naponta két utat tehet meg. 180 mérföldnél (290km) ugyanaz a teherautó napi egy utat tesz meg. Ezek a feltételezések nem működnek rossz terepen, vagy ahol korlátozott/sérült az infrastruktúra. Ha egy hadseregnek éppen elég tehergépjárműve van ahhoz, hogy 45 mérföldes (72km-es) távolságon el tudja látni magát, akkor 90 mérföldnél (144km-nél) az áteresztőképesség 33 százalékkal alacsonyabb lesz. 180 mérföldnél (290km) ez már 66 százalékkal csökken. Minél nagyobb a távolság a készletlerakóktól, annál kevesebb anyagot képesek eljuttatni a hadsereg raktáraihoz egyetlen nap alatt. Az orosz hadseregnek nincs elég tehergépjárműve ahhoz, hogy kielégítse logisztikai igényeit a tábori raktároktól 90 mérföldnél (145km-re) nagyobb távolságra. A 180 mérföldes (290km-es) hatótávolság eléréséhez az orosz hadseregnek meg kell dupláznia a tehergépjárműinek számát. 400 általános tehergépkocsi szükséges mindegyik anyagi-technikai támogató dandár számára. Az orosz logisztikai követelmények és a szállítási erőforrások megismeréséhez hasznos kiindulópont lehet az orosz összfegyvernemi hadsereg. Mindegyiküknek más az összetétele, de állománytábla szerint minden hadsereghez egy anyagi-technikai támogató dandár tartozik. Minden anyagi-technikai támogató dandárban két szállítózászlóalj van, összesen 150 általános tehergépjárművel, 50 pótkocsival és 260 speciális tehergépjárművel. Az orosz hadsereg nagymértékben alkalmaz ágyú- és rakétatüzérségi tüzet, és a rakétái igen terjedelmes méretűek. Bár minden hadsereg más és más összetételű, egy hadseregben általában 56-90 sorozatvető található. Az egyes indítók feltöltése egy tehergépjármű teljes platóját elfoglalja. Ha az összfegyvernemi hadsereg sorozatvető tüzérsége egyetlen sortüzet lőne ki, akkor 56-90 teherautóra lenne szükség a rakéta lőszer utánpótlásához. Ez körülbelül a fele az anyagi-technikai támogató dandár tehergépjármű mennyiségének csak, hogy egy rakétasort feltöltsenek. Van továbbá hat-kilenc csöves tüzérosztály, kilenc légvédelmi tüzérosztály, 12 gépesített és felderítő zászlóalj, három-öt harckocsi zászlóalj, aknavető, páncéltörő rakéta és kézi lőfegyverek lőszerei is számottevőek – nem is beszélve az élelmiszer-, műszaki, egészségügyi felszerelésekről, és így tovább. Ezeket a szükségleteket nehezebb megbecsülni, de a lehetséges utánpótlási igények jelentősek. Az orosz hadseregnek sok tehergépjárműre van szüksége csak a lőszer és a szilárd rakomány utánpótlása miatt.

Az üzemanyag- és vízellátás érdekében minden anyagi-technikai támogató dandárnak van egy harcászati csővezeték zászlóalja. Ezek kisebb áteresztőképességűek, mint nyugati megfelelőik, de az új működési terület elfoglalása után három-négy napon belül üzembe helyezhetők. Addig is üzemanyag szállító gépkocsik szükségesek az üzemanyag utánpótlás biztosításához. Lehet vitatkozni, hogy az orosz hadseregnek megfelelő-e a működési hatótávolsága ahhoz, hogy elérje céljait az eredeti üzemanyagkészletével, különösen azokkal a tartalék üzemanyag-hordókkal, amelyekkel kiegészül és szállítását meg kell oldani. Ez nem teljesen helyes megközelítés. A harckocsik és a páncélozott járművek elégetik az üzemanyagot, amikor harcban manővereznek, vagy csak üresjáratban állnak. Ez az oka annak, hogy az amerikai hadsereg az „ellátó napokat” használja az üzemanyag-fogyasztás tervezésére, nem pedig a hatótávolságot. Ha egy orosz hadsereg hadművelete 36-72 óráig tart, amint a RAND tanulmány becsüli, akkor az orosz hadseregnek legalább egyszer fel kell tankolnia, mielőtt a harcászati üzemanyag csővezetékeket beüzemelnék a műveletek támogatására. (az orosz hadsereg közelebbi feladatának mélysége 150km, 3nap, további feladata 300km, +3 nap. A harc szüneteiben és a harci nap végén történik a feltöltés. A logisztikai lépcsők a zászlóaljtól, hadseregig megfelelő készletekkel rendelkeznek. A szerző itt keveri csapatszintű logisztikai biztosítást a hadszíntéri logisztikával).

A logisztikai biztosítás fenntartása nehéz feladat

Forgatókönyv a Baltikumban

A balti országok komoly logisztikai kihívások elé állítják a nagyszabású orosz műveletek megvalósítását. A kis léptékű műveletek kis erőkkel is megvalósíthatók logisztikai kihívás nélkül, de nagy léptékben sokkal nagyobb kihívást jelentenek. A kész helyzet elé állítás stratégiája megköveteli, hogy az orosz erők lerohanják a balti államokat, és kevesebb, mint 96 órán belül felszámoljanak minden ellenállást – még mielőtt a NATO nagyon magas készenlétű erői megerősíthetik a védőket. Ez az erő nem állít meg egy orosz támadást, de szárazföldi háborúra kötelezi a NATO-t, megcáfolva a kész helyzet elé állítás célját. A logisztikai biztosítás a fő buktató a művelet tényleges megvalósulásának időszámvetésében. A vasút széles nyomtávú és használható, de az idő túl rövid ahhoz, hogy az elfoglalt kirakó állomásokat újra üzembe helyezzék. A Németország felett kilőtt tucatnyi NATO szárnyas rakéta tönkreteheti a kulcsfontosságú vasúti hidakat Narvában, Pszkovban és Velikie Lugiban, és amíg meg nem javítják ezeket a hidakat, napokra leállhat a Baltikumba irányuló vasúti forgalom. Az orosz Nyugati Parancsnokság logisztikai tervezőinek azzal kell számolni, hogy a balti államok úgy dönthetnek, hogy a fővárosaikra is kiterjesztik a harcot. Történelmileg a városi harcok hatalmas mennyiségű lőszert fogyasztanak, és hónapokig tart a művelet befejezése. A két legkiemelkedőbb példa, a csecsen háborúk grozniji csatái és a 2016-os moszuli csata során a védők négy-tízszeresét kötötték le négy hónapig. Groznijban az oroszok napi 4000 lövedéket lőttek ki – ez napi 50 tehergépjárművet követel. (Na és?)

Az orosz tervezőknek még balti forgatókönyv esetén is számolniuk kell azzal a kockázattal, hogy a négy hadosztályt felsorakoztató Lengyelország azonnali ellencsapást indít, és megpróbálja visszaállítani az eredeti helyzetet. Az orosz hadsereg nagy erőket kötne le Tallinn és Riga ostrománál, miközben kivédi a délről érkező lengyel ellencsapást. A lőszerfogyasztás hatalmas lenne. A 2008-as orosz-grúz háború során egyes orosz erők 12 óra alatt egy teljes javadalmazás lőszert használtak el. Ugyanezt az arányt feltételezve az oroszoknak 12-24 óránként jelentős mennyiségű lőszert kellene felhasználniuk. (zászlóalj szinten egy javadalmazás van az eszközökben, egy javadalmazás gépjárműveken, az ezrednél, dandárnál további 5 javadalmazás van, hadosztálynál 7 javadalmazás= ezt ki kell szállítani, a többi lőszer hadsereg raktárakban, kirakó állomásokon, gyárakban van.)

Itt van a dilemma. A balti térségben a helyi erők túlsúlya a NATO-csapatok érkezése előtt nem ad időt Oroszországnak a kirakóállomások kialakítására, így tehergépjárművek használatára kényszerülnek. 130 mérföld távolságnál (208km) csak egy utat tudnak megtenni naponta, ami tehergépjármű hiányt generál. Az orosz tervezők kevesebb harcoló erőt vethetnek be, és fennáll annak a veszélye, hogy nem győzik le a védőket. (az orosz tervezők támadásnál minimum 3x-os erőfölénnyel terveznek) Alternatív megoldásként két-három napos logisztikai szünetet tarthatnak, ezzel időt adnának a balti államoknak a mozgósításra, a NATO nagyon magas készenlétű harccsoportjainak pedig az érkezésre. Eközben a helyi partizánoktól, a NATO légicsapásaitól szenvednének veszteséget, karbantartási munkákkal, meghibásodásokkal és a rajtaütésekkel is számolniuk kell, ahogy az a legutóbbi hegyi-karabahi háborúban is tapasztalható volt. Akárhogy is, a megmásíthatatlan tény elé állítás stratégiája kudarcot vall, és a konfliktus elhúzódó háborúvá fajul, amelyet Oroszország valószínűleg elveszít. Az orosz logisztika csak akkor lenne képes támogatni egy nagyszabású műveletet, ha a NATO-erők döntő csatát vívnának a peremvonalban. Az anyagi készletek túlnyomó része ebben az esetben az orosz raktárak közelében lenne. Az orosz légierő tűztámogatással enyhíthetné a logisztikai feszültséget. Ami bizonytalan, az az, hogy az orosz légierő meddig nyújt hatékony légi támogatást a NATO légierővel szemben, tekintettel arra, hogy a NATO képes a kalinyingrádi és szentpétervári orosz légvédelem hatékony hatótávolságán túlról is indítani a levegő-levegő nagy hatótávolságú rakétákat. Hasonló a helyzet a tengeren is. A légierő, a dízel-tengeralattjárók és a parti hajóelhárító rakéták kombinációja valószínűleg megakadályozza a Balti-tengeren mindkét fél számára a felszíni flották alkalmazását. (ez a bekezdés nehezen értelmezhető, álom, álom édes álom)

Az orosz hadseregnek elegendő harci ereje van a balti államok elfoglalására, de ez a művelet nem lesz gyors lefolyású, hacsak az orosz kormány nem csökkenti le az elfoglalni kívánt terület mértékét. A logisztikai erők csak egy fokozatosan megvalósuló műveletet támogathatnak, ami nem bontja meg a NATO egységét, hanem időt ad a NATO-nak a mozgósításra és a terület elfoglalására. Még ha a NATO úgy is dönt, hogy nem veszi birtokba azonnal a területet, tagállamai valószínűleg megbénító gazdasági szankciókat vetnének be Oroszország behódolásáig. Másrészt, például egy teljes jogú tagállam meghódításával, elérhetik a NATO-egység megbontásának célját, de ezt az orosz hadsereg logisztikailag nem tudja támogatni. A téves számítások nagy kockázatával jár, ha azt feltételezzük, hogy mind a harminc tagállamnak deklarálnia kell a NATO 5. cikkelyét. Papíron ez igaz, de a gyakorlatban, ha csak az Egyesült Államok (a harci erő biztosítása érdekében), Németország és Lengyelország (a biztonság érdekében) tartaná be az 5. cikket, Oroszország akkor is súlyos konfliktusba kerülne, amely a nukleáris küszöbön túl is eszkalálódhatna.

A lengyel forgatókönyv

Az orosz hadsereg logisztikai kihívásai a lengyel forgatókönyv szerint eltérőek az előzőtől. Kevesebb az időkényszer, de nagyobb nehézségek vannak a távolságok és a széles nyomtávú vasutak hiánya miatt, amelyek a fehérorosz határnál érnek véget. Lengyelországhoz legközelebbi vasútállomás a fehéroroszországi Grodnóban és Bresztben van. Az első 130 mérföldre (208km), a második 177 mérföldre (263km) található Varsótól. Egy 90 mérföldes (144km) képességű hadsereg számára ez egy hosszú utánpótlási vonal.

Kalinyingrád is számba jöhet egy másik lehetőségként, de ez nem praktikus, mivel az érintett  NATO-tagállamok tengerparttal rendelkeznek. A NATO légierejének, haditengerészeti erőinek és a lengyel szárazföldi hajóelhárító rakétáinak kombinált alkalmazása valószínűtlenné teszi a tengeri utánpótlást. A Military Balance szerint van ott egy orosz hadtest jelentős raktárakkal, de nincsenek támogató logisztikai egységek, amelyek biztosítanák az utánpótlást. A harcoló erőket a logisztikai csapatoknak kellene ezekkel a készletekkel ellátni körülbelül 45 mérföldes (72km-es) hatótávolságban. Az ottani helyőrség hosszú ideig ki tud tartani elszigetelten, de nem hajthat végre szárazföldi támadó hadműveleteket. Az orosz hadsereg el tudja érni Varsót, de nem tudja azt elfoglalni logisztikai szünet nélkül, meg kell állnia, hogy átkonfigurálja/javítsa a vasútvonalat, és harcászati csővezetékeket és arcvonalbeli raktárakat (arcvonalban raktárakat ?) építsen. Ahelyett, hogy a balti forgatókönyvhöz hasonlóan néhány napos szünetet tartana, a lengyel forgatókönyvben a szünet akár néhány hétig is eltarthat. Ez lélegzetet ad a NATO-nak a harci erő kiépítéséhez.

A logisztika megítélése az ukrán konfliktus értékeléséhez is hasznos, mivel az orosz erők ismét tömegesen vonulnak fel a határon. Az orosz szándékok komolyságának értelmezésének legjobb módja a logisztikai erők felépítésének és az utánpótlás raktárak elhelyezésének a nyomon követése, nem pedig a határra telepített zászlóalj harccsoportok számbavétele. A logisztikai felkészülés mérete és mértéke pontosan megmutatja, hogy az orosz hadsereg milyen messzire és mélyre tervez elmenni.

Orosz stratégiai tartalékok

Oroszország megerősítheti Nyugati Összhaderőnemi Stratégiai Parancsnokságát (Nyugati Katonai Körzet) az ország más részeiről, hogy növelje logisztikai erejét, de nem sokkal. Ahogy Michael Kofman rámutatott, a NATO képes horizontálisan eszkalálni a konfliktust azáltal, hogy veszélyben tartja a legtöbb orosz hadszínteret. Az orosz vezérkar nem hagyhatja figyelmen kívül ezt a fenyegetést. Ennek eredményeként az orosz Központi Parancsnokság és a Keleti Parancsnokság egyes részei az egyetlen olyan összhaderőnemi parancsnokság, amely nem néz szembe külső fenyegetéssel, és képes megerősíteni a Nyugati Parancsnokságot. Az általuk biztosított támogató erőket azonban felemésztik az eszkalációval járó további harcoló erők. Az orosz hadseregben nincs extra tehergépjármű mennyiség, amelyek ne lennének lekötve a harcoló erők támogatásához.

Az orosz hadsereg egyik erőssége egy balti- vagy lengyelországi háborúban az lenne, hogy képes tartalékosokat és polgári teherautókat mozgósítani. Oroszország még mindig hatalmas mobilizációs kapacitással rendelkezik nemzetgazdaságában, ami a második világháború és a hidegháború öröksége. A civilek mozgósítása a háború megvívására azonban jelentős gazdasági és politikai költségekkel jár. Az otthoni politikai stabilitás fenntartásához az orosz népnek őszintén el kellene hinnie, hogy a hazájukat védik. Nem fogják eltűrni, hogy férjek, fiak és apák Putyin szeszélyére induljanak háborúba. Az orosz kormány utoljára az első csecsen háború (1994–1996) idején támaszkodott erősen a hadkötelesekre és tartalékosokra. Két hónapon belül nagy háborúellenes mozgalom indult el, amelynek élén a katonaanyák álltak.

Oroszország és a megmásíthatatlan tények

Az orosz hadsereg arra kényszerül majd, hogy logisztikai szünet nélkül szárazföldi offenzívát hajtson végre több mint 90 mérföldes (144km) távolságban a volt Szovjetunió határain túl. A NATO számára ez azt jelenti, hogy kevésbé aggódhat a balti államok vagy Lengyelország elleni jelentős orosz invázió miatt, és nagyobb hangsúlyt fektethet az orosz logisztikai hiányosságok kiaknázására azáltal, hogy távolabb vonja az orosz erőket utánpótlási raktáraiktól, és általánosságban megcélozza az orosz logisztikai infrastruktúra és logisztikai erők támadható pontjait. Ez azt is jelenti, hogy Oroszország nagyobb valószínűséggel fog korlátozott mélységű támadást indítani (elfoglalni az ellenséges terület kis részeit), amely logisztikailag fenntartható, 90 mérföldes (144km-es) hatótávolságon belül, nem pedig egy jelentősebb inváziót, az ellenfelet kész tények elé állító, nagyszabású műveleteket kiváltó, stratégiát kockáztatni.

Orosz szemszögből nem úgy tűnik, hogy az ellenfelet kész tények elé állító, nagyszabású, nagy mélységű műveleteket vagy a villámháborút szem előtt tartva építik logisztikai erőiket Lengyelországban. Ehelyett az orosz kormány ideális hadsereget épített fel az „aktív védelem” stratégiájához. Az orosz kormány olyan fegyveres erőket épített ki, amelyek kiválóan alkalmasak a hazai földön vagy határai közelében harcolni, és nagy mélységű tűzcsapásokat alkalmazni. Azonban nem képesek tartós szárazföldi offenzívára messze az orosz vasutaktól jelentősebb logisztikai leállás vagy a tartalékok tömeges mozgósítása nélkül.

Oroszország szándékait jelenleg egyre nehezebb megfejteni. A haderő struktúrája az ukrán határon lehet egy invázióra való felkészülés, vagy a kényszerdiplomácia újabb eszköze. Mindazonáltal, ha átgondoljuk Oroszország katonai logisztikai képességeit, a NATO betekintést nyerhet abba, hogy mit tervezhet Moszkva a következő lépésben – és mit tehet a nyugati szövetség saját érdekei védelmében.

A FAIT ACCOMLY JELENTÉSE: megelőző jellegű, az ellenfelet kész tények elé állító, további nagyszabású műveleteket kiváltó stratégia.

Beteljesedett eltervezett megvalósult műveletek.

Fait accomply kész helyzet elé állítás stratégiája/taktikája. Megmásíthatatlan, befejezett tény. Tényleges eredmény, tényleges tények, tényleges megvalósulás.

A tulajdonost, Jawad Bendaoudot 2019. március 29-én négy év börtönbüntetésre ítélte a párizsi fellebbviteli bíróság, öt évre eltiltotta polgári jogainak gyakorlásától, s kötelezte több felperes, köztük a merényletek áldozatai hozzátartozóinak kártérítés megfizetésére. A vádlott a jogerős ítéletnek csak ez utóbbi, a kártérítést érintő részét támadta meg a semmítőszéknél.

Bendaoudot a 2015. november 18-i rajtaütés utáni órákban vették őrizetbe, és azóta azt állította, hogy november 17-én este adta ki a lakást Abaaoudnak és Chakib Akrouhnak, akikről nem tudta, hogy terroristák. Letartóztatása előtt, november 18-án reggel Jawad Bendaoud a legnézettebb francia hírtelevízió, a BFM kamerái előtt is elmondta, hogy fogalma sem volt arról, hogy a merényletek elkövetőinek adta ki a lakását.

A párizsi fellebbviteli bíróság ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy Bendaoud késleltette a terroristák letartóztatását, s ezzel a merényletekben elesettek hozzátartozóinak és a túlélőknek további szorongásokat okozott.

A legmagasabb jogi szerv ugyanakkor eltörölte azt a kártérítési kötelezettséget, amelyet a 35 éves elítéltnek Saint-Denis párizsi előváros önkormányzatának kellett volna megfizetnie, ahol a terroristák bujkáltak. A lakóházban élők és a lakások tulajdonosai sem jogosultak a semmítőszék szerint kártérítésre Bendaoudtól.

További két gyanúsítottnak is bíróság elé kellett állnia a lakáskiadási ügyben. Az egyiküket, Youssef Ait Boulhacent a párizsi fellebbviteli bíróság 2019-ben négy év szabadságvesztésre ítélte, de a semmítőszék “családi mentességre” hivatkozva törölte a büntetését, miután a húga, Hasna Ait Boulhacen meghalt a rendőrségi rajtaütésben. A Boulhacenek unokatestvérei voltak a terrorista Abaaoudnak. A másik gyanúsítottat, Mohamed Soumah-t öt év szabadságvesztésre ítélte 2019-ben a fellebbviteli bíróság, ő nem fellebbezett a semmítőszéknél az ítélet ellen.

The post Párizsi merényletek: a dzsihadisták szállásadójának kártérítést kell fizetnie az áldozatoknak appeared first on .

Johnson, aki kedden a brit kormány különleges fejlemények idején összehívott tanácskozó testületének (COBRA) ülésén elnökölt, az értekezlet utáni nyilatkozatában úgy fogalmazott: “hétfőről keddre virradóra” megjelentek a diplomáciai nyitás jelei, és tapasztalható tárgyalási készség Oroszország részéről.

Ugyanakkor a frissen beérkező hírszerzési adatok még mindig nem adnak okot bizakodásra: ezek az értesülések egyebek mellett arról szólnak, hogy orosz tábori kórházak épülnek az ukrán határ közelében és Fehéroroszországban, és ebből készülő invázióra lehet következtetni. Mindemellett az orosz fegyveres erők egyes alakulatai közelebb vonultak az ukrán határhoz – mondta a brit kormányfő.

Johnson szerint mindezek vegyes jelzések, és ez is indokolja a Nyugat kemény, egységes fellépését különösen a gazdasági szankciók terén.

A brit kormány által az orosz invázió esetére tervezett szankciókról elmondta: ezek célkeresztjében mindenekelőtt bizonyos orosz bankok és vállalatok állnak. Emellett a célok között szerepel a Londonban és más brit nagyvárosokban felhalmozott orosz tulajdonú ingatlanvagyon, illetve a nagy-britanniai vállalatokban vásárolt orosz tulajdonrészesedések feltárása.

A brit kormány az Ukrajna elleni invázió esetére előkészített szankciók részeként lépéseket tenne annak megakadályozására is, hogy orosz vállalatok London pénzügyi központjában hajthassanak fel tőkét – mondta a keddi COBRA-ülés után Boris Johnson.

A brit miniszterelnök szerint ez “nagyon-nagyon kemény szankciócsomag”, és készen áll a bevezetésre, ha Oroszország “annyira meggondolatlannak és felelőtlennek bizonyul”, hogy inváziót indít Ukrajna ellen.

Johnson kijelentette: a brit kormány az egyes tényezők kockázati egyenlegét mérlegelve úgy döntött, hogy nyitva tartja Nagy-Britannia kijevi nagykövetségét. A brit miniszterelnök szerint London tudja, hogy ennek vannak kockázatai, de úgy tartja, hogy a kijevi brit nagykövetség folyamatos működtetése is az Ukrajnának nyújtott brit támogatás fontos jelképe.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter előző nap bejelentette, hogy az Egyesült Államok ideiglenesen a nyugat-ukrajnai Lvivbe telepíti át nagykövetségét Kijevből.

The post Johnson: vegyes jelzések érkeznek Oroszországból appeared first on .

“Ami az Oroszország által folytatott hadgyakorlatokat illeti, szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy ezek a saját területünkön, a saját terveink szerint zajlanak, és úgy kezdődnek, zajlanak és fejeződnek be, ahogy betervezték őket” – nyilatkozott Lavrov.

“Erről már sokat beszéltünk az ország nyugati részén zajló gyakorlatokat, valamint a távol-keleti hasonló rendezvényeket vagy a közös orosz-fehérorosz gyakorlatokat illetően, amelyek egyaránt szigorúan az előre egyeztetett menetrend szerint zajlanak. Ezt (a részleges csapatvisszavonást) attól függetlenül hajtjuk végre, hogy mások mit gondolnak, hogy ki hogyan hisztériázik, és ki hogyan kezd valódi – nem félek ettől a szótól – információs terrorizmusba. A karaván halad” – mondta Lavrov azokra a kijelentésekre válaszolva, amelyek szerint Oroszország Ukrajna inváziójára készül.

Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője kedden délelőtt jelentette be, hogy az orosz déli és nyugati katonai körzet azon csapatai, amelyek részvétele véget ért az ukrán határ közelében – de Oroszország területén – zajló hadgyakorlaton, megkezdték a felkészülést a visszatérésre állomáshelyükre. Azt is közölte, hogy a Fehéroroszországban a Szövetséges Eltökéltség – 2022 kódnevű hadgyakorlat utolsó szakaszát a Minszkben akkreditált katonai attasék február 19-én megfigyelhetik Obuz-Lesznyevszkij lőterén.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az európai feszültség provokálását és szítását célzó példátlan propagandakampány részének nevezte, hogy Joe Biden amerikai elnök február 16-át nevezte meg az Ukrajna elleni állítólagos orosz támadás időpontjaként. Peszkov ugyanakkor nem zárta ki, hogy Ukrajna újabb kísérletet fog tenni a Donyec-medencei válság erővel történő megoldására.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Telegram-bejegyzésben sürgette, hogy a brit vezetés kérjen bocsánatot a brit alattvalóktól és a világ közvéleményétől a hivatalos tisztségviselői által az állítólagos készülő orosz támadásról hangoztatott “hazugságokért”.

Lavrov úgy vélekedett, hogy ha Ukrajna lemondana a NATO-tagságról, sokan megkönnyebbüléssel lélegeznének fel azok közül, akik tisztességgel viszonyulnak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) dokumentumain lévő aláírásukhoz, és nem Európa megosztására törekednek. A miniszter azt állította, hogy a Nyugat a NATO- és az EU-tagság “ráerőltetésével” Ukrajnára és Georgiára el akarja őket fordítani Oroszországtól, és külső irányítás alá próbálja helyezni őket.

Az orosz diplomácia vezetője erről azon a sajtótájékoztatón beszélt, amelyet lengyel hivatali partnerével, Zbigniew Rauval tartott, aki az EBESZ soros elnökeként érkezett Moszkvába. Előtte lengyel diplomáciai tárcavezető csaknem tíz évig nem járt az orosz fővárosban.

Rau azt mondta, hogy az EBESZ új párbeszédet akar az európai biztonságról Oroszországgal a konfrontáció csökkentése és a biztonság erősítése érdekében. Közölte, hogy vendéglátójával megvitatta az ukrajnai helyzetet. Hangot adott álláspontjának, miszerint az orosz csapatösszevonás “mély válságba” taszította Európát, és hangsúlyozta a feszültség csökkentésének fontosságát, amiben, mint mondta, az EBESZ kész szerepet játszani.

Rau kijelentette: a Lavrovval folytatott tárgyalás arról győzte meg, hogy tárgyalások révén meg lehet oldani a válságot, a nemzetközi feszültség dacára is.

Lavrov a sajtótájékoztatón pozitívan értékelte az Egyesült Államok és a NATO, több, az orosz garanciaigényekre adott válaszát, olyan ügyekben, amelyek megvitatásától a másik fél korábban elzárkózott. Bejelentette, hogy Moszkva hamarosan nyilvánosságra hozza az ezekre adott viszontválaszát, amely az orosz álláspont oszthatatlanságából indul ki.

Úgy vélekedett, hogy az európai feszültségcsökkentés akkor válhat majd hatékonnyá, ha jogi alapot teremtenek a számára, mindenekelőtt az oszthatatlan biztonság elvének értelmezése szempontjából.

Az orosz parlament alsóháza kedden határozatban javasolta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy ismerje el a két délkelet-ukrajnai szakadár “népköztársaságot”. A kommunista frakció indítványára elfogadott határozatot 351 szavazattal fogadták el, 16 ellenében. Egy másik, a kormányzó Egységes Oroszország párt által benyújtott indítványt, amely szerint a határozat szövegét előzetesen konzultációra kellene elküldeni a külügyminisztériumba, a ház elvetette. A Kreml szóvivője közölte, hogy hivatalos döntés egyelőre nem született a két szakadár köztársaság orosz elismeréséről.

The post Az orosz csapatok egy része tervszerűen visszavonul appeared first on .

A Downing Street hétfő esti beszámolója szerint Johnson és Biden tájékoztatta egymást a világ más országainak vezetőivel tartott legutóbbi megbeszéléseiről.

A brit miniszterelnök és az amerikai elnök a londoni kormányfői hivatal szóvivőjének megfogalmazása szerint egyetértett abban, hogy továbbra is van döntő fontosságú mozgástér a diplomáciai erőfeszítések folytatásához és ahhoz, hogy Oroszország “visszalépjen az Ukrajnával szembeni fenyegetéseitől”.

Moszkvai beszámolók szerint hétfőn Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is úgy nyilatkozott Vlagyimir Putyin elnöknek tartott tájékoztatóján, hogy a tárgyalási lehetőségek távolról sem merültek még ki, és jóllehet e tárgyalásokat nyilván nem lehet a végtelenségig elhúzni, ő azonban a folytatást, sőt az erőfeszítések fokozását javasolja.

A Downing Street illetékese szerint Johnson és Biden hangsúlyozta hétfői megbeszélésén, hogy bármiféle további orosz behatolás Ukrajna területére elhúzódó válságot jelentene Oroszország számára, és ez a válság Oroszországnak és az egész világnak kiterjedt károkat okozna.

A két vezető egyetértett abban is, hogy a nyugati szövetségeseknek egységesnek kell maradniuk az orosz fenyegetésekkel szemben, beleértve jelentős szankciócsomag bevezetését arra az esetre, ha az orosz agresszió eszkalálódna – közölte a kétoldalú megbeszélésről beszámolva Johnson szóvivője.

Johnson és Biden hangsúlyozta annak szükségességét is, hogy az európai országok csökkentsék függésüket az orosz földgázszállításoktól, mivel ez minden egyéb intézkedésnél nagyobb mértékben érintené Oroszország központi stratégiai érdekeit. Johnson elnökletével kedden összeül a brit kormány különleges fejlemények idején összehívott, az adott helyzetnek megfelelően változó összetételű tanácskozó testülete (COBRA), hogy megvitassa a legutóbbi ukrajnai történéseket.

The post Johnson és Biden szerint van még mód a diplomáciai megoldásra appeared first on .