Biztonságpolitika

Az eddiginél is több fegyvert biztosítanak az Ukrajnát támogató országok az orosz agresszió elleni védekezéshez, és jobban összehangolják együttműködésüket – mondta az amerikai védelmi miniszter Németországban a Ramstein amerikai légi támaszponton az Ukrajna önvédelmét szolgáló nemzetközi konzultációs fórum alakuló ülése után.

Lloyd Austin bejelentette, hogy a több mint 40 országot összefogó csoport képviselői ezentúl havi rendszerességgel tartanak értekezletet arról, hogy miként segíthetik fegyverekkel, katonai felszereléssel az orosz inváziós erők ellen védekező ukrán hadsereget.

Oroszország Ukrajna ellen indított háborújában döntő jelentőségű hetek következnek – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy lépést kell tartani a háború menetével, és megkettőzött erővel kell törekedni az ukrán csapatok jelentősen megnövekedett fegyverzet-, és lőszerszükségletének kielégítésére.

A tanácskozás konkrét eredményei közül kiemelte, hogy Németország ötven Gepard típusú légvédelmi páncélos járművet küld Ukrajnába, a brit kormány további légvédelmi fegyverzetet, a kanadai kormány pedig páncélozott járműveket ajánlott fel. Hozzátette, hogy az amerikai kezdeményezésre megszervezett országcsoport tevékenysége Ukrajna önvédelmi képességének hosszú távú biztosítását szolgálja, túlmutat az orosz agresszió elleni védekezésen.

Washington Oroszországgal kapcsolatos hosszabb távú, katonai vonatkozású céljairól kérdésre elmondta, tenni kell azért, hogy Oroszország ne ronthasson rá országokra úgy, mint Ukrajnára. Az atomháború lehetőségéről szóló orosz nyilatkozatokról azt mondta, hogy az ilyen “kardcsörtetés” veszélyes és senkinek sem használ, atomháborút pedig nem akar senki.

Az orosz megszállás alatt lévő moldovai, Dnyeszter melléki szakadár területeken történt robbantásokról ugyancsak újságírói kérdésre azt mondta, hogy még nem igazán látják, mi lehet a háttérben, és az ügy továbbra is a Pentagon “fókuszában” marad.

Christine Lambrecht német védelmi miniszter a tanácskozás után – az amerikai védelmi minisztertől függetlenül – tartott tájékoztatóján elmondta, hogy hazája továbbra is a nemzetközi partnerekkel együttműködve igyekszik segíteni Ukrajnának. Így nem csak a német gyártmányú Gepardokkal járulnak hozzá az orosz támadás alatt álló ország önvédelmi képességének erősítéséhez. Dolgoznak a többi között egy olyan terven is, miszerint Németország Szlovénia hadseregének szállít nehézfegyverzetet, Szlovénia pedig a saját – szovjet gyártmányú – felszereléseinek mozgósításával támogatja Ukrajnát.

A miniszter kiemelte, hogy kétmilliárd eurós (760 milliárd forint) keretet nyitottak meg Ukrajna önvédelmi képességének fejlesztésére, és jelezte, hogy Szlovénia mellett az Európa keleti részén fekvő, egykor szovjet megszállás alatt álló országok közül másokkal is készülnek közvetett módon támogatást juttatni Ukrajnának.

A megoldás előnye, hogy az ukrán hadsereg azonnal használatba veheti a szovjet gyártmányú, ismert fegyverrendszereket, szemben a német védelmi ipar termékeivel – például a Gepard páncélosokkal -, amelyek használatához ki kell képezni az ukrán katonákat.

A német sajtóban közölt hírösszefoglalók szerint számos további európai ország is készen áll nehézfegyverzettel segíteni az orosz inváziós erőkkel harcoló ukrán hadsereget. Köztük van Franciaország, Belgium és Hollandia is. Ugyanakkor nem mindegyik ragaszkodik ahhoz, hogy a támogatás minden részlete nyilvános legyen.

Ezzel összefüggésben Lloyd Austin a tanácskozást megnyitó – a rendezvény nyilvános részén tartott – beszédében kiemelte, hogy az Egyesült Államok és partnerei már ötmilliárd dollár (1770 milliárd forint) értékben szállítottak fegyvereket Ukrajnának. Ebből az amerikai támogatás értéke 3,7 milliárd dollár.

Csehország az egyik legnagyobb hadianyag szállítója Ukrajnának
Csehország Ukrajna négy-öt legnagyobb hadianyag szállítója közé tartozik – jelentette ki Tomás Kopecky, a cseh védelmi miniszter helyettese. “Az orosz agresszió ellen védekező Ukrajnába sok milliárd korona értékben küldött Csehország fegyvereket és hadianyagot” – mutatott rá Kopecky, de pontos adatot nem kívánt mondani. Hozzátette, hogy az Ukrajnába küldött hadianyagban szinte az összes fegyvernem és hadianyag megtalálható, a gránátvetőktől kezdve a nehézfegyverekig. Az Ukrajnának eddig küldött hadianyag és fegyverszállítások pontos értékét a minisztérium nem kívánja nyilvánosságra hozni. “Nagyon méltányos összegről van szó. Abszolút számokban az Ukrajnának küldött hadianyag-szállításokban a négy-öt legnagyobb szállító között vagyunk” – szögezte le a cseh védelmi miniszter helyettese. Nagyra értékelte, hogy a fegyverszállítások terén Csehország nagyon jól együttműködik Lengyelországgal, Szlovákiával és a balti államokkal. Hangsúlyozta, hogy az Ukrajnának nyújtott hadianyag- és fegyverszállításokat folytatni kell.

The post Orosz agresszió: Ukrajna támogatói még több fegyvert biztosítanak a védekezéshez appeared first on .

Megvonta a német szövetségi parlament Gerhard Schröder több juttatását, mert a volt kancellár az Ukrajna elleni háború kezdete óta nem határolódott el Putyintól, és nem vált meg a Rosznyeft orosz energiaipari cégben betöltött tisztségétől – jelentették német hírportálok.

A parlament költségvetési bizottságában a kormánypártok – szociáldemokraták (SPD), Zöldek, liberálisok (FDP) – és a legnagyobb ellenzéki erő, a CDU/CSU jobbközép pártszövetség képviselőinek támogatásával elfogadott indítvány szerint Schröder nem kap többé közpénzt az egykori kormányfői tisztségéhez kapcsolódó tevékenységét szolgáló berlini iroda és stáb fenntartására. A volt kancellár a mintegy 8300 eurós nyugdíját megtarthatja, és továbbra is gondoskodik a védelméről a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA).

A döntéssel hivatalosan csupán felfüggesztették az iroda és a személyzet fenntartásához szükséges költségekre szánt költségvetési támogatás folyósítását. Ezzel kapcsolatban a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap kiemelte, hogy az indítványban nem említik Schröder orosz vállalatokhoz vagy Putyinhoz fűződő kapcsolatait. Ennek hátterében az a megfontolás áll, hogy a juttatások elvonása bírósági úton támadható lenne, ha úgy tűnne, hogy megbüntetik a véleménye, a politikai nézetei miatt.

A szociáldemokrata politikus kancellárként – az SPD és a Zöldek 1998-2005 közötti koalíciójának vezetőjeként – barátkozott össze Putyinnal. Hivatali idejében egy 2004-es kijelentésével kellett leginkább megdöbbenést, amelyben úgy vélte, hogy az orosz elnök “kifogástalan demokrata”.

Az elveszített 2005-ös szövetségi Bundestag-választás után elvállalta az elnöki tisztséget az Oroszországot és Németországot Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat földgázvezeték megépítésére alapított cég (Nord Stream AG) felügyelőbizottságában, 2017-ben pedig a többségi tulajdonos orosz állam javaslatára a Rosznyeft kőolaj- és földgázipari társaság részvényesei választották meg ugyancsak felügyelőbizottsági elnöknek.

A volt kancellár többször elítélte az Ukrajna elleni agressziót. Április végén a New York Times című amerikai lapnak azt mondta, hogy hiba volt elindítani a háborút, és Putyinnál tett márciusi látogatása alapján úgy látja, hogy az orosz államfő be is akarja fejezni, “de ez nem olyan egyszerű”, mert “van néhány kérdés, amelyet tisztázni kell”. Schröder arról is szólt, hogy továbbra sem hajlandó teljesíteni az elhatárolódásra és a céges tisztségek visszaadására vonatkozó követeléseket. “Nem fogok elkezdeni mea culpázni” – mondta.

Schröder mégis távozik a Rosznyefty igazgatótanácsából
Schröder volt német kancellár bejelentette, hogy nem tudja meghosszabbítani mandátumát a Rosznyefty igazgatótanácsában – közölte honlapján az orosz olajipari vállalat. Schöderhez hasonlóan távozik a testülettől Matthias Warnig, az Északi Áramlat-2 gázvezetéket menedzselő Nord Stream 2 ügyvezető igazgatója. A Spiegel német hetilap szerint az Európai Parlamentben felmerült, hogy Schröder felkerüljön a szankciós listára, ha megtartja az orosz cégekben betöltött pozícióit. Február végén a BP olajipari vállalat közölte, hogy megválik a Rosznyeftyben lévő 19,75 százalékos részesedésétől.

The post Orosz agresszió: Megvonták Gerhard Schröder volt német kancellár több juttatását appeared first on .

Jóváhagyta a létfontosságú információs infrastruktúra biztonságpolitikai keretrendszerének tervezetét az orosz biztonsági tanács – jelentette be Nyikolaj Patrusev, a testület titkára.

Putyin a tanács ülésén célszerűnek nevezte fontolóra venni egy állami információvédelmi rendszer létrehozását a kormányzat és az államigazgatás információs infrastruktúrájának fenntartható működése érdekében. Elmondta, hogy Oroszország kritikus infrastruktúráját az elmúlt időben állami szinten megszervezett, célzott és összehangolt külső támadások érték. A kiemelt célpontok között a kormányzati portálokat, a médiumokat, a pénzintézeteket, a szociális szempontból fontos, tömegesen használt portálokat és hálózatokat nevezte meg.

“Elmondhatjuk, hogy az ellenünk irányuló kiberagresszió, valamint általában az Oroszországgal szembeni szankciók kudarcot vallottak” – mondta Putyin.

Azt hangoztatta, hogy az orosz fél az elmúlt években elvégzett szisztematikus munka eredményeként felkészült ezekre a támadásokra. Szavai szerint Oroszország nemcsak az információs infrastruktúráját védte meg, hanem saját technológiát is létrehozott.

Putyin ugyanakkor egy 2021-ben elvégzett ellenőrzésre hivatkozva azt mondta, hogy az állami szervek információs rendszereinek és kommunikációs hálózataik erőforrásainak többsége sebezhető tömeges támadások és romboló célzatú külső befolyás révén, különösen a legújabb generációs külföldi technológiák bevetése esetén.

“Meg kell erősítenünk a hazai digitális tér védelmét – itt nem lehetnek gyenge pontok. Elvi fontosságú a bizalmas információk és a polgárok személyes adatai kiszivárgásának kockázatát minimalizálni, egyebek között a hivatali, a kommunikációs és a hírközlési berendezések használatára vonatkozó szabályok ellenőrzésének megszigorítása révén” – hangoztatta Putyin.

Mint mondta, a kibervédelem jogi kerete érezhetően fejlődött Oroszországban, ami lehetővé tette a hatékonyság javítását, de a kihívások és a fenyegetések jellege dinamikusan és gyorsan változik. Emlékeztetett rá, hogy 2025-től az orosz állami szférában tilos lesz a külföldi információbiztonsági eszközöket használni.

Megismételte, hogy az orosz technológiai szuverenitás megerősítése érdekében a kormánynak a lehető leghamarabb meg kell teremtenie a modern orosz elektronikai komponensbázist, biztosítania kell az ehhez szükséges saját technológiai felszerelés kifejlesztését és bevezetését, beleértve a szoftver- és hardverkomplexumok gyártásához szükséges eszközöket is. Ehhez, mint mondta, igénybe kell venni a korábban meghirdetett “Digitális gazdaság” nemzeti program eszközeit és forrásait.

Putyin közölte: javaslatokat vár arra vonatkozóan, hogy miként lehet ösztönözni az importhelyettesítést ezen a területen, de arra is, hogy hogyan lehet a versenytársakat megelőzve saját, egyedi termékeket előállítani. A legfontosabb feladatok közé sorolta a külföldi szoftverek, számítástechnikai eszközök és távközlési berendezések használatához kapcsolódó kockázatok radikális csökkentését.

Patrusev pedig arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok által támogatott online anonimitás megkönnyíti a kiberbűnözők tevékenységét és a rosszindulatú szoftverek ellenőrizetlen terjedését. Mint mondta, az Oroszország elleni kibertámadásokban gyakran vesznek részt a nyugati országok által anyagilag motivált hackerek.

 

The post Elfogadta a kiberbiztonsági politika főbb elveit az orosz biztonsági tanács appeared first on .

Május közepén, néhány nappal az után, hogy a honvédség helikopterei a Pipishegyen gyakoroltak, egy újabb forgószárnyas kereste fel a Mátrában meghúzódó repteret. Ezúttal egy civil helikopter járt ott, a honvédség által is használt AS 350 Ecureuil megnövelt felszálló tömegű, két hajtóműves, AS 355F2 Ecureuil 2-es változata. A budaörsi bázisú magyar gép kamera platformként kísérte az idei Tour de Hongrie nemzetközi kerékpáros verseny mezőnyét. (Tavaly egy Bo-105-ös végezte ugyanezt a munkát.) A helikopterre függesztett kamera képét a Mátra felett nagy magasságban repülő francia Beech 200 King Air fedélzetére továbbították, majd onnan sugározták a televíziós társaságokhoz. A helikopter három alkalommal szállt le tankolni Pipishegyen. Kétszer járó hajtóművek mellett töltötték újra, hogy mihamarabb a mezőny után repülhessen, a harmadik tankolásra már a hazarepülés miatt volt szükség.

[...] Bővebben!

Az Európai Parlament (EP) jóváhagyta csütörtökön az Európai Bizottság javaslatát, hogy az Európai Unió egy évre függessze fel az EU-ba irányuló valamennyi ukrán exportra, köztük az acélexportra kivetett dömpingellenes és importvámot, és minden vonatkozó uniós védintézkedést.

Az EP közleménye szerint a brüsszeli plenáris ülésen 515 szavazattal, 32 ellenszavazat és 11 tartózkodás mellett az EP-képviselők hozzájárultak ahhoz, hogy az Ukrajna elleni orosz háború hatásai ne akadályozzák az ország kereskedelmi képességét.

Az intézkedéssel az EU egy évre teljes mértékben felfüggeszti az ipari termékekre kivetett importvámokat, a gyümölcs- és zöldségfélékre kivetett behozatali vámokat, valamint az acélexportra kivetett uniós dömpingellenes és importvámot, és minden vonatkozó védintézkedést. A lépés célja, hogy megkönnyítse Ukrajna unióba irányuló exportjának fellendítését, ami enyhíteni fogja az ukrán termelők és exportőrök helyzetét is.

Az intézkedéssel az EU vám nélküli, teljes hozzáférést biztosít Ukrajnának az uniós piachoz. Az EU emellett intézkedéseket hoz a szárazföldi árufuvarozás megkönnyítésére, hogy segítse az ukrán termékek szállítását.

Az intézkedést az EP után még az Európai Unió Tanácsának is meg kell vizsgálnia, majd jóvá kell hagynia.

 

The post Orosz agresszió: Az EP jóváhagyta az ukrán exportra kivetett valamennyi uniós vám felfüggesztését appeared first on .

A portugál fegyveres erők készen állnak a NATO főparancsnoksága által rájuk bízott feladatok teljesítésére – jelentette ki a romániai hivatalos látogatásán levő Antonio Costa portugál miniszterelnök.

Portugália széles körű kötelezettséget vállalt az Egyesült Nemzetek Szervezetével, az Európai Unióval és a NATO-val szemben, hogy jelen legyen fegyveres erőivel ott, ahol szükséges, mondta Costa a román kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.

Véleménye szerint nagyon fontos, hogy ne hagyják figyelmen kívül azt a globális kihívást, amelyet az Oroszország által a NATO keleti határán elkövetett katonai agresszió jelent.

‘Portugália mindig szívesen vett részt a NATO-missziókban, a balti országok védelmében és a keleti szárnyon egyaránt. Sok éve intenzíven együttműködünk a román fegyveres erőkkel, közös projektjeink voltak például a román és portugál tisztek képzése terén a közös cselekvési képesség fejlesztése érdekében’ – szögezte le a portugál kormányfő.

Arra a kérdésre, hogy a portugál erők romániai jelenlétét meg lehet-e hosszabbítani, Costa azt válaszolta, hogy amennyiben szükséges lesz, igen.

‘Úgy döntöttünk, hogy megerősítjük a NATO elrettentő képességét Romániában, és ha az Európai Főparancsnokság szükségesnek és megfelelőnek tartja a misszió meghosszabbítását, folytatódni fog a küldetés’ – mondta a portugál kormányfő az AGERPRES hírügynökség szerint.

Vasile Dîncu román és Helena Carreiras portugál védelmi miniszter csütörtökön Bukarestben aláírta a Románia kormánya és a Portugál Köztársaság kormánya közötti védelmi együttműködési megállapodást. A védelmi minisztérium arról tájékoztatta az AGERPRES hírügynökséget, hogy ez a megállapodás hozzá fog járulni egyrészt a két ország közötti kétoldalú védelmi együttműködés, másrészt pedig a NATO és az EU keretében megvalósuló együttműködés megerősítéséhez, megteremtve ezzel a román-portugál kapcsolatok megszilárdításának feltételeit, amelyek mind európai, mind szövetségi szinten konvergens célkitűzéseken alapulnak.

The post Costa: Portugália készen áll a NATO-feladatainak elvégzésére appeared first on .

Az Ukrajnának nyújtandó további brit katonai támogatásról és a globális élelmiszer-ellátási biztonságról, ezen belül az ukrán exportútvonalak megnyitásának lehetőségéről tárgyalt csütörtökön Boris Johnson brit miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő.

A Downing Street szóvivőjének beszámolója szerint a telefonos megbeszélésen Zelenszkij tájékoztatta Johnsont a Donyec-medence helyzetéről és arról a folytatódó küzdelemről, amelynek célja “Ukrajna teljes szuverén területének visszaszerzése”, valamint a harcok térségében terjesztett orosz álinformációkkal szembeni fellépés.

A londoni miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint Johnson kifejezésre juttatta “az ostromlott Mariupol bátor védői iránt érzett, nem halványuló csodálatát”, egyben felszólította Oroszországot, hogy a hadifoglyokkal az őket megillető méltósággal és tisztelettel bánjon.

A megbeszélésen a brit kormányfő felidézte, hogy London a minap 1,3 milliárd font (csaknem 600 milliárd forint) értékű újabb katonai segélycsomagot állított össze Ukrajna számára. A Downing Street szóvivője szerint a csomagban ezúttal messzehordó tüzérségi eszközök, hajók ellen bevethető szárazföldi indítású rakéták és drónok szerepelnek.

Nagy-Britannia régóta Ukrajna egyik legnagyobb nyugati fegyverellátója, és az orosz háború február végi kezdete óta is több száz hordozható légvédelmi rakétarendszert, páncéltörő rakétákat, egyéb precíziós rakétafegyverzeti eszközöket, 120 páncélozott járművet, hajók ellen bevethető rakétarendszereket, az ukrán erők ellátására szolgáló, nagy teherbírású drónokat, több ezer éjjellátó berendezést és tüzérségi ütegek lokalizálására alkalmas radarrendszereket adott át az ukrán hadseregnek.

A csütörtöki telefonos megbeszélésen Johnson és Zelenszkij megállapodott arról is, hogy erősítik az együttműködést a szövetséges országokkal, köztük az Egyesült Államokkal, Franciaországgal és Németországgal az Ukrajna számára hosszabb távon kidolgozandó biztonsági struktúra elemeinek meghatározása érdekében.

A brit kormányfő a Downing Street szóvivőjének beszámolója szerint komoly aggályainak adott hangot amiatt, hogy Putyin “gyáva, semmivel nem törődő módon” blokád alatt tartja Ukrajna fekete-tengeri kikötőit, és emiatt a fejlődő térségben is drágulnak az élelmiszerek.

A brit miniszterelnök és az ukrán államfő áttekintette, hogy milyen lehetőségek vannak a kritikus fontosságú szárazföldi és tengeri útvonalak megnyitására az ukrajnai gabona exportja előtt, és kölcsönösen kötelezettséget vállaltak arra, hogy utasítják stábjaikat a következő lépések sürgős meghatározására.

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató konglomerátum feltörekvő piacokkal foglalkozó londoni elemzőstábjának friss kimutatása szerint Ukrajna fekete-tengeri kikötőiből az ukrán gabonaexport csaknem 90 százaléka, a napraforgóolaj-kivitel hetven százaléka, a fémexportnak több mint a fele indult a célállomások felé az átfogó orosz támadás előtt.

A ház szerint ha Ukrajna hosszabb időre elveszíti hozzáférését e kikötőkhöz, az ukrán hazai össztermék (GDP) az idén hatvan százalékkal is zuhanhat, és az ukrán gazdaság teljesítménye csak 2030-ra vagy még később érné el újból a háború előtti szintet.

 

The post Orosz agresszió: Ukrajna további katonai támogatásáról is tárgyalt Johnson és Zelenszkij appeared first on .

Csehország Ukrajna négy-öt legnagyobb hadianyag szállítója közé tartozik – jelentette ki Tomás Kopecky, a cseh védelmi miniszter helyettese.

“Az orosz agresszió ellen védekező Ukrajnába sok milliárd korona értékben küldött Csehország fegyvereket és hadianyagot” – mutatott rá Kopecky, de pontos adatot nem kívánt mondani.

A cseh kormány már az első hetekben több mint hárommilliárd korona értékben hagyott jóvá katonai segítséget, és a lakossági gyűjtésből további több mint egymilliárd korona jött össze. “Más forrásokból ennek a többszörösét” küldte eddig Csehország Ukrajnába – fejtette ki a miniszterhelyettes szintén konkrétumok nélkül.

Kopecky azt mondta, hogy az Ukrajnába küldött hadianyagban szinte az összes fegyvernem és hadianyag megtalálható, a gránátvetőktől kezdve a nehézfegyverekig.

A miniszterhelyettes szerint az Ukrajnának szánt hadianyag- és fegyverszállításokat a csehek már tavaly év végén elkezdték szervezni, amikor világossá vált, hogy Oroszország katonai egységeket csoportosít át az ukrán határ közelébe. A háború kitörésekor már kész volt annak a hadianyagnak a jegyzéke, amely a cseh cégek rendelkezésére állt, és már csak a kulcsfontosságú finanszírozást kellett megoldani. Kopecky ekkor állítása szerint közvetlen kapcsolatba lépett a prágai ukrán nagykövettel is, és a diplomácia képviselet ezt követően speciális alapot hozott létre, amelyben rövid idő alatt 1,2 milliárd korona gyűlt össze a cseh lakosság és a cégek adományaiból.

Az Ukrajnának eddig küldött hadianyag és fegyverszállítások pontos értékét a minisztérium nem kívánja nyilvánosságra hozni. “Nagyon méltányos összegről van szó. Abszolút számokban az Ukrajnának küldött hadianyag-szállításokban a négy-öt legnagyobb szállító között vagyunk” – szögezte le a cseh védelmi miniszter helyettese. Nagyra értékelte, hogy a fegyverszállítások terén Csehország nagyon jól együttműködik Lengyelországgal, Szlovákiával és a balti államokkal. Hangsúlyozta, hogy az Ukrajnának nyújtott hadianyag- és fegyverszállításokat folytatni kell.

 

The post Orosz agresszió: Csehország Ukrajna 4-5 legnagyobb hadianyag szállítója közé tartozik appeared first on .

Ez a nap bizonyítja, hogy egy célért, a szabadságért képesek összefogni és áldozatot hozni a magyar emberek – mondta a honvédelmi miniszter, a honvédelem napján tartott ünnepségen.

Benkő Tibor a budai Várban, a Dísz téren tarott rendezvényen felidézte: 1849. május 21-én már a magyar zászló lobogott Buda várában, Magyarország, a magyarok fővárosa visszakerült magyar kézbe. A magyar honvédelem napja egy olyan kiemelt esemény, amikor megemlékezünk a hősökről, az áldozatokról és mindazokról, akik életüket és vérüket áldozták Magyarországért, a magyar emberek békéjéért és szabadságáért – mondta.

Benkő kiemelte, ez a nap a legalkalmasabb felidézni “őseinket, hőseinket”, és mindazokat, akik építették az ország, a nemzet sorsát. Ez a nap hűen tükrözi a magyar katona eszmeiségét. Mint mondta: Görgei Artúr tábornok és a zalai 47. zászlóalj katonája, aki kitűzte a magyar lobogót a budai Várban, mindketten egy olyan hadseregben szolgáltak, amelyre Európa és a világ is felfigyelt, és amely beírta magát a történelembe.

Benkő kiemelte: mindig is voltak, vannak és a jövőben is szükség van példaképekre, akiket a katonák követhetnek, akiket követniük kell. Szükség van továbbá arra, hogy a katonák és valamennyi polgár elkötelezettek, elhivatottak legyenek a nemzet, az ország érdekében. “Ha ez az erő egyesül, akkor nincs, aki útjukba álljon” – jelentette ki.

A honvédelmi miniszter emlékeztetett, hogy 2016-ban azért dolgozták ki a honvédelmi és haderőfejlesztési programot, hogy a Magyar Honvédség a térség meghatározó erejeként képviselje Magyarországot. Ez a program biztosítja, hogy legyenek modern, korszerű eszközök, de azt is, hogy olyan emberek szolgáljanak a Magyar Honvédségben, akik fontosnak tartják hazájuk boldogulását, fejlődését. Olyan katonákra van szükség, akik lojálisak, elkötelezettek az ország érdekében – szögezte le.

A posztjáról távozó miniszter azt kérte: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a jelenben és a jövőben is legyenek példaképek a társadalomban, és úgy szolgálják a nemzetet, a béke fenntartását.

A megemlékezés végén koszorúkat helyeztek el a Honvéd-szobornál, majd a résztvevők a Dísz térről átvonultak az Esztergomi rondellához, ahol ünnepélyes zászlófelvonással, a katonai hagyományőrzők ágyúlövéssel emlékeztek meg a honvédelem napjáról. Délután Görgei Artúr, a szabadságharc hadvezérének sírjánál tartanak megemlékezést.

Az ünnepségen részt vett még mások mellett Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka, Szabó István, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, a katonai alakulatok vezetői, továbbá diplomaták, a katonai attasétestület tagjai, valamint civil szervezetek képviselői.

A hős magyar katonáknak 1849. május 21-én, a tavaszi hadjárat végén három hétig tartó ostrom után sikerült visszaszerezniük a budai Várat. Ennek emléket állítva 1992 óta május 21. a honvédelem napja.

The post Megünnepeltük a magyar honvédelem napját appeared first on .

Vádemelést javasol a rendőrség egy hétfős bűnszövetség tagjai ellen, akik 42 betörés során több mint 45 millió forint értékben loptak tárgyakat – közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság.

A közlemény szerint a gyanúsítottak 2019. októbere és 2020. szeptembere között a fővárosban, Bács-Kiskun, valamint Pest megyében 42 helyre törtek be, 34 helyszínről 45,7 millió forint értékben loptak el bankjegyeket, ékszereket, elektronikai eszközöket, autókat, motorkerékpárokat, szerszámokat, nyolc helyről azonban semmit sem sikerült zsákmányolniuk.

A legkevesebbet, kétezer forintot egy kiskunlacházi fatelepről loptak, a legnagyobb fogásuk egy ceglédi áruházból elvitt harmincmillió forint volt. Egy fővárosi húsboltból pénzt nem, de tíz kilogramm sonkát magukkal vittek – tették hozzá.

A rendőrség közlése szerint célpontjaik telephelyek, üzletek, boltok voltak, a kiszemelt helyen és környékén előzőleg terepszemlét tartottak, megfigyelték a mozgást és a biztonságtechnikai eszközöket, valamint menekülő útvonalakat terveztek. A feladatokat leosztották egymás között, volt sofőr, aktív résztvevő, autóikat, ruháikat elrejtő ember is.

Bár a bűnszervezetekre jellemző hierarchikus viszony nem állt fenn közöttük, szervezettek voltak: külön autókat, elsősorban nagy teljesítményű terepjárókat használtak, amelyeket elloptak vagy megvettek, de nem írattak át, hamis rendszámokat szereltek rájuk, majd elrejtették vagy éppen felgyújtották ezeket, mobiltelefon helyett inkább CB rádión tartották a kapcsolatot, elmaszkírozták magukat, és egy-egy helyen nagyon rövid ideig tartózkodtak. Célirányosan keresték a pénzt rejtő széfeket, trezorokat, ha helyben nem tudtak kinyitni valamit, azzal nem törődtek – részletezte a rendőrség.

A négy legfőbb gyanúsítottnak bejelentett munkahelye, állandó jövedelme nem volt, megélhetésüket, életvitelüket a bűncselekményekből származó illegális bevételükből finanszírozták.

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya a bűnszövetségben, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntettének megalapozott gyanúja miatt folytatott büntetőeljárást befejezte, az iratokat átadta az ügyészségnek.

 

The post Heten, mint a gonoszok: vádemelést javasol a rendőrség a bűnszövetség ellen appeared first on .

Szárazföldi új technikával (Leo2, Gidrán) valamint MH86-al és MH59-el kibővített tematikával tartottak minden korábbinál sikeresebb nyílt napot Győrben, a modernizáció alatt álló, annak leglátványosabb elemeit rövidesen megkapó MH12 Arrabona Légvédelmi Rakétaezrednél. Miként a múlt heti MH59 szpotternapon, ma is egy olyan helyen és közösségben jártunk, ahonnan a változások előtt álló honvédségnek van mit tanulnia, van mit átvennie. Például azt, hogy milyen sokat ér a népszerűsítésben azoknak a hagyományőrzőknek, lelkes civileknek a részvétele, akik többnyire különb morállal, gyűjteménnyel rendelkeznek, mint az erre hivatalból kötelezettek...szubjektíve hadd emeljem itt ki, és ajánljam az illetékesek figyelmébe Hibácskó Feri bácsit fegyvergyűjteményével és Balogh Ákost, a hazai katonai forgószárnyas repülés ügyének megalkuvást nem ismerő lelkiismeretét.

A Gripen keszi részvétele a győri nyílt  napon, Mistral FU szemszögből. Szinergia működés közben.

Zord

A Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki csütörtökön Kolozsváron Gergely Istvánné Tőkés Erzsébetet, a Házsongárd temető magyar sírjainak a megmentésén munkálkodó Házsongárd Alapítvány létrehozóját.

A kitüntetést Grezsa Csaba konzul adta át egy olyan meglepetésrendezvény keretében, amelyet a Házsongárd Alapítvány Gergely Erzsébet beavatása nélkül szervezett az alapító nyolcvanadik születésnapja alkalmából.

Amint az ünnepeltet méltató Gaal György helytörténész mondta: Gergely Kolozsvár egyik legtiszteltebb és leghitelesebb személyisége. Már tanárként arra biztatta a diákjait, hogy viseljék gondját az erdélyi magyarság panteonjának, ám az igazi munka az 1999-es nyugdíjazása után kezdődött számára. Akkortól ugyanis minden energiáját a temető magyar sírjainak a megóvására fordította. Az általa létrehozott Házsongárd Alapítvány csaknem négyszáz sír műemléki adatlapját készítette el, és harcolta ki e sírok védettségét, és munkája nyomán újabb hatszáz sír műemléki felterjesztése következik. Emellett 163 sírkő és 11 kripta restaurálását végezte el.

Tevékenységét egy olyan korban végezte, amikor mindennapossá vált, hogy rátemetkeztek a magyar személyiségek sírjaira, és eltüntették a temető fontos magyar emlékeit.

Gergelyt levében köszöntötte Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége, aki úgy vélte: a nyolcvanadik születésnap arra figyelmeztet, hogy “nekünk is olyan őröknek kell lennünk, akiktől nem orozzák el a kincset, mert előbb utóbb át kell vennünk a stafétát”.

A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője, Brendus Réka köszöntésében megállapította: az ünnepelt az eredményért harcol, nem a sikerért. Ennek tulajdonította, hogy Gergely a nyilvánosságot kerülve, “a háttérből él a hivatásának, elhivatottságának”.

Az eseményre az alapítvány albumot adott ki, amely összefoglalja a Házsongárdi temető védelmében végzett 22 éves munkát. Az albumot bemutató Sipos Dávid Gergely Erzsébet egy korábbi kijelentését idézte, mely szerint a Házsongárdi temetőbe látogató turisták jobban tennék, ha a piros-fehér-zöld szalagok helyett kitépett gyomokat hagynának maguk után.

Gergely köszönő beszédében megjegyezte: élőhelye lett a temető, és ez sok áldozatot kívánt a családja és a munkatársai részéről. Köszönetet mondott mindazoknak, akikkel egy csapatban végezte a munkát.

 

The post Tisztikereszttel tüntették ki a kolozsvári Házsongárd temető magyar sírjainak a megmentőjét appeared first on .

Az orosz erők a kelet-ukrajnai Luhanszk megyében lévő Szeverodoneck várost lőtték csütörtökön, aminek következtében az előzetes információk szerint 12 helyi lakos vesztette életét és több mint negyven sebesült meg – közölte Szerhij Hajdaj.

A kormányzó délután posztolt üzenetében azt írta, hogy az orosz hadsereg már reggeltől lövi a várost nehézfegyverekkel, és tudatosan lakóépületeket támad. Szavai szerint az ágyúzások egész nap folytatódtak. Hozzátette, hogy a halottak és sebesültek számát még pontosítják, mert az ágyúzások miatt nem tudják átvizsgálni a területeket.

Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán vezérkar műveleti főigazgatóságának helyettes vezetője az Ukrinform hírügynökségnek arról számolt be, hogy az elmúlt két hét alatt az ukrán csapatok 23 települést vettek vissza az orosz erőktől a keleti országrészben lévő Harkiv megyében. Kijelentette, hogy az orosz erők változatlanul ágyúzzák az ország északi részén Csernyihiv és Szumi megyéket, ugyanakkor a fő erőfeszítéseiket a Donyec-medencére összpontosítják. Szavai szerint változatlan maradt Moszkva kinyilvánított célja, hogy az általa “különleges hadműveletnek” nevezett háborúban kiterjessze ellenőrzését Donyeck és Luhanszk megyék egészére. A tábornok kifejtette, hogy aktív harcok most elsősorban Szeverodoneck, Liman, Bahmut, Avgyijivka és Kurahove környékén folynak. Úgy vélte ugyanakkor, hogy az orosz erők “támadópotenciálja fokozatosan apad”.

Az ukrán vezérkar délutáni helyzetjelentésében úgyszintén azt írta, hogy az orosz hadsereg “fő erőfeszítései a donyecki irányra összpontosultak, ahol repülőgépeket, tüzérséget és aknavetőket vetnek be.”

Hromov hozzátette, hogy az ország más térségeiben az oroszok fenntartják az offenzíva lehetőségét annak érdekében, hogy akadályozzák az ukrán erők átcsoportosítását a Donyec-medencébe. Kiemelte: továbbra is fennáll a veszély, hogy az orosz fekete-tengeri flotta hajói rakétacsapásokat mérnek Ukrajna városaira. “Ezenkívül az ellenség provokatív műveleteket hajt végre a tengeren, szimulálva a deszantcsapatok partraszállásának előkészületeit” – tette hozzá.

A déli ukrán műveleti parancsnokság arról számolt be, hogy az orosz erők jelenleg nem hajtanak végre nagyszabású aktív támadóműveleteket az ország déli részén lévő ütközővonal mentén. Mikolajiv megyében folytatják a lakott területek ágyúzását, a megyeszékelyen, Mikolajivban viszont a helyzet most viszonylag nyugodt.

A közlemény szerint a Herszon megyei Csornobajivka ágyúzását úgy próbálták az oroszok beállítani, mintha az ukrán erők lőtték volna a települést. “A helyiek azonban már nagyon jól meg tudják különböztetni az ellenség akcióinak taktikáját, és nem dőlnek be a provokációnak” – állította a parancsnokság. Hozzátette, hogy az orosz erők blokkolják a ki- és belépést Herszon megyébe, és evakuációs konvojokra lőnek.

Az Ukrajinszka Pravda hírportálnak sikerült videokapcsolatba lépnie Szvjatoszlav Palamarral, az Azov ezred parancsnokhelyettesével, aki közölte, hogy ő és az alakulat parancsnoksága változatlanul a mariupoli Azovsztal üzemben van. “Ma (május 19-én) van a háború 85. napja. Én és a parancsnokság az Azovsztal üzem területén vagyunk. Folyamatban van egy bizonyos művelet, amelynek részleteit nem közlöm. Köszönet az egész világnak, hála Ukrajnának. Még látjuk egymást” – mondta a videoüzenetben Palamar.

 

The post Orosz agresszió: az orosz erők a Luhanszk megyei Szeverodonecket lőtték, áldozatok appeared first on .

A NATO romániai harccsoportját (Battle Group Forward Presence – BGFP) azoknak a többnemzetiségű szövetséges csapatoknak az átminősítésével alakítják meg május folyamán, amelyeket a Reagáló Erők részeként vezényeltek Romániába – közölte a bukaresti védelmi minisztérium.

A tárca felidézte: a bulgáriai, romániai, szlovákiai és magyarországi harccsoport létrehozásával a NATO védelmi és elrettentő képességét akarja közép- és hosszú távon erősíteni, miután Oroszország katonai konfliktust idézett elő Ukrajnában.

Franciaország kezdeményezésére a romániai harccsoport gerincét a Romániába küldött nagyon magas készenlétű összhaderőnemi műveleti erejéhez (VJTF) tartozó francia zászlóalj fogja képezni, amelyhez rotációs alapon csatlakoznak majd belgiumi és holland csapatok. A romániai BGFP fő ereje a Brassó megyei Nagysinken működő összevont kiképzőközpontban fog a román hadsereg alakulataival közösen gyakorlatozni – részletezte a román védelmi tárca.

Franciaország ugyanakkor egy légvédelmi különítményt is küld a román légelhárítás midia-foki kiképző és gyakorlatozó támaszpontjára.

A francia parancsnokság alatt létesülő romániai NATO-harccsoport erősíteni fogja a román-francia katonai együttműködést és hozzájárul a biztonság növekedéséhez a NATO keleti szárnyán. Románia együttműködése stratégiai partnereivel és az ország területén állomásozó jelentős katonai erők jelenléte növeli a reagálóképességét a fekete-tengeri válság közepette – értékelte a román védelmi minisztérium.

 

The post Orosz agresszió: A NATO Reagáló Erőiből alakul Romániában NATO-harccsoport appeared first on .

Nehéz, kihívásokkal teli, de egyúttal eredményes volt a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség elmúlt négy éve – jelentette ki csütörtökön Benkő Tibor honvédelmi miniszter.

“Nem volt egy csendes időszak” – fogalmazott a kormányzati ciklus zárásával a posztjáról távozó miniszter, kifejtve: a 2015 óta tartó migrációs válság, a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború is kihívások elé állította a honvédséget, a magyar katonák azonban meggyőzték a társadalmat, hogy készek és képesek megvédeni a lakosságot.

A 2017-ben indított Honvédelmi és haderőfejlesztési programot is sikerült “töretlenül”, ütemterv szerint folytatni – mondta, és megjegyezte, nem értek el minden célt, hiszen sok célkitűzés eleve túlmutat egy négyéves cikluson.

A korábban megfogalmazott, tíz éves célokat tartalmazó, eredetileg Zrínyi 2026 Honvédelmi és haderőfejlesztési program már 2030-2032-es célokkal rendelkezik. Az elmúlt években folyamatosan érkeztek a haditechnikai eszközök, mindemellett a program honvédelmi, a katonákat érintő része is prioritás volt. A honvédség létszáma az elmúlt négy évben minden évben nőtt, a hivatásos, a szerződéses és a tartalékos állományban egyaránt. A hazafias honvédelmi nevelést is folytatták: már mintegy 110 iskola csatlakozott a kadétprogramhoz és számos egyetemmel is megállapodást kötöttek – ismertette.

A miniszter beszélt arról is, hogy a Honvédelmi Minisztérium felépítése, struktúrája módosul, kibővül a jövőben. Úgy fogalmazott: “a honvédelem ügyét továbbra is jó kezekben tudhatjuk”.

Benkő azt mondta: a miniszterelnökkel folytatott megbeszélésén a kormányfő elégedettségét fejezte ki a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség elmúlt négyéves tevékenységével kapcsolatban, és a jövőben is számít Benkő segítségére.

A miniszter arról is beszélt, 52 éves karriert tudhat maga mögött, ebből 47 évet a honvédségnél, illetve a tárcánál szolgált. Kiemelte: továbbra is fontosnak tartja, hogy segítse a honvédelem ügyét, a célkitűzések megvalósítását. A társadalomnak, az embereknek érteniük kell mi a honvédelem, mik a honvédelmi tárca célkitűzései, és érezniük kell, hogy szükség van a Magyar Honvédségre – emelte ki Benkő.

Benkő 2018-tól töltötte be a honvédelmi miniszteri posztot. Előtte 2010-től a Honvéd Vezérkar főnöke volt.

 

The post Benkő Tibor: nehéz, de eredményes volt az elmúlt négy év appeared first on .

Az elemzés több, az európai biztonsági architektúra vonatkozásában jelentős ország biztonsági stratégiáját kívánja górcső alá venni, elsősorban az energiabiztonság tekintetében. A dolgozat témája rendkívül aktuális, hiszen az energiabiztonság modern társadalmunkban egy fontos tényező. Manapság az energia a biztonság minden szintjén feltétel a zavartalan működéshez. Az államok funkcióinak akadálytalan ellátásához szükség van energiára, akár csak a hétköznapi élet folyásához: üzemanyag nélkül nem működik a közlekedés, az egyén élete megreked, de például áram nélkül a kórházak sem üzemelnek. Az energiától való ilyen fokú függőség miatt annak kimaradása végeláthatatlan károkat okozhat, s ennek következményeként – mivel nem áll a társadalom rendelkezésére számos alapszolgáltatás –, az egyén bizalma rendkívüli mértékben redukálódik az adott ország vezetésében. Épp ezért modern korunkban az energiaellátás zavartalan működésének biztosítása az állam egyik fontos feladata, s így az országok közötti újfajta vetélkedésben is meghatározó szerepe van az energiának. Az energiafegyver kihasználására napjaink történéseiben is találhatunk példákat, ahogyan arra az EU és az USA politikai tisztségviselői is felhívták a figyelmet a 2022 februárjában megrendezett Energia Tanács találkozóján. Az említett eseményen Josep Borrell az alábbi módon fogalmazott: „Oroszország – tudja – nem habozik az Európába irányuló energiaellátást geopolitikai haszonszerzési fegyverként használni a világméretű energiaárak megugrása közepette.”

Az államoknak stratégiaalkotásuk során tehát szükséges nagy hangsúlyt fektetni az energetikai kérdésekre, s a következőkben az elemzés ezen tematikát vizsgálja. Azaz arra a kérdésre kíván választ adni, hogy az energiabiztonság milyen szerepet tölt be Németország, az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, az Orosz Föderáció, illetve Kína nemzeti biztonsági stratégiáiban?

Alapfogalmak

Jelen egység az elemzéshez elengedhetetlen alapfogalmakat vizsgálja meg tömören, így az energiabiztonság fogalmát, a stratégia fogalmát, illetve bemutatásra kerülnek az energiastratégiák fajtái is.

Az energiabiztonságról a biztonság szektorális felfogása alapján megállapítható, hogy mára már annak önálló szektorává nőtte ki magát. Noha az eredeti 1983-as elmélet, majd annak bővebb, 1991-es kifejtése még nélkülözte az energiabiztonságot mint a biztonság szektorát, s alapvetően a környezeti szektorhoz sorolta, de a világunkban beálló változások indokolják az energetikai ügyek külön szektorként való értelmezését. Az energiabiztonság fogalma a biztonság buzani felfogásából is levezethető, de számos nemzetközi szervezet is definiálta már. Mindazonáltal, a fogalom meghatározásakor számos nehézségbe ütközhetünk, hiszen az energiabiztonság tartalma rendkívül komplex, folyamatosan változó, s nagyban függ attól, hogy milyen nézőpontból vizsgáljuk. Az energiabiztonság leírása alapvetően a „négy A” definíció alkalmazásával tehető meg a legegyszerűbben: availability (elérhetőség), affordability (megfizethetőség), accessibility (hozzáférhetőség), acceptability (elfogadhatóság a fenntartható fejlődés szempontjából). [2] Összefoglalván az energiabiztonság elsősorban az energiahordozók elegendő mennyisiégében való rendelkezésre állását, s a mindenki számára való egyenlő hozzáférhetőségét jelenti, amely következménye annak megfizethetősége is. Kiemelt szempont a fenntarthatóság, azaz, hogy az energiarendszerek fenntarthatóan működjenek, s operálásuk során minimálisra csökkentsék a környezetet érő destruktív hatásokat.

A stratégiai tervezés már az Ókortól jelen van az ember életében, s elsősorban a hadtudomány keretében kezdtek el vele foglalkozni. Manapság már sokkalta jelentősebb az élet minden területén. A stratégiát mint fogalmat alapvetően úgy határozhatjuk meg, hogy „egy bizonyos célállapot elérése érdekében végzendő cselekvések hosszabb távú terve, amely a végrehajtáshoz szükséges erőforrások biztosítását időben kiterjedten gondolkodva teremti meg”. [3] A nemzeti biztonsági stratégiák vagy fehér könyvek tartalmi elemei is elsősorban a fogalmi meghatározásra támaszkodó tartalmiságot követik. Az államok által kiadott stratégiák rendszere rendkívül komplex, s általában általános képet adnak az állam biztonságfelfogásáról, s így a nemzetközi rendszerben végrehajtott cselekvései magyarázatának alapjául is szolgálhatnak e dokumentumok. [4] Az államok biztonsági stratégiai dokumentumrendszereinek alapjául a nemzeti biztonsági stratégiák szolgálnak, s az ebben megfogalmazott kihívásaiknak és azok sorrendiségének alapjául vételével az is meghatározható, hogy egy-egy állam milyen biztonsági kihívást tekint sürgetőnek, s melyet kevésbé. Mi több, a nemzeti biztonsági stratégiákra alapozva születnek meg az államok ágazati stratégiai dokumentumai is, amely például az energiabiztonsági stratégiai dokumentumok esetében is elmondható. Így a nemzeti biztonsági stratégiák tanulmányozásával többnyire meghatározható az energiabiztonság állami percepciója.

Az államok energiabiztonsági felfogása vagy energiastratégiája tekintetében elsősorban két típust különböztethetünk meg: az offenzív és defenzív megközelítést. [5] Az offenzív megközelítést alapvetően a nagy mennyiségű energiaforrásokkal rendelkező országok használják, s így a legfőbb cél a piacok biztosítása, s mindebből a gazdasági és politikai tőke kovácsolása. A defenzív megközelítést az energiahordozókban szegény országok használják, akik legfőbb célja az energiaellátás biztosítása és ennek elérésére a nemzetközi kapcsolatok megfelelő kezelése magasfokú importfüggőségük okán.

A fentiekben meghatározott fogalmakra alapozott dolgozatom is a vizsgált országok energiabiztonsági stratégiai preferenciának és helyzetének meghatározásakor, illetve a különböző országok biztonságpercepciójának összevetésekor is.

Nemzeti biztonsági stratégiák és az energetikai helyzet Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok nemzeti biztonsági stratégiáját 2017-ben tették közzé, Donald J. Trump elnöki mandátuma alatt. Az új, Biden-adminisztrációhoz köthető stratégia jelenleg is kidolgozás alatt áll, s csupán egy 32 oldalas, felülvizsgálatot tartalmazó dokumentum áll rendelkezésre. A Trump-adminisztráció 5 főbb fejezetből álló stratégiájában az energetikai vonatkozások meglehetősen nagy szerepet kapnak. A stratégia alapvetően négy fő prioritást jelöl meg, amelynek egyikében az energetikai ügyeknek rendkívüli szerepet biztosít, az amerikai prosperitás előmozdítását látja abban. Kijelenti, hogy az Amerikai Egyesült Államok energiadominanciáját szükséges megerősíteni, hiszen a kitermeletlen energiahordozók „mozgósítása” eszköze a gazdasági prosperitás előmozdításának. Az energiai vonatkozások következőként a kiberteret érő kihívások területén kerülnek elő, az energetikai kritikus infrastruktúrák biztonságának növelésének kontextusában. Az energetikai ügyek ezt követően több fejezetben is igazán homloktérbe kerülnek az energiadominancia kapcsán.

Elsőként a gazdasági prosperitás előmozdításának kontextusában említi az energetikai megfontolásokat. A cél az amerikai energiadominancia újbóli megteremtése a világban, azaz az USA központi pozíciójának előmozdítása a globális energiarendszerben vezető termelőként, fogyasztóként és innovátorként, amely serkenti az ország gazdasági fejlődését is. A Trump-adminisztráció főbb meglátása annak nemzetközi tevékenységével összhangban áll, hiszen a stratégia kevésbé van tekintettel a klímaváltozásra és nem helyezi olyannyira fókuszba a tiszta és környezetbarát energiaforrásokat, ahogy általában azt más, nyugati hatalmak teszik. Kifejti, hogy szükséges a szén, a földgáz, a kőolaj, illetve a nukleáris energiahordozók (ki)termelése is, csakúgy, mint a megújulóké. Mindebben elsősorban a hazai forrásokra támaszkodik. A stratégia megállapításai alapján mindez egy fejlődő, biztonságos és erős Amerikához járul hozzá a gazdaság stimulálása által. A stratégia ezt követően fogalmazza meg mindezen cél elérésének mikéntjét, amelyhez négy eszközt jelöl meg: a korlátok leépítését, az export támogatását, az energiabiztonság megerősítését, továbbá a globális energiahozzáférés előmozdítását. A stratégia célul tűzi ki az amerikai technológiai élvonalban való részvételt is.

A nemzetközi energetikai kapcsolatok tekintetében több térséget is megjelöl. Elsősorban Kínával és az Orosz Föderációval kapcsolatos aggodalmát fejezi ki, hiszen a két ország nagy mértékben befolyásolja a világot kiterjedt energiadiplomáciáján keresztül. Kiemeli az európai energiabiztonság fokozását és az európai energiarendszer diverzifikálásának szükségességét is, amely elérésére hitet tesz a szövetségesekkel való együttműködés mellett. Megemlíti a közel-keleti energiapiac szerepét is a globális energiaellátás rendszerében, s ennek folyamatos biztosításával kapcsolatos aggodalmát fejezi ki a térségben uralkodó instabilitás és extrémizmus miatt.

A bideni felülvizsgálat kevésbé vehemens, s nem erőszakolja az energiadominancia megvalósítását. Mi több, többször is hitet tesz a megújuló energiaforrások mellett, illetve a méltányos, tiszta és rugalmas energiajövő mellett, amely egyértelműen szöges ellentétben áll a trumpi stratégiai megfontolásokkal.

A trumpi stratégia meglehetősen offenzív nem csupán a klasszikus energiastratégiai tipizálás tekintetében, hanem általános értelemben véve is, hiszen a mások elleni dominanciát hangsúlyozza. Fontos jellegzetessége a trumpi stratégiának, hogy igyekszik önellátóvá tenni magát, s meglehetősen ambiciózus célokat tűz ki, illetve az energiaügyeket elsősorban gazdasági és politikai-hatalmi szempontból közelíti meg.

Egyesült Királyság

A brit stratégiai dokumentumok rendszere alapvetően három szintű: a nemzeti biztonsági stratégia, a végrehajtó stratégiák, illetve a támogató stratégiák szintje. Az energetikai kérdések britek számára való fontosságát mutatja, hogy a stratégiai dokumentumok rendszerének minden szintjére beépítésre kerültek. Az Egyesült Királyság alapvető stratégiai dokumentumát 2015-ben tette közzé a kormány „Egy biztos és prosperáló Egyesült Királyság” címmel, továbbá fontos megemlíteni a kétévente felülvizsgálandó „Nemzeti Biztonsági Kockázatok Értékelése” című dokumentumot. Ez tulajdonképpen egy nemzeti kockázati regiszter, amely 5 és 20 éves időtávban határozza meg a nemzeti kockázatokat. [8]

A 96 oldalból álló dokumentum hét főbb fejezeten keresztül taglalja az ország nemzeti biztonsági körképét, s az európai stratégiák által megszokott, sorszámozott felépítést követi. A stratégia második fejezetében említi elsőként az energiaügyeket: kifejezi, hogy az UK globális vezető az energetika területén. Ezt követően a harmadik fejezet során említi ismét a nemzeti biztonság és a kockázatok kontextusába helyezve. Először globális kihívásként utal rá, s e jellegét annak tulajdonítja, hogy számos történés negatívan tudja befolyásolni. Pozitívan értékeli, hogy az UK befektetései által az ország energiaellátása javul, s még inkább előremutató, hogy ezek a befektetések innovatív és tiszta energiát kínáló forrásokba történtek. Az ország önellátása az energetika területén azonban nem valósítható meg, hiszen a fosszilis energiahordozók iránti igény egyre inkább növekszik. A fosszilis energiahordozó iránti igény kielégítését elsősorban a multilaterális megoldásokkal igyekszik biztosítani, emellett nyugati parterein keresztül (pl. USA, Ausztrália) elsősorban a cseppfolyósított földgázzal. A fejezetben az energiaügyeket még a klímaváltozás következményeinek veszélyei kapcsán emeli ki.

A negyedik fejezetben ismét megemlíti az energetikai vonatkozásokat az állampolgárok védelmének kontextusában, mint az energetikai infrastruktúrákban bekövetkezhető katasztrófák. A fejezetben ezt követően külön alcímet szentel az energiabiztonsági kérdéseknek. Kifejezi, hogy a jövő energiaszükségletét mind hazai, mind külföldi forrásokból fogja kielégíteni. Követi a nemzetközi trendeket, hiszen célul a biztos, fenntartható és megfizethető energiaellátást tűzi ki. Mindennek legnagyobb fenyegetéseként a növekvő globális igényt, a regionális instabilitást, a klímaváltozást, illetve a természetben lezajló eseményeket jelöli meg, amely helyesen reflektál a világpolitikai aktualitásokra. Továbbá hangot ad aggodalmának az Orosz Föderáció energiapiacot befolyásoló tevékenységével, illetve az országtól való nagyfokú európai függőséggel kapcsolatban. Kiemeli még az innováció és befektetések szerepét is az energiapiacon.

Az energetikai bilaterális kooperáció kapcsán elsőként Németországot jelöli meg, majd az Öböl-menti államokat. Az észak-afrikai régió tekintetében csak Algériát említi meg. A Brazíliával és Mexikóval való kapcsolat elemzésekor kifejezi az energiabiztonságot érintő kooperáció elmélyítését is. Indiával kapcsolatban elsősorban az ország zöldenergia-felhasználásának növelését igyekszik támogatni. Mindezeket követően hitet tesz a multilaterális intézmények tevékenysége mellett is a területen, s kifejezi támogatását az olyan projektek iránt, amely a fejlődő országok állampolgárainak energiaellátását segíti.

A stratégia meglehetősen átfogó, amely az energetikai ügyek tekintetében is elmondható. A hazai és nemzetközi szintekre egyaránt kiterjed, akár csak az ágazatok széles körére, így például az energetikai ügyek katasztrófavédelemmel vagy gazdasági szektorral való kapcsolatára is. A stratégia az energetikai ügyekre nagy hangsúlyt fektet, akárcsak a területen való bilaterális és multilaterális kapcsolatokra. Mindez nem meglepő, annak tükrében, hogy az ország jelentős mértékű importra szorul a fosszilis energiahordozók területén. A stratégia mindazonáltal realisztikus, egyaránt megemlíti az ország energiabiztonságának erősségeit és gyengeségeit is. A cselekvési területek tekintetében megvalósítható célokat tűz ki.

Franciaország

Franciaország tekintetében elsősorban a 2017-ben közzétett, „Védelem és Nemzeti Biztonsági Stratégiai Felülvizsgálat” című dokumentumot érdemes alapul venni. A 100 oldalas, három fő részből álló dokumentum szintén a többnyire európai nemzeti biztonsági stratégiák által követett, számozott szerkezetet alkalmazza, de nem helyez nagy hangsúlyt az energetikai ügyekre. Azokat többnyire egy alfejezet alatt taglalja: az A rész sebezhetőségeket felsoroló fejezetében az „Energetikai rivalizálás” cím alatt, de mindössze három pontban. Ezek során kifejti, hogy az energiaellátás területe kiemelt a nemzetközi stratégiai vetélkedésben. Mindezt elsősorban az európai kontinensen értelmezi, a globális fosszilis energiaellátó országok között. A francia energiabiztonságot az ellátásbiztonsággal egyként értelmezi, s azt a politikai játszmáktól mentes, megfizethető szolgáltatás feltételeihez társítja, amelynek kulcsa volt, hogy az ország az 1970-es években energiaellátása középpontjába a belföldi atomerőműveket helyezte. Kiemeli még a szállítási útvonalak biztosításának fontosságát nemzetközileg, illetve Európa bevonásának szükségességét a kontinens egységes szabályozási rendszere, szállítási útvonalai és közös stratégiai tárolási rendszere miatt. Mindezeken kívül a stratégia csupán a fegyveres erők ellátása kapcsán emeli ki az energetikai ügyeket, továbbá Kína kapcsán, mint a szektor nagy befektetőjeként.

Németország

Németország kapcsán elemzendő fő dokumentum a 2016-os „Fehér könyv – Fehér könyv Németország biztonságpolitikájáról és a Bundeswehr jövőjéről” című stratégia. Ez a legmagasabb szintű német biztonságpolitikai dokumentum, mert az ország nem rendelkezik nemzeti biztonsági stratégiával. A két fő részből álló, 144 oldalas dokumentum mindazonáltal számos értékelhető kijelentést tartalmaz a német biztonságpolitika és biztonsági környezet értékeléséről és meghatározásáról, ami az energiabiztonságot érintő elemzés tekintetében is használható.

Az energiabiztonsággal kapcsolatos meghatározásokat főként az első fejezet tartalmazza, annak két nagyobb egységét is a tematikának szenteli elsősorban az ellátási, szállítási és kereskedelmi útvonalak és a nyersanyagok és energiahordozókhoz való hozzáférhetőség kontextusában, az országot érintő kihívások számbavétele során. Mindezt az információs és kommunikációs rendszerekkel együttesen említi. Ezeket az állampolgárok jóléte kontextusába helyezi, s így az előbbiek bármilyen fenyegetése ezt helyezi veszélybe. A legnagyobb fenyegetésként a terrortámadásokat, a kalózkodást, a korlátozó intézkedéseket, a bukott vagy törékeny államokat, illetve a regionális konfliktusokat látja.

A második egységben a fentiekben említett kontextusban vizsgálja ismét az energiabiztonságot, de nem a kihívásokat veszi számba, hanem a német stratégiai prioritások tükrében vizsgálja. Célul tűzi ki a tengeri szállítási útvonalak biztosítását, illetve az űr biztonságának erősítését. Kiemeli a nemzetközi megoldások fontosságát is.

A fent leírtakon túl, a hibrid fenyegetések során is kiemeli, s célul tűzi ki az energetikai szektor kritikus infrastruktúráinak nagyobb védelmét. A bukott államok és a rossz kormányzás okozta kihívásoknál is megemlíti elsősorban az európai szomszédságot említve, hiszen ezen országok nagy mértékben koherens részei a globális energiaellátási láncolatnak.

Megállapítható, hogy a stratégia nem túl átfogóan kezeli az energiabiztonság kérdéskörét, mindenesetre Németország számos energetikai beruházásban, illetve nemzetközi kooperációban vesz részt a területen, így kívánatos lenne nagyobb mértékben kitérni rá. A hiány oka lehet az, hogy az ország nem érzi energiabiztonságát veszélyeztetve vagy mivel nem hagyományos nemzeti biztonsági stratégia, hanem Fehér Könyv, így elsősorban a fegyveres témákkal összefüggő pontokra koncentrál. Az energiabiztonságot elsősorban az ellátásbiztonság keretében vizsgálja, így inkább a gazdasági biztonság szektorához kapcsolódik.

Oroszország

Az Orosz Föderáció stratégiai dokumentumát idén tette közzé, azonban angol nyelvű fordítás még nem áll rendelkezésre, így ezen dolgozat keretében a 2015-ben kiadott stratégiai dokumentumot tanulmányozom. A 29 oldalból álló dokumentum 6 fejezetet tartalmaz, amely a számozott bekezdések szerkezetét követik. Az előzőekben elemzett stratégiák terjedelméhez képest rövidebb dokumentum azonban meglehetősen sokszor tartalmazza az energiabiztonsággal kapcsolatos ügyeket. Már az általános megállapítások során kijelenti, hogy a nemzeti biztonság körébe tartozik az energiabiztonság is. Ezt követően az „Oroszország a modern világban” című fejezetben jelenik meg az energiabiztonság kérdésköre elsősorban a világ gazdasági folyamataira destruktívan ható politikai befolyásoló tevékenység kontextusában. A nemzetközi helyzetet követően a nemzeti szintre fókuszáló részben elsősorban az energiabiztonságnak a kritikus infrastruktúrák védelmével kapcsolatos dimenziójára koncentrál, s kifejti, hogy a lehetséges terrorista cselekedetek kivédésére szükséges a szabályozók szigorítása az állampolgárok védelme céljából. Ezt követően ismét az energiabiztonság gazdasági jellegére koncentrál: fókuszba helyezi az orosz energia-előállítók nagyobb védelmét.

Kijelenti, hogy az energiabiztonság szintjének növelése kulcsa a gazdasági biztonság fenntartásának. Ebben a bekezdésben kifejti a stratégia, hogy mi tartozik e tekintetben az energiabiztonságba: a belső kereslet-kínálat egyensúlyának stabil fenntartása, az energiahatékonyság növelése, az orosz energetikai cégek versenyképességének fenntartása, az üzemanyag- és energiaforráshiány megelőzése, stratégiai üzemanyag-tartalékok létrehozása és tartalék-kapacitások, részegységek gyártása, valamint az energia- és hőellátó rendszerek stabil működésének biztosítása. Az ezt követő bekezdésben ismerteti az energiabiztonság megerősítésének feltételeit: az állami menedzsment hatékonyságának növelését, az energiaforrások megbízható és zavartalan eljuttatását a fogyasztókhoz, az ország technológiai szuverenitásának megőrzését a világ energiapiacán, energiatakarékos és energiahatékony technológiák bevezetését. A bekezdésnek emellett politikai üzenete is van, hiszen megfogalmazza, hogy megakadályozza az állami vezetés az orosz energiaforrás-szállítókkal szembeni diszkriminációt a külpiacon, különösképpen a külföldi szénhidrogén-lelőhelyek kiaknázása során, illetve a különböző államok által végrehajtott, nem gazdasági, hanem politikai célú szabályozások ellensúlyozása az energiapiacon. Emellett kifejezi szándékát az energiatakarékosságot és –hatékonyságot érintő technológiák megosztására globálisan. Sokatmondó, hogy célul tűzi ki az új high-tech szektorok fejlesztését az atomenergia területén.

Az orosz stratégia meglehetősen pontosan és rendkívül átfogóan határozza meg az állami stratégiai célkitűzéseket az energiabiztonság területén. Meglehetősen racionális, nem törekszik ambiciózus célok megfogalmazására. Kiemelendő, hogy az energiabiztonságot elsősorban a gazdasági biztonság kontextusában vizsgálja. Emellett megjelenik benne az államok közötti vetélkedés motívuma is. Kis mértékben ellentétes a nemzetközi trendekkel, hiszen nem említi meg a környezetbarát megoldásokat, sem a klímaváltozás elleni harcot. Pozitívan értékelendő, hogy az energiahatékonyság és az energiatakarékosság elve kiemelten szerepel a dokumentumban. Végezetül a stratégia meglehetősen átfogó célkitűzéseinek ágazati dokumentumokban való kifejtésével áthidalhatóak a legégetőbb kihívások. A stratégia offenzív jellegű, hiszen a piacok bebiztosítását és az orosz technológiai fölényt célozza globálisan.

Kína

A Kínai Népköztársaság stratégiai dokumentuma meglehetősen friss, 2019-ban publikálta azt a kínai állami vezetés „Kína nemzeti védelme az új korszakban” címmel. A kínai dokumentum nem tartalmaz energiabiztonsági megfontolásokat, a stratégiai dokumentum elsősorban a nemzeti szuverenitás és területi egység megőrzésére koncentrál, számottevően a kínai fegyveres erőkkel kapcsolatos megállapítások találhatóak meg benne. Meglepő, hogy a stratégia még a hadsereg ellátása, s annak megfelelő működtetése kapcsán sem említi meg az energetikai vonatkozásokat. Mindennek oka az lehet, hogy Kína alapvetően jól ellátott fosszilis energiahordozókkal. Ebből fakadóan a világ egyik legnagyobb szennyezője, s így kevésbé sürgető biztonsági kihívás számára az energiahordozók eloszlásának kérdése, s sokkal inkább az innováción és környezetbarát technológiai megoldásokon van az ország esetében a hangsúly. Az energiaügyekkel kapcsolatos megfontolásokat az ország mindenkori ötéves terve tartalmazza, mintsem annak biztonsági stratégiája.

Japán

Japán 2013-ban publikált startégiája 4 főbb fejezetből áll, s kevésbé koncentrál az energetikai ügyekre, azonban tisztában van azok jelentőségével. Az energiaügyeket elsőként a globális biztonsági környezet és az azt érő kihívások bemutatásánál fejti ki. Mindezt a humánbiztonságot érintő kihívások kapcsán teszi meg, a milleniumi fejlesztési célok kontextusába helyezve, elsősorban az energiahordozók iránti igény folyamatos növekedésére koncentrálva. Ezt követően a globális gazdasági környezet leírásakor hivatkozik az energiaügyekre az annak egyenlőtlen eloszlásából fakadó verseny és klímaváltozás iránti aggodalmát kifejezve.

Az energiaügyeket a 4. fejezetben említi a stratégia újra a nemzeti biztonság stratégiai megközelítése kapcsán a diplomáciai és biztonsági együttműködés megerősítése tekintetében, a béke és stabilitás előmozdítása érdekében a nemzetközi közösségben. A kelet-ázsiai biztonsági környezet kapcsán kifejti, hogy szükséges az Orosz Föderációval való mélyebb együttműködés előmozdítása átfogóan, de elsősorban az energia és biztonság területén. Következőként a közel-keleti térség államait emeli ki mint a japán energiaszükséglet legfőbb kielégítőjét, s ennek kapcsán elsősorban a térség stabilitásának támogatását tűzi ki célul, hogy a japán energiaforrások biztosítása folyamatos legyen. A stabilitás elérését elsősorban széleskörű nemzetközi kooperációban látja, amely kapcsán kiemeli az európai államokat, az USA-t, Szaúd-Arábiát, továbbá Törökországot.

Az energiaügyeket ismét kiemeli a globális problémák kapcsán, majd ezt követően egy külön alcímet szán neki, amelyben a környezeti és energetikai kihívásokra való válaszadást taglalja. Az energetikai ügyeket a gazdasági biztonság szektorában értelmezi, s kiemeli, hogy egy prosperáló japán gazdaság fenntartásához a jövőben elengedhetetlen a megfizethető ellátási források diverzifikálása, s ehhez a diplomáciai eszközöket is használja. Megemlíti még a globális klímaváltozás kérdéskörét, amelynek kapcsán kifejezi, hogy Japán proaktív stratégiával fog fellépni a következmények ellen, s azok megfékezésére egyaránt, de kifejezi a nemzetközi együttműködés szükségességét is.

A stratégiával kapcsolatban a legszembetűnőbb, hogy az energiaügyeket több kontextusban is vizsgálja. A többi országhoz hasonlóan kifejti annak gazdasági biztonsággal való szoros kapcsolatát. A stratégia emellett nagy hangsúlyt fektet a globális és multilaterális megoldásokra és fellépésre nem csupán az energiahordozók szűkössége, de a klímaváltozás elleni tevékenységek területén is. A nemzetközi kapcsolatrendszerrel kapcsolatban fontos megállapítani, hogy hasonlóan azon térségeket emeli ki mint a többi stratégia, de az Orosz Föderációval elsősorban a partnerségre törekszik, mintsem a szembenállásra. A stratégia kevésbé vehemens, nem tűz ki ambiciózus célokat, s inkább defenzív jellegű.

Konklúzió

A fent elemzett stratégiai dokumentumok nagyon eltérőek, nem csupán az energiabiztonság kontextusában vizsgálva, hanem általános értelemben véve is. Míg egyes stratégia dokumentumok meglehetősen átfogóak, úgy néhány csupán a fegyveres erőkkel kapcsolatos megfontolásokra tér ki. Emellett azok terjedelmükben és szerkezeti felépítésükben is eltérőek. Az energiabiztonság értelmezése kapcsán is számos eltérés tapasztalható, amely az érintett ágazatok különböző felsorolásában, a kockázatok és veszélyek másféle értékelésében, s például a harmadik országok említésének kontextusában is tetten érhetőek.

A különleges partnerségi kapcsolatban lévő Amerikai Egyesült Államok és Egyesült Királyság stratégiáiban számos világnézeti különbség is tetten érhető. Az Egyesült Királyság sokkalt kooperatívabb, több országot is megjelöl az együttműködés területén. A brit stratégia emellett sokkalta átfogóbb: az USA stratégiája csupán az energiadominanciára és ennek pozitív gazdasági és politikai következményeire koncentrál, addig az UK sokkalta inkább hangsúlyozza az energiabiztonság, az energiadiplomácia kooperatívabb vetületeit, így például a különböző befektetéseket, a környezetbarát megoldások fontosságát. A legnagyobb eltérés pont a környezetbarát technológiákban, illetve a klímaváltozással kapcsolatos megfontolásokban van, mindennek elsősorban az országokban uralkodó politikai viszonyok az okai. Az USA tekintetében már megtörtént a változás a Biden-adminisztráció beiktatásával, s az energiabiztonság területén is egy sokkalta kooperatívabb és defenzívebb megközelítés várható, az ENSZ céljainak és a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak megfelelően. Azonos motívum, hogy mind a két ország kiemelt figyelmet fordít az európai energiabiztonságra, illetve kockázatként értékeli az Orosz Föderációt.

Az Orosz Föderáció szerepét az energiabiztonság területén Japán is elismeri, de az előzőekben ismertetett államokkal ellentétben a versengés helyett inkább a kooperatív kapcsolatok kialakítására és megerősítésére törekszik. Szembetűnő, hogy nagyon nemzetközi, a globális platformokat, mechanizmusokat és megoldásokat helyezi fókuszba, s fontos megemlíteni, hogy már 2013-ban meglehetősen nagy mértékben foglalkozik a klímaváltozással a stratégiai tervezés tekintetében is.

Az Orosz Föderáció stratégiai dokumentuma az Egyesült Királyságéhoz hasonlóan meglehetősen átfogó, azonban ez a megközelítésmód inkább a gazdasági biztonság és az állampolgárok biztonságának kontextusában mondható el. Emellett az energiaügyeket az államok közötti vetélkedésben helyezi el. A sürgető globális kihívásokra, így például a szűkösségre vagy globális klímaváltozásra kapcsolatos válaszokat nem igen veszi számba. Mindez egy ilyen vezető ország tekintetében azonban kívánatos lenne. A stratégia emellett meglehetősen vetélkedő, s egyértelműen offenzív. Fontos megjegyezni azonban, hogy a stratégiai dokumentum mellőzi az országok pontos megnevezését, amikor negatív hangnemben értékeli az energiapiaci befolyásolásokat.

Franciaország stratégiai dokumentuma meglepő módon csupán kis mértékben foglalkozik az energiabiztonsággal. A területen inkább a nemzetközi történésekre fókuszál, s szintén az európai energiafüggőséggel kapcsolatos aggodalmát fejezi ki. Az energiabiztonsággal kapcsolatos megfontolások teljes hiánya azonban Kína stratégia dokumentuma alapján állapítható meg. Valószínűleg oka, hogy annak ötéves terve tartalmazza az energiabiztonsággal kapcsolatos problematikákat, azonban a stratégiai tervezésben kívánatos lenne az ilyen fontosságú szektorok megemlítése.

Németország esetében is kevésbé tartalmazza annak stratégiai dokumentuma az energiabiztonsággal kapcsolatos megfontolásokat. Oka valószínűleg abban áll, hogy nem klasszikus nemzeti biztonsági stratégiáról, hanem Fehér Könyvről beszélünk az ország esetében. Többnyire nem nevesít harmadik országot, s az energiabiztonsággal kapcsolatos megfontolásai inkább az ellátási útvonalak kapcsán értelmezhetőek. Ebből fakadóan, inkább nemzetközi problémákra fókuszál, s főként állam alatti szereplők tevékenységéből fakadó kihívásokat jelöl meg.

A hét ország stratégiájának elemzését követően megállapítható, hogy nagy hangsúly van a szállítási útvonalak biztonságán. Emellett az államok közötti verseny vagy vetélkedés is visszatérő motívum. Az energiabiztonságot is tehát főként a politikai-hatalmi erő kontextusában helyezik el, vagy a gazdasági biztonsággal szoros koherenciában. Megjelennek olyan nemzetközi követelmények is, mint az energiahatékonyság és az energiatakarékosság követelménye. Fontos szempont továbbá az energetikai kritikus infrastruktúrák védelme is.

 

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-2-I-NKE-131 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.

 

Felhasznált irodalom

[2] Jones, Owain – Dodds, Paul E.: Definitions of Energy Security, University of London, 2017. (Letöltés ideje: 2022.05.05.)

[3] Kádár Krisztián: Stratégiai tervezés a közigazgatásban. (Letöltés ideje: 2022.05.05.)

[4] Csiki Tamás: A stratégiai dokumentumok rendszere, Nemzet és Biztonság, 2008. szeptember. (Letöltés ideje: 2022.05.05.)

[5] Dobos Edina: Az energiaellátás biztonságának elméleti kérdései, Nemzet és Biztonság, 2010. július. (Letöltés ideje: 2022.05.05.)

[8] Dr. Molnár Dóra: Brit biztonságpolitika. Koalíciós és nemzeti biztonsági stratégiák előadás. NKE-HHK, 2021/22. tanév I. félév.

Kiemelt kép forrása: pexels.com

A Az energiabiztonság kérdésköre Németország, az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, az Orosz Föderáció, Kína és Japán nemzeti biztonsági stratégiáiban bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Gérald Darmanin francia belügyminiszter elrendelte kedden a zsidó közösségek által látogatott helyek fokozottabb védelmét az Iszlám Állam terrorszervezet nyílt fenyegetése miatt.

A dzsihadista csoport április 17-én a Telegram applikáción fenyegetett azzal, hogy megbosszulja az előző vezetője, a februárban az amerikai különleges erők által Szíriában megölt Abu Ibráhim al-Hásemi al-Kurejsi halálát, és azt kérte a híveitől, hogy az ukrajnai háborút kihasználva hajtsanak végre újból merényleteket Európában.

A belügyminiszter szerint “az üzenetben a terrorszervezet elsősorban a zsidó közösséget veszi célba”.

A tárcavezető ezért azt kérte a prefektusoktól, valamint a rendőrség és a csendőrség vezetőitől, hogy “fokozzák az elővigyázatosságot, és szervezzék meg a franciaországi zsidó közösség érdekeltségeinek fokozott védelmét”, mindenekelőtt a vallási és kulturális helyeknél, valamint az oktatási intézményeknél.

Európában Franciaországban él a legnagyobb zsidó közösség, tagjait hatszázezerre becsülik.

Az elmúlt tíz év franciaországi iszlamista merénylet-sorozatának első áldozatai zsidók voltak: az algériai-francia kettős állampolgárságú Mohamed Merah 2012. március 11-én, illetve 15-én a francia hadsereg három katonáját lőtte agyon a dél-franciaországi Toulouse, illetve Montauban városokban, majd 19-én két óvodás és egy iskolás gyermeket, valamint egy fiatal rabbit lőtt le a toulouse-i Ohr Torah zsidó iskola és óvoda előtt. A magát az al-Kaida terrorszervezet tagjának mondó iszlamista március 21-én a kézre kerítésére küldött kommandósok elől elbarikádozta magát a lakásában, és másnap tűzharcban életét vesztette.

Pokolgépes merénylet kiterveléséért börtönbüntetésre ítéltek Belgiumban három iráni származású férfi
Az antwerpeni fellebbviteli bíróság megerősítette kedden három olyan iráni származású belga állampolgár 18, illetve 17 évi börtönbüntetését, aki szerepet játszott a teheráni vezetéssel szemben álló franciaországi mozgalom tagjai elleni pokolgépes merényletet kitervelésében – jelentette a La Libre Belgique című napilap. A vádlottakat bűnösnek találták abban, hogy részt vettek egy végül meghiúsított pokolgépes merénylet kitervelésében, amelynek célpontja a teheráni vezetés ellen szervezkedő Népi Mudzsahedek nevű mozgalom 2018. évi nagygyűlése volt a Párizs melletti Villepinte-ben. A rendőrség a nagygyűlés napján csapott le a tettesekre, és letartóztatásukkor az autójukban körülbelül fél kilogrammnyi TATP (triaceton-triperoxid) robbanóanyagot és egy gyújtószerkezetet találtak. Az elítélteket a bíróság a belga állampolgárságuktól is megfosztotta.

The post Dzsihadista fenyegetés miatt megerősítették a zsidó közösségek által látogatott helyek védelmét Franciaországban. appeared first on .

Lezárult az iparbiztonsági távmérőhálózat továbbfejlesztése elnevezésű projekt, a beruházást 4,8 milliárd forint uniós támogatásból valósították meg – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

A projekt új radiológiai mérési technológiák telepítését, a mérési végpontok számának növelését, valamint a központi rendszerek megújítását tette lehetővé. Célul tűzték ki a lakossági riasztó-tájékoztató rendszer kiépítését is a veszélyes üzemek környékén.

A katasztrófavédelem tulajdonában lévő radiológiai monitoring távmérőhálózat már meglévő huszonhat állomására új meteorológiai mérőszondák kerültek. Telepítettek harminc újgenerációs mérőállomást is, így már százhatvan távmérőállomás, valamint négy új mobilizálható mintavételi pont működik az ország területén.

Az aeroszol-mérőegységek alkalmasak a levegőben szálló részecskéken megtapadt radioaktív anyagok kimutatására.

A projekt egyik legnagyobb eredménye, hogy az eddig külön vezérléssel rendelkező lakossági riasztórendszerek, a radiológiai monitoring távmérőhálózat, valamint a Paks és harminc kilométeres körzetében telepített lakossági riasztó-tájékoztató végpontok immár közös felületről működtethetők.

Emellett újabb, veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek is a lakossági tájékoztató és riasztórendszerbe kerültek. Az üzemek környezetében 213 tájékoztatásra, riasztásra alkalmas szirénát, valamint 147 monitoring végpontot telepítettek a szakemberek; Hajdú-Bihar, Vas és Békés megyékben pedig ügyeleti központ létesült.

A katasztrófavédelem honlapján olvasható, hogy a veszélyes ipari üzemekben esetlegesen bekövetkező meghibásodás vagy baleset esetén veszélyes vegyi anyag kerülhet a levegőbe, amelynek a koncentrációját a telepített monitoring mérőszondák mérik és jelzik az értéket a katasztrófavédelem ügyeletén. Ott a mért adatokat kiértékelik, majd szükség esetén, a szirénarendszeren keresztül riasztják a lakosságot, illetve értesítik őket a magatartási szabályokról.

A rendszer segítségével több mint félmillió ember riasztható probléma esetén, súlyos ipari balesetekkel kapcsolatos lakosságvédelmi döntések, intézkedések rövidebb idő alatt hozhatók.

 

The post Befejeződött a katasztrófavédelmi iparbiztonsági távmérőhálózat továbbfejlesztése appeared first on .

Az Európai Unióban egyre nagyobb méreteket ölt a kokain és a metamfetamin terjesztése, a hozzáférés e kábítószerekhez rekordszintet ütött meg – olvasható az Európai Rendőrségi Hivatal és a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjának pénteken közzétett jelentésében.

A jelentés megállapítja: Európában 2020-ban már a negyedik, egymást követő évben rekordmennyiségű, összesen 214,6 tonna kokaint foglaltak le a hatóságok, főleg Belgiumban, Hollandiában és Spanyolországban. Az Európában lefoglalt kokain nagy része tengeri konténerekben érkezik, a szállítmányok belépési pontjai egyre változatosabbak, és egyre nagyobb mennyiséget foglalnak le kelet-európai és törökországi kikötőkben is. A jelentés rámutat, hogy a kokain feldolgozása ma már Európán belül történik, s a kábítószer előállításához használt előanyagokat nagy mennyiségben zároltak európai laboratóriumokban.

A legszélesebb körben használt szintetikus drog, a metamfetamin, a jelentés szerint “viszonylag kis szerepet játszik az európai kábítószer-kereskedelemben”, mindazonáltal a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy ez a drog egyre nagyobb veszélyt jelent a régióban, mivel a hozzáférhetőség egyre nő.

2010 és 2020 között az EU 27 tagállamában lefoglalt metamfetamin mennyisége több, mint kétszeresére emelkedett, míg a lefoglalt mennyiség 2020-ban mintegy ötszörösére, 2,2 tonnára nőtt. A metamfetamin használata Csehországban és Szlovákiában a leggyakoribb, az előállítás pedig főként Belgiumban és Hollandiában történik.

A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a drogkereskedelemhez köthető erőszak egyre elterjedtebb az EU-ban. Franciaországban, Belgiumban, Spanyolországban és Hollandiában az utóbbi években növekedett a rivális kábítószerbandák közötti az erőszakos összecsapások száma.

 

The post Europol-jelentés: egyre nagyobb méreteket ölt a kokain és a metamfetamin terjesztése az EU-ban appeared first on .

Különleges nemzetközi törvényszéket kell létrehozni, és bírái elé kell állítani Oroszország politikai vezetőit, katonai parancsnokait és szövetségeseiket az Ukrajna elleni agresszió során elkövetett bűntettek miatt – jelentették ki az Európai Parlament (EP) képviselői.

Az EP brüsszeli plenáris ülésén elfogadott, az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények büntetlensége elleni küzdelemről szóló állásfoglalásban az EP-képviselők felszólították az uniós intézmények vezetőit, hogy tegyenek meg mindent az orosz és fehérorosz vezetők felelősségre vonásáért a háborús bűnök, emberiesség elleni bűncselekmények, népirtás és az ukrajnai agresszió során elkövetett bűncselekmények miatt.

Véleményük szerint a vonatkozó vizsgálatoknak és az azokat követő büntetőeljárásoknak az orosz fegyveres erők háborús bűnökben részt vett teljes személyzetére és a kormányalkalmazottakra is ki kellene terjednie.

Az EP-képviselők különleges nemzetközi törvényszék felállítását szorgalmazták, amely az Ukrajna ellen elkövetett orosz agresszió bűncselekményeit vizsgálná ki és megbüntetné azok elkövetőit, köztük Oroszország és szövetségeseinek politikai vezetőit és katonai parancsnokait. A különleges nemzetközi törvényszék felállítására azért van szükség, mert az ilyen ügyek elbírálására a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC) nincs hatásköre – közölték.

A képviselők azt kérték, hogy az uniós intézmények a lehető leghamarabb minden szükséges emberi és költségvetési erőforrást biztosítsanak a törvényszék létrehozásához.

Kiemelték: az atrocitások, többek között a települések válogatás nélküli bombázása, az erőszakos kitelepítések, a tiltott lőszerek használata, a konfliktusövezetekből az előzetesen elfogadott humanitárius folyosókon keresztül menekülni próbáló polgári lakosság elleni támadások, a civilek kivégzése, a szexuális erőszak és az emberek lakóhelyük elhagyására kényszerítése súlyosan sérti a nemzetközi humanitárius jogot. Ezen tettek mindegyike háborús bűncselekménynek minősülhet, és miattuk mostanáig nem indult büntetőeljárás – emlékeztettek.

Felvette a kapcsolatot az orosz és az amerikai vezérkari főnök
Több kérdést, köztük az ukrajnai helyzetet is megvitatta telefonon csütörtökön Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök és Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke. Az orosz védelmi minisztérium által kiadott szűkszavú tájékoztatás szerint az amerikai részről kezdeményezett kapcsolatfelvétel során a felek “megvitatták a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket, beleértve az ukrajnai helyzetet is”. Ez volt az első kapcsolatfelvétel a két vezérkari főnök között február 11. óta. Geraszimov és Milley hat nappal Szergej Sojgu orosz és Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter kapcsolatba lépése után beszélt egymással. Azt a hívást is a Pentagon kezdeményezte és a mintegy egyórás eszmecsere során amerikai tájékoztatás szerint Austin azonnali tűzszünetet sürgetett Ukrajnában.

The post Orosz agresszió: az EP külön nemzetközi törvényszéket hozna létre az az orosz agresszió kivizsgálására appeared first on .