Biztonságpolitika

Augusztus 10-i kinevezésének korábban a médiában megszellőztetett hírét maga a parancsnok erősítette meg egy szevasztopoli rendezvényen. Az 59 éves Szokolov 2020 óta a Kuznyecov Tengernagy Tengerészeti Akadémia vezetőjeként szolgált, előtte pedig hét éven át az orosz Északi Flotta parancsnokhelyettese volt.

Elődje, Igor Oszipov 2019 májusa óta vezette a Fekete-tengeri Flottát. Leváltását sajtójelentések összefüggésbe hozzák az olyan kudarcokkal, mint a zászlóshajó, a Moszkva cirkáló áprilisi elvesztése, valamint a flotta szevasztopoli főhadiszállása és több krími katonai objektum ellen elkövetett diverzáns támadások.

The post Orosz agresszió: új parancsnoka van az orosz Fekete-tengeri Flottának appeared first on .

Az északi országrészben lévő Csernyihiv megyét háromszor lőtték az oroszok, a szomszédos Szumi régióban 93 lövedék becsapódását jelentette a helyi hatóság. Személyi sérülés nem történt, de károk keletkeztek. A keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megye három járását érte orosz támadás, egy férfi életét vesztette. Az egyik járásra Torado-Sz típusú rakéta-sorozatvetővel nyitottak tüzet az orosz erők, a támadásban egy gyerek megsérült. Nyikopol város központjában is lövedékek csapódtak be, károk keletkeztek több épületben, senki nem sérült meg.

Harkivot és környékét ismét lőtték az orosz erők, az előzetes adatok szerint egy nő vesztette életét, Pecsenyihi településen pedig egy férfi sérült meg. Egy rakéta becsapódott egy tanintézmény épületébe.

Donyeck megyében az elmúlt egy napban öt civil halt meg és tízen sebesültek meg. Helyi idő szerint hajnali 5 óra körül a stratégiai fontosságú Kramatorszkot ágyúzták az orosz csapatok, aminek következtében részben megrongálódott a helyi műszaki főiskola épülete. A régióban nincs gázellátás, helyenként vezetékes víz és áram sincs.

A déli Mikolajiv megyét SZ-300-as rakétákkal, valamint Szmercs típusú sorozatvetőkből kazettás lövedékekkel lőtték, eddig négy sérültről érkezett hír. Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy a harcok leginkább keleten és főként a Porovszke-Bahmut és a Lozove-Pervomajszk irányban folynak.

Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat közleményében tudatta, hogy olyan információk birtokába jutott, amelyek szerint az orosz megszállás alá került zaporizzsjai atomerőmű működő energiablokkjait az oroszok a közeljövőben le fogják állítani, és a nukleáris létesítményt leválasztják az ukrán energiarendszer áramellátását biztosító vezetékekről. Az értesülés forrását nem fedte fel a vállalat. Az oroszok pénteken közölték az erőmű ukrán vezetésével, hogy korlátozzák a személyzet beléptetését a létesítménybe: az atomerőmű területére csak a működést biztosító kezelők léphetnek be – írták.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár részt fog venni a Krími Platform elnevezésű, kijevi kezdeményezés augusztus 23-ára tervezett második csúcstalálkozóján – hozta nyilvánosságra a Jevropejszka Pravda hírportál a szövetség sajtószolgálatára hivatkozva.

Közben a Politico című amerikai lap – az Ukrajinszka Pravda tudósítása szerint – a Biden-adminisztrációjának magas rangú képviselőjére hivatkozva azt írta, hogy az Egyesült Államok támogatni fogja, hogy az általa adott fegyverekkel az ukrán hadsereg az Oroszország által még 2014-ben önkényesen bekebelezett Krím-félszigeten hajtson végre támadásokat a terület visszaszerzése érdekében.

“Természetesen nem mi választunk célpontokat, és minden, amit (Ukrajnának) biztosítottunk, önvédelmi célokat szolgál. Bármilyen cél, amelyet szuverén ukrán földön kívánnak elérni, értelemszerűen önvédelem” – jelentette ki a név nélkül nyilatkozó tisztségviselő. Megerősítette, hogy Joe Biden adminisztrációja a Krím-félszigetet szuverén ukrán területnek tekinti.

Recep Tayyip Erdogan török államfő – aki csütörtökön a nyugat-ukrajnai Lvivben tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és António Guterres ENSZ-főtitkárral – útban hazafelé a repülőgépen újságíróknak elmondta: javasolta Zelenszkijnek, hogy Törökországban üljön tárgyalóasztalhoz Putyinnal.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter reagált Wolfgang Kubickinak, a német parlament alelnökének friss nyilatkozatára, és azt mondta, hogy a német politikusok felhívásai az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték elindítására “a kábítószer-függőségre” emlékeztetik őt.

“Egyes német politikusok felhívása, hogy rövid időre indítsák el, majd zárják be az Északi Áramlat 2-t, irracionálisak. Olyan, mint a kábítószer-függőség, amikor valaki azt mondja, hogy csak még egyszer utoljára, anélkül, hogy észrevenné minden egyes utolsó alkalom pusztító következményeit. Az orosz gáztól való függés öl!” – szögezte le a miniszter a Twitteren.

Zelenszkij pénteken aláírta azt a törvényt, amelynek értelmében a háború végéig moratóriumot vezetnek be a gáz-, a melegvíz-szolgáltatási és a távfűtési díjakra. A jogszabályt július végén fogadta el a parlament.

The post Orosz agresszió: Herszon megyében harcok dúlnak, az orosz erők több keleti régiót is lőttek appeared first on .

Borrell Aleksandar Vucic szerb elnökkel, Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel, valamint Miroslav Lajcak, az Európai Unió Szerbia és Koszovó közötti párbeszédért felelős különmegbízottjával folyatott megbeszélését követően tartott sajtótájékoztatóján közölte, a tárgyalás a legégetőbb kérdésekre, a két fél közötti legnagyobb feszültséget okozó témákra összpontosított, de elmozdulás nem történt a megoldás irányába.

Nem született megegyezés, de még nincs vége a történetnek. A felek hamarosan, akár már a következő napokban újra találkozni fognak – fogalmazott. Közölte, a párbeszéd fenntartása a szerb és a koszovói fél felelősségvállalásáról szól a helyzet elmérgesedésének megelőzéért. Mindkét vezető megérette, hogy nincs más út a megoldás felé, csak a tárgyalás folytatása – hangsúlyozta.

Koszovó északi részén a szerb rendszámtáblák leszerelése miatt kialakult feszültségről az uniós főképviselő azt mondta, a Pristina által elrendelt, de Belgrád által elutasított új közigazgatási és határrendészeti szabályok hatálybalépésének várható, szeptember elsejei időpontjáig még van idő. Hozzátette: nem adják fel, a tárgyalások folytatódnak.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád továbbra is saját tartományának tartja a többségében albánok lakta déli területet. A két fél között 2013-ban kezdődtek meg a kapcsolat normalizálását célzó tárgyalások, de 2018-ban meg is szakadtak, mert Koszovó 100 százalékos vámot vezetett be a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező árukra. Az intézkedést később visszavonták. A kapcsolat rendezése mindkét fél számára azért is fontos, mert csak így tudják folytatni a megkezdett uniós integrációt.

The post Borrell szerint nem volt előrelépés a Belgrád és Pristina közötti megbeszélésen appeared first on .

Az Egyesült Államok hatóságai – köztük az FBI, az amerikai szövetségi nyomozóiroda – zsarolás és más bűncselekmények miatt keresik a magyar nemzetiségű férfit. A nemzetközi elfogatóparancsot a connecticuti körzeti bírósága bocsátott ki.

A rendelkezésre álló adatok szerint 2007. április 15-én a férfi és társai bejutottak egy lakóépületbe, ahol elrejtőzve várták, hogy a ház személyzete elhagyja az épületet. Késő éjszaka a tettesek késsel és lőfegyverrel felfegyverkezve rejtekükből előjöttek, a sértetteket megkötözték, majd beléjük fecskendeztek egy halálos vírusnak mondott anyagot, az ellenszerért cserébe pedig pénzt követeltek tőlük. A sértettek minden igyekezetük ellenére sem tudták a követelt összeget előkeríteni, ezért a tettesek altató folyadékot itattak velük, majd a gépkocsijukat eltulajdonítva elmenekültek a helyszínről.

A Fővárosi Törvényszék csütörtökön azt vizsgálta, hogy a jelenlegi információk szerint a kiadatás, illetve az ideiglenes kiadatási letartóztatás feltételei fennállnak-e. A kiadás kérdésében az igazságügyi miniszter dönt. A tárgyaláson a férfi nem járult hozzá kiadatásához, ezért az amerikai hatóságok kizárólag az ebben a kérelemben szereplő üggyel kapcsolatban állíthatnák bíróság elé.

A törvényszék az Igazságügyi Minisztériumon keresztül megkeresi az amerikai igazságügyi hatóságot azért, hogy legkésőbb október 17-éig küldjék meg a kiadatási kérelmet, a nemzetközi elfogató parancsot, valamint az abban foglalt bűncselekmények pontos tényállását, továbbá egyéb megjelölt iratokat, tájékoztatást.

Mivel a férfi román állampolgár, az FT megkeresi a román igazságügyi hatóságot is annak közlése érdekében, hogy a fenti tényállás alapján kívánnak-e büntetőeljárást lefolytatni és európai elfogatóparancsot kibocsátani.

A törvényszék végzése végleges.

A rendőrség csütörtökön közölte honlapján, hogy Budapesten elfogtak egy 36 éves magyar-román kettős állampolgárságú férfit. Stefan Alexandru B.-t az FBI az egyik legveszélyesebb bűnözőként kereste. A szövetségi nyomozók 10 ezer dolláros pénzjutalmat is felajánlottak a nyomravezetőnek. Az ügyben a Miskolci Rendőrkapitányság nyomozói jutottak olyan információhoz, hogy feltehetően Magyarországon tartózkodik. A borsodi rendőrök a férfi elfogására az NNI célkörözési osztályának segítségét kérték, a rajtaütés kedden történt. A körözött férfi egy budapesti strandról távozott, amikor elfogták – közölte a rendőrség a police.hu oldalon.

The post Kiadatási letartóztatásba helyezték az FBI által keresett román bűnözőt appeared first on .

A helyhatóság közleménye szerint egy feljelentés alapján indított nyomozás során a rendőrség, az önkormányzat előzetes értesítésével, folytatott vizsgálatot a Pécsi Közterület-felügyeletnél, ennek következtében történt meg a gyanúsítás, amelyről a rendőrség hivatalosan is értesítette az önkormányzatot.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény értelmében “egyes, hivatali feladatellátással kapcsolatos bűncselekmények esetében a gyanúsított közszolgálati jogviszonyát mérlegelési lehetőség nélkül felmentéssel meg kell szüntetni”.

Ennek megfelelően a felmentésről szóló döntést az eljárás kimenetelétől függetlenül mindenképpen meg kell hozni, ezért a polgármester haladéktalanul kezdeményezte a rendkívüli közgyűlés összehívását – olvasható a közleményben. A felügyelet vezetőjét a közlés szerint a közgyűlés nyílt pályázaton választotta ki 2017 januárban. A helyhatóság a nyomozásra való tekintettel, annak lezárásáig nem ad további tájékoztatást az ügyről – írták.

The post Meggyanúsította a rendőrség a közterület-felügyelet vezetőjét appeared first on .

Rapoport lettországi születésű orosz befektetési bankár többször élesen bírálta Putyint, és a háború kitörése óta többször járt Ukrajnában segítséget nyújtani.

Az amerikai főváros rendőrségének közleménye szerint még vasárnap este kaptak telefonos bejelentést az esetről. Rapoportot az épület előtti járdán találták meg, a haláleset ügyében még tart a nyomozás, de egyelőre semmi nem utal bűncselekményre – közölte a Metropolitan Police szóvivője. Hozzátette, hogy az áldozat körül 2500 dollárnyi készpénzt, egy törött mobiltelefont, egy floridai jogosítványt és egyéb személyes tárgyakat találtak.

Sajtójelentések szerint két nappal halála előtt nyugtalanító bejegyzést tett közzé a közösségi médiában. A Fox News tudósítása szerint az Apokalipszis most című filmből vett Marlon Brando-képet posztolt és azzal kommentálta, hogy “A szörnyűség”.

Ukrán származású második felesége szerint férje nem lett öngyilkos.

Rapoport az akkor a Szovjetunióhoz tartozó Lettországban született 1970-ben. Szüleivel a 80-as években politikai menekültként telepedett le az Egyesült Államokban, majd az egyetem elvégzése után 1991-ben visszaköltözött Moszkvába, ahol befektetési bankárként dolgozott, és társtulajdonosa lett egy ismert moszkvai éjszakai klubnak.

2012-ben hagyta el Oroszországot, miután nyíltan kiállt az azóta bebörtönzött ellenzéki politikus és aktivista Alekszej Navalnij mellett. Azóta is többször bírálta élesen Putyin elnök politikáját, veszélyes embernek nevezve őt. Az Egyesült Államokban 2016-ban azzal került be a hírekbe, hogy több millió dollárt érő washingtoni otthonát Donald Trump lányának, Ivanka Trumpnak és férjének, Jared Kushner korábbi elnöki főtanácsadónak adta el.

The post Már megint “öngyilkos” lett egy orosz ellenzéki appeared first on .

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár közleménye szerint a pénteki délutáni-esti programokkal kapcsolatban szükséges bármilyen lépésről a 16 órakor rendelkezésre álló meteorológiai adatok fényében születik döntés. A szombaton 21 órakor kezdődő tűzijátékról az operatív törzs a szombat 12 órai ülését követően fog döntést hozni – tette hozzá.

Az operatív törzs szombat reggel 7 órától folyamatosan ülésezik, figyelemmel kíséri az időjárási helyzet alakulását, és ha szükséges, dönt a szabadtéri rendezvények biztonságos megtartásához szükséges lépésekről. A szombat reggel 8 órakor kezdődő állami díszünnepséget és a tisztavatást az eredeti terveknek megfelelően megtartják.

Az operatív törzs a szombaton napközben várható időjárás alapján arról is döntött, hogy a szombati, több mint húsz helyszínen zajló napközbeni események és rendezvények megtartását engedélyezi – azzal, hogy mind a szervezőket, mind pedig a résztvevőket arra kérik, fokozottan figyeljék az időjárással kapcsolatos fejleményeket.

“Bármilyen, a programokban bekövetkező változásról azonnal tájékoztatjuk a közvéleményt” – emelte ki közleményében Kovács, hozzátéve: mindenkit arra kérnek, hogy mielőtt útnak indulna, részletesen tájékozódjon az aktuális információkról a Szent István napi programsorozat applikációján, honlapján és a média híradásain keresztül.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat azt közölte, zivatarok is befolyásolhatják az augusztus 20-ai ünnepi programokat, és azt kérték: aki kilátogatna a rendezvényekre, kövesse az időjárás alakulását, a veszélyjelzéseket. Az államalapítás ünnepéhez idén is négynapos programsorozat kapcsolódik. A részletes programkínálat és egyéb információ a folyamatosan frissülő www.szentistvannap.hu weboldalon található.

Az ünnepi tűzijáték elhalasztásáról döntött szombat déli ülésén a várhatóan kedvezőtlen időjárási körülmények miatt az augusztus 20-ai nemzeti ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs.

Kovács Zoltán, a testület vezetője azt írta: az Országos Meteorológiai Szolgálat legfrissebb, átfogó előrejelzése, valamint a tűzijáték- és rendezvényszervezők helyzetértékelése alapján az operatív törzs arra jutott, hogy a 21 órára tervezett tűzijáték megtartása nem biztonságos. A tervek szerint a tűzijátékot jövő szombat este 9 órakor tartják meg.
Emellett – az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyével történt egyeztetést követően – az operatív törzs azt javasolta, hogy a most 17 órakor kezdődő ünnepi szentmisét a Szent István tér helyett a Szent István-bazilikában tartsák meg. A körmenet helyett pedig a bazilikában, a kihelyezett Szent Jobb előtt zenés imaórát tartsanak – írta Kovács.
A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár kitért arra is, a szombatra és a vasárnapra jelzett “barátságtalan” időjárás miatt az operatív törzs arról is határozott, hogy a több mint húsz helyszínen zajló ünnepi programsorozat további elemeinek folytatásáról és megtartásáról a helyszínek szervezőinek megítélése alapján dönt.
Kovács  ismét mindenkitől azt kérte, hogy a Szent István-napi rendezvényekről és az időjárási körülményekről részletesen tájékozódjon a programsorozat applikációján és honlapján, valamint az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján és a média híradásain keresztül.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szombat délutáni veszélyjelzésében azt írta: továbbra is több hullámban várhatók zivatarok az országban. A zivatarokat legfőképp felhőszakadás (egyes helyeken akár több mint ötven milliméternyi csapadék) kísérheti, de lokálisan jégeső (jellemzően 1-3 centiméter átmérőjű jégdarabokkal), továbbá viharos széllökések is kísérhetik.
Zivatarveszély miatt az egész országban elsőfokú figyelmeztetés van érvényben. A felhőszakadás veszélye miatt is figyelmeztetést adtak ki az ország nagy részére, köztük a fővárosra, Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy és Tolna megyére másodfokút.
Veszélyjelzésükben azt írták: vasárnap főleg a Dunántúlon már inkább a folyamatos eső lesz a jellemző. Arrafelé a tartós esőzés nyomán 24 óra alatt jelentős mennyiségű csapadék is lehullhat, kisebb körzetekben akár 80-100 milliméternyi csapadék sem zárható ki – írták.

The post Augusztus 20.: elmarad a légi parádé és a tűzijáték és a Szent Jobb körmenet is appeared first on .

Mielőtt az akácméz az asztalunkra kerül, a méheknek és a méhészeknek is nagyon sokat kell dolgozniuk érte. Magát a méz elvételét nevezik szaknyelven pörgetésnek, de tévesen gyakran pergetésként emlegetik.

Az akácméznek fontos szerepe van a táplálkozásban

A rengeteg feldolgozott anyag között válogatva egyre nehezebbé válik a kiegyensúlyozott étrend megalkotása és elfogyasztása. Ahhoz, hogy olyan tápanyagokat vigyünk a szervezetünkbe, amelyek tele vannak vitaminokkal és nyomelemekkel, alaposan meg kell válogatnunk azokat. A legjobb, ha visszanyúlunk a természethez és olyan táplálékokat eszünk, amelyek nem az emberi tevékenységből erednek.

Kulcskérdés a hétköznapokban az ételek édesítése. Sajnos a kristálycukor nem sorolható az egészséges táplálékok közé. Ebben az esetben is érdemes olyan édesítőszerek után kutatni, amelyek előfordulnak a természetben. A Bodó Méhészet akácméze kiválóan alkalmas a mindennapi fogyasztásra, ráadásul tele van értékes nyomelemekkel.

A pörgetésen nagy hangsúly van

Ahhoz, hogy kellő mennyiségű méz gyűljön össze, a méheket olyan méhlegelőkre kell vándoroltatni, ahol az adott kultúrnövénynek megfelelő mennyiségű nektárja van. Mivel az akácfa őshonos Magyarországon, ezért az akácméz esetében számottevően nagy területről gyűjthetnek be a rovarok kellő mennyiségű virágport és nektárt. A területen kívül fontos tényező még az időjárás, tehát kell, hogy megfelelő mennyiségű legyen a csapadék, illetve optimális a páratartalom. Egy olyan kaptárban, ahol 24 keret található, az ideális időjárási körülmények között 120-130 kg közötti kaptársúly érhető el.

Amikor egy kaptárban lévő méz súlya eléri a maximumot, a méhanyát a méhész egy üres kaptárba helyezi át. Ezután lesöpri a méheket e keretekről, így az anya már nem tud sérülni. A mézzel teli keretek ezt követően a fedelezőládába kerülnek, azaz megszabadítják őket a méztől, vagyis felfedelezik. A felfedelezés lényege, hogy a keret a pörgetőbe kerül, ahol a centrifugális erő hatására a méz kicsapódik belőle és összegyűlik az edény aljába, ahol egy nyíláson keresztül vödrökbe kerül. A vödrökből egy sűrű szűrőn keresztül kerül végül a hordókba a sűrű folyadék.

Sokkos méhek

A kipörgetés után nagyon fontos, hogy a keretek ugyanabban a sorrendben kerüljenek vissza a kaptárba, ahogy azelőtt voltak. Ami még ennél is lényegesebb, hogy a kijárót minden esetben nyitva kell hagyni számukra, mivel ide gyűlnek össze, azután, hogy észlelték, elvették tőlük az összegyűjtött ételt. Ezt a jelenséget nevezik a méz siratásának. Megfigyelhető, hogy ilyenkor az egyedek összekapaszkodva szárnycsapásokkal jelzik, hogy kirabolták őket. Mivel a pörgetés során a kaptár belső atmoszférája is sérült, igyekeznek ezt is helyreállítani ezek a kis rovarok az egymáshoz való dörzsölődéssel. Ebből is láthatjuk, hogy az asztalunkra kerülő akácméz milyen hosszú utat jár be attól kezdve, hogy a méhek begyűjtik a virágport.

The post Nem is gondolná, mekkora utat jár be az akácméz appeared first on .

A Fővárosi Főügyészség azt közölte, hogy az 53 éves férfi 2006-ban házasodott össze a későbbi sértettel, aki már ekkor is prostitúciós tevékenységet folytatott. A férj munkahellyel, önálló jövedelemmel nem rendelkezett, megélhetését a felesége szexuális szolgáltatásból származó jövedelemből fedezte.

Az ügyészség szerint házasságuk ideje alatt a férfi szállította a feleségét utcai prostitúcióra, napközben is többször ellenőrizte, és rendszeresen elvette az általa keresett pénzt.

A sértett többször is abba akarta hagyni a prostitúciós tevékenységet, azonban a vádlott – aki folyamatosan felélte a jövedelmet – ezt nem engedte, és esetenként fenyegetéssel és bántalmazással kényszerítette házastársát a folytatásra. Előfordult, hogy a sértett haját tépte, a lábát megvágta, de az is, hogy annyira megverte, hogy a nő dolgozni sem tudott. Emellett a férfi azzal is fenyegetőzött, hogy a nő – mástól származó – kiskorú gyermekét is bántani fogja.

A sértett végül 2017-ben hagyott fel a prostitúciós tevékenységgel, és elköltözött a vádlottól, majd 2019-ben beadta a válókeresetet is.

A Fővárosi Főügyészség a férfit kizsákmányolás céljából, erőszakkal és fenyegetéssel elkövetett emberkereskedelem bűntettével vádolja, és arra tett indítványt, hogy a Fővárosi Törvényszék ítélje a vádlottat fegyházra és pénzbüntetésre – áll a közleményben.

The post Prostitúcióra kényszerítette a feleségét egy budapesti férfi appeared first on .

Stoltenberg a Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd fontosságát hangsúlyozva kijelentette: a NATO koszovói jelenléte a stabilitást szolgálja.

“Mindent meg kell tenni a régióban kialakult feszültség elmérgesedésének megelőzésére. A NATO helyszínen szolgálatot teljesítő katonái készek segítséget nyújtani a feleknek ez irányú törekvéseik megvalósításában” – fogalmazott a NATO-főtitkár. Stoltenberg hangsúlyozta: arra ösztönzi a két ország vezetőjét, tanúsítsanak önuralmat a megbeszélés során, és törekedjenek egymás álláspontjának megértésére. Egymás megértése a helyzet elmérgesedésnek megelőzését szolgálja – húzta alá. Kijelentette: noha a helyzet javult, minden fél, különösen a belgrádi és pristinai tisztségviselők felelőssége, hogy megakadályozzák az eszkalációt.

Aleksandar Vucic a sajtótájékoztatón azt mondta, nehéz tárgyalásokra számít a Belgrád-Pristina párbeszéd keretében, ugyanis – mint fogalmazott – “a felek szinte semmiben sem értenek egyet”. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy a tárgyalók megtesznek mindent a megoldás érdekében. “Remélem, elég bölcsek leszünk ahhoz, hogy megoldásra jussunk kompromisszum elérésével. A béke és a stabilitás a legfontosabb Szerbia számára” – fogalmazott Vucic, majd hozzátette: szeretnék megerősíteni az együttműködésüket, és el akarják kerülni az eszkaláció vagy a konfliktus mindenfajta lehetőségét.

Albin Kurti koszovói miniszterelnök, a NATO-főtitkárral közösen késő délután tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: országa keresi a NATO-tagság lehetőségét, amelynek megvalósulása nemcsak a régió, hanem az egész világ biztonságának és stabilitásának megerősítését szolgálná. Koszovó politikája teljes mértékben összhangban van a közös transzatlanti értékekkel – hangsúlyozta. Közölte továbbá, hogy Koszovó biztonsági és a védelmi szerveinek képzése a NATO sikere. A KFOR-képzés a legmagasabb szintű képességeket és kapacitást biztosította a koszovói rendvédelmi erők számára, amelyek teljes mértékben megfelelnek a NATO-elvárásoknak – tette hozzá a koszovói miniszterelnök.

Stoltenberg a sajtóértekezleten kiemelte: mindenfajta nézeteltérést párbeszéd útján kell rendezni. A párbeszéd folytatása lehetőséget biztosít Koszovó számára, hogy hangsúlyt adjon az európai közösség iránti elkötelezettségének – tette hozzá. A NATO-főtitkár azt megelőzően találkozott a szerb elnökkel, és a koszovói miniszterelnökkel, hogy csütörtökön tartják az Európai Bizottság szervezésében a Szerbia és Koszovó kapcsolatának helyreállítását célzó úgynevezett Belgrád-Pristina párbeszéd ülését.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád továbbra is saját tartományának tartja a többségében albánok lakta déli területet. A két fél között 2013-ban kezdődtek meg a kapcsolat normalizálását célzó tárgyalások, de 2018-ban meg is szakadtak, mert Koszovó százszázalékos vámot vezetett ki a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező árukra. Az intézkedést később visszavonták. A kapcsolat rendezése mindkét fél számára azért is fontos, mert csak így tudják folytatni a megkezdett uniós integrációt.

The post Stoltenberg: a KFOR kész beavatkozni a szerb-koszovói régió stabilitásának veszélyeztetése esetén appeared first on .

Az intézkedésről Jair Lapid miniszterelnök júniusi ankarai látogatásán állapodott meg, ahol tárgyalásokat folytatott Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel, valamint telefonon beszélt Recep Tayyip Erdogan török elnökkel. A döntés tovább segíti Izrael és Törökország kapcsolatait, melyek a korábbi válság után az elmúlt évben javulni kezdtek. Kedd este Alon Uspiz, az izraeli külügyminisztérium főigazgatója Szadat Unal török külügyminiszter-helyettessel beszélt, és befejezték a korábbi egyeztetéseket.

“Az intézkedés hozzájárul a két nép közötti kapcsolatok elmélyítéséhez, a gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok bővítéséhez, valamint a regionális stabilitás erősítéséhez” – áll a Lapid és Erdogan beszélgetése nyomán kiadott közleményben. A két ország 2018-ban török kezdeményezésre kiutasította egymás nagyköveteit, miután az izraeli erők hatvan palesztint öltek meg a gázai határon, akik az Egyesült Államok nagykövetségének Jeruzsálembe költöztetése ellen tiltakoztak.

A diplomáciai kapcsolatok helyreállítása Jichák Hercog izraeli államelnök márciusi törökországi látogatásával kezdődött, amit a két ország külügyminisztereinek kölcsönös látogatása követett.

“Üdvözlöm a teljes körű diplomáciai kapcsolatok helyreállítását Törökországgal. Ez egy fontos folyamat, ami a gazdaság, a turizmus és az országok közötti baráti kapcsolatok fejlődéséhez vezet. A Földközi-tenger keleti térsége mindannyiunk számára fontos. Valamennyi vallás, muszlimok, zsidók és keresztények békében élhetnek egymással, és úgy is kell is élniük” – írta a lépésről Hercog államfő.

The post Izrael és Törökország helyreállítja diplomáciai kapcsolatait appeared first on .

A gyanú szerint a rablóbanda a nőt és élettársát megkötözte, késsel és egy pisztollyal sakkban tartotta őket, majd befecskendezett nekik egy olyan szert, amelyről azt állították, hogy halálos vírus. Az ellenanyag átadását nagy összeghez kötötték. A sértettek számlavezető bankfiókjai azonban – korábbi hasonló esetekből tanulva – az atípusos átutalások teljesítését megtagadták. Ekkor az elkövetők altatót itattak a sértettekkel, és az autójukkal elmenekültek.

Az elkövetőket azonosították, majd az FBI kérésére a New Haven-i bíróság 2012-ben nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellenük. Az NNI közleménye szerint a most elfogott Stefan Alexandru B.-t az FBI az egyik legveszélyesebb bűnözőként kereste. A szövetségi nyomozók 10 ezer dolláros pénzjutalmat is felajánlottak a nyomravezetőnek. A kettős, magyar-román állampolgárságú férfit azonban 2007 óta hiába keresték a hatóságok.

Az ügyben akkor következett be fordulat, amikor a Miskolci Rendőrkapitányság nyomozói olyan információhoz jutottak, hogy a szökevény feltehetően Magyarországon tartózkodik. A borsodi rendőrök a férfi elfogására az NNI célkörözési osztályának segítségét kérték, a rajtaütés kedden történt. A körözött férfi egy budapesti strandról távozott, amikor elfogták, majd előállították.

Stefan Alexandru B.-t őrizetbe vették, kiadásáról a bíróság dönt.

The post Budapesten fogtak el egy FBI által keresett férfit appeared first on .

A hidat Oroszország építette, miután 2014-ben önkényesen bekebelezte az Ukrajnához tartozó félszigetet. “Az egy illegális építmény, és a fő útvonala az orosz hadsereg ellátásának a Krímben. Az ilyen létesítményeket meg kell semmisíteni” – szögezte le Podoljak.

A tisztségviselő előrejelzése szerint a következő két-három hónapban “újabb eseményekre”, például robbantásokra lehet számítani a félszigeten. Emellett kiemelte, hogy Ukrajnának további rakéta-sorozatvető rendszerekre van szüksége. Megjegyezte, hogy az ukrán ellentámadás egészen másképp működik, mint az orosz.

“Úgy tűnik, Oroszország mindenkit megtanított arra, hogy az ellentámadáshoz hatalmas mennyiségű élőerő kell, mint egy óriási ököl, és csak egy irányba kell haladni. Mi viszont nem alkalmazzuk a múlt század ’60-70-es éveinek taktikáját” – fogalmazott Podoljak.

Az ukrán védelmi miniszter amerikai kollégájával, Lloyd Austinnal folytatott telefonmegbeszélést, amelyet követően Olekszij Reznyikov közölte, hamarosan újabb katonai segítséget kap Ukrajna az Egyesült Államoktól.

Reznyikov az Amerika Hangja Rádiónak adott nyilatkozatában – amelyből az Ukrajinszka Pravda idézett – közölte, hogy most lehetetlen “befagyasztani” a háborút, mint amikor Oroszország elfoglalta a Donyec-medencét, de lehetségesnek tartja a harci tevékenységek aktivitásának csökkenését.

“A modern hadviselés az erőforrások háborúja. A források természetesen mindkét oldalon kimerültek, és ennek megfelelően mindkét oldalnak időre van szüksége” – mondta a miniszter. Hozzátette, hogy az orosz csapatok különböző források szerint legalább egyharmadát elvesztették harci potenciáljuknak, amelyet az Ukrajna elleni háborúban bevetettek. Elmondása szerint az orosz hadsereg elit hadtesteinek – az ejtőernyősöknek, a a különleges erőknek, a tengerészgyalogosoknak, valamint a tiszteknek és tiszthelyetteseknek – harminc százalékát elvesztette. Reznyikov megjegyezte, hogy az ukrán erők által lelőtt orosz repülőgépek és helikopterek száma alapján Oroszország akár ezer pilótát is elveszíthetett.

A mozgósításról a miniszter azt mondta, hogy az ukrán hadseregnek egyelőre nincs szüksége újabb létszámnövelésre, most csak konkrét szakembereket – drónkezelőket, informatikusokat, lövészeket, kommunikációs szakértőket – keresnek. Főként olyan szakemberekre van szükség, akik gyorsan el tudják sajátítani azoknak a kifinomultabb, NATO-szabványú fegyverrendszereknek a működtetését, amelyeket az ukrán erők most kapnak – fűzte hozzá Reznyikov.

Az Ukrajinszka Pravda a kormányzói hivataloktól származó értesülésekből készített reggeli összefoglalójában azt írta, hogy az orosz erők szerdára virradóan rakétatámadásokat hajtottak végre Harkiv és Mikolajiv megyeszékhely ellen, továbbá Odessza és Donyeck megyei települések ellen.

Odessza megyében három civil sérült meg, Donyeck megyében két halottja és hét sérültje van a támadásoknak. A javarészt orosz megszállás alá került Herszon megyében változatlanul súlyos a helyzet, az orosz erők hat településre nyitottak tüzet, aminek következtében úgyszintén sérültek meg polgári lakosok, de számukat nem hozták nyilvánosságra.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentése szerint az orosz csapatok főként Harkiv, Szlovjanszk, Donyeck, Bahmut és Zaporizzsja irányában hajtottak végre támadó műveleteket, helyenként a harcok most is tartanak.

Ivan Fedorov, az oroszok által elfoglalt Zaporizzsja megyei Melitopol polgármestere a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról adott hírt, hogy robbanás történt a város központjában az orosz parancsnokság közelében. Hozzátette, hogy további részletek egyelőre nem ismertek. Az ukrán fegyveres erők sajtószolgálata közölte, hogy csapataik megsemmisítettek egy orosz támaszpontot a Herszon megyei Nova Kahovkában.

The post Orosz agresszió: Ukrajna megsemmísítené a krími hidat appeared first on .

Az elektronikus petíciót az elnöki honlapon három hónap alatt több mint 25 ezren támogatták, így Zelenszkij köteles volt választ adni a kérdésre. A petíció indoklása szerint harcolni csak a “harcképes embereknek” kell, mások azzal lehetnek hasznosak, hogy külföldön dolgoznak, és pénzzel támogatják az ukrán hadsereget.

Zelenszkij viszont emlékeztetett arra, hogy az alkotmány 17. cikke szerint az állam szuverenitásának és területi integritásának védelme az egész ukrán nép dolga, az alaptörvény 65. cikke szerint pedig a haza védelme, a függetlenség, illetve Ukrajna területi integritása Ukrajna állampolgárainak felelőssége. Rámutatott továbbá arra, hogy az általános mozgósításról február 24-én rendelet született, amely szerint azok, akik korábban nem teljesítettek katonai szolgálatot, a gyakorlótereken vagy kiképzőközpontokban elvégzett kiképzést követően teljesíthetik kötelezettségüket a fegyveres erőknél. Az elnök azt is megjegyezte, hogy a tartalékos, katonai szolgálatra be nem hívott állampolgárok védelmi jellegű munkába vonhatók be. A petícióra adott válasz szerint az államnak jogában áll korlátozni az állampolgárok külföldre utazását hadiállapot vagy szükségállapot esetén, megjelölve e korlátozások időtartamát.

Délelőtt Zelenszkij telefonmegbeszélést folytatott Emmanuel Macron francia elnökkel, akivel elsősorban a zaporizzsjai atomerőmű körül kialakult helyzetet tekintették át. A nukleáris létesítményt és környékét ukrán híradások szerint orosz csapatok lövik rakéta-sorozatvetőkkel a múlt hét óta, ami az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat szerint fenyegeti a nukleáris biztonságot. Moszkva ezzel szemben az ukrán fegyveres erőket vádolta meg azzal, hogy az orosz ellenőrzés alá került atomerőmű környékét támadják.

Macron a Zelenszkijjel folytatott telefonbeszélgetés során értésre adta: kész támogatni, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) küldöttsége látogatást tegyen az atomerőműben, az orosz megszállás alá került Enerhodarban – jelentette a Jevropejszka Pravda hírportál az Élysée-palota által később kiadott sajtóközlemény alapján. A francia elnök emellett kifejezte aggodalmát a nukleáris biztonságot illetően, és sürgette az orosz erők kivonását a létesítmény területéről.

A két államfő szót ejtett az ukrán gabonaexport kérdéséről is. A közlemény szerint Franciaország továbbra is támogatja az Európai Unió erőfeszítéseit az ukrán gabona közúti és folyami szállítására létesített “szolidaritási útvonalak” keretében, ami júliusban 2,8 millió tonna exportot tett lehetővé, és ez az ütem folyamatosan gyorsul.

Ihor Terehov harkivi polgármester arról számolt be, hogy keddre virradó éjjel az orosz erők tüzérségi fegyverekkel a megyeszékhely öt kerületét lőtték. Áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés. Károk keletkeztek viszont az infrastruktúrában és az utakban. Harkivot nap közben is támadta az orosz hadsereg, károkról, áldozatkról azonban egyelőre nem érkezett jelentés.

Vitalij Bunecsko, a nyugat-ukrajnai Zsitomir megye kormányzója közölte, hogy az oroszok rakétacsapást mértek a régióra, két robbanást jegyeztek fel. Mint írta, az előzetes információk szerint Fehéroroszország területéről indították a rakétákat. A légvédelmi szirénák Zsitomir megyében helyi idő szerint délután egy óra körül kapcsoltak be, ugyanebben az időben légi riadók voltak a fővárosban, Kijevben és környékén, valamint a nyugati országrészben lévő Rivne és Voliny megyékben is.

Az orosz erők kedden a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megyei Nyikopolt és a Zaporizzsja megyei Orihiv várost is lőtték. A támadásokban legalább tízen megsebesültek, utóbbi településen egy nő életét vesztette – közölték az érintett régiók kormányzói. Valentin Reznyicsenko, a dnyipropetrovszki régió kormányzója hozzáfűzte, hogy Nyikopolra húsz Grad rakétát és tíz ágyúlövedéket lőttek ki az oroszok.

A megszállt területek reintegrációjáért felelős minisztérium a Telegramon arról tájékoztatott, hogy újabb 19 ukrán katona holttestét kapták vissza a genfi egyezmény normáinak megfelelően végrehajtott csere keretében az orosz féltől. Közleményükben arról nem számoltak be, hogy Kijev hány holttestet adott át az oroszoknak.

Megkapták idei első éles riasztásukat a balti légteret védő magyar Gripenek
Megkapták idei első éles riasztásukat a balti légteret védő magyar Gripenek – közölte a honvédelmi miniszter. A magyar vadászokat egy azonosítatlan repülőgép miatt riasztották kora hajnalban. A Gripenek a nemzetközi eljárásrendnek megfelelően azonosították a Balti-tenger felett déli irányba tartó, IL-76 típusú orosz repülőgépet, majd visszatértek a litvániai, Siauliai repülőbázisra – tudatta Szalay-Bobrovniczky Kristóf. A Magyar Honvédség augusztus 1-sejétől négy hónapon keresztül, csaknem nyolcvan katonával és négy Gripen harci repülőgéppel, vezető nemzetként – Németországgal, Csehországgal és Olaszországgal közösen, NATO-parancsnokság alatt – látja el a balti országok légtérrendészeti feladatait.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij elutasította a hadköteles férfiak külföldi utazásának engedélyezését appeared first on .

2021. augusztus 19-én hajnalban egy különleges műveleti csoporttal, egy rohamlövész alegységgel, egészségügyi és titkosszolgálati szakemberekkel és tolmácsokkal a fedélzetén, a kecskeméti repülőbázisról útnak indult a honvédség két Airbus A319-es szállítógépe, hogy Kabulba berepülve végrehajtson egy olyan műveletet, amelyre korábban nem volt példa a Magyar Honvédség történetében.

* * *

Fotó: dr. Toperczer István alezredes

Sugajev elmondta, hogy a megállapodás magában foglalja egyes rendszerelemek gyártásának törökországi lokalizálását is. Hozzátette, hogy a szerződés gyakorlati végrehajtása már folyamatban van, és a kétoldalú haditechnikai együttműködés a két ország elnöke között létrejött megállapodásoknak megfelelően fejlődik.

Moszkva és Ankara először 2017-ben állapodott meg Sz-400-asok szállításáról. Törökországa volt az első NATO-ország, amely ilyen rendszereket rendelt, ami negatív reakciót váltott az Egyesült Államok és a szövetség egésze részéről. Washington, hogy rávegye Ankarát az ügylet felmondására, egyebek között kizárta a török felet az F-35-ös ötödik generációs vadászbombázó repülőgépek gyártására irányuló amerikai programból, és 2020 decemberében egyoldalú szankciókat vezetett be ellene.

Az SA-21 Growler NATO-kódnevű Sz-400-as Triumf egy nagy és közepes hatótávolságú légvédelmi rendszer, amely intenzív tűzben és elektronikus zavarás mellett is képes leküzdeni támadó és felderítő légi eszközöket, beleértve a lopakodó technológiájú repülőgépeket is.

Az Armija-2022 nemzetközi haditechnikai fórum augusztus 15. és 21. között zajlik a Moszkvához közeli Kubinka Patriot kiállítási központjában, az orosz védelmi minisztérium szervezésében.

The post Ankara egy újabb ezrednyi orosz Sz-400-as légvédelmi rakétarendszert vásárol appeared first on .

Azt írták: hat emberrel szemben kábítószer-kereskedelem gyanúja, tizenhét ellen pedig kábítószer birtoklása miatt indult eljárás. Lopás miatt hat, garázdaság miatt öt, súlyos testi sértés miatt egy feltételezett elkövetőt állítottak elő a fesztivál területéről, ellenük büntetőeljárás indult.

A BRFK közleményében hangsúlyozta: a fesztivál területének biztonságáért elsősorban a szervező és a biztonsági cég felelt, szorosan együttműködve a rendőrséggel.

A rendőrök egyenruhában és civilben is ügyeltek a látogatók biztonságára. A rendőrség egyenruhás állományának tagjai elektromos járművekkel láttak el szolgálatot, a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság egy hajója a nap 24 órájában cirkált a sziget körül. A jól látható rendőri jelenlét mellett a civil ruhás nyomozók a látogatók közé vegyülve dolgoztak a bűnelkövetők kiszűrése érdekében – tették hozzá.

A rendőrség közölte azt is, hogy csaknem 1600-an keresték fel a BRFK prevenciós pontját, ahol bűn- és balesetmegelőzési programokkal, baleseti szimulátorral, hasznos tanácsokkal és játékokkal várták a látogatókat, valamint tájékoztatást adtak a határvadászképzés és az iskolaőri pálya iránt érdeklődőknek.

A külső biztosítási feladatokban a BRFK mellett a Készenléti Rendőrség állománya, valamint a polgárőrség vett részt – írták.

The post Sziget Fesztivál: főleg lopások és kábítószeres bűncselekmények miatt intézkedtek a rendőrök appeared first on .

A lapnak nyilatkozó tisztviselő szerint ezt az alagutat a tavaly májusi hadműveletben egyszer már elpusztították, de azóta a Hamász újjáépítette, és két új ágat toldott hozzá. A járat behatolt Izrael felségterületére, de az izraeli területeken megépített, föld alatt is mélyen lenyúló betonfal miatt érdemben nem tudták átvezetni a határon, és nem jelentett veszélyt.

“A közelmúltban vettük észre, hogy erőfeszítéseket tettek a régi alagút nyomvonalának helyreállítására, és vizsgálatok után megtaláltuk az alagutat a két, Izraelbe hatoló új ágával együtt” – nyilatkozott Nimród Aloni tábornok, a gázai egység parancsnoka. A hadsereg nem közölte, hogy pontosan milyen mély volt az alagút, de azt bejelentették, hogy Gáza város területén volt a bejárata. Hatalmas mennyiségű betont öntöttek a két járatba, és ezzel működésképtelenné tették azokat.

Izrael az utóbbi években épített csúcstechnológiájú érzékelőkkel ellátott, föld alatt is kiterjesztett betonfalrendszert, hogy megvédje déli városait a gázai alagutak ellen, amelyek korábban komoly biztonsági fenyegetést jelentettek. A föld felett pedig hat méter magas acélkerítést húztak fel izraeli területen belül, több tucat méterre a nemzetközi határtól. Emellett radarrendszerekkel, egyéb megfigyelő eszközökkel és távirányított fegyverekkel is bővítették a határ védelmét.

Izrael a múlt héten, az Iszlám Dzsihád terrorcsoporttal vívott háromnapos hadműveletben egy másik támadó alagutat is felszámolt a Gázai övezet déli részén, de a föld alatti fal miatt az szintén nem jutott át izraeli területre.

The post Izrael a Hamász újabb támadó alagútját számolta fel a Gázai övezetnél appeared first on .

A képzésindítón Tarcsa Csaba vezérőrnagy, műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettes, a Készenléti Rendőrség parancsnoka arról beszélt, a magyar rendőrség 2015 óta “keményen küzd” Magyarország közbiztonságáért, ezzel együtt eleget tesz a schengeni követelményeknek, védi Európa határait és a magyar államhatárt. Felhívta a figyelmet arra: egyre több az illegális határsértés, ebben az évben már 12 ezer határsértőt tartóztattak fel és embercsempészet miatt 1100 büntetőeljárást kezdeményeztek, annyit, mint tavaly egész évben. Szólt arról is: idén már 254 esetben szenvedtek balesetet a közúti ellenőrzés elől menekülő embercsempészek.

Elmondta azt is, a határt védő rendőröket és katonákat idén már 260 esetben támadták meg a migránsok és mintegy 40-en meg is sérültek. Ezek az adatok egyértelműen mutatják az illegális migráció erőszakos jellegét és növekvő tendenciáját – fogalmazott.

Tarcsa emlékeztetett rá: a kormány döntött négyezer határvadász felvételéről, és arról, hogy a Készenléti Rendőrség keretein belül alakítják ki a határvadász ezredeket. Elmondta: 12 ezren érdeklődtek a határvadász képzés iránt, ebből ezer érvényes pályázatot nyújtottak be. A jelöltek pszichikai, fizikai és egészségügyi felméréseken mentek keresztül, a nyírbátoriakkal együtt összesen több mint kétszáz frissen felszerelt határvadász kezdi meg tanulmányait az országban.

Nagy István ezredes, a Készenléti Rendőrség megalakuló Határvadász ezredének főkapitányi biztosa a képzésindítón arról beszélt, a toborzást és kiválasztást követően öt helyszínen kezdték, illetve kezdik meg a képzést. Múlt héten Szegeden kezdődött a határvadászok képzése, most pedig Nyírbátorban, Debrecenben, Orosházán és Kiskunhalason indulnak a képzések. Hozzátette. a négyhetes, 180 tanórás képzés négy modulból áll, a tanulók rendészeti, jogi, lövészeti és intézkedéstaktikai, valamint határőrizeti- és határforgalom-ellenőrzési ismereteket sajátítanak el.

Az ezredes szólt arról is, a határvadászok feladata a magyar államhatár sérthetetlenségének biztosítása és a jogfellenes átlépések biztosítása és úgy vélte, Magyarország határának védelmére vállalkozni “nemes és felemelő feladat”.

Farkas József dandártábornok, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője arról beszélt, hogy a megyében még nincs olyan mértékű illegális migráció, mint a déli határszakaszon, de tenni kell azért, hogy ez így is maradjon. Hangsúlyozta: a határvadászok “jó helyre jönnek” a megye sajátos elhelyezkedése miatt. Ismertette: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének 245 kilométeres a határszakasza, ebből 138 kilométer ukrán, 103 kilométer román és öt kilométernyi a szlovák – vízi – határszakasza. Ha elvégzik képzésüket a határvadászok és szolgálatba állnak, hatékony segítséget tudnak nyújtani a megye és Magyarország megvédésében. A végzettek Záhonyban, Beregsurányban és Csengersimán kezdhetik majd meg munkájukat.

A szerződéses határvadászok oktatásuk első napjától bruttó 300 ezer forint havi alapilletményt kapnak, a képzés teljes idejére a Készenléti Rendőrség ingyenes ebédet biztosít, valamint a nem helyben lakók számára szállást nyújt. A toborzás és a jelentkezők alkalmassági szűrése folytatódik.

Jelentős katonai járműforgalomra figyelmeztet a HM
Megnövekedett katonai járműforgalom várható az ország több területén a napokban – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM). Katonai menetoszlopokra kell számítani szerdán és csütörtökön 19-22 óra között a hegyeshalmi határátkelőhely – M1-es autópálya, 67-es számú kihajtó (Tata) – 1-es számú főút – Tata, Klapka György-laktanya útvonalon. Péntek reggel 7.30 és szombat hajnali 2 óra között a tatai Klapka György-laktanya – M1-es autópálya – M0-s autópálya – M3-as autópálya bevezető szakasz – budapesti Városliget útvonalon kell katonai menetoszlopra számítani, továbbá vasárnap este 9 óra és hétfő reggel 4 óra között a Városliget – M3-as autópálya bevezető szakasz – M0-s autópálya – M1-es autópálya – tatai Klapka György-laktanya útvonalon.

A Magyar Honvédség arra kéri az utazókat, hogy a közlekedési szabályok betartásával és kellő óvatossággal közelítsék meg a katonai járműveket, mivel azok mérete és sebessége, valamint a konvojok hossza és haladásának módja eltér a mindennapi közúti közlekedésben megszokottól. A járművek haladását a konvoj elején és végén kísérőjárművek biztosítják, a zárt menetoszlop járművei közé tilos behajtani civil gépjárművel.

The post Honvédelem: megkezdődött a szerződéses határvadászok képzése Nyírbátorban appeared first on .

A közlemény szerint az egyik férfi tavaly határozta el, hogy megöli 44 éves élettársát, hogy megszerezze a nő VI. kerületi lakásának bérleti jogát és hatmillió forintját. Az akkor 32 éves férfi 2021. június 14-én a lakásban barátja segítségével nagy mennyiségű gyógyszert oldott fel a nő italában, majd miután élettársa elvesztette az eszméletét, még több gyógyszert adtak be neki, ami az asszony halálát okozta.

Az első adatok önkezű túladagolásra utaltak és nem vetették fel bűncselekmény gyanúját, idén azonban a fővárosi életvédelmi nyomozók olyan információk birtokában jutottak, amelyek alapján nyomozást indítottak – tették hozzá.

A büntetőeljárás során beszerzett szakértői vélemények és további bizonyítékok alapján a nő volt élettársát augusztus 12-én Állampusztán fogták el, amikor más bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztésének letöltése után szabadult a büntetés-végrehajtási intézetből. Társát, egy 46 éves férfit a rendőrök Csepelen fogták el.

Mindkét férfit nyereségvágyból, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt hallgatták ki, majd vették őrizetbe. A gyanúsítottak tagadták a bűncselekmény elkövetését – áll a közleményben.

The post Megmérgezte élettársát egy férfi a barátjával, őrizetbe vették őket appeared first on .